Sand Község Önkormányzat Képviselő-testülete4/2011(IV.1.) Önkormányzati rendelete
a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról
Hatályos: 2019. 09. 02- 2019. 09. 12Sand Község Önkormányzat Képviselő-testülete4/2011(IV.1.) Önkormányzati rendelete
A képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról
Hatályos: 2019. 09. 02- 2019. 09. 12
Sand község Önkormányzat Képviselőtestülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és d) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva Sand Község Önkormányzat Képviselőterületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról a következőket rendeli el:
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1.§
- Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Sand Község Önkormányzata
- Az önkormányzat működési területe: Sand község közigazgatási területe
- Az önkormányzat képviselő-testületének elnevezése: Sand Község Önkormányzata Képviselő-testülete.
- Az önkormányzat székhelye: 8824 Sand, Kanizsai u. 37.
- [1] A képviselő-testület hivatalának megnevezése: Galamboki Közös Önkormányzati Hivatal
Az önkormányzat jelképei, bélyegzője, kapcsolatai, feladatai
2.§
- Az önkormányzat jelképei: címer, zászló, pecsét. A címer és zászló leírását, valamint használatát külön önkormányzati rendelet szabályozza.
- [2] A képviselő-testület, a polgármester kör alakú pecsétjének közepén a Magyar Köztársaság címere van, a körívben, pedig a következő felirat olvasható:
- Sand Község Önkormányzatának Képviselő-testülete
- Sand Község Önkormányzatának Polgármestere
- Sand Község Önkormányzata Képviselő-testületének pecsétjét kell használni:
- a képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyveken,
- a képviselő-testület által adományozott okleveleken,
- az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző dokumentumokon.
3.§
- A polgármester gondoskodik arról, hogy a község lakossága a nemzeti és a helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.
- Sand Község ünnepe: augusztus hónap 20. napját megelőző szombat
- A község nemzetközi kapcsolatot tart fenn Hodos szlovén településsel. A képviselő-testület külföldi önkormányzatokkal történő együttműködési megállapodások megkötésére törekszik a község gazdasága és polgárai javára.
- A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában – ezek fejlesztése érdekében – együttműködik a Megyei Önkormányzattal. A koordináció keretében közvetlen cél a megyei tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester, illetve a jegyző feladata.
- [3] Mötv. 13. §-ában foglalt rendelkezések alapján az Önkormányzat helyi közszolgáltatási feladatairól az alábbiak szerint gondoskodik:
- az egészséges ivóvíz ellátásáról a Dél-Zalai Víz- és Csatornamű Zrt. gondoskodik,
- az általános iskolai oktatásról és nevelésről, valamint az óvodai nevelésről közoktatási megállapodás alapján gondoskodik,
- az egészségügyi alapellátást egyrészt az Önkormányzattal háziorvosi feladatok ellátása vállalkozási formában szerződést kötött háziorvos biztosítja, továbbá a fogorvosi alapellátásról és a háziorvosi ügyeleti ellátásról az önkormányzat társulásos formában gondoskodik
- [4]a szociális alapellátást saját önkormányzati alkalmazottak, valamint a gyermekjóléti, illetve gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző személy alkalmazásával, valamint a Zalakaros Kistérség Többcélú Társulása által fenntartott – Szociális Alapellátó Szolgáltat útján - biztosítja.
- villamos-energiaszolgáltatást, helyi közvilágítást az E.ON Dél-Dunántúli Áramszolgáltató Zrt. biztosítja,
- a helyi közutak és köztemetők fenntartását részben maga az önkormányzat- elsődlegesen közmunkások alkalmazásával - látja el.
- [5]a települési szilárd hulladék elszállítását a Viridis-Pannónia Kft-vel meglévő szerződés biztosítja
- Az önkormányzat az (5) bekezdésben felsoroltakon túl szabadon magára vállalhat többletfeladatot. A pénzügyi kihatással is járó többletfeladatról mindig az éves gazdálkodást meghatározó költségvetési rendeletében dönt
II. Fejezet
Az önkormányzat jogállása
4.§
- [6] Az Önkormányzat jogállását az Mötv. 41.§-a határozza meg.
- [7] Az Önkormányzati feladatokat a Képviselőtestület és szervei:
A bizottságai, a polgármester, valamint a Galamboki Közös Önkormányzati Hivatala, jegyző, társulás látja el.
- [8] A Képviselőtestület átruházható hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, illetve jegyzőre és a társulásra átruházhatja.
A polgármesterre átruházott hatásköröket az SZMSZ 1. melléklete, a bizottságokra átruházott hatásköröket az SZMSZ 2. melléklete tartalmazza. E hatáskörök gyakorlásához a testület utasítást adhat, illetve az átruházott hatásköröket visszavonhatja, az átruházott hatáskör döntéseit megsemmisítheti és megváltoztathatja.
- A vagyonnyilatkozatok vizsgálatát az Ügyrendi Bizottság végzi.
- Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.
- [9] A testület hatásköréből nem ruházhatóak át az Mötv. 42. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörök.
- Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról az azt gyakorló szerv szükség szerint, de legalább évente egyszer köteles a testületnek beszámolni.
- A képviselő-testület egyes feladat - és hatásköreinek gyakorlását az 3. sz. mellékletben foglaltak szerint a Nyugat-Balaton és Zala folyó medence nagytérségi települési szilárd hulladékai kezelésének korszerű megoldására létrehozott Önkormányzati Társulásra – a továbbiakban ZALAISPA Hulladékgazdálkodási Társulás – átruházza.
- A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából Önkormányzati intézményt, más szervezetet /a továbbiakban együtt: intézmény/ alapíthat. Kinevezi az önállóan gazdálkodó intézmény vezetőit. Az intézményvezetők kinevezése során – a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és más jogszabályok alapulvételével – az érintett közösség véleményét kikéri.
- Az Önkormányzat falugondnoki szolgálatot működtet. A falugondnok tekintetében a munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja, tevékenységét a polgármester irányításával végzi.
III. Fejezet
A képviselő-testület működése
5.§
- [10]Az önkormányzat képviselőinek száma: 5 fő.
- A képviselő-testület tagjainak névsorát jelen rendelet 1. sz. függeléke tartalmazza.
6.§
- A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést (rendes és rendkívüli ülése zárt ülés is lehet), valamint közmeghallgatást tart.
- A képviselő-testületet a polgármester – akadályoztatása esetén az képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester – írásbeli meghívóval hívja össze. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a legidősebb képviselő (korelnök) hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését.
A képviselő-testület az önkormányzat székhelyén, Sand, Kanizsai u. 37. szám alatt Kultúrházban tartja üléseit, de amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy egyéb körülmény indokolja a képviselő-testület máshol is ülésezhet
7.§
- [11]Az Mötv. 47. § /1/ bekezdése alapján a Képviselőtestület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele jelen van.
- Ha fentiekben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen, a polgármester az ülést bezárja, a nem tárgyalt napirendet, vagy rendkívüli ülésen, vagy a következő rendes ülésen tárgyalja a képviselő-testület, az irányadó szabályok szerint az előzetesen kitűzött napirend bővíthető.
A képviselő-testület megalakulása
8.§
- A képviselőtestület alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását követő tizenöt napon belül tartja meg, melyet a polgármester hív össze és vezeti.[12]
- A képviselő- testület alakuló ülésén résztvevőket a Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatja a polgármester és a képviselők választásának eredményéről és törvényességéről, majd sor kerül a megbízólevelek átadására.
- A polgármester és a képviselők az alakuló ülésen, illetve a – időközi választás esetén – megválasztásukat követő első ülésen ünnepélyes esküt tesznek és aláírják az esküokmányokat.
- Az alakuló ülésről távollevő képviselő az esküt azon a testületi ülésen teszi le, amelyen először vesz részt.
A bizottság tagjainak megválasztása
10.§
- A képviselő-testület az alakuló ülésén megválasztja a bizottság tagjait.
- A bizottság nem képviselő tagjainak személyére bármely képviselő javaslatot tehet. A bizottság nem képviselő tagjai a képviselő-testület előtt esküt tesznek.
- A bizottsági tagság megszűnése esetén az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni az új bizottsági tag megválasztásakor.
A képviselő-testület programja
11.§
- A polgármester az alakuló ülésen programot (ciklusprogram) terjeszt a képviselő-testület elé, amely a képviselő-testület megbízatásának időtartamára vonatkozik és a településfejlesztés, valamint a helyi közszolgáltatások szervezésének fő céljait és feladatait tartalmazza.
- A képviselő-testület a program elfogadását követően jelentős külső és belső gazdasági körülmények változása esetén a polgármester és a bizottságok javaslata alapján a programot módosíthatja.
- [13] A képviselő-testület a ciklusprogram alapján az alakuló ülést követő hat hónapon belül az önkormányzat gazdasági programját és fejlesztési tervét.
