Pat Község Önkormányzat Képviselő-testülete3/2011(IV.30.) Önkormányzati rendelete

a képviselőtestület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról

Pat község Önkormányzat Képviselőtestülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és d) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva Galambok Község Önkormányzat Képviselőterületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról a következőket rendeli el:

I.

Általános rendelkezések

b.) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet: Pat Község Önkormányzat Képviselő-testülete.

(2) ^[1]Az önkormányzat hivatala Galamboki Közös Önkormányzati Hivatal, 8754 Galambok, Ady Endre utca 2.

(3) Az önkormányzat működési területe: Pat Község közigazgatási területe.

(4) ^[2]Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselőtestület Ügyrendi Bizottsága, jegyző, társulás, Galamboki Közös Önkormányzati Hivatal, látja el.

a.) a felmerült lakossági igényeket, megoldásokat és

b.) a feladat ellátásnak anyagi, személyi és tárgyi feltételeket.

(3) ^[4]A testület hatásköréből nem ruházhatóak át a Mötv. 42. § (1) bekezdésben meghatározott hatáskörök.

(4) ^[5] Pat község Önkormányzata a helyi közszolgáltatási feladatairól az alábbiak szerint gondoskodik:

a.) egészséges ivóvíz ellátásról a Dél-Zalai Víz - és Csatornamű Zrt. gondoskodik.

b.) közvilágításról, a villamos energiaszolgáltatást az E.O.N. Dél Dunántúli Áramszolgáltató Rt. Biztosítja.

c.) óvodai nevelésről a Zalakomári Napközi Otthonos Óvoda Miháldi tagintézménye útján gondoskodik,

d.) az egészségügyi alapellátást egyrészt az Önkormányzattal háziorvosi feladatok ellátása vállalkozási formában szerződést kötött háziorvos biztosítja, továbbá a fogorvosi alapellátásról és a háziorvosi, fogorvosi ügyeleti ellátásról az önkormányzat vállalkozási szerződés útján gondoskodik

e.) a szociális alapellátást a Szociális Alapellátó Központ, valamint az Sztv. 120§. szerint kötött ellátási szerződés útján biztosítja.

f.) az intézményi villamos energia és a közvilágítás szolgáltatást az önkormányzat által az az E.O.N Dél-Dunántúli Áramhálózati Zrt. biztosítja.

g.) a helyi közutak és köztemetők fenntartásáról maga az önkormányzat gondoskodik,

h.) a települési szilárd hulladék elszállítását a Viridis-Pannónia Kft-vel meglévő szerződés biztosítja.

i.) az épített és természeti környezet védelméről önkormányzati rendeletében foglaltaknak megfelelően gondoskodik. Feladatellátás mértékét és módját önkormányzati rendelet tartalmazza.

(5) A képviselő-testület hatásköréből a polgármesterre átruházott feladat és határkörök:

a.) engedélyezi a közterület-használatot,

b.) engedélyezi a köztemetést,

c.) dönt a normatív lakásfenntartási támogatások ügyében,

d.) dönt a rendkívüli átmeneti segély megállapításáról azonnali intézkedést igénylő ügyben.

(1) A képviselő-testület tagjainak száma 5 fő.

(2) A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást és falugyűlést tart.

(3) ^[6] A képviselő-testület munkatervében megjelölt időpontban (továbbiakban: rendes ülés) ülésezik. A képviselőtestület szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal ülésezik. A rendes ülés hivatalos helyszíne a Pat Önkormányzati Tanácskozó Terem Pat, Fő út 55.

(4) ^[7] A Mötv. 44. §-a szerint a Képviselőtestületi ülést össze kell hívni:

a.) a megválasztott képviselők egynegyedének

b.) bizottságainak

c.) a Megyei Kormányhivatal vezetőjének indítványára.

