Sand Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (IX. 24.) önkormányzati rendelete
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról
Hatályos: 2025. 09. 24Sand Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (IX. 24.) önkormányzati rendelete
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról
Sand Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdése, a 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdése, a 1993. évi III. törvény 25. § (3) bekezdése, a 1993. évi III. törvény 26. §-a, a 1993. évi III. törvény 32. § (1) és (3) bekezdése, a 1993. évi III. törvény 45. § (1) és (3) bekezdése, a 1993. évi III. törvény 132. § (4) bekezdése és a 1993. évi III. törvény 134/E. §-ban foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. § [A rendelet célja, alapelvei]
E rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő, a szociális rászorultságtól függő, pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárás és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.
2. § [A rendelet hatálya]
(1) A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat közigazgatási területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező
a) magyar állampolgárokra,
b) bevándoroltakra és letelepedettekre,
c) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre és gyermekeikre.
(2) A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat közigazgatási területén élő hontalanokra.
(3) A rendelet hatálya kiterjed a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 4. § (2) és (3) bekezdéseiben meghatározott hajléktalan személyekre a törvényben szabályozott esetekben.
(4) A rendelet hatálya kiterjed a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint az önkormányzat közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik.
3. § [Szociális ellátások rendszere, az ellátások finanszírozása]
(1) E rendelet az alábbi szociális ellátásokat szabályozza:
a) pénzbeli vagy természetbeni szociális ellátások:
aa) települési támogatás
ab) köztemetés
b) szociális szolgáltatások:
ba) házi segítségnyújtás.
bb) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás.
(2) E rendeletben megállapított pénzbeli és természetbeni szociális ellátások – részben vagy egészben történő – finanszírozására az Önkormányzat költségvetésében kell előirányzatot biztosítani.
(3) Önkormányzati pénzforrásból finanszírozott ellátások:
a) települési támogatás,
b) köztemetés.
(4) Az önkormányzat által megállapított szociális ellátásokat a Hivatal utalja ki, és elkészíti az utalásokkal, kifizetésekkel kapcsolatos dokumentumokat és gondoskodik az egyes ellátási formákhoz kapcsolódó társadalombiztosítási járulék és az egészségügyi hozzájárulás utalásáról, valamint a Magyar Államkincstárral való elszámolásról a külön jogszabályban meghatározottak szerint.
4. § [Eljárási rendelkezések]
(1) A rendelet meghatározza a pénzbeli, a természetbeni és a személyes gondoskodás körében nyújtott ellátások Szt-ben nem szabályozott feltételeit, a szociális rászorultságot, valamint az ellátások iránti igények benyújtásának, elbírálásának, folyósításának, felülvizsgálatának és ellenőrzésének szabályait.
(2) E rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokkal kapcsolatos eljárás kérelemre, illetve valamely természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezése esetén hivatalból indulhat.
(3) Az ellátás iránti kérelmet az érdekelt, illetve az terjeszti elő, aki a rászoruló helyzetéről tudomást szerez. A kérelmet szóban vagy írásban Galamboki Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban Hivatal) lehet előterjeszteni. A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások közül a házi segítségnyújtás, valamint a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele iránti kérelmet a Zalakarosi Szociális Alapellátó Szolgálat vezetőjéhez lehet szóban, vagy írásban előterjeszteni.
(4) Az eljárás során az igénylőnek nyilatkozni kell saját és együtt élő családtagjai, továbbá a lakásfenntartási támogatás igénylése esetén a háztartásban élők
a) természetes személyi adatairól (név, születési hely és idő, anyja neve),
b) lakó- és tartózkodási helyéről, továbbá hajléktalan személy esetében arról a címről, amelyre a megállapított ellátást kéri,
c) az igényelt szociális ellátás – e rendeletben az egyes ellátási formáknál meghatározott – jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokról,
d) a társadalombiztosítási azonosító jeléről,
e) jövedelemi viszonyairól,
f) az Szt-ben és e rendeletben meghatározott esetekben, vagyoni viszonyairól.
(5) Ha a jogosultság elbírálásához szükséges adatok, igazolások, nyilatkozatok, bizonyítékok az ellátás megállapítására jogosult szervnél rendelkezésre állnak, azokat újból bekérni nem lehet.
