1. § A rendelet hatálya Zalamerenye Községi Önkormányzat tulajdonába tartozó ingatlanokra, ingó dolgokra, vagyoni értékű jogokra, gazdasági társaságban lévő üzletrészekre, értékpapírokra, pénzeszközökre terjed ki.

2. § Az önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.

3. § (1) Az önkormányzat törzsvagyona a kötelező önkormányzati feladatok ellátását szolgálja, azt a többi vagyontól elkülönítve kell nyilvántartani, az éves zárszámadáshoz csatolt leltárban kell kimutatni.

(2) A törzsvagyon körébe tartozó tulajdon forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes.

(3) A törzsvagyon körébe tartozó forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak körét a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvtv.) rendelkezéseinek figyelembe vételével e rendelet 1.melléklete¹ állapítja meg.

(4) Az önkormányzat forgalomképtelennek minősülő vagyonában nincs olyan vagyonelem, amely a Nvtv. 5. § (4) bekezdés szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű (Nvtv. 2. mellékletében meghatározott) nemzeti vagyonként forgalomképtelen törzsvagyon.

(5) Forgalomképtelen törzsvagyon elidegenítésére, megterhelésére, biztosítékul adására azon az Nvtv. 3. § /1/ bekezdésének 14. pontja szerinti osztott tulajdon létesítésére az Nvtv. 6 § /1/ bekezdése és /5/ bekezdése szerint kerülhet sor.

4. § (1) A forgalomképtelen vagyon tulajdonjogát nem érintő (5) bekezdéssel nem ellentétes hasznosítás a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.

(2) A közterületek hasznosítása a közterület használatáról szóló önkormányzati rendeletnek megfelelő módon történhet.

(3) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyont hasznosítani, tulajdonjogát átruházni, azt megterhelni, azt biztosítékul adni, azon osztott tulajdont létesíteni kizárólag törvényben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek szerint lehet.

5. § (1) Az önkormányzat üzleti vagyona a telkekből, iparterületi földrészletekből, az önkormányzati bérlakásokból és nem lakáscélú ingatlanokból, ingóságokból és mindazon vagyontárgyakból áll, melyek nem tartoznak a törzsvagyokörébe.

(2) Az önkormányzat üzleti vagyona forgalomképes.

(3) Az üzleti vagyonba tartozó forgalomképes ingatlanok körét a rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza.

6. § (1) Zalamerenye község önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.

(2) A tulajdonost megillető jogokat az új Ötv. 106-110. §-ában foglaltak értelmében a képviselő-testület gyakorolja, ezt a jogát szerveire, intézményeire, és hivatalára átruházhatja.

(3) A képviselő-testület a helyi önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyonra az új Ötv. 109. §-a és az Nvtv. rendelkezései szerint az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet.

(4) Az önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonelemekről, annak változásairól és értékéről nyilvántartást kell vezetni. /vagyonkataszter/

(5) A vagyonkataszteri nyilvántartás vezetéséről a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően a jegyző gondoskodik.

(6) Az Nvtv. 13. §-ára figyelemmel a bruttó 2 millió forint forgalmi érték feletti, a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyont és egyéb önkormányzati vagyont elidegeníteni, a használat, illetve hasznosítás-, illetve tulajdonjogát átengedni, átruházni csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

7. § (1) Az önkormányzati vagyon elidegenítésére tett javaslatot csak forgalmi értékbecsléssel megalapozva lehet előterjeszteni a képviselő-testület felé.

(2) Az önkormányzat szabad rendelkezésű vagyona - az e rendeletben szabályozott feltételek szerint – üzleti vállalkozásba fektethető. Az üzleti vállalkozásba adott vagyonnal a legnagyobb jövedelmet biztosító és vagyongyarapodással járó módon kell gazdálkodni.

(3) Az önkormányzati vagyonleltárba tartozó vagyont ingyenesen átruházni, továbbá önkormányzati követelésről lemondani csak törvényben meghatározott esetben lehet.

(4) Az önkormányzati vagyon védelme, az előre nem számolható rendkívüli események hatásainak védelme érdekében a vagyontárgyakra biztosítást kell kötni.