(5) ^[8] Ha az ülés összehívására az 5. § (4) bekezdés a) vagy b) pontja alapján kerül sor, a meghívónak az ülés összehívásának indokát is tartalmaznia kell, illetve az indítványozó javaslatot tesz az ülés napirendjére, az ülésre meghívandók személyére, előkészíti a határozati javaslatot.

(6) ^[9] A (4) bekezdés szerinti indítvány esetében a testületi ülést 7 napon belül össze kell hívni. A soron kívüli ülésre szóló meghívót legalább egy nappal az ülés időpontja előtt kézbesíteni kell a napirendi pont írásos anyagával együtt.

a.) zárt ülést tart a Mötv. 46. § (2) bekezdés a), b) pontja alapján.

b.) minősített többséggel zárt ülést rendelhet el a Mötv. 46. §. (2) bekezdés c) pontjában foglalt esetekben

c.) a Mötv 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott üzleti érdek sérelme áll fenn, ha a rendelkezés konkrét vagyontárgy (vagyonelem) felett történik és a rendelkezés az adott vagyontárgy (vagyonelem) jogi helyzetét közvetlenül befolyásolja és a döntéshozatali folyamat nyilvánossága vagy a döntés indokainak (előzetes) nyilvánosságra kerülése az önkormányzat gazdasági érdekeit vagy gazdálkodásának biztonságát alaposan vélelmezhetően közvetlenül veszélyeztetné.

(3) ^[11] A Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben.

(4) A zárt ülésen hozott határozatokat – figyelemmel a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezéseire – a polgármester a zárt ülést követő nyílt ülésen ismerteti. Amennyiben a személyes adatok védelme miatt vagy üzleti érdekből a határozatok teljes egészében nem ismertethetők, a polgármester csak a döntés személyes vagy számszerű adatokat nem tartalmazó tárgyát és eredményét, több azonos típusú döntés esetén a típus és a döntés eredménye szerinti darabszámát

a.) a képviselő-testületi tagoktól, alpolgármestertől,

b.) bizottságok elnökeitől,

c.) a községben közszolgáltatást nyújtó szervezetek vezetőitől,

d.) az önkormányzat intézményeinek vezetőitől,

e.) a település önszerveződő közösségeitől,

f.) az egyház vezetőjétől.

(4) A munkaterv tartalmazza:

a.) A képviselő-testület üléseinek tervezett időpontját,

b.) Az egyes ülések tervezett napirendjét,

c.) A napirendi pontok előadóinak nevét,

d.) Az előterjesztés elkészítésének határidejét,

e.) Azon napirendi pontok megjelölését, melyek előkészítésénél bármilyen körben előzetes egyeztetés vagy valamilyen fórumon való megvitatás szükséges és

f.) Az egyéb szervezési feladatokat.

(5) A munkatervet meg kell küldeni:

a.) A képviselő-testület tagjainak,

b) A jegyzőnek,

c) A Közös Önkormányzati Hivatal előadóinak,

d) Az önkormányzat intézményeinek.

(6) A munkaterv tervezetét minden év január 31-ig a polgármester a képviselő-testület elé terjeszti.

(7) A munkatervet közzé kell tenni Pat község hivatalos honlapján.

(1) Előterjesztésnek minősül a munkatervben felvett vagy a munkatervben nem szereplő rendelet- és határozattervezet, beszámoló, tájékoztató, továbbá a bejelentések körében tárgyalt olyan kérdés, melyben a testület döntése szükséges.

(2) ^[15] A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A Mötv. 42. § meghatározott át nem ruházható hatáskörbe tartozó ügyben az előterjesztés csak írásban nyújtható be. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban került sor. Az írásbeli előterjesztéseket a testületi ülés időpontja előtt 7 nappal kell benyújtani a polgármesternek.

(3) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(4) Előterjesztést nyújthat be a képviselő-testülethez:

a.) A polgármester,

b.) Az alpolgármester,

c.) Bármely települési képviselő,

d.) A jegyző,

e.) Az intézményvezető,

f.) A munkaterven szereplő napirendi pont előadója.