(6) Nem köteles az ügyfél olyan adatok igazolására, amelyet valamely hatóság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell, és annak a Hivatal általi beszerzését törvény lehetővé teszi, továbbá az ügyfél írásban felhatalmazást ad az igazolások beszerzésére.
(7) A kérelemnek teljes egészében helyet adó elsőfokú döntés esetén ellenérdekű ügyfél hiányában mellőzhető a döntésből az indokolás és a jogorvoslatról szóló tájékoztatás.
(8) A Hivatal a bejelentett és nyilvántartásba vett adatok valódiságát ellenőrizni jogosult.
(9) Amennyiben a szociális ellátást kérő az általa kérelmezett ellátás helyett más ellátásra lenne jogosult, erre a tényre a kérelme elutasításáról szóló határozatban a figyelmét fel kell hívni.
(10) Az igénylő köteles szociális és anyagi helyzetének feltárásában közreműködni. Így az Szt. 4. §-ának megfelelő jövedelemigazolásokat, nyilatkozatokat, költségeket igazoló okmányokat, számlákat a kérelemmel együtt rendelkezésre bocsátani.
(11) A szociális rászorultságtól függő ellátások igénylése esetén az érdekelt köteles nyilatkozni arról, hogy saját ellátására tartási-, öröklési- vagy életjáradéki szerződést kötött-e.
(12) Amennyiben az érdekeltnek vagy családtagjának vállalkozásból vagy vagyonhasznosításból van jövedelme, illetve kétség merül fel a nyilatkozata valódisága tekintetében a Hivatal kérheti az NAV igazolását a jövedelemalap tisztázása érdekében.
(13) A Hivatal az érdekelt szociális helyzetéről szükség esetén környezettanulmányt készít. Nem kell környezettanulmányt készíteni, ha az életkörülmények az eljáró hatóság előtt ismertek.
(14) Amennyiben az érdekelt az Szt-ben valamint e rendeletben előírt adatközlési kötelezettségének a megadott határidőre nem tesz eleget, a környezettanulmány felvételét nem teszi lehetővé, a kérelmet el kell utasítani.
(15) Az egy főre jutó jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni az Szt. 4. § (1) bekezdés i) pontja szerinti rendszeres pénzellátásokat.
(16) A jövedelemtől függő szociális ellátások jogosultságának elbírálása érdekében a kérelmező köteles nyilatkozni e rendeletben szabályozott ellátások esetében e rendelet 2–6. melléklete szerinti formanyomtatványon saját és a családtagjai, illetve a háztartásában élők jövedelmi viszonyairól. A kérelemhez csatolni kell a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről szóló igazolásokat vagy azok fénymásolatát.
(17) Mellőzni kell a jövedelem-nyilatkozatot és a vagyoni helyzetről szóló nyilatkozatot, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző három hónapon belül már részesült olyan ellátásban, amelyhez a jövedelmi-és vagyoni helyzetét igazolta, és vélelmezhető, hogy helyzetében nem történt a jogosultságát érintő változás. Erről a kérelmező írásban köteles nyilatkozni.
(18) A vagyoni helyzettől függő szociális ellátások jogosultságának elbírálása érdekében a kérelmező köteles nyilatkozni e rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon saját és a családtagjai, illetve a háztartásában élők vagyoni helyzetéről.
(19) Ha a hatáskör gyakorlója a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el az Szt. 17. §-ban foglaltak figyelembevételével. A visszafizetés méltányosságból részben vagy egészben akkor engedhető el, ha a visszafizetés olyan helyzetet eredményezne, amely a kötelezett, illetve családja megélhetését súlyosan veszélyezteti, vagy aránytalanul nagy terhet jelent.
(20) Megélhetést súlyosan veszélyeztető, vagy aránytalanul nagy terhet jelentő élethelyzetnek kell tekinteni, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem egyedül élő esetén a szociális vetítési alap összegének másfélszeresét, egyéb esetben a nyugdíjminimum összegét nem haladja meg, és az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott értékű vagyonnal nem rendelkeznek.
(21) Kérelemre a visszafizetésre részletfizetés is engedélyezhető, a részletfizetés időtartama azonban nem lehet hosszabb, mint az ellátás jogosulatlan igénybevételének időtartama.
