Zalamerenye Község Önkormányzata

Képviselőtestületének

19/2016. (XII.1.) rendelete

a helyi környezet védelméről és a közterületek
 tisztántartásáról

Zalamerenye Község Önkormányzata Képviselő-testülete a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. §. (1) bekezdés c.) és 48.§ (4) bekezdése b)  pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 5. és 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, Zalamerenye község tiszta, esztétikus képének, valamint a környezet rendjének és tisztaságának kialakítása, fenntartása és védelme érdekében a helyi körülményeket figyelembe véve az alábbi rendeletet alkotja.

I.Fejezet

Általános rendelkezések

1. §.

1. A rendelet célja, hogy Zalamerenye Község közigazgatási területén a köztisztaságot fenntartsa, az ezzel kapcsolatos feladatokat, kötelezettségeket és tilalmakat a helyi sajátosságoknak megfelelően rendezze.

 (2) A rendeletet alkalmazni kell valamennyi ingatlan tulajdonosára, birtokosára, használójára függetlenül attól, hogy a tulajdonos természetes vagy jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.

(3)  A köztisztaság és a települési környezet fenntartása elsőrendű közegészségügyi érdek,

      ezért ennek előmozdításában mindenki köteles hathatósan közreműködni, a

      szennyeződést, fertőzést eredményező tevékenységtől, illetőleg magatartástól tartózkodni.

(4) Az egyes ingatlanok tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosának, használójának (haszonélvezőjének, másnak a használatában lévő ingatlanok tisztántartásáról pedig a használati joggal rendelkező bérlőnek) kell gondoskodni.

2. Fejezet

Az ingatlanok és közterületek tisztántartása

2. §

A közterületek rendszeres tisztántartásáról, a zöldterületek, parkok fenntartásáról egyrészt az önkormányzat saját erőforrásai igénybevételével, másrészt az érintett ingatlantulajdonosok kötelezésével gondoskodik.

                                               Az ingatlantulajdonos feladatai

                                                                       3. §.

(1) Az ingatlantulajdonosnak a közterület tisztántartásával, a zöldterület, park ápolásával kapcsolatos feladatai:

a) mind a beépített, mind a beépítetlen ingatlan tisztántartása,gyommentesítése, a  járdára és az úttest fölé benyúló ágak és bokrok megfelelő nyesése az ingatlantulajdonos feladata.

b) az ingatlanon lévő madarak fészkelő helyei alatti közterület szennyező­déstől való megtisztítása.

c) Az ingatlantulajdonos a közterület tisztítása során összegyűjtött telepü­lési szilárd hulladékot köteles a rendeletben meghatározott gyűjtőedényzetbe vagy más gyűjtőeszközbe elhelyezni és elszállításáról gondoskodni.

(2) A csapadékelvezető árokba szennyezett (olajos, vegyszeres stb.) vizet bevezetni tilos!

(3)   Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (szemetet, iszapot, papírt, törmeléket, tűz- és robbanásveszélyes anyagot) a csapadékvíz-elvezető árokba elhelyezni tilos.

(4)   Szennyvízcsatornába esővizet vezetni tilos.

(5) Nyílt elvezetésű árkot lefedni csak a Jegyző engedélyével szabad. A lefedett árok csövezése 4o cm-nél kisebb áteresszel a  jegyző külön engedélyével történhet A lecsövezett szakasz vízelvezetéséről, a csapadékvíz víznyelőkön keresztül történő vízelvezetéséről az engedélyezettnek kell gondoskodnia.

(6) Az ingatlan közúti csatlakozását / telekbejárót / csak a közúti kezelőjeként eljáró jegyző hozzájárulásával lehet létesíteni. A közúthoz való csatlakozást a közterület szintjének magasságában bevágás, feltöltés nélkül, a nyílt árok felett legalább 40 cm átmérőjű áteresszel, az út felé lejtő teleknél rácsos víznyelővel kell megoldani.

(7) Amennyiben az ingatlan tulajdonosa életkora, egészségi állapot egyéb méltánylást érdemlő körülményei miatt e rendeletben előírt kötelezettségek teljesítésére nem képes kérelmére és költségére a polgármester - külön engedélyével - a munkát elvégeztetheti.

4. §.

(1) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén (az építkezés előtti területen) az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot.

(2) Beruházások esetén a birtokbavételtől a kivitelezés megkezdéséig a beruházónak (bonyolítónak), ezt követően a kivitelezés befejezéséig a kivitelezőnek kell gondoskodni az általa elfoglalt terület tisztántartásáról.

(3) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen.

(4) Közterületen építési, bontási anyagot a polgármester által kiadott közterület-használati engedélyben meghatározott területen, az engedélyben megjelölt módon és időtartamig szabad tárolni. Magánterületen engedély nem szükséges, de csak olyan anyagot szabad tárolni, amely közegészségügyi szempontból veszélytelen.

