Kisrécse Község Önkormányzat

 Képviselő-testületének

2/2010. (II.11.) számú rendelete

A szociális ellátások helyi szabályozásáról

Egységes szerkezetbe foglalva a 4/2010. (III. 23.) rendelet, a 2/2011. (II. 15.) rendelet, 5/2011. ( IV. 01.) rendelet, 11/2011. (VIII. 30.) rendelet, a 4/2012. (II. 29.) és az 5/2013. (IV. 09.) rendelet módosításokkal

Kisrécse Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A § (2) bekezdésében, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló – többször módosított - 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Szt.) 1. §-ának (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. §(3) bekezdésében, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 37/D (5) bekezdésében, 38. §-ának (9) bekezdésében, 43/B § (1)  bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 46. § (1) bekezdésében, 47. §-ának (1) bekezdésében, 50.§-ának (3) bekezdésében és a 62. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat által pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról az alábbi rendeletet alkotja:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

A rendelet célja

A rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő szociális rászorultságtól függő pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti keretei, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.

A rendelet hatálya

   1.  §

A rendelet hatálya kiterjed:

(1) Kisrécse Önkormányzat közigazgatási területén élő lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra, a bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre, a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre.

(2) Az Szt.6.§-ában meghatározott, az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában Kisrécse község közigazgatási területét tartózkodási helyként megjelölte.

(3) Az Szt. 7. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében a fentiekben foglaltakon túlmenően az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.

(4)[1]A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (Szmtv.) szerinti a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a 3 hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint az Szt. 32/B.§ának (1) bekezdésében meghatározott időskorúak tekintetében a Szt. 3. §-a (3) bekezdésének b./ pontjában meghatározott személy körre, amennyiben az ellátás időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik. 

(5)[2]A 32/B. § (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásiról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

(6)[3] A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete, az Idősek Klubja intézmény, a Zalakaros Kistérség Többcélú Társulása által fenntartott Szociális Alapellátó Központ által szervezett és nyújtott ellátásokra.

Eljárási rendelkezések

2.   §

(1)[4] Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelmeket a Közös Hivatalban lehet szóban, vagy írásban előterjeszteni.

(2)[5] A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások közül a házi segítségnyújtás és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele iránti kérelmet a Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezetének vezetőjéhez lehet szóban vagy írásban előterjeszteni.

(3) Civil szervezetek is kezdeményezhetik a hivatalból történő eljárást. Eljárás kezdeményezésük nem terjed ki intézményi ellátás igénybevételének kezdeményezésére.

(4) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes. Az ellátást igénylő a kérelmét a „A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről” szóló 9/1999.(XI.24.) SZCSM rendelet 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon nyújthatja be.

(5) A kérelmet – ha törvény másként nem rendelkezik – az a szociális hatáskört gyakorló szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakcíme van. A kérelmező lakcíme az a lakóhely vagy tartózkodási hely, ahol életvitelszerűen lakik. A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat-és lakcímnyilvántartás adatai az irányadók.

3. §.

(1) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia.

A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem tartalmazza:

- az ellátást igénylő személynek az Szt. 18. §-ának a) c) h) pontjában szereplő adatait,

- az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.

A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete.

(2)  A jogosultság megállapításakor

• a havi rendszerességgel járó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,
• a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni.

      Jövedelem igazolható:

• havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolást,
• munkanélküli ellátásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényt, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolást,
• a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonatot,
• vállalkozó esetében az illetékes APEH igazolását, a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról.

(3) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni

• a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,
• a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt.
• a közmunkából, közhasznú munkából vagy a közcélú munkából származó jövedelemnek az öregségi nyugdíj legkisebb összegét meghaladó részét

(4) A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.

(5)[6] Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a Közös Hivatal nyilvántartásában fellelhetők, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 36. §-ának (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint az adat, illetve igazolás beszerezhető.

(6) A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó szociális ellátás esetén az eljárás során a végzési döntési formába tartozó hatáskörök gyakorlását a polgármesterre ruházza.

 4. §

(1) A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5-éig, nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a pénztárból, külön kérelem esetén átutalással történik.  A házipénztárból történő döntést követő azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.

(2) Amennyiben a jövedelemszámításnál irányadó időszakban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege változik, akkor időarányosan annak az időszaknak az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével kell számolni, amelynek a nettó jövedelemét a kérelmező igazolja.

5. §

(1) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben elõadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylõnél környezettanulmányt kell készíteni, amely tartalmazza:

a.) kérelmezõ alapvetõ személyazonosító adatait,

b.) kérelmezõ állampolgárságát, bevándorolt, vagy menekült jogállását,

c.) kérelmezõ belföldi lakó-, illetõleg tartózkodási helyét, tartózkodási jogcímét,

d.) kérelmezõ tartására köteles személy(ek) alapvetõ személyazonosító adatait,

e.) a jogosultság megállapításához szükséges jövedelmi, vagyoni adatokat,

f.) lakásfenntartási támogatási eljárásnál a lakás nagyságára, komfortfokozatára,

minõségére, közmûellátottságára vonatkozó adatokat.

(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a Hivatal már bármely ügyben vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhető.  

