Kisrécse Község Önkormányzat Képviselő-testülete

6 / 2000. (IX.16) sz. Önkormányzati rendelete

A helyi környezet védelméről, a közterületek használatáról, a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról

Egységes szerkezetbe foglalva a 17/2011.(XII.15.) ör. és a 3/2012. (II.14.), 1/2013. (II.05.)  ör., 12/2013.(VII. 09.) ör., 14/2013. (IX. 30.)ör., 1/2015. (II.12.)ör., 8/2015. (V.11.) ör., és a 9/2015.(VI.30.) ör. módosítással

Kisrécse Község Önkormányzat képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, a környezet védelmének általános szabályairól szóló  1995. évi LIII. tv. 46. § (1) bekezdés c) pontjában, és az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló 1995. évi XLII. törvény 2. §-ában kapott felhatalmazás alapján a települési környezet rendjének és tisztaságának kialakítása, fenntartása és védelme, az ezekkel összefüggő feladatok, kötelezettségek és tilalmak megfelelő rendezése érdekében, a helyi körülményeket figyelembe véve, az alábbi rendeletet alkotja.

1. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §

 (1) A települési környezet megóvásában az állami és társadalmi szerveknek, valamint az itt élő és tartózkodó személyeknek körültekintő gondossággal kell eljárniuk és együttműködniük.

(2) A rendelet hatálya kiterjed Kisrécse község bel- és külterületén lévő összes ingatlanra, azok tulajdonosaira, kezelőire, használóira, valamint a bel- és külterületen lévő közcélú zöldterületekre, parkerdőkre.

(3) Rendelkezései kiterjednek minden természetes és jogi személyre, és jogi személynek nem minősülő szervezetére, aki (amely) állandó, vagy ideiglenes jelleggel a község területén tartózkodik (működik).

2. §^[1]

(1) Alapfogalmak:

    a)Közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére – az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között – a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Közterület rendeltetése különösen: a közlekedés biztosítása (közút, járda, terek), a pihenő és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok stb. ), a közművek elhelyezése.

   b) Köztisztasággal összefüggő tevékenység: az egyes ingatlanok ezen belül különösen a lakóépületek és az emberi tartózkodásra (üdülés, pihenés, szállás stb. céljára) szolgáló más épületek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek és a hozzájuk tartozó területek valamint a közterületek tisztán tartása.

   c) tisztántartás: az egyes ingatlanok és közterületek rendszeres tisztítása, hó- és síkosság mentesítése, illetőleg pormentesítése;

d) települési szilárd hulladék: a háztartási hulladék (szemét) és az egyéb szilárd hulladék;

e) háztartási hulladék (szemét): a lakásokban, valamint a lakás, üdülés, pihenés céljára használt egyéb helyiségekben, valamint a lakás közös használatára szolgáló helyiségekben és területeken keletkezett szilárd hulladék, így pl.: a salak (beleértve a központi fűtésből keletkezett salakot is), a rongy, söpredék, hamu, korom, edény, eszköz, ablaküveg, papír, konyhai hulladék (ideértve a műanyag konzervdobozt, üveget), a kerti és gazdasági hulladék, falomb, nyesedék, valamint a lakásban folytatott vállalkozási tevékenység gyakorlásából keletkezett hulladék, ha a naponta keletkező mennyisége nem haladja meg a rendelet alkalmazása szempontjából szokásosnak minősülő mennyiséget, mely 15 liter,

f) nem háztartási szemét: az emberi ürülék, az állati hulla és trágya, a jég, a hó, a sár, az épület vagy egyes részeinek megrongálódásából, bontásából vagy javításából származó nagyobb mennyiségű anyag, továbbá tűz- vagy robbanásveszélyes, mérgező, illetve fertőző anyag, valamint a nem lakás céljára szolgáló épületekben (irodákban, intézményekben, üzemekben, üzletekben stb.) és a hozzájuk tartozó területen, továbbá a vegyes (részben lakás, részben egyéb) célra szolgáló épületekben keletkezett hulladék, tekintet nélkül arra, hogy az a működési tevékenység gyakorlása során keletkezett-e, vagy sem;

g) egyéb szilárd hulladék: a lakásban és az emberi tartózkodásra szolgáló más helyiségekben felhalmozódott szilárd hulladék (nagyobb mértékű berendezési tárgy, lom, bútor, ágybetét, háztartási berendezés és készülék stb., valamint az azokhoz tartozó területeken, illetőleg közterületeken keletkezett szilárd hulladék, szemét) az ipari tevékenység során keletkező, a e) pontot meghaladó mennyiségű hulladék, építési törmelék;

h) köztisztasági szolgáltatás: megbízás, illetve megrendelés alapján a köztér tisztántartása, a települési szilárd hulladék kezelése;

i) kezelés: a települési szilárd hulladék összegyűjtése, átmeneti tárolása és a kijelölt lerakóhelyre való elszállítása.

II. Fejezet

3.§^[2]

A hulladékkezelési közszolgáltatás hatálya

(1) A köztisztasággal és a településtisztasággal kapcsolatos önkormányzati feladat ellátása keretében Kisrécse Község Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) a települési szilárd hulladék rendszeres összegyűjtéséről, elszállításáról és ártalmatlanításáról kötelező helyi közszolgáltatás útján gondoskodik.

(2)   A hulladékkezelési közszolgáltatás kiterjed Kisrécse község belterületén valamennyi ingatlantulajdonosnál, tulajdonosi közösségénél, birtokosánál vagy használójánál keletkező települési szilárd hulladékra, (továbbiakban együtt: ingatlantulajdonos). Az ingatlantulajdonos az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladék gyűjtéséről és annak begyűjtésére feljogosított és engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek történő átadásáról az e rendeletben meghatározott módon köteles gondoskodni.

(3) Az ingatlantulajdonos a jelen rendeletben meghatározottak szerint jogosult és köteles igénybe venni a hulladékkezelési közszolgáltatást.

