1. § (1) A rendelet célja, hogy Sand község közigazgatási területén a köztisztaságot fenntartsa, az ezzel kapcsolatos feladatokat, kötelezettségeket és tilalmakat a helyi sajátosságoknak megfelelően rendezze.

(2) A rendelet hatálya a község közigazgatási területén állandó vagy ideiglenes jelleggel tartózkodó, illetve tevékenységet folytató magánszemélyekre, jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekre egyaránt kiterjed.

(3) A köztisztaság és a települési környezet fenntartása elsőrendű közegészségügyi érdek, ezért ennek előmozdításában mindenki köteles hathatósan közreműködni, a szennyeződést, fertőzést eredményező tevékenységtől, illetőleg magatartástól tartózkodni.

(4) A település egész területén a szervezett szemétszállításról az önkormányzat gondoskodik.

(5) Nem terjed ki a rendelet hatálya a veszélyes hulladékokra, a települési folyékony hulladékokra és az azokkal összefüggő tevékenységre.

2. § Alapfogalmak

• a) települési szilárd hulladék: a háztartási hulladék (szemét) és az egyéb szilárd hulladék;
• b) háztartási hulladék (szemét): a lakásokban, valamint a lakás, üdülés, pihenés céljára használt egyéb helyiségekben, valamint a lakás közös használatára szolgáló helyiségekben és területeken keletkezett szilárd hulladék, így pl.: a salak (beleértve a központi fűtésből keletkezett salakot is), a rongy, söpredék, hamu, korom, edény, eszköz, ablaküveg, papír, konyhai hulladék (ideértve a műanyag konzervdobozt, üveget), a kerti és gazdasági hulladék, falomb, nyesedék, valamint a lakásban folytatott vállalkozási tevékenység gyakorlásából keletkezett hulladék, ha a naponta keletkező mennyisége nem haladja meg a rendelet alkalmazása szempontjából szokásosnak minősülő mennyiséget, mely 15 liter,
• c) nem háztartási szemét: az emberi ürülék, az állati hulla és trágya, a jég, a hó, a sár, az épület vagy egyes részeinek megrongálódásából, bontásából vagy javításából származó nagyobb mennyiségű anyag, továbbá tűz- vagy robbanásveszélyes, mérgező, illetve fertőző anyag, valamint a nem lakás céljára szolgáló épületekben (irodákban, intézményekben, üzemekben, üzletekben stb.) és a hozzájuk tartozó területen, továbbá a vegyes (részben lakás, részben egyéb) célra szolgáló épületekben keletkezett hulladék, tekintet nélkül arra, hogy az a működési tevékenység gyakorlása során keletkezett-e, vagy sem;
• d) egyéb szilárd hulladék: a lakásban és az emberi tartózkodásra szolgáló más helyiségekben felhalmozódott szilárd hulladék (nagyobb mértékű berendezési tárgy, lom, bútor, ágybetét, háztartási berendezés és készülék stb., valamint az azokhoz tartozó területeken, illetőleg közterületeken keletkezett szilárd hulladék, szemét) az ipari tevékenység során keletkező, a b) pontot meghaladó mennyiségű hulladék, építési törmelék;
• e) köztisztasági szolgáltatás: megbízás, illetve megrendelés alapján a köztér tisztántartása, a települési szilárd hulladék kezelése;
• f) tisztántartás: az egyes ingatlanok és közterületek rendszeres tisztítása, hó- és síkosság mentesítése, illetőleg pormentesítése;
• g) kezelés: a települési szilárd hulladék összegyűjtése, átmeneti tárolása és a kijelölt lerakóhelyre való elszállítása.

3. § (1) A község területén lévő ingatlanok tisztántartásáról az ingatlanok tulajdonosai, tényleges használói kötelesek gondoskodni, továbbá kötelességük, hogy ingatlanukat megműveljék, rendben tartsák, gyomtól, gaztól megtisztítsák.

