Eszteregnye Községi Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdés a) pontjában, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv) 10. § (1), 25. § (3), 26. §-ában,  32. § (1) bek. b) pont és (3) bekezdésében, 33. § (7),  37/A. § (3), 38. § (9), 43/B. (1) és (3) bekezdésében, 45. § (1) és (3) bekezdésében, 46. § (1), 50. § (3), 60. § (4) és 132. § (4) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény (a továbbiakban: Gyvt) 18. § (2) bekezdésében, 34. § (8) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

1. §

Általános rendelkezések

(1) A rendelet célja, hogy az egyének és a család megélhetési gondjai könnyítése és a szociális biztonság megteremtése és megőrzése céljából, az Sztv. és a Gyvt. helyi végrehajtásaként a helyi sajátosságoknak megfelelően meghatározza a pénzben és természetben nyújtható szociális ellátások egyes formáit és a jogosultság feltételeit.

(2) Az önkormányzat az általa biztosított és megszervezett szociális gondoskodás célja, az, hogy segítséget nyújtson azoknak, akik életkoruk, egészségi állapotuk, jövedelmi és vagyoni helyzetük folytán problémáik megoldására önerőből nem képesek.

(3) Az ellátást igénylők kötelesek arra, hogy helyzetük javítása érdekében a tőlük elvárható módon mindent megtegyenek.

(4) A szociális gondoskodás biztosítása érdekében az önkormányzat valamint annak szervei, továbbá a településen működő egészségügyi és civil szervezetek kötelesek együttműködni, a tudomásukra jutott, gondoskodást igénylő problémák megoldását kötelesek kezdeményezni.

(5) A Rendelet hatálya kiterjed az Sztv. 3. § (1)-(3) bekezdéseiben, 7. § (1) bekezdésében, valamint a Gyvt. 4. § (1)-(4) bekezdéseiben meghatározott személyekre, amennyiben Eszteregnye község közigazgatási területén állandó lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek.

(6) Az Önkormányzat tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, köteles az arra rászorulóknak önkormányzati  segélyt, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti.

Ezen rendelkezés a (2) bekezdésben meghatározottakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 2001. évi XXXIX. tv. rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is.

(7) E rendeletet az Sztv-vel, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. Rendelettel, továbbá az egyes szociális ellátások folyósításának és elszámolásának szabályairól szóló 62/2006. (III.27.) Korm. Rendelettel, és a személyes gondoskodást nyújtó ellátások térítési díjairól szóló szóló 29/1993. (II.17.) Korm. rendelettel együtt kell alkalmazni.

2. §

Értelmező rendelkezések

(1) A Rendelet alkalmazásában

a.) Környezettanulmány: a kérelmező és családja vagyoni, szociális, egészségügyi, lakás vagy egyéb körülményeiről a tényállás tisztázása, ellenőrzése érdekében a helyszínen készített irat, amely az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat is rögzíti. Környezettanulmány készítésekor a KET 56-57. §-ait kell alkalmazni.

b.) Önhiba: az a felróható magatartás (hiányosság, mulasztás, vagy körülmény), amelynek következtében a létfenntartást veszélyeztető élethelyzet kialakul, így különösen, ha:

• a kiskorú szülője, gondozója nem intézkedett az őt jogosan megillető tartásdíj megállapításáról, behajtásáról,
• az ellátásban részesülő az egyes ellátásoknál e rendeletben előírt együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,
• a kérelmező nem tett lépéseket a társadalombiztosítás keretében tartozó ellátás megállapítására,
• az álláskereső  elhelyezkedése érdekében az önkormányzattal, a Családsegítő Központtal, valamint a Munkaügyi Központtal nem működött együtt,
• a kérelmező a felajánlott munkalehetőséget nem fogadja el.
  c.) Munkára nem kész és nem képes állapot: az együttműködésre kijelölt szervezet véleményét is tartalmazó tény, melyből megállapítható, hogy a munkanélküli a munka elvégzésére mentális és egészségi állapota alapján alkalmatlan. Az állapot igazolására
  
• tartós állapot esetén: foglalkozás-egészségügyi,
• eseti jellegű állapot esetén: a háziorvos igazolását kell becsatolni
  d.) Váratlan kiadás: előre nem látható és nem tervezhető esemény következtében keletkezett többletköltség, amelyek biztosítása veszélyezteti a jogosult vagy családja létfenntartását
  

(2) E rendeletben szabályozott rendszeres és eseti ellátások esetében – amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik – az Sztv. 4. §-ában meghatározott fogalmakat értelemszerűen kell alkalmazni.

