Sand község Önkormányzat Képviselőtestülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és d) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva Sand Község Önkormányzat Képviselőterületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1.§

1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Sand Község Önkormányzata

2. Az önkormányzat működési területe: Sand község közigazgatási területe

3. Az önkormányzat képviselő-testületének elnevezése: Sand Község Önkormányzata Képviselő-testülete.

4.  Az önkormányzat székhelye: 8824 Sand, Kanizsai u. 37.

5.  ^[1]   A képviselő-testület hivatalának megnevezése: Galamboki Közös Önkormányzati Hivatal

Az önkormányzat jelképei, bélyegzője, kapcsolatai, feladatai

2.§

1. Az önkormányzat jelképei: címer, zászló, pecsét. A címer és zászló leírását, valamint használatát külön önkormányzati rendelet szabályozza.

2. ^[2] A képviselő-testület, a polgármester kör alakú pecsétjének közepén a Magyar Köztársaság címere van, a körívben, pedig a következő felirat olvasható:

- Sand Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

- Sand Község Önkormányzatának Polgármestere

3. Sand Község Önkormányzata Képviselő-testületének pecsétjét kell használni:

- a képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyveken,

            - a képviselő-testület által adományozott okleveleken,

     - az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző dokumentumokon.

3.§

1. A polgármester gondoskodik arról, hogy a község lakossága a nemzeti és a helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.

2. Sand Község ünnepe: augusztus hónap 20. napját megelőző szombat

3. A község nemzetközi kapcsolatot tart fenn Hodos szlovén településsel. A képviselő-testület külföldi önkormányzatokkal történő együttműködési megállapodások megkötésére törekszik a község gazdasága és polgárai javára.

4. A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában – ezek fejlesztése érdekében – együttműködik a Megyei Önkormányzattal. A koordináció keretében közvetlen cél a megyei tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester, illetve a jegyző feladata.

5. ^[3] Mötv. 13. §-ában foglalt rendelkezések alapján az Önkormányzat helyi közszolgáltatási feladatairól az alábbiak szerint gondoskodik:
   1. az egészséges ivóvíz ellátásáról a Dél-Zalai Víz- és Csatornamű Zrt. gondoskodik,
   2. az általános iskolai oktatásról és nevelésről, valamint az óvodai nevelésről közoktatási megállapodás alapján gondoskodik,
   3. az egészségügyi alapellátást egyrészt az Önkormányzattal háziorvosi feladatok ellátása vállalkozási formában szerződést kötött háziorvos biztosítja, továbbá a fogorvosi alapellátásról és a háziorvosi ügyeleti ellátásról az önkormányzat társulásos formában gondoskodik
   4. ^[4]a szociális alapellátást saját önkormányzati alkalmazottak, valamint a gyermekjóléti, illetve gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző személy alkalmazásával, valamint a Zalakaros Kistérség Többcélú Társulása által fenntartott – Szociális Alapellátó Szolgáltat útján - biztosítja.
   5. villamos-energiaszolgáltatást, helyi közvilágítást az E.ON Dél-Dunántúli  Áramszolgáltató Zrt. biztosítja,
   6. a helyi közutak és köztemetők fenntartását részben maga az önkormányzat- elsődlegesen közmunkások alkalmazásával - látja el.
   7. ^[5]a települési szilárd hulladék elszállítását a Viridis-Pannónia Kft-vel meglévő szerződés biztosítja

6. Az önkormányzat az (5) bekezdésben felsoroltakon túl szabadon magára vállalhat többletfeladatot. A pénzügyi kihatással is járó többletfeladatról mindig az éves gazdálkodást meghatározó költségvetési rendeletében dönt

II. Fejezet

Az önkormányzat jogállása

4.§

1. ^[6] Az Önkormányzat jogállását az Mötv. 41.§-a határozza meg.

2. ^[7] Az Önkormányzati feladatokat a Képviselőtestület és szervei:

A bizottságai, a polgármester, valamint a Galamboki Közös Önkormányzati Hivatala, jegyző, társulás látja el.

3. ^[8] A Képviselőtestület átruházható hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, illetve jegyzőre és a társulásra átruházhatja.

A polgármesterre átruházott hatásköröket az SZMSZ 1. melléklete, a bizottságokra átruházott hatásköröket az SZMSZ 2. melléklete tartalmazza. E hatáskörök gyakorlásához a testület utasítást adhat, illetve az átruházott hatásköröket visszavonhatja, az átruházott hatáskör döntéseit megsemmisítheti és megváltoztathatja.

4. A vagyonnyilatkozatok vizsgálatát az Ügyrendi Bizottság végzi.

5. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

6. ^[9] A testület hatásköréből nem ruházhatóak át az Mötv. 42. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörök.

7. Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról az azt gyakorló szerv szükség szerint, de legalább évente egyszer köteles a testületnek beszámolni.

8. A képviselő-testület egyes feladat - és hatásköreinek gyakorlását az 3. sz. mellékletben  foglaltak szerint a Nyugat-Balaton és Zala folyó medence nagytérségi települési szilárd hulladékai kezelésének korszerű megoldására létrehozott Önkormányzati Társulásra – a továbbiakban  ZALAISPA Hulladékgazdálkodási Társulás – átruházza.

9. A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából Önkormányzati intézményt, más szervezetet /a továbbiakban együtt: intézmény/ alapíthat. Kinevezi az önállóan gazdálkodó intézmény vezetőit. Az intézményvezetők kinevezése során – a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és más jogszabályok alapulvételével – az érintett közösség véleményét kikéri.




10. Az Önkormányzat falugondnoki szolgálatot működtet. A falugondnok tekintetében a munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja, tevékenységét a polgármester irányításával végzi.

III. Fejezet

A képviselő-testület működése

5.§

1. ^[10]Az önkormányzat képviselőinek száma: 5 fő.   

2. A képviselő-testület tagjainak névsorát jelen rendelet 1. sz. függeléke tartalmazza.

6.§

1. A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést (rendes és rendkívüli ülése zárt ülés is lehet), valamint közmeghallgatást tart.

2. A képviselő-testületet a polgármester – akadályoztatása esetén az képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester – írásbeli meghívóval hívja össze. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a legidősebb képviselő (korelnök) hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését.

A képviselő-testület az önkormányzat székhelyén, Sand, Kanizsai u. 37. szám alatt Kultúrházban tartja üléseit, de amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy egyéb körülmény indokolja a képviselő-testület máshol is ülésezhet

7.§

1. ^[11]Az Mötv. 47. § /1/ bekezdése alapján a Képviselőtestület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele jelen van.

2. Ha fentiekben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen, a polgármester az ülést bezárja, a nem tárgyalt napirendet, vagy rendkívüli ülésen, vagy a következő rendes ülésen tárgyalja a képviselő-testület, az irányadó szabályok szerint az előzetesen kitűzött napirend bővíthető.

A képviselő-testület megalakulása

8.§

1. A képviselőtestület alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását követő tizenöt napon belül tartja meg, melyet a polgármester hív össze és vezeti.^[12]

2. A képviselő- testület alakuló ülésén résztvevőket a Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatja a polgármester és a képviselők választásának eredményéről és törvényességéről, majd sor kerül a megbízólevelek átadására.

3. A polgármester és a képviselők az alakuló ülésen, illetve a – időközi választás esetén – megválasztásukat követő első ülésen ünnepélyes esküt tesznek és aláírják az esküokmányokat.

4. Az alakuló ülésről távollevő képviselő az esküt azon a testületi ülésen teszi le, amelyen először vesz részt.

A bizottság tagjainak megválasztása

10.§

1. A képviselő-testület az alakuló ülésén megválasztja a bizottság tagjait.




2. A bizottság nem képviselő tagjainak személyére bármely képviselő javaslatot tehet.  A bizottság nem képviselő tagjai a képviselő-testület előtt esküt tesznek.




3. A bizottsági tagság megszűnése esetén az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni az új bizottsági tag megválasztásakor.
   

A képviselő-testület programja

11.§

1. A polgármester az alakuló ülésen programot (ciklusprogram) terjeszt a képviselő-testület elé, amely a képviselő-testület megbízatásának időtartamára vonatkozik és a településfejlesztés, valamint a helyi közszolgáltatások szervezésének fő céljait és feladatait tartalmazza.