(22) E rendeltben szabályozott kivételekkel - kérelmek elbírálását Sand Község Önkormányzat képviselőtestület bírálja el.
(23) A Települési támogatások megállapítása, folyósítása során e rendeletben nem szabályozott eljárási szabályok tekintetében az Szt. 4-24. §a-ban, a 63/2006. (III.27.) Korm. rendeletben meghatározottakat kell alkalmazni.
5. § [Települési Támogatás]
(1) A Képviselő-testület az e rendeletben meghatározottak szerint nyújt települési támogatást eseti jelleggel a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő családok, illetve személyek részére elsősorban az Szt. 45. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben.
(2) A Szt. 45. § (4) bekezdésében foglaltakon túl
a) rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni, ha a kérelmező
aa) bűncselekmény sértettjeként anyagi segítségre szorul, vagy
ab) nyugdíjkifizetése valamely ok miatt késik (nyugdíjazás elhúzódása, rokkantsági fok megállapítása)
ac) hosszantartó és/vagy súlyos betegség miatti rendkívüli kiadásai keletkeztek
b) létfenntartási gondnak kell tekinteni, ha a kérelmező
ba) egyedülálló és rokkantsági, öregségi, vagy egyéb nyugdíjban részesül, és a jövedelme nem éri el a szociális vetítési alap összegének 130 %-át,
bb) megélhetése valamilyen előre nem látható esemény bekövetkezése okán igazolt módon veszélyeztetve van.
(3) Települési támogatás igényelhető:
a) átmenetileg nehéz, létfenntartást veszélyeztető élethelyzetbe került személy vagy család kiadásainak mérséklésére
b) elemi kár vagy rendkívüli élethelyzet esetén
c) gyermek és fiatal rászorultságára tekintettel nyújtott pénzbeli és természetbeni támogatásra vagy,
d) elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra,
e) lakhatási támogatásra.
6. § [Rendkívüli támogatás]
(1) Települési támogatás állapítható meg a 5. § (2) bekezdésében meghatározott azon személynek – aki rendkívüli élethelyzetbe került vagy létfenntartási gonddal küzd és családjában az egy főre jutó havi jövedelem a szociális vetítési alap összegének 200 %-át nem haladja meg.
(2) A rendkívüli élethelyzetre, valamint a létfenntartást veszélyeztető élethelyzetre nyújtott települési támogatás egy naptári évben már megállapított rendszeres ellátásra való jogosultság esetén legfeljebb két alkalommal, egyéb esetben legfeljebb négy alkalommal adható.
(3) Különös méltánylást érdemlő sürgős esetben, ha az igénylő életkörülményei az azonnali segítséget indokolják (pl.: elemi kár, 15 napot meghaladó kórházi kezelés, haláleset), a Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az igénylő részére jövedelmi viszonyokra való tekintet nélkül, azonnali települési támogatást állapítson meg, melynek összege maximum: 100.000.- Ft. A megállapított támogatásokról a polgármester a képviselő-testület soron következő zárt ülésen a képviselő-testületnek beszámol. Különös méltánylást érdemlő, sürgős esetben, ha az igénylő életkörülményei az azonnali segítséget indokolják, a Képviselő-testület döntése alapján adható települési támogatás összegének felső határa: 350.000.- Ft.
(4) A kérelmező és a vele közös háztartásban élő családtagjai számára az ugyanazon rendkívüli élethelyzetre vagy létfenntartási gondra való hivatkozással 15 napon belül ismételten benyújtott kérelemre vagy hivatalból indult eljárásra települési támogatás - kivéve az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás igénylése esetén - nem állapítható meg.
(5) A polgármester a települési támogatás felhasználásának ellenőrzése keretében a felhasználást alátámasztó dokumentumok (számla, nyugta stb.) becsatolására hívhatja fel a jogosultat.
(6) A települési támogatás kifizetéséről annak a jogerőre emelkedését követő 5 napon belül a Hivatal gondoskodik.
(7) A települési támogatás kérelemre, illetve valamely természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezése esetén hivatalból is megállapítható, a kérelmet a rendelet 2-6 számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.
