1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Sand Község Önkormányzata

(2) Az önkormányzat működési területe: Sand község közigazgatási területe

(3) Az önkormányzat képviselő-testületének elnevezése: Sand Község Önkormányzata Képviselő-testülete.

(4) Az önkormányzat székhelye: 8824 Sand, Kanizsai u. 37.

(5)^[1] A képviselő-testület hivatalának megnevezése: Galamboki Közös Önkormányzati Hivatal

2. § (1) Az önkormányzat jelképei: címer, zászló, pecsét. A címer és zászló leírását, valamint használatát külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(2)^[2] A képviselő-testület, a polgármester kör alakú pecsétjének közepén a Magyar Köztársaság címere van, a körívben, pedig a következő felirat olvasható:

3. § (1) A polgármester gondoskodik arról, hogy a község lakossága a nemzeti és a helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.

(2) Sand Község ünnepe: augusztus hónap 20. napját megelőző szombat

(3) A község nemzetközi kapcsolatot tart fenn Hodos szlovén településsel. A képviselő-testület külföldi önkormányzatokkal történő együttműködési megállapodások megkötésére törekszik a község gazdasága és polgárai javára.

(4) A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában – ezek fejlesztése érdekében – együttműködik a Megyei Önkormányzattal. A koordináció keretében közvetlen cél a megyei tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester, illetve a jegyző feladata.

(5)^[3] Mötv. 13. §-ában foglalt rendelkezések alapján az Önkormányzat helyi közszolgáltatási feladatairól az alábbiak szerint gondoskodik:

• a) az egészséges ivóvíz ellátásáról a Dél-Zalai Víz- és Csatornamű Zrt. gondoskodik,
• b) az általános iskolai oktatásról és nevelésről, valamint az óvodai nevelésről közoktatási megállapodás alapján gondoskodik,
• c) az egészségügyi alapellátást egyrészt az Önkormányzattal háziorvosi feladatok ellátása vállalkozási formában szerződést kötött háziorvos biztosítja, továbbá a fogorvosi alapellátásról és a háziorvosi ügyeleti ellátásról az önkormányzat társulásos formában gondoskodik
• d) a szociális alapellátást saját önkormányzati alkalmazottak, valamint a gyermekjóléti, illetve gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző személy alkalmazásával, valamint a Zalakaros Kistérség Többcélú Társulása által fenntartott – Szociális Alapellátó Szolgáltat útján - biztosítja.^[4]
• e) villamos-energiaszolgáltatást, helyi közvilágítást az E.ON Dél-Dunántúli Áramszolgáltató Zrt. biztosítja,
• f) a helyi közutak és köztemetők fenntartását részben maga az önkormányzat- elsődlegesen közmunkások alkalmazásával - látja el.
• g)^[5] a települési szilárd hulladék elszállítását a Viridis-Pannónia Kft-vel meglévő szerződés biztosítja

(6) Az önkormányzat az (5) bekezdésben felsoroltakon túl szabadon magára vállalhat többletfeladatot. A pénzügyi kihatással is járó többletfeladatról mindig az éves gazdálkodást meghatározó költségvetési rendeletében dönt

4. § (1)^[6] Az Önkormányzat jogállását az Mötv. 41. §-a határozza meg.

(2)^[7] Az Önkormányzati feladatokat a Képviselőtestület és szervei:

5. § (1)^[10] Az önkormányzat képviselőinek száma: 5 fő.

(2) A képviselő-testület tagjainak névsorát jelen rendelet 1. sz. függeléke tartalmazza.

6. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést (rendes és rendkívüli ülése zárt ülés is lehet), valamint közmeghallgatást tart.

(2) A képviselő-testületet a polgármester – akadályoztatása esetén az képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester – írásbeli meghívóval hívja össze. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a legidősebb képviselő (korelnök) hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését.

(3) A képviselő-testület az önkormányzat székhelyén, Sand, Kanizsai u. 37. szám alatt Kultúrházban tartja üléseit, de amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy egyéb körülmény indokolja a képviselő-testület máshol is ülésezhet.

7. § (1)^[11] Az Mötv. 47. § /1/ bekezdése alapján a Képviselőtestület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele jelen van.

(2) Ha fentiekben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen, a polgármester az ülést bezárja, a nem tárgyalt napirendet, vagy rendkívüli ülésen, vagy a következő rendes ülésen tárgyalja a képviselő-testület, az irányadó szabályok szerint az előzetesen kitűzött napirend bővíthető.

8. § (1) A képviselőtestület alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását követő tizenöt napon belül tartja meg, melyet a polgármester hív össze és vezeti.^[12]

(2) A képviselő- testület alakuló ülésén résztvevőket a Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatja a polgármester és a képviselők választásának eredményéről és törvényességéről, majd sor kerül a megbízólevelek átadására.

(3) A polgármester és a képviselők az alakuló ülésen, illetve a – időközi választás esetén – megválasztásukat követő első ülésen ünnepélyes esküt tesznek és aláírják az esküokmányokat.

(4) Az alakuló ülésről távollevő képviselő az esküt azon a testületi ülésen teszi le, amelyen először vesz részt.

9. § A képviselőtestület a saját tagjai közül – a polgármester javaslatára, titkos szavazással, az Ötv. 34. § (1) bekezdésében meghatározott időtartamra – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ.

