Fityeház Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2011. (IV. 29.) számú rendelete
a gyermekvédelem helyi rendszeréről
Hatályos: 2011. 04. 30- 2021. 06. 15Fityeház Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2011. (IV. 29.) számú rendelete
a gyermekvédelem helyi rendszeréről
Fityeház Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990 évi LXV. törvény 16. paragrafus (1) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 157. §. (5) bekezdésében (továbbiakban Gyvt.) foglalt felhatalmazás alapján az önkormányzat által a gyermekek részére nyújtható pénzbeli és természetbeni ellátásokról, a gyermekvédelem helyi rendszeréről a következő rendeletet alkotja:
A rendelet célja
1. § E rendelet célja, hogy az önkormányzat közigazgatási területén megállapítsa azokat az alapvető szabályokat, amelyek szerint az önkormányzat segítséget nyújt a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, a szülői kötelesség teljesítéséhez, illetve gondoskodik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről és megszüntetéséről, a hiányzó szülői gondoskodás pótlásáról, valamint a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek társadalmi beilleszkedéséről.
A rendelet hatálya
2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltéréssel Fityeház község területén tartózkodó magyar állampolgárságú, valamint - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - a letelepedett, bevándorolt, illetve befogadott jogállású, továbbá a magyar hatóságok által menekültként, illetve hontalanként elismert gyermekre, fiatal felnőttre és szüleire
(2) E rendelet hatálya kiterjed a Gyvt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a (2) bekezdésében meghatározott személyekre is.
(3) E rendelet szerint kell eljárni a Fityeház községben tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés vagy más ideiglenes hatósági intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna.
(4) Fityeház község területén kívül tartózkodó magyar állampolgárságú gyermek és fiatal felnőtt, valamint szülei gyámügyében e törvényt akkor kell alkalmazni, ha nemzetközi szerződés vagy más jogszabály szerint a személyes joguk az irányadó.
A gyermekek védelmének rendszere
3. § (1) A gyermek védelme a gyermek családban történ nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülő vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység.
(2) A képviselő-testület e rendeletben foglaltak szerint biztosítja a pénzbeli és természetbeni, illetve a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat, továbbá szervezi és közvetíti a máshol igénybe vehető ellátásokhoz való hozzájutást.
(3) A gyermekek védelmét a következő pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások keretében biztosítja.
- a) Pénzbeli és természetbeni ellátások:
- rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény,
- rendkívüli gyermekvédelmi támogatás,
- kiegészítő gyermekvédelmi támogatás.
- óvodáztatási támogatás
b) Személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások:
- gyermekjóléti szolgáltatás,
- gyermekek napközbeni ellátása,
- gyermekek átmeneti ellátása
Eljárási rendelkezések
4. § (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátások megállapítására irányuló kérelmet a szülő, vagy más törvényes képviselő a Körjegyzőségnél (továbbiakban: Hivatal) írásban (esetleg formanyomtatványon) terjesztheti elő.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott pénzbeli ellátások megállapítását a nevelési-oktatási intézmény, a gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény (természetes személy), illetve a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet, hivatalból az önkormányzat Képviselő-testülete is kezdeményezheti.
5. § (1) A jogosultsági feltételek közül a gyermeket gondozó családban közös háztartásban élő közeli hozzátartozók személyi adatairól, jövedelmi viszonyairól a szülő (törvényes képviselő) a 149/1997.(IX.10.) Kormány rendelet 3. számú mellékletében foglalt nyilatkozatot köteles benyújtani. Köteles továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat, illetve az egy főre jutó jövedelem számításánál figyelembe vett körülmények bizonyítására az alábbiakat becsatolni.
- a) a gyermek elhelyezésére, vagy ideiglenes hatályú elhelyezése, valamint a
gyámrendelés tárgyában hozott bírósági, illetve gyámhatósági határozatot,
továbbá a Gyer.18. § (2) bekezdésében meghatározott jegyzőkönyvet,
b) a Gyvt.19. § (2) bekezdésének aa) alpontjában szabályozott egyedülálló kérelmező
esetén az egyedülállóság tényére vonatkozó nyilatkozatot,
c) a Gyvt. 19. § (2) bekezdésének ab) alpontjában szabályozott esetben a tartósan
beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó
igazolást,
c) a Gyvt. 20. §-ának (3) bekezdésében szabályozott esetben az oktatási intézmény
igazolását a nappali oktatás munkarendje szerint fennálló tanulói vagy hallgatói
jogviszonyról,
d) a Gyvt 20. §-ának (4) bekezdésében szabályozott esetben a házassági anyakönyv
másolatát.
(2) Az egy főre jutó jövedelem számításánál a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók tényleges nettó összjövedelmét csökkenteni kell a támogatást kérő által, bírósági határozat alapján eltartott rokon részére teljesített tartásdíj összegével.
(3) A jövedelemszámításnál figyelembe vehető időszak, valamint a jövedelemszámításhoz szükséges bizonyítékok (jövedelem típusának megfelelő igazolás) csatolása az Szt.10. §-ának (2)-(5) bekezdése szerint történik.