(5) Közterületen bárminemű burkolat (úttest, járda stb.) felbontása csak a Jegyző, az országos közúthálózatba tartozó utak tekintetében a közút kezelőjének hozzájárulásával lehetséges, kivétel a hibaelhárítás.

Hibaelhárítás esetén a bontást utólagosan be kell jelenteni a Jegyzőnek, aki ezt írásban tudomásul veszi.

       A bontási engedélyben meg kell határozni a felelős személyt a munkálatok befejezésének határidejét és elő kell írni a helyreállítás minőségét.

(6) Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, illetve hulladék anyag keletkezik, úgy azt folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül a kivitelezést végző szervnek vagy személynek el kell szállítani, és a közterületet helyre kell állítani, illetőleg meg kell tisztítani.

(7) Tilos közútra, útpadkára salakot, építési törmeléket, illetve szemetet szállítani és helyezni! Közterületre kihordott szemetet vagy építési törmeléket az érintett ingatlan tulajdonosa köteles felszólításra 48 órán belül saját költségén összetakarítani, illetve elszállítani.

(8) Építési törmeléket az Önkormányzat által kijelölt területen szabad elhelyezni, az építési engedélyben előírtak szerint.

5. §.

(1) Közterületen szennyező anyagot (szemetet, rongyot, egyéb hulladékot) csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállításból semmi ki ne hulljon, por és csepegés ne keletkezzen. Ha a szállítás közben a terület szennyeződnék, a szennyeződés előidézője köteles azt eltávolítani és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni.

(2) Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál, a köz- vagy magánterület szennyeződik, a szennyeződés előidézőjének azt a fel- vagy lerakás elvégzése után nyomban meg kell tisztítani.

6. §

(1) A község közterületén tilos járművet mosni, olajcserét vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz.

Lakóházhoz tartozó udvarban ilyen munkákat úgy kell végezni, hogy a szennyeződés közterületre ne kerüljön.

(2) Zalamerenye Község területén a közterületeken a gondozott  zöldterületre járművel ráhajtani, azon parkolni, azt bármi módon károsítani tilos!      

7. §

(1) Közterületen hirdetményt, plakátot csak az e célra rendszeresített helyen szabad elhelyezni. Tilos az építményeket, kerítéseket, élőfákat bármilyen felirattal megrongálni, a közszemérmet és közízlést sértő feliratokat, plakátokat közterületen elhelyezni. A hirdető 24 órán belül köteles saját költségén ezeket eltávolítani. Amennyiben az elhelyező személye nem ismert, akkor az önkormányzat gondoskodik azok eltávolításáról. Ha az elhelyező személye ismert, de nem tesz eleget eltávolítási kötelezettségének, úgy azt az önkormányzat az elhelyező költségére és terhére végzi el.

(2) Épületen (kapun, ablakon stb.) egyéb létesítményen lévő, idejét múlt hirdetményt az elhelyező köteles eltávolítani, az aktualitás vesztését követő 3 napon belül.

Közterület tisztántartásával összefüggő egyéb rendelkezések

8.§

(1) Szemetet, hulladékot csak az arra a célra rendszeresített és felállított szeméttartóba lehet elhelyezni.

(2) Aki Zalamerenye közigazgatási területén lévő köz-és magánterületek, valamint az itt elhelyezett felszerelési, berendezési tárgyakat beszennyezi, köteles annak megtisztításáról azonnal gondoskodni.

(3) Állati hullát, valamint olyan anyagot, amely a környék levegőjét szennyezi, az egészséget veszélyezteti, vagy élősködők, rovarok szaporodásához nyújt táptalajt, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni vagy elhagyni nem szabad.

(4)   Az állattartással kapcsolatos köztisztasági feladatokról külön rendelet rendelkezik.

(5) Állati hulladék ártalmatlanná tételéről annak tulajdonosa köteles gondoskodni. Közúton ill. közterületen történt állat elhullását – ha annak tulajdonosa ismeretlen –   azonnal be kell jelenteni. Az állati hulla elszállításáról a polgármester által megbízott személy gondoskodik.

 (7)  A Közterületen állatok által okozott szennyezés és az állati ürülék eltakarításáról  az állat tulajdonosa haladéktalanul köteles gondoskodni.

9. §

 (l) Az épület tulajdonosa gondoskodik arról, hogy az épület tetőzetéről az esővíz, hólé a járdára ne csorogjon.

(2) a település területén lévő élő vízfolyásokba, vízelvezető árkokba, szabad területekre, valamint ásott kutakba, tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet levezetni, partjait szemét vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezni tilos!