7. § [Kamatmentes kölcsön]
(1) A települési támogatás kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható a 6. § (1) bekezdés szerinti jövedelmi feltételek fennállása esetén.
(2) A szociális kölcsön folyósításának további feltételei:
a) a kölcsön megtérülése biztosított legyen. (pl. munkaviszonnyal, rendszeres jövedelemmel rendelkezzen a kérelmező).
b) a család Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott értékű vagyonnal nem rendelkezik.
c) Rendkívüli élethelyzetet-hitelt érdemlően igazolni kell: pl. orvosi igazolás vagy zárójelentés, ellátás iránti kérelem benyújtásáról igazolás, rendőrségi jegyzőkönyv stb.
(3) A kölcsön felhasználható elsősorban: a család létfenntartását veszélyeztető anyagi nehézségek esetén: különösen hosszantartó és/vagy súlyos betegség, elemi kár, rendszeres pénzellátás folyósítását megelőző ellátatlan időszak, betörés, lopás, közlekedési vagy egyéb baleset miatti anyagi nehézségek, lakás célú felhasználás, felújítás, korszerűsítés céljára.
(4) Ha az ügy összes körülményére tekintettel feltételezhető, hogy a kérelmező a kölcsönt, vagy annak egy részét nem a kérelemben megjelölt célra használja, azt természetbeni szolgáltatásként kell nyújtani, amennyiben a kölcsön hiányában életveszély, illetve súlyos veszélyhelyzet jön létre.
(5) A határozatban foglalt céltól eltérő felhasználás esetén a kölcsönt egy összegben – jegybanki kamat kétszeresével növelt összegben - 8 napon belül köteles a támogatott visszafizetni.
(6) Kamatmentes kölcsön formájában nyújtott települési támogatás felső határa nyugdíjminimum összegének hatszorosát nem haladhatja meg. A kölcsön összegéről és a visszafizetés határidejéről a képviselő-testületi határozatban kell rendelkezni.
(7) Szociális kölcsön ugyanazon család részére akkor állapítható meg ismételten, ha a korábbi támogatásról az előírásoknak megfelelően bizonylatokkal elszámolt és azt visszafizette.
(8) A szociális kölcsön határozatban megjelölt célra történő felhasználását a Hivatal a helyszínen ellenőrzi.
(9) A szociális kölcsön legfeljebb 12 hónapra nyújtható. A törlesztést a folyósítást követő 2. hónapban kell megkezdeni, és minden hónap 5. napjáig egyenlő részletekben kell visszafizetni. Különösen indokolt esetben egy alkalommal a visszafizetés átütemezhető, de a visszafizetés időtartama a 18 hónapot nem haladhatja meg.
(10) A hatáskör gyakorlója a szociális kölcsön 50 %-ának erejéig engedélyezheti a tartozás elengedését, ha a hitelezés ideje alatt a kölcsönre jogosult olyan anyagi- és szociális helyzetbe kerül, hogy saját, illetve családja létfenntartása veszélyeztetve van.
(11) A szociális kölcsön igénybevételére 2 éven belül egyszer van lehetőség.
8. § [Gyermekek és fiatal felnőttek támogatása]
(1) A gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel igényelt települési támogatás (a továbbiakban: támogatás) megállapításához csatolni kell e rendelet 3. számú melléklete szerinti kérelmet, 2. számú melléklet szerinti jövedelemigazolásokat és a segélyezésre okot adó körülmények igazolására szolgáló iratokat.
(2) A támogatást a gyermekre, illetve a fiatal felnőttre kell megállapítani és a törvényes képviselőjének, illetve a fiatal felnőttnek kell folyósítani.
(3) A támogatás a tárgyév folyamán legfeljebb két alkalommal állapítható meg, összege: 1 családnak gyermekenként maximum 20.000, - Ft.
(4) A támogatás részben vagy egészben természetbeni ellátás formájában is nyújtható, ha azt a gyermek családi körülményei indokolják, különösen a védelembe vett gyermekek számára. Ha a természetbeni ellátás értéke nem éri el a kiváltott pénzbeli ellátás értékét, akkor a támogatás hiányzó részét pénzben kell kiegészíteni. Természetbeni ellátás különösen az általános iskolás gyermekek tankönyv és tanszerellátásának támogatása, a gyermekek intézményi térítési díj, illetve egy ellátás kifizetésének átvállalása.