2. A képviselő-testület a program elfogadását követően jelentős külső és belső gazdasági körülmények változása esetén a polgármester és a bizottságok javaslata alapján a programot módosíthatja.




3. ^[13] A képviselő-testület a ciklusprogram alapján az alakuló ülést követő hat hónapon belül az önkormányzat gazdasági programját és fejlesztési tervét.

Rendes ülés

12.§

1. ^[14] A képviselő-testület munkatervében megjelölt időpontban (továbbiakban: rendes ülés) ülésezik. A képviselőtestület szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal ülésezik.

2. Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal a meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.

3. A meghívót a lakosság tájékoztatása érdekében ki kell függeszteni az önkormányzat (Sand, Kanizsai u. 37.) épületénél, a Kultúrháznál található hivatalos hirdetőtáblán.

4. A meghívó tartalmazza az ülés helyét, a nyilvános ülés kezdésének időpontját, a javasolt napirendeket és a napirendek előterjesztőit.

Rendkívüli ülés

13.§

1. ^[15] Az Mötv. 44. §-a szerint a Képviselőtestületi ülést össze kell hívni

a/ a megválasztott képviselők egynegyedének

b/ a testület állandó bizottságainak

c/ a Megyei Kormányhivatal vezetőjének

indítványára.

2. Rendkívüli ülés indítványozását írásban a polgármesternél kell előterjeszteni.

3. A polgármester az indítvány benyújtásától számított 15 napon belül köteles a rendkívüli ülést írásban a napirend(ek) feltüntetésével összehívni.

4. A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze. A rendkívüli ülés összehívásának indokát és időpontját a meghívóban fel kell tüntetni.

5. Sürgős, halasztást nem tűrő, rendkívüli esetben a meghívó az ülés előtti napon is kiküldhető. El lehet tekinteni az írásbeliségtől is – telefonon történő meghívás esetén, de a sürgősség okát mindenképpen közölni kell.

6. ^[16] Ha az ülés összehívására a 13. § (1) bekezdés a/ vagy b/ pontja alapján kerül sor, a meghívónak az ülés összehívásának indokát is tartalmaznia kell.

Az ülések meghívottjai

14.§

1. ^[17] A testületi ülésekre meg kell hívni:

              a) képviselőket

              b) a jegyzőt,

              c) a napirenddel érintett bizottságok által felkért szakértőket,

  d) a közös önkormányzati hivatal illetékes köztisztviselőjét,

              e) akiket a polgármester vagy a testület indokoltnak tart,

              f) a napirend által érintett intézmények, szervezetek vezetőit,

              g) akiknek meghívását jogszabály kötelezően előírja.

h) a településen működő önszerveződő közösségek képviselőit: Sand 2000 Közhasznú Egyesület elnökét, Sandi Ijász .Hagyományőrző Sportegyesület elnökét.

2. ^[18] A Képviselőtestület ülésére meghívandó önszerveződő közösségek képviselőit tevékenységi körében tanácskozási jog illeti meg a Képviselőtestület és bizottsága ülésein.

A településen működő egyéb önszerveződő közösségek képviselői eseti döntéssel részt vehetnek egyes napirendek megvitatásán.

Az ülések nyilvánossága

15. §

1. A testületi ülések nyilvánosak.

2. A nyilvános ülésen a részvételi lehetőség nem korlátozható. Az ülésen – az erre kijelölt helyen – hallgatóként bárki megjelenhet.

A képviselőtestület működését hozzászólással, megjegyzéssel kérdéssel, véleménynyilvánítással a hallgatóság nem zavarhatja.

A rendbontó választópolgárokat a polgármester kivezettetheti.

A testület esetenként – egyszerű szótöbbséggel – dönt a hozzászólási jog megadásáról az ülésen hallgatóként megjelenteknek maximum 5 perc időtartamra

Zárt ülés

16.§

1. ^[19]A testület:

1. zárt ülést tart az Mötv. 46. § /2/ bekezdés a./, b./ pontja alapján.
2. minősített többséggel zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. § /2/ bekezdés c./ pontjában foglalt esetben.
3. ^[20]Az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben.
4. Az Mötv 46.§ /2 bekezdés c) pontjában meghatározott üzleti érdek sérelme áll fenn, ha a rendelkezés konkrét vagyontárgy (vagyonelem) felett történik és
   a rendelkezés az adott vagyontárgy (vagyonelem) jogi helyzetét közvetlenül befolyásolja és a döntéshozatali folyamat nyilvánossága vagy a döntés indokainak (előzetes) nyilvánosságra kerülése az önkormányzat gazdasági érdekeit vagy gazdálkodásának biztonságát alaposan vélelmezhetően közvetlenül veszélyeztetné.

2. ^[21] A zárt ülésen az Mötv. 46.§ (3) bekezdésben felsorolt személyek vehet(nek) részt.

3. Zárt ülés tartását indítványozhatja:

               a) a polgármester;

               b) bármely képviselő;

               c) a jegyző;

               d) az érintett személy.

4. Az (1) bekezdés a) pont esetében a zárt ülést el kell rendelni, a b) pont esetében az indítványról a testület dönt.

5. A zárt ülés jegyzőkönyvébe – a polgármesteren és a jegyzőn kívül – csak a képviselő-testület tagjai, és a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy annak hivatalos jogi képviselője tekinthet be.

6. A zárt ülésen tárgyalt előterjesztésekben hozott döntéseket, amelyek közérdekű és közérdekből nyilvános adatot tartalmaznak a testületi ülést követően a jelen rendelet 36.§ (5) bekezdése szerint kell nyilvánosságra hozni.

A napirendi pontok előkészítése, megvitatása

17.§

1. A képviselő-testületi ülés napirendi pontjaira, tárgyalásuk sorrendjére a polgármester a meghívóban tesz javaslatot. Az ülés napirendjéről - figyelembe véve a képviselői javaslatokat - a képviselő-testület határoz.

2. A képviselő-testület olyan halaszthatatlan döntést igénylő előterjesztést is napirendre vehet, melyre tekintettel a képviselő-testület rendkívüli ülése is összehívható lenne. A napirendre vétel önálló napirendi pontként történik.

3. A tájékoztatókhoz csak kérdés tehető fel és a tájékoztatókra és a kérdésekre adott válaszokról vita nem indítható.
   

Az előterjesztés és az előterjesztések rendje

18.§

1. Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület, a bizottság, a polgármester, vagy valamely képviselő- testületi képviselő által javasolt:

a) rendeleti javaslat

b) határozati javaslat

c) beszámoló

2. A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra.




3. ^[22] A képviselő-testülethez előterjesztést nyújthatnak be:
   

a) a képviselők;

b) a polgármester és az alpolgármester;

c) a bizottság;

d) a jegyző;

e) akit a polgármester felkér.

4. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) az előterjesztő megnevezését;

b) az előterjesztés készítőjét;

c) az előterjesztés tárgyát;

d) az előzetes véleményezés megtörténtét;

e) a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját;

f) a döntési javaslatok indokait;

g) a határozati javaslatot, illetve a rendelet tervezetét;

h) a határidőt, a végrehajtásért, illetve az ellenőrzésért felelős megnevezését;

5. Tájékoztató-jelentés határozati javaslat nélkül is előterjeszthető

19.§

1. Az előterjesztés kiküldésekor még nem ismert olyan kérdésekben, amelyekben sürgős döntést kell hozni, az ülésen is lehet előterjesztést kiosztani és felvenni a napirendi pontok közé, melynek feltétele, hogy azt a képviselők egyszerű szótöbbséggel a napirendek közé megszavazzák. Az előterjesztés felvételének szavazásra történő bocsátása előtt a polgármesternek illetve az előterjesztőnek meg kell indokolni annak szükségességét és rövid tartalmát.
   

Interpelláció

20.§

1. Az interpelláció olyan felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban kell, hogy álljon az önkormányzat hatáskörének ellátásával, illetőleg annak valamely – az önkormányzat irányítása alá tartozó – szervezet hatáskörébe kell tartoznia.