                                                                       10.§

(1) Tilos

a) az úttestet, járdát, egyéb közterületet, a közterület felszerelési és beren­dezési tárgyait szennyvízzel, vizelettel, emberi és állati ürülékkel beszennyezni, megrongálni,

b) a közterületen, zöldterüIeten lévő növényeket (fa, díszcserje stb.) meg­rongálni, csonkítani, leszakítani,

c) a parkosított és füvesített zöldterületet rendeltetésellenesen használni.

       Síkosságmentesítés és hóeltakarítás

11. §

(1) Ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járdát a szükséghez képest naponként többször is, hóesés után azonnal el kell takarítani, fel kell hinteni. A síkosság elleni védekezéshez a környezetkímélő anyagokon (homok, salak, fűrészpor, kőporliszt) kívül klorid tartalmú fagyáspont csökkentő szer (pl.. konyhasó) használata csak külön jogszabályban előírtak szerint alkalmazható. Az ilyen anyagot tárolóedényben, környezet­szennyezést kizáró módon kell tárolni.

E célra tüzelés után visszamaradt darabos, sérülést okozó anyagot használni nem szabad.

A szóróanyag beszerzéséről a tisztántartásra kötelezettnek kell gondoskodni.

(2) Klorid tartalmú vegyszer használata zöldterületen, illetve azok közvetlen környékén tilos.

(3) A járda és a közút síkosság-mentesítését a tisztántartásra kötelezettnek úgy kell elvégezni, hogy abból ne származzon baleset.

(4) A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy se a gyalogos, se a gépjármű forgalmat ne akadályozza.

(5) Tilos az összerakott hó elhelyezése:

– a gyalogos közlekedési útvonalon,

– az útkereszteződésben,

– az úttorkolatban,

– a kapubejárat elé, annak szélességében,

– a tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyénél, a jármű megállóhelye és a járda között,

– a közüzemi, szolgáltatási, felszerelési tárgyon és annak közérdekű létesítményein

A kereskedő, utcai árus és rendezvényszervező kötelezettségei

12.§

(1) Az üzlet, egyéb elárusítóhely, vendéglátó, és szolgáltató egység előtti és melletti járdaszakaszt, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes területet a tulajdonos köteles tisztán tartani, a keletkezett települési szilárd hulladékot összegyűjteni és elszállításáról gondoskodni.

A tulajdonos (használó, bérlő) kö­teles a burkolt területen a síkosság mentesítéséről és a hó eltakarításáról gondos­kodni.

(2) Az ingatlan előtti és mellettijárdát a tulajdonos köteles naponta mind a téli, mind a nyári időszakban legkésőbb reggel 7 óráig letakarítani, a nyitva tartás ideje alatt folyamatosan tisztán tartani, zárás elölt összetakarítani.

13. §

(1) Az utcai árus köteles a részére kijelölt helyet és közvetlen környékét tisztán tartani, az árusításból keletkezett hulladékot összegyűjteni és eltávolításáról gondoskodni.

(2) Közterületen rendezett vásár, sport- és egyéb rendezvény tartása idején a rendezvény szervezője köteles gondoskodni a várható forgalomnak megfelelő számú illemhely biztosításáról, üzemeltetéséről, valamint a rendezvény alatt és azt kővetően a területnek és közvetlen környezetének tisztántartásáról, továbbá a terület eredeti állapotban történő visszaadásáról.

                                                                       14.§

(1) Vállalkozói tevékenység ellátásához, magángazdálkodáshoz szükséges gépek, járművek tárolása közterületen tilos!

2. Az engedéllyel igénybe vett közterület és az azt körülvevő 10 méteres területsáv tisztántartása az alkalmi használó kötelessége.
3. Az árusításból keletkező hulladék gyűjtésére zárható edényt kell kihelyezni és azt saját költségen elszállítani.

III. Fejezet
Az avar és kerti hulladékok nyílttéri égetése

15. §

(l) Zalamerenye község belterületén, avart és kerti hulladékot a szabadban égetni pénteki és szombati napokon 9 órától 17 óráig lehet, amennyiben az időjárási viszonyok ezt lehetővé teszik.

 (2) Az avar és kerti hulladék égetése csak jól kialakított tűzrakóhelyen és telken történhet úgy, hogy az az emberi egészséget és a környezetet ne károsítsa, és az égetés hősugárzása kárt ne okozzon.

Az égetendő kerti hulladék nem tartalmazhat más kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot (PVC, veszélyes hulladék).

(3) A szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy lehet, hogy az a környezetére tűz- vagy robbanásveszélyt ne jelentsen.

(4) A szabadban a tüzet és üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem szabad, s veszély esetén, vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani.