(2) Az önkormányzati tulajdonú közterületek szervezett, rendszeres tisztántartásáról, portalanításáról, általános jellegű takarításáról, síkosság-mentesítéséről, a szilárd burkolatú utak tisztántartásáról, szeméttárolók kihelyezéséről, ürítéséről az önkormányzat a polgármesteri hivatal útján gondoskodik.

(3) Magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek tevékenysége következtében közterületen keletkezett szennyeződés megszüntetése, a szennyeződést okozó szerv, illetve személy feladata.

(4) Köztisztasági szempontból járdának minősül az a gyalogos közlekedésre rendelt kiépített és kiépítetlen útterület, amely az ingatlan telekhatárától az úttest széléig (szegélyéig) terjed.

(5) Az ingatlan előtti járda tisztántartása az ingatlan tényleges használójának kötelessége. Intézmények, kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek és más elárusítóhelyek előtti járdaszakaszt a tényleges használónak kell tisztántartani függetlenül attól, hogy a szemét üzleti tevékenységből származik-e. Ez a kötelezettség kiterjed a hóeltakarítással, a síkosság megszüntetésével kapcsolatos feladatokra is.

(6) A tényleges használó kötelessége a járda mellett növő gaz kiirtása, a járdára kinyúló ágak és bokrok megfelelő nyesése.

(7) Ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járdát a szükséghez képest naponként többször fel kell hinteni. A felhintésre bomló, szerves anyagot nem tartalmazó szóróanyagot (homok, hamu, fűrészpor, kőporliszt) kell használni. E célra tüzelés után visszamaradt darabos, sérülést okozó anyagot használni nem szabad. A szóróanyag beszerzéséről a tisztántartásra kötelezettnek kell gondoskodni.

(8) A járda és a közút síkosság-mentesítését a tisztántartásra kötelezettnek úgy kell elvégezni, hogy abból ne származzon baleset.

4. § (1) A közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztántartása, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása – az ingatlan előtti szakaszra terjedően – az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

(2) Járműbehajtók átereszeinek építése, jókarban és tisztántartása minden esetben az ingatlan használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

(3) A csapadékelvezető árokba szennyezett (olajos, vegyszeres stb.) vizet bevezetni tilos! Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (szemetet, iszapot, papírt, törmeléket, tűz- és robbanásveszélyes anyagot) a csapadékvíz-elvezető árokba szórni, beleönteni, beleseperni, vagy bevezetni tilos!

5. § (1) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén (az építkezés előtti területen) az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot.

(2) Beruházások esetén a birtokbavételtől a kivitelezés megkezdéséig a beruházónak (bonyolítónak), ezt követően a kivitelezés befejezéséig a kivitelezőnek kell gondoskodni az általa elfoglalt terület tisztántartásáról.

(3) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen.

(4) Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, illetve hulladékanyag keletkezik, úgy azt folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül a kivitelezést végző szervnek vagy személynek el kell szállítani, és a közterületet helyre kell állítani, illetőleg meg kell tisztítani.

(5) Közterületen építési, bontási anyagot a polgármester által kiadott közterület-használati engedélyben meghatározott területen, az engedélyben megjelölt módon és időtartamig szabad tárolni. Magánterületen engedély nem szükséges, de csak olyan anyagot szabad tárolni, amely közegészségügyi szempontból veszélytelen.

(6) Tilos közútra, útpadkára salakot, építési törmeléket, illetve szemetet szállítani és helyezni!

6. § (1) Közterületen szennyező anyagot csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállításból semmi ki ne hulljon, por és csepegés ne keletkezzen. Ha a szállítás közben a terület szennyeződnék, a szennyeződés előidézője köteles azt eltávolítani és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni.

(2) Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál, a közterület szennyeződik, a szennyeződés előidézőjének azt a fel- vagy lerakás elvégzése után nyomban meg kell tisztítani.

7. § (1) A község közterületén tilos járművet mosni, olajcserét vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz. Lakóházhoz tartozó udvarban ilyen munkákat úgy kell végezni, hogy a szennyeződés közterületre ne kerüljön.

(2) A gondozott zöldterületre járművel ráhajtani, azon parkolni, azt bármi módon károsítani tilos!