(4)^[3] A község közigazgatási területén a hulladékkezelési közszolgáltatás teljesítésére kizárólagosan jogosult hulladékkezelő a Viridis-Pannonia Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Nonprofit Kft. (H-8800 Nagykanizsa, Vár u. 5.) – amely a kötelező közszolgáltatónak minősül – (továbbiakban: Közszolgáltató). A Közszolgáltató, Kisrécse község közigazgatási területén a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatás teljesítésére jogosult, illetőleg kötelezett.

(5)^[4] Az együttműködés tartalmát és feltételeit külön közszolgáltatási szerződés rögzíti. A szolgáltató Kisrécse községben hetente egy alkalommal gondoskodik a háztartásokban keletkezett szilárd hulladék gyűjtéséről és elszállításáról.

(6) A települési szilárd hulladék ártalmatlanítását a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában lévő Nagykanizsa Bagola 1003 hrsz-ú ingatlanon levő létesítményben lerakással végzi.

3/A.§^[5]

A hulladékkezelési közszolgáltatás tartalma

(1)   A hulladékkezelési közszolgáltatás - a tevékenység tartalmában - az alábbiakra terjed ki:

       a)  az ingatlantulajdonos által a Közszolgáltató szállítóeszközeihez rendszeresített és a Közszolgáltató által biztosított gyűjtőedényben, vagy a rendeletben megjelölt egyéb módon az ingatlanon gyűjtött és a Közszolgáltató rendelkezésére bocsátott települési szilárd hulladék begyűjtésére és rendszeres, illetve alkalmi elszállítására;

       b)  az ingatlanon összegyűjtött nagy darabos, lomtalanítás körébe vont települési szilárd hulladék évente egyszeri - a Közszolgáltató által meghatározott (Önkormányzattal egyeztetett) időpontban és helyen, erre a célra biztosított szállítóeszközén - történő begyűjtésére és a Közszolgáltató általi elszállítására;

       c)  az a) és b) pontokban foglaltak szerint gyűjtött, begyűjtött és elszállított települési szilárd hulladék ártalmatlanítására;

       d) a települési szilárd hulladék egyes összetevőinek más összetevőktől elkülönített, szelektív begyűjtése (továbbiakban: szelektív begyűjtés);

5. az ingatlanok előtt elhelyezett karácsonyfák évi egyszeri elszállítása.

3/B. §^[6]

A Közszolgáltató hulladékkezelési közszolgáltatással kapcsolatos jogai és kötelezettségei

(1)   A Közszolgáltató kötelessége az e rendeletben és a közszolgáltatási szerződésben foglaltak szerint - a környezetvédelmi, valamint az egyéb jogszabályi előírások megtartásával - a közszolgáltatás igénybevételére kötelezett, vagy azt igénybe vevő ingatlantulajdonosoktól:

       a)  a Közszolgáltató szállítóeszközeihez rendszeresített és általa rendelkezésre bocsátott gyűjtőedényben vegyesen gyűjtött háztartási hulladék és háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű hulladék házhoz menő járattal történő rendszeres begyűjtése és elszállítása,

       b)  a Közszolgáltató által fenntartott és működtetett szelektív hulladékgyűjtő szigeteken, továbbá a Közszolgáltató által rendelkezésre bocsátott szállítóeszközeihez rendszeresített gyűjtőedényben, vagy más eszközben szelektíven gyűjtött települési szilárd hulladék begyűjtése,

       c)  a Közszolgáltató által erre a célra biztosított szállítóeszközén az ingatlanon összegyűjtött és a Közszolgáltató rendelkezésére bocsátott nagy darabos, lomtalanítás körébe vont települési szilárd hulladék évente egyszeri - a Közszolgáltató által meghatározott (Önkormányzattal egyeztetett) időpontban és helyen - történő begyűjtése és elszállítása,

       d) a közterületi hulladéknak a Közszolgáltató szállítóeszközeihez rendszeresített gyűjtőedényben vagy a Közszolgáltató által rendelkezésre bocsátott más eszközben, egyedi megrendelés alapján történő alkalmi begyűjtése és elszállítása,

       e)  a begyűjtött és elszállított települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló hulladéklerakó, hulladékgyűjtő szigetek üzemeltetése,

       f)  az a)-b) pontokban foglaltak szerint begyűjtött és elszállított települési szilárd hulladék hasznosításra történő átadása,

(2)   A Közszolgáltató a magasabb szintű jogszabályokban és e rendeletben foglaltak szerint köteles eleget tenni adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségének.         

(3)   A Közszolgáltató köteles a képviselő- testület számára közszolgáltatói tevékenységéről évente részletes beszámolót, valamint költségelszámolást készíteni a közszolgáltatási tevékenység éves értékeléséhez.

(4)   A Közszolgáltató a hulladékkezelési közszolgáltatást akkor láthatja el, ha

       a)  biztosítani tudja a közszolgáltatás - külön jogszabályban meghatározott - személyi és tárgyi, valamint közegészségügyi feltételeit, amelyek garantálják a közszolgáltatás tartós, rendszeres és a környezetvédelmi szempontoknak maradéktalanul megfelelő ellátását;

       b)  a magasabb szintű jogszabályokban megkövetelt, a hulladékkezelési közszolgáltatás ellátásához szükséges környezetvédelmi hatósági engedéllyel és OHÜ minősítéssel rendelkezik;

       c)  rendelkezik a külön jogszabályban meghatározottaknak megfelelő mértékű biztosítékkal, garanciával;

       d) az Önkormányzattal közszolgáltatási szerződést kötött.

(5)   A hulladék begyűjtésének, elszállításának rendjét (gyakoriság, útvonal és időpont lásd: Szállítási Naptár) az ingatlantulajdonosnál keletkező hulladékmennyiség figyelembevételével a Közszolgáltató határozza meg, és arról az ingatlantulajdonost értesíti.