Rendes ülés
12.§
- [14] A képviselő-testület munkatervében megjelölt időpontban (továbbiakban: rendes ülés) ülésezik. A képviselőtestület szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal ülésezik.
- Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal a meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.
- A meghívót a lakosság tájékoztatása érdekében ki kell függeszteni az önkormányzat (Sand, Kanizsai u. 37.) épületénél, a Kultúrháznál található hivatalos hirdetőtáblán.
- A meghívó tartalmazza az ülés helyét, a nyilvános ülés kezdésének időpontját, a javasolt napirendeket és a napirendek előterjesztőit.
Rendkívüli ülés
13.§
- [15] Az Mötv. 44. §-a szerint a Képviselőtestületi ülést össze kell hívni
a/ a megválasztott képviselők egynegyedének
b/ a testület állandó bizottságainak
c/ a Megyei Kormányhivatal vezetőjének
indítványára.
- Rendkívüli ülés indítványozását írásban a polgármesternél kell előterjeszteni.
- A polgármester az indítvány benyújtásától számított 15 napon belül köteles a rendkívüli ülést írásban a napirend(ek) feltüntetésével összehívni.
- A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze. A rendkívüli ülés összehívásának indokát és időpontját a meghívóban fel kell tüntetni.
- Sürgős, halasztást nem tűrő, rendkívüli esetben a meghívó az ülés előtti napon is kiküldhető. El lehet tekinteni az írásbeliségtől is – telefonon történő meghívás esetén, de a sürgősség okát mindenképpen közölni kell.
- [16] Ha az ülés összehívására a 13. § (1) bekezdés a/ vagy b/ pontja alapján kerül sor, a meghívónak az ülés összehívásának indokát is tartalmaznia kell.
Az ülések meghívottjai
14.§
- [17] A testületi ülésekre meg kell hívni:
a) képviselőket
b) a jegyzőt,
c) a napirenddel érintett bizottságok által felkért szakértőket,
d) a közös önkormányzati hivatal illetékes köztisztviselőjét,
e) akiket a polgármester vagy a testület indokoltnak tart,
f) a napirend által érintett intézmények, szervezetek vezetőit,
g) akiknek meghívását jogszabály kötelezően előírja.
h) a településen működő önszerveződő közösségek képviselőit: Sand 2000 Közhasznú Egyesület elnökét, Sandi Ijász .Hagyományőrző Sportegyesület elnökét.
- [18] A Képviselőtestület ülésére meghívandó önszerveződő közösségek képviselőit tevékenységi körében tanácskozási jog illeti meg a Képviselőtestület és bizottsága ülésein.
A településen működő egyéb önszerveződő közösségek képviselői eseti döntéssel részt vehetnek egyes napirendek megvitatásán.
Az ülések nyilvánossága
15. §
- A testületi ülések nyilvánosak.
- A nyilvános ülésen a részvételi lehetőség nem korlátozható. Az ülésen – az erre kijelölt helyen – hallgatóként bárki megjelenhet.
A képviselőtestület működését hozzászólással, megjegyzéssel kérdéssel, véleménynyilvánítással a hallgatóság nem zavarhatja.
A rendbontó választópolgárokat a polgármester kivezettetheti.
A testület esetenként – egyszerű szótöbbséggel – dönt a hozzászólási jog megadásáról az ülésen hallgatóként megjelenteknek maximum 5 perc időtartamra
Zárt ülés
16.§
- [19]A testület:
- zárt ülést tart az Mötv. 46. § /2/ bekezdés a./, b./ pontja alapján.
- minősített többséggel zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. § /2/ bekezdés c./ pontjában foglalt esetben.
- [20]Az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben.
- Az Mötv 46.§ /2 bekezdés c) pontjában meghatározott üzleti érdek sérelme áll fenn, ha a rendelkezés konkrét vagyontárgy (vagyonelem) felett történik és
a rendelkezés az adott vagyontárgy (vagyonelem) jogi helyzetét közvetlenül befolyásolja és a döntéshozatali folyamat nyilvánossága vagy a döntés indokainak (előzetes) nyilvánosságra kerülése az önkormányzat gazdasági érdekeit vagy gazdálkodásának biztonságát alaposan vélelmezhetően közvetlenül veszélyeztetné.
- [21] A zárt ülésen az Mötv. 46.§ (3) bekezdésben felsorolt személyek vehet(nek) részt.
- Zárt ülés tartását indítványozhatja:
a) a polgármester;
b) bármely képviselő;
c) a jegyző;
d) az érintett személy.
- Az (1) bekezdés a) pont esetében a zárt ülést el kell rendelni, a b) pont esetében az indítványról a testület dönt.
- A zárt ülés jegyzőkönyvébe – a polgármesteren és a jegyzőn kívül – csak a képviselő-testület tagjai, és a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy annak hivatalos jogi képviselője tekinthet be.
- A zárt ülésen tárgyalt előterjesztésekben hozott döntéseket, amelyek közérdekű és közérdekből nyilvános adatot tartalmaznak a testületi ülést követően a jelen rendelet 36.§ (5) bekezdése szerint kell nyilvánosságra hozni.
A napirendi pontok előkészítése, megvitatása
17.§
- A képviselő-testületi ülés napirendi pontjaira, tárgyalásuk sorrendjére a polgármester a meghívóban tesz javaslatot. Az ülés napirendjéről - figyelembe véve a képviselői javaslatokat - a képviselő-testület határoz.
- A képviselő-testület olyan halaszthatatlan döntést igénylő előterjesztést is napirendre vehet, melyre tekintettel a képviselő-testület rendkívüli ülése is összehívható lenne. A napirendre vétel önálló napirendi pontként történik.
- A tájékoztatókhoz csak kérdés tehető fel és a tájékoztatókra és a kérdésekre adott válaszokról vita nem indítható.
Az előterjesztés és az előterjesztések rendje
18.§
- Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület, a bizottság, a polgármester, vagy valamely képviselő- testületi képviselő által javasolt:
a) rendeleti javaslat
b) határozati javaslat
c) beszámoló
- A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra.
- [22] A képviselő-testülethez előterjesztést nyújthatnak be:
a) a képviselők;
b) a polgármester és az alpolgármester;
c) a bizottság;
d) a jegyző;
e) akit a polgármester felkér.
- Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) az előterjesztő megnevezését;
b) az előterjesztés készítőjét;
c) az előterjesztés tárgyát;
d) az előzetes véleményezés megtörténtét;
e) a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját;
f) a döntési javaslatok indokait;
g) a határozati javaslatot, illetve a rendelet tervezetét;
h) a határidőt, a végrehajtásért, illetve az ellenőrzésért felelős megnevezését;
5. Tájékoztató-jelentés határozati javaslat nélkül is előterjeszthető
19.§
- Az előterjesztés kiküldésekor még nem ismert olyan kérdésekben, amelyekben sürgős döntést kell hozni, az ülésen is lehet előterjesztést kiosztani és felvenni a napirendi pontok közé, melynek feltétele, hogy azt a képviselők egyszerű szótöbbséggel a napirendek közé megszavazzák. Az előterjesztés felvételének szavazásra történő bocsátása előtt a polgármesternek illetve az előterjesztőnek meg kell indokolni annak szükségességét és rövid tartalmát.
Interpelláció
20.§
- Az interpelláció olyan felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban kell, hogy álljon az önkormányzat hatáskörének ellátásával, illetőleg annak valamely – az önkormányzat irányítása alá tartozó – szervezet hatáskörébe kell tartoznia.
- A képviselő a képviselő-testület ülésén – napirendek lezárása után – a polgármestertől, az alpolgármestertől, az Önkormányzati bizottság elnökétől és a jegyzőtől önkormányzati ügyben szóban vagy írásban felvilágosítást kérhet (interpellálhat).
- Az interpellált az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – legfeljebb 5 percben köteles válaszolni. Ha a megkérdezett írásban ad választ, válaszát minden képviselőhöz el kell juttatni. Az elfogadásáról azonban ekkor is (a következő) testületi ülésen kell dönteni.
- Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 8 nappal sor került, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni.
- Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A képviselő-testület részletesebb kivizsgálást is elrendelhet, ezzel megbízhatja a polgármestert, az alpolgármestert, a bizottság elnökét.
- Ideiglenes bizottság is megbízható a kivizsgálással, valamint a kivizsgálás bármely szakaszában külső szakértő is bevonható. A kivizsgálásban az interpelláló képviselő maga is részt –vehet.
- A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásról. Ha a testület nem fogadja el a választ, annak vizsgálatát az 5. pont szerint kell lefolytatni.
- Az interpellációkról a jegyző rendszeres és folyamatos nyilvántartást vezet.
Képviselői kérdés és közlemény
21. §
- A képviselő a képviselő-testület ülésén a napirendek tárgyalását követően a polgármesterhez, alpolgármesterekhez, jegyzőhöz, és a bizottság elnökéhez kérdést intézhet.