8. § (1) Közterületen hirdetményt, plakátot csak az e célra rendszeresített helyen szabad elhelyezni. Tilos az építményeket, kerítéseket, élőfákat bármilyen felirattal megrongálni. A közszemérmet és közízlést sértő feliratokat a tulajdonos 24 órán belül köteles saját költségén eltávolítani.

(2) Épületen (kapun, ablakon stb.) egyéb létesítményben lévő, idejét múlt hirdetményt az elhelyező köteles eltávolítani, legkésőbb a felhívás kézhezvételétől számított 3 napon belül, köteles továbbá az így keletkezett hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról is gondoskodni.

9. § (1) Szemetet, hulladékot csak az arra a célra rendszeresített és felállított szeméttartóba lehet elhelyezni.

(2) Aki közterületet, valamint az itt elhelyezett felszerelési, berendezési tárgyakat beszennyezi, köteles annak megtisztításáról azonnal gondoskodni.

(3) Állati hullát, valamint olyan anyagot, amely a környék levegőjét szennyezi, az egészséget veszélyezteti, vagy élősdiek részére táptalajt nyújthat, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni vagy elhagyni nem szabad.

(4) Az állattartással kapcsolatos köztisztasági feladatokról külön rendelet rendelkezik.

(5) Elhullott állat tetemét a tulajdonos köteles haladéktalanul a Böhönye Községi Önkormányzat kezelésében álló dögkútba elszállíttatni. (Külön megállapodás rögzíti az egyéb feltételeket.) Közúton történt állat elhullását – ha annak tulajdonosa ismeretlen – a polgármesteri hivatalnál azonnal be kell jelenteni.

10. § (1) Vállalkozói tevékenység ellátásához, magángazdálkodáshoz szükséges gépek, járművek tárolása közterületen tilos!

(2) Alkalmi jelleggel igénybe vett közterület és az azt körülvevő 10 méteres területsáv tisztántartása az alkalmi használó kötelessége. Az árusításból keletkező hulladék gyűjtésére zárható edényt kell kihelyezni és azt saját költségen elszállítani.

11. § (1) Az épület tulajdonosa gondoskodik arról, hogy az épület tetőzetéről az esővíz, hólé a járdára ne csorogjon.

(2) A település területén lévő tavakba, holtágakba, élő vízfolyásokba, belvízelvezető árkokba tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet levezetni, partjait szemét vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezni tilos!

12. § (1) A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy se a gyalogos, se a gépjármű forgalmat ne akadályozza.

(2) Tilos az összerakott hó elhelyezése:

• a) a gyalogos közlekedési útvonalon,
• b) az útkereszteződésben,
• c) az úttorkolatban,
• d) a kapubejárat elé, annak szélességében,
• e) a tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyénél, a jármű megállóhelye és a járda között,
• f) a közüzemi, szolgáltatási, felszerelési tárgyon és annak közérdekű létesítményein.

(3) A járdáról a havat hóesés után azonnal el kell takarítani.

13. § (1) A háztartási és egyéb szemét tárolása, kezelése céljából az önkormányzat megfelelő szemétlerakó hely (továbbiakban: szeméttelep) létesítéséről és fenntartásáról gondoskodik.

(2) A háztartási és egyéb szemetet csak a szeméttelepen szabad elhelyezni. A kijelölt szeméttelepen kívül szemét lerakása tilos!

(3) A szeméttelepen elhelyezhető minden olyan termelő és szolgáltató tevékenységből származó hulladék is, amely a települési szilárd hulladékkal együtt kezelhető és a szeméttelep üzemeltetését károsan nem befolyásolja.

(4) A szeméttelepen mérgező, robbanó, sugárzó, fertőzést keltő anyagot elhelyezni nem lehet. Ezen anyagok megsemmisítése külön jogszabályban foglaltak szerint történik.

(5) A szeméttelepen bármilyen anyagot gyűjteni tilos!