6. §

(1)[7]A rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély egészben, vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.

(2)[8] Természetbeni ellátás különösen az élelmiszer, a tankönyv, a tüzelő segély, a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás.

(3)A rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában akkor nyújtható, ha a családban a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény 68.§-a szerint védelembe vett gyermek él.

(4)[9] A kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg köteles nyilatkozni arról, hogy családjában él-e a (3) bekezdésben meghatározott gyermek. Amennyiben a rendszeres szociális segély folyósítása alatt vesznek védelembe a kérelmező családjában gyermeket, erről a tényről 15 napon belül köteles nyilatkozni.

 (5) A természetbeni ellátás a gyermek szükségleteinek megfelelõen, különösen étkezési

térítési díjra és a gyermek speciális szükségleteihez igazodó intézmények térítési

díjára használható fel.

(6) Védelembe vett gyermekenként a rendszeres szociális segély megállapított összegének

20 %-a, de összesen legfeljebb 60 %-a nyújtható természetben.

(7) A rendszeres szociális segély természetbeni juttatás formájában történõ biztosítására, a

gyermeket ellátó intézmény vezetõje, valamint a Zalakarosi Kistérségi Többcélú Társulása Családsegítõ és Gyermekjóléti Szolgálata vezetõje tesz írásban javaslatot, illetve ezt a segélyezett maga is kérheti.

(8) A természetbeni ellátást a javaslat (kérelem) beérkezését követõ hó 1. napjától kell

megállapítani és annak összegét utólag minden hó 5. napjáig az érintett intézmények

részére kell folyósítani.  

7. §

A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a 63/2006.(III.27.) Korm. r. 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék.

8. §

A határozatlan időre megállapított ellátások esetén a jogosultság fennállását – ha a jogszabály másként nem rendelkezik – az ellátás megállapítását követően naptári évenként egy alkalommal ismételten vizsgálni kell, ennek tényét – azaz a továbbfolyósíthatóságot – az ügyiratban rögzíteni kell.

9. §

A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

A képviselő-testület a szociális ellátások igénylése során az elektronikus ügyintézés lehetőségét kizárja.

II. FEJEZET[10]

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

Szociális rászorultság esetén a jogosult számára átruházott hatáskörben a polgármester az Szt.-ben, illetve e rendeletében meghatározott feltételek szerint önkormányzati segélyt állapít meg.

 Aktív korúak ellátása

Rendszeres szociális segély

10. §

1. A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személyek körének meghatározására, megszüntetésére, összegére, felülvizsgálatára és a hajléktalan személyek részére történő rendszeres szociális segély megállapítására Kisrécse község Önkormányzata a Szt. rendelkezéseit változtatás nélkül alkalmazza.

(2) A települési önkormányzat a mentesítési feltételeket állapíthat meg az aktív korúak ellátására jogosult személyeknek a közfoglalkoztatásban történő részvételt akadályozó vagy kizáró családi körülményeire, egészségi vagy mentális állapotára tekintettel:

 - egészségkárosodása 40% (orvosi szakvélemény alapján)

       - terhes nő (orvosi szakvélemény alapján)

       - pszichiátriai kezelés alatt álló személy (orvosi szakvélemény alapján)

- hozzátartozó ápolása (nem a Ptk. 685.§ b) szerinti hozzátartozó, vagy nem jogosult          ápolási díjra)

- mentális vagy fizikai állapota miatt munkavégzésre alkalmatlan (háziorvos igazolása   alapján)

(3) A rendszeres szociális segélyben részesülő - az egészségkárosodott személyek kivételével- aktív korúak ellátása megállapításának, folyósításának feltételeként Kisrécse Község Önkormányzata által kijelölt Nagykanizsa és Környéke Foglalkoztatási, Szociális és Közművelődési Nonprofit Kft. szervvel köteles együttműködni.

11. §

Az együttműködés eljárási szabályai

(1) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy az önkormányzat által kijelölt szervvel együttműködésre köteles.

Az együttműködési kötelezettség kiterjed

• az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba vételre
• beilleszkedést segítő programról való írásbeli megállapodás megkötésére
• a programban foglaltak teljesítésére

(2) Az együttműködésre kijelölt szerv: Nagykanizsa és Környéke Foglalkoztatási, Szociális és Közművelődési Nonprofit Kft.

 (3) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy köteles:

- a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül megjelenni az együttműködésre kijelölt szervnél, nyilvántartásba vétel céljából

- együttműködni az együttműködésre kijelölt szervvel a beilleszkedést segítő program elkészítésében

- a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a megállapodást megkötni

- köteles a folyamatos kapcsolattartásra az együttműködésre kijelölt szervnél, és a megállapodásban foglalt időközönként az együttműködésre kijelölt szervnél megjelenni (legalább 3 havonta)

(4) Az együttműködésre kijelölt szerv a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködés keretében:

a) figyelemmel kíséri az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő betartását, és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a jogerős határozat alapján - a szervnél történő megjelenésekor - nyilvántartásba veszi,

b) tájékoztatja a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt az Szt. 37/D. § (2) bekezdése szerinti beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól,

c) a nyilvántartásba vételtől számított hatvan napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt,

d) folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását, a személyes találkozásokra szóló értesítést a találkozást megelőzően három nappal korábban kézbesíti

e) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges - a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával - módosítja a programot.