- A kérdés az önkormányzat feladatkörébe tartozó, szervezeti, működési, döntési és előkészítő jellegű felvilágosítás kérés, amely nem kapcsolódik az ülés napirendjeinek témaköréhez, és nem sorolható az interpelláció fogalomkörébe.
- A kérdéshez hozzászólásnak viszontválasznak nincs helye, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület nem dönt.
- A kérdés elmondására és a válaszra 3-3 perc áll rendelkezésre.
- Amennyiben a kérdezett a választ az ülésen nem tudja azonnal megadni, úgy köteles arra 15 napon belül írásban válaszolni, mely írásos választ egyidejűleg valamennyi képviselő részére meg kell küldeni.
22.§
- A képviselő a közérdeklődésre számot tartó bejelentéseket, kérdéseket a képviselői közlemények keretében legfeljebb egyszer, 2 perc időtartamban terjesztheti elő. A közleményekhez kérdésnek, hozzászólásnak nincs helye.
Képviselői indítvány
23.§
- A képviselő a – képviselőtestület feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben – a napirendben nem szereplő képviselői indítványt terjeszthet elő, amelynek meg kell felelnie az előterjesztésekkel szemben támasztott alaki követelményeknek.
- A képviselői indítványokat legalább a képviselő-testületi ülést megelőző 3 nappal kell a polgármesternek írásban vagy elektronikus úton leadni.
- Az önálló indítványt a polgármester a testületi ülés meghívójában napirendi javaslatként tünteti fel, és annak mellékleteként kiküldi.
- A képviselő-testületi ülés előtt csak a napirendekhez vagy az önkormányzati feladatokhoz kapcsolódó kiegészítő anyagok oszthatók ki.
A tanácskozás rendje
24.§
- A képviselő-testületi ülést a polgármester vagy a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester, mindkettejük tartós akadályoztatása esetén a korelnök vezeti az ülést.
- Az ülést a polgármester nyitja meg és a határozatképesség szempontjából megállapítja a jelenlévő képviselők számát, valamint azt, hogy az ülés az SZMSZ előírásainak megfelelően került-e összehívásra.
- A polgármester az ülés tartama alatt az egyes napirendi pontokkal kapcsolatos határozathozatalnál is ellenőrzi a határozatképességet.
- A polgármester, illetve az előterjesztő javasolhatja – maximum 3 perces indokolással – a napirendi pont tárgyalásának megszakítását vagy a napirendi pont határozathozatal nélkül történi lezárását. Erről a képviselő-testület vita nélkül – egyszerű szótöbbséggel – dönt, egyúttal meghatározza a napirendi pont szükség szerinti kiegészítését, illetve tárgyalásának új időpontját.
- A képviselő-testületi ülésen résztvevő képviselők, illetve minden jelenlévő személy köteles a tanácskozás rendjét fenntartani és méltóságát tiszteletben tartani.
- A polgármester gondoskodik a képviselő-testületi ülés rendjének fenntartásáról.
- A tanácskozás rendjének megtartása érdekében a polgármester:
- A tárgytól eltérő vagy önmagát ismétlő felszólalót figyelmezteti, ismétlődő figyelmeztetés esetében megvonja tőle a szót. Akitől a szót megvonták, az ugyanabban a tárgykörben nem szólalhat fel újra;
- Rendreutasítja azt a képviselőt, aki a testületi ülés méltóságát sértő kifejezést használ.
Súlyos esetben jegyzőkönyvi megrovásban részesítheti a képviselőt.
- Rendzavarás esetén figyelmeztetésben részesíti a rendbontót. Amennyiben a rendzavarás a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi az ülést határozott időre félbeszakíthatja a jelenlévő képviselik többségének támogató szavazatával.
- A polgármester a rend fenntartása érdekében tett – e rendeletben szabályozott – indokolt intézkedései ellen észrevételt tenni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.
- A képviselő-testületi ülésen bármilyen címen jelenlévő meghívott, illetve érdeklődő által a tanácskozás rendjének bármilyen módon történi megzavarása az ülés levezető elnökének rendre utasítását vonja maga után.
- Az érdeklődők részéről történt ismételt rendzavarás esetén az ülés levezető elnöke az érintetteket a terem elhagyására kötelezheti.
- A képviselő-testület ülése alatt a teremben a mobil telefonokat ki kell kapcsolni, illetve csengőhangját el kell némítani akkor is, ha erre a polgármester nem hívja fel a figyelmet.
A képviselő-testület ülésének vezetése
25.§
- A polgármester előterjeszti a nyílt ülés napirendi tervezetét, mégpedig a következő sorrendiséget figyelembe véve:
- az ülés aktuális napirendi pontjai (rendeletek, előterjesztések, beszámolók, tájékoztatók),
- képviselői bejelentések, interpellációk, kérdések tárgyalása,
- korábban benyújtott, adott ülésen tárgyalandó interpellációkra, kérdésekre adott válaszok megvitatása,
- egyéb ügyek.
- A zárt ülés napirendjeinek ismertetésére és a napirend elfogadására a nyílt ülés lezárását követően – külön ülés keretében – kerül sor.
- A nyílt, illetve a zárt ülés napirendi tervezetéről a képviselő-testület vita nélkül határoz. Az ismertetett és elfogadott napirend egyben tárgyalási sorrendet is jelent.
- A polgármester és bármely képviselő kezdeményezheti a napirendi pontok összevont tárgyalását, tárgyalási sorrendjének módosítását. A tárgyalási sorrend cseréjéről a képviselő- testület vita nélkül, a jelenlévők többségi szavazatával határoz.
- A polgármester minden napirendi pont felett (a tájékoztatók kivételével) az előterjesztést követően köteles vitát nyitni, majd azt lezárni.
- Az előterjesztő szóbeli kiegészítése maximum 5 perc lehet. Az előterjesztő a válaszok megadásánál igénybe veheti a tanácskozási joggal nem rendelkező, de jelenlévő szakértő(k) segítségét is.
- A képviselőknek a napirendhez való hozzászólásra a polgármester adja meg a szót.
- A hozzászóló mondanivalójának időtartama maximum 5 perc lehet, amibe a kérdésfeltevés ideje nem számít bele.
- Második hozzászólásra 2 percben van lehetőség. A polgármester engedélyezheti a többszöri hozzászólást.
- A vita lezárását követően a polgármester szavazásra teszi fel a határozati javaslatokat.
- A vita lezárására bármelyik képviselő vagy a levezető elnök tehet javaslatot. A képviselő-testület a javaslatról vita nélkül határoz.
- A jegyző törvényességi észrevétel esetén köteles felszólalni.
Módosító javaslat
26.§
- Módosító javaslatot a képviselők a napirendi pont vitájának keretében terjeszthetnek elő.
Ügyrendi javaslat
27.§
- Az ügyrendi javaslat a képviselő-testület vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érinti, eljárási kérdésekre vonatkozó javaslat.
- Ügyrendi javaslat céljából a képviselők az ülés során bármikor szót kérhetnek, ha a levezető elnök megállapítja, hogy a javaslat nem ügyrendi, a képviselőitől megvonja a szót.
- Az ügyrendi javaslat megfogalmazásának időtartama legfeljebb 1 perc lehet.
- Az ügyrendi javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
- Nem minősül vitának a jegyzőnek az adott ügyrendi javaslat jogszabályba ütközése tekintetében kifejtett álláspontja.
A döntéshozatal szabályai
28.§
(1)[23] A képviselőtestületi döntéshozatalából történő kizárásra az Mötv. 49.§./1/ -/3/ bekezdésének szabályait kell alkalmazni.
(2)[24] A Képviselőtestület minősített többségének szavazata szükséges az Mötv. 50. §-ában meghatározottakon kívül az alábbi esetekben:
a) a Képviselőtestület munkaprogramjának, gazdasági programjának, fejlesztési tervének az elfogadása,
b) a településrendezési terv elfogadása,
c) az Önkormányzat vagyonával, tulajdonával való rendelkezés,
d) hitel felvételéhez,
e) kitüntetés, díszpolgári cím adományozása,
f) helyi népszavazás kiírásához,
g) testületi hatáskörök átruházása.
A szavazás módja
29.§
- A képviselőknek szavazni csak személyesen lehet.
- A szavazás jellege nyílt vagy titkos lehet. A nyílt szavazás esetén név szerinti szavazás is elrendelhető.
- A levezető elnöknek a vita során elhangzottakat egymástól elkülönítve kell megszavaztatni mégpedig úgy, hogy előbb a módosító javaslatokat, majd az eredeti javaslatot bocsátja szavazásra. A szavazás eredményének megállapítása után a levezető elnök kihirdeti a végleges határozatot.