2. A képviselő a képviselő-testület ülésén – napirendek lezárása után – a polgármestertől, az  alpolgármestertől, az Önkormányzati bizottság elnökétől és a jegyzőtől önkormányzati ügyben szóban vagy írásban felvilágosítást kérhet (interpellálhat).

3. Az interpellált az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – legfeljebb 5 percben köteles válaszolni. Ha a megkérdezett írásban ad választ, válaszát minden képviselőhöz el kell juttatni. Az elfogadásáról azonban ekkor is (a következő) testületi ülésen kell dönteni.

4. Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 8 nappal sor került, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni.

5. Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A képviselő-testület részletesebb kivizsgálást is elrendelhet, ezzel megbízhatja a polgármestert, az alpolgármestert, a bizottság elnökét.
6. Ideiglenes bizottság is megbízható a kivizsgálással, valamint a kivizsgálás bármely szakaszában külső szakértő is bevonható. A kivizsgálásban az interpelláló képviselő maga is részt –vehet.

7. A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásról. Ha a testület nem fogadja el a választ, annak vizsgálatát az 5. pont szerint kell lefolytatni.

8. Az interpellációkról a jegyző rendszeres és folyamatos nyilvántartást vezet.

Képviselői kérdés és közlemény

21. §

1. A képviselő a képviselő-testület ülésén a napirendek tárgyalását követően a polgármesterhez, alpolgármesterekhez, jegyzőhöz, és a bizottság elnökéhez kérdést intézhet.

2. A kérdés az önkormányzat feladatkörébe tartozó, szervezeti, működési, döntési és előkészítő jellegű felvilágosítás kérés, amely nem kapcsolódik az ülés napirendjeinek témaköréhez, és nem sorolható az interpelláció fogalomkörébe.

3. A kérdéshez hozzászólásnak viszontválasznak nincs helye, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület nem dönt.

4. A kérdés elmondására és a válaszra 3-3 perc áll rendelkezésre.

5. Amennyiben a kérdezett a választ az ülésen nem tudja azonnal megadni, úgy köteles arra 15 napon belül írásban válaszolni, mely írásos választ egyidejűleg valamennyi képviselő részére meg kell küldeni.
   

22.§

1. A képviselő a közérdeklődésre számot tartó bejelentéseket, kérdéseket a képviselői közlemények keretében legfeljebb egyszer, 2 perc időtartamban terjesztheti elő. A közleményekhez kérdésnek, hozzászólásnak nincs helye.
   

Képviselői indítvány

23.§

1. A képviselő a – képviselőtestület feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben – a napirendben nem szereplő képviselői indítványt terjeszthet elő, amelynek meg kell felelnie az előterjesztésekkel szemben támasztott alaki követelményeknek.

2. A képviselői indítványokat legalább a képviselő-testületi ülést megelőző 3 nappal kell a polgármesternek írásban vagy elektronikus úton leadni.

3. Az önálló indítványt a polgármester a testületi ülés meghívójában napirendi javaslatként tünteti fel, és annak mellékleteként kiküldi.

4. A képviselő-testületi ülés előtt csak a napirendekhez vagy az önkormányzati feladatokhoz kapcsolódó kiegészítő anyagok oszthatók ki.

A tanácskozás rendje

24.§

1. A képviselő-testületi ülést a polgármester vagy a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester, mindkettejük tartós akadályoztatása esetén a korelnök vezeti az ülést.

2. Az ülést a polgármester nyitja meg és a határozatképesség szempontjából megállapítja a jelenlévő képviselők számát, valamint azt, hogy az ülés az SZMSZ előírásainak megfelelően került-e összehívásra.

3. A polgármester az ülés tartama alatt az egyes napirendi pontokkal kapcsolatos határozathozatalnál is ellenőrzi a határozatképességet.

4. A polgármester, illetve az előterjesztő javasolhatja – maximum 3 perces indokolással – a napirendi pont tárgyalásának megszakítását vagy a napirendi pont határozathozatal nélkül történi lezárását. Erről a képviselő-testület vita nélkül – egyszerű szótöbbséggel – dönt, egyúttal meghatározza a napirendi pont szükség szerinti kiegészítését, illetve tárgyalásának új időpontját.

5. A képviselő-testületi ülésen résztvevő képviselők, illetve minden jelenlévő személy köteles a tanácskozás rendjét fenntartani és méltóságát tiszteletben tartani.

6. A polgármester gondoskodik a képviselő-testületi ülés rendjének fenntartásáról.

7. A tanácskozás rendjének megtartása érdekében a polgármester:
   1. A tárgytól eltérő vagy önmagát ismétlő felszólalót figyelmezteti, ismétlődő figyelmeztetés esetében megvonja tőle a szót. Akitől a szót megvonták, az ugyanabban a tárgykörben nem szólalhat fel újra;
   2. Rendreutasítja azt a képviselőt, aki a testületi ülés méltóságát sértő kifejezést használ.                                       

                        Súlyos esetben jegyzőkönyvi megrovásban részesítheti a képviselőt.

3. Rendzavarás esetén figyelmeztetésben részesíti a rendbontót. Amennyiben a rendzavarás a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi az ülést határozott időre félbeszakíthatja a jelenlévő képviselik többségének támogató szavazatával.

8. A polgármester a rend fenntartása érdekében tett – e rendeletben szabályozott – indokolt intézkedései ellen észrevételt tenni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

9. A képviselő-testületi ülésen bármilyen címen jelenlévő meghívott, illetve érdeklődő által a tanácskozás rendjének bármilyen módon történi megzavarása az ülés levezető elnökének rendre utasítását vonja maga után.

10. Az érdeklődők részéről történt ismételt rendzavarás esetén az ülés levezető elnöke az érintetteket a terem elhagyására kötelezheti.

11. A képviselő-testület ülése alatt a teremben a mobil telefonokat ki kell kapcsolni, illetve csengőhangját el kell némítani akkor is, ha erre a polgármester nem hívja fel a figyelmet.
    

A képviselő-testület ülésének vezetése

25.§

1. A polgármester előterjeszti a nyílt ülés napirendi tervezetét, mégpedig a következő sorrendiséget figyelembe véve:

1. az ülés aktuális napirendi pontjai (rendeletek, előterjesztések, beszámolók, tájékoztatók),
2. képviselői bejelentések, interpellációk, kérdések tárgyalása,
3. korábban benyújtott, adott ülésen tárgyalandó interpellációkra, kérdésekre adott válaszok megvitatása,
4. egyéb ügyek.

2. A zárt ülés napirendjeinek ismertetésére és a napirend elfogadására a nyílt ülés lezárását követően – külön ülés keretében – kerül sor.

3. A nyílt, illetve a zárt ülés napirendi tervezetéről a képviselő-testület vita nélkül határoz.       Az ismertetett és elfogadott napirend egyben tárgyalási sorrendet is jelent.

4. A polgármester és bármely képviselő kezdeményezheti a napirendi pontok összevont tárgyalását, tárgyalási sorrendjének módosítását. A tárgyalási sorrend cseréjéről a képviselő- testület vita nélkül, a jelenlévők többségi szavazatával határoz.

5. A polgármester minden napirendi pont felett (a tájékoztatók kivételével) az előterjesztést követően köteles vitát nyitni, majd azt lezárni.

6. Az előterjesztő szóbeli kiegészítése maximum 5 perc lehet. Az előterjesztő a válaszok megadásánál igénybe veheti a tanácskozási joggal nem rendelkező, de jelenlévő szakértő(k) segítségét is.

7. A képviselőknek a napirendhez való hozzászólásra a polgármester adja meg a szót.

8. A hozzászóló mondanivalójának időtartama maximum 5 perc lehet, amibe a kérdésfeltevés ideje nem számít bele.

9. Második hozzászólásra 2 percben van lehetőség. A polgármester engedélyezheti a többszöri hozzászólást.

10. A vita lezárását követően a polgármester szavazásra teszi fel a határozati javaslatokat.

11. A vita lezárására bármelyik képviselő vagy a levezető elnök tehet javaslatot. A képviselő-testület a javaslatról vita nélkül határoz.