10. § (1) A képviselő-testület az alakuló ülésén megválasztja a bizottság tagjait.

(2) A bizottság nem képviselő tagjainak személyére bármely képviselő javaslatot tehet. A bizottság nem képviselő tagjai a képviselő-testület előtt esküt tesznek.

(3) A bizottsági tagság megszűnése esetén az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni az új bizottsági tag megválasztásakor.

11. § (1) A polgármester az alakuló ülésen programot (ciklusprogram) terjeszt a képviselő-testület elé, amely a képviselő-testület megbízatásának időtartamára vonatkozik és a településfejlesztés, valamint a helyi közszolgáltatások szervezésének fő céljait és feladatait tartalmazza.

(2) A képviselő-testület a program elfogadását követően jelentős külső és belső gazdasági körülmények változása esetén a polgármester és a bizottságok javaslata alapján a programot módosíthatja.

(3)^[13] A képviselő-testület a ciklusprogram alapján az alakuló ülést követő hat hónapon belül az önkormányzat gazdasági programját és fejlesztési tervét.

12. § (1)^[14] A képviselő-testület munkatervében megjelölt időpontban (továbbiakban: rendes ülés) ülésezik. A képviselőtestület szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal ülésezik.

(2) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal a meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.

(3) A meghívót a lakosság tájékoztatása érdekében ki kell függeszteni az önkormányzat (Sand, Kanizsai u. 37.) épületénél, a Kultúrháznál található hivatalos hirdetőtáblán.

(4) A meghívó tartalmazza az ülés helyét, a nyilvános ülés kezdésének időpontját, a javasolt napirendeket és a napirendek előterjesztőit.

13. § (1)^[15] Az Mötv. 44. §-a szerint a Képviselőtestületi ülést össze kell hívni

• a) a megválasztott képviselők egynegyedének
• b) a testület állandó bizottságainak
• c) a Megyei Kormányhivatal vezetőjének indítványára.

(2) Rendkívüli ülés indítványozását írásban a polgármesternél kell előterjeszteni.

(3) A polgármester az indítvány benyújtásától számított 15 napon belül köteles a rendkívüli ülést írásban a napirend(ek) feltüntetésével összehívni.

(4) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze. A rendkívüli ülés összehívásának indokát és időpontját a meghívóban fel kell tüntetni.

(5) Sürgős, halasztást nem tűrő, rendkívüli esetben a meghívó az ülés előtti napon is kiküldhető. El lehet tekinteni az írásbeliségtől is – telefonon történő meghívás esetén, de a sürgősség okát mindenképpen közölni kell.

(6)^[16] Ha az ülés összehívására a 13. § (1) bekezdés a/ vagy b/ pontja alapján kerül sor, a meghívónak az ülés összehívásának indokát is tartalmaznia kell.

14. § (1)^[17] A testületi ülésekre meg kell hívni:

• a) képviselőket
• b) a jegyzőt,
• c) a napirenddel érintett bizottságok által felkért szakértőket,
• d) a közös önkormányzati hivatal illetékes köztisztviselőjét,
• e) akiket a polgármester vagy a testület indokoltnak tart,
• f) a napirend által érintett intézmények, szervezetek vezetőit,
• g) akiknek meghívását jogszabály kötelezően előírja.
• h) a településen működő önszerveződő közösségek képviselőit: Sand 2000 Közhasznú Egyesület elnökét, Sandi Íjász. Hagyományőrző Sportegyesület elnökét.

(2)^[18] A Képviselőtestület ülésére meghívandó önszerveződő közösségek képviselőit tevékenységi körében tanácskozási jog illeti meg a Képviselőtestület és bizottsága ülésein. A településen működő egyéb önszerveződő közösségek képviselői eseti döntéssel részt vehetnek egyes napirendek megvitatásán.

15. § (1) A testületi ülések nyilvánosak.

(2) A nyilvános ülésen a részvételi lehetőség nem korlátozható. Az ülésen – az erre kijelölt helyen – hallgatóként bárki megjelenhet. A képviselőtestület működését hozzászólással, megjegyzéssel kérdéssel, véleménynyilvánítással a hallgatóság nem zavarhatja. A rendbontó választópolgárokat a polgármester kivezettetheti.

(3) A testület esetenként – egyszerű szótöbbséggel – dönt a hozzászólási jog megadásáról az ülésen hallgatóként megjelenteknek maximum 5 perc időtartamra.

16. § (1)^[19] A testület:

• a) zárt ülést tart az Mötv. 46. § /2/ bekezdés a./, b./ pontja alapján.
• b) minősített többséggel zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. § /2/ bekezdés c./ pontjában foglalt esetben.
• c) Az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben.^[20]
• d) Az Mötv 46. § /2 bekezdés c) pontjában meghatározott üzleti érdek sérelme áll fenn, ha a rendelkezés konkrét vagyontárgy (vagyonelem) felett történik és
  a rendelkezés az adott vagyontárgy (vagyonelem) jogi helyzetét közvetlenül befolyásolja és a döntéshozatali folyamat nyilvánossága vagy a döntés indokainak (előzetes) nyilvánosságra kerülése az önkormányzat gazdasági érdekeit vagy gazdálkodásának biztonságát alaposan vélelmezhetően közvetlenül veszélyeztetné.

(2)^[21] A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésben felsorolt személyek vehet(nek) részt.