(5) Az önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonról és a nevesíthető vagyoni értékű jogokról – figyelmet fordítva a vagyon gyarapodására vagy esetleges csökkenésére – a jegyző kétévente készít átfogó leltárt, s annak eredményét a polgármester az előző évi zárszámadással együtt terjeszti a képviselő-testület elé.

8. § (1)² A képviselő-testület rendelkezik a nem törzsvagyon körébe tartozó ingatlan vagyonról, valamint az ingó vagyon szerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről, bérbeadásáról, használatba adásáról és gazdasági társaságba történő beviteléről, illetve bármilyen más tulajdonjog-változásról.

(2)³

(3) Az önkormányzat tulajdonában lévő bérlakások és helyiségek bérbeadása és elidegenítése a Lakások bérletéről szóló 4/2010. (II.10.) számú önkormányzati rendeletekben meghatározottak szerint történik a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére e rendelet VI. fejezetében meghatározott speciális szabályokat kell alkalmazni.

(4) Az építési telkek, idegen tulajdonban lévő építmények (garázsok, családi házak) alatti önkormányzati földterületek értékesítésének feltételeit a képviselő-testület külön határozatban állapítja meg. Az elidegenítésről a telekigénylők számára igénybejelentési sorrendben, a családi ház-, és garázstulajdonosok részére a felépítményen fennálló tulajdoni arányuknak megfelelően a jogügylet bonyolultságától függően a Polgármesteri Hivatal vagy megbízott ügyvéd közreműködésével a polgármester gondoskodik.

9. § (1) Az önkormányzat a képviselő-testület döntése alapján vállalkozhat. Az új Ötv. 106. § (1) bekezdésében foglaltak az önkormányzat saját bevételét képezik.

10. § (1) Az új Ötv. és a Nvtv. előírásai alapján a képviselő-testület dönt:

(2) Ha az önkormányzat tulajdonába olyan vagyontárgy kerül, amely egyértelműen be nem sorolható valamelyik kategóriába, a képviselő-testület a tulajdonba-vétellel egyidejűleg dönt a minősítéséről és e rendelet mellékleteinek módosításáról.

(3) Törzsvagyonnak az az önkormányzati tulajdon nyilvánítható, amely az önkormányzati feladatok és célok ellátását szolgálják.

11. § (1) A mezőgazdasági rendeltetés földterületeket a Képviselőtestület előzetes kijelölés után haszonbérletben hasznosítja. A haszonbérlet egytől tíz évig terjedhet, mely időtartam meghatározásával az ÁRT előírásait figyelembe, kell venni.

(2) A haszonbérlőt e bérelt területre előhaszonbérleti és elővásárlási jog illeti meg.

(3) A fizetendő haszonbér mértékét a föld fekvésének, művelési ágának és kataszteri tiszta jövedelmének, valamint termelő képességének figyelembe vételével kell megállapítani.

(4) A haszonbérlő a bérelt föld művelési ágát csak a bérbeadó előzetes hozzájárulásával változtathatja meg és csak ideiglenes jellegű, 30 m2-t meg nem haladó alapterületű gazdasági épületet létesíthet az építésre vonatkozó jogszabályok szerint, melyet a haszonbérlet megszűnésekor kártalanítási igény nélkül köteles elbontani.

(5) A haszonbérleti szerződés megkötését, megszüntetését, módosítását az Önkormányzat nevében a polgármester írja alá és a megkötött szerződésről, megszüntetésről, módosításról nyilvántartást kell vezetni, melyről a jegyző gondoskodik.

13. § (1)⁴ Az tulajdonú vagyontárgyakról a Képviselőtestület dönt.

(2) Az /1/ bekezdésben meghatározott összeghatár feletti értékű ingókat és vagyoni értékű jogokat valamint ingatlanokat a Képviselőtestület jelöli ki eladásra, hasznosításra a hasznosítás módjának és pályáztatás induló árának megállapításával.

(3) Az önkormányzati vagyont értékesíteni, a vagyon feletti vagyonkezelés jogát, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni, amennyiben az érintett vagyontárgy forgalmi értéke a bruttó 2,0 millió forintot meghaladja, – ha törvény kivételt nem tesz – csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenyeztetési eljárás útján, a legjobb ajánlatot tevő részére lehet. Bruttó 2,0 millió forint forgalmi érték alatt nem kötelező a pályáztatás, az eset összes körülményének mérlegelése alapján a hatáskör gyakorlója dönt, a 24 § rendelkezéseire is figyelemmel.

