Egységes szerkezetben a 10/2016. (X. 12.) önkormányzati rendelettel

Hatályos: 2016. október 13-tól

Gelsesziget Önkormányzatának Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-ban, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében (a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan) az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg.

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

(1.§)

1. A helyi építési szabályzat (továbbiakban: Szabályzat) hatálya Gelsesziget szabályozási tervén (továbbiakban: Terv) jelölt Gelsesziget beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területre terjed ki.

2. Szabályzat csak a Tervvel együtt értelmezhető, ezért azzal együtt kell alkalmazni.

A SZABÁLYOZÁS ELEMEI

(2.§)

1. A Terven kötelezőnek kell tekinteni:

• A belterületi határvonalat,
• A „beépítésre szánt” és „beépítésre nem szánt” területeket elválasztó határvonalat,
• A szabályozási vonal helyét, a szabályozási szélességet
• Az OTÉK szerinti terület-felhasználási egységek lehatárolását, megnevezését, jellemzőket,
•  Az építési övezeteket, övezetek jellemzőit, az azokat elválasztó határvonalat,
• Közművezetékeket, védőtávolságokat, valamint az azokra vonatkozó előírásokat,
• A jelen tervezést követő, további tervek elkészítésére vonatkozó rendelkezéseket.

2. A (2) bekezdés szerinti kötelező szabályozási elemek megváltoztatása jelen Terv módosítását vonja maga után.

3. A Terv irányadó szabályozási elemei tájékoztató jelentőségűek, ezért azok — az építésügyi hatóság hatáskörében, a műszaki indokoltság tervezői alátámasztásával — alakíthatóak.

AZ ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI

(3.§)

(1) Építési telken és területen az egyes tájszerkezeti és településszerkezeti egységek előírásainak megfelelő építmény akkor helyezhető el, ha

1. a rendeltetésszerű használatához szükséges villamos energia, ivóvíz (szükség esetén technológiai víz) ellátás és a megközelíthetőség,
2. a keletkező szennyvíz ártalommentes elhelyezése, és a csapadékvíz elvezetése, a szennyvízcsatorna megépítse után a szennyvizek csatornába való elvezetése
3. továbbá a használat során keletkező nem veszélyes és veszélyes hulladékok elszállításának vagy ártalommentes elhelyezésének, illetőleg helyi komposztálásának lehetősége egyidejűleg biztosítható,
4. az építmény nem befolyásolja a föld alatti vizek szintjét, mozgását és tisztaságát
5. a levegő minőségét
6. valamint a vonatkozó zajvédelmi rendeletekben előírt határértékeknél nagyobb zajterhelést nem okoz.

A TELEKALAKÍTÁS ÉS ÉPÍTÉS ENGEDÉLYEZÉSE

(4.§)

(1) Telekalakítás a tervlapok szerinti minimális teleknagyság betartásával és a tervezett úthálózat kötelező szabályozási vonalainak figyelembevételével engedélyezhető.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT ÉS BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

(5.§)

(1) A rendezési tervben kijelölt fejlesztési területek hasznosítására csak akkor kerülhet sor, ha az érintett terület felhasználása időszerű.

TERÜLETFELHASZNÁLÁS

 (6..§)

1. A település területét építési szempontból

1. beépítésre szánt
2. beépítésre nem szánt területbe kell sorolni.

2. A beépítésre szánt terület településszerkezeti egységekre tagozódik, amelyek határait a településszerkezeti terv tünteti fel.

(3) A település területe az alábbi terület-felhasználási kategóriákba tagozódik:

1. beépítésre szánt területek építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint:

• falusias lakó-,
• településközpont vegyes-,
• ipari terület-,
• különleges terület

2. beépítésre nem szánt területek

• közlekedési- és közműelhelyezési-,
•  zöld-,
• erdő-,
• egyéb (vízgazdálkodási)-,
•  mezőgazdasági terület

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

(7.§)