- A képviselő-testületi ülésen a nyílt szavazás kézfeltartással történik.
Név szerinti szavazás esete
30.§
- [25]Név szerinti szavazást elrendelésére az Mötv. 48. § /3/ bekezdésében meghatározott esetekben van lehetőség. A képviselői indítványról a képviselőtestület egyszerű szótöbbséggel határoz.
- Név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ABC sorrendben kell az Ügyrendi Bizottság elnökének felolvasni.
- A képviselők az „igen” „nem”, illetve a „tartózkodás” szavak érthető kimondásával szavaznak.
- Az elnök vagy az őt helyettesítő képviselő a szavazást a képviselők névsorán feltünteti, a szavazatokat külön-külön összeszámolja és kihirdeti a szavazás eredményét. A szavazási névsor a jegyzőkönyv része.
Titkos szavazás lehetőségei
31.§
- [26]A Képviselőtestület titkos szavazást tarthat az Mötv. 46. § /2/ bekezdésében meghatározott ügyekben, titkos szavazást tart az alpolgármester választás esetében.
32.§
- A szavazás titkosságáról és a titkos szavazás módjáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.
- A titkos szavazás szavazólapon történik, amelyet a hivatal hivatalos pecsétjével kell ellátni.
- Érvényesen szavazni csak a szavazólapon szereplő jelölt(ek)re, döntési alternatívákra lehet.
- Érvénytelen a szavazat; ha:
- nem hivatalos – bélyegzőlenyomat nélküli – szavazólapon adták le;
- ceruzával töltötték ki a szavazólapot;
- nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy a képviselő kire, illetve milyen döntési alternatívákra szavazott;
- a szavazó képviselő a megválaszthatónál több jelölt nevét, illetve több döntési alternatívát hagy a szavazólapon.
33.§
- A titkos szavazás lebonyolításában az Ügyrendi Bizottság vesz részt.
- Az Ügyrendi Bizottság megállapítja a titkos szavazás eredményét, melyről tájékoztatja a képviselő-testületet. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül.
- A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
- a szavazás helyét és időpontját;
- a szavazás során hozott határozatokat, fontosabb eseményeket;
- a szavazás eredményét.
- A jegyzőkönyvet az Ügyrendi Bizottság szavazás lebonyolításában résztvevő tagjai aláírásukkal hitelesítik.
34.§
- A szavazólapoknak a képviselők részére történő átadását a képviselők névjegyzékén jelölni kell.
A testület döntései
35.§
- A képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkot és határozatokat hoz.
- A testületi döntéseket naptári évenként kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni: ……./……… (… …) önkormányzati rendelet/határozat.
- Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti a polgármester, a képviselő, a képviselő-testület bizottsága, a jegyző, civil szervezet képviselője.
- (4)A rendelet szakmai előkészítését a jegyző végzi, de a képviselő-testület szükség esetén más szakértőket is felkérhet, valamint előkészítő csoportot hozhat létre.
- A rendelet és a normatív határozatok kihirdetésére a helyben szokásos módon, az önkormányzat (Sand, Kanizsai u. 37.) épületénél, a Kultúrháznál található hivatalos hirdetőtáblán kerül sor.
A testületi ülés jegyzőkönyve
36.§
- A testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.
- [27]A jegyzőkönyv készítés szabályaira az Mötv. 52. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.
A jegyzőkönyv tartalmazza az ülés helyét, idejét, jellegét, a távol maradt képviselők nevét, a távollét okát, a tanácskozási joggal meghívottak nevét, a napirendi pontonként az előadók nevét, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát, a felszólalók nevét és mondanivalójuk lényegét, az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat, kérdéseket, azokkal kapcsolatos válaszokat, határozatokat, képviselő kérésére véleményének rögzítését, aláírásokat, dátumot, pecsétet.
- A polgármester valamint a képviselők indítványára a testület egészéről, vagy egy-egy napirendjének a tárgyalásáról szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni.
- A jegyzőkönyv mellékletei a meghívó, az előterjesztések, rendelet-tervezetek, rendeletek, határozat-tervezetek, jelenléti ív, írásban benyújtott hozzászólás.
- [28] A választópolgárok a képviselőtestületi előterjesztéseket és az ülések jegyzőkönyveit – a zárt ülés kivételével – Galamboki Közös Önkormányzati Hivatalban (Galambok, Ady u. 2.) tekinthetik meg.
[29]Együttes ülés
36/A.§
- A képviselő-testület más település képviselő-testületeivel együttes ülést tarthat.
- A képviselő-testületek együttes ülésére szóló meghívót az érintett települések polgármesterei írják alá.
- Ha az együttes ülés színhelyeként az együttműködés gesztor települése, vagy a székhelytelepülése van megjelölve akkor az együttes ülést az érintett polgármestere vezeti, egyéb esetben az ülés vezetése az érintettek megállapodása alapján történik.
- Az együttes ülésen a határozatképességet a résztvevő képviselő-testületek külön-külön megállapított határozat képessége figyelembevételével kell megállapítani.
- A napirend vitája után a határozati javaslatot a résztvevő képviselő-testületeknek külön-külön kell szavazásra feltenni. Egybehangzó határozatok meghozatala esetén a javaslatot elfogadottnak kell tekinteni és a jegyzőkönyvben a részdöntések eredményét egy határozatban kell rögzíteni.
- Az együttes ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni a képviselő-testület üléseiről készült jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok szerint. A jegyzőkönyvet az érintett települések polgármesterei, jegyző(i) írják alá.
IV. Fejezet
A lakossággal való kapcsolattartási formák
37. §
- A képviselőtestület - a költségvetésben meghatározott összeg erejéig - anyagilag is támogatja a lakossági önszerveződő közösségek tevékenységét, illetőleg a közösségekkel együttműködik.
- Az együttműködés formái:
a) közmeghallgatás
b) polgármesteri, alpolgármesteri fogadóóra
c) a képviselő-testület ülésének nyilvánossága
d) lakossági fórumok
- A lakossággal való élő és szorosabb kapcsolattartást szolgálja a képviselő-testület dokumentumainak széles körben való ismertetése.
Közmeghallgatás, lakossági fórum
38. §
- A képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetetten közmeghallgatást tart.
- A közmeghallgatás időpontjáról a lakosságot tájékoztatni kell, összehívásáért és meghirdetéséért a polgármester a felelős.
- A közmeghallgatáson elhangzottak (közérdekű javaslatok, észrevételek) összegzéséről a közmeghallgatást követi két hónapon belül a polgármester ad tájékoztatást.
- A közmeghallgatás technikai lebonyolításáért a jegyző felelős.
- Közmeghallgatás összehívása előtt a polgármester tájékoztatást tesz közzé közmeghallgatás időpontja előtt legalább 5 nappal a következő helyeken:
a) az önkormányzat hirdetőtábláin történő kifüggesztéssel,
b) a településen működő üzletekben.
- A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre a képviselő-testületnek lehetőleg azonnal válaszolni kell.
- Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat a közmeghallgatáson nem válaszolható meg, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a polgármester vizsgálja.
- A kérdést a polgármester 15 napon belül megválaszolja a kérdezőnek. A válaszról a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell.
- A közmeghallgatáson a képviselő-testület önálló napirendeket is megtárgyalhat.
39.§
- Lakossági fórumot kell tartani:
- a településrendezési szabályzat, valamint a szabályozási tervek elfogadását megelőzően;
- a lakosság életkörülményeire jelentősen ható helyi önkormányzati döntések előkészítésekor
- minden olyan kérdésben, amit törvény ír elő.
- a településrendezési szabályzat, valamint a szabályozási tervek elfogadását megelőzően;
V. FEJEZET
Helyi népszavazás, népi kezdeményezés
40.§[30]
- A képviselő-testület az Ötv. rendelkezései szerint szabályozza a helyi népszavazással és a népi kezdeményezéssel kapcsolatos feladatokat.
- Nem rendelhető el helyi népszavazás az Ötv 46.§ (4) bekezdésében meghatározott esetekben.
- Helyi népszavazást az Ötv. 47.§ (1) bekezdésében foglalt személyek és testületek kezdeményezhetik. A helyi népszavazás elrendelésének kötelező eseteit az Ötv. 46.§ (1) és (2) bekezdése, lehetséges eseteit az Ötv. 46.§ (3) bekezdése szabályozza.
- A kezdeményező választópolgárok száma:
- Az Ötv. 47. §. (1) bekezdés. d) pont szerint – helyi népszavazás esetén – a választópolgárok 10-25 %-a.,
- Az Ötv. 49. §. (2) bekezdés szerint - népi kezdeményezés esetén választópolgárok 5-10 %-a.
- A népszavazás kezdeményezésére vonatkozó aláírásgyűjtő íveknek tartalmaznia kell a helyi népszavazáson megválaszolást igénylő kérdést. A kérdés megfogalmazásába a képviselő-testület tagján kívül a helyi választási bizottság és a kezdeményezők által választott bizottságot is be kell vonni. A szavazólapon szereplő kérdésnek világosnak, egyértelműnek és megválaszolhatónak kell lennie.