(4) A képviselő-testület bruttó 2 millió Ft egyedi értékhatár feletti vagyonhasznosítás esetében indokolt esetben dönthet a vagyontárgy zártkörű (meghívásos) versenyeztetéséről. Zártkörű versenyeztetés az alábbi esetekben lehetséges:

(5) Az eljárásra egyebekben a nyilvános versenytárgyalás szabályai az irányadók.

14. § (1) Jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában az önkormányzatot megillető követelések közül azokról lehet lemondani:

(2) A követelések behajthatatlanság jogcímén történő elengedésére a polgármester jogosult a képviselőtestület utólagos tájékoztatása mellett.

(3) A követelések érvényesítése /behajtása/ érdekében tett intézkedéseket igazolni kell.

15. § (1) A képviselőtestület a 13. §-ban szabályozott eljárási rend szerint értékesítésre kijelöli az önkormányzat által kialakított lakó telkeket.

(2) A lakótelkek iránti igényt a polgármesterhez kell benyújtani.

(3) A polgármester a lakótelek árának megfizetésére - kérelemre kamatmentes részletfizetést engedélyezhet.

(4) A részletfizetési kedvezmény a telekár 50 %.-ának megfizetése mellett, legfeljebb 24 hónapra adható.

16. § (1) A vagyonhasznosítás módjai /ingatlan, vagyoni értékű jog eladás, bérbeadás, kezelés, használat esetén/ során a 11 §. kivételével pályázat, nyilvános árverés, nyilvános árverést követő egyedi ajánlat alapján dönt a Képviselőtestület. Az egyedi ajánlat csak akkor fogadható el elsődlegesen, ha a költségvetésben és módosításaiban előre értékesítésre kijelölt az ingatlan, a vagyoni értékű jog bérbeadása, kezelése, használata. A pályázati eljárás főszabályként nyilvános, zártkörű pályázatot a 13. §. /4/ bekezdésében felhatalmazott jogosult elrendelni.

(2) Zártkörű pályázatot kell tartani abban az esetben, ha a nyilvánosság nyomós közérdeket sértene. Elrendelhető akkor is, ha a teljesítésre csak meghatározott ajánlattevők alkalmasak.

17. § (1) A pályázat kiírása a Polgármesteri Hivatal feladatkörébe tartozik. A pályázat meghirdetése helyi, megyei napilapban, esetenként országos jellegű napilapban történik. Zártkörű pályáztatás esetén az érdekelt ajánlattevőket egyidejűleg és közvetlenül kell tájékoztatni.

(2) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell különösen a pályázat tárgyának meghatározását, annak műszaki, jogi és egyéb feltételeivel együtt, az esetleges teljesítés helyét és legkésőbbi határidejét, ellenszolgáltatással kapcsolatos kikötéseket és feltételeket, az ajánlatok benyújtására, felbontási helyére és idejére, valamint a pályázati tárgyalásra vonatkozó időpontokat és szempontokat. Amennyiben e pályázat a hirdetményben rövidített szöveggel jelenik meg, utalni kell arra, hogy a teljes szöveg kitől vehető át.

(3) Az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontot a pályázati felhívásban úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzététele és az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontok között legalább 10 nap különbség legyen.

(4) A kiíró pályázati felhívás visszavonását az ajánlatok benyújtására meghatározott időpontig teheti meg. A felhívás visszavonását a pályázat meghirdetésével azonos módon kell közzétenni.

(5) A kiíró a felhívásban valamennyi ajánlattevőnek egyenlő esélyt köteles biztosítani.

18. § (1) A pályázaton való részvétel biztosíték adásához köthető, amelyet az ajánlat megküldésével egyidejűleg kell az ajánlattevőnek a kiíró rendelkezésére bocsátani.

(2) A pályázati biztosíték a pályázatban meghirdetett értékesítési ár 10 %-a, de minimum 5 ezer Ft, amely összeg eredményes pályáztatás esetén a vételárba beszámít.

(3) A biztosíték visszajár:

19. § (1) A pályázati ajánlat:

(2) A pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő részletes nyilatkozatát, igy különösen:

20. § (1) A pályázati tárgyalást a pályázati ajánlatok benyújtására meghatározott határidő lejártát követő 15 napon belül meg kell tartani.