(4) A jövedelemszámításnál - a kérelem benyújtásának időpontjában - közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként kell figyelembe venni:
a) a szülőt, a szülő házastársát, vagy élettársát,
b) a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermeket,
c) a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a nappali oktatás
munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermeket,
d) a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény
nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermeket,
e) korhatárra tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg a testi, érzékszervi,
értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos (továbbiakban: tartósan beteg, illetőleg
fogyatékos) gyermeket,
f) az a) - e) pontokba nem tartozó, a Csjt. alapján a szülő, vagy házastársa által
eltartott rokont.
(5) A (4) bekezdés alkalmazásánál figyelembe kell venni a támogatást kérő szülővel közös háztartásban élő valamennyi
- vérszerinti és örökbefogadott gyermeket, valamint
- a házastárs gyermekeit.
(6) A támogatást kérővel közös háztartásban élő gyermekként kell figyelembe venni azt a gyermeket is, aki átmenetileg tartózkodik a háztartáson kívül, így különösen diákotthonban, kollégiumban, kórházban, hetes otthonban, valamint aki 30 napot meg nem haladóan átmeneti gondozásban részesül.
(7) [2] A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása előtt hatáskör gyakorlója környezettanulmányt készíthet. Nem kell környezettanulmányt készíteni, ha a család helyzete ismert a képviselő-testület előtt.
II. rész
A PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI TÁMOGATÁSOK
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
6. § (1) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult:
a.) a Gyvt.148. § (5) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott gyermekétkeztetés normatív kedvezményének,
b.) a Gyvt. 20/A §-ban meghatározott pénzbeli támogatásnak,
c.) külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezménynek
az igénybevételére.
(2) A települési önkormányzat jegyzője a Gyvt. 19 - 20/A §-aiban meghatározott feltételek fennállása esetén megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát.
Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás
7. § (1) A települési önkormányzat jegyzője kiegészítő gyermekvédelmi támogatást állapít meg a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjául rendelt hozzátartozónak a Gyvt. 20/B §-ában meghatározott feltételek fennállása esetén.
A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
[3] 8. §
(1) A képviselő-testület a gyermeket rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.
(2) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás lehet
a) eseti támogatás vagy
b) egyszeri iskoláztatási hozzájárulás.
(3) Az (2) bekezdés a) pontja szerinti eseti támogatás esetében az egy családban egy naptári éven belül megállapítható rendkívüli gyermekvédelmi támogatás együttes mértéke nem haladhatja meg:
a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő családok esetén a nyugdíjminimum 100%-át,
b) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben nem részesülő családok esetén a nyugdíjminimum 150%-át.
Ezen mértékektől különös méltánylást érdemlő esetben (pl. elemi kár) a képviselő-testület eltérhet.
(4) Az (2) bekezdés b) pontja szerinti egyszeri iskoláztatási hozzájárulás esetén a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege:
a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők esetén gyermekenként a nyugdíjminimum 10%-a,
b) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben nem részesülő családok esetén gyermekenként a nyugdíjminimum 20%-a.
(5) Az (2) bekezdés b) pontja esetén a kérelem a tárgyév szeptember 30. napjáig nyújtható be.
(6) Az 5. § (3) bekezdésében meghatározottakon túl a (2) bekezdés a) pontja szerinti támogatás iránti kérelemhez minden esetben mellékelni kell a többletkiadásokat, a b) pontban meghatározott támogatási kérelemhez az iskoláztatási kiadásokat hitelt érdemlően bizonyító dokumentumokat. Amennyiben azok a kérelem benyújtásakor nem állnak rendelkezésre, a Gyvt. 113. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel utólagos elszámolási, illetve megtérítési kötelezettség írható elő.
(7) A támogatás összegéről és formájáról a határozatban kell rendelkezni. A határozatot indokolt esetben azonnal végrehajthatóvá lehet nyilvánítani.
Óvodáztatási támogatás
9. § (1) A települési önkormányzat jegyzője óvodáztatási támogatást állapít meg a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek/gyermekeknek az egyik szülője részére a Gyvt. 20/C §-ában meghatározott feltételek fennállása esetén.
III. rész
A természetben nyújtott ellátások
10. § (1) [4] A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás pénzbeli és természetbeni ellátás formájában is nyújtható, különösen az általános iskolás korú, védelembe vett gyermekek számára, gyermekintézményi étkezési térítési díj vagy annak egy része átvállalása céljára.
(2) Az (1) bekezdésben említett támogatást természetbeni ellátásként lehet megállapítani, vagy annak egy részét a középiskola, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló gyermek részére, tandíj, kollégiumi díj, egészségügyi szolgáltatásért fizetendő térítési díj (vagy annak egy része) átvállalása céljára.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt támogatásokat akkor különösen indokolt természetbeni ellátás formájában megállapítani a fentieken túl, ha az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a gondozó a pénzbeli támogatást nem a gyermekre fordítja.
(4) Ha a természetbeni ellátás mértéke nem éri el a kiválasztott pénzbeli ellátás értékét, akkor a támogatás hiányzó részét pénzben kell kiegészíteni.
IV. rész
A SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK
Általános szabályok
11. § (1) A személyes gondoskodás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, vagy törvényes képviselője (továbbiakban: kérelmező) kérelmére történik.
