Zalamerenye Község Önkormányzat Képviselőtestülete

19/2012.(X.30.) rendelete

az önkormányzati vagyonról és a vagyonnal való gazdálkodás egyes

szabályairól

Zalamerenye Község Önkormányzat képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló

1990. évi LXV. törvény (továbbiakban Ötv.) 16. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazása

alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény

(továbbiakban új Ötv.) 106-110. §-ában foglaltak végrehajtására, figyelemmel a nemzeti

vagyonról szóló 2011. évi CXVVI. törvény (a továbbiakban Nvtv.) 18. § (1) bekezdésére, az

alábbi rendeletet alkotja.

I. 

A rendelet hatálya

1. §

A rendelet hatálya Zalamerenye Községi Önkormányzat tulajdonába tartozó

ingatlanokra, ingó dolgokra, vagyoni értékű jogokra, gazdasági társaságban lévő

üzletrészekre, értékpapírokra, pénzeszközökre terjed ki.

II.

Az önkormányzat vagyona

2. §

Az önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.

A törzsvagyon

3. §

(1) Az önkormányzat törzsvagyona a kötelező önkormányzati feladatok ellátását

szolgálja, azt a többi vagyontól elkülönítve kell nyilvántartani, az éves

zárszámadáshoz csatolt leltárban kell kimutatni.

(2) A törzsvagyon körébe tartozó tulajdon forgalomképtelen vagy korlátozottan

forgalomképes.

(3) A törzsvagyon körébe tartozó forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak körét a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvtv.) rendelkezéseinek figyelembe vételével e rendelet 1.melléklete állapítja meg.

(4) Az önkormányzat forgalomképtelennek minősülő vagyonában nincs olyan

vagyonelem, amely a Nvtv. 5. § (4) bekezdés szerinti nemzetgazdasági szempontból

kiemelt jelentőségű (Nvtv. 2. mellékletében meghatározott) nemzeti vagyonként

forgalomképtelen törzsvagyon.

(5) Forgalomképtelen törzsvagyon elidegenítésére, megterhelésére, biztosítékul adására azon az Nvtv. 3. § /1/ bekezdésének 14. pontja szerinti osztott tulajdon létesítésére az Nvtv. 6 § /1/ bekezdése és /5/ bekezdése szerint kerülhet sor.

4. §

(1) A forgalomképtelen vagyon tulajdonjogát nem érintő (5) bekezdéssel nem ellentétes

hasznosítás a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.

(2) A közterületek hasznosítása a közterület használatáról szóló önkormányzati

rendeletnek megfelelő módon történhet.

(3) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyont hasznosítani, tulajdonjogát átruházni, azt megterhelni, azt biztosítékul adni, azon osztott tulajdont létesíteni kizárólag törvényben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek szerint lehet.

Az üzleti vagyon

5. §

(1) Az önkormányzat üzleti vagyona a telkekből, iparterületi földrészletekből, az

önkormányzati bérlakásokból és nem lakáscélú ingatlanokból, ingóságokból és

mindazon vagyontárgyakból áll, melyek nem tartoznak a törzsvagyon  körébe.

(2) Az önkormányzat üzleti vagyona forgalomképes.

(3) Az üzleti vagyonba tartozó forgalomképes ingatlanok körét a rendelet 2. sz. melléklete

tartalmazza.

III.

A tulajdonosi jogok gyakorlása, gazdálkodási szabályok

6. §

(1) Zalamerenye község önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és terhelik

mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.

(2) A tulajdonost megillető jogokat az új Ötv. 106-110. §-ában foglaltak értelmében a

képviselő-testület gyakorolja, ezt a jogát szerveire, intézményeire, és hivatalára

átruházhatja.

(3) A képviselő-testület a helyi önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyonra az új

Ötv. 109. §-a és az Nvtv. rendelkezései szerint az önkormányzati közfeladat

átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet.

(4) Az önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonelemekről, annak változásairól és

értékéről nyilvántartást kell vezetni. /vagyonkataszter/

(5) A vagyonkataszteri nyilvántartás vezetéséről a vonatkozó jogszabályoknak

megfelelően a jegyző gondoskodik.