14. § (1) Az önkormányzat közigazgatási területén a települési szilárd hulladék összegyűjtése, elszállítása és ártalommentes elhelyezése az önkormányzat által szervezett –Saubermacher- Pannónia Hulladékgyűjtő Kft. Nagykanizsa Vár út 5. sz. alatti telephellyel rendelkező vállalkozó által végzett – köztisztasági közszolgáltatás útján történik. Az összegyűjtött szilárd hulladék elhelyezése az ugyn. bagolai szeméttelepen történik.

(2) A szolgáltató a háztartási hulladék elszállítását minden hét keddi napján reggel 8 órától – zártrendszerű hulladékszállító gépjárművel végzi

(3) Lomtalanításra évi két alkalommal kerül sor, amelyről a lakosságot előzetesen tájékoztatni kell.

(4) A szolgáltató és az ingatlan használója, illetve tulajdonosa között a közszolgáltatási szerződés ráutaló magatartással (a szolgáltatás igénybevételével) jön létre. A szolgáltató az ingatlan tulajdonosával szemben a teljesítést csak jogszabályban, illetve a jelen rendeletben meghatározott esetekben szüneteltetheti, illetőleg korlátozhatja. A szolgáltató a rendszeres szemétszállításba bevont valamennyi ingatlantulajdonos tekintetében rendszeresen köteles teljesíteni.

(5) Ha a teljesítés a szolgáltató hibájából marad el, köteles a szemetet a következő munkanapon elszállítani.

15. § (1) Az ingatlan használója, illetve tulajdonosa a hulladékot köteles zárható edényben, vagy megfelelő teherbírású, a szolgáltató által megjelölt műanyag zsákban az ingatlan előtt elhelyezni, oly módon, hogy az elszállítható legyen.

(2) A keletkező szemét mennyiségének megfelelő számú fedhető szemétgyűjtő edény és műanyag zsák beszerzése, pótlása, javítása, tisztántartása, fertőtlenítése a tulajdonos, illetve használó kötelessége.

(3) Szemetet felhalmozni nem szabad, azt a megadott szemétszállítási napon elszállítás céljából a szolgáltatást végző szerv rendelkezésére kell bocsátani.

(4) A szemétgyűjtő edénybe nem szabad mérgező, robbanó, folyékony vagy egyéb olyan anyagokat elhelyezni, amely veszélyezteti a szolgáltatást végző dolgozók testi épségét és egészségét vagy a szállítójárműben rongálódást okozhat.

(5) Ha a szolgáltatást végző szerv dolgozója azt észleli, hogy a gyűjtőedénybe vagy műanyag zsákba olyan tárgyakat helyeztek el, amely nem minősül szállítható szemétnek, valamint, ha a nyesedék átmérője a 2 cm-t, kötegelése a 70x40 cm-t meghaladja, annak szállítását megtagadhatja.

(6) A szolgáltatást végző dolgozóknak a gyűjtőedények megrongálása nélkül kell a szemétszállítással kapcsolatos feladatokat ellátni.

16. § (1) Az ingatlantulajdonos köteles az Önkormányzat által szervezett közszolgáltatás igénybevételére: az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladék e rendeletben előírtak szerinti gyűjtésére, a Közszolgáltatónak történő átadására, valamint a közszolgáltatási díj megfizetésére. A közszolgáltatási díj legmagasabb mértékét, a díjfizetés módját és feltételeit, továbbá a díjfizetési időszakot külön jogszabály állapítja meg.

(2) Az ingatlantulajdonost nem terheli az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség az olyan beépítetlen ingatlana tekintetében, ahol senki sem tartózkodik, és ahol települési szilárd hulladék nincs, vagy nem keletkezik.

(3) Az ingatlantulajdonos, akinek ingatlanán települési szilárd hulladék keletkezik, de az ingatlana egyidejűleg gazdálkodó szervezet cégnyilvántartásban bejegyzett székhelyéül, telephelyéül vagy fióktelepéül is szolgál, köteles a települési szilárd hulladékát a gazdálkodó szervezetnek az ingatlanon folytatott gazdasági tevékenysége során keletkezett települési szilárd hulladéktól elkülönítetten gyűjteni és arra a közszolgáltatást igénybe venni.