1. A lakóterületek építési övezeteit a szabályozási terv tünteti fel.
2. A falusias lakóterületen maximum kétlakásos lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületek, szálláshely szolgáltató épületek, kézműipari építmények, helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, sportlétesítmények, üzemanyagtöltő helyezhető el.
3. A meglévő épületeket, a közműhálózat kiépülését követő 1 éven belül a hálózatba be kell kötni.
4. A közműhálózat (szakaszolt vagy szakágankénti) kiépülését követően új épület használatbavételének feltétele a közmű hálózathoz történt csatlakozás.
5. Épületek a szabályozási terven jelölt helyen, annak hiányában az OTÉK előírásai szerint helyezhetők el.
6. Az Lf-l jellel ellátott falusias lakóterület építési övezetben az épületek oldalhatáron álló beépítési móddal alakíthatók ki. Elhelyezésük meglévő vagy kialakítandó, egyedi telken történhet.

(6) Az övezetben kialakítható telkek minimális mérete:

• A telek minimális területe: 800m2.
• A beépíthető telek minimális szélessége 13m.

Előkert méreténél a kialakult állapotot és a szomszédos ingatlanokat kell figyelembe venni és ahhoz illeszkedni.

A tető fő gerincét az utca vonalára merőlegesen kell kialakítani.

A területen megengedett építési használat határértékei:

• megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség 0,4
• megengedett legnagyobb beépítettség: 30%
• megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5m (kápolna, templom, torony funkciójú építmények számára a megengedett legnagyobb építménymagasság 9,5m)
• min. zöldfelület: 40%
• a főépületek tetőhajlásszöge min. 35° max 45°
• előkert mélysége: 5,0 m

(9) ^[1]

(10) Az Lf-2 jellel ellátott falusias lakóterület építési övezetben az épületek oldalhatáron álló beépítési móddal alakíthatók ki. Elhelyezésük meglévő vagy kialakítandó, egyedi telken történhet.

(11) Az övezetben kialakítható telkek minimális mérete:

• A telek minimális területe: 800 m2.
• A telek minimális szélessége: 20 m

Előkert méreténél a kialakult állapotot és a szomszédos ingatlanokat kell figyelembe venni és ahhoz illeszkedni.

A tető fő gerincét az utca vonalára merőlegesen kell kialakítani.

12. A területen megengedett építési használat határértékei:

• megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 0,4
• megengedett legnagyobb beépítettség: 30%
• megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m (kápolna, templom, torony funkciójú építmények számára a megengedett legnagyobb építménymagasság 9,5m)
•  min. zöldfelület: 40%
• a főépületek tetőhajlásszöge min. 35^° max. 45^°.
• előkert mélysége: 5,0 m

13. A 6. hrsz.-ú és azt déli irányba követő ingatlanok beépítésénél az épületek elhelyezése a telkek északi határvonalára történik.
14. A telkek határvonalán, figyelembe véve az OTÉK 44, §-át

• max.1,5-1,8 m magas, 50 cm lábazatú
• áttört,
• sövény,
• áttört és sövény kerítés létesíthető.

TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLET

(8.§)

( 1) A településközpont vegyes területek övezeteit a szabályozási terv tünteti fel.

(2) A Vt-1 jellel ellátott településközpont vegyes építési övezetben több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények alakíthatók ki, melyek nincsenek alapvető zavaró hatással a lakófunkcióra. Elhelyezésük meglévő vagy kialakítandó egyedi telken, oldalhatáron álló beépítési móddal történhet.

(3) Az övezetben kialakítható telkeinek minimális mérete 900 m2.

(4) A területeken elhelyezett létesítmények parkolási igényeit saját területen belül kell biztosítani, amennyiben az nem lehetséges, az önkormányzat által kijelölt területen.

(5) A sportpálya idény jellegű használatához szükséges parkoló a Fő u. szabályozási szélességén belül megoldható, mely a szabályozási terven ábrázolt.