Az előterjesztés formai és tartalmi követelményei:

g.) Az előterjesztés bevezető része tartalmazza:

aa.) Az előterjesztés megnevezést és a testületi ülés időpontját, amelyre az előterjesztés készült,

ab.) Az előterjesztés tárgyát,

ac.) Az előterjesztést készítő nevét,

ad.) A tárgykört rendező jogszabályok megjelölését

h.) az előterjesztés helyzetfeltáró része tartalmazza:

ba.) az előzmények körében annak ismertetését, hogy a testület foglalkozott-e korábban az előterjesztés tárgykörével, ha igen, milyen határozatot hozott és milyen eredménnyel történt annak végrehajtása,

bb.) mindazokat a tényeket, körülményeket, összefüggéseket, melyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést indokolják.

i.) az előterjesztés értékelő része tartalmazza:

ca.) amennyiben az előterjesztés tárgykörében előzetes egyeztetés, véleményezés történt, annak eredményét,

cb.) a döntési vagy végrehajtási alternatívákat,

cc.) az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot,

cd.) a korábban hozott és hatályos határozatokra vonatkozó rendelkezést (részben vagy egy részben hatályon kívül helyezés, módosítás, kiegészíts),

ce.) a végrehajtásért felelősök megnevezését.

(5) Az előterjesztést az előterjesztőnek alá kell írni.

(6) A költségvetési és zárszámadási rendelet-tervezetet valamint a jogszabályban bizottsági véleményezéshez kötött rendelet-tervezetet tartalmazó előterjesztések csak az Ügyrendi Bizottság véleményével együtt terjeszthetők a képviselő-testület elé.

(1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan előterjesztés, mely a munkatervben, illetve az ülés meghívójában nem szerepel és az ülést megelőző 5. nap után nyújtották be a polgármesternek. A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, soron kívül dönt az előterjesztés azonnali napirendre tűzése tárgyában. Ha a testület helyt ad a sürgősségi indítványnak, úgy azt első napirendként tárgyalja meg.

(2) A sürgősségi indítvány benyújtásának feltételei:

a.) a sürgősség tényének rövid indoklásával legkésőbb az ülést megelőző 3. nap 16 óráig írásban nyújtható be a polgármesternél. Sürgősségi indítvány nyújthat be a polgármester, alpolgármester, a képviselők, a jegyző és az önkormányzati intézmények vezetői;

b.) az indítványnak tárgyalásra és határozathozatalra alkalmasnak kell lennie. A nem szabályszerűen benyújtott indítványt a polgármester visszautasíthatja;

(3) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget és elutasítja az indítvány azonnali tárgyalását, úgy az előterjesztést egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni és a testület dönt arról, hogy mely testületi ülésen és hányadik napirendi pontként tűzi napirendjére a testület.

(4) A sürgősségi javaslatot indoklással kell ellátni.

A testületi ülések összehívása

(1) ^[16]A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettejük akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze. Az ülések összehívása meghívóval történik, melyhez a tanácskozási joggal részt vevők számára mellékelni kell a tevékenységi körüket érintő írásos előterjesztéseket, határozati javaslatokat. A képviselők és a jegyző minden írásos előterjesztést megkap. A meghívót a polgármester állítja össze a munkaterv, valamint a képviselők és a jegyző javaslatainak figyelembevételével.

(2) A meghívót és mellékleteit úgy kell megküldeni, hogy az érintettek az ülés előtt legalább 5 nappal korábban megkapják. A kézbesítés hivatali kézbesítő útján történik, melynek átvételét a képviselő az átadási jegyzék aláírásával igazolja.

(3) A meghívón fel kell tüntetni:

a. a testületi ülés pontos helyét és idejét,

b. a megtárgyalandó napirendi pontokat és

c. a napirendi pontok előadójának nevét.

(4) Az ülésre meg kell hívni:

a. a képviselőket,

b. a jegyzőt,

c. az önkormányzati intézmények vezetőit

d. valamely napirendi ponthoz kapcsolódóan a napirendi pont előadóját, ha egyébként nem kellene meghívni. A c) pontban szereplők csak meghívót kapnak, kivéve, ha valamelyik napirend közvetlenül érinti őket.