(6) Ha a teljesítés a szolgáltató hibájából marad el, köteles a hulladékot a következő munkanapon elszállítani.

(7)       A Közszolgáltató az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. tv. 5. § (1) bekezdés b) pontja alapján a közszolgáltatással összefüggésben jogosult kezelni a közszolgáltatást igénybevevő nevét, lakcímét, születési helyét és idejét, anyja nevét.

A közszolgáltatással összefüggő személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető.

(8) A Közszolgáltató megfelelő technikai és szervezési intézkedésekkel köteles gondoskodni az adatok biztonságáról.

Az adatokat védeni köteles különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, nyilvánosságra hozás vagy törlés, illetőleg sérülés vagy megsemmisülés ellen.

(9) A Közszolgáltató a közszolgáltatással összefüggő személyes adatokat az ingatlantulajdonos (illetve az ingatlan nyilvántartásban szereplő jogosult) azonosítására, a közszolgáltatási szerződés teljesítésével, jogszabályban szabályozott módon használhatja fel. 

(10) A Közszolgáltató nem jogosult az általa kezelt közszolgáltatással összefüggő személyes adat nyilvánosságra hozatalára.

3/C. §^[9]

Az ingatlantulajdonosok és a gazdálkodó szervezetek hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételével kapcsolatos jogai és kötelezettségei

(1) Az ingatlantulajdonos köteles az Önkormányzat által szervezett közszolgáltatás igénybevételére: az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladék e rendeletben előírtak szerinti gyűjtésére, a Közszolgáltatónak történő átadására.

(2)   Alapvető kötelessége e tekintetben, hogy:

       a)  a települési szilárd hulladékot szelektíven szétválogassa,

       b)  a településen a hulladékgyűjtő szigeteken elhelyezett edényzetekbe a külön gyűjtendő fehér/színes üveg, papír és műanyag hulladékát elhelyezze,

       c)  a maradék (szelektíven szétválogatott és veszélyes hulladéktól mentes) szilárd hulladékot – különös tekintettel a hulladék további kezelésére – az elszállításra való átvételig gyűjtse, tárolja,

       d) az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladék kezelésére az Önkormányzat által szervezett közszolgáltatást igénybe vegye, és a hulladékot az e rendeletben feljogosított hulladékkezelőnek adja át, illetve a közszolgáltatási díjat kiegyenlítse,

       e)  a hulladék gyűjtése során megfelelő gondossággal járjon el annak érdekében, hogy a hulladék mások életét, testi épségét és egészségét, valamint jó közérzetét ne veszélyeztesse, a település természetes és épített környezetét ne szennyezze, a növény és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és a közbiztonságot ne zavarja,

         g)  az ingatlanán keletkező hulladékot alacsony szinten tartsa, feleslegesen hulladékot ne bocsásson ki,

       h) akinél bűzös, rothadó hulladék keletkezik, annak elszállíttatásáról haladéktalanul köteles gondoskodni.

(3)   Az ingatlantulajdonos köteles a gyűjtőedényeket a szállítási napokon a hulladék elszállítása céljából a Közszolgáltató által megjelölt időpontban, a közterületen, a begyűjtést végző gépjárművel megközelíthető és ürítésre alkalmas helyen elhelyezni, kivéve a tartósan engedélyezett elhelyezést.

(4) Az ingatlantulajdonost nem terheli az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség az olyan beépítetlen ingatlana tekintetében, ahol senki sem tartózkodik, és ahol települési szilárd hulladék nincs vagy nem keletkezik.

(5)^[10]     Az az ingatlantulajdonos, akinek ingatlanán települési szilárd hulladék keletkezik, de az ingatlana egyidejűleg gazdálkodó szervezet cégnyilvántartásban bejegyzett székhelyéül, telephelyéül vagy fióktelepéül is szolgál, köteles a települési szilárd hulladékát a gazdálkodó szervezetnek az ingatlanon folytatott gazdasági tevékenysége során keletkezett települési szilárd hulladéktól elkülönítetten gyűjteni és arra a közszolgáltatást igénybe venni,, hogy a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett települési szilárd hulladékának kezeléséről is a közszolgáltatás keretében gondoskodnia, a vonatkozó jogszabályban foglaltaknak megfelelően. Amennyiben a gazdálkodó szervezet elkülönítetten gyűjti a hulladékát, akkor az elkülönített gyűjtésből keletkezett vegyes hulladékát a Közszolgáltatónak köteles átadnia, az egyéb elkülönítetten gyűjtött  hulladékáról (papír, műanyag, stb) gondoskodhat a Közszolgáltatás hatályán kívül, a jogszabályok betartása mellett.

3/D. §^[11]

A hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedények elhelyezésével, használatával és kezelésével kapcsolatos kötelezettségek

(1)^[12]     A Közszolgáltató, a szállítóeszközéhez rendszeresített, meghatározott nagyságú gyűjtőedényeket az ingatlantulajdonos rendelkezésére bocsátja. Az ingatlantulajdonos a települési szilárd hulladékát kizárólag a Közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített, és e rendeletben meghatározott gyűjtőedényben, vagy a többlethulladék elhelyezésére alkalmazható, a Közszolgáltató emblémájával ellátott zsákban adhatja át. A hulladék más módon történő kihelyezése tilos.

(2)^[13] Az ingatlan tulajdonosa, meghatalmazottja, illetve nagykorú, vele egy lakcímen lakó hozzátartozója köteles írásban igazolni a gyűjtőedényzet átvételét. A Közszolgáltató „a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről” szóló 385/2014. (XII.31.) Korm. rendelet, valamint az Önkormányzat által kiállított igazolás alapján biztosítja az edények választhatóságát.