(2) A pályázati tárgyaláson csak az az ajánlattevő vehet részt, aki a pályázati ajánlatát az előirt időben és tartalommal benyújtotta és igazolta, hogy a pályázati biztosítékot a kiíró rendelkezésére bocsátotta.

(3) A pályázati tárgyalást a Képviselőtestület vagy a polgármester által felkért Polgármesteri Hivatal dolgozója, rendkívüli esetben pedig a Képviselőtestület vagy a Polgármester által felkért jogi szakértő vezeti.

(4) A pályázati tárgyalást nem folytathatja le az a személy, aki vagy akinek a hozzátartozója /Ptk. 685. §. / az adott pályázati felhívásban ajánlattevőként vesz részt, illetve aki egyéb okból elfogult.

(5) A pályázatot kiíró és a pályázati tárgyalást lefolytató személy a vele szemben fennálló kizárási okot köteles haladéktalanul bejelenteni a jegyzőnek. Az elfogultságot a pályázó is bejelentheti.

(6) Az elfogultság fennállásáról a polgármester dönt.

(7) A pályázat tárgya a pályázati felhívásban szereplő, az Önkormányzat tulajdonát képező ingatlan vagy vagyoni értékű jogot eladási ára, havi bérleti díja vagy egyéb díja, amelyre vonatkozóan az ajánlatokat a pályázati kiírás szerint lehet emelni.

21. § (1) A pályázatot az az ajánlattevő nyeri meg, aki az eladási ár, havi bérleti vagy egyéb díj tekintetében a legkedvezőbb ajánlatot adja.

(2) Az eladási ár, bérleti vagy egyéb díj a képviselőtestület által meghatározott induló összegnél alacsonyabb nem lehet.

(3) Eredménytelen a pályázat, ha egyetlen ajánlat sem éri el a meghirdetett összeget, vagy a pályázatot elnyert 15 napon belül nem köt szerződést, ez esetben, ha van eredményes második pályázó, ajánlatban kell felhívni szerződéskötésre.

22. § (1) Az érvénytelen ajánlatot tevők a pályázat további szakaszában nem vehetnek részt.

(2) Az ajánlatok felbontása után meg kell állapítani, hogy mely ajánlat érvénytelen. Érvénytelen az ajánlat, ha:

23. § (1) A pályázatot elnyert ajánlattevővel az ajánlat elfogadásától számított 15 napon belül szerződést kell kötni. A szerződéskötési határidőnek a pályázatot elnyerő részéről történő elmulasztása esetén a szerződést a következő legjobbnak ítélt ajánlattevővel lehet megkötni, amennyiben ez az ajánlat is megfelel a pályázati kiírás feltételeinek. Ha a szerződés ebben az esetben sem jön létre, az ingatlan tekintetében új pályázatot kell kiírni, egyéb esetben a harmadik legjobb ajánlattevővel lehet szerződést kötni.

(2) A pályázót ki kell zárni az új pályázatból, amennyiben arra a hibájából meghiúsult szerződéskötés miatt kerül sor.

(3) Tulajdonjog átruházásakor ki kell kötni a tulajdonjog fenntartását a vételár teljes kiegyenlítéséig és a teljes vételár meghatározott időre történő meg nem fizetésére az ellátási jogot.

(4) A tulajdonjog átruházásához a Képviselőtestület garanciális jogokat /visszavásárlási jog, elővásárlási jog, beépítési kötelezettség, elidegenítési és terhelési tilalom, stb./ köthet ki.

(5) A /4/ bekezdésben írott garanciális jogok érvényesülését a Polgármesteri Hivatal köteles vizsgálni és betartását biztosítani.

24. § (1) Az önkormányzati vagyon hasznosítása során nem kell versenyeztetési eljárást tartani az alábbi esetekben:

(2) A versenyeztetés nélküli vagyonhasznosítási eljárásra a versenyeztetés szabályait értelemszerűen alkalmazni kell, amennyiben jelen rendelet eltérően nem rendelkezik.