(3) Zárt ülés tartását indítványozhatja:

• a) a polgármester;
• b) bármely képviselő;
• c) a jegyző;
• d) az érintett személy.

(4) Az (1) bekezdés a) pont esetében a zárt ülést el kell rendelni, a b) pont esetében az indítványról a testület dönt.

(5) A zárt ülés jegyzőkönyvébe – a polgármesteren és a jegyzőn kívül – csak a képviselő-testület tagjai, és a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy annak hivatalos jogi képviselője tekinthet be.

(6) A zárt ülésen tárgyalt előterjesztésekben hozott döntéseket, amelyek közérdekű és közérdekből nyilvános adatot tartalmaznak a testületi ülést követően a jelen rendelet 36. § (5) bekezdése szerint kell nyilvánosságra hozni.

17. § (1) A képviselő-testületi ülés napirendi pontjaira, tárgyalásuk sorrendjére a polgármester a meghívóban tesz javaslatot. Az ülés napirendjéről - figyelembe véve a képviselői javaslatokat - a képviselő-testület határoz.

(2) A képviselő-testület olyan halaszthatatlan döntést igénylő előterjesztést is napirendre vehet, melyre tekintettel a képviselő-testület rendkívüli ülése is összehívható lenne. A napirendre vétel önálló napirendi pontként történik.

(3) A tájékoztatókhoz csak kérdés tehető fel és a tájékoztatókra és a kérdésekre adott válaszokról vita nem indítható.

18. § (1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület, a bizottság, a polgármester, vagy valamely képviselő- testületi képviselő által javasolt:

• a) rendeleti javaslat
• b) határozati javaslat
• c) beszámoló

(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra.

(3)^[22] A képviselő-testülethez előterjesztést nyújthatnak be:

• a) a képviselők;
• b) a polgármester és az alpolgármester;
• c) a bizottság;
• d) a jegyző;
• e) akit a polgármester felkér.

(4) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

• a) az előterjesztő megnevezését;
• b) az előterjesztés készítőjét;
• c) az előterjesztés tárgyát;
• d) az előzetes véleményezés megtörténtét;
• e) a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját;
• f) a döntési javaslatok indokait;
• g) a határozati javaslatot, illetve a rendelet tervezetét;
• h) a határidőt, a végrehajtásért, illetve az ellenőrzésért felelős megnevezését;

(5) Tájékoztató-jelentés határozati javaslat nélkül is előterjeszthető.

19. § Az előterjesztés kiküldésekor még nem ismert olyan kérdésekben, amelyekben sürgős döntést kell hozni, az ülésen is lehet előterjesztést kiosztani és felvenni a napirendi pontok közé, melynek feltétele, hogy azt a képviselők egyszerű szótöbbséggel a napirendek közé megszavazzák. Az előterjesztés felvételének szavazásra történő bocsátása előtt a polgármesternek, illetve az előterjesztőnek meg kell indokolni annak szükségességét és rövid tartalmát.

20. § (1) Az interpelláció olyan felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban kell, hogy álljon az önkormányzat hatáskörének ellátásával, illetőleg annak valamely – az önkormányzat irányítása alá tartozó – szervezet hatáskörébe kell tartoznia.

(2) A képviselő a képviselő-testület ülésén – napirendek lezárása után – a polgármestertől, az alpolgármestertől, az Önkormányzati bizottság elnökétől és a jegyzőtől önkormányzati ügyben szóban vagy írásban felvilágosítást kérhet (interpellálhat).

(3) Az interpellált az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – legfeljebb 5 percben köteles válaszolni. Ha a megkérdezett írásban ad választ, válaszát minden képviselőhöz el kell juttatni. Az elfogadásáról azonban ekkor is (a következő) testületi ülésen kell dönteni.

(4) Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 8 nappal sor került, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni.

(5) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A képviselő-testület részletesebb kivizsgálást is elrendelhet, ezzel megbízhatja a polgármestert, az alpolgármestert, a bizottság elnökét.

(6) Ideiglenes bizottság is megbízható a kivizsgálással, valamint a kivizsgálás bármely szakaszában külső szakértő is bevonható. A kivizsgálásban az interpelláló képviselő maga is részt –vehet.

(7) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásról. Ha a testület nem fogadja el a választ, annak vizsgálatát az 5. pont szerint kell lefolytatni.

(8) Az interpellációkról a jegyző rendszeres és folyamatos nyilvántartást vezet.

21. § (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén a napirendek tárgyalását követően a polgármesterhez, alpolgármesterekhez, jegyzőhöz és a bizottság elnökéhez kérdést intézhet.

(2) A kérdés az önkormányzat feladatkörébe tartozó, szervezeti, működési, döntési és előkészítő jellegű felvilágosítás kérés, amely nem kapcsolódik az ülés napirendjeinek témaköréhez, és nem sorolható az interpelláció fogalomkörébe.

(3) A kérdéshez hozzászólásnak viszontválasznak nincs helye, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület nem dönt.

(4) A kérdés elmondására és a válaszra 3-3 perc áll rendelkezésre.

(5) Amennyiben a kérdezett a választ az ülésen nem tudja azonnal megadni, úgy köteles arra 15 napon belül írásban válaszolni, mely írásos választ egyidejűleg valamennyi képviselő részére meg kell küldeni.