12. A jegyző törvényességi észrevétel esetén köteles felszólalni.
    

Módosító javaslat

26.§

1. Módosító javaslatot a képviselők a napirendi pont vitájának keretében terjeszthetnek elő.
   

Ügyrendi javaslat

27.§

1. Az ügyrendi javaslat a képviselő-testület vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érinti, eljárási kérdésekre vonatkozó javaslat.

2. Ügyrendi javaslat céljából a képviselők az ülés során bármikor szót kérhetnek, ha a levezető elnök megállapítja, hogy a javaslat nem ügyrendi, a képviselőitől megvonja a szót.

3. Az ügyrendi javaslat megfogalmazásának időtartama legfeljebb 1 perc lehet.

4. Az ügyrendi javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

5. Nem minősül vitának a jegyzőnek az adott ügyrendi javaslat jogszabályba ütközése tekintetében kifejtett álláspontja.
   

A döntéshozatal szabályai

28.§

(1)^[23] A képviselőtestületi döntéshozatalából történő kizárásra az Mötv. 49.§./1/ -/3/ bekezdésének szabályait kell alkalmazni.

(2)^[24] A Képviselőtestület minősített többségének szavazata szükséges az Mötv. 50. §-ában meghatározottakon kívül az alábbi esetekben:

a) a Képviselőtestület munkaprogramjának, gazdasági programjának, fejlesztési tervének az elfogadása,

b) a településrendezési terv elfogadása,

c) az Önkormányzat vagyonával, tulajdonával való rendelkezés,

            d) hitel felvételéhez,

e) kitüntetés, díszpolgári cím adományozása,

f) helyi népszavazás kiírásához,

            g) testületi hatáskörök átruházása.

A szavazás módja

29.§

1. A képviselőknek szavazni csak személyesen lehet.

2. A szavazás jellege nyílt vagy titkos lehet. A nyílt szavazás esetén név szerinti szavazás is elrendelhető.

3. A levezető elnöknek a vita során elhangzottakat egymástól elkülönítve kell megszavaztatni mégpedig úgy, hogy előbb a módosító javaslatokat, majd az eredeti javaslatot bocsátja szavazásra. A szavazás eredményének megállapítása után a levezető elnök kihirdeti a végleges határozatot.

4. A képviselő-testületi ülésen a nyílt szavazás kézfeltartással történik.

Név szerinti szavazás esete

30.§

1. ^[25]Név szerinti szavazást elrendelésére az Mötv. 48. § /3/ bekezdésében meghatározott esetekben van lehetőség. A képviselői indítványról a képviselőtestület egyszerű szótöbbséggel határoz.

2. Név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ABC sorrendben kell az Ügyrendi Bizottság elnökének felolvasni.

3. A képviselők az „igen” „nem”, illetve a „tartózkodás” szavak érthető kimondásával szavaznak.

4. Az elnök vagy az őt helyettesítő képviselő a szavazást a képviselők névsorán feltünteti, a szavazatokat külön-külön összeszámolja és kihirdeti a szavazás eredményét. A szavazási névsor a jegyzőkönyv része.

Titkos szavazás lehetőségei

31.§

1. ^[26]A Képviselőtestület titkos szavazást tarthat az Mötv. 46. § /2/ bekezdésében meghatározott ügyekben, titkos szavazást tart az alpolgármester választás esetében.

32.§

1. A szavazás titkosságáról és a titkos szavazás módjáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

2. A titkos szavazás szavazólapon történik, amelyet a hivatal hivatalos pecsétjével kell ellátni.

3. Érvényesen szavazni csak a szavazólapon szereplő jelölt(ek)re, döntési alternatívákra lehet.

4. Érvénytelen a szavazat; ha:
   1. nem hivatalos – bélyegzőlenyomat nélküli – szavazólapon adták le;
   2. ceruzával töltötték ki a szavazólapot;
   3. nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy a képviselő kire, illetve milyen döntési alternatívákra szavazott;
   4. a szavazó képviselő a megválaszthatónál több jelölt nevét, illetve több döntési alternatívát hagy a szavazólapon.

33.§

1. A titkos szavazás lebonyolításában az Ügyrendi Bizottság vesz részt.

2. Az Ügyrendi Bizottság megállapítja a titkos szavazás eredményét, melyről tájékoztatja a képviselő-testületet. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül.  

3. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
   1. a szavazás helyét és időpontját;
   2. a szavazás során hozott határozatokat, fontosabb eseményeket;
   3. a szavazás eredményét.




4. A jegyzőkönyvet az Ügyrendi Bizottság szavazás lebonyolításában résztvevő tagjai aláírásukkal hitelesítik.
   

34.§

1. A szavazólapoknak a képviselők részére történő átadását a képviselők névjegyzékén jelölni kell.
   

A testület döntései

35.§

1. A képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkot és határozatokat hoz.

2. A testületi döntéseket naptári évenként kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni: ……./……… (… …) önkormányzati rendelet/határozat.

3. Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti a polgármester, a képviselő, a képviselő-testület bizottsága, a jegyző, civil szervezet képviselője.

4. (4)A rendelet szakmai előkészítését a jegyző végzi, de a képviselő-testület szükség esetén más szakértőket is felkérhet, valamint előkészítő csoportot hozhat létre.

5. A rendelet és a normatív határozatok kihirdetésére a helyben szokásos módon, az önkormányzat (Sand, Kanizsai u. 37.) épületénél, a Kultúrháznál található hivatalos hirdetőtáblán kerül sor.

A testületi ülés jegyzőkönyve

36.§

1. A testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.

2. ^[27]A jegyzőkönyv készítés szabályaira az Mötv. 52. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

A jegyzőkönyv tartalmazza az ülés helyét, idejét, jellegét, a távol maradt képviselők nevét, a távollét okát, a tanácskozási joggal meghívottak nevét, a napirendi pontonként az előadók nevét, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát, a felszólalók nevét és mondanivalójuk lényegét, az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat, kérdéseket, azokkal kapcsolatos válaszokat, határozatokat, képviselő kérésére véleményének rögzítését, aláírásokat, dátumot, pecsétet.

3. A polgármester valamint a képviselők indítványára a testület egészéről, vagy egy-egy napirendjének a tárgyalásáról szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni.

4. A jegyzőkönyv mellékletei a meghívó, az előterjesztések, rendelet-tervezetek, rendeletek, határozat-tervezetek, jelenléti ív, írásban benyújtott hozzászólás.

5. ^[28] A választópolgárok a képviselőtestületi előterjesztéseket és az ülések jegyzőkönyveit – a zárt ülés kivételével – Galamboki Közös Önkormányzati Hivatalban (Galambok, Ady u. 2.) tekinthetik meg.

^[29]Együttes ülés

36/A.§

1. A képviselő-testület más település képviselő-testületeivel együttes ülést tarthat.

2. A képviselő-testületek együttes ülésére szóló meghívót az érintett települések polgármesterei írják alá.

3. Ha az együttes ülés színhelyeként az együttműködés gesztor települése, vagy a székhelytelepülése van megjelölve akkor az együttes ülést az érintett polgármestere vezeti, egyéb esetben az ülés vezetése az érintettek megállapodása alapján történik.

4. Az együttes ülésen a határozatképességet a résztvevő képviselő-testületek külön-külön megállapított határozat képessége figyelembevételével kell megállapítani.

5. A napirend vitája után a határozati javaslatot a résztvevő képviselő-testületeknek külön-külön kell szavazásra feltenni. Egybehangzó határozatok meghozatala esetén a javaslatot elfogadottnak kell tekinteni és a jegyzőkönyvben a részdöntések eredményét egy határozatban kell rögzíteni.

6. Az együttes ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni a képviselő-testület üléseiről készült jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok szerint. A jegyzőkönyvet az érintett települések polgármesterei, jegyző(i) írják alá.

IV. Fejezet

A lakossággal való kapcsolattartási formák

37. §

1. A képviselőtestület - a költségvetésben meghatározott összeg erejéig - anyagilag is támogatja a lakossági önszerveződő közösségek tevékenységét, illetőleg a közösségekkel együttműködik.