3. §

A rendeletben szabályozott ellátási formák

a) pénzbeli ellátás

- aktív korúak ellátása

- önkormányzati segély

b) Természetben nyújtott szociális ellátások

          - lakásfenntartási támogatás

- méltányossági közgyógyellátás

- természetben nyújtott önkormányzati segély

- köztemetés

c.) Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

- étkeztetés

- házi segítségnyújtás

- családsegítés

4. §

Szociális igazgatás szervei

(1) A Rendeletben meghatározott feladat- és hatásköröket

a) az  Önkormányzat Képviselő-testülete

    (továbbiakban: Képviselő-testület)

b) a Polgármester

   (továbbiakban: Polgármester)

c) a Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője

      (továbbiakban: jegyző)

d) Zala Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala gyakorolja.

(2) A jegyző

            a) első fokon dönt a hatáskörébe utalt hatósági ügyekben,

b) ellátja a Sztv-ben, ezen rendeletben, valamint külön jogszabályokban meghatározott egyéb feladatokat.

5. §

Hatásköri szabályok

(1) A Polgármester – a Képviselő-testület által átruházott hatáskörében – dönt, valamint a hatáskörében hozott határozatokat aláírja:

1. pénzbeli ellátások közül: önkormányzati segély
2. természetbeni ellátások közül:

ba) méltányossági közgyógyellátás

bb) természetben nyújtott önkormányzati segély

bc) köztemetés

3. személyes gondoskodást nyújtó ellátások közül:

ca)  étkeztetés

cb) házi segítségnyújtás ügyekben.

(2) A jegyző – az Szt. 25. § (3) bekezdésében felhatalmazott jogkörében eljárva – az Szt-ben és e rendeletben meghatározott feltételek szerint dönt, valamint a hozott határozatokat aláírja az aktív korúak ellátása, lakásfenntartási támogatás a iránt benyújtott kérelmekben.  

(3) A Képviselő-testület határozatát a Polgármester és a jegyző írja alá.

(4) A Polgármesterre átruházott hatáskörben hozott határozat elleni fellebbezési eljárás során a másodfokú hatáskört a Képviselő-testület gyakorolja. A Polgármester határozata ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Képviselő-testülethez lehet fellebbezést benyújtani. A szóban előterjesztett fellebbezést az ügyfél kérelmére a Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal) ügyintézője köteles jegyzőkönyvbe foglalni. A Hivatal haladéktalanul értesíti a Polgármestert a fellebbezés tényéről. A Polgármester a fellebbezést – ha az alapján a határozatát nem vonja vissza, vagy nem módosítja -, a szükséges iratok csatolásával köteles a Képviselő-testület soron következő ülése elé terjeszteni.

(5) A jegyző határozata elleni fellebbezési eljárás során a másodfokú hatáskört a Zala Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatal gyakorolja.

(6) A Képviselő-testület másodfokú döntéséről a kérelmezőt a KET előírásainak megfelelően alakszerű határozattal kell értesíteni. A Képviselő-testület döntése ellen jogszabálysértésre hivatkozva a határozat felülvizsgálatát a Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál lehet kezdeményezni, a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül.

(7) A szociális hatáskör gyakorlója a KET 71. § (3) bekezdése szerinti, és a 72. § (4) bekezdésben meghatározott tartalommal egyszerűsített határozatot hozhat az alábbi pénzbeli és természetbeni szociális ellátások tekintetében, amennyiben a kérelemben foglaltaknak teljes egészében helyt ad, és az ügyben ellenérdekű ügyfél nincs:

1. Önkormányzati segély
2. Természetben nyújtott önkormányzati segély

6. §

Eljárási rendelkezések

(1) A Rendeletben szabályozott támogatások iránti kérelmeket - a Képviselő-testület, a Polgármester, valamint a jegyző hatáskörébe tartozó ellátások esetén - a Hivatalban kell előterjeszteni.