f) jelzi a jegyzőnek, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,

g) a (4 ) bekezdés e) pontja szerinti éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról,

h) vizsgálja, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy az előírt képzésen, programban való részvételi kötelezettségének eleget tesz-e,

i) az előírt határidők (15 nap, 60 nap) be nem tartása, megjelenés elmulasztása esetén írásban felszólítja a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személyt a mulasztás okának igazolására

      - a segélyben részesülõ akadályoztatása esetén a nem neki felróható akadályról, egészségügyi okokra hivatkozva, a felszólítás kézhezvételének napjától számított három munkanapon belül az orvos által kiállított

 igazolást benyújtja az együttmûködésre kijelölt szervnek.

    - egyéb elõre nem látható okok miatti akadályoztatás belüli igazolása a segélyben részesülõ személy nyilatkozatával történik, melynek valóságtartalmát az együttmûködésre kijelölt szerv vizsgálhatja.

j) elbírálja a benyújtott igazolási kérelmeket

k) az igazolási kérelem elutasítását követõ három napon belül a mulasztásról értesíti a jegyzõt.

(5)       A beilleszkedést segítő program az együttműködő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva kiterjed a

1. a Nagykanizsa és Környéke Foglalkoztatási, Szociális és Közművelődési Nonprofit Kft. –vel való kapcsolattartásra

b)az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre,

c)a felajánlott és az iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére.

(6)       A beilleszkedést segítő program tartalmi elemei:

a.)foglalkoztathatóság javítása, álláskeresésre felkészítés érdekében: a motiváció és készség fejlesztés, képzettség erősítése, pszicho-szociális megerősítés, egyéni tanácsadás- esetkezelésen belül személyes megerősítés, álláskeresési készségek erősítése, pályakorrekciós tanácsadás, képzésbe eljuttatás, kommunikációs és konfliktuskezelési készségek fejlesztése, mentálhigiénés tanácsadás, szociális problémák kezelése/esetkezelés,

b.)szinten-tartás – karbantartás – társadalmi integráció erősítése: egészségügyi – szociális – mentális állapotot javító, reszocializáció elősegítése, szociális esetkezelés, családgondozás, szocializációs, kapcsolatépítő csoportok, pszichológiai megerősítés/tanácsadás, kezelésbe juttatás, intézményi kapcsolódás megőrzése,

1. más ellátásba juttatás segítése: nyugdíj, rehabilitációs járadék, gyermeknevelési ellátások, ápolási díj, társadalombiztosítási tanácsadás, ügyintézés segítése, információnyújtás az ellátásokról és munkaerő-piaci kapcsolódásokról.

(7)  Az Szt. 37/C. § (4) bekezdése alapján a rendszeres szociális segélyre jogosult személy a települési önkormányzattal kötött megállapodásban vállalhatja az Szt. 35. § (1) bekezdésében foglaltak teljesítését.

A megállapodás megkötésére a polgármester jogosult.

12. §

 Az együttmûködési kötelezettség megszegése

 (1)      Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy számára felróható okból:

a)az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozatban meghatározott határidőn belül nem jelenik meg a

b)a által előírt időpontban nem jelenik meg és távolmaradását nem igazolja,

c)a számára előírt foglalkozáson, tanácsadáson nem vesz részt,

d)a beilleszkedést segítő programban meghatározottakat nem hajtja végre.

     13. §

Az együttmûködési kötelezettség megszegésének következményei

1. Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan az együttműködésre kijelölt szervnél két éven belül ismételten megszegi, akkor az aktív korúak ellátására való jogosultságot meg kell szüntetni.

13/A.[11]

Aktív korúak ellátásának egyéb feltételei

(1) Az aktív korúak ellátására jogosult személy, rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás megállapítására való jogosultságának egyéb feltétele, hogy lakókörnyezete rendezett legyen.

(2) A lakókörnyezet akkor rendezett, ha a kérelmező, illetve az ellátás jogosultja az általa életvitelszerűen lakott lakást vagy házat

a) tisztán, rendezetten, higiénikus állapotban tartja a hozzá tartozó kerítéssel együtt

b) az ingatlan állagát folyamatosan karbantartja, rendeltetésszerű használhatóságát biztosítja

c) a házhoz tartozó udvart és kertet rendszeresen gondozza, gyomtalanítja, azon hulladékot nem halmoz fel, továbbá

d) a kerítéssel kívül határos terület, járda, árok tisztántartásáról a helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról szóló 6/2000. (IX. 16.) számú önkormányzati rendelet 5. § és 7. §-ában foglaltaknak megfelelően gondoskodik.

(3) A jegyző az aktív korúak ellátása megállapítására irányuló kérelem benyújtását követő 10 napon belül helyszíni szemle (környezettanulmány) lefolytatása során győződik meg a lakókörnyezet rendezettségéről.

(4) Ha a lakókörnyezet a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg, a jegyző ötnapos határidő kitűzésével felhívja a kérelmezőt, illetve az ellátás jogosultját – az elvégzendő tevékenység konkrét megjelölésével – a kifogásolt hiányosságok felszámolására, melynek teljesítéséről ismételt helyszíni szemlén győződik meg.