(6) Az Nvtv. 13. §-ára figyelemmel a bruttó 2 millió forint forgalmi érték feletti, a helyi

önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyont és egyéb önkormányzati vagyont

elidegeníteni, a használat, illetve hasznosítás-, illetve tulajdonjogát átengedni,

átruházni csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő

részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

7. §

(1) Az önkormányzati vagyon elidegenítésére tett javaslatot csak forgalmi értékbecsléssel

megalapozva lehet előterjeszteni a képviselő-testület felé.

(2) Az önkormányzat szabad rendelkezésű vagyona - az e rendeletben szabályozott

feltételek szerint – üzleti vállalkozásba fektethető. Az üzleti vállalkozásba adott

vagyonnal a legnagyobb jövedelmet biztosító és vagyongyarapodással járó módon kell

gazdálkodni.

(3) Az önkormányzati vagyonleltárba tartozó vagyont ingyenesen átruházni, továbbá

önkormányzati követelésről lemondani csak törvényben meghatározott esetben lehet.

 (4) Az önkormányzati vagyon védelme, az előre nem számolható rendkívüli események

hatásainak védelme érdekében a vagyontárgyakra biztosítást kell kötni.

(5) Az önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonról és a nevesíthető vagyoni értékű

jogokról – figyelmet fordítva a vagyon gyarapodására vagy esetleges csökkenésére – a

jegyző kétévente készít átfogó leltárt, s annak eredményét a polgármester az előző évi

zárszámadással együtt terjeszti a képviselő-testület elé.

Az üzleti vagyon hasznosítása

8. §

(1) A képviselő-testület rendelkezik a nem törzsvagyon körébe tartozó ingatlan vagyonról,

valamint a bruttó 1.000 000 Ft-ot elérő vagy azt meghaladó egyedi forgalmi értékű

önkormányzati ingó vagyon szerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről,

bérbeadásáról, használatba adásáról és gazdasági társaságba történő beviteléről, illetve

bármilyen más tulajdonjog-változásról.

(2) A polgármester rendelkezik a nem törzsvagyon körébe tartozó forgalomképes, bruttó

1.000.000 Ft egyedi forgalmi értékhatár alatti önkormányzati ingó vagyon szerzéséről,

megterheléséről, bérbeadásáról, használatba adásáról, melyről az azt követő első

képviselő-testületi ülésen be kell számolnia.

(3) Az önkormányzat tulajdonában lévő bérlakások és helyiségek bérbeadása és

elidegenítése a Lakások bérletéről szóló 4/2010. (II.10.) számú önkormányzati rendeletekben meghatározottak szerint történik  a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére e rendelet VI. fejezetében meghatározott speciális szabályokat kell alkalmazni.

(4) Az építési telkek, idegen tulajdonban lévő építmények (garázsok, családi házak) alatti

önkormányzati földterületek értékesítésének feltételeit a képviselő-testület külön

határozatban állapítja meg. Az elidegenítésről a telekigénylők számára igénybejelentési

sorrendben, a családi ház-, és garázstulajdonosok részére a felépítményen

fennálló tulajdoni arányuknak megfelelően a jogügylet bonyolultságától függően a

Polgármesteri Hivatal vagy megbízott ügyvéd közreműködésével a polgármester

gondoskodik.

9. §

.

(1) Az önkormányzat a képviselő-testület döntése alapján vállalkozhat. Az új Ötv. 106. §

(1) bekezdésében foglaltak az önkormányzat saját bevételét képezik.

A vagyontárgyak minősítése

10. §

(1) Az új Ötv. és a Nvtv. előírásai alapján a képviselő-testület dönt:

a) vagyontárgy törzsvagyonná nyilvánításáról

b) vagyontárgyak forgalomképtelenné, korlátozottan forgalomképessé; vagy

forgalomképessé nyilvánításáról

c) törzsvagyoni körbe tartozó (forgalomképtelen vagy korlátozottan

forgalomképes) vagyontárgy üzleti vagyoni körbe átsorolásáról, ha a

vagyontárgy minősítése az önkormányzat érdekei szempontjából már nem

szükséges és azt sem az új Ötv., sem a Nvtv. nem sorolja a törzsvagyoni körbe.

(2) Ha az önkormányzat tulajdonába olyan vagyontárgy kerül, amely egyértelműen be

nem sorolható valamelyik kategóriába, a képviselő-testület a tulajdonba-vétellel

egyidejűleg dönt a minősítéséről és e rendelet mellékleteinek módosításáról.

(3) Törzsvagyonnak az az önkormányzati tulajdon nyilvánítható, amely az önkormányzati

feladatok és célok ellátását szolgálják.