(2) A kérelmet írásban – egyes kérelmek esetében formanyomtatványon – kell benyújtani.

(3) A kérelmet az ügyfél személyesen, törvényes képviselője vagy meghatalmazottja útján, valamint postai úton nyújthatja be.

(4) A kérelmekhez csatolni kell az ellátások érdemi elbírálásához szükséges adatokra vonatkozó nyilatkozatokat, igazolásokat.

(5) Ha az ügyfél a jogosultság elbírálásához szükséges iratokat a kérelem benyújtását követően a hiánypótlásra felszólító tértivevényes levél kézhezvételétől számított 8 napon belül, valamint a hiánypótlás meghosszabbítására irányuló írásbeli kérelmére megadott 5 napon belül nem csatolja, úgy a benyújtott kérelme érdemi döntés nélkül, ezen bekezdésre hivatkozva elutasításra kerül. Ezen jogvesztésre ügyfelet a hiánypótlásra felszólító levélben tájékoztatni kell.

(6) Amennyiben a jövedelmi viszony igazolására nincs mód, vagy a jövedelem nem mérhető, akkor havi jövedelmére vonatkozóan a kérelmező, illetve az adat igazolására kötelezett egyéb személy köteles büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozatot tenni. A nyilatkozat megtagadása esetén az eljáró hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, vagy az eljárást a Ket. 31. § (2) bekezdésére hivatkozással megszünteti. A nyilatkozat formanyomtatványa e rendelet 1. számú mellékletét képezi.

(7) A Hivatal a kérelmező által benyújtott kérelmet, illetve a közölt igazolások, adatok valódiságát környezettanulmány készítésével megvizsgálhatja.

(8) A rendszeres és eseti pénzbeli ellátást megállapító határozat jogerőre emelkedését követően – rendszeres pénzellátás esetében: havonta, a tárgyhót követő hó 5. napjáig, eseti segélyezés esetében: a megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 5. napjáig – kell a támogatást a jogosult, vagy meghatalmazottja részére kifizetni. A támogatás kifizetése történhet az Önkormányzat házipénztárából, illetve amennyiben a kérelmező a benyújtott kérelmében kéri, bankszámla számra történő  átutalással a kérelemben megadott folyószámlára. A támogatás folyósításának módjáról a megállapító határozat érdemi részében rendelkezni kell. Folyamatban lévő rendszeres pénzbeli szociális támogatások tekintetében a jogosult kérelmezheti a támogatás összegének folyósítását a határozatban megállapított folyósítási módtól eltérően. Erről a szociális hatáskör gyakorlója végzés formájában dönt.

(9) A kérelmező köteles a saját, vagy együtt lakó hozzátartozója helyzetében, jövedelmi és vagyoni viszonyaiban bekövetkezett változást 15 napon belül a Hivatal felé bejelenteni. Aki a helyzetével kapcsolatos alapvető információkat eltitkol, félrevezető vagy hamis adatokat közöl, az támogatásban nem részesülhet, a megállapított támogatást meg kell szüntetni, és a már folyósított támogatást vissza kell téríteni. Megtérítést kell elrendelni az Szt-ben foglalt esetekben is.

(10) A jogosulatlanul felvett ellátások visszatérítését a szociális hatáskört gyakorló szerv indítja el. Eljárási szabályaira az Szt. 17. §-ában meghatározottakat kell alkalmazni.

(11) A jegyző gondoskodik az ellátásokkal összefüggő járulékfizetési, pénzügyi elszámolási és visszaigénylési feladatok végrehajtásáról.

(12) A szociális ellátás megállapítása hivatalból is kezdeményezhet, az eljárás megindítására javaslatot tehetnek:

- önkormányzati képviselők,

- polgármester,

- jegyző,

- egészségügyi szervek

- családsegítő szolgálat

II. FEJEZET

PÉNZBENI ELLÁTÁSOK

7.  §

Aktív korúak ellátása

(1)

a) A jegyző aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg az Szt 33. § (1) bekezdésében meghatározott személyek részére.

b) A jegyző rendszeres szociális segélyt állapít meg az Szt. 37. (1) bekezdés a) – c) pontjaiban meghatározott személyek részére.