(5)A kérelmezőnek az (1)-(2) bekezdésben foglalt feltételeket a juttatás folyósításának teljes időszaka alatt teljesítenie kell. A hivatal ügyintézője a lakókörnyezet rendezettséget évente egyszer legalább ellenőrzi.

(6)       Amennyiben a lefolytatott helyszíni szemle eredménye azt állapítja meg, hogy az (1) és (2) bekezdésben foglaltaknak az ellátás jogosultja nem felel meg, úgy az Sztv. 35.§ (2) bekezdésében valamint az Sztv. 37/B.§ (1a) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

(7)       Amennyiben bejelentés alapján vagy más módon az eljáró szerv tudomására jut az (1) bekezdésben foglalt feltételek nem teljesítése a kötelezett által, úgy a tudomásra jutástól számított 5 munkanapon belül az ellenőrzést le kell folytatni és a (4) és (6) bekezdésben foglaltak szerint eljárni.

Időskorúak járadéka 

14. §[12]

(1)Az időskorúak járadékának megállapítására Kisrécse Község Önkormányzata az Szt. rendelkezéseit változtatás nélkül alkalmazza. 

(2) Az időskorúak járadékának megállapítása iránti kérelmet a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, melyhez csatolni kell a nyomtatványban feltüntetett jövedelmek valódiságának igazolására szolgáló iratot.(pl: nyugdíjszelvény, munkáltatói igazolás).

(3) Az időskorúak járadékának havi összege az Szt-ben kötelezően előírt összeg. (Szt. 32/C §)

Lakásfenntartási támogatás

15. § [13]

(1) Az Sztv. 38-39. §- ában és e rendeletben szabályozott lakásfenntartási iránti kérelmek elbírálása a jegyző hatáskörébe tartozik.

(2)       Lakásfenntartási támogatásra azon kérelmező jogosult aki lakókörnyezetét:

a) tisztán, rendezetten, higiénikus állapotba tartja,

b) az ingatlan állagát folyamatosan karbantartja, rendeltetésszerű használhatóságát biztosítja

c) a házhoz tartozó udvart és kertet rendszeresen gondozza, gyomtalanítja, azon hulladékot nem halmoz  fel, továbbá

d) a kerítéssel kívül határos terület, járda, árok tisztántartásáról a helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról szóló 6/2000. (IX. 16.) számú önkormányzati rendelet 5. § és 7. §-ában foglaltaknak megfelelően gondoskodik.

(3) A lakókörnyezet rendezettségére vonatkozó ellenőrzésre és eljárásra a 13/A. § (3) –(5) és (7) bekezdését kell alkalmazni. Amennyiben a lefolytatott helyszíni szemle eredménye azt állapítja meg, hogy az ellátás jogosultja a lakókörnyezet rendezettségére vonatkozó feltételeknek nem felel meg, úgy az Sztv. 38. § (9) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni

16. § [14]

(1) Kisrécse Község Önkormányzat Képviselő-testülete helyi lakásfenntartás támogatásban részesíti azt a személyt, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 275 %-át, egyedülálló esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.

(2) Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(3) A fogyasztási egység a háztartás tagjainak és háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező, a Sztv. 38. § (2a) és (2b) bekezdéseiben foglalt arányszám.

(4)A helyi lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 450 forint.

(5)A helyi lakásfenntartási támogatás esetében az elismert lakásnagyság megegyezik a Sztv. 38. § (4) bekezdésében foglaltakkal.

(6)A támogatás mértékének kiszámítása a Sztv. 38. § (7) bekezdésében foglaltak alapján történik, összege nem lehet kevesebb 2500 forintnál, és nem lehet magasabb 4000 forintnál azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(8) A helyi lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani. A támogatás iránti kérelmet évente két alkalommal ápr. 1- ápr. 30, valamint szept. 1-szept. 30. között nyújtható be.

(9) Újabb kérelem a jogosultság időtartama alatt, annak lejárát megelőző egy hónapon belül nyújtható be. 

17. § [15]

 17.§ (1) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a 63/2006.(III.27.) Korm. rendeletben meghatározott nyilatkozatokat.

(2) Az igénylő csak a lakhatására szolgáló lakásra vonatkozóan igényelhet lakásfenntartási támogatást. 

18. §

 (1) Megszűnik a támogatás:

·      a megállapított idő elteltével,

·      a támogatásra okot adó körülmények megváltozásával.

Ápolási díj

19. §[16]

(1)[17]A képviselő-testület az Sztv. 43/B. § alapján ápolási díjat állapít meg annak a kisrécsei lakóhellyel rendelkező hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi.

(2)[18]  Az (1) bekezdésben foglalt ápolási díj megállapítása során az Szt. 41-43.§-okban foglaltakat megfelelően kell alkalmazni.

 (3) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelmet a 63/2006.(III.27.) Korm.rendelet 4. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell az Szt.43.§-ában és a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 25.§-ában meghatározott igazolásokat és szakvéleményt.

20. § [19] [20]

(1) Az ápolási díjra való jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, egyedülálló esetén annak 150 %-a.