Az ingatlan tulajdonos feladata gondoskodni a hulladékgyűjtő edények megőrzéséről, valamint arról, hogy az edényzet hozzáférhető helyen legyen, és azt rendeltetésszerűen használják.

(3)       Az e rendeletben meghatározott háztartási hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedények tisztántartásáról, fertőtlenítésről az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni.

(4) A gyűjtőedényekbe mérgező, robbanó, veszélyes hulladékot elhelyezni tilos. Amennyiben a végző dolgozó azt észleli, hogy az edényben ilyen anyagot helyeztek el, annak elszállítását megtagadja.

(5) Amennyiben a gyűjtőedényzet meghibásodása bizonyítottan a gondatlan ürítés során történt, javításának, kicserélésének költségei a közszolgáltatót terhelik.

3/E. § ^[18]

A közszolgáltatásért fizetendő díj

1. A települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételére köteles, illetve a közszolgáltatást igénybe vevő ingatlantulajdonosnak települési hulladékkezelési közszolgáltatási díjat (továbbiakban: közszolgáltatási díjat) kell fizetni.

(2) Az ingatlantulajdonos változása esetén a közszolgáltatás díját a Közszolgáltatónak történt bejelentése utolsó napjáig a korábbi, azt követően pedig az új tulajdonos köteles megfizetni.

(3) A közszolgáltatási díj rendelkezésre állási díjból és ürítési díjból áll.

(4) A rendelkezésre állási díj

- számlázási és beszedési költségek

- környezetvédelmi kiadások és ráfordítások

- közszolgáltatás teljesítéséhez használt létesítmények, eszközök elhasználódásából eredő, azok felújítását, pótlását, korszerűsítését, bővítését, rekonstrukcióját szolgáló kiadások és ráfordítások ellenértékéből áll

(5) A rendelkezésre állási díj éves díj, amelyet a közszolgáltatás igénybevételére kötelezett tulajdonos önálló ingatlanonként, a szolgáltatás igénybevételének mértékétől függetlenül köteles fizetni.

(6)^[19]     Szüneteltethető a közszolgáltatás igénybevétele azokon az ingatlanokon, amelyeken folyamatosan legalább 90 napig senki sem tartózkodik és emiatt hulladék sem keletkezik. Szüneteltetés esetén az ingatlan tulajdonosát rendelkezésre állási díjfizetési kötelezettség terheli. Szüneteltetni csak aláírt Hulladékszállítási Közüzemi Megállapodás megléte esetén lehetséges. A szüneteltetés megkezdése előtt, illetve időtartama alatt az ingatlanhasználónak nem lehet 180 napot meghaladó lejárt tartozása.

(6a)^[20]   A szüneteltetésre vonatkozó igényt az ingatlantulajdonos írásban köteles bejelenteni a Közszolgáltatónak, a szünetelés kívánt kezdő időpontja előtt, legalább 30 nappal megelőzően és utólag igazolni közüzemi számlákkal a szüneteltetés tényét.  

(6b)^[21]   Ha a szünetelés (1) bekezdés szerinti feltételeiben változás következik be, az ingatlantulajdonos ezt írásban, haladéktalanul köteles a Közszolgáltatónak bejelenteni.

(6c)^[22] A szüneteltetés idejére már kiszámlázott  ürítési díjat a közszolgáltató a közüzemi számlákkal való igazolás benyújtását  követően, utólag írja jóvá.

(7)^[23] Az ürítési díj a hulladékkezelés és hulladékszállítás teljes folyamatának a rendelkezésre állási díjban nem fedezett minden egyéb költsége és indokolt ráfordítása ellenértékéből áll.

Az ürítési díj a díjfizetési időszak ürítési száma, a választott tárolóedény térfogata (liter) és az egységnyi díjtétel szorzata.

3/F.^[24]

A közszolgáltatási díj fizetési módjának és fizetésének meghatározása

(1) A közszolgáltatási díjat annak az ingatlantulajdonosnak kell megfizetnie, aki jelen rendeletben foglaltak szerint hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételére köteles.

2. A közszolgáltatási díj fizetésére kötelezettek a hulladékszállítás díjat számla ellenében a (3) bekezdés kivételével – negyedévente kötelesek megfizetni.

(3)       A jogi személyek, a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek, vagy a jogi személyiségek helyi szervezetei, egyéni vállalkozók a hulladékszállítás díját havonta utólag fizetik meg.

(4) Amennyiben a közszolgáltatásba bekapcsolt ingatlannak több tulajdonosa van, akkor a tulajdonosoknak kell közölni, hogy közülük kinek a nevére és címére kerüljön kiállításra a szolgáltatási számla. Ha a tulajdonosok a közszolgáltatóval ezt nem közlik, akkor a közszolgáltató vagy a legnagyobb tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonos, vagy az azonos tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonosok közül az ingatlan- nyilvántartásban első helyen bejegyzett tulajdonos nevére és címére állítja ki a szolgáltatási számlát.

(5)       A közszolgáltatás díját a számlán feltüntetett fizetési határidőig kell kiegyenlíteni. A közszolgáltatási díj késedelmes megfizetése esetén a Közszolgáltató késedelmi kamatot érvényesíthet.

(6) A közszolgáltatási díjat tartalmazó számla adataival és összegével kapcsolatban az ingatlantulajdonos a Közszolgáltatónál írásban kifogást emelhet. A kifogásnak a számla kiegyenlítésére vonatkozó kötelezettség teljesítésére halasztó hatálya nincs. A kifogásra, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közszolgáltató válaszolni köteles.

(7) Túlszámlázás esetén a többletösszeget és annak időarányos kamatait a Közszolgáltató visszafizeti vagy az ingatlantulajdonos írásbeli kérelmére azt soron következő, esedékes díjfizetési kötelezettségbe beszámítja.

(8) Nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését az, aki a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, feltéve, hogy a Közszolgáltató a közszolgáltatást felajánlja, illetve a közszolgáltatás teljesítésére, vonatkozó rendelkezésre állását igazolja.