(6) A területen megengedett építési használat határértékei:

• megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 0,4
• megengedett legnagyobb beépítettség: 60%
• megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,5 m (kápolna, templom, torony funkciójú építmények számára a megengedett  legnagyobb építménymagasság 9,5 m)
• min. zöldfelület: 30%
• előkert mélysége: 5,0 m

GAZDASÁGI IPARI TERÜLET

(9.§)

1. Az ipari területek övezeteit a szabályozási terv tünteti fel.
2. Az Gip-l ÉS Gip-2 jellel ellátott ipari terület, olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el, az OTÉK 20.§-nak figyelembevételével. Elhelyezésük meglévő vagy kialakítandó egyedi telken, szabadonálló beépítési móddal történhet.
   4. A Gip-l övezetben kialakítható telkeinek minimális mérete 2000 m2.
   5. A Gip-l ipari területen történő építési engedélyezési eljárás során látványtervek készítése kötelező. A környezetről készült fényképbe beillesztett fényképhatású látványrajzokon a burkolatok, a növények, a járófelületek, a nyílászárók stb. mind színek, mind anyaguk tekintetében elkülöníthetőek és azonosíthatóak legyenek az engedélyezési terveknek megfelelően.
   6. A területen megengedett építési használat határértékei:

 megengedett legnagyobb szintterület-súrűség: 0,4  megengedett legnagyobb beépítettség: 40%  megengedett legnagyobb építménymagasság: 12m  min. zöldfelület:30%

7. A Gip-2 övezetben a kialakítható telkek minimális mérete 800 m2.
8. A területen megengedett építési használat határértékei:

• megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 0,4
• megengedett legnagyobb beépítettség: 40%
• megengedett legnagyobb építménymagasság: 12m
• min. zöldfelület:30%
  9. A (Gip) területeken elhelyezett létesítmények parkolási igényeit saját területen belül kell biztosítani. A telkeken belül (szabályozási terven jelölt területen) beültetési kötelezettség terheli a telek tulajdonosát, melynek megléte a használatbavételi engedély feltétele.

KÜLÖNLEGES TERÜLET

(10.§)

(l) Különleges területfelhasználási kategóriájú területbe a település temetője és az ásványi nyersanyagvagyon lehatárolt területe tartozik.

2. A temető területén csak ravatalozó, illetve sírépítmények helyezhetők el. Az új temetkezési emlékhely bővített területén legalább 30m széles védőterületet kell kialakítani.
3. A temetőt kerítése mentén fasorral kell határolni. A temető melletti területen parkoló biztosítja a gépjárművek elhelyezését. Minimális zöldfelület: 40%

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZMŰTERÜLET

(11.§)

(I) A közlekedési területek KÖu (utcák, terek, gyalogutak) a község közterületein a gépjármű, kerékpár és gyalogos közlekedés és kapcsolódó létesítményei elhelyezésére szolgáló területek, melyeket a szabályozási terv tüntet fel.

2. Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjai mentén létesítményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával lehet.
3. A (3) bekezdés szerinti területsávba eső meglévő épületeken végezhető mindennemű építési tevékenység — csak a területsáv kialakulásának várható idejét, az épületnek a területsávban elfoglalt helyét, az épület sajátosságait mérlegelve — az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembe vételével engedélyezhető.
4. A közutak elhelyezésére az alábbi szabályozási szélességű területeket kell biztosítani:

• gyűjtőutak: min. 16 m
• lakóutak, illetve egyéb utak: min. 12 m
• kerékpár és gyalogosutak: min 6 m
• egy telek feltáró magán és közutak: min 4 m

5. A tervezett utakat úgy kell kialakítani, hogy azok alkalmasak legyenek tűzoltó gépjárművek közlekedésére.
6. A rálátás biztosítása érdekében a szabályozási vonalak csatlakozásánál 5-5, ill. 3-3 méteres lekerekítéssel szükséges, a szabályozási terven ábrázolt módon.
7. A közlekedési területen műtárgyakat, közvilágítást, közterületi építményeket, növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést és az utak láthatóságát, a sarkok beláthatóságát ne akadályozza.

9. A közösségi létesítmények parkolás igényeit saját telken belül kell kielégíteni.
10. Új utak kialakításakor az engedélyezés során környezetvédelmi hatástanulmányt kell készíteni, az előírások és határértékek betarthatósága érdekében.

(11) A település területén található utak szabályozási szélességei:

7527 sz. összekötő út

Osztályba sorolás: II. rendű K.IV.A

A tervezett telekalakításoknál 22 m terveztünk.