- Helyi népszavazást a képviselő-testület határozatával írja ki. A határozatban rendelkezni kell a népszavazásra feltett kérdés részleteiről, a figyelembe veendő tényekről, összefüggésekről, a döntés mellett és ellene szóló érvekről miként milyen fórumokon történjen meg a választópolgárok alapos hiteles tájékoztatása.
- A helyi népszavazás népi kezdeményezés esetén az aláírásgyűjtő ív hitelesítésekor a választási iroda vezetője az ívre ráírja, hogy hány aláírás esetén lesz kötelező a helyi népszavazás kiírása, népi kezdeményezés tárgyalása.
- A népszavazás eredménye kötelező a képviselő-testületre. Eredménytelen helyi népszavazás esetén a népszavazásra bocsátott kérdésben a képviselő-testület dönt. Ugyanabban kérdésben helyi népszavazást egy éven belül nem lehet kitűzni akkor sem, ha a helyi népszavazás eredménytelen volt.
41.§[31]
- Népi kezdeményezés útján a képviselő-testület elé terjeszthető minden olyan ügy, amelynek eldöntése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
- Minden választópolgárnak joga van ahhoz, hogy kezdeményezze valamely képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügy, testületi ülésen történő megtárgyalását. Több, tartalmában megegyező beadvány együttesen is előterjeszthető és feldolgozható. A népi kezdeményezést a polgármesternek kell benyújtani.
- Népi kezdeményezés tárgyalás nélkül csak akkor utasítható el, ha:
- olyan ügyre vonatkozik, amelynek elbírálására a helyi képviselő-testületnek nincs hatásköre vagy illetékessége,
- a megtárgyalás olvashatatlanság, név vagy adatazonosíthatatlanság okából vagy önellentmondás miatt nem lehetséges.
- A visszautasítás indokát írásban közölni kell.
- A képviselő-testület népi kezdeményezés tárgyában hozott döntését a polgármester közli.
VI. Fejezet
A képviselő
42.§
- [32]A képviselő jogállását az Mötv, és a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény rendelkezései határozzák meg.
- A képviselő a Bünteti Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 137.§ (1) bekezdés g.) pontja szerint hivatalos személynek minősül.
- Minden önkormányzati képviselő jogai és kötelezettségei azonosak.
A képviselő kötelezettségei
43.§
- A képviselő köteles:
- részt venni a képviselő-testület munkájában;
- olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára;
- felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint különböző vizsgálatokban
- rendszeresen kapcsolatot tartani a választókkal, a lakosság közösségeivel;
- bejelenteni személyes érintettségét döntéshozatalnál;
- [33]testületi vagy bizottsági ülésről történi távolmaradását minden esetben indoklással együtt előzetesen az Önkormányzat Hivatalában bejelenteni,
- a képviselői minőségében megszerzett vagy tudomására jutott információt megőrizni,
- azt saját maga és más előnyére, illetve hátrányára felhasználni tilos;
- köteles megtartani a tudomására jutott állami és szolgálati titkot, valamint köteles figyelembe venni az Alkotmánynak, a Polgári Törvénykönyvnek és a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvántartásáról szóló, az 1993. évi LXIII. törvénynek a magántitok és a személyi adatok védelmére vonatkozó szabályait. Titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll.
- vagyonnyilatkozatot tenni az 2000. évi XCVI tv. 10/A § (1) bekezdése alapján kell.
- Azt a képviselőt, aki a szabályszerűen kiküldött meghívóban megjelölt időpontban a képviselő- testület üléséről előzetes bejelentés vagy igazolás nélkül távol marad, és távolmaradását alapos indokkal nem menti ki, igazolatlanul távollevőnek kell minősíteni.
- A képviselő-testület tagjai és hozzátartozóik vagyonnyilatkozatának kezeléséről, nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló részletes szabályokat a rendelet 3. sz. függeléke tartalmazza.
- [34] A képviselő-testület bármely tagja javaslatára, azt a képviselőt aki a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, és a képviselő-testület megállapítja, hogy a bejelentési kötelezettsége fennállt, polgármester figyelmeztetésben részesíti, annak érdekében, hogy a kötelezettségének a jövőben tegyen eleget.
VII. Fejezet
A képviselő-testület bizottsága
44.§
- A képviselő-testület a 2. sz. mellékletben meghatározott önkormányzati feladatok ellátására alábbi állandó bizottságot hoz létre:
Ügyrendi Bizottság
- Az Ügyrendi Bizottság tagjainak névsorát a 2. sz. függelék tartalmazza.
- A képviselő-testület meghatározott feladatkörök ellátására ideiglenes (ad hoc) bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság elnöke minden esetben csak képviselő lehet.
45.§
- A bizottság a belső működési szabályait - az Ötv. és az SZMSZ keretei között - maga állapítja meg.
- Az Ügyrendi Bizottság általános feladatai:
- dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,
- a képviselő-testület döntéseinek előkészítése érdekében megvitatja és állást foglal a feladatkörébe tartozó ügyekben, beleértve a testületi előterjesztések véleményezését is.
- előkészíti a meghatározott előterjesztéseket,
- közreműködik a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok előkészítésében,
- javaslatot tesz a képviselő-testület hatáskörébe tartozó és a bizottság feladatkörét érintő személyi kérdésekben.
- A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
- A képviselő-testület meghatározhatja azokat az előterjesztéseket, amelyeket a bizottság nyújt be, illetve amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez.
- A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. Az elnököt akadályoztatása esetén az általa kijelölt tag helyettesíti.
- Bármely képviselő javaslatot tehet valamely - a bizottság feladatkörébe tartozó - ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
A bizottsági döntéshozatalból való kizárásra és a zárt ülés tartására az Ötv. szabályait kell alkalmazni. Zárt ülésről csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.
46.§
- [35]A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, amely az elhangzott felszólalások rövid, tömör ismertetését, a hozott döntést, - külön indítványra - a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a bizottság egy tagja írja alá.
- [36]A bizottsági jegyzőkönyvet a jegyző az ülést követő 15 napon belül megküldi a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervéhez.
- A bizottság elnöke a bizottság tevékenységéről évenként beszámol a képviselő-testületnek.
VIII. Fejezet
Polgármester, alpolgármester
A polgármester
47.§
- A polgármester a választópolgárok által közvetlenül megválasztott tisztségviselő, az önkormányzat képviselő-testületének tagja.
- A polgármester a megbízatását főállásban látja el.
3.[37] A 2011.évi CXCIX. törvény 225/A. § szerint a polgármesteri foglalkoztatási jogviszony a képviselő-testület és a polgármester között választással létrejövő, sajátos közszolgálati jogviszony.
- A polgármester az Önkormányzat Hivatalában (Sand, Kanizsai u. 37.) minden nap reggel 8.00 órától 9.00 óráig fogadóórát tart.
- A polgármester illetményét a képviselő-testület állapítja meg.
- A képviselő-testület a polgármester részére – egyedi döntés alapján – költségátalányt állapíthat meg.
- [38] A képviselőtestület a polgármester szabadságának kiadásának, engedélyezésének jogát átruházza az Igazgatási és Ügyrendi Bizottságra.
- [39] Az Igazgatási és Ügyrendi bizottság a polgármester igényének ismeretében – a Ktv. 41/A .§ meghatározottak szerint minden év február végéig szabadságolási tervet készít a polgármester tárgyéi szabadságának ütemezéséről. A bizottság a szabadságolási tervet határozattal fogadja el. A szabadság engedély aláírásával az Igazgatási és Ügyrendi Bizottság elnökét hatalmazza fel.
- [40]A polgármester szabadság nyilvántartását a jegyző vezeti és gondoskodik a Magyar Államkincstár illetékes igazgatóságához való jelentés megtételéről.
A polgármester feladatai
48.§
- [41]A polgármester az Mötv. 67. § rendelkezései szerint látja el feladatait
2.
- A polgármester egyéb feladatai:
- gyakorolja a testület által átruházott hatásköröket, melyet az SZMSZ 1.sz. melléklet tartalmaz;
- gondoskodik az önkormányzati intézmények, gazdasági szervezetek, valamint az önkormányzat más szervezetének ellenőrzéséről;
- segíti a képviselők és a bizottság munkáját;
- rendszeres időközönként fogadóórát tart;
- ápolja az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait.
3.[42]
Amennyiben a képviselőtestületi ülés – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a képviselőtestület törvényben át nem ruházható hatásköreként meghatározott ügyek kivételével minden más ügyben döntést hozhat. A polgármester a döntéséről a közgyűlést a következő ülésen tájékoztatja.