(5)1 Sand Község Önkormányzata Képviselő-testülete a gyermek(ek) születését követően egyszeri települési támogatásban részesíti a családokat, gyermeküket egyedül nevelő anyákat, amennyiben a családban az egy főre jutó havi jövedelem a szociális vetítési alap összegének 1100 %-át nem haladja meg.
(6) A támogatás mértéke gyermekenként 50.000- Ft, azaz ötvenezer forint.
(7) A támogatás indokolt esetben, valamint kérelemre természetbeni támogatásként is nyújtható.
(8)2 A támogatás folyósításának feltétele, hogy a szülők közül legalább az egyik szülő legalább a gyermek születése időpontját megelőző fél éve a településen állandó lakhellyel rendelkezzen és a jogosultnak ne legyen az önkormányzattal szemben helyi adó tartozása.
(9) A támogatást a polgármesteri hivatalban a szülést követő 6 hónapon belül gyermekenként egy alkalommal lehet igényelni. A kérelem mellé csatolni kell az újszülött születési anyakönyvi kivonatát.
(10) E § szerinti települési támogatás iránt benyújtott kérelmek elbírálása a polgármester hatáskörébe tartozik.
9. § [A tanévkezdési támogatás nyújtása és biztosításának szabályai]
(1) Települési támogatásként támogatásban részesíthető – az alábbi feltételek együttes fennállása esetén - az az óvodás, illetve tanuló, hallgató aki:
a) óvodai, köznevelési intézményben, vagy gimnáziumi, szakiskolai, szakközépiskolai, szakmunkásképző iskolai, valamint gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményben tanulói jogviszonnyal rendelkezik és oda az adott tanévre beiratkozott, és
b)3 bejelentett (állandó) lakóhellyel rendelkezik az Önkormányzat közigazgatási területén, ahol életvitelszerűen él és
c)4 legalább egyik szülője vagy közeli hozzátartozója, illetve más törvényes képviselője (a továbbiakban együtt: szülő) a gyermekkel azonos bejelentett (állandó) lakóhellyel rendelkezik és ha családjában egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 1100 %-át.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő tanuló gyermeket egyszeri 30.000,- Ft/fő pénzbeli tanévkezdési támogatás illeti meg, az óvodai ellátásban részesülőt 10.000,- Ft/fő pénzbeli tanévkezdési támogatás illeti meg.
(3) A tanévkezdési támogatás minden év október 31. napjáig vehető igénybe.
(4) A támogatás igénybevételét megelőzően a kérelmet benyújtó szülőnek/hallgatónak írásban nyilatkoznia kell a jogosultsági feltételek fennállásáról, az 7. melléklet szerint. A tanulói, hallgatói jogviszony fennállását iskolalátogatási igazolással bizonyítani kell.
(5)5 Aki a támogatást jogosulatlanul vette igénybe, azt a támogatás késedelmi kamatokkal növelt összegének visszafizetésére kell kötelezni. Az életvitelszerűség igazolását az önkormányzat külön kérheti a kérelmezőtől.
(6) A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert a tanévkezdési támogatás nyújtására.
10. § [Temetési segély]
(1) Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt települési támogatásra jogosult az eltemettető, ha családjában egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 900 %-át.
(2) A helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 300.000.Ft.
(3) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt települési támogatás megállapítása iránti kérelmet e rendelet 5. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell:
a) e rendelet 2. melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, illetve a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről – a jövedelem típusának megfelelő – igazolást, vagy azok fénymásolatát,
b) a temetés költségeiről a kérelmező - vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója – nevére kiállított számla eredeti példányát és a halotti anyakönyvi kivonatot. A temetési számlát a Vhr. 32. § (2) bekezdésében foglalt adatok feltüntetését követően az eltemettetőnek vissza kell adni.
(4) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt települési támogatás összege 15.000 Ft.
(5) Az eltemettető az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt települési támogatás iránti kérelmét az elhalálozás napjától számított 90 napon belül nyújthatja be.