22. § A képviselő a közérdeklődésre számot tartó bejelentéseket, kérdéseket a képviselői közlemények keretében legfeljebb egyszer, 2 perc időtartamban terjesztheti elő. A közleményekhez kérdésnek, hozzászólásnak nincs helye.

23. § (1) A képviselő a – képviselőtestület feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben – a napirendben nem szereplő képviselői indítványt terjeszthet elő, amelynek meg kell felelnie az előterjesztésekkel szemben támasztott alaki követelményeknek.

(2) A képviselői indítványokat legalább a képviselő-testületi ülést megelőző 3 nappal kell a polgármesternek írásban vagy elektronikus úton leadni.

(3) Az önálló indítványt a polgármester a testületi ülés meghívójában napirendi javaslatként tünteti fel, és annak mellékleteként kiküldi.

(4) A képviselő-testületi ülés előtt csak a napirendekhez vagy az önkormányzati feladatokhoz kapcsolódó kiegészítő anyagok oszthatók ki.

24. § (1) A képviselő-testületi ülést a polgármester vagy a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester, mindkettejük tartós akadályoztatása esetén a korelnök vezeti az ülést.

(2) Az ülést a polgármester nyitja meg és a határozatképesség szempontjából megállapítja a jelenlévő képviselők számát, valamint azt, hogy az ülés az SZMSZ előírásainak megfelelően került-e összehívásra.

(3) A polgármester az ülés tartama alatt az egyes napirendi pontokkal kapcsolatos határozathozatalnál is ellenőrzi a határozatképességet.

(4) A polgármester, illetve az előterjesztő javasolhatja – maximum 3 perces indokolással – a napirendi pont tárgyalásának megszakítását vagy a napirendi pont határozathozatal nélkül történi lezárását. Erről a képviselő-testület vita nélkül – egyszerű szótöbbséggel – dönt, egyúttal meghatározza a napirendi pont szükség szerinti kiegészítését, illetve tárgyalásának új időpontját.

(5) A képviselő-testületi ülésen résztvevő képviselők, illetve minden jelenlévő személy köteles a tanácskozás rendjét fenntartani és méltóságát tiszteletben tartani.

(6) A polgármester gondoskodik a képviselő-testületi ülés rendjének fenntartásáról.

(7) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében a polgármester:

• a) A tárgytól eltérő vagy önmagát ismétlő felszólalót figyelmezteti, ismétlődő figyelmeztetés esetében megvonja tőle a szót. Akitől a szót megvonták, az ugyanabban a tárgykörben nem szólalhat fel újra;
• b) Rendreutasítja azt a képviselőt, aki a testületi ülés méltóságát sértő kifejezést használ.

25. § (1) A polgármester előterjeszti a nyílt ülés napirendi tervezetét, mégpedig a következő sorrendiséget figyelembe véve:

• a) az ülés aktuális napirendi pontjai (rendeletek, előterjesztések, beszámolók, tájékoztatók),
• b) képviselői bejelentések, interpellációk, kérdések tárgyalása,
• c) korábban benyújtott, adott ülésen tárgyalandó interpellációkra, kérdésekre adott válaszok megvitatása,
• d) egyéb ügyek.

(2) A zárt ülés napirendjeinek ismertetésére és a napirend elfogadására a nyílt ülés lezárását követően – külön ülés keretében – kerül sor.

(3) A nyílt, illetve a zárt ülés napirendi tervezetéről a képviselő-testület vita nélkül határoz. Az ismertetett és elfogadott napirend egyben tárgyalási sorrendet is jelent.

(4) A polgármester és bármely képviselő kezdeményezheti a napirendi pontok összevont tárgyalását, tárgyalási sorrendjének módosítását. A tárgyalási sorrend cseréjéről a képviselő- testület vita nélkül, a jelenlévők többségi szavazatával határoz.

(5) A polgármester minden napirendi pont felett (a tájékoztatók kivételével) az előterjesztést követően köteles vitát nyitni, majd azt lezárni.

(6) Az előterjesztő szóbeli kiegészítése maximum 5 perc lehet. Az előterjesztő a válaszok megadásánál igénybe veheti a tanácskozási joggal nem rendelkező, de jelenlévő szakértő(k) segítségét is.

(7) A képviselőknek a napirendhez való hozzászólásra a polgármester adja meg a szót.

(8) A hozzászóló mondanivalójának időtartama maximum 5 perc lehet, amibe a kérdésfeltevés ideje nem számít bele.

(9) Második hozzászólásra 2 percben van lehetőség. A polgármester engedélyezheti a többszöri hozzászólást.

(10) A vita lezárását követően a polgármester szavazásra teszi fel a határozati javaslatokat.

(11) A vita lezárására bármelyik képviselő vagy a levezető elnök tehet javaslatot. A képviselő-testület a javaslatról vita nélkül határoz.

(12) A jegyző törvényességi észrevétel esetén köteles felszólalni.

26. § Módosító javaslatot a képviselők a napirendi pont vitájának keretében terjeszthetnek elő.

27. § (1) Az ügyrendi javaslat a képviselő-testület vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érinti, eljárási kérdésekre vonatkozó javaslat.

(2) Ügyrendi javaslat céljából a képviselők az ülés során bármikor szót kérhetnek, ha a levezető elnök megállapítja, hogy a javaslat nem ügyrendi, a képviselőitől megvonja a szót.