Alpolgármester
49.§
- A képviselő-testület az Ötv. 34.§ (1) bekezdése alapján a saját tagjai közül egy alpolgármestert választ.
- Az alpolgármester képviseli az önkormányzatot, szükség szerint helyettesíti a polgármestert.
- Az alpolgármester a megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.
- Az alpolgármester az Önkormányzat Hivatalában (Kanizsai u. 37.) minden hónap első hétfőjén reggel 8.00 órától 9.00 óráig fogadóórát tart.
- Az alpolgármester tiszteletdíját a képviselő-testület állapítja meg.
- A képviselő-testület az alpolgármester részére – egyedi döntés alapján – költségátalányt állapíthat meg.
IX. Fejezet
Az önkormányzat hivatali feladatainak ellátása
[43]50.§
(1)A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására
Galambok Község Önkormányzat Képviselő-testülete,
Zalaszentjakab Község Önkormányzat Képviselő-testülete,
Sand Község Önkormányzat Képviselő-testülete,
Pat Községi Önkormányzat Képviselő-testülete
megállapodás alapján Közös Önkormányzati Hivatalt hoztak létre, tartanak fenn és működtetnek.(4 .sz. függelék)
- A Közös Önkormányzati Hivatal székhelye Galambok, elnevezése: Galamboki Közös Önkormányzati Hivatal címe: 8754 Galambok, Ady u. 2.
- Az együttműködési megállapodásban kell rögzíteni a Közös Önkormányzati Hivatal fenntartásához való hozzájárulás szabályait, munkáltatói jogok gyakorlásának rendszerét, az együttműködés részletes feltételeit.
- A Közös Önkormányzati Hivatal, a jegyző tevékenységével, működésével kapcsolatos szabályokat az Mötv, az érintett képviselő-testületek együttes ülésén hozott rendelkezései, valamint a Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata (5. sz. függelék) határozzák meg.
- A Közös Önkormányzati Hivatal önállóan gazdálkodó költségvetési szerv.
Működését az Mötv. 84.§-86.§-a., saját SZMSZ-e és az MSZ EN ISO 14001:2005. szabvány előírásai alapján végzi.
[44]51. §
- Az érintett polgármesterek – pályázat alapján – az Mötv. 83. § meghatározottak szerint, a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt neveznek ki.
- A jegyző vezeti a közös önkormányzati hivatal, megszervezi annak munkáját, ellátja a Mötv. 81.§. (3) bekezdésében, valamint a külön jogszabályban meghatározott feladatokat.
[46]52.§
- A jegyző köteles jelezni a testületnek, a bizottságoknak és a polgármesternek az Mötv. 81.§ (3) bekezdés e./ pontja alapján ha döntésüknél jogszabálysértést észlel.
- A Közös Önkormányzati Hivatal igény és szükség szerint köteles adatokat szolgáltatni és jelentést készíteni a képviselő-testületnek és az önkormányzati bizottságnak.
X. Fejezet
Társulások
53.§.
- Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében szabadon társulhat.
- A képviselő-testület a kötelezően és az önként vállalt közfeladatok eredményes ellátása érdekében társulhat a megyei és települési önkormányzatokkal.
- A társulási jog kiterjedhet meglévő egy, vagy több intézmény további közös irányítására, működtetésére, új intézmény alapítására, fenntartására, fejlesztésére.
- A társulási formában működtetni kívánt intézmény esetében a képviselő-testületek által elfogadott megállapodásban kell rögzíteni a jogokat és a kötelezettségeket.
- A társulási megállapodások jegyzékét a 6. sz. függelék tartalmazza.
XI. Fejezet
Az önkormányzat gazdálkodása és vagyona
[47]54. §
Az önkormányzat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény valamint a végrehajtására vonatkozó jogszabályok szerint gazdálkodik.
[48]55. §
- A gazdasági programot és fejlesztési tervet a képviselőtestület az alakuló ülést követi 6 hónapon belül fogadja el, ha az egy választási ciklus idejére szól. Ha a meglevő gazdasági program az előző cikluson túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselő-testület az alakuló ülést követő 6 hónapon belül köteles megvizsgálni és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni, vagy módosítani.
[49]56. §
[50]57. §
58. §
- Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az önkormányzatot megilleti vagyoni értékű jogokból áll.
- Az önkormányzat vagyontárgyainak nyilvántartását, elidegenítésének, megterhelésének, vállalkozásba vitelének, illetve más célú hasznosításának lehetőségeit külön rendelet tartalmazza.
- A képviselő-testület az önkormányzat vagyonának növelése érdekében részt vehet gazdasági vállalkozásokban. Az önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelősségének mértéke nem haladja meg a vagyoni hozzájárulásának mértékét.
- A képviselő-testület az ügyek eredményesebb megvalósítása érdekében közérdekű kötelezettség vállalásokat tehet.
59. §
- Az önkormányzat gazdálkodásáról, vagyoni helyzetének alakulásáról a képviselő-testület a sandi polgárokat a lakossági fórumokon tájékoztatja.
Záró rendelkezések
60. §
- [51] Ez a rendelet kihirdetését követő 3. napon 2011. április 4. napján lép hatályba. Kihirdetéséről a körjegyző a helyben szokásos módon-hirdetőtáblára való kifüggesztéssel gondoskodik.
- A jelen SZMSZ hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 4/2007. (IV.30.) számú rendelet, valamint az azt módosító 3/2007. (X. 01.). 10/2009. (VIII. 28.) számú önkormányzati rendelet.
Hábli Nándor Papné Szabó Mónika
polgármester körjegyző
A rendelet kihirdetésre került:
Sand, 2011. április 1.
Papné Szabó Mónika
Körjegyző
1. számú melléklet a 4 /2011. (IV.01.) önkormányzati rendelethez
A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök:
- 4/2003.(IV.30.) sz. Ör. a vagyongazdálkodásról
8 §.(1) bek. alapján nem törzsvagyon körébe tartozó 100 e Ft alatt nyilvántartott vagyon elidegenítéséről, bérbeadásáról, használatba adásáról, lízingeltetéséről dönt
- 3/2010. (II.12.) sz.Ör. A szociális ellátások helyi szabályozásáról
15.§. és 23. §. (7) bek., 27.§ alapján a kérelmeket elbírálja
- 7/2010. (VII.30.) sz. Ör. Az önkormányzat által biztosított gyermekvédelemi gondoskodásról
A személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételére irányuló kérelmek elbírálása a 13. §-ban foglaltak kivételével.
-3/2003. (IV.30.) sz. Ör. A közterület használat szabályairól
4.§ (1) bek. alapján a közterület-használati engedély megadása
9.§ (1) bek. alapján használati díj fizetése alól részben vagy teljesen felmentést adhat
- 8/2007. (X.01.) sz. Ör. a „Bursa Hungarica” Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat elbírálásának szabályairól
4.§ (2) bek. alapján a csatlakozási szándéknyilatkozat aláírását
4.§ (3) bek. ösztöndíjpályázat kiírása, elbírálása
- 5/2011. (IV.01.) sz. Ör. Az újszülöttek támogatásáról
2.§ (1) bek. alapján támogatás megállapítása
2. számú melléklet a 4/2011. (IV.01.) önkormányzati rendelethez
A képviselő-testület által az Ügyrendi Bizottságra átruházott hatáskörök, a bizottság feladatai:
Ügyrendi Bizottságra átruházott feladata és hatásköre:
- Ellátja az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozat tételének nyilvántartásba vételével és ellenőrzésével kapcsolatos Ökjtv.10/a. §. /3/ bekezdésében meghatározott feladatot.
- Ellátja a polgármester vagyonnyilatkozat tételének nyilvántartásba vételével és ellenőrzésével kapcsolatos Ökjtv. 10/a. §. /3/ bekezdésében meghatározott feladatot.
- Ellátja az Ökjtv. 9.§. /2/ bekezdésében meghatározott összeférhetetlenség vizsgálatát.
- Ellátja a titkos szavazás lebonyolításában törvényes feltételeinek biztosításával kapcsolatos feladatokat és a szavazatszámlálást.
3. számú melléklet a 4/2011. (IV.01.) önkormányzati rendelethez
A képviselő-testület által a ZALAISPA Hulladékgazdálkodási Társulásra átruházott feladat- és hatáskörök:
A Képviselő-testület az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó, települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatás ellátására irányuló feladatkörét, valamint - a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából - gazdálkodó szervezet alapítására és vezetőjének kinevezésére irányuló hatáskörét, - az Ötv. 10.§. (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – a Nyugat-Balaton és Zala folyó medence nagytérségi települési szilárd hulladékai kezelésének korszerű megoldására létrehozott Önkormányzati Társulásra – a továbbiakban ZALAISPA Hulladékgazdálkodási Társulás - ruházza át. Az önkormányzati közfeladat átruházása, a települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatás ellátására irányuló, már meglévő helyi közszolgáltatói szerződéseket, azok hatálya alatt nem érinti.