(6) A temetési segély megállapítható a temetés költségeit igazoló számla hiányában is – ha a segélyt megítélő határozatban rendelkeznek a folyósított összeggel kapcsolatos utólagos elszámolási kötelezettségről. Ez esetben a határozatban elő kell írni az utólagos elszámolási kötelezettséget. Amennyiben e kötelezettségét a segélyben részesülő nem teljesíti, vele szemben úgy kell eljárni, mint aki az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen vette igénybe.
(7) E § szerinti települési támogatás iránt benyújtott kérelmek elbírálása a polgármester hatáskörébe tartozik.
11. § [Lakhatási támogatás]
(1) Települési támogatás nyújtható lakhatási támogatásként a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. Az önkormányzat villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletéhez, hulladékszállítás díjához, illetve a tüzelőanyag költségeihez lakásfenntartási támogatást nyújt az e törvényben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak.
(2) A lakhatási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.
(3) Lakhatási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 165 %-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.
(4) A lakhatási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol
a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,
b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,
c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,
d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,
e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.
(5) Ha a háztartás
a) tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy
b) tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.
(6) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot és a nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.
(7) A lakhatási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összegét - az energiaárak várható alakulására figyelemmel - az éves költségvetésről szóló önkormányzati rendelet határozza meg. 2015. évben 450 Ft.
(8) Lakhatási támogatás esetében elismert lakásnagyság
a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,
b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,
c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,
d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,
e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.
(9) A normatív lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege
a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 50%-át,
b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja, de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.
(10) a 11. § (9) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a 9. mellékletben szereplő képlet szerint történik, ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.
(11) A lakhatási támogatást egy évre kell megállapítani. A kérelmezőt támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.
(12) Lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. E bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.
(13) E § szerinti települési támogatás iránt benyújtott kérelmek elbírálása a polgármester hatáskörébe tartozik.
12. § [Köztemetés]
(1) A köztemetés elrendeléséről a polgármester dönt az Sztv. 48. §-ában foglaltak figyelembevételével.
(2) Köztemetésként csak a helyben szokásos legalacsonyabb költségű temetés rendelhető el.
(3) Az eltemettetésre köteles személy a köztemetés költségeinek megtérítése alól mentesül:
a) ha az egy főre számított havi családi jövedelme a szociális vetítési alap összegének 100%-át nem haladja meg; egyedülálló esetén az egy főre számított havi családi jövedelme a szociális vetítési alap összegének 150 %-át nem haladja meg; valamint
b) vagyonnal nem rendelkezik; és
c) a hagyaték csak hagyatéki teherből áll.
13. § [Személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások]
Sand község Önkormányzata a személyes gondoskodás nyújtó alapszolgáltatások keretében biztosítja:
a) étkeztetést,
b) házi segítségnyújtást,
c) falugondnoki szolgáltatást,
d) jelzőrendszeres házi segítségnyújtást.
14. § [Étkeztetés]
(1) Étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen
a) koruk,
b) egészségi állapotuk,
c) fogyatékosságuk,
d) pszichiátriai betegségük,
e) szenvedélybetegségük, vagy
f) hajléktalanságuk miatt.
(2) Életkora miatt rászoruló az1 a személy, aki személyi azonosításra alkalmas okmány másolatával igazolja, hogy 65. életévét betöltötte.
(3) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgásában korlátozott, krónikus, vagy akut megbetegedése, fogyatékossága miatt önmaga ellátásáról - részben vagy teljesen - gondoskodni nem tud.
(4) Fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékossági támogatásban részesül.
(5) Pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes.
(6) Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás.
(7) A szociális rászorultság igazolására a következő iratokat, illetve nyilatkozatokat lehet elfogadni:
a) A (3) bekezdésben meghatározott esetekben háziorvosi, szakorvosi igazolást,
b) A (4) bekezdésben meghatározott esetben fogyatékossági támogatást, vakok személyi járadékát, illetve magasabb összegű családi pótlékot megállapító, folyósítását igazoló határozatot, szakvéleményt, illetve iratot,
c) Az (5) bekezdésben meghatározott esetben pszichiáter vagy neurológus szakorvosi szakvéleményt,
d) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a lakcím igazolására személyi igazolványt, illetve lakcímet igazoló hatósági igazolványt, amely szerint az igénylő bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, illetve akinek bejelentett lakóhelye hajléktalan szállás.