3/J. §^[25]

Házhoz menő elkülönített hulladék gyűjtés

4. §^[26]

(1)^[27] Kisrécse közigazgatási területén a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás körében, a közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényben, a közterületen vagy az ingatlanon összegyűjtött és a közszolgáltató rendelkezésére bocsátott települési szilárd hulladék elhelyezés céljára történő rendszeres elszállítására kizárólagosan jogosult hulladékkezelő a Saubermacher – Pannonia Hulladékgyűjtő Kft. (8800 Nagykanizsa, Vár utca 5.) – amely a kötelező közszolgáltatónak minősül – (továbbiakban: közszolgáltató). A közszolgáltató Kisrécse közigazgatási területén a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatás teljesítésére jogosult.

   (2) A szolgáltatás ellátására vonatkozó részletes szabályokat az Önkormányzat és a szolgáltató között létrejött szerződés rögzíti.

   (3) A Képviselő-testület döntése alapján a szolgáltatóval a közszolgáltatás ellátásra vonatkozó szerződést a polgármester köti meg.

   (4) A szolgáltató köteles a szabályozott rend szerint a háztartási hulladék folyamatos elszállításáról, kezeléséről gondoskodni.

   (5) Az intézményes háztartási szemétszállítás Kisrécse község belterületén kiterjed valamennyi – szemétszállító járművel megközelíthető – utcára, köz- és magánterületre.

   (6) A háztartási hulladék rendszeres gyűjtésével, elszállításával valamint ártalmatlanításával kapcsolatos kötelező közszolgáltatásért a tulajdonosnak szolgáltatási díjat kell fizetnie, amelyet a szolgáltató és az önkormányzat évente felülvizsgál. A szolgáltatási díj beszedését, valamint a szemétszállítással kapcsolatos minden ügyintézést a Körjegyzőség Hivatala végzi.

  (7)^[28] A hulladékkezelési közszolgáltatás díját a rendelet 1. melléklete tartalmazza, amit az ingatlan tulajdonosának, használójának havonta egyenlő részletben kell megfizetnie.

   (8) A szolgáltatási díj nem fizetése esetén a fizetésre kötelezettet az esedékességet követően tartozásának rendezésére kell felszólítani és tájékoztatni arról, hogy az 1.000 Ft-ot meghaladó hátralék meg nemfizetése esetén fizetési meghagyás kibocsátására kerül sor.

2. fejezet

                                     Ingatlanok és közterületek tisztántartása

5. §

(1) a) Ha a jogszabály eltérően nem egyezik, az ingatlan tulajdonosa (használója) köteles gondoskodni

- az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában 1 m széles területsáv), illetve ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület, továbbá

- a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai, tisztántartásáról, hótól, jégtől mentesítéséről, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról.

b) Az ingatlan tulajdonosai (használói) kötelesek az ingatlanukat a községi követelményeknek megfelelően rendben tartani. Ennek érdekében:

- kötelező elvégezni az aktuális növényápolási feladatokat. (Pl.: fű folyamatos kaszálása, az ingatlan gaztól, gyomtól mentesítése, kártevő rovarok és állatok irtása, útra kihajló, közlekedést, kilátását zavaró ágak folyamatos nyesése. )

(2) Szórakozóhelyek, vendéglátó ipari egységek, üzlethelyiségek és más elárusítóhelyek előtti járdaszakaszt az üzemelési időben az üzemelő köteles tisztántartani.

A közterületen árusító vagy egyéb szennyeződést okozó tevékenység esetén a tevékenységet gyakorlók kötelesek a részükre kijelölt helyet, valamint annak közvetlen környékét 5 m-es körzetben állandóan tisztántartani, a keletkezett szemetet összegyűjteni és elszállításukról gondoskodni.

(3) Amennyiben az (1) bekezdés a ) pontjában foglaltakat a tulajdonos (használó) felszólításra a megadott határidőre nem hajtja végre, az Önkormányzat megrendelheti a tulajdonos (használó) terhére a munka elvégzését.

(4) A közterületek, a sportolás és szabadidős tevékenység célját szolgáló területek, valamint a kirándulóhelyek szennyezése tilos. A köztisztaság megóvása és a balesetek elkerülése érdekében a területeken szemetet (papír, gyümölcslé, konzervdoboz, üveg, ételhulladék, nádtörmelék), szennyező vagy egészségre ártalmas anyagot kiönteni, elszórni vagy eldobni nem szabad. Mindezek vonatkoznak a külterületekre is.

6. §

 (1) A települési folyékony hulladék ( szippantott szennyvíz) gyűjtését és szállítását a szakvállalatok, valamint más szervek és erre szóló iparengedéllyel rendelkező magánszemélyek végzik, a vonatkozó jogszabályi előírások betartásával, a hatóságilag kijelölt ürítő helyre. A fuvarozó az ürítést a menetlevélen igazoltatni köteles a szennyvíztelep illetékesével.

7. §

(1) A közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztántartása, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása – az ingatlan előtti szakaszra terjedően – az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

   (2) Járműbehajtók átereszeinek építése, jó karban és tisztántartása minden esetben az ingatlan használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

   (3) Az ingatlanon keletkező csapadékvíz saját területen történő elhelyezéséről, illetőleg kiépített csapadékcsatorna esetén az abba történő bevezetéséről – előzetes bejelentés alapján – az ingatlan tulajdonosa gondoskodik.

    (4) A csapadék levezető árokba szennyezett (olajos, vegyszeres stb.) vizet bevezetni tilos. Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (szemetet, iszapot, papírt, törmeléket, tűz- és robbanásveszélyes anyagot) a csapadékvíz-elvezető árokba szórni, beleönteni, beleseperni, vagy bevezetni tilos.

                                                                          8.§

(1) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén ( az építkezés előtti területen) az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot.