A Társulás, a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából kizárólag egyszemélyes gazdasági társaságot alapíthat.
A Társulás által a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából alapítandó egyszemélyes gazdasági társaság, további gazdálkodó szervezetet nem alapíthat és gazdálkodó szervezetben részesedést, nem szerezhet.
A Társulás kizárólagos tulajdonában álló, egyszemélyes gazdasági társaság alapítására és működésére, a gazdasági társaságokra vonatkozó általános szabályok mellett, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 95-95/A.§-ai az irányadók.
Az SZMSZ 4. sz. mellékletét az alábbiak szerint állapítja meg
[52], [53], [54]4. melléklet a 3/2013. (III.21.) önkormányzati rendelethez
Sand Község Önkormányzata pénzforgalmi jelzőszámai:
Számlaszámok:
Számla elnevezés Számlaszám
Sand Önk Bírság számla (B45) | 75000239-10087701 |
Sand Önk Egyéb bevételek szla (B47) | 75000239-10087725 |
Sand Önk Idegen bevételek szla (B50) | 75000239-10087770 |
Sand Önk MVH támogatások szla (B51) | 75000239-10087787 |
Sand Önk Termőföld bérbead. Szla (B46) | 75000239-10087718 |
Sand Önk. Állami hozzájárulások szla (B49) | 75000239-10087763 |
Sand Önk. Gépjárműadó beszed. (B43) | 75000239-10087684 |
Sand Önk. Illeték beszedési szla (B48) | 75000239-10087749 |
Sand Önk. Késedelmi pótlék (B44) | 75000239-10087691 |
Sand Önk. Költségvetési szla (B41) | 75000239-10087660 |
Sand Önk. Magánszem.komm.adó (B42) | 75000239-10087677 |
Sand Önk. helyi jövedéki adó | 75000239-100887400 |
Az Önkormányzat törzsszáma: 436742
Adóazonosító szám: 15436746-1-20
Statisztikai számjel: 15736746-8411-321-20
A Sand Község Önkormányzata alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása:
011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
013320 Köztemető-fenntartás és – működtetés
013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
051030 Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása
064010 Közvilágítás
066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
072112 Háziorvosi ügyeleti ellátás
074011 Foglalkozás-egészségügyi alapellátás
081030 Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése
091220 Köznevelési intézmény 1-4. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok
092120 Köznevelési intézmény 5-8. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok
107051 Szociális étkeztetés
107055 Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás
091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladati
041231 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás
041232 Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás
082091 Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése
082092 Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása
041236 Országos Közfoglalkoztatási Program
104037 Intézményen kívüli gyermekétkeztetés
Módosította:3/2013.(III.21.) sz. ör. 34.§-a
Módosította: 14/2014.(XII.01.) sz. ör. 2.§-a
Módosította: 9/2016.(VI.22.) sz. ör. 1. §-a
1. számú függelék a 4/2011. (IV.01.) önkormányzati rendelethez
Sand Község Önkormányzata Képviselő-testülete tagjai
Név, cím, telefonszám:
POLGÁRMESTER
HÁBLI NÁNDOR Sand, Rákóczi u. 1.
Tel.: 30/743-8417
ALPOLGÁRMESTER
POLINÉ DR. LENKOVICS ANNA Sand, Petőfi Sándor u. 22.
Tel.: 70/311-4562
KÉPVISELŐK
GYÖRGY GYULA JÓZSEF Sand, Kossuth u. 10.
Tel.: 30/336-7161
SZAKMEISZTER JÁNOS IMRE Sand, Petőfi Sándor u 10.
Tel.:30/481-1533
VARGA LÁSZLÓ Sand, Rákóczi u. 2. Tel.: 70/ 567-5644
2. számú függelék a 4/2011. (IV.01.) önkormányzati rendelethez
SAND KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA BIZOTTSÁGA
Ügyrendi Bizottság
A bizottság elnöke: György Gyula József képviselő
A bizottság tagja: Szakmeiszter János Imre képviselő
Varga László képviselő
3. számú függelék a 4/2011. (IV.01.) önkormányzati rendelethez
A képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat nyilvántartásának, kezelésének és ellenőrzésének szabályairól:
I.
Általános rendelkezések
- Vagyonnyilatkozat-tételi eljárás
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban Mötv.) 39. § (1) Az önkormányzati képviselő megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított harminc napon belül a 2. melléklet szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni. Az önkormányzati képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének (e § tekintetében együtt: hozzátartozó) Mötv. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatát.
A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén - annak benyújtásáig - az önkormányzati képviselő e tisztségéből fakadó jogait nem gyakorolhatja, tiszteletdíjat, természetbeni juttatást, költségtérítést nem kaphat.
II.
A vagyonnyilatkozat benyújtásával kapcsolatos szabályok
- A kitöltéskori állapotnak megfelelően adatok alapján kitöltött képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat egy példányát az Ügyrendi Bizottságnak (továbbiakban: Bizottság) címezve kell benyújtani az I/1. pont szerinti határidőben.
- A vagyonnyilatkozatokat a polgármesteri hivatalban a közszolgálati feladatokat ellátó köztisztviselő veszi át, és igazolást állít ki azok átvételéről. Az átvételi igazolásokat az 1. számú függelék tartalmazza.
- A képviselő a saját és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatát külön-külön borítékban adja át az átvételre jogosult köztisztviselőnek.
- A képviselői vagyonnyilatkozat átvétele névvel ellátott nyílt borítékban, a hozzátartozói vagyonnyilatkozat átvétele névvel ellátott, lezárt, az átvételkor a Közös Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: Hivatal) körbélyegzőjével lepecsételt borítékban történik.
III.
A vagyonnyilatkozatok kezelésének szabályai
- A vagyonnyilatkozatokat az egyéb iratoktól elkülönítetten kell kezelni, azokat a körjegyző által kijelölt biztonsági zárral ellátott helyiségben, lemezszekrényben kell tárolni.
- A vagyonnyilatkozatokról és az ellenőrzési eljárásról a 2-3. számú függelék szerinti nyilvántartást kell vezetni.
- A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos technikai tevékenységet a II./2. pont alatti köztisztviselő végzi. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratokat iktatni kell. Az iktatást külön főszámra és a szükséges számú alszámra kell elvégezni.
- A vagyonnyilatkozatok nyilvánossága:
- a képviselői vagyonnyilatkozat nyilvános- kivéve az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatokat;
- a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat nem nyilvános, abba csak a bizottság tagjai tekinthetnek be ellenőrzés céljából.
- A képviselői vagyonnyilatkozatokat nem nyilvános, abba csak a bizottság tagjai tekinthetnek be ellenőrzés céljából.
- A Bizottság felel azért, hogy a vagyonnyilatkozatokat az adatvédelmi szabályoknak megfelelően őrizzék, kezeljék és hogy az azokban foglaltakat – a nyilvános vagyonnyilatkozatok kivételével – más ne ismerhesse meg.
- Ha a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett képviselő a Bizottságnak írásban bejelenti, hogy a közös háztartásban élő házas- vagy élettársa és gyermeke esetén a közös háztartásban élés megszűnt, a Bizottság az általa kezelt hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat haladéktalanul visszaadja a képviselőtestületi tagnak, melyről igazolást kell kiállítani.
- A képviselő megbízatásának megszűnésekkor a Bizottság a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett képviselő részére a saját és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat visszaadja, melyről igazolást kell kiállítani.
IV.
A vagyonnyilatkozat ellenőrzésével és az eljárással
kapcsolatos szabályok
- A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja: a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Bizottságnál bárki kezdeményezheti. A bizottság eljárására a képviselő-testület zárt ülésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Az eljárás kezdeményezésről a Bizottság elnöke haladéktalanul tájékoztatja az érintett képviselőt, aki haladéktalanul bejelenti az azonosító adatokat.
- Az ellenőrzési eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kedvezményező 8 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kedvezményezés nyilvánvalóan alaptalan, a Bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.
- Az ellenőrzési eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetén csak akkor van helye, ha az erre irányuló kedvezményezés új tényállást (adatot) tartalmaz. Az ellenőrzési eljárásra irányuló új tényállás nélkül elutasítja a kedvezményezést.
- A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás során a képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozatba történő betekintést a 4. számú függelék szerint vezetett „Betekintési nyilvántartás”-ban dokumentálni kell.
- A Bizottság ellenőrzési eljárásának eredményéről a képviselő-testület a soron következő ülésén tájékoztatja.
V.
Felelősségi szabályok
- A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos adatok védelméért, az adtakezelés jogszerűségéért a bizottság felelős.
- A képviselő felelős azért, hogy az általa bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljes körűek és aktuálisak legyenek.