2. Az együttműködés formái:

a) közmeghallgatás

b) polgármesteri, alpolgármesteri fogadóóra

c) a képviselő-testület ülésének nyilvánossága

d) lakossági fórumok

3. A lakossággal való élő és szorosabb kapcsolattartást szolgálja a képviselő-testület dokumentumainak széles körben való ismertetése.

Közmeghallgatás, lakossági fórum

38. §

1. A képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetetten közmeghallgatást tart.

2. A közmeghallgatás időpontjáról a lakosságot tájékoztatni kell, összehívásáért és meghirdetéséért a polgármester a felelős.

3. A közmeghallgatáson elhangzottak (közérdekű javaslatok, észrevételek) összegzéséről a közmeghallgatást követi két hónapon belül a polgármester ad tájékoztatást.

4. A közmeghallgatás technikai lebonyolításáért a jegyző felelős.

5. Közmeghallgatás összehívása előtt a polgármester tájékoztatást tesz közzé közmeghallgatás időpontja előtt legalább 5 nappal a következő helyeken:

    a) az önkormányzat hirdetőtábláin történő kifüggesztéssel,

    b) a településen működő üzletekben.

6. A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre a képviselő-testületnek lehetőleg azonnal válaszolni kell.

7. Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat a közmeghallgatáson nem válaszolható meg, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a polgármester vizsgálja.

8. A kérdést a polgármester 15 napon belül megválaszolja a kérdezőnek. A válaszról a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell.

9. A közmeghallgatáson a képviselő-testület önálló napirendeket is megtárgyalhat.
   

39.§

1. Lakossági fórumot kell tartani:
   1. a településrendezési szabályzat, valamint a szabályozási tervek elfogadását megelőzően;
      
   2. a lakosság életkörülményeire jelentősen ható helyi önkormányzati döntések előkészítésekor
   3. minden olyan kérdésben, amit törvény ír elő.
      

V. FEJEZET

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

40.§^[30]

1. A képviselő-testület az Ötv. rendelkezései szerint szabályozza a helyi népszavazással és a népi kezdeményezéssel kapcsolatos feladatokat.
2. Nem rendelhető el helyi népszavazás az Ötv 46.§ (4) bekezdésében meghatározott esetekben.

3. Helyi népszavazást az Ötv. 47.§ (1) bekezdésében foglalt személyek és testületek kezdeményezhetik. A helyi népszavazás elrendelésének kötelező eseteit az Ötv. 46.§ (1) és (2) bekezdése, lehetséges eseteit az Ötv. 46.§ (3) bekezdése szabályozza.

4. A kezdeményező választópolgárok száma:
   1. Az Ötv. 47. §. (1) bekezdés. d) pont szerint – helyi népszavazás esetén – a választópolgárok 10-25 %-a.,
   2. Az Ötv. 49. §. (2) bekezdés szerint - népi kezdeményezés esetén választópolgárok 5-10 %-a.

5. A népszavazás kezdeményezésére vonatkozó aláírásgyűjtő íveknek tartalmaznia kell a helyi népszavazáson megválaszolást igénylő kérdést. A kérdés megfogalmazásába a képviselő-testület tagján kívül a helyi választási bizottság és a kezdeményezők által választott bizottságot is be kell vonni. A szavazólapon szereplő kérdésnek világosnak, egyértelműnek és megválaszolhatónak kell lennie.

6. Helyi népszavazást a képviselő-testület határozatával írja ki. A határozatban rendelkezni kell a népszavazásra feltett kérdés részleteiről, a figyelembe veendő tényekről, összefüggésekről, a döntés mellett és ellene szóló érvekről miként milyen fórumokon történjen meg a választópolgárok alapos hiteles tájékoztatása.

7. A helyi népszavazás népi kezdeményezés esetén az aláírásgyűjtő ív hitelesítésekor a választási iroda vezetője az ívre ráírja, hogy hány aláírás esetén lesz kötelező a helyi népszavazás kiírása, népi kezdeményezés tárgyalása.

8. A népszavazás eredménye kötelező a képviselő-testületre. Eredménytelen helyi népszavazás esetén a népszavazásra bocsátott kérdésben a képviselő-testület dönt.  Ugyanabban kérdésben helyi népszavazást egy éven belül nem lehet kitűzni akkor sem, ha a helyi népszavazás eredménytelen volt.

41.§^[31]

1. Népi kezdeményezés útján a képviselő-testület elé terjeszthető minden olyan ügy, amelynek eldöntése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

2. Minden választópolgárnak joga van ahhoz, hogy kezdeményezze valamely képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügy, testületi ülésen történő megtárgyalását. Több, tartalmában megegyező beadvány együttesen is előterjeszthető és feldolgozható. A népi kezdeményezést a polgármesternek kell benyújtani.

3. Népi kezdeményezés tárgyalás nélkül csak akkor utasítható el, ha:

1. olyan ügyre vonatkozik, amelynek elbírálására a helyi képviselő-testületnek nincs hatásköre vagy illetékessége,
2. a megtárgyalás olvashatatlanság, név vagy adatazonosíthatatlanság okából vagy önellentmondás miatt nem lehetséges.

4. A visszautasítás indokát írásban közölni kell.

5. A képviselő-testület népi kezdeményezés tárgyában hozott döntését a polgármester közli.

VI. Fejezet

                                                    A képviselő

42.§

1. ^[32]A képviselő jogállását az Mötv, és a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény rendelkezései határozzák meg.

2. A képviselő a Bünteti Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 137.§ (1) bekezdés g.) pontja szerint hivatalos személynek minősül.

3. Minden önkormányzati képviselő jogai és kötelezettségei azonosak.

A képviselő kötelezettségei

43.§

1. A képviselő köteles:

1. részt venni a képviselő-testület munkájában;
2. olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára;
3. felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint különböző vizsgálatokban
4. rendszeresen kapcsolatot tartani a választókkal, a lakosság közösségeivel;
5. bejelenteni személyes érintettségét döntéshozatalnál;
6. ^[33]testületi vagy bizottsági ülésről történi távolmaradását minden esetben indoklással együtt előzetesen az             Önkormányzat Hivatalában bejelenteni,
7. a képviselői minőségében megszerzett vagy tudomására jutott információt megőrizni,      
8. azt saját maga és más előnyére, illetve hátrányára felhasználni tilos;
9. köteles megtartani a tudomására jutott állami és szolgálati titkot, valamint köteles figyelembe venni az Alkotmánynak, a Polgári Törvénykönyvnek és a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvántartásáról szóló, az 1993. évi LXIII. törvénynek a magántitok és a személyi adatok védelmére vonatkozó szabályait. Titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll.   
10. vagyonnyilatkozatot tenni az 2000. évi XCVI tv. 10/A § (1) bekezdése alapján kell.

2. Azt a képviselőt, aki a szabályszerűen kiküldött meghívóban megjelölt időpontban a képviselő- testület üléséről előzetes bejelentés vagy igazolás nélkül távol marad, és távolmaradását alapos indokkal nem menti ki, igazolatlanul távollevőnek kell minősíteni.

3. A képviselő-testület tagjai és hozzátartozóik vagyonnyilatkozatának kezeléséről, nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló részletes szabályokat a rendelet 3. sz. függeléke tartalmazza.
4. ^[34] A képviselő-testület bármely tagja javaslatára, azt a képviselőt aki  a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, és a képviselő-testület megállapítja, hogy a bejelentési kötelezettsége fennállt, polgármester figyelmeztetésben részesíti,  annak érdekében, hogy a kötelezettségének a jövőben tegyen eleget. 

VII. Fejezet

A képviselő-testület bizottsága

44.§

1. A képviselő-testület a 2. sz. mellékletben meghatározott önkormányzati feladatok ellátására alábbi állandó bizottságot hoz létre:

          Ügyrendi Bizottság

2. Az Ügyrendi Bizottság tagjainak névsorát a 2. sz. függelék tartalmazza.




3. A képviselő-testület meghatározott feladatkörök ellátására ideiglenes (ad hoc) bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság elnöke minden esetben csak képviselő lehet.
   