(3) Az ügyrendi javaslat megfogalmazásának időtartama legfeljebb 1 perc lehet.

(4) Az ügyrendi javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(5) Nem minősül vitának a jegyzőnek az adott ügyrendi javaslat jogszabályba ütközése tekintetében kifejtett álláspontja.

28. § (1)^[23] A képviselőtestületi döntéshozatalából történő kizárásra az Mötv. 49. §. /1/ -/3/ bekezdésének szabályait kell alkalmazni.

(2)^[24] A Képviselőtestület minősített többségének szavazata szükséges az Mötv. 50. §-ában meghatározottakon kívül az alábbi esetekben:

• a) a Képviselőtestület munkaprogramjának, gazdasági programjának, fejlesztési tervének az elfogadása,
• b) a településrendezési terv elfogadása,
• c) az Önkormányzat vagyonával, tulajdonával való rendelkezés,
• d) hitel felvételéhez,
• e) kitüntetés, díszpolgári cím adományozása,
• f) helyi népszavazás kiírásához,
• g) testületi hatáskörök átruházása.

29. § (1) A képviselőknek szavazni csak személyesen lehet.

(2) A szavazás jellege nyílt vagy titkos lehet. A nyílt szavazás esetén név szerinti szavazás is elrendelhető.

(3) A levezető elnöknek a vita során elhangzottakat egymástól elkülönítve kell megszavaztatni, mégpedig úgy, hogy előbb a módosító javaslatokat, majd az eredeti javaslatot bocsátja szavazásra. A szavazás eredményének megállapítása után a levezető elnök kihirdeti a végleges határozatot.

(4) A képviselő-testületi ülésen a nyílt szavazás kézfeltartással történik.

30. § (1)^[25] Név szerinti szavazást elrendelésére az Mötv. 48. § /3/ bekezdésében meghatározott esetekben van lehetőség. A képviselői indítványról a képviselőtestület egyszerű szótöbbséggel határoz.

(2) Név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ABC sorrendben kell az Ügyrendi Bizottság elnökének felolvasni.

(3) A képviselők az „igen” „nem”, illetve a „tartózkodás” szavak érthető kimondásával szavaznak.

(4) Az elnök vagy az őt helyettesítő képviselő a szavazást a képviselők névsorán feltünteti, a szavazatokat külön-külön összeszámolja és kihirdeti a szavazás eredményét. A szavazási névsor a jegyzőkönyv része.

31. § ^[26]A Képviselőtestület titkos szavazást tarthat az Mötv. 46. § /2/ bekezdésében meghatározott ügyekben, titkos szavazást tart az alpolgármester választás esetében.

32. § (1) A szavazás titkosságáról és a titkos szavazás módjáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) A titkos szavazás szavazólapon történik, amelyet a hivatal hivatalos pecsétjével kell ellátni.

(3) Érvényesen szavazni csak a szavazólapon szereplő jelölt(ek)re, döntési alternatívákra lehet.

(4) Érvénytelen a szavazat; ha:

• a) nem hivatalos – bélyegzőlenyomat nélküli – szavazólapon adták le;
• b) ceruzával töltötték ki a szavazólapot;
• c) nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy a képviselő kire, illetve milyen döntési alternatívákra szavazott;
• d) a szavazó képviselő a megválaszthatónál több jelölt nevét, illetve több döntési alternatívát hagy a szavazólapon.

33. § (1) A titkos szavazás lebonyolításában az Ügyrendi Bizottság vesz részt.

(2) Az Ügyrendi Bizottság megállapítja a titkos szavazás eredményét, melyről tájékoztatja a képviselő-testületet. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül.

(3) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

• a) a szavazás helyét és időpontját;
• b) a szavazás során hozott határozatokat, fontosabb eseményeket;
• c) a szavazás eredményét.

(4) A jegyzőkönyvet az Ügyrendi Bizottság szavazás lebonyolításában résztvevő tagjai aláírásukkal hitelesítik.

34. § A szavazólapoknak a képviselők részére történő átadását a képviselők névjegyzékén jelölni kell.

35. § (1) A képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkot és határozatokat hoz.

(2) A testületi döntéseket naptári évenként kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni: ……./……… (… …) önkormányzati rendelet/határozat.

(3) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti a polgármester, a képviselő, a képviselő-testület bizottsága, a jegyző, civil szervezet képviselője.

(4) A rendelet szakmai előkészítését a jegyző végzi, de a képviselő-testület szükség esetén más szakértőket is felkérhet, valamint előkészítő csoportot hozhat létre.

(5) A rendelet és a normatív határozatok kihirdetésére a helyben szokásos módon, az önkormányzat (Sand, Kanizsai u. 37.) épületénél, a Kultúrháznál található hivatalos hirdetőtáblán kerül sor.

36. § (1) A testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2)^[27] A jegyzőkönyv készítés szabályaira az Mötv. 52. §-ában foglaltakat kell alkalmazni. A jegyzőkönyv tartalmazza az ülés helyét, idejét, jellegét, a távol maradt képviselők nevét, a távollét okát, a tanácskozási joggal meghívottak nevét, a napirendi pontonként az előadók nevét, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát, a felszólalók nevét és mondanivalójuk lényegét, az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat, kérdéseket, azokkal kapcsolatos válaszokat, határozatokat, képviselő kérésére véleményének rögzítését, aláírásokat, dátumot, pecsétet.