III:Belterületikiszolgáló utak (U- )

IV.Osztályba sorolás: B.VI.d. „B”.

Szabályozási szélesség: 7-16m.

Gyalogutak:

Osztályba sorolás: B.X.

Építési terület (szabályozási) szélesség:6-10-22 m.

(12.§.)

(l) Nyomvonal jellegű közműlétesítménye elsősorban a közlekedési területen, közterületen, vagy a közművet üzemeltető szerv területén helyezhető el.

Amennyiben ez nem oldható meg, a közművezetékek magánterületen, a tulajdonosok hozzájárulásával is elhelyezhető az egyéb hatályos jogszabályokban leírtak figyelembevételével.

(2) Épületet, építményt közműves, vagy házi vízellátó rendszerbe csak akkor lehet bekötni, ha a szennyvíz elvezetése, illetve tárolása, ürítése megoldott. Szikkasztás tilos!

(3) Tilos a szennyvizet, szemetet felhagyott kutakba, a csapadékvízelvezető rendszerbe gyűjteni, illetve bevezetni.

(4) A település csapadékvíz elvezetését nyílt vagy zárt árokhálózatban, csapadékvíz csatornahálózatban kell elvezetni.

(5) A vízpartok mentén egyoldali (minimum 4 méter széles) fenntartási sávot kell biztosítani, ahol a fenntartást akadályozó növényzet nem telepíthető,

(6) A közterületeken meglévő fákat, fasorokat óvni kell. Az elkerülhetetlenül kivágott fát törzsátmérőjének megfelelő méretű fákkal pótolni kell.

(7) A közműhálózat (szakaszolt vagy szakágankénti) kiépülését követően új épület létesítése, meglévő épületeken — építési engedélyhez kötött — építési tevékenység csak a bekötést követően engedélyezhető.

ZÖLDTERÜLETEK ÉS ZÖLDFELÜLETI LÉTESÍTMÉNYEK

(13.§)

(1) A zöldterületi rendeltetésű területeket a szabályozási terv tünteti fel.

(2) A tervezett zöldfelületi rendszer kialakítására a terület biztosítandó, más célra nem használható.

(3) A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület (közpark).

(4) A zöldterületen víz- és zöldfelületek, gyalogutak, játék, sport pihenés célját szolgáló területek, közművek, a szabadidő eltöltéséhez szükséges létesítmények helyezhetők el.

(5) A zöldterületen épületek legfeljebb 2%-os beépítettséggel helyezhetők el.

(6) A zöldterületen bármilyen építmény csak úgy helyezhető el, hogy a kivágott fákat pótolni kell. A meglévő fák építés közbeni védelméről gondoskodni kell.

(7) A szabályozási tervlapok szerinti zöldterületek, valamint a jelentős zöldfelületű intézmények zöldfelületeit más célra felhasználni nem szabad.

(8) Közpark zöldfelületi kialakítása előtt a területre kertészeti tervet kell készíteni.

(9) A meglévő és az újonnan létesítendő zöldterületek és -felületek folyamatos fenntartásáról, esetenkénti felújításáról gondoskodni kell.

ERDŐTERÜLET

(14. §)

1. Az erdőterület az erdő céljára szolgáló terület. Az erdőterületet a külterület szabályozási terv tünteti fel.
2. Az erdőterület más tájszerkezeti egységbe nem sorolható.
3. Az erdő rendeltetésének megváltoztatását az erdészeti hatóság engedélyezi.
4. Az erdőterületek az erdő elsődleges rendeltetése szerint:

• gazdasági rendeltetésű lehet EG.

5. Gazdasági erdőterületeken a faállomány kitermelése után a területek újratelepítéséről gondoskodni kell. A faállomány kitermelésénél fokozottan kell ügyelni a természetes növény és állatállomány védelmére.
6. Épületek a telken 0,5 ⁰/o-os beépítettséggel, szabadonálló beépítési móddal helyezhetők el, az építménymagasság a magaslesek és egyéb toronyszerű műtárgyak kivételével a 10 m-t nem haladhatja meg.
7. Az erdőterületek létesítéséhez (fásításhoz és erdőtelepítéshez) fakitermelési munkák végzéséhez, az erdőterületek igénybevételének minősülő tevékenységekhez (kivonás időleges kivonás, rendeltetésszerű használatot akadályozó létesítmény elhelyezése), erdőterületek megosztáshoz az erdészeti hatóság engedélye, illetve szakhatósági hozzájárulása szükséges. Erdőterület termelésből való kivonására csak helyhez kötött beruházás esetén, más lehetőség hiányában van mód.