(2) Az ápolási díj összege az Sztv. 43/B. § (1) bekezdésében szabályozott esetben az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80 %-a.

21. § [21]

E rendelet alapján adható ápolási díj megállapításával, megszüntetésével kapcsolatos hatáskört a képviselõ-testület gyakorolja.

Önkormányzati segély[22]

22. §

A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére önkormányzati segély nyújtható, az alábbi formákban

a)         eseti segély,

b)         folyamatos segély,

c)         méltányossági segély.

Eseti segély

23. §

(1)       A polgármester eseti segélyt állapíthat meg különösen annak a rászorulónak,

a)         akinek családjában váratlan esemény, vagy egyéb rendkívüli ok miatt előre nem látható többletkiadása keletkezett vagy várható, továbbá

b)         akinek az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum összegének 130 %-át, egyedül élő esetén a 150 %-át.

(2)       Különösen indokolt esetben az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott értékhatártól el lehet térni

a)         egyedül élő esetén a nyugdíjminimum összegének 75 %-ával,

b)         két- vagy többfős család esetén a nyugdíjminimum összegének 50 %-ával,

(3)       Különösen indokolt esetnek kell tekinteni elsősorban azt az élethelyzetet, ha az igénylő

a)         egyedül él,

b)         70 éven felüli nyugdíjas,

c)         balesetet szenvedett vagy elemi kár érte,

d)        betegsége miatt egy hónapot meghaladó táppénzes állományban volt, vagy kórházi kezelésben részesült

(4)       Az eseti segély iránti kérelmet az Önkormányzat Hivatalában lehet benyújtani, amelyhez mellékelni kell a jövedelemnyilatkozatot, illetve a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről – a jövedelem típusának megfelelő – igazolást, vagy azok fénymásolatát, továbbá    a többlet kiadásokat hitelt érdemlően bizonyító dokumentumokat vagy azok másolatát, illetve az előzőek hiányában az ügyfél nyilatkozatát.

 (5)      Ha a (4) bekezdésben meghatározott dokumentumok hiányában az igénylő nyilatkozata igazolja a többletkiadásokat, részére utólagos elszámolási kötelezettség írható elő.

(6)       Az eseti segély egy naptári évben már megállapított rendszeres ellátásra való jogosultság esetén legfeljebb két alkalommal, egyéb esetben legfeljebb négy alkalommal adható.

Folyamatos segély

24. §

(1)       A polgármester folyamatos segélyt állapíthat meg különösen annak a rászorulónak,

a)         aki időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd, és

b)         akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem a nyugdíjminimum összegének 130 %- át  nem haladja meg, egyedül élő esetén 150%-át.

 (2)      Különösen indokolt esetben az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott értékhatártól el lehet térni

a)         egyedül élő esetén a nyugdíjminimum összegének 75 %-ával,

b)         két- vagy többfős család esetén a nyugdíjminimum összegének 50 %-ával,

(3)       A folyamatos segély iránti kérelmet az Önkormányzat Hivatalában lehet benyújtani, amelyhez mellékelni kell a jövedelemnyilatkozatot, illetve a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről – a jövedelem típusának megfelelő – igazolást, vagy azok fénymásolatát, továbbá a többlet kiadásokat hitelt érdemlően bizonyító dokumentumokat vagy azok másolatát, illetve az előzőek hiányában az ügyfél nyilatkozatát.

(4)       Folyamatos segély egy naptári évben legfeljebb 6 hónapra állapítható meg.

25.§

(1) Az önkormányzati segély mértéke - rászorultsághoz igazodva – alkalmanként maximum 20.000 Ft lehet.

(2) Tárgyéven belül egy személy részére megállapított önkormányzati segély összege az öregségi nyugdíjminimum kétszeresét nem haladhatja meg.

(3)       A folyamatos segély egy havi összege nem lehet kevesebb 1000 Ft-nál, legmagasabb összege pedig nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 50 %-át.

26. §

Az önkormányzati segély megállapítása előtt indokolt esetben környezettanulmányt kell készíteni. Indokolt esetnek minősül, ha a rendkívüli méltánylást igénylő eset megítélése során a kérelmező lakhatási körülményeinek részletes ismerete szükséges.

27. §

Különös méltánylást érdemlő sürgős esetben, ha az igénylő életkörülményei az azonnali segítséget indokolják (pl.: elemi kár, 15 napot meghaladó kórházi kezelés, haláleset), a Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az igénylő részére jövedelmi viszonyokra való tekintet nélkül, azonnali önkormányzati segélyt állapítson meg, melynek összege maximum: 100.000.- Ft. A megállapított támogatásokról a polgármester a képviselő-testület soron következő zárt ülésen a képviselő-testületnek beszámol.

28. §

(1) A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 30 napon belül lehet benyújtani a polgármesteri hivatalban.

(2) A kérelemhez, a kérelem benyújtásával egyidejűleg csatolni kell a temetés költségeiről- a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti példányát, az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatát, amennyiben nem a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzattól kéri a temetési segélyt, valamint a kérelmező és a vele közös háztartásban élők utolsó havi jövedelemigazolásait.