Mezőgazdasági rendeltetésű földterületek hasznosítása

11.§.

(1) A mezőgazdasági rendeltetés földterületeket a Képviselőtestület előzetes kijelölés után haszonbérletben hasznosítja. A haszonbérlet egytől tíz évig terjedhet, mely időtartam meghatározásával az ÁRT előírásait figyelembe, kell venni.

(2) A haszonbérlőt e bérelt területre előhaszonbérleti és elővásárlási jog illeti meg.

(3) A fizetendő haszonbér mértékét a föld fekvésének, művelési ágának és kataszteri tiszta jövedelmének, valamint termelő képességének figyelembe vételével kell megállapítani.

(4) A haszonbérlő a bérelt föld művelési ágát csak a bérbeadó előzetes hozzájárulásával változtathatja meg és csak ideiglenes jellegű, 30 m2-t meg nem haladó alapterületű gazdasági épületet létesíthet az építésre vonatkozó jogszabályok szerint, melyet a haszonbérlet megszűnésekor kártalanítási igény nélkül köteles elbontani.

(5) A haszonbérleti szerződés megkötését, megszüntetését, módosítását az Önkormányzat nevében a polgármester írja alá és a megkötött szerződésről, megszüntetésről, módosításról nyilvántartást kell vezetni, melyről a jegyző gondoskodik.

IV.

Az Önkormányzat tulajdonát képező ingatlanok és vagyoni értékű jogok, elidegenítésének, a nem lakáscéljára szolgáló helyiségek bérbeadásának és hasznosításának pályázati rendje

12. §

Alapelvek

Az esélyegyenlőség elve

(1) A kiíró (ajánlatkérő) pályázati felhívásban (ajánlatkérésben) valamennyi ajánlattevő pályázó számára egyenlő esélyt köteles biztosítani az ajánlat megtételéhez szükséges információhoz jutás és a pályázat során alkalmazott versenyfeltételek tekintetében.

 A kiíró a pályázat tartalmát úgy köteles meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők megfelelő ajánlatot tehessenek és a szabályszerűen, időben benyújtott pályázati ajánlatok összehasonlíthatók legyenek.

A nyilvánosság elve

(2) A pályázati eljárás során a kiíró köteles a pályázati eljárásban résztvevők számára teljes nyilvánosságot biztosítani. A nyilvánosság e rendelet szerinti követelményét a kiíró akkor is köteles biztosítani, ha a pályáztatás zártkörű (meghívásos) pályázat, vagy ajánlatkérés útján történik.

(3) A nyilvánosság elve alapján minden ajánlattevőnek joga van a kiíró által rendelkezésre bocsátott valamennyi információhoz hozzájutni. Ennek keretében a pályázó számára hozzáférhetővé kell tenni minden olyan adatot, amely nem sért üzleti titkot, és amely szükséges ahhoz, hogy a pályázónak lehetősége nyíljék megalapozott ajánlattételre.

A verseny tisztaságának elve

(4) A kiíró a pályázati felhívás közzététele után, illetve zártkörű (meghívásos) pályázat kiírás esetén azt követően, hogy a hirdetményt a pályázatra meghívottakkal közölték, a meghirdetett pályázati feltételeket köteles tiszteletben tartani, az előre nyilvánosságra hozott pályázati eljárási rendet köteles betartani, továbbá biztosítania kell a pályázat kiírásával, értékelésével kapcsolatos döntési folyamat tisztaságát.

(5)  A pályázó a pályázati kiírás átvételétől köteles a pályázati eljárás ezen rendeletben szabályozott előírásait betartani.

                                        Rendelkezés az önkormányzati vagyonnal

13. §

(1)Az 1.000.000,- Ft értékhatár alatt az Önkormányzati tulajdonú vagyontárgyakról a polgármester dönt, kivétel az ingatlan vagyontárgy.

Az ingatlanok, valamint az 1.000.000,- Ft feletti ingó egyéb vagyontárgyakról pedig minden esetben a Képviselőtestület jogosult dönteni.

(2) Az /1/ bekezdésben meghatározott összeghatár feletti értékű ingókat és vagyoni értékű jogokat valamint ingatlanokat a Képviselőtestület jelöli ki eladásra, hasznosításra a hasznosítás módjának és pályáztatás induló árának megállapításával.