(5) A tüzelés, a tüzelőberendezés használatának színhelyén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétbe helyezni, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható.

 (6) A hatóságilag elrendelt általános tűzrakási tilalom alól a rendelet nem ad felmentést.

                                                            IV. fejezet

        16.§

                                A  parlagfű elleni védekezés helyi feladatai

 (1) Zalamerenye Község közigazgatási területén a jogi és magánszemélyek, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetek a tulajdonukban (kezelésükben, használatukban; a bérlők a bérleményükben) lévő területet kötelesek a virágzó parlagfűtől mentesen tartani.

(2) A parlagfű irtásáról - virágzás előtt - az időjárástól függő gyakorisággal kell gondoskodni.

(3) A területen található parlagfű gyomirtását a lehetséges eszközök (mechanikus, vegyszer, illetve engedélyezett készítmények, peszticidek) felhasználásával kell elvégezni.

(4) A parlagfű vegyszeres gyomirtása tekintetében a megyei Növény-és Talajvédelmi Igazgatóság szakvéleménye az irányadó.

17. §

(1) A parlagfű felismerésének elősegítéséről, előfordulási helyével, irtásával, továbbá a parlagfű okozta allergiás megbetegedéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalók lakosság körében történő tudatosításáról az önkormányzat szórólapok által valamint a hangosító berendezés igénybevételével gondoskodik.

(2)  A szórólap mintáját az 1. sz. melléklet tartalmazza.

V. Fejezet
Záró rendelkezések

18. §.

(1) E rendelet 2017. január 1. napján lép hatályba.

        Ódor László                                               Szabóné dr. Csányi Mariann

                    polgármester                                                             jegyző

Kihirdetve:                 

2016. december 1.

Szabóné dr. Csányi Mariann

jegyző

                                                                                                                      1. melléklet

A parlagfű ártalmairól

Az allergiás megbetegedés korunk NÉPBETEGSÉGE.

Az allergiás megbetegedések közül az allergiás nátha vagy szénanátha emelkedik ki, melynek legfőbb kiváltója a PARLAGFŰ (Ambrosia elatior L.). E növény pollenjeit a légáramlás a város egész területén szétszórja. Egyetlen parlagfű 8 milliárd virágporszemet is képes termelni.

A nyálkahártyatünetek a parlagfű virágzási időszakában - júliustól októberig - jelentkeznek a betegeknél.

Két fő klinikai megjelenési formája van: az egyik a szénanátha, a másik az asztma bronchiale.

Tünetek:

- erős orrfolyás,

- tüsszögés,

- orr-, szem-, garat-, fülviszketés,

- könnyezés,

- rohamokban jelentkező nehézlégzés, mely tünetek igen kellemetlenek és a rendkívül rossz közérzeten kívül a munkavégzésben is zavarják a beteget.

A BETEG HOVÁ FORDULJON?

A tünetek jelentkezése esetén gyógykezelés céljából forduljon orvoshoz! Attól függően, hogy melyik tünetegyüttes van előtérben, az orr-, fül-, gégészeti vagy tüdőgyógyászati kivizsgálás szükséges.

A legfontosabb feladat a betegség MEGELŐZÉSE, mivel jelenleg olyan gyógyszer, amely ezt a betegséget meggyógyítaná, illetve véglegesen megszüntetné, nem áll rendelkezésre.

A betegség megelőzhető az allergiát okozó tényező megszüntetésével!

HOL TALÁLHATÓ EZ A NÖVÉNY?

Elsősorban a legmostohább körülmények között lévő talajokon, a beépítetlen, de elhanyagolt építési területeken, a gondozatlan parkokban és egyéb gyepes területeken, a közművek és utak mentén, a zártkertek parlagon hagyott részein és az elhanyagolt, nem művelt mezőgazdasági területeken.

IRTÁSA, VISSZASZORÍTÁSA HOGYAN TÖRTÉNJEN?

A parlagfüvet - virágzás előtt - az időjárástól függően a szükséges gyakorisággal végzett kaszálással, kapálással, gyomlálással kell irtani.

A parkokban és egyéb területen a gyep jó kondícióban tartása (trágyázás, öntözés, kaszálás) nehezíti e veszélyes gyomnövény elszaporodását.

A parlagfű vegyszeres gyomirtása (elsősorban mezőgazdasági területen) tekintetében a Zala megyei Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Állomás szakvéleménye az irányadó.

A parlagfű kötelező irtását a közigazgatási területén önkormányzati rendelet mondja ki.

Ezúton kérjük városunk lakosságát, hogy mindannyiunk egészségének védelme érdekében, aktív közreműködésével állítsa meg a parlagfű terjedését.

IRTSUK KI A LEGVESZÉLYESEBBET, A PARLAGFÜVET!