MEZŐGAZDASÁG1 TERÜLET

(15.§)

1. A mezőgazdasági rendeltetésű területeket a külterület szabályozási terv tünteti fel.
2. A (Má) mezőgazdasági területen a növénytermesztés és az állattenyésztés, valamint az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el a következő funkciókkal
   1. állattartó létesítmények
   2. nem állattartó mezőgazdasági üzemi létesítmények
   3. mezőgazdasági termeléssel összefüggő épületek.
3. Az Má jelű általános mezőgazdasági övezetben a földhivatali nyilvántartás szerinti

területegységeken (telek, alrészlet, a továbbiakban Terület) az alábbi előírások szerint lehet építményt elhelyezni:

• szántóföldi művelés esetén, 10 ha-nál nagyobb Területen, a Terület rendeltetésszerű használatát szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek a 0,2%-át, illetve az 1000 m2-t nem haladhatja meg;
• gyep, rét és legelő művelés esetén 2 ha-nál nagyobb Területen, hagyományos, almos állattartó és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 1 %-át, illetve az 1000 m2-t nem haladhatja meg;
• művelt gyümölcsültetvény esetén 1 ha-nál nagyobb területen a mezőgazdasági termelést, feldolgozást szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 2%-át, illetve az 500 m2-t nem haladhatja meg.

4. Az általános mezőgazdasági terület övezeteiben birtoktest, illetve birtokközpont az OTÉK vonatkozó előírásai szerint alakítható ki.
5. Az épületeket a feltáró utak (dűlőút) tengelyétől 10 méterre mért, maximum 100 méter mély területsávban, a minimális 10 méter mély hátsókert, és 10-10 méter széles oldalkert elhagyásával kialakuló építési helyen, szabadon álló beépítési móddal lehet elhelyezni.
6. Az általános mezőgazdasági terület övezeteiben 10 méternél kisebb építménymagasságú épületek helyezhetők el, különálló lakóépület építménymagassága legfeljebb 4,5 méter lehet
7. A „kertövezet” a szabályozási terven Mk jellel megjelölt mezőgazdasági rendeltetésű terület. Az övezet a szabályozási terv által jelölt területeken kívül nem növelhető. Az övezetbe a tervezett kertterületek tartoznak.

(8)Telekalakítás, beépítés szabályai:

A kertövezetben csak 1200 m²-es, vagy azt meghaladó, csak közterületről, vagy magánútról megközelíthető új földrészletek alakíthatók ki, melyek minimális szélessége 18 m.

A földrészleteken egy, a 3 % beépítettséget meg nem haladó alapterületű, ideiglenes tartózkodásra is alkalmas gazdasági épület helyezhető el. Különálló építményként csak pince és közműpótló berendezés építhető: árnyékszék csak a főépülettel együtt helyezhető el,

Az épület a növényzeti, domborzati, megközelítési, tájolási, stb.

adottságoknak megfelelően a telken oldalhatáron álló lehet. Az épületeket az északi telekhatárra telepítve.

A szomszédos telektől olyan távolságokat kell megtartani, hogy az elhelyezni kívánt épület mellékfunkciói (pl. pince földdombja, épület körüli víztelenítés, stb.) a szomszédos telkek használatát ne zavarják. Egymáshoz közeli épület elhelyezés esetén az OTÉK-ban előírt legkisebb telepítési távolságot kell megtartani.

Az előkert mélysége az út tengelyétől minimálisan 15 m. A telken garázs nem létesíthető.

(9)A gazdasági épület előírásai:

A gazdasági épület legfeljebb 3,5 m-es építménymagasságú és 6,5 m gerincmagasságú lehet.

Az épületet 40-45° -os hajlásszögű szimmetrikus nyeregtetővel kell lefedni. Hullámpala, fémlemez fedés nem alkalmazható.