45.§

1. A bizottság a belső működési szabályait - az Ötv. és az SZMSZ keretei között - maga állapítja meg.




2. Az Ügyrendi Bizottság általános feladatai:
   1. dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,
   2. a képviselő-testület döntéseinek előkészítése érdekében megvitatja és állást foglal a feladatkörébe tartozó ügyekben, beleértve a testületi előterjesztések véleményezését is.
   3. előkészíti a meghatározott előterjesztéseket,
   4. közreműködik a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok előkészítésében,
   5. javaslatot tesz a képviselő-testület hatáskörébe tartozó és a bizottság feladatkörét érintő személyi kérdésekben.




3. A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
   




4. A képviselő-testület meghatározhatja azokat az előterjesztéseket, amelyeket a bizottság nyújt be, illetve amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez.




5. A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. Az elnököt akadályoztatása esetén az általa kijelölt tag helyettesíti.




6. Bármely képviselő javaslatot tehet valamely - a bizottság feladatkörébe tartozó - ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

A bizottsági döntéshozatalból való kizárásra és a zárt ülés tartására az Ötv. szabályait kell alkalmazni. Zárt ülésről csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.

46.§

1. ^[35]A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, amely az elhangzott felszólalások rövid, tömör ismertetését, a hozott döntést, - külön indítványra - a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a bizottság egy tagja írja alá.

2. ^[36]A bizottsági jegyzőkönyvet a jegyző az ülést követő 15 napon belül megküldi a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervéhez.




3. A bizottság elnöke a bizottság tevékenységéről évenként beszámol a képviselő-testületnek.
   

VIII. Fejezet

Polgármester, alpolgármester

A polgármester

47.§

1. A polgármester a választópolgárok által közvetlenül megválasztott tisztségviselő, az önkormányzat képviselő-testületének tagja.

2. A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

3.^[37] A 2011.évi CXCIX. törvény 225/A. § szerint a polgármesteri foglalkoztatási jogviszony a képviselő-testület és a polgármester között választással létrejövő, sajátos közszolgálati jogviszony.

4. A polgármester az Önkormányzat Hivatalában (Sand, Kanizsai u. 37.) minden nap reggel 8.00 órától 9.00 óráig fogadóórát tart.

5. A polgármester illetményét a képviselő-testület állapítja meg.

6. A képviselő-testület a polgármester részére – egyedi döntés alapján – költségátalányt állapíthat meg.

7. ^[38] A képviselőtestület a polgármester szabadságának kiadásának, engedélyezésének jogát átruházza az Igazgatási és Ügyrendi Bizottságra.

8. ^[39] Az Igazgatási és Ügyrendi bizottság a polgármester igényének  ismeretében – a Ktv. 41/A .§ meghatározottak szerint minden év február  végéig szabadságolási tervet készít a polgármester tárgyéi szabadságának ütemezéséről. A bizottság a szabadságolási tervet határozattal fogadja el. A szabadság engedély aláírásával az Igazgatási és Ügyrendi Bizottság elnökét hatalmazza fel.

9. ^[40]A polgármester szabadság nyilvántartását a jegyző vezeti és gondoskodik a Magyar Államkincstár illetékes igazgatóságához való jelentés megtételéről.

A polgármester feladatai

48.§

1. ^[41]A polgármester az Mötv. 67. § rendelkezései szerint látja el feladatait

2.

1. A polgármester egyéb feladatai:               
1. gyakorolja a testület által átruházott hatásköröket, melyet az SZMSZ 1.sz. melléklet tartalmaz;
2. gondoskodik az önkormányzati intézmények, gazdasági szervezetek, valamint az önkormányzat más szervezetének ellenőrzéséről;
3. segíti a képviselők és a bizottság munkáját;
4. rendszeres időközönként fogadóórát tart;
5. ápolja az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait.

3.^[42]

Amennyiben a képviselőtestületi ülés – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a képviselőtestület törvényben át nem ruházható hatásköreként meghatározott ügyek kivételével minden más ügyben döntést hozhat. A polgármester a döntéséről a közgyűlést a következő ülésen tájékoztatja.

Alpolgármester

49.§

1. A képviselő-testület az Ötv. 34.§ (1) bekezdése alapján a saját tagjai közül egy alpolgármestert választ.

2. Az alpolgármester képviseli az önkormányzatot, szükség szerint helyettesíti a polgármestert.

3. Az alpolgármester a megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

4. Az alpolgármester az Önkormányzat Hivatalában (Kanizsai u. 37.) minden hónap első hétfőjén reggel 8.00 órától 9.00 óráig fogadóórát tart.

5. Az alpolgármester tiszteletdíját a képviselő-testület állapítja meg.

6. A képviselő-testület az alpolgármester részére – egyedi döntés alapján – költségátalányt állapíthat meg.
   

IX. Fejezet

Az önkormányzat hivatali feladatainak ellátása

^[43]50.§

(1)A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására

                  Galambok Község Önkormányzat Képviselő-testülete,

                  Zalaszentjakab Község Önkormányzat Képviselő-testülete,

                  Sand Község Önkormányzat Képviselő-testülete,

                  Pat  Községi Önkormányzat Képviselő-testülete

megállapodás alapján Közös Önkormányzati Hivatalt hoztak létre, tartanak fenn és működtetnek.(4 .sz. függelék)

2. A Közös Önkormányzati Hivatal székhelye Galambok, elnevezése: Galamboki Közös Önkormányzati Hivatal címe: 8754 Galambok, Ady u. 2.

3.  Az együttműködési megállapodásban kell rögzíteni a Közös Önkormányzati Hivatal fenntartásához való hozzájárulás szabályait, munkáltatói jogok gyakorlásának rendszerét, az együttműködés részletes feltételeit.

4.  A Közös Önkormányzati Hivatal, a jegyző tevékenységével, működésével kapcsolatos szabályokat az Mötv, az érintett képviselő-testületek együttes ülésén hozott rendelkezései, valamint a Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata (5. sz. függelék) határozzák meg.

5. A Közös Önkormányzati Hivatal önállóan gazdálkodó költségvetési szerv.

Működését az Mötv. 84.§-86.§-a., saját SZMSZ-e és az MSZ EN ISO 14001:2005. szabvány előírásai alapján végzi.

^[44]51. §

1.  Az érintett polgármesterek – pályázat alapján – az Mötv. 83. § meghatározottak szerint, a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt neveznek ki.

3.  A jegyző vezeti a közös önkormányzati hivatal, megszervezi annak munkáját, ellátja a Mötv. 81.§. (3) bekezdésében, valamint a külön jogszabályban meghatározott feladatokat.

^[46]52.§

1. A jegyző köteles jelezni a testületnek, a bizottságoknak és a polgármesternek az Mötv. 81.§ (3) bekezdés e./ pontja alapján ha döntésüknél jogszabálysértést észlel.

2. A Közös Önkormányzati Hivatal igény és szükség szerint köteles adatokat szolgáltatni és jelentést készíteni a képviselő-testületnek és az önkormányzati bizottságnak.
   

X. Fejezet

Társulások

53.§.

1. Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében szabadon társulhat.
   




2. A képviselő-testület a kötelezően és az önként vállalt közfeladatok eredményes ellátása érdekében társulhat a megyei és települési önkormányzatokkal.




3. A társulási jog kiterjedhet meglévő egy, vagy több intézmény további közös irányítására, működtetésére, új intézmény alapítására, fenntartására, fejlesztésére.




4. A társulási formában működtetni kívánt intézmény esetében a képviselő-testületek által elfogadott megállapodásban kell rögzíteni a jogokat és a kötelezettségeket.




5. A társulási megállapodások jegyzékét a 6. sz. függelék tartalmazza.
   

XI. Fejezet

Az önkormányzat gazdálkodása és vagyona

^[47]54. §

Az önkormányzat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény valamint a végrehajtására vonatkozó jogszabályok szerint gazdálkodik.

^[48]55. §

1. A gazdasági programot és fejlesztési tervet a képviselőtestület az alakuló ülést követi 6 hónapon belül fogadja el, ha az egy választási ciklus idejére szól. Ha a meglevő gazdasági program az előző cikluson túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselő-testület az alakuló ülést követő 6 hónapon belül köteles megvizsgálni és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni, vagy módosítani.