(3) Az önkormányzati vagyont értékesíteni, a vagyon feletti vagyonkezelés jogát, a vagyon

használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni, amennyiben az érintett vagyontárgy

forgalmi értéke a bruttó 2,0 millió forintot meghaladja, – ha törvény kivételt nem tesz – csak

nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenyeztetési eljárás útján, a legjobb ajánlatot tevő

részére lehet. Bruttó 2,0 millió forint forgalmi érték alatt nem kötelező a pályáztatás, az eset összes körülményének mérlegelése alapján a hatáskör gyakorlója dönt, a  24 § rendelkezéseire is figyelemmel.

(4) A képviselő-testület bruttó 2 millió Ft egyedi értékhatár feletti vagyonhasznosítás esetében indokolt esetben dönthet a vagyontárgy zártkörű (meghívásos) versenyeztetéséről.

Zártkörű versenyeztetés az alábbi esetekben lehetséges:
a) Az ingatlanon megvalósuló beruházás a város számára jelentős helyi adó bevételt biztosít;
b) Az ingatlanon megvalósuló beruházás önkormányzati feladatellátás részét képezi, vagy az önkormányzat által is támogatott, kiemelt közszolgáltatást biztosít;
c) Az ingatlan hasznosítása nyilvános pályáztatás keretében eredménytelen volt.

(5) Az eljárásra egyebekben a nyilvános versenytárgyalás szabályai az irányadók.

Az önkormányzati követelések elengedése

14 §

14§(1) Jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában az önkormányzatot megillető követelések közül azokról lehet lemondani:

 a.) amelyekre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi,

b.) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,

c.)  mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kis összegű követelések tekintetében, amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget), illetve amelynél az adós nem lelhető fel,

d.) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,

e.) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.

 (2) A követelések behajthatatlanság jogcímén történő elengedésére

a polgármester jogosult a képviselőtestület utólagos tájékoztatása mellett.

(3) A követelések érvényesítése /behajtása/ érdekében tett intézkedéseket igazolni kell.

         Lakótelkek értékesítésének rendje

15. §

(1)A képviselőtestület a 13. §-ban szabályozott eljárási rend szerint értékesítésre kijelöli az önkormányzat által kialakított lakó telkeket.

(2) A lakótelkek iránti igényt a polgármesterhez kell benyújtani.

(3) A polgármester a lakótelek árának megfizetésére -  kérelemre kamatmentes részletfizetést engedélyezhet.

(4) A részletfizetési kedvezmény a telekár 50 %.-ának megfizetése mellett, legfeljebb 24 hónapra adható.

A pályázat

16. §

(1) A vagyonhasznosítás módjai /ingatlan, vagyoni értékű jog eladás, bérbeadás, kezelés, használat esetén/ során a 11 §. kivételével pályázat, nyilvános árverés, nyilvános árverést követő egyedi ajánlat alapján dönt a Képviselőtestület.

Az egyedi ajánlat csak akkor fogadható el elsődlegesen, ha a költségvetésben és módosításaiban előre értékesítésre kijelölt az ingatlan, a vagyoni értékű jog bérbeadása, kezelése, használata.

A pályázati eljárás főszabályként nyilvános, zártkörű pályázatot a 13. §. /4/ bekezdésében felhatalmazott jogosult elrendelni.

(2) Zártkörű pályázatot kell tartani abban az esetben, ha a nyilvánosság nyomós közérdeket sértene. Elrendelhető akkor is, ha a teljesítésre csak meghatározott ajánlattevők alkalmasak.

A pályázat kiírása

17. §

(1) A pályázat kiírása a Polgármesteri Hivatal feladatkörébe tartozik. A pályázat meghirdetése helyi, megyei napilapban, esetenként országos jellegű napilapban történik. Zártkörű pályáztatás esetén az érdekelt ajánlattevőket egyidejűleg és közvetlenül kell tájékoztatni.

(2) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell különösen a pályázat tárgyának meghatározását, annak műszaki, jogi és egyéb feltételeivel együtt, az esetleges teljesítés helyét és legkésőbbi határidejét, ellenszolgáltatással kapcsolatos kikötéseket és feltételeket, az ajánlatok benyújtására, felbontási helyére és idejére, valamint a pályázati tárgyalásra vonatkozó időpontokat és szempontokat.

Amennyiben e pályázat a hirdetményben rövidített szöveggel jelenik meg, utalni kell arra, hogy a teljes szöveg kitől vehető át.