(8) Az Önkormányzat az Sztv. 62. §-a szerinti étkeztetést - az 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 21. § (1) b) és c) pontjában szabályozottak szerint, szociális konyha alapszolgáltatás útján biztosítja a lakosság szükségleteinek megfelelően az étel elvitelének lehetővé tételével, valamint a falugondnoki szolgáltatás útján az igénybe vevő lakásra szállításával oldja meg, az étel vásárolt szolgáltatásként történő biztosításával.
(9) Az étkeztetésért fizetendő intézményi térítési díjakat a rendelet 8. melléklete határozza meg.
(10) A szociális étkezés igénybevételéről a polgármester dönt.
(11) Térítési díj fizetésére kötelezett:
a) az ellátást igénybe vevő, vagy
b) a jogosult tartásra, gondozásra köteles személy.
(12) Amennyiben az ellátásra jogosult tartási vagy öröklési szerződést kötött úgy a térítési díj fizetésére a tartást, gondozást vállaló köteles.
15. § [Házi segítségnyújtás]
(1) A házi segítségnyújtásban részesülő személy jogosult:
a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzésére,
b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködésre,
c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtásra.
(2) A házi segítségnyújtás szolgáltatást az önkormányzat a Zalakarosi Szociális alapellátó Szolgálattal kötött szerződés útján biztosítja.
16. § [Falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás]
(1) Falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás keretében az önkormányzat enyhíti a település intézményhiányából eredő hátrányait, biztosítja az alapvető szükségletek kielégítését célzó szolgáltatásokhoz való hozzájutást, valamint az egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutást, valamint segíti az egyéni és a közösségi szintű szükségletek teljesítését.
(2) A falugondnoki szolgálat keretében ellátandó alapellátási feladatok:
a) étkeztetésben való közreműködés,
b) családsegítésben való közreműködés.
(3) Az étkeztetésben való közreműködés során a falugondnoki szolgálat biztosítja a szociális étkeztetés ellátás biztosítását az étel házhoz szállításával. Az ellátott a szociális étkeztetés díjaként az e rendelet alapján megállapított térítési díjat köteles fizetni. A szállításért külön díjat nem kell fizetni. Az étkeztetésben való közreműködés a falugondnoki szolgálat számára kötelezően ellátandó feladat.
(4) A családsegítésben való közreműködés során a falugondnoki szolgálat biztosítja a családgondozó ellátotthoz igény esetén történő szállítását. A családsegítéshez kapcsolódó falugondnoki szolgáltatás térítésmentes.
(5) A falugondnok által ellátandó egyéb szolgáltatási feladatok közé az alábbi feladatok tartoznak:
a) személyszállítási feladatok,
b) önkormányzati feladathoz tartozó egyéb szállítási feladatok,
c) kapcsolatteremtési feladat az önkormányzat és intézményei és a lakosság között,
d) egyéb nem részletezett, szolgáltatási jellegű feladatok.
(6) A falugondnoknak elsősorban az alapellátáshoz kapcsolódó szolgáltatási feladatokat kell ellátnia. A többi kötelező feladatot úgy kell ellátnia, hogy az alapellátáshoz kapcsolódó feladatellátással ne ütközzön.
(7) A falugondnoki szolgáltatás keretében nyújtott ellátások igénybevételének lehetősége:
a) egyes szolgáltatások esetében kérelem alapján, vagy hivatalból nyílik meg,
b) más szolgáltatások esetében alanyi jogon jár.
(8) A falugondnoki szolgálat keretében ellátandó feladatokat a falugondnok a szolgálat rendelkezésére álló gépjármű segítségével látja el. A falugondnoknak a feladatait a munkaköri leírásban, valamint a polgármester utasításának megfelelően kell ellátnia.
17. §6
18. § [Záró rendelkezések]
Ez a rendelet 2024. szeptember 25-én lép hatályba.
A 8. § (5) bekezdése a Sand Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (IX. 23.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. § (8) bekezdése a Sand Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (IX. 23.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (1) bekezdés b) pontja a Sand Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (VII. 4.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (1) bekezdés c) pontja a Sand Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (VIII. 6.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 9. § (5) bekezdése a Sand Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (VII. 4.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 17. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.