- A vagyonnyilatkozatok technikai kezelése szabályainak megtartásáért a II./2. pont szerinti köztisztviselő felelős.
IGAZOLÁS
A vagyonnyilatkozatok átvételéről
Alulírott …………………………………… mint a vagyonnyilatkozat tételre kötelezett helyi önkormányzati képviselő, a mai napon az alábbi vagyonnyilatkozatot adom át:
……………………………. helyi önkormányzati képviselő
…………………………….. házastárs/élettárs
……………………………… gyermek
……………………………… gyermek
……………………………… gyermek
……………………………… gyermek
Pat, 20.. …………………. hó ………….. nap
…………………………… …………………………….
átadó átvevő
NYILVÁNTARTÁS
A vagyonnyilatkozat ellenőrzési eljárásáról
Sorszám | Nyilatkozattételre kötelezett | Hozzátartozó vagyonnyilatkozatok száma | Átvétel | |||
Házastárs/élettárs | Gyermek | iőpontja | ||||
1. | ||||||
2. | ||||||
3. | ||||||
4. | ||||||
5. | ||||||
6. | ||||||
7. | ||||||
8. | ||||||
9. | ||||||
10. | ||||||
11. | ||||||
NYILVÁNTARTÁS
a vagyonnyilatkozatok ellenőrzési eljárásáról
- A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás kedvezményező neve, címe:
Név: ………………………………..
Cím: ………………………………………………..
- Az eljárás kezdeményezésének időpontja: ………………….………..
- Az eljárásban érintett képviselő: ……………………………………..
- A vagyonnyilatkozat kifogásolt része: …………………………….............
- A 4. pont megjelölésének hiányában a hiánypótlásra felhívás időpontja: ……………………..
- Az érintett tájékoztatásának időpontja a bejelentésről: ………………………..
- Az azonosító adatok átadásának időpontja a Bizottság részére: ………………………….
- A Bizottság ülésének időpontja: ………………………………..
- Az eljárás eredménye: ………………………………..
- A bejelentés elutasítva, mert
- Nyilvánvalóan alaptalan;
- A bejelentő a hiánypótlásnak nem tett eleget;
- Az ismételt kedvezményezés új tényállást nem tartalmaz
- A bejelentés alapján a Bizottság az alábbiakat állapította meg.
- Az azonosító adatok törlésének időpontja: ……………………………………..
- A Képviselő-testület tájékoztatásának időpontja az eljárás eredményéről: …..…………….
NYILVÁNTARTÁS
A vagyonnyilatkozatokba történő betekintésről
Betekintő személy neve | Aláírása | Betekintés időpontja | Megjegyzés |
4.[55] számú függelék a 4/2011. (IV.01.) önkormányzati rendelethez
5.[56]számú függelék a 4/2011. (IV.01.) önkormányzati rendelethez
6. számú függelék a 4/2011. (IV.01.) önkormányzati rendelethez
T Á R S U L Á S O K
1./ Zalakaros Kistérség Többcélú Társulása
Székhely: 8749 Zalakaros, Gyógyfürdő tér 1.
2./ Zalakomár, Miháld, Sand, Pat Községi Önkormányzatok Intézményfenntartó Társulás
8751 Zalakomár, Tavasz u. 17.
3./ Nyugat-Balaton és Zala folyó medence Nagytérség Települési Szilárdhulladékai
Kezelésének Korszerű Megoldására létrehozott Önkormányzati Társulás Társulási
Tanácsa
A társulás rövidített neve:
ZALAISPA Hulladékgazdálkodási Társulás
Székhelye: 8798 Zalabér, Rákóczi Ferenc utca 2.
4./ Zalakaros Hétközi és Hétvégi Orvosi Ügyeleti Társulás
8749 Zalakaros, Gyógyfürdő tér 1.
5./ Nagybakónak, Murakeresztúr, Kisrécse, Zalasárszeg, Sand Községi Önkormányzatok Intézményfenntartó Társulás
8821 Nagybakónak, Tanács krt. 2.
Módosította: 3/2013.(III.21.) sz. ör. 1.§-a
Módosította: 3/2013.(III.21.) sz. ör. 2.§-a
Módosította: 3/2013.(III.21.) sz. ör. 3.§-a
A rendelet szövegét a9/2019.(VIII.29) önkormányzati rendelet 2.§-a módosította. Hatályos: 2019.08.30-tól
Módosította: 14/2014.(XII.01.) sz. ör. 1.§-a
Módosította:3/2013.(III.21.) sz. ör. 4.§-a
Módosította:3/2013.(III.21.) sz. ör. 4.§-a
Módosította:3/2013.(III.21.) sz. ör. 4.§-a
Módosította:3/2013.(III.21.) sz. ör. 5.§-a
Módosította:3/2013.(III.21.) sz. ör. 6.§-a
Módosította: 3/2013.(III.21.) sz. ör. 7.§-a
A rendelet szövegét a 9/2019.(VIII.29.) önkormányzati rendelet 3. §-a módosította. Hatályos: 2019.08.30-tól
Módosította: 3/2013.(III.21.) sz. ör. 9.§-a
Módosította: 3/2013.(III.21.) sz. ör. 10. §-a
Módosította: 3/2013.(III.21.) sz. ör. 11.§-a
Módosította: 3/2013.(III.21.) sz. ör. 12.§-a
Módosította: 3/2013.(III.21.) sz. ör. 13.§-a
Módosította:3/2013.(III.21.) sz. ör. 14.§-a
Módosította: 3/2013.(III.21.) sz. ör. 15.§-a
A rendelet szövegét a 9/2019.(VIII.29.) önkormányzati rendelet 5. §-a módosította. Hatályos: 2019.08.30-tól
Módosította: 3/2013.(III.21.) sz. ör. 16.§-a
Módosította: 3/2013.(III.21.) sz. ör.17.§-a
Módosította: 3/2013.(III.21.) sz. ör. 18.§-a
Módosította: 3/2013.(III.21.) sz. ör. 18.§-a
Módosította: 3/2013.(III.21.) sz. ör. 19.§-a
Módosította: 3/2013.(III.21.) sz. ör. 20.§-a
Módosította:3/2013.(III.21.) sz. ör. 21.§-a
Módosította:3/2013.(III.21.) sz. ör. 22.§-a
Módosította:3/2013.(III.21.) sz. ör. 23.§-a
Hatályon kívül helyezte a 9/2019.(VIII.29.) önkormányzati rendelet 9. §-a. Hatálytalan: 2019.08.30-tól.
Hatályon kívül helyezte a 9/2019.(VIII.29.) önkormányzati rendelet 9.§-a. Hatálytalan: 2019.VIII.30-tól
Módosította:3/2013.(III.21.) sz. ör.24.§-a
A rendelet szövegét a 9/2019.(VIII.29.) önkormányzati rendelet 6. §-a módosította. Hatályos: 2019.VIII.30-tól
Módosította: 3/2013.(III.21.) sz. ör. 25.§-a
Módosította: 3/2013.(III.21.) sz. ör.26.§-a
Módosította: 3/2013.(III.21.) sz. ör.26.§-a
A rendelet szövegét a 9/2019.(VIII.29.) önkormányzati rendelet 4. §-a módosította. Hatályos: 2019.08.30-tól
Módosította: 3/2013.(III.21.) sz. ör.27.§-a
Módosította: 3/2013.(III.21.) sz. ör.27.§-a
Módosította: 3/2013.(III.21.) sz. ör.27.§-a
Módosította: 3/2013.(III.21.) sz. ör.28.§-a
Kiegészítette a 9/2019.(VIII.29.) önkormányzati rendelet 7. §-a. Hatályos: 2019.08.30-tól
Módosította: 3/2013.(III.21.) sz. ör. 29.§-a
Módosította:3/2013.(III.21.) sz. ör.30.§-a
A rendelet szövegét a 9/2019.(VIII.29.) önkormányzati rendelet 8. §-a módosította. Hatályos: 2019.08.30-tól
Módosította:3/2013.(III.21.) sz. ör. 231.§-a
Módosította:3/2013.(III.21.) sz. ör. 32.§-a
Módosította:3/2013.(III.21.) sz. ör. 33.§-a
Hatályon kívül helyezte a 3/2013.(III.21.) 35.§-a
Módosította: 3/2013.(III.21.) sz. ör. 36.-a, hatályba lép 2013. március 22. napján
A rendelet szövegét a 3/2013 (III.21.) önkormányzati rendelet 34 §-a módosította. Hatályos: 2013. március 22-től
A rendelet szövegét a 14/2014 (XII.01.) önkormányzati rendelet 2 §-a módosította. Hatályos: 2014. december 2-től
A rendelet szövegét a 9/2016 (VI.22.) önkormányzati rendelet 1 §-a módosította. Hatályos: 2016. június 23-tól
Hatályon kívül 2013.01.01-től
Hatályon kívül 2013.01.01-től