(4) Nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését az, aki a települési hulladékkal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, feltéve, hogy a közszolgáltató számára a közszolgáltatást felajánlja, illetve a közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó rendelkezésre állását igazolja.

(5) Az ingatlantulajdonos köteles a települési szilárd hulladék gyűjtésére és elszállítására a szolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényt igénybe venni:

• a) A településen alkalmazandó hulladékgyűjtő edény minimális mérete 80 liter.
• b) A 438/2012. (XII.29.) Korm. rendelet 6. §. figyelembevételével az igénybe vehető gyűjtőedény típusai: 80 l és 120 l
• c) E rendeletben meghatározott gyakoriságú hulladékszállítás mellett, ha az ingatlantulajdonosnak többlet települési szilárd hulladéka keletkezik a közszolgáltatónál megvásárolt és erre a célra rendszeresített hulladékgyűjtő zsákba helyezheti el

(6) Az ingatlan tulajdonosa köteles továbbá:

• a) az ingatlanán keletkező hulladék mennyiségét alacsony szinten tartani,
• b) a települési szilári hulladékot-különös tekintettel a hulladék további kezelésére - az elszállításra való átvételig gyűjteni, illetve tárolni, ennek során megfelelő gondossággal eljárni annak érdekében, hogy a hulladék mások életét, testi épségét, egészségét és jó közérzetét ne veszélyeztesse, a természetes és épített környezetet ne szennyezze, a növény- és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és a közbiztonságot ne zavarja,
• c) az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladék kezelésére az önkormányzat által szervezett közszolgáltatást igénybe venni, illetve a hulladékot a begyűjtésre e rendeletben feljogosított szolgáltatónak átadni
• d) Ha az ingatlantulajdonos a tulajdonosváltozás vagy egyéb ok folytán a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik, köteles ezt e tény keletkezését követő 30 napon belül írásban bejelenteni a szolgáltatónak.

(7) A közszolgáltató által a magánszemély ingatlantulajdonossal megkötendő szerződés egyes tartalmi elemei. A szerződésben meg kell jelölni:

• a) a szerződő fél nevét, születési helyét, és idejét, anyja nevét, lakcímét, a közszolgáltatás igénybevételének jogcímét (ingatlantulajdonos, ingatlanbérlő, ingatlanhasználó), a bankszámlaszámmal rendelkező társasházak esetén a bankszámlaszámot,
• b) a közszolgáltatással érintett ingatlan címét, vagy annak hiányában a helyrajzi számát,
• c) a közszolgáltatás igénybevételének kezdő napját,
• d) a teljesítés helyét és módját,
• e) az ürítési gyakoriságot és az ürítés idejét napok szerint,
• f) a gyűjtőedények térfogatát és darabszámát, használatának jogcímét és módját,
• g) a szerződéskötés időpontjában hatályos közszolgáltatási díjat,
• h) a közszolgáltatási díj megfizetésének módját,
• i) a szerződés módosításának feltételeit,
• j) az irányadó jogszabályok meghatározását
• k) szerződés megszűnésének eseteit

(8) Szüneteltethető a közszolgáltatás igénybevétele azokon az ingatlanokon, amelyeken folyamatosan legalább 90 napig senki sem tartózkodik és emiatt hulladék sem keletkezik. Szüneteltetés esetén az ingatlan tulajdonosát alapdíj fizetési kötelezettség terheli.

(9) A szüneteltetésre vonatkozó igényt az ingatlantulajdonos írásban köteles bejelenteni a Közszolgáltatónak, a szünetelés kívánt kezdő időpontja előtt, legalább 30 nappal megelőzően és a közüzemi számlákkal utólag igazolni a szüneteltetés tényét.

(10) Ha a szünetelés (1) bekezdés szerinti feltételeiben változás következik be, az ingatlantulajdonos ezt írásban, haladéktalanul köteles a Közszolgáltatónak bejelenteni.

(11) A szüneteltetés idejére már kiszámlázott ürítési díjat a közszolgáltató a közüzemi számlákkal való igazolás benyújtását követően, utólag írja jóvá.