^[49]56. §

^[50]57. §

58. §

1. Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az önkormányzatot megilleti vagyoni értékű jogokból áll.

2. Az önkormányzat vagyontárgyainak nyilvántartását, elidegenítésének, megterhelésének, vállalkozásba vitelének, illetve más célú hasznosításának lehetőségeit külön rendelet tartalmazza.

3. A képviselő-testület az önkormányzat vagyonának növelése érdekében részt vehet gazdasági vállalkozásokban. Az önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelősségének mértéke nem haladja meg a vagyoni hozzájárulásának mértékét.

4. A képviselő-testület az ügyek eredményesebb megvalósítása érdekében közérdekű kötelezettség vállalásokat tehet.
   

59. §

1. Az önkormányzat gazdálkodásáról, vagyoni helyzetének alakulásáról a képviselő-testület a sandi polgárokat a lakossági fórumokon tájékoztatja.
   

Záró rendelkezések

60. §

1. ^[51] Ez a rendelet kihirdetését követő 3. napon 2011. április 4. napján lép hatályba. Kihirdetéséről a körjegyző a helyben szokásos módon-hirdetőtáblára való kifüggesztéssel gondoskodik.

2. A jelen SZMSZ hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 4/2007. (IV.30.) számú rendelet, valamint az azt módosító 3/2007. (X. 01.). 10/2009. (VIII. 28.) számú önkormányzati rendelet.

        Hábli Nándor                                                                             Papné Szabó Mónika

        polgármester                                                                                     körjegyző

A rendelet kihirdetésre került:

Sand, 2011. április 1.

                                                             Papné Szabó Mónika

                                                                     Körjegyző

1. számú melléklet a 4 /2011. (IV.01.) önkormányzati rendelethez

A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök:

- 4/2003.(IV.30.) sz. Ör. a vagyongazdálkodásról

8 §.(1) bek. alapján nem törzsvagyon körébe tartozó 100 e Ft alatt nyilvántartott vagyon elidegenítéséről, bérbeadásáról, használatba adásáról, lízingeltetéséről dönt

- 3/2010. (II.12.) sz.Ör. A szociális ellátások helyi szabályozásáról

15.§. és 23. §. (7) bek., 27.§ alapján a  kérelmeket elbírálja

- 7/2010. (VII.30.) sz. Ör.     Az önkormányzat által biztosított gyermekvédelemi gondoskodásról

A személyes gondoskodást nyújtó ellátások             igénybevételére irányuló kérelmek elbírálása a 13. §-ban foglaltak kivételével.

-3/2003. (IV.30.) sz. Ör.   A közterület használat szabályairól

4.§ (1) bek. alapján  a közterület-használati engedély megadása

9.§ (1) bek. alapján használati díj fizetése alól részben vagy teljesen felmentést adhat

- 8/2007. (X.01.) sz. Ör. a „Bursa Hungarica” Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat elbírálásának szabályairól

4.§ (2) bek. alapján a csatlakozási szándéknyilatkozat aláírását

4.§ (3) bek. ösztöndíjpályázat kiírása, elbírálása

-  5/2011. (IV.01.) sz. Ör.   Az újszülöttek támogatásáról

2.§ (1) bek. alapján  támogatás megállapítása

2. számú melléklet a 4/2011. (IV.01.) önkormányzati rendelethez

A képviselő-testület által az Ügyrendi Bizottságra átruházott hatáskörök, a bizottság feladatai:

Ügyrendi Bizottságra átruházott feladata és hatásköre:

- Ellátja az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozat tételének nyilvántartásba vételével és ellenőrzésével kapcsolatos Ökjtv.10/a. §. /3/ bekezdésében meghatározott feladatot.

- Ellátja a polgármester vagyonnyilatkozat tételének nyilvántartásba vételével és ellenőrzésével kapcsolatos Ökjtv. 10/a. §. /3/ bekezdésében meghatározott feladatot.

- Ellátja az Ökjtv. 9.§. /2/ bekezdésében meghatározott összeférhetetlenség vizsgálatát.

- Ellátja a titkos szavazás lebonyolításában törvényes feltételeinek biztosításával kapcsolatos feladatokat és a szavazatszámlálást.

3. számú melléklet a 4/2011. (IV.01.) önkormányzati rendelethez

A képviselő-testület által a ZALAISPA Hulladékgazdálkodási Társulásra átruházott feladat- és hatáskörök:

A Képviselő-testület az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó, települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatás ellátására irányuló feladatkörét, valamint - a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából - gazdálkodó szervezet alapítására és vezetőjének kinevezésére irányuló hatáskörét, - az Ötv. 10.§. (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján  – a  Nyugat-Balaton és Zala folyó medence nagytérségi települési szilárd hulladékai kezelésének korszerű megoldására létrehozott Önkormányzati Társulásra – a továbbiakban  ZALAISPA Hulladékgazdálkodási Társulás - ruházza át. Az önkormányzati közfeladat átruházása, a települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatás ellátására irányuló, már meglévő helyi közszolgáltatói szerződéseket, azok hatálya alatt nem érinti.

A Társulás, a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából kizárólag egyszemélyes gazdasági társaságot alapíthat.

A Társulás által a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából alapítandó egyszemélyes gazdasági társaság, további gazdálkodó szervezetet nem alapíthat és gazdálkodó szervezetben részesedést, nem szerezhet.

A Társulás kizárólagos tulajdonában álló, egyszemélyes gazdasági társaság alapítására és működésére, a gazdasági társaságokra vonatkozó általános szabályok mellett, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 95-95/A.§-ai az irányadók.

Az SZMSZ 4. sz. mellékletét az alábbiak szerint állapítja meg

^{[52], [53], [54]}4. melléklet a 3/2013. (III.21.) önkormányzati rendelethez

Sand Község Önkormányzata pénzforgalmi jelzőszámai:

Számlaszámok:

Számla elnevezés                                                                             Számlaszám

Az Önkormányzat törzsszáma: 436742

Adóazonosító szám: 15436746-1-20

Statisztikai számjel: 15736746-8411-321-20

A Sand Község Önkormányzata alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása:

011130            Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási  tevékenysége

013320            Köztemető-fenntartás és – működtetés

013350            Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

045160            Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

051030            Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása

064010            Közvilágítás

066020            Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

072112            Háziorvosi ügyeleti ellátás

074011            Foglalkozás-egészségügyi alapellátás

081030            Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése

091220            Köznevelési intézmény 1-4. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok

092120            Köznevelési intézmény 5-8. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok

107051            Szociális étkeztetés

107055            Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás

091140            Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladati

041231            Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

041232            Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás

082091            Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése

082092            Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása

041236            Országos Közfoglalkoztatási Program

104037            Intézményen kívüli gyermekétkeztetés

1. számú függelék a 4/2011. (IV.01.) önkormányzati rendelethez

Sand Község Önkormányzata Képviselő-testülete tagjai

Név, cím, telefonszám:

POLGÁRMESTER

HÁBLI NÁNDOR                                        Sand, Rákóczi u. 1.

                                                                       Tel.: 30/743-8417

ALPOLGÁRMESTER

POLINÉ DR. LENKOVICS ANNA                      Sand, Petőfi Sándor u. 22.

                                                                       Tel.: 70/311-4562

KÉPVISELŐK

GYÖRGY GYULA JÓZSEF                                   Sand, Kossuth u. 10.

                                                                       Tel.: 30/336-7161

SZAKMEISZTER JÁNOS IMRE               Sand, Petőfi Sándor u 10.

                                                                       Tel.:30/481-1533

VARGA LÁSZLÓ                                       Sand, Rákóczi u. 2.                                                                                                                          Tel.: 70/ 567-5644

2. számú függelék a 4/2011. (IV.01.) önkormányzati rendelethez

SAND KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA BIZOTTSÁGA

Ügyrendi Bizottság

A bizottság elnöke: György Gyula József képviselő

A bizottság tagja:    Szakmeiszter János Imre képviselő

              Varga László képviselő

3. számú függelék a 4/2011. (IV.01.) önkormányzati rendelethez

A képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat nyilvántartásának, kezelésének és ellenőrzésének szabályairól:

I.