(3) Az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontot a pályázati felhívásban úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzététele és az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontok között legalább 10 nap különbség legyen.

(4) A kiíró pályázati felhívás visszavonását az ajánlatok benyújtására meghatározott időpontig teheti meg. A felhívás visszavonását a pályázat meghirdetésével azonos módon kell közzétenni.

(5) A kiíró a felhívásban valamennyi ajánlattevőnek egyenlő esélyt köteles biztosítani.

A pályázati biztosíték és a pályázati ajánlat

18. §

(1) A pályázaton való részvétel biztosíték adásához köthető, amelyet az ajánlat megküldésével egyidejűleg kell az ajánlattevőnek a kiíró rendelkezésére bocsátani.

(2) A pályázati biztosíték a pályázatban meghirdetett értékesítési ár 10 %-a, de minimum 5 ezer Ft, amely összeg eredményes pályáztatás esetén a vételárba beszámít.

(3) A biztosíték visszajár:

-a pályázati felhívás visszavonásától

-az ajánlatok érvénytelenségének, eredménytelenségének megállapításától

-az ajánlatok elbírálásától

számított 15 napon belül.

19. §

(1) A pályázati ajánlat:

a/ az ajánlattevő az ajánlat egyes elemeinek nyilvánosságra hozatalát megtilthatja, kivéve a nevét és az általa felajánlott ellenszolgáltatást.

b/ az ajánlatot zártan kell benyújtani és fel kell tüntetni rajta az adott pályázatra utaló jelzést, a hivatal ügyviteli előadója a pályázat átvételéről elismervényt ad és gondoskodik azok elkülönített megőrzéséről a pályázati tárgyalásig.

c/ az ajánlattevő az ajánlatához az elbírálástól számított 30 napig kötve marad, kivéve ha a kiíró ezt megelőzően valamelyik más ajánlattevővel szerződést köt, vagy közli, hogy egyik ajánlattevővel sem kíván szerződést kötni.

(2) A pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő részletes nyilatkozatát, igy különösen:

a / a pályázati felhívás feltételeinek elfogadására

b/ az ellenszolgáltatás teljesítésére vonatkozó kötelezettség vállalásra.

A pályázati tárgyalás

20. §.

(1) A pályázati tárgyalást a pályázati ajánlatok benyújtására meghatározott határidő lejártát követő 15 napon belül meg kell tartani.

(2) A pályázati tárgyaláson csak az az ajánlattevő vehet részt, aki a pályázati ajánlatát az előirt időben és tartalommal benyújtotta és igazolta, hogy a pályázati biztosítékot a kiíró rendelkezésére bocsátotta.

(3) A pályázati tárgyalást a Képviselőtestület vagy a polgármester által felkért Polgármesteri Hivatal dolgozója, rendkívüli esetben pedig a Képviselőtestület vagy a Polgármester által felkért jogi szakértő vezeti.

(4) A pályázati tárgyalást nem folytathatja le az a személy, aki vagy akinek a hozzátartozója /Ptk. 685. §. / az adott pályázati felhívásban ajánlattevőként vesz részt, illetve aki egyéb okból elfogult.

(5) A pályázatot kiíró és a pályázati tárgyalást lefolytató személy a vele szemben fennálló kizárási okot köteles haladéktalanul bejelenteni a jegyzőnek. Az elfogultságot a pályázó is bejelentheti.

(6) Az elfogultság fennállásáról a polgármester dönt.

(7) A pályázat tárgya a pályázati felhívásban szereplő, az Önkormányzat tulajdonát képező ingatlan vagy vagyoni értékű jogot eladási ára, havi bérleti díja vagy egyéb díja, amelyre vonatkozóan az ajánlatokat a pályázati kiírás szerint lehet emelni.

21. §

(1) A pályázatot az az ajánlattevő nyeri meg, aki az eladási ár, havi bérleti vagy egyéb díj  tekintetében a legkedvezőbb ajánlatot adja.

(2) Az eladási ár, bérleti vagy egyéb díj a képviselőtestület által meghatározott induló összegnél alacsonyabb nem lehet.

(3) Eredménytelen a pályázat, ha egyetlen ajánlat sem éri el a meghirdetett összeget, vagy a pályázatot elnyert 15 napon belül nem köt szerződést, ez esetben, ha van eredményes második pályázó, ajánlatban  kell felhívni szerződéskötésre.