(5) ^[17] A képviselő-testületi ülések nyilvánosak, melynek biztosítása érdekében a meghívó és a hozzá kapcsolódó írásos előterjesztések, határozati javaslatok:

a. kifüggesztésre kerülnek a hivatal hirdetőtábláján és

b. közzétételre kerülnek Pat község hivatalos honlapján a képviselők részére való megküldés időpontjában.

(6) Halasztást nem tűrő esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására telefonon keresztül, vagy egyéb módon történő szóbeli meghívással. A szóbeli meghívás esetében lehetőség szerint biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását.

(1) ^[19]A képviselőtestület alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását követő tizenöt napon belül tartja meg, melyet a polgármester hív össze és vezeti.

(2) A képviselőtestület alakuló ülésén résztvevőket a helyi választási bizottság és a választási iroda vezetője tájékoztatja a polgármester és a képviselők választásainak eredményéről és törvényességéről.

(3) A polgármester és a képviselők az alakuló ülésen, illetve a – időközi választás estén – megválasztásukat követő első ülésen ünnepélyes esküt tesznek és aláírják az eskü szövegét, majd a megbízólevelüket átveszik. A megválasztott képviselőktől a választási bizottság elnöke, a polgármestertől a körelnök képviselő veszi ki az esküt.

(4) Az alakuló ülésről távollevő képviselő az esküt azon a testületi ülésen teszi le, amelyen először vett részt.

(5) Az alakuló ülés napirendjei:

a. A helyi Választási Bizottság tájékoztatója a választás végleges eredményéről, a megbízólevelek átadása

b. A Képviselőtestület tagjainak és a polgármester eskütétele

c. A napirend elfogadása

d. A polgármesteri program ismertetése

e. A polgármester illetményének megállapítása

f. A képviselői tiszteletdíjak megállapítása

g. A szavazatszámláló bizottság létrehozása

h. Az alpolgármester választás titkos szavazással

i. Az alpolgármester eskütétele

j. Az alpolgármester tiszteletdíjának megállapítása

k. A bizottságok tagjainak megválasztása

l. SZMSZ felülvizsgálatának elrendelése

m. Gazdasági program, fejlesztési terv elkészítésének elrendelése

(6) ^[20] A 2011.évi CXCIX. törvény 225/A. § szerint a polgármesteri foglalkoztatási jogviszony a képviselő-testület és a polgármester között választással létrejövő, sajátos közszolgálati jogviszony.

(7) A képviselő-testület az alakuló ülésen a polgármester előterjesztése alapján megválasztja a bizottságok elnökeit, továbbá képviselő és nem képviselő tagjait. A bizottságok nem képviselő tagjai a képviselő-testület előtt esküt tesznek.

(1) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.

(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg:

a. az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan a jegyzőt;

b. az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan

ba) az önkormányzat intézményének vezetőjét,

bb) akit meghatározott napirendi pont tárgyalására hívtak meg.

a.) megállapítja, hogy az ülést a szervezeti és működési szabályzat rendelkezéseinek megfelelően hívták össze,

b.) megállapítja a határozatképességet,

c.) javaslatot tesz a megtárgyalandó napirendi pontokra

d.) A megtárgyalandó napirendi pontokról a testület vita nélkül határoz.

(4) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több mint fele, azaz legalább három fő jelen van. A határozatképesség ellenőrzése az ülés teljes ideje alatt a polgármester feladata. Amennyiben a polgármester az ülés határozatképtelenségét állapítja meg, a testület ülését 10 napon belüli időpontra, változatlan napirenddel ismét összehívja.