(2) Beruházások esetén a birtokbavételtől a kivitelezés megkezdéséig a beruházónak (bonyolítónak), ezt követően a kivitelezés befejezéséig a kivitelezőnek kell gondoskodni az általa elfoglalt terület tisztántartásáról.

(3) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen.

(4) Közterületen építési, bontási anyagot a polgármester által kiadott közterület-használati engedélyben meghatározott területen, az engedélyben megjelölt módon és időtartamig szabad tárolni. Magánterületen engedély nem szükséges, de csak olyan anyagot szabad tárolni, amely közegészségügyi szempontból veszélytelen.

(5) Közterületen bármi nemű burkolat (úttest, járda stb.) felbontása csak a jegyző, az országos közúthálózatba tartozó utak tekintetében a közút kezelőjének hozzájárulásával lehetséges.

(6) Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, illetve hulladék anyag keletkezik, úgy azt folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül a kivitelezést végző szervek vagy személynek el kell szállítani, és a közterületet helyre kell állítani, illetőleg meg kell tisztítani.

(7) Tilos közútra, útpadkára salakot, építési törmeléket, illetve szemetet szállítani és helyezni, kivéve a fentiekben leírt hatósági engedéllyel végzett útfelbontás során keletkezett törmeléket vagy a közterület használati engedély alapján elhelyezett anyagokat. Közterületre kihordott szemetet vagy építési törmeléket az érintett ingatlan tulajdonosa köteles felszólításra 24 órán belül saját költségén összetakarítani, illetve elszállítani.

9.§

(1) Közterületen hirdetményt, plakátot csak az e célra rendszeresített helyen szabad elhelyezni. Tilos az építményeket, kerítéseket, élőfákat bármilyen felirattal megrongálni. A közszemérmet és közízlést sértő feliratokat a tulajdonos 24 órán belül köteles saját költségén eltávolítani.

(2) Épületen (kapun, ablakon stb.) egyéb létesítményben lévő, idejét múlt hirdetményt az elhelyező köteles eltávolítani, legkésőbb a felhívás kézhezvételétől számított 3 napon belül, köteles továbbá az így keletkezett hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról is gondoskodni.

10. §

 (1) Vállalkozói tevékenység ellátásához, magángazdálkodáshoz szükséges gépek, járművek tárolása közterületen tilos!

(2) Alkalmi jelleggel igénybe vett közterület és az azt körülvevő 10 méteres területsáv tisztántartása az alkalmi használó kötelessége.

                                                      A parlagfű irtás szabályai

11. §^[29]

1. A község közigazgatási területén a jogi és magánszemélyek, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetek a tulajdonukban (kezelésükben, használatukban; a bérlők a bérleményükben) lévő területet kötelesek a virágzó parlagfűtől mentesen tartani.
2. A parlagfű irtásáról – virágzás előtt – az időjárástól függő gyakorisággal kell gondoskodni.
3. A területen található parlagfű gyomirtását a lehetséges eszközök ( mechanikus, vegyszer, illetve engedélyezett készítmények, peszticidek) felhasználásával kell elvégezni.
4. A parlagfű vegyszeres gyomirtása tekintetében a megyei Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Állomás szakvéleménye az irányadó.

12. §

1. A parlagfű felismerésének elősegítéséről, előfordulási helyével, irtásával, továbbá a parlagfű okozta allergiás megbetegedéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalók lakosság körében történő tudatosításáról az önkormányzatok szórólapok által valamint a hangosító berendezés igénybevételével gondoskodik.
2. A szórólap mintáját az 1. sz. melléklet tartalmazza.

3. Fejezet

                A levegő tisztaságának védelme, az avar és kerti hulladékok nyílttéri égetése

                                                                            13.§^[30]

(1) Az avar és kerti hulladék (lehullott falomb, avar, gyökérmaradvány, szár, levél, kaszálék, nyesedék) háztartási ártalmatlanítása elsősorban komposztálással történhet.

(2) A település közigazgatási területén tilos a szemét és más hulladék, pl. műanyag és gumi égetése. Nyílt téren engedély nélkül bármilyen anyag égetése tilos. (kivéve avar és kerti hulladék)

(3) Belterületen a kerti művelésből keletkezett kis nedvességtartalmú hulladék és az avar égetését pénteki napokon 9 óra és 18 óra között, szombati napokon 9 óra és 12 óra között lehet végezni szélcsendes időben az épületektől megfelelő égetési távolság betartásával. Ünnepnapokon, illetve vasárnap a község közigazgatási területén egész évben tilos az avar és a kerti hulladék égetése.  Közterületen az égetés tilos.

(4) Az avar és a kerti hulladék égetését az ingatlannak azon pontján lehet elvégezni, amely a környező lakó- és gazdasági épületektől a legtávolabbra esik, és az égetés személyi biztonságot nem veszélyeztet, illetve vagyoni és környezeti kárt nem okoz.

(5) Nyílt téren a tüzet vagy az üzemeltetett tüzelőberendezést nem szabad őrizetlenül hagyni. A tűz őrzéséről és veszély esetén annak eloltásáról a tűz gyújtója köteles gondoskodni. A tűz helyszínén olyan eszközöket és felszerelést kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetve az eloltható.

(6) Az égetés befejeztével a tüzet el kell oltani, és a parázslást meg kell szüntetni.

(7) Vonalas létesítmény (közút, vasút töltés, árok bevágása, stb.) mentén – a létesítmény tengelyétől számított 100 méteren belül – valamint a közintézmények mellett ügyfélfogadási időben bármely növényzet égetése tilos.

(8) Az elégetendő avar és kerti hulladék nem tartalmazhat más kommunális vagy ipari eredetű, illetve veszélyes hulladékot. 