A pályázati ajánlatok érvénytelensége

22. §

(1) Az érvénytelen ajánlatot tevők a pályázat további szakaszában nem vehetnek részt.

(2) Az ajánlatok felbontása után meg kell állapítani, hogy mely ajánlat érvénytelen.

Érvénytelen az ajánlat, ha:

a.)az ajánlat nem felel meg a kiírás feltételeinek, különös tekintettel az induló ár fogadására;

b.)az ajánlatot a benyújtásra meghatározott határidő eltelte után nyújtották be;

c.)a biztosítékot az ajánlattevő nem bocsátotta a kiíró rendelkezésére;

d.)olyan ajánlattevő nyújtotta be, amelyik nem jogosult részt venni a pályázaton.

A szerződéskötés

23. §

(1) A pályázatot elnyert ajánlattevővel az ajánlat elfogadásától számított 15 napon belül szerződést kell kötni. A szerződéskötési határidőnek a pályázatot elnyerő részéről történő elmulasztása esetén a szerződést a következő legjobbnak ítélt ajánlattevővel lehet megkötni, amennyiben ez az ajánlat is megfelel a pályázati kiírás feltételeinek. Ha a szerződés ebben az esetben sem jön létre, az ingatlan tekintetében új pályázatot kell kiírni, egyéb esetben a harmadik legjobb ajánlattevővel lehet szerződést kötni.

(2) A pályázót ki kell zárni  az új pályázatból,  amennyiben arra a hibájából meghiúsult szerződéskötés miatt kerül sor.

(3) Tulajdonjog átruházásakor ki kell kötni a tulajdonjog fenntartását a vételár teljes kiegyenlítéséig és a teljes vételár meghatározott időre történő meg nem fizetésére az ellátási jogot.

(4) A tulajdonjog átruházásához a Képviselőtestület garanciális jogokat /visszavásárlási jog, elővásárlási  jog, beépítési kötelezettség, elidegenítési és terhelési tilalom, stb./ köthet ki.

(5) A /4/ bekezdésben írott garanciális jogok érvényesülését a Polgármesteri Hivatal köteles vizsgálni és betartását biztosítani.

V.

Versenyeztetés nélküli vagyonhasznosítás eljárási szabályai

24. §

(1) Az önkormányzati vagyon hasznosítása során nem kell versenyeztetési eljárást tartani az

alábbi esetekben:

a.) az önkormányzati vagyon elidegenítése, illetve hasznosítása esetén, ha a vagyon egyedi

forgalmi értéke nem éri el az ingó és ingatlan vagyon esetében a bruttó 2,0 millió forintot

b.) nem lakás célú helyiség bérbeadása esetén, ha a bérlet időtartama a két hónapot nem

haladja meg;

c.) törvényben meghatározott más esetben

d) a költségvetési szerv vagy önkormányzati intézmény vagy önkormányzat  használatában lévő korlátozottan forgalomképes ingatlan, vagy helyiség bérbeadása esetén, ha a bérbeadásra irányuló ingatlan vagy helyiség nem haladja meg a havi bruttó 500.000 forint összeget

(2) A versenyeztetés nélküli vagyonhasznosítási eljárásra a versenyeztetés szabályait

értelemszerűen alkalmazni kell, amennyiben jelen rendelet eltérően nem rendelkezik.

(3) Az önkormányzati vagyon versenyeztetés nélküli hasznosítására kérelem alapján kerülhet

sor. A kérelem alapján készített előterjesztésnek legalább tartalmaznia kell:

a) a hasznosítandó vagyontárgy pontos megnevezését, azonosító adatait;

b) a megajánlott ellenértéket;

c) a pénzügyi teljesítés határidejét;

d) a versenyeztetés nélküli hasznosítás részletes indokolását.

(4) A kérelem alapján készített előterjesztéshez csatolni kell:

a) az ellenértéket alátámasztó értékbecslést, szakértői véleményt, illetve

összehasonlító adatokat, illetve az önkormányzat által elkészítendő értékbecslés

költségei megfizetésére vonatkozó kötelezettségvállalást;

b) a bánatpénz befizetésére vonatkozó kötelezettségvállalást.

(5) Az önkormányzat felhívásának megfelelően, attól számított 8 napon belül, de legkésőbb

a kérelem döntéshozó elé terjesztéséig a kérelmező köteles az önkormányzat által

meghatározott ár legfeljebb 10 %-ával megegyező összegű bánatpénzt az Önkormányzat

részére befizetni.