Az épületek csak természetes építőanyagokból építhetők (kő, tégla, vályog). A homlokzatképzésnél kerámiaburkolat, drótüveg, műanyag hullámlemez, műpala nem alkalmazható.

A nyílászárókat a biztonsági követelményekre való tekintettel fatáblákkal, vagy zsalukkal célszerű védeni.

(10)Pince, kerítés, támfal:

Pince az épülettel szerves egységben, abból nyílóan, az épület mögött, a domb felőli oldalon, vagy attól különállóan helyezhető el. A pincének egész terjedelmével a rendezett terepszint alatt kell lennie.

A pince közterület, vagy idegen telek alá nem nyúlhat, illetve azt max. 1 m-re közelítheti meg.

Az egyes földrészleteket elhatárolni huzallal erősített élősövénnyel, illetve maximum 1,5 m magasságú drótfonatú kerítéssel lehet. Ugyanez vonatkozik a telek homlokvonalára is.

A meglévő, vagy a művelésből, beépítésből adódó magasságkülönbségeket természetes földművekkel (rézsűkkel) kell kialakítani. A rézsűk biológiai eszközökkel történő védelme kötelező.

(11) A mezőgazdasági övezetben építési terület csak a meglévő utakhoz közvetlen szomszédságában alakíthatók ki. Az építési terület a földrészleten alrészletként különíthető el. Ezen az építési földrészleten belül kell elhelyezni a közlekedési, közmű létesítményeket és a véd6fásítást.

(12)Mezőgazdasági művelési területeket belterületbe vonni, illetve azokon beruházásokat folytatni csak akkor lehet ha a szabályozási terv beépítésre szánt területfelhasználási kategóriába sorolta a területet és a művelési ág alóli végleges kivonást, az illetékes földhivatal jóváhagyta.

VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET

(16..§)

1. Az övezetbe a folyóvizek medre és partja, a közcélú nyílt csatornák medre és partja, a védett vízbázisok és kijelölt védőterületeik tartoznak
2. A területeket a szabályozási terv, V jelű övezetbe sorolja.
3. Az övezetek területén kizárólag a rendeltetést szolgáló, a vízgazdálkodással, vízkár elhárítással kapcsolatos építmények helyezhetők el.
4. A V jelű övezetbe patakok (Principális csatorna), mellékágai, partja céljára kijelölt területek tartoznak.

KÖRNYEZETVÉDELEM

(17.§)

(1) A településen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy az a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő, megelőzze a környezetszennyezést, kizárja a környezetkárosítást, valamint megszüntesse, de legalább enyhítse a meglévő ártalmakat és szennyezéseket.

4. Az új területek beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítése, illetve a meglévő területeken a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező.
5. Meglévő csatorna hálózat esetében e rendelet hatálybalépésétől, új csatorna közmű esetében pedig a műszaki átadástól számított egy éven belül az ingatlan tulajdonosok kötelesek arra rácsatlakozni, a közműpótló berendezést pedig felszámolni.
6. A telkek területeinek — az övezeti előírásokban — meghatározott részét zöldfelületként kell kialakítani.
7. A közutak építési területén fasorokat kell telepíteni. A fasorok helyét a közművek és az útburkolatok tervezésekor biztosítani kell.
8. Az új jármű-várakozóhelyeket fásítani kell.^[2]
9. A területen agresszív pollentermelő növényeket (pl, kanadai nyárfát) ültetni tilos.
10. A hulladékok elhelyezéséről — különös tekintettel a termelési és a veszélyes hulladékokra — gondoskodni kell. A veszélyes hulladékok keletkezésével járó tevékenységeknél a veszélyes hulladék birtokosának az elszállítóval szerződést kell kötnie.^[3]
11. Veszélyes hulladék csak begyűjtési és szállítási engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek adható át, aki azt engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítménybe szállítja.
12. A folyékony települési hulladékot (szippantott szennyvizet) az erre engedéllyel rendelkező vállalkozó szállíthatja el, és a hulladékkezelési engedélyében foglaltak szerint kell elhelyeznie,
13. Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy a zajkibocsátás nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket[4].