(2) A kérelmező az ellátás igénybevételére irányuló kérelmet a Hivatalnál nyújthatja be.
(3) Az ellátás igénybevételét a tényállás tisztázása mellett:
- az eljáró határozata alapozza meg.
(4) A személyes gondoskodás feltételeiről a kérelem benyújtásakor a kérelmezőt tájékoztatni
kell.
(5) Az ellátás megkezdése előtt az ellátásra jogosult gyermeket és törvényes képviselőjét
tájékoztatni kell:
- az ellátás tartamáról és feltételeiről,
- az intézmény által vezetett, reá vonatkozó nyilvántartásokról,
- az intézmény házirendjéről,
- a fizetendő térítési, illetve gondozási díjról.
(6) Az ellátásra jogosult köteles:
- az (5) bekezdésben foglalt tájékoztatás tudomásul vételéről nyilatkozni,
- az intézményi nyilvántartásokhoz adatokat szolgáltatni,
- a jogosultság feltételeiben, illetve nyilvántartott adataiban bekövetkezett változásokról
haladéktalanul nyilatkozni.
V. rész
A gyermekjóléti alapellátások
12. § (1) A gyermekjóléti alapellátások célja, a gyermek családban történő nevelésének elősegítése, a veszélyeztetettség kialakulásának, illetve a gyermek családból való kiemelésének megelőzése, valamint a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése.
Az alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez, életkörülményeinek javításához.
(2) Az önkormányzat az alábbi gyermekjóléti alapellátásokat biztosítja:
a./ gyermekjóléti szolgálat
b./ gyermekek napközbeni ellátása keretében
- óvoda
- iskolai napközis foglalkozás
c./ gyermeket átmeneti ellátása
- helyette szülői hálózat
A gyermekjóléti szolgálat
13. § (1) A képviselő-testület a gyermekjóléti szolgáltatást a Muramenti Gyermekjóléti Szolgálat (Székhely: Tótszerdahely, Zrínyi M. tér 2., Levelezési cím: Szepetnek, Petőfi út 70.) útján megállapodással biztosítja.
(2) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes.
(3) A gyermekjóléti szolgálat feladatait a Gyvt. 39-40. paragrafusai határozzák meg.
Gyermekek napközbeni ellátása
14. § (1) Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátása keretében a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetést szervezi meg azon gyermekek számára, akiknek a szülei, nevelői, gondozói, munkavégzésük, munkaerő-piaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni.
(2) A gyermekek napközbeni ellátását különösen az olyan gyermekek számára kell biztosítani:
a./ akiknek fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátására van szüksége,
b./ akit egyedülálló, vagy időskorú személy nevel, vagy akivel együtt a családban három
vagy több gyermekek nevelnek, kivéve azt, akire nézve eltartója gyermekgondozási
díjban részesül,
c./ akinek szülje, gondozója szociális helyzete miatt az ellátásáról nem tud gondoskodni.
(3) A képviselő-testület a gyermekek napközbeni ellátását
Murakeresztúr Község Önkormányzatával kötött intézményfenntartói társulási
megállapodás alapján
a Zrínyi Miklós Általános Művelődési Központ (Murakersztúr, Kossuth út 16.)
útján biztosítja.
Gyermekek átmeneti ellátása
Helyettes szülői hálózat
15. § (1) A helyettes szülői szolgáltatás célja, hogy a rászorultság mértékében segítse a családot a gyermeknevelésben. Ha szükséges, ideiglenesen pótolja a gyermek/ek számára a szülői gondoskodást.
(2) A képviselő-testület a gyermekek átmeneti ellátásáról való gondoskodást helyettes szülői hálózat kialakításával a Muramenti Családsegítő Központ útján biztosítja.
Térítési díj
16. § (1) A gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásáért, gondozásáért térítési díjat kell fizetni.
(2) A gyermekek napközbeni ellátását, gondozását biztosító intézményben a térítési díjat Murakeresztúr Község Önkormányzata állapítja meg.
Záró rendelkezések
17. § (1) A rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályukat vesztik a 15/2007.(X.17.), a 23/2007.(XII.19.), valamint a 6/2009.(III.26.) számú önkormányzati rendeletek.
(3) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az 1997. évi XXXI. törvény továbbá a 149/1997.(IX.10.) kormányrendeletben foglaltakat kell alkalmazni.
[1] Hatályon kívül helyezte a 20/2013.(XII.31.) önkormányzati rendelet.
[2] Hatályon kívül helyezte a 20/2013.(XII.31.) önkormányzati rendelet.
[3] Hatályon kívül helyezte a 20/2013.(XII.31.) önkormányzati rendelet.
[4] Hatályon kívül helyezte a 20/2013.(XII.31.) önkormányzati rendelet.
1. melléklet
Nyersanyagköltség a személyes gondoskodást nyújtó intézményekben
Korcsoport | Intézmény | Nyersanyagköltség |
|---|---|---|
|
|
|
Térítési díjak a személyes gondoskodást nyújtó intézményekben
Intézmény megnevezése | Étkezési forma | Térítési díj |
|
|
|