Általános rendelkezések

1. Vagyonnyilatkozat-tételi eljárás

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban Mötv.) 39. § (1) Az önkormányzati képviselő megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított harminc napon belül a 2. melléklet szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni. Az önkormányzati képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének (e § tekintetében együtt: hozzátartozó) Mötv. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatát.

A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén - annak benyújtásáig - az önkormányzati képviselő e tisztségéből fakadó jogait nem gyakorolhatja, tiszteletdíjat, természetbeni juttatást, költségtérítést nem kaphat.

II.

A vagyonnyilatkozat benyújtásával kapcsolatos szabályok

1. A kitöltéskori állapotnak megfelelően adatok alapján kitöltött képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat egy példányát az Ügyrendi Bizottságnak (továbbiakban: Bizottság) címezve kell benyújtani az I/1. pont szerinti határidőben.

2. A vagyonnyilatkozatokat a polgármesteri hivatalban a közszolgálati feladatokat ellátó köztisztviselő veszi át, és igazolást állít ki azok átvételéről. Az átvételi igazolásokat az 1. számú függelék tartalmazza.

3. A képviselő a saját és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatát külön-külön borítékban adja át az átvételre jogosult köztisztviselőnek.

4. A képviselői vagyonnyilatkozat átvétele névvel ellátott nyílt borítékban, a hozzátartozói vagyonnyilatkozat átvétele névvel ellátott, lezárt, az átvételkor a Közös Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: Hivatal) körbélyegzőjével lepecsételt borítékban történik.

III.

A vagyonnyilatkozatok kezelésének szabályai

1. A vagyonnyilatkozatokat az egyéb iratoktól elkülönítetten kell kezelni, azokat a körjegyző által kijelölt biztonsági zárral ellátott helyiségben, lemezszekrényben kell tárolni.

2. A vagyonnyilatkozatokról és az ellenőrzési eljárásról a 2-3. számú függelék szerinti nyilvántartást kell vezetni.

3. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos technikai tevékenységet a II./2. pont alatti köztisztviselő végzi. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratokat iktatni kell. Az iktatást külön főszámra és a szükséges számú alszámra kell elvégezni.

4. A vagyonnyilatkozatok nyilvánossága:

1. a képviselői vagyonnyilatkozat nyilvános- kivéve az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatokat;
2. a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat nem nyilvános, abba csak a bizottság tagjai tekinthetnek be ellenőrzés céljából.

5. A képviselői vagyonnyilatkozatokat nem nyilvános, abba csak a bizottság tagjai tekinthetnek be ellenőrzés céljából.

6. A Bizottság felel azért, hogy a vagyonnyilatkozatokat az adatvédelmi szabályoknak megfelelően őrizzék, kezeljék és hogy az azokban foglaltakat – a nyilvános vagyonnyilatkozatok kivételével – más ne ismerhesse meg.

7. Ha a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett képviselő a Bizottságnak írásban bejelenti, hogy a közös háztartásban élő házas- vagy élettársa és gyermeke esetén a közös háztartásban élés megszűnt, a Bizottság az általa kezelt hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat haladéktalanul visszaadja a képviselőtestületi tagnak, melyről igazolást kell kiállítani.

8. A képviselő megbízatásának megszűnésekkor a Bizottság a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett képviselő részére a saját és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat visszaadja, melyről igazolást kell kiállítani.

IV.

A vagyonnyilatkozat ellenőrzésével és az eljárással

kapcsolatos szabályok

1. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja: a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Bizottságnál bárki kezdeményezheti. A bizottság eljárására a képviselő-testület zárt ülésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Az eljárás kezdeményezésről a Bizottság elnöke haladéktalanul tájékoztatja az érintett képviselőt, aki haladéktalanul bejelenti az azonosító adatokat.

2. Az ellenőrzési eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kedvezményező 8 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kedvezményezés nyilvánvalóan alaptalan, a Bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.

3. Az ellenőrzési eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetén csak akkor van helye, ha az erre irányuló kedvezményezés új tényállást (adatot) tartalmaz. Az ellenőrzési eljárásra irányuló új tényállás nélkül elutasítja a kedvezményezést.

4. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás során a képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozatba történő betekintést a 4. számú függelék szerint vezetett „Betekintési nyilvántartás”-ban dokumentálni kell.

5.  A Bizottság ellenőrzési eljárásának eredményéről a képviselő-testület a soron következő ülésén tájékoztatja.

V.

Felelősségi szabályok

1. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos adatok védelméért, az adtakezelés jogszerűségéért a bizottság felelős.

2. A képviselő felelős azért, hogy az általa bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljes körűek és aktuálisak legyenek.

3. A vagyonnyilatkozatok technikai kezelése szabályainak megtartásáért a II./2. pont szerinti köztisztviselő felelős.

IGAZOLÁS

A vagyonnyilatkozatok átvételéről

Alulírott …………………………………… mint a vagyonnyilatkozat tételre kötelezett helyi önkormányzati képviselő, a mai napon az alábbi vagyonnyilatkozatot adom át:

            …………………………….              helyi önkormányzati képviselő

            ……………………………..             házastárs/élettárs

            ………………………………           gyermek

            ………………………………           gyermek

            ………………………………           gyermek

            ………………………………           gyermek

Pat, 20.. …………………. hó ………….. nap

            ……………………………                                      …………………………….

            átadó                                                                         átvevő

NYILVÁNTARTÁS

A vagyonnyilatkozat ellenőrzési eljárásáról

NYILVÁNTARTÁS

a vagyonnyilatkozatok ellenőrzési eljárásáról

1. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás kedvezményező neve, címe:

Név:       ………………………………..

Cím:      ………………………………………………..

2. Az eljárás kezdeményezésének időpontja:  ………………….………..

3. Az eljárásban érintett képviselő:    ……………………………………..

4. A vagyonnyilatkozat kifogásolt része:         …………………………….............

5. A 4. pont megjelölésének hiányában a hiánypótlásra felhívás időpontja:          ……………………..

6. Az érintett tájékoztatásának időpontja a bejelentésről:           ………………………..

7. Az azonosító adatok átadásának időpontja a Bizottság részére:          ………………………….

8. A Bizottság ülésének időpontja:     ………………………………..

9. Az eljárás eredménye:      ………………………………..

1. A bejelentés elutasítva, mert

• Nyilvánvalóan alaptalan;
• A bejelentő a hiánypótlásnak nem tett eleget;
• Az ismételt kedvezményezés új tényállást nem tartalmaz
  1. A bejelentés alapján a Bizottság az alábbiakat állapította meg.

10. Az azonosító adatok törlésének időpontja: ……………………………………..

11. A Képviselő-testület tájékoztatásának időpontja az eljárás eredményéről:       …..…………….

NYILVÁNTARTÁS

A vagyonnyilatkozatokba történő betekintésről

4.^[55] számú függelék a 4/2011. (IV.01.) önkormányzati rendelethez

5.^[56]számú függelék a 4/2011. (IV.01.) önkormányzati rendelethez

6. számú függelék a 4/2011. (IV.01.) önkormányzati rendelethez

T Á R S U L Á S O K

1./ Zalakaros Kistérség Többcélú Társulása

     Székhely: 8749 Zalakaros, Gyógyfürdő tér 1.            

2./ Zalakomár, Miháld, Sand, Pat Községi Önkormányzatok Intézményfenntartó Társulás

      8751 Zalakomár, Tavasz u. 17.

3./ Nyugat-Balaton és Zala folyó medence Nagytérség Települési Szilárdhulladékai

     Kezelésének Korszerű Megoldására létrehozott Önkormányzati Társulás Társulási

     Tanácsa

     A társulás rövidített neve: 

                         ZALAISPA Hulladékgazdálkodási Társulás

     Székhelye:   8798 Zalabér, Rákóczi Ferenc utca 2.

4./ Zalakaros Hétközi és Hétvégi Orvosi Ügyeleti Társulás

    8749 Zalakaros, Gyógyfürdő tér 1.

5./ Nagybakónak, Murakeresztúr, Kisrécse, Zalasárszeg, Sand Községi Önkormányzatok Intézményfenntartó Társulás

      8821 Nagybakónak, Tanács krt. 2.