4. Fejezet

                                             Zajvédelem (zajvédelmi intézkedések)

14. §

(1) a) A község területén megengedettnél nagyobb zajt okozó tevékenység végzésére engedély nem adható ki, az ilyen tevékenységgel járó létesítmény telepítése nem engedélyezhető.

         b) A meglévő ipari és egyéb létesítmények és idegenforgalmi szolgáltatási tevékenység csak a vonatkozó környezetvédelmi jogszabályi szabványok és előírások betartásával üzemeltethetők, fejleszthetők.

         c) A község belterületén tilos olyan tevékenység, amely mások üdülését, pihenését, nyugalmát bármilyen módon zavarja. Éjjel 22 órától reggel 7 óráig a szabadban, nyitott ajtajú, vagy ablakú helyiségben a csendet hangos énekléssel, zenéléssel vagy más módon zavarni tilos!

         d) Vendéglátó egységek, szórakozóhelyek, és egyéb létesítmények szabadtéri zene- és egyéb műsorjel-szolgáltatása 22 óráig engedélyezhető.

5. Fejezet

                           A közterület-használat engedélyezése, a közterület igénybevétele

15. §

(1) A közterületeket, azok építményeit, berendezéseit és felszereléseit rendeltetésüknek megfelelően – állaguk sérelme nélkül és az általános magatartási szabályok betartásával – mindenki ingyenesen használhatja.

    (2) A közterületek rendeltetéstől eltérő használatához közterület-használati engedély szükséges.

    (3) Közterület használati engedélyt kell kérni:

     a) Árusító és egyéb fülke, illetve pavilon elhelyezése.

     b) A közúti közlekedéssel és fuvarozással kapcsolatos állomáshely elhelyezésére.

     c) A köztisztasággal kapcsolatos építmények, tárgyak elhelyezésére.

     d) Szobor, emlékmű, díszkút, vízmedence, szökőkút, alapzatos zászlórúd, köztárgyak (pad, figyelmeztető és tájékoztató táblák, közvilágítási lámpák, tartóoszlopok stb.) elhelyezésére.

      e) vendéglátó-ipari előkert.

      f) Távbeszélő fülke, fülke nélküli távbeszélő-készülék elhelyezése, postai levélszekrény, totó-lottó láda elhelyezése.

      g) Építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag és törmelék elhelyezésére.

      h) Mozgóárusításra, egyéb szolgáltató tevékenységre.

      i) Üzlet előtti homlokzat előtt árukirakodásra.

      j) Kiállítás, alkalmi vásár, sport és kulturális rendezvények, továbbá mutatványos tevékenység.

      k) Közműbekötés.

      l) Tüzelő- és terménytárolás.

                           Közterület-használati engedély nélkül végezhető tevékenységek

16. §

1. a) Közút, járda építésével, javításával kapcsolatban szükséges munkák elvégzéséhez.

b) Az úttartozékok és a közúti közlekedés irányításának célját szolgáló berendezések elhelyezéséhez.

c) A közterületen, ill. az alatt vagy felett elhelyezett postai távközlési kábelek hibaelhárításához szükséges munkák elvégzéséhez.

d) Tűzelőszállítás, termény betakarítás során elfoglalt terület használatához, ha az elfoglalt terület 72 órán belül helyreállításra kerül.

e) Társulati formában és közérdekből történő közműépítés után, a közmű helyreállítási és hibaelhárítási munkára (megkezdését be kell jelenteni 24 órán belül az útkezelőnek), ha azok időtartama maximum 1 hét.

(2) Nem adható közterület-foglalási engedély – ha az közérdekű tevékenységet akadályoz, élet- és balesetveszélyt okoz – szemét- és hulladék 24 órát meghaladó tárolásra.

                   A közterület-használat időtartama, helyének, módjának meghatározása

17. §

(1) A közterület-használat:

    a) állandó jelleggel, határidő nélkül, vagy

    b)ideiglenes jelleggel, meghatározott időre, vagy feltétel bekövetkeztéig engedélyezhető.

A b) pont szerinti használat megszűnése esetén a használó kártérítésre nem tart igényt.

    (2) A közterület-használati engedély előkészítését a jegyző végzi. Az engedély megadása a polgármester hatáskörébe tartozik. A döntés meghozatalára az önkormányzati hatósági ügyekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

    (3) A hivatalnak az engedély kiadása előtt be kell szereznie:

a) a gondozott zöldfelület használatára irányuló kérelem esetén a kezelő előírásait;

b) hirdetőtábla, önálló hirdető-berendezés, reklámtábla elhelyezésére irányuló kérelem esetén az útkezelő,

d) élelmiszer közterületi árusítás esetén az ÁNTSZ szakvéleményét.

    (4) Építőanyag és építési törmelék elhelyezésére közterület-használati engedély akkor adható, ha az építkezés üteme szükségessé teszi, illetve telken belül arra nincs lehetőség.

                                                      A közterület-használat díja

18. §

1. A közterület használatáért az engedélyes a rendelet 2. számú mellékletben megjelölt díjakat köteles fizetni.
2. A díjat az engedély kiadását követően kell megfizetni:

Éves vagy azt meghaladó használat esetén a tárgyév január 15. napjáig, évközi kezdés esetén a kezdéstől számított 30 napon belül.

3. A közterület-használat díját a közterületen elhelyezett létesítmény tényleges üzemeltetésére tekintet nélkül köteles a használó megfizetni.
4. Az önkormányzati (beleértve az önkormányzati intézményeket is) beruházások, felújítások, helyreállítások elvégzéséhez szükséges közterület-használat díjmentes.
5. A közterület-használat díja Kisrécse község Önkormányzatát illeti meg, a behajtásra az adóigazgatási eljárás szabályait kell alkalmazni.
6. A közterület-használati díj fizetése alól egyéb mentesség nem adható.

                      A közterület-használat megszüntetése és az engedély megvonása

19. §

( 1) A közterület-használat – ha az közvetlen élet- vagy balesetveszélyt okoz – bármikor megszüntethető.