29. §

Az önkormányzati segély iránti kérelmeket „Kérelem önkormányzati segélyre” formanyomtatványon kell benyújtani, az abban szereplő mellékletek csatolásával.

Köztemetés

29/A. §[23]

(1) A köztemetés elrendeléséről a polgármester dönt az Sztv. 48. §-ában foglaltak figyelembevételével.

(2) Köztemetésként csak a helyben szokásos legalacsonyabb költségű temetés rendelhető el.

(3) Az eltemettetésre köteles személy a köztemetés költségeinek megtérítése alól mentesül:

- ha az egy főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 100%-át nem haladja meg; egyedülálló esetén az egy főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg; valamint

- vagyonnal nem rendelkezik; és

- a hagyaték csak hagyatéki teherből áll.

III. FEJEZET

Természetben nyújtott szociális ellátások

30. §

Közgyógyellátás

(1) Méltányosságból, kérelemre, egyedi elbírálás alapján annak a személynek is megállapítható a közgyógyellátásra való jogosultsága, aki szociálisan rászorult, és gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni, akinél az egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg, egyedül élő esetén 200%-át,

továbbá a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri, illetve meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át.

(2) A közgyógyellátás iránti kérelmet a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 9. számú melléklet szerinti formanyomtatványon a polgármesteri hivatalban kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a 63/2006.(III.27.) Korm.rendelet 35.§-ban előírt igazolásokat, nyilatkozatokat.

(3)[24] A méltányossági közgyógyellátással kapcsolatos feladat- és hatáskört a polgármester gyakorolja.

IV. FEJEZET

31. §[25]

Szociális szolgáltatások

A személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatások keretében az önkormányzat biztosítja a rászorultak számára

a) étkeztetés,

b) házi segítségnyújtás,

c) családsegítés.

Házi segítségnyújtás igénybevétele és az idősek otthona esetében a bekerülés feltétele a gondozási szükséglet megléte.

Házi segítségnyújtás: a gondozási szükséglet legfeljebb napi 4 óra. Kivétel: halaszthatatlan esetben vagy átmeneti jelleggel legfeljebb 3 hónapig. Ha a gondozás 3 hónapon túl is indokolt, kezdeményezni kell a gondozási szükséglet vizsgálatát. Vizsgálatáról – külön jogszabályban meghatározott – szakértői bizottság gondoskodik.

A települési önkormányzat a gondozási szükséglettel rendelkező, házi segítségnyújtást igénylő személyek ellátásáról köteles gondoskodni.

Térítésmentesen kell biztosítani: falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatást és a családsegítést.

32. § [26] [27]

Étkeztetés

(1) Az étkeztetés jogosultsági feltételeire vonatkozóan az Szt. 62. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(2) Az ellátás iránti kérelmet Kisrécse Község Önkormányzatához kell benyújtani.

(3) A szociális étkezésért az étkezőnek az ebédet előállító által kiszámlázott díjat kell kifizetni. Az ebéd kiszállítási költségét az Önkormányzat fedezi.

33. §

Házi segítségnyújtás

(1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

(2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell:

a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,

b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést,

c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.

(3) Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően – az Szt. 68/A. § (4) bekezdése, valamint a (8) bekezdés szerinti kivétellel - vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző kezdeményezi az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát.

(4) A gondozási szükséglet vizsgálatát külön jogszabályban megjelölt szakértői bizottság végzi, mely kötelező erejű szakvéleményt ad a napi gondozási szükséglet mértékéről.

(5) A házi segítségnyújtást a szakvéleményben meghatározott napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről.

(6) Ha a szolgáltatást igénylő személy egészségi állapota vagy személyes körülményei a szolgáltatás átmeneti jellegű vagy halaszthatatlan biztosítását teszik szükségessé, a házi segítségnyújtás az intézményvezető döntése alapján legfeljebb három hónapos időtartamra a gondozási szükséglet vizsgálata nélkül is nyújtható.

(7) A települési önkormányzat a megállapított gondozási szükséglettel rendelkező, házi segítségnyújtást igénylő személyek ellátásáról köteles gondoskodni.

(8) Az ellátás iránti kérelmet a Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezetének vezetőjéhez lehet benyújtani.  Az ellátás iránti kérelemről az intézmény vezetője dönt.

   A gondozásra fordított idõt a gondozás napló alapján kell megállapítani.

(9)Az ellátás igénybevétele, valamint annak megszüntetése az intézményvezetõ intézkedése alapján az Sztv. 93. § - 94/A. § rendelkezéseinek megfelelõen történik.

34.§

Jelzõrendszeres házi segítségnyújtás

(1)A jelzõrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élõ, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelõ használatára képes idõskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülõ krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás.

(2) Jelzõrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell

a)         az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen      történõ haladéktalan megjelenést,
b)         a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges

azonnali intézkedések megtételét,
c)         szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését.

(3)A jelzõrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele esetén a szociális rászorultságot vizsgálni kell.

(1)              A jelzõrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult
a)         az egyedül élõ 65 év feletti személy
b)        az egyedül élõ súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, vagy
c)         a kétszemélyes háztartásban  élõ 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy
            pszichiátriai beteg személy, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás       
            folyamatos biztosítását (a háztartásban élõ kiskorú személyt nem kell figyelembe
            venni).