(3) A polgármester, valamint a képviselők indítványára a testület egészéről, vagy egy-egy napirendjének a tárgyalásáról szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni.

(4) A jegyzőkönyv mellékletei a meghívó, az előterjesztések, rendelet-tervezetek, rendeletek, határozat-tervezetek, jelenléti ív, írásban benyújtott hozzászólás.

(5)^[28] A választópolgárok a képviselőtestületi előterjesztéseket és az ülések jegyzőkönyveit – a zárt ülés kivételével – Galamboki Közös Önkormányzati Hivatalban (Galambok, Ady u. 2.) tekinthetik meg.

36/A. § ^[29] (1) A képviselő-testület más település képviselő-testületeivel együttes ülést tarthat.

(2) A képviselő-testületek együttes ülésére szóló meghívót az érintett települések polgármesterei írják alá.

(3) Ha az együttes ülés színhelyeként az együttműködés gesztor települése, vagy a székhelytelepülése van megjelölve akkor az együttes ülést az érintett polgármestere vezeti, egyéb esetben az ülés vezetése az érintettek megállapodása alapján történik.

(4) Az együttes ülésen a határozatképességet a résztvevő képviselő-testületek külön-külön megállapított határozat képessége figyelembevételével kell megállapítani.

(5) A napirend vitája után a határozati javaslatot a résztvevő képviselő-testületeknek külön-külön kell szavazásra feltenni. Egybehangzó határozatok meghozatala esetén a javaslatot elfogadottnak kell tekinteni és a jegyzőkönyvben a részdöntések eredményét egy határozatban kell rögzíteni.

(6) Az együttes ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni a képviselő-testület üléseiről készült jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok szerint. A jegyzőkönyvet az érintett települések polgármesterei, jegyző(i) írják alá.

37. § (1) A képviselőtestület - a költségvetésben meghatározott összeg erejéig - anyagilag is támogatja a lakossági önszerveződő közösségek tevékenységét, illetőleg a közösségekkel együttműködik.

(2) Az együttműködés formái:

• a) közmeghallgatás
• b) polgármesteri, alpolgármesteri fogadóóra
• c) a képviselő-testület ülésének nyilvánossága
• d) lakossági fórumok

(3) A lakossággal való élő és szorosabb kapcsolattartást szolgálja a képviselő-testület dokumentumainak széles körben való ismertetése.

38. § (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetetten közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás időpontjáról a lakosságot tájékoztatni kell, összehívásáért és meghirdetéséért a polgármester a felelős.

(3) A közmeghallgatáson elhangzottak (közérdekű javaslatok, észrevételek) összegzéséről a közmeghallgatást követi két hónapon belül a polgármester ad tájékoztatást.

(4) A közmeghallgatás technikai lebonyolításáért a jegyző felelős.

(5) Közmeghallgatás összehívása előtt a polgármester tájékoztatást tesz közzé közmeghallgatás időpontja előtt legalább 5 nappal a következő helyeken:

• a) az önkormányzat hirdetőtábláin történő kifüggesztéssel,
• b) a településen működő üzletekben.

(6) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre a képviselő-testületnek lehetőleg azonnal válaszolni kell.

(7) Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat a közmeghallgatáson nem válaszolható meg, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a polgármester vizsgálja.

(8) A kérdést a polgármester 15 napon belül megválaszolja a kérdezőnek. A válaszról a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell.

(9) A közmeghallgatáson a képviselő-testület önálló napirendeket is megtárgyalhat.

39. § Lakossági fórumot kell tartani:

• a) a településrendezési szabályzat, valamint a szabályozási tervek elfogadását megelőzően;
• b) a lakosság életkörülményeire jelentősen ható helyi önkormányzati döntések előkészítésekor
• c) minden olyan kérdésben, amit törvény ír elő.

42. § (1)^[32] A képviselő jogállását az Mötv, és a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény rendelkezései határozzák meg.

(2) A képviselő a Bünteti Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 137. § (1) bekezdés g.) pontja szerint hivatalos személynek minősül.

(3) Minden önkormányzati képviselő jogai és kötelezettségei azonosak.

43. § (1) A képviselő köteles:

• a) részt venni a képviselő-testület munkájában;
• b) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára;
• c) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint különböző vizsgálatokban
• d) rendszeresen kapcsolatot tartani a választókkal, a lakosság közösségeivel;
• e) bejelenteni személyes érintettségét döntéshozatalnál;
• f) testületi vagy bizottsági ülésről történi távolmaradását minden esetben indoklással együtt előzetesen az Önkormányzat Hivatalában bejelenteni^[33]
• g) a képviselői minőségében megszerzett vagy tudomására jutott információt megőrizni,
• h) azt saját maga és más előnyére, illetve hátrányára felhasználni tilos;
• i) köteles megtartani a tudomására jutott állami és szolgálati titkot, valamint köteles figyelembe venni az Alkotmánynak, a Polgári Törvénykönyvnek és a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvántartásáról szóló, az 1993. évi LXIII. törvénynek a magántitok és a személyi adatok védelmére vonatkozó szabályait. Titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll.
• j) vagyonnyilatkozatot tenni az 2000. évi XCVI tv. 10/A § (1) bekezdése alapján kell.