(6) A döntéshozó elé a kérelem csak akkor terjeszthető, ha tartalmazza a jelen rendeletben

meghatározott adatokat és mellékleteket, valamint a kérelmező a bánatpénz és az

önkormányzat által elkészíttetett értékbecslés költségének befizetését igazolta.

(7) A döntés előtt meg kell vizsgálni a vagyontárgy jogi helyzetét, valamint a versenyeztetés

alóli felmentés indokoltságát, javaslatot lehet tenni az ellenérték magasabb összegben történő

megállapítására.

(8) A bánatpénz visszajár a kérelem elutasítása, illetve a döntést megelőző visszavonása

esetén, a kérelem elutasításától, illetve a visszavonás bejelentésétől számított 15 napon belül.

(9) Az ellenérték megfizetésének feltételeit a döntéshozó határozza meg.

(10) A kérelem elbírálásáról a kérelmezőt írásban értesíteni kell. A írásbeli tájékoztatásnak

tartalmaznia kell, hogy a döntéshozó a kérelmet elutasította vagy a kérelemnek helyt adott. Ez

utóbbi esetben a kérelmezőt tájékoztatni kell a szerződéskötés feltételeiről és határidejéről,

arról, hogy az önkormányzat az ajánlatát meddig tartja fenn. A szerződést a döntéstől

számított legfeljebb 45 napon belül meg kell kötni.

VI.

Az Önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről

A bérbeadás módja

25. §

(1)Üres önkormányzati helyiséget elsősorban pályázat útján kell hasznosítani,

kivéve ha a helyiség jellege, rendeltetése vagy közérdek mást indokol.

(2)A bérleti jogviszony létrehozását pályázattal vagy licitálás ( versenyeztetés) alkalmazásával kell eszközölni

Bérbeadás pályázat útján

26. §

(1) A pályázati kiírást a Polgármesteri Hivatal Hirdetőtábláján, képújságban  15 napra  közzé kell tenni.

(2) A pályázati eljárás során biztosítani kell, hogy a pályázók a bérbeadás jogi feltételeiről részletes tájékoztatást kapjanak.

(3) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

a.) a bérbeadásra meghirdetett önkormányzati helyiség címét (település, utca, házszám), alapterületét, rendeltetését, felszereltségét és műszaki állapotát,

b.) az önkormányzati helyiség felhasználásának célját (üzlet, műhely, gépkocsi tároló, raktár, stb.)

c.) a bérleti szerződés - határozatlan, határozott vagy feltétel bekövetkezéséig tartó - időtartamát,

d.) az önkormányzati helyiség használatra alkalmassá tételéhez szükséges - a leendő bérlő által saját költségén elvégzendő - építési munkákat és azok elvégzésének határidejét, továbbá az esetleges eredeti állapot helyreállítási kötelezettséget,

e.) a pályázni jogosultak körét (egyéni vállalkozó, gazdasági társaságot, stb.),

f.) a fizetendő bérleti díj alsó határát,

g.) egyéb pályázati feltételeket (pályázati díj, mértéke a bérleti alapdíj 10%-a),

h.) a pályázati ajánlat benyújtásának módját és határidejét,

i.) a pályázati tárgyalás helyét és időpontját,

j.) a pályázati eredmény kihirdetésének módját.

(4) A bérbeadó a pályázat útján történő bérbeadás esetén meghatározhatja az önkormányzati helyiség hasznosításának konkrét célját, amennyiben az épület jellege vagy a lakosság ellátása ezt indokolja. Ez esetben a hasznosítás a bérleti jogviszony fennállása alatt egyoldalúan nem változtatható meg.

 (5)  A pályázati ajánlatot írásban kell benyújtani.

(6)  A pályázati tárgyaláson csak az a pályázó vehet részt, aki a pályázati ajánlatát az előírt időben és tartalommal benyújtotta és a pályázati díj megfizetését igazolta.

(7) A bérleti szerződés azzal a pályázóval köthető meg, akit a képviselőtestület kijelöl.A kijelölés feltétele: a legnagyobb összegű bérleti díj ajánlása és a pályázat egyéb feltételeinek vállalása. A lakosság számára kedvezőbb funkció esetén elfogadható az alacsonyabb bérleti díj is. Önkormányzati helyiségek térítésmentes használatba adásáról a képviselőtestület dönthet.