(5) A napirendek tárgyalása előtt a polgármester, illetve a végrehajtásért felelős személy, tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatokról, valamint a polgármester tájékoztatja a testületet a két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről.

a. az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,

b. szóbeli előterjesztés esetén a napirendet előterjesztheti,

c. az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyekre az előadó köteles rövid választ adni,

d. az ülésen megjelent állampolgárok a napirendhez kapcsolódva kérdést tehetnek fel, hozzászólhatnak miután számukra a polgármester megadta a szót.

(2) A hozzászólásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor. A hozzászólás időtartama maximum 5 perc lehet. Az idő túllépése miatt a polgármester figyelmezteti a hozzászólót.

(3) A polgármester soron kívüli hozzászólást is engedélyezhet.

(4) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, a szavazás megkezdéséig azt bármikor visszavonhatja.

(5) A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra, javaslatokra.

(6) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni

(7) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy először a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról az elhangzás sorrendjében, majd a módosult, kiegészített határozati javaslatról döntsön a testület.

a. figyelmezteti a hozzászólót, ha eltért a tárgyalt témától, illetve a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezést használ,

b. felhívja a hozzászólót mondandója befejezésére, ha az hosszúra nyúlik,

c. rendre utasítja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít.

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja, ismételt rendzavarás esetén pedig a terem elhagyására is kötelezheti a rendzavarót. A választójoggal nem rendelkező 18 éven aluli személyek a testületi ülésen csak a polgármester egyedi engedélye alapján vehetnek részt. A polgármesternek a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

(1) ^[22]A képviselő-testület döntéseit általában egyszerű szótöbbséggel hozza. A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

Minősített többséghez a megválasztott teleülési képviselőt több mint felének, azaz 3 főnek az igen szavazata szükséges. Minősített többség szükséges a Mötv. 50. § rendelkezésein túl:

a.) hitelfelvételhez,

b.) „Pat Községért” kitüntetés adományozásához

(1) Szavazni személyesen, igennel, nemmel és tartózkodással lehet.

(2) A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással, kézfeltartással hozz. A nyílt szavazás név szerint is történhet.

(3) Nyílt szavazásnál a polgármester először a javaslattal egyetértőket, majd a javaslat ellenzőit kéri fel szavazásra. Ezt követően történik a tartózkodás kinyilvánítása.

(4) ^[23] Név szerinti szavazást kell elrendelni, Mötv 48. § (3) bekezdésben előírtak szerint. A név szerinti szavazás elrendelése kérdésében a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül határoz. Nem lehet név szerinti szavazást tartani a Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben.

(5) ^[24] A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők nevét, a jelenlévő képviselők pedig nevük elhangzása után igennel, nemmel szavaznak, illetve tartózkodnak a szavazástól.

(6) A képviselő-testület titkos szavazást rendelhet el mindazon kérdésekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. Titkos szavazást képviselő-testületi tag kezdeményezhet, továbbá személyi kérdésekben ez a jog megilleti a személyében érintettet is.

(7) Titkos szavazás elrendelése tárgyában a testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül dönt.

(8) A titkos szavazás lebonyolítása az Ügyrendi bizottság feladata, mely borítékban elhelyezett szavazólappal, külön helyiség és urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza:

a. a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét,

b. az ügyrendi bizottság tagjainak nevét,

c. a szavazás eredményét,

d. az Ügyrendi bizottság tagjainak aláírását.

(9) A titkos szavazás eredményét a testületi jegyzőkönyvben határozatba kell foglalni.

ca.) a napirend elfogadásáról,

cb.) a jegyzőkönyv-hitelesítők megválasztásáról,

cc.) név szerinti szavazás elrendeléséről,

cd.) titkos szavazás elrendeléséről,

ce.) jegyzőkönyv kiigazításáról,

cf.) képviselői kérdésekre, interpellációra adott válasz elfogadásáról,

cg.) ügyrendi kérdésekről.

(2) képviselő-testületi határozatok fajtái:

a) normatív határozat,

b) önkormányzati hatósági határozat és

c) egyéb határozat.

a. az eredeti példányt a jegyző kezeli

b. a másolati példány az Önkormányzat hivatali helyiségében kerül elhelyezésre, a jegyzőkönyvek kezelésére vonatkozó szabályok szerint.