(2) Azt a képviselőt, aki a szabályszerűen kiküldött meghívóban megjelölt időpontban a képviselő- testület üléséről előzetes bejelentés vagy igazolás nélkül távol marad, és távolmaradását alapos indokkal nem menti ki, igazolatlanul távollevőnek kell minősíteni.

(3) A képviselő-testület tagjai és hozzátartozóik vagyonnyilatkozatának kezeléséről, nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló részletes szabályokat a rendelet 3. sz. függeléke tartalmazza.

(4)^[34] A képviselő-testület bármely tagja javaslatára, azt a képviselőt aki a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, és a képviselő-testület megállapítja, hogy a bejelentési kötelezettsége fennállt, polgármester figyelmeztetésben részesíti, annak érdekében, hogy a kötelezettségének a jövőben tegyen eleget.

44. § (1) A képviselő-testület a 2. sz. mellékletben meghatározott önkormányzati feladatok ellátására alábbi állandó bizottságot hoz létre: Ügyrendi Bizottság

(2) Az Ügyrendi Bizottság tagjainak névsorát a 2. sz. függelék tartalmazza.

(3) A képviselő-testület meghatározott feladatkörök ellátására ideiglenes (ad hoc) bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság elnöke minden esetben csak képviselő lehet.

45. § (1) A bizottság a belső működési szabályait - az Ötv. és az SZMSZ keretei között - maga állapítja meg.

(2) Az Ügyrendi Bizottság általános feladatai:

• a) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,
• b) a képviselő-testület döntéseinek előkészítése érdekében megvitatja és állást foglal a feladatkörébe tartozó ügyekben, beleértve a testületi előterjesztések véleményezését is.
• c) előkészíti a meghatározott előterjesztéseket,
• d) közreműködik a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok előkészítésében,
• e) javaslatot tesz a képviselő-testület hatáskörébe tartozó és a bizottság feladatkörét érintő személyi kérdésekben.

(3) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) A képviselő-testület meghatározhatja azokat az előterjesztéseket, amelyeket a bizottság nyújt be, illetve amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez.

(5) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. Az elnököt akadályoztatása esetén az általa kijelölt tag helyettesíti.

(6) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely - a bizottság feladatkörébe tartozó - ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(7) A bizottsági döntéshozatalból való kizárásra és a zárt ülés tartására az Ötv. szabályait kell alkalmazni. Zárt ülésről csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.

46. § (1)^[35] A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, amely az elhangzott felszólalások rövid, tömör ismertetését, a hozott döntést, - külön indítványra - a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a bizottság egy tagja írja alá.

(2)^[36] A bizottsági jegyzőkönyvet a jegyző az ülést követő 15 napon belül megküldi a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervéhez.

(3) A bizottság elnöke a bizottság tevékenységéről évenként beszámol a képviselő-testületnek.

47. § (1) A polgármester a választópolgárok által közvetlenül megválasztott tisztségviselő, az önkormányzat képviselő-testületének tagja.

(2) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

(3) A 2011.évi CXCIX. törvény 225/A. § szerint a polgármesteri foglalkoztatási jogviszony a képviselő-testület és a polgármester között választással létrejövő, sajátos közszolgálati jogviszony.^[37]

(4) A polgármester az Önkormányzat Hivatalában (Sand, Kanizsai u. 37.) minden nap reggel 8.00 órától 9.00 óráig fogadóórát tart.

(5) A polgármester illetményét a képviselő-testület állapítja meg.

(6) A képviselő-testület a polgármester részére – egyedi döntés alapján – költségátalányt állapíthat meg.

(7)^[38] A képviselőtestület a polgármester szabadságának kiadásának, engedélyezésének jogát átruházza az Igazgatási és Ügyrendi Bizottságra.

(8)^[39] Az Igazgatási és Ügyrendi bizottság a polgármester igényének ismeretében – a Ktv. 41/A .§ meghatározottak szerint minden év február végéig szabadságolási tervet készít a polgármester tárgyéi szabadságának ütemezéséről. A bizottság a szabadságolási tervet határozattal fogadja el. A szabadság engedély aláírásával az Igazgatási és Ügyrendi Bizottság elnökét hatalmazza fel.

(9)^[40] A polgármester szabadság nyilvántartását a jegyző vezeti és gondoskodik a Magyar Államkincstár illetékes igazgatóságához való jelentés megtételéről.

48. § (1)^[41] A polgármester az Mötv. 67. § rendelkezései szerint látja el feladatait.

(2) A polgármester egyéb feladatai:

• a) gyakorolja a testület által átruházott hatásköröket, melyet az SZMSZ 1.sz. melléklet tartalmaz;
• b) gondoskodik az önkormányzati intézmények, gazdasági szervezetek, valamint az önkormányzat más szervezetének ellenőrzéséről;
• c) segíti a képviselők és a bizottság munkáját;
• d) rendszeres időközönként fogadóórát tart;
• e) ápolja az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait.

(3)^[42] Amennyiben a képviselőtestületi ülés – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a képviselőtestület törvényben át nem ruházható hatásköreként meghatározott ügyek kivételével minden más ügyben döntést hozhat. A polgármester a döntéséről a közgyűlést a következő ülésen tájékoztatja.

49. § (1) A képviselő-testület az Ötv. 34. § (1) bekezdése alapján a saját tagjai közül egy alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester képviseli az önkormányzatot, szükség szerint helyettesíti a polgármestert.