(3) Az önkormányzati vagyon versenyeztetés nélküli hasznosítására kérelem alapján kerülhet sor. A kérelem alapján készített előterjesztésnek legalább tartalmaznia kell:

(4) A kérelem alapján készített előterjesztéshez csatolni kell:

(5) Az önkormányzat felhívásának megfelelően, attól számított 8 napon belül, de legkésőbb a kérelem döntéshozó elé terjesztéséig a kérelmező köteles az önkormányzat által meghatározott ár legfeljebb 10 %-ával megegyező összegű bánatpénzt az Önkormányzat részére befizetni.

(6) A döntéshozó elé a kérelem csak akkor terjeszthető, ha tartalmazza a jelen rendeletben meghatározott adatokat és mellékleteket, valamint a kérelmező a bánatpénz és az önkormányzat által elkészíttetett értékbecslés költségének befizetését igazolta.

(7) A döntés előtt meg kell vizsgálni a vagyontárgy jogi helyzetét, valamint a versenyeztetés alóli felmentés indokoltságát, javaslatot lehet tenni az ellenérték magasabb összegben történő megállapítására.

(8) A bánatpénz visszajár a kérelem elutasítása, illetve a döntést megelőző visszavonása esetén, a kérelem elutasításától, illetve a visszavonás bejelentésétől számított 15 napon belül.

(9) Az ellenérték megfizetésének feltételeit a döntéshozó határozza meg.

(10) A kérelem elbírálásáról a kérelmezőt írásban értesíteni kell. A írásbeli tájékoztatásnak tartalmaznia kell, hogy a döntéshozó a kérelmet elutasította vagy a kérelemnek helyt adott. Ez utóbbi esetben a kérelmezőt tájékoztatni kell a szerződéskötés feltételeiről és határidejéről, arról, hogy az önkormányzat az ajánlatát meddig tartja fenn. A szerződést a döntéstől számított legfeljebb 45 napon belül meg kell kötni.

25. § (1) Üres önkormányzati helyiséget elsősorban pályázat útján kell hasznosítani, kivéve, ha a helyiség jellege, rendeltetése vagy közérdek mást indokol.

(2) A bérleti jogviszony létrehozását pályázattal vagy licitálás ( versenyeztetés) alkalmazásával kell eszközölni.

26. § (1) A pályázati kiírást a Polgármesteri Hivatal Hirdetőtábláján, képújságban 15 napra közzé kell tenni.

(2) A pályázati eljárás során biztosítani kell, hogy a pályázók a bérbeadás jogi feltételeiről részletes tájékoztatást kapjanak.

(3) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

(4) A bérbeadó a pályázat útján történő bérbeadás esetén meghatározhatja az önkormányzati helyiség hasznosításának konkrét célját, amennyiben az épület jellege vagy a lakosság ellátása ezt indokolja. Ez esetben a hasznosítás a bérleti jogviszony fennállása alatt egyoldalúan nem változtatható meg.

(5) A pályázati ajánlatot írásban kell benyújtani.

(6) A pályázati tárgyaláson csak az a pályázó vehet részt, aki a pályázati ajánlatát az előírt időben és tartalommal benyújtotta és a pályázati díj megfizetését igazolta.

(7) A bérleti szerződés azzal a pályázóval köthető meg, akit a képviselőtestület kijelöl. A kijelölés feltétele: a legnagyobb összegű bérleti díj ajánlása és a pályázat egyéb feltételeinek vállalása. A lakosság számára kedvezőbb funkció esetén elfogadható az alacsonyabb bérleti díj is. Önkormányzati helyiségek térítésmentes használatba adásáról a képviselőtestület dönthet.

(8) Nincs szükség a pályázat kiírására, ha:

27. § (1) A város vagyonának elidegenítéséből származó bevételeket az Önkormányzat vagyonának gyarapítására kell fordítani.

(2) A vagyon egyéb irányú hasznosításából származó osztalék, kamat és hozama, valamint a befolyó bérleti díjak a költségvetésben szabályozott módon használhatók fel.

28. § (1) E rendelet alkalmazásában a vagyontárgy hasznosítása: tulajdonjog átruházása, vállalkozásba való bevitele, bérbeadás és a használatba adás.

(2) Ez a rendelet 2012. október 31-én lép hatályba.

(3) E rendelet hatályba lépésével hatályát veszti Zalamerenye Községi Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzati vagyon hasznosításának, használatának, forgalmának rendjéről szóló 8/2003. (XI.27.) önkormányzati rendelete.