14. Alkalmi kulturális, szórakoztató, vendéglátó, sport-, reklámcélú, közösségi, továbbá minden hangosítást igényló rendezvénytől származó zajterhelésre a jegyző — az üzemeltetőnek, illetve a rendezvény szervezőjének szakértői véleménnyel alátámasztott kérelmére — meghatározott időtartamra a hatályos jogszabály[5] szerinti zajterhelési határértékhez képest eseti túllépést engedélyezhet, amelynek mértéke legfeljebb 10 dBA lehet.
15. Ipari-gazdasági területen a zajkibocsátó források irányába az épületeket úgy kell elhelyezni, hogy a védendő homlokzat az ellenkező irányba kerüljön.
16. Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védendő homlokzatainak megfelelő tájolásával, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését. Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell.

MŰEMLÉKVÉDELEM, RÉGÉSZET

(18.§)

1. A településen jegyzett, országosan védett műemlék nincs.
2. A helyi értékvédelem kiterjed:

• H az épület, építmény teljes egészére és részeire.

A védelem alatt álló épületek az 1. sz. mellékletben kerültek felsorolásra

3. A helyi védelem alatt álló épületek építési engedélyezési eljáráshoz a jogszabályban előírt mellékleteken kívül csatolni kell:

• állapot felmérési rajzot
• fényképet
• homlokzati színtervet.
  4. A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva a homlokzati nyílásrendet, és a nyílások osztásait, megőrizve a homlokzati tagozatokat és díszítéseket.
  5. A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza, sőt a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő hasznosítását.
  6. A védett épületeket úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi megjelenése ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedjen, és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.
  7. A védett épület bontására csak a teljes műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését követően.
  8. Az építési munkálatok során napvilágra kerülő régészeti leletekről a Múzeumi Igazgatóságot értesíteni kell. A kiküldött szakember véleményezéséig a munkálatokat fel kell függeszteni.
  9. A fokozottan vagy kiemelten védett régészeti lelőhelyeken a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal az egyéb eljáró szervtől függetlenül is hatóság.
  10. Minden nyilvántartott régészeti lelőhelyet érintő, a talajt 30 cm-nél mélyebben bolygató tevékenység esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal előzetes (szakhatósági) engedélyének beszerzése szükséges. A régészeti érdekű területeken tervezett munkálatok esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt véleményező szervként be kell vonni még a tervezés fázisában.

Régészeti lelőhelyek által érintett területek:

4. lelőhely KÖH azonosítója: 40170 (Újdvari határ-dűlő = Gelsesziget „A ")

5.lelőhely KÖH azonosítója: 40170 (Újudvari határ-dűlő = Gelsesziget „ B")

6. lelőhely KÖH azonosítója: 40171=40172 (Közbirtokossági legelő) =40794

(Újudvar, Morgánypuszta—Gózónmajor)

(l1) Minden olyan esetben, amikor lelet vagy jelenség kerül elő, a területileg illetékes múzeumot és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt értesíteni kell. A nagy felületeket érintő beruházások előtt a Hivatal hatásvizsgálat készítését írhatja elő. A régészeti örökséget érintő egyéb kérdésekben a rendezési tervhez készített hatástanulmányban foglaltak az irányadók.

SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK

(19..§)

1. A tervezési területen belül telket alakítani csak úgy szabad, hogy az a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége és megközelíthetősége a jelen Terv „helyi építési szabályzata” és „szabályozási terv” előírásainak megfeleljen.
2. A Gip területeken jelölt beépítési kötelezettség az építtetőt terheli, mely a használatbavételi engedély megadásának feltétele.

ZÁRÓ RENDELKEZÉS

(21.§)

A szabályozási terv és a helyi építési szabályzat a kihirdetése napján lép hatályba, és az elfogadás dátuma után benyújtott ügyek elbírálásánál kell alkalmazni.

Gelsesziget, 2010. április 29.

Magyar Győző sk.                             Téglás Zsuzsanna sk.

              polgármester                                         körjegyző

Tervező: Moldován Ágnes

Egységes szerkezetben kihirdetve: 2016. október 12.

László Piroska

jegyző