(6) A jegyzőkönyv mellékletei:

a) a meghívó,

b) a jegyzőkönyv,

c) az előterjesztések,

d) a határozati javaslatok,

e) a rendeletek hiteles szövege,

f) a titkos szavazásról készült jegyzőkönyv és

g) a név szerinti szavazásról készült névsor.

(7) A jegyzőkönyv nem szó szerint tartalmazza az ülésen elhangzottakat. A képviselő-testület bármely tagjának indítványára egyszerű szótöbbséggel az egyes napirendi pontok lezárása után elrendelheti, hogy a vitában elhangzottakról a hangfelvétel alapján szó szerinti jegyzőkönyv készüljön.

(8) Az érintett képviselő kérheti a jegyzőkönyv kiigazítását, melyről a testület a következő testületi ülésen egyszerű szótöbbséggel dönt.

(9) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztéseibe és ülések jegyzőkönyvébe. A betekintési jog a Közös Önkormányzati Hivatal hivatalos helyiségében munkanapokon és munkaidőben gyakorolható.

(10) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.

(11) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.

(12) A zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével a jegyzőkönyvet Pat község hivatalos honlapján is meg kell jelentetni.

a.) kezdeményezni valamely téma napirendre tűzését,

b.) sürgősségi indítványt előterjeszteni,

c.) titkos szavazás, zárt ülés és név szerinti szavazás elrendelését kezdeményezni,

d.) interpellációt és kérdést feltenni, felszólalni, és

e.) önálló önkormányzati rendeletben meghatározott tiszteletdíjra és természetbeni juttatásra.

(2) A települési képviselő köteles:

a.) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában,

b.) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,

c.) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,

d.) írásban vagy szóban előzetesen bejelenteni, ha a képviselő-testület vagy a bizottság ülésén nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályozva van,

e.) a személyes érintettségét a napirend vitája előtt bejelenteni,

f.) kapcsolatot tartani a település polgáraival és a különböző önszerveződő közösségekkel és

g.) vagyonnyilatkozatot tenni.

(3) ^[36] A képviselő-testület bármely tagja javaslatára, azt a képviselőt, aki a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, és a képviselő-testület megállapítja, hogy a bejelentési kötelezettsége fennállt, polgármester figyelmeztetésben részesti, annak érdekében, hogy a kötelezettségének a jövőben tegyen eleget.

a.) javaslatot tesz a polgármester illetményére, jutalmazására,

b.) lebonyolítja a titkos szavazást,

c.) ^[38] a jegyzővel elkészíti az SZMSZ tervezetét,

d.) megvitatja és véleményezi a költségvetési koncepciót,

e.) megvitatja és véleményezi a költségvetési és zárszámadási rendelet-tervezetet és mindazon rendelet-tervezeteket, melyek megtárgyalását jogszabály bizottsági véleményezéshez köti,

f.) a polgármester kezdeményezésére véleményezi a település életében különös fontossággal rendelkező előterjesztéseket,

g.) nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatát, az SZMSZ. 2. számú mellékletében meghatározott eljárási rend szerint és vizsgálatot folytat le a polgármester által továbbított kezdeményezés alapján az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségi ügyeiben.

a. biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, a széleskörű nyilvánosságot,

b. együttműködik a társadalmi szervezetekkel és a lakosság önszerveződő közösségeivel,

c. összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését,

d. segíti a képviselők és a bizottság munkáját,

e. a napirendek tárgyalása előtt tájékoztatja a testületet a két testületi ülés közötti fontosabb eseményekről, a megtett intézkedésekről,

f. gyakorolja az átruházott hatásköröket a testület utasításai alapján és

g. ^[40]

h. végzi mindazon feladatokat, amelyeket törvény, vagy törvényi felhatalmazás alapján kormányrendelet a hatáskörébe utal.