(3) Az alpolgármester a megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

(4) Az alpolgármester az Önkormányzat Hivatalában (Kanizsai u. 37.) minden hónap első hétfőjén reggel 8.00 órától 9.00 óráig fogadóórát tart.

(5) Az alpolgármester tiszteletdíját a képviselő-testület állapítja meg.

(6) A képviselő-testület az alpolgármester részére – egyedi döntés alapján – költségátalányt állapíthat meg.

50. § ^[43] (1) A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Galambok Község Önkormányzat Képviselő-testülete, Zalaszentjakab Község Önkormányzat Képviselő-testülete, Sand Község Önkormányzat Képviselő-testülete, Pat Község Önkormányzat Képviselő-testülete megállapodás alapján Közös Önkormányzati Hivatalt hoztak létre, tartanak fenn és működtetnek. (4.sz. függelék)

(2) A Közös Önkormányzati Hivatal székhelye Galambok, elnevezése: Galamboki Közös Önkormányzati Hivatal címe: 8754 Galambok, Ady u. 2.

(3) Az együttműködési megállapodásban kell rögzíteni a Közös Önkormányzati Hivatal fenntartásához való hozzájárulás szabályait, munkáltatói jogok gyakorlásának rendszerét, az együttműködés részletes feltételeit.

(4) A Közös Önkormányzati Hivatal, a jegyző tevékenységével, működésével kapcsolatos szabályokat az Mötv, az érintett képviselő-testületek együttes ülésén hozott rendelkezései, valamint a Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata (5. sz. függelék) határozzák meg.

(5) A Közös Önkormányzati Hivatal önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Működését az Mötv. 84. §-86. §-a., saját SZMSZ-e és az MSZ EN ISO 14001:2005. szabvány előírásai alapján végzi.

51. § ^[44] (1) Az érintett polgármesterek – pályázat alapján – az Mötv. 83. § meghatározottak szerint, a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt neveznek ki.

(2) A jegyző tartós távolléte, akadályoztatása esetén- a jegyzői helyettesítését igazgatási ügyintéző látja el. A jegyző helyettesítésének megvalósítása az önkormányzat és a település működőképességét nem veszélyeztetheti^[45]

(3) A jegyző vezeti a közös önkormányzati hivatal, megszervezi annak munkáját, ellátja a Mötv. 81. §. (3) bekezdésében, valamint a külön jogszabályban meghatározott feladatokat.

52. § ^[46] (1) A jegyző köteles jelezni a testületnek, a bizottságoknak és a polgármesternek az Mötv. 81. § (3) bekezdés e./ pontja alapján, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel.

(2) A Közös Önkormányzati Hivatal igény és szükség szerint köteles adatokat szolgáltatni és jelentést készíteni a képviselő-testületnek és az önkormányzati bizottságnak.

53. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és észszerűbb megoldása érdekében szabadon társulhat.

(2) A képviselő-testület a kötelezően és az önként vállalt közfeladatok eredményes ellátása érdekében társulhat a megyei és települési önkormányzatokkal.

(3) A társulási jog kiterjedhet meglévő egy, vagy több intézmény további közös irányítására, működtetésére, új intézmény alapítására, fenntartására, fejlesztésére.

(4) A társulási formában működtetni kívánt intézmény esetében a képviselő-testületek által elfogadott megállapodásban kell rögzíteni a jogokat és a kötelezettségeket.

(5) A társulási megállapodások jegyzékét a 6. sz. függelék tartalmazza.

54. § Az önkormányzat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, valamint a végrehajtására vonatkozó jogszabályok szerint gazdálkodik.^[47]

55. § A gazdasági programot és fejlesztési tervet a képviselőtestület az alakuló ülést követi 6 hónapon belül fogadja el, ha az egy választási ciklus idejére szól. Ha a meglevő gazdasági program az előző cikluson túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselő-testület az alakuló ülést követő 6 hónapon belül köteles megvizsgálni és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni, vagy módosítani.^[48]

58. § (1) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az önkormányzatot megilleti vagyoni értékű jogokból áll.

(2) Az önkormányzat vagyontárgyainak nyilvántartását, elidegenítésének, megterhelésének, vállalkozásba vitelének, illetve más célú hasznosításának lehetőségeit külön rendelet tartalmazza.

(3) A képviselő-testület az önkormányzat vagyonának növelése érdekében részt vehet gazdasági vállalkozásokban. Az önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelősségének mértéke nem haladja meg a vagyoni hozzájárulásának mértékét.

(4) A képviselő-testület az ügyek eredményesebb megvalósítása érdekében közérdekű kötelezettség vállalásokat tehet.

59. § Az önkormányzat gazdálkodásáról, vagyoni helyzetének alakulásáról a képviselő-testület a sandi polgárokat a lakossági fórumokon tájékoztatja.

60. § (1) Ez a rendelet kihirdetését követő 3. napon 2011. április 4. napján lép hatályba. Kihirdetéséről a körjegyző a helyben szokásos módon-hirdetőtáblára való kifüggesztéssel gondoskodik.^[51]

(2) A jelen SZMSZ hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 4/2007. (IV.30.) számú rendelet, valamint az azt módosító 3/2007. (X. 01.). 10/2009. (VIII. 28.) számú önkormányzati rendelet.