(2)A súlyos fogyatékosságot, a pszichiátriai betegséget és az egészségi állapot miatti indokoltságot igazolni kell.

(3)Amennyiben a szociális rászorultság több feltétel egyidejû fennállásán alapul, valamennyi feltételt külön igazolni kell.

(4)Súlyosan fogyatékos a külön jogszabály szerinti fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, illetve magasabb összegû családi pótlékban részesülõ személy.

(5)A súlyos fogyatékosságot igazolni lehet

            a) az ellátás megállapítását, illetve folyósítását igazoló határozattal vagy más okirattal,

            b) az ellátás megállapításának alapjául szolgáló, a fogyatékosság fennállását igazoló szakvéleménnyel.

(6)Ha a szakvélemény a következõ felülvizsgálat (ellenõrzõ vizsgálat) idõpontját, illetve az állapot fennállásának várható idejét tartalmazza, a jogosultság eddig az idõpontig áll fenn.

(7)Az ellátás iránti kérelmet a Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezetének  vezetõjéhez lehet benyújtani.

      Az ellátás iránti kérelemről a Magyar Vöröskereszet Zala Megyei Szervezetének vezetője dönt.

 (3) A jelzõrendszeres házi segítségnyújtásért 1. számú melléklet szerinti térítési díjat kell fizetni.

35. § [28]

Családsegítés

(1) A családsegítésre vonatkozóan az Szt. 64.§-ban foglaltak az irányadók.

(2) Az Önkormányzat a családsegítés szociális alapellátást a Zalakaros Kistérség Többcélú Társulása által mûködtetett Szociális Alapellátó Központ által biztosítja a társulási megállapodásban foglaltak szerint.

36. § [29] [30]

Nappali ellátás

(1)       Az ellátás szabályozására az Szt. 65/F. § rendelkezései az irányadók.

(2) Az Önkormányzat a nappali ellátás szociális alapellátást az Idősek Klubja intézmény útján biztosítja a társulási megállapodásban foglaltak szerint. Az ellátás igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló szabályokat Nagybakónak Községi Önkormányzat Képviselő-testületének szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló rendelete tartalmazza.

V. FEJEZET[31]

37.§

A fizetendõ személyi térítési díj és csökkentésének, elengedésének esetei, módjai

(1) Ha az Szt. másként nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért személyi térítési díjat kell fizetni.

(2) A személyi  térítési díjat

a) az ellátást igénybe vevõ jogosult,

b) a szülõi felügyeleti joggal rendelkezõ törvényes képviselõ,

c) a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülõje, akinek családjában az egy fõre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét,

d) a jogosult tartását szerzõdésben vállaló személy,

e) a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy (a c)-e) pont alattiak a továbbiakban együtt: tartásra köteles és képes személy)

köteles megfizetni (az a)-e) pont alattiak a továbbiakban együtt: kötelezett).

(3) A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat,

a) aki jövedelemmel nem rendelkezik,

b) étkeztetés esetében, akinek a családja jövedelemmel nem rendelkezik

(4) A személyi térítési díj összege évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve ha az ellátott, illetve étkeztetés esetében a családja jövedelme

a) olyan mértékben csökken, hogy az e törvényben meghatározott térítési díj fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni;

b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó mértékben növekedett.

(5) A szociális alapszolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál

a) a szolgáltatást igénybe vevõ személy rendszeres havi jövedelmét,

b) étkeztetés esetében a családban az egy fõre jutó havi jövedelmet,

c) kiskorú igénybe vevõ esetén - a b) pont szerinti kivétellel - a vele közös háztartásban élõ szülõk egy fõre jutó rendszeres havi jövedelmét kell figyelembe venni.

(6) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az (5) bekezdés szerinti jövedelem

a) 30%-át étkeztetés,

b) 25%-át házi segítségnyújtás,

c) 30%-át, ha a házi segítségnyújtás mellett étkezést is biztosítanak

    d) 2%-át szociálisan rászorult személy esetén jelzõrendszeres házi segítségnyújtás esetében.

(7) Az intézményi ellátásért fizetendõ személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének 15%-át a nappali ellátást, illetve 30%-át a nappali ellátást és étkezést is biztosítanak részére.

(8) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi térítési díját a képviselõ-testület, évenként kétszer állapíthatja meg.

(9) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét.

(10) Térítési díjkedvezményt, illetve mentességet az ellátást biztosító intézmény vezetõjétõl kell kérni.

(11) Az intézményvezetõ a személyi térítési díj 20%-áig terjedõ térítési díjkedvezményt vagy térítési díjmentességet adhat különösen akkor, ha az igénybevevõ életkörülményeiben kedvezõtlen változás következett be, így ha

- elemi kárt szenvedett,

- bûncselekménnyel (pl.: lopással vagy rablással) jelentõsen megkárosították,

- lakásában rendkívüli esemény (pl. csõtörés) miatt súlyos kár keletkezett,

- egészségében állapotrosszabbodás következett be,

- családi körülményeiben olyan változás állt be (pl. tartósan beteg,

vagy fogyatékos hozzátartozó, haláleset),  amely miatt az ellátott a  térítési   

díjat, vagy annak teljes összegét átmenetileg nem tudja megfizetni.