2. Meg kell vonni az engedélyt, ha az engedélyes a területen nem az engedélyezett célra és módon használja, vagy díjkifizetésének az esedékes időpontig nem tesz eleget, vagy a tevékenységre jogosító okirat érvényét veszti.
3. Megvonható a közterület-használati engedély, ha az engedélyes a közterületen folytatott tevékenységével szabálysértést követ el.
4. Ha a közterület használatát az engedélyes meg kívánja szüntetni, köteles ezt a szándékát a hatóságnak bejelenteni.
5. Ha a közterület-használat bármely okból megszűnik, az engedélyes a saját költségén köteles az eredeti állapotot mindennemű kártérítési igény nélkül visszaállítani.
6. Ha a közterület-használat a (2)-(5) bekezdésben említett szűnt meg a már befizetett közterület-használati díjat visszakövetelni nem lehet.

              A közterület engedély nélküli használatának jogkövetkezményei

                                                                20.§

1. A közterület engedély nélküli használata esetén a használó a hatóság felhívására köteles a használatot megszüntetni, és a közterületet eredeti állapotába saját költségén helyreállítani.
2. Azt aki a közterületet engedély nélkül vagy eltérő módon használja, az egyébként fizetendő díj megfizetésére kell kötelezni.
3. Ha a közterületet engedély nélkül, vagy engedélytől eltérő módon használó az engedélyezés feltételeinek megfelel, kérelmére – a közterület használata engedélyezhető – ebben az esetben a díjat a tényleges használat kezdetétől meg kell fizetni. Ezzel azonban a használó nem mentesül az egyéb jogkövetelmények alól.

20/A. §^[31]

Közterület filmforgatási célú használata

(1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mgtv.) szerinti filmalkotás forgatása céljából történő közterület-használat (a továbbiakban: filmforgatás célú közterület-használat) vonatkozásában a Rendelet szabályait az e szakaszban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Filmalkotás forgatása – ideérte a reklámfilmet is – céljából való közterület-használat esetén a kérelmet a Zala Megyei Kormányhivatalnál kell előterjeszteni.

(3) Az engedélyezési eljárás részletszabályait az Mgtv. tartalmazza.

(4) Az Mgtv.-ben meghatározott közterület filmforgatási célú használatával kapcsolatos képviselő-testületi hatásköröket a képviselő testület a polgármesterre átruházza.

(5) Mentesség kizárólag közérdekű célokat szolgáló filmalkotások forgatása esetén adható.

Közérdekű célokat szolgálnak különösen az oktatási, a tudományos és az ismeretterjesztő témájú filmalkotások.

(6) A közterület használati díj mértéke 200Ft/m²/nap.

20/B. §^[32]

(1) A filmforgatás célú közterület-használat nem haladhatja meg az egy hét időtartamot.

(2) A közterület-használat naponta 7 és 21 óra közötti időtartamra vonatkozhat.

(3) A forgatást akadályozó, de a kérelmezőnek nem felróható, valamint a rendkívüli természeti események esetén a közterület-használati engedélyt olyan időtartamban kell meghosszabbítani és a közterület-használatot engedélyezni, ameddig a filmforgatás akadályozott volt. A közterület-használatot ilyen esemény esetén az akadály elhárulása után, természeti esemény esetén az esetleges kárelhárítást és helyreállítást követően újra biztosítani kell.

(4) Kizárólag stáb-parkolás vagy technikai kiszolgálás céljából történő közterület használathoz az e rendelet szerinti közterület-használati hozzájárulás szükséges.

(5) A filmforgatás során az érintett közterület melletti lakó ingatlanok gyalogos vagy gépkocsival történő megközelítését a közterület-használó köteles folyamatosan biztosítani. E kötelezettséget nem tartalmazó hatósági szerződés nem hagyható jóvá.

(6) Ha az Mgtv. szerinti hatósági szerződés megküldésének időpontjában a közterületre vonatkozóan érvényes közterület-használati szerződés van, a közterület-használat jóváhagyását meg kell tagadni.

6. Fejezet

                             Vegyes és hatályba léptető rendelkezések

                                                               21.§^[33]

1. Aki a jelen rendelet

• a települési szilárd hulladék kezelése, köztisztasági szolgáltatás 3.§-4. §-aiban,
• az ingatlanok és közterületek tisztántartása 5. §-12.§-aiban,
• a levegő tisztaságának védelme, az avar és kerti hulladékok nyílttéri égetése 13.§ában,
• a zajvédelmi intézkedésekről szóló 14. §-ban,
• a közterület használatáról szóló 15.§.(3).bek.-20.§-aiban meghatározott magatartási szabályokat, kötelezettségeket és tilalmakat megszegi – amennyiben súlyosabbnak minősül cselekmény nem valósul meg-szabálysértést követ el és 30.000. Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható, amely ismételhető.

2. E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
3. A rendelet kihirdetésével egyidejűleg a közterület tisztaságáról szóló 5/1995.(IX.25.) számú önkormányzati rendelet hatályát veszti.

Kisrécse,2000.szeptember 08.

Milei Vince                                                         Szegedi Bernadett

Polgármester                                                            körjegyző

Záradék:

A rendelet kihirdetésre került 2000. szeptember 16-án.

                                                                 Szegedi Bernadett

                                                                         Körjegyző

3. melléklet^[34]

A települési szilárd hulladék elszállításának és ártalmatlanításának díja

Kisrécse község közigazgatási területén a lakossági hulladékkezelési közszolgáltatás teljesítésének vállalási díja 2012. évre vonatkozóan edényenként és ürítésenként:

359,54 Ft +ÁFA/1 db 120 literes edény/ürítés. 

Ez alapján az éves díj 40 ürítésre vonatkozóan: 14.382Ft+ÁFA

Az Önkormányzat az intézmények esetében és gazdálkodó szervezetek a Közszolgáltatóval a hulladékszállításra külön megállapodást kötnek.