(8) Nincs szükség a pályázat kiírására, ha:

a) a határozott időre kötött bérleti szerződés megszűnése után a helyiséget az eredeti célra ugyanannak az érdekeltnek célszerű bérbe adni

b) a helyiségre az Önkormányzat szervének, intézményének, vállalatának vagy közüzemi társaságának van szüksége

c) korábban hatályos jogszabályok szerint kötött szerződés értelmében a bérlőnek előbérleti joga van

d) az alól a képviselőtestület felmentést adott.

Eredménytelen pályázat esetén a képviselőtestület új pályázat kiírását is elrendelheti.

(9) A képviselőtestület rendelkezhet úgy is, hogy az önkormányzati helyiség bérbeadását licitálás előzze meg, amelyen a bérleti díj mértéke vonatkozásában kell a jelentkezőket versenyeztetni. A bérleti szerződés azzal, köthető, aki a versenyeztetésen a legmagasabb bérleti díjat ajánlotta.

(10) Az önkormányzati helyiséget több bérlő együttesen is bérelhet (továbbiakban: bérlőtársak). Ebben az esetben a bérlőtársak felelőssége egyetemleges.

 (11) Az önkormányzati helyiség határozott időre vagy feltétel bekövetkeztéig adható bérbe.

Az önkormányzati helyiség határozatlan időre is bérbe adható, feltéve, hogy ezt a pályázati kiírás tartalmazta vagy a képviselőtestület a bérlő személyének meghatározásakor a bérlet tartalmát így határozta meg.

(12) Bérleti szerződés feltétel bekövetkeztéig akkor köthető, ha

a) az önkormányzati helyiség rendeltetése részletes rendezési terv miatt megváltozna vagy az ingatlan (műtárgy) bontását, felújítását, korszerűsítését határozták el, de ennek időpontja nem ismert,

b) jogszabályban meghatározott kötelezettség vagy folyamatban lévő per okán a helyiség feletti tulajdonosi rendelkezés előre nem látható időpontban megszűnik,

c) az önkormányzati helyiségre az önkormányzat szervének, intézményének, vállalatának, közüzemi társaságának van szüksége, de az igény teljesítésének időpontja nem határozható meg.

 (13)  Az 26.§ (3) bekezdésének f. pontja, valamint a 26.§(9) bekezdése szerinti  bérleti díj alapösszegének megállapításánál figyelembe kell venni a bérlemény

a.) településen belüli fekvését,

b.) épületen belüli elhelyezkedését,

c.) a benne folytatott tevékenység jellegét,

d.) a bérleményt magába foglaló épület műszaki állapotát

e.) bérlő fenntartási kötelezettségének mértékét

 A bérleti díj évente automatikusan emelkedik a KSH hivatalos inflációs indexel.

(14) A helyiségbérlet megszűnésére az Lt.-nek a lakásbérlet megszűnésére, továbbá a helyiségbérlet megszűnésére vonatkozó szabályait egyaránt alkalmazni kell.

(15) Önkormányzati helyiség a bérlő által sem albérletbe nem adható, sem a bérleti joga át nem ruházható.

VII.

A vagyonhasznosítás bevételeinek felhasználása

27. §

(1) A város vagyonának elidegenítéséből származó bevételeket az Önkormányzat vagyonának gyarapítására kell fordítani.

(2) A vagyon  egyéb irányú hasznosításából származó osztalék, kamat és hozama,  valamint a befolyó bérleti díjak a költségvetésben szabályozott módon használhatók fel.

Záró és értelmező rendelkezések

28. §

(1) E rendelet alkalmazásában a vagyontárgy hasznosítása: tulajdonjog átruházása,

vállalkozásba való bevitele, bérbeadás és a használatba adás.

(2) Ez a rendelet 2012. október 31-én lép hatályba.

(3) E rendelet hatályba lépésével hatályát veszti Zalamerenye Községi Önkormányzat

Képviselő-testületének az önkormányzati vagyon hasznosításának, használatának, forgalmának rendjéről szóló 8/2003. (XI.27.) önkormányzati rendelete.

Ódor László                                                                          dr. Józsa Zsanett

Polgármester                                                                         jegyző

Záradék:

Kihirdetve:

2012. október 30.

Dr. Józsa Zsanett

     jegyző