16/A. § (1) A közszolgáltató a közszolgáltatással összefüggő személyes adat kezelésére a Hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 38. § (3) bek, valamint a 65. § (2) bek. alapján és a jelen önkormányzati rendeletben foglalt mértékben és terjedelemben jogosult.

(2) A közszolgáltató a közszolgáltatással összefüggő az (1) bekezdésben meghatározott személyes adat kezelésére jogosult. A közszolgáltatással összefüggő személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető. -

(3) A közszolgáltató megfelelő technikai és szervezési intézkedésekkel köteles gondoskodni az adatok biztonságáról. Az adatokat védeni köteles különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, nyilvánosságra hozás vagy törlés, illetőleg sérülés vagy megsemmisülés ellen.

(4) A közszolgáltató a közszolgáltatással összefüggő személyes adatokat a közszolgáltatást igénybevevő (ingatlantulajdonos, szerződő fél) azonosítására, a közüzemi szerződés teljesítésével, jogszabályban előírt ellenőrzések végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására, számlázásra, postázásra, kedvezmények érvényesítésére, közüzemi díjhátralékok behajtására használhatja fel. A közszolgáltató a közszolgáltatással összefüggő személyes adatok személyi adat- és lakcímnyilvántartásból történő lekérésére igazgatási szolgáltatási díj megfizetése nélkül jogosult.

(5) A közszolgáltató nem jogosult az általa kezelt közszolgáltatással összefüggő személyes adat nyilvánosságra hozatalára.

17. § (1) Az egyéb – nem háztartási szemét – összegyűjtéséről és saját költségen történő elszállításáról annak kell gondoskodni, akinél az keletkezett.

(2) A szolgáltatási szerződésben meghatározott jogi személyekkel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel az egyéb – nem háztartási – szemét elszállítására a szolgáltatást végző szerv külön megállapodást köthet. Aki a szolgáltatást végzővel szerződést nem köt, arra az önkormányzattal kötött megállapodás az irányadó.

(3) Az egyéb – nem háztartási – szemét gyűjtésére szolgáló tartályok beszerzése, javítása, pótlása, elhelyezése, tisztántartása és fertőtlenítése azt terheli, akinél a szemét keletkezik.

(4) A vegyes (részben lakás, részben egyéb) célra szolgáló épületekben keletkezett egyéb – nem háztartási – szemét gyűjtésére szolgáló gyűjtőedényeket, műanyag zsákokat általában a tulajdonos, használó által biztosított helyen, a háztartási szemétgyűjtő tartályokkal együtt kell elhelyezni.

(5) Akinél rothadó vagy bűzös szemét, hulladék keletkezik, annak elszállításáról és megsemmisítéséről haladéktalanul gondoskodni kell.

18. § (1) Avar és kerti hulladék megsemmisítése elsősorban komposztálással történhet.

(2) Avar és kerti hulladék égetése hétfő, szerda napokon 8-18 óra között és szombati napokon 8-12 óra között, szélmentes időben megengedett.

(3) Avart és kerti hulladékot csak jól kialakított tűzrakhelyen szabad égetni úgy, hogy az az emberi egészséget és a környezetet ne károsítsa, és az égetés hősugárzása kárt ne okozzon.

(4) Az égetendő kerti hulladék nem tartalmazhat más kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot (pl. PVC, veszélyes hulladék).

(5) A szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy lehet, hogy az a környezetére tűz- vagy robbanásveszélyt ne jelentsen.

(6) A szabadban a tüzet és üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem szabad, s veszély esetén, vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani.

(7) A tüzelés, a tüzelőberendezés használatának színhelyén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétbe helyezni, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható.

(8) A kerti hulladék elszállítására a szervezett és meghirdetésre kerülő lomtalanítási akció is igénybe vehető.

(9) A hatóságilag elrendelt általános tűzrakási tilalom alól a rendelet nem ad felmentést.

19. § A községgazdálkodási körbe tartozó parkfenntartási feladat magában foglalja a község területén lévő parkok, játszóterek, sorfák, sövények gondozását.

21. § Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, kihirdetéséről a körjegyző gondoskodik.