-  havi gyógyszerköltsége meghaladta a havi jövedelmének 25%-át.

(12) Térítési díjkedvezmény vagy díjmentesség legfeljebb 3 hónap idõtartamra adható.

38.§

A személyi térítési díjak megfizetése

(1) A térítési díjat az igénybevétel napjától havonta utólag a tárgyhónapot követõ hónap 10. napjáig az intézményvezetõnek kell megfizetni.

(2) Amennyiben a térítési díj befizetésére köteles személy a befizetés napján akadályoztatva van (betegség, kórházi ápolás, stb.), a térítési díj összegét a hónap 20. napján pótlólag befizetheti. Ha ez a nap munkaszüneti napra esik, abban az esetben a következõ munkanap a befizetés napja.

 (3) A befizetett és a ténylegesen fizetendõ személyi térítési díj különbözetét a következõ befizetés alkalmával a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.27.) Korm. rendelet 5. § (4) bekezdése szerint korrigálni kell.

 (4) Az alapszolgáltatások igénybevételének szüneteltetését, a szüneteltetés elsõ napját megelõzõ két munkanappal korábban kell bejelenteni az intézményvezetõnek.       

39.§

Az intézményvezetõ és az ellátást igénybevevõ között kötendõ megállapodás

(1) Az intézményvezető az intézményi ellátás igénybevételekor írásban megállapodást köt a szolgáltatásban részesülő személlyel, illetve törvényes képviselőjével. A megállapodásban ki kell térni az Szt. 94/B. és 94/D. §-ában foglaltakon túl az alábbiakra is:

a) étkeztetés esetén az étkeztetés módjára;

b) házi segítségnyújtás esetén a segítségnyújtás tartamára, időpontjára

c) a személyi térítési díj összegére és a megfizetés időpontjára, módjára;

d) az ellátástól való távolmaradás esetén (pl. betegség, kórházi ápolás, elutazás) az előzetes bejelentési kötelezettség szabályaira;

e) az ellátás megkezdésének időpontjára

f) az ellátás megszüntetésének eseteire vonatkozó figyelmeztetésre

g) a döntések elleni jogorvoslat módjára.

40.§

Az ellátás megszűnése

(1)  Az alapellátás megszűnik, ha az igénylõ:

a.)     a térítési díjat 2 hónapon keresztül nem fizeti ki, kivéve, ha ingyenes ellátásban kell részesíteni,

b.)     a szolgáltatást 2 hónapon keresztül nem veszi igénybe,

c.)    elhalálozik,

 d.)     kéri az ellátás megszüntetését.  

(2) Az alapellátás megszüntetése a megállapító szerv hatásköre. Az ellátás megszűnéséről az írásban értesíteni kell az ellátásban részesülőt. 

VI. FEJEZET

Záró rendelkezések

41. §

E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

A rendelet rendelkezéseit a határozattal jogerősen el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. E rendelet kihirdetésével egyidejűleg hatályát veszti a 10/2007. (XI.22), 7/2009. (XII.10.) számú rendelet.

A rendelet kihirdetéséről a helyben szokásos módon-hirdetőtáblára való kifüggesztéssel -a jegyző gondoskodik. Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, és e törvény végrehajtására hozott magasabb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

Tóth Lucia sk.                        Papné Szabó Mónika sk.

polgármester                                              körjegyzõ

A rendelet egységes szerkezetbe foglalva:

Kisrécse, 2012. március 29.

Papné Szabó Mónika

   körjegyző

1. számú melléklet[32]

A személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi térítési díja

Nappali ellátás térítési díja:                                                  380 Ft.

Étkeztetés térítési díja:                                                                     810 Ft.

Nappali ellátás és az étkeztetés együttes térítési díja:                   1190 Ft.

Nappali ellátást és étkeztetést igénybe vevő, településünkön élő ellátottak személyi térítési díj táblája az intézményi térítési díj függvényében 10 Ft-ra kerekítve a következő:

A személyi térítési díjat attól függően, hogy egyedülálló vagy családban él – az egy főre jutó jövedelem függvényében kell meghatározni.

Étkeztetés személyi térítési díja                                          450 Ft/fő.

Az étkeztetés igénybevétele esetén a személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátást igénybe vevő személy jövedelmének 30 %-át .

Étkeztetés igénybevétele nélkül, csak nappali ellátás esetén személyi térítési díjat nem kell fizetni. 

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás:                                     2195 Ft

Személyi térítési díj:

Szociálisan rászoruló ellátott esetén a személyi térítési díj összege az intézményi térítési díj összegével azonos, de legfeljebb az ellátásban részesülő havi jövedelmének 2%-a.

Szociálisan nem rászoruló személy esetén a személyi térítési díj összege:

havi jövedelem 50.000 Ft alatti                                 havi jövedelem 2%-a

havi jövedelem 50.001-90.000 Ft közötti                 havi jövedelem 4%-a

havi jövedelem 90.001-120.000 Ft közötti               havi jövedelem 5%-a

havi jövedelem 120.001 Ft feletti                             havi jövedelem 6%-a