(2) ^[41]Amennyiben a képviselőtestületi ülés – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a képviselőtestület törvényben át nem ruházható hatásköreként meghatározott ügyek kivételével minden más ügyben döntést hozhat. A polgármester a döntéséről a közgyűlést a következő ülésen tájékoztatja.

a. Galambok Község Önkormányzat Képviselő-testülete,

b. Zalaszentjakab Község Önkormányzat Képviselő-testülete,

c. Sand Község Önkormányzat Képviselő-testülete,

d. Pat Község Önkormányzat Képviselő-testülete

e. megállapodás alapján Közös Önkormányzati Hivatalt hoztak létre, tartanak fenn és működtetnek. (4. sz. függelék)

(2) A Közös Önkormányzati Hivatal székhelye Galambok, elnevezése: Galamboki Közös Önkormányzati Hivatal, címe: 8754 Galambok, Ady E. u. 2.

(3) Az együttműködési megállapodásban kell rögzíteni a Közös Önkormányzati Hivatal fenntartásához való hozzájárulás szabályait, munkáltatói jogok gyakorlásának rendszerét, az együttműködés részletes feltételeit.

(4) A Közös Önkormányzati Hivatal, a jegyző tevékenységével, működésével kapcsolatos szabályokat a Mötv., az érintett képviselő-testületek együttes ülésén hozott rendelkezései, valamint a Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata (5. sz. függelék) határozzák meg.

(5) A Közös Önkormányzati Hivatal önállóan gazdálkodó költségvetési szerv.

(6) Működését a Mötv. 84. § - 86. §-a, saját SZMSZ-e és az MSZ EN ISO 14001:2005. szabvány előírásai alapján végzi.

a. a bevételi források nagyságát,

b. a bevételi források bővítésének lehetőségeit,

c. az önkormányzat számára kötelezően előírt és önként vállalt feladatok körét, azok kiadási szükségleteit,

d. az igények és célkitűzések összhangját,

e. a szükségletek kielégítési sorrendjét és

f. a várható döntések hatásainak előzetes felmérését.

(4) A költségvetés második tárgyalási fordulójában az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendeletben meghatározott tartalommal készült rendelet-tervezet megvitatására és elfogadására kerül sor.

(5) A koncepciót és a költségvetési rendelet-tervezetet a költségvetési szervek vezetőivel egyeztetni kell, melyről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(6) A koncepciót és a költségvetési rendelet-tervezetet az intézményvezetőkkel készült egyeztetés jegyzőkönyvével együtt kell az Ügyrendi Bizottság elé terjeszteni.

(7) A koncepció és a költségvetési rendelet-tervezet képviselő-testületi előterjesztéséhez csatolni kell az intézményvezetőkkel történt egyeztetés írásos jegyzőkönyvét, valamint az Ügyrendi Bizottság határozatát. A költségvetési rendelet-tervezethez csatolni kell továbbá a tárgyban megtartott falugyűlés emlékeztetőjének kivonatát.

(8) A zárszámadási rendelet-tervezet megvitatására és elfogadására egy tárgyalási fordulóban kerül sor.

a.) a külön jogszabályban meghatározott módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a havi pénzforgalmi jelentést és mindezeket megküldi az illetékes szerv részére,

b.) beszedi az önkormányzat bevételeit,

c.) megigényli a címzett és céltámogatásokat,

d.) gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények pénzellátásáról,

e.) biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, s ezen belül kialakítja a saját, valamint az intézmények könyvvitelének számlarendjét,

f.) biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását,

g.) elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát, s azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz,

h.) az önkormányzat számláját vezető pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat intézményei működési kiadásai kiegyenlítéséről, illetőleg teljesítéséről.

Záró rendelkezések

a. 1. számú függelék: A települési képviselők névsora.

b. 2. számú függelék: Az Ügyrendi bizottság tagjainak névsora.

c. 3. számú függelék: Hatályos rendeletek jegyzéke.

^[49]1. melléklet