(2)

a) Az (1) bekezdésben meghatározott személy – ellátás iránti kérelmet benyújtó és az ellátásban részesülő személy - köteles gondoskodni az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy családi ház (továbbiakban: lakóház) és annak udvara, kertje, a kerítésen kívül határos terület, árok, járda

- tisztántartásáról,

- gyommentesítéséről, parlagfű-írtásáról

- téli időszakban hó-, jég-, és síkosság-mentesítéséről,

- az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint annak

- higiénikus állapotának biztosításáról.

b) Az a) pontban meghatározott személy kötelezettségét megszegi, ha

- lakóháza veszélyezteti az emberi életet és testi épséget;

- lakóházát nem rendeltetésének megfelelően használja, vagy annak higiénikus állapotáról nem gondoskodik, és evvel a saját vagy együtt élő családtagjai egészségét, testi épségét veszélyezteti

- lakóházában és környezetében jelentős mennyiségű, az általa használt – annak hiányában 120 literes - hulladékgyűjtő edény űrtartalmának kétszeresét elérő mennyiségű hulladékot halmoz fel; vagy emberi egészségre ártalmas, veszélyes hulladékot tárol, halmoz fel;

- lakóháza udvarában, kertjében található tárgyak rendben tartását elmulasztja;

            - lakóháza kerítéssel kívül határos területén, járdán hulladékot tárol;

- lakóháza, valamint a kerítéssel kívül határos terület takarítását, e területeken a gyomnövényzet kaszálását elmulasztja;

- lakóháza, valamint a lakóháza előtti járda hó-, jég- és síkosság-mentesítési kötelezettségét elmulasztja;

- az ingatlanán az egészségügyi veszélyt jelentő kártevők elszaporodása meggátolását elmulasztja.

c) Az a) pontban meghatározottakat az Önkormányzat, a Hivatala által folyamatosan jogosult ellenőrizni. Amennyiben hiányosságot tapasztal, és a b) pontban szabályozottak valamelyike megvalósul, úgy azt hitelt érdemlő módon (digitális – dátummal ellátott - fénykép-felvétel, hatósági tanú alkalmazása, ügyfél saját nyilatkozata, stb.) bizonyítja.

d) Az ellátás iránti kérelmet benyújtót, illetve az ellátásban részülő személyt a jegyző a c) pont alapján felvett helyszíni szemlében foglaltakra hivatkozva

- kisebb kötelezettségszegés esetén 5 napos,

- nagyobb kötelezettségszegés esetén 30 napos teljesítési határidő, valamint a feladat pontos megjelölésével felhívja, hogy az a) pontban foglalt kötelezettségének tegyen eleget, egyidejűleg felhívja figyelmét ennek elmulasztása esetén alkalmazandó jogkövetkezményekre.

A határidő tekintetében a jegyző jogosult dönteni.

Kérelemre, egyedi elbírálás alapján méltányosságból – figyelembe véve a kötelezettségszegés mértékét, valamint az ellátásra jogosult hajlandóságát – a határidőt egyszeri alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja.

e) Amennyiben az ellátás iránti kérelmet benyújtó, illetve az ellátásban részesülő személy a d) pontban foglalt felhívás ellenére nem tesz eleget a felhívásban szereplő kötelezettségének, úgy az az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, és

            - új kérelem benyújtása esetén az ellátás nem állapítható meg részére, illetve

            - a megállapított ellátást meg kell szüntetni, a felhívásban szereplő határidő lejártának napjával.

f) Az a) pontban foglaltakat az ellátás éves jogosultsági feltételeinek felülvizsgálatakor, illetve eseti bejelentés alapján meg kell vizsgálni.

(3) a) A rendszeres szociális segélyre jogosult személyek vonatkozásában – az egészségkárosodott személyek kivételével – az együttműködésre kijelölt szerv a Muramenti Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálat.

b) A rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles az a) pontban meghatározott szervvel.

(4) a) A rendszeres szociális segélyben részesülő személy az együttműködés keretében köteles

• az együttműködésre kijelölt szervnél a jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül nyilvántartásba vetetni magát,
• 60 napon belül írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel az egyéni szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő programról
• teljesíti a megállapodás szerinti beilleszkedést segítő programban meghatározottakat,
• a rendszeres szociális segély folyósításának teljes időtartama alatt köteles az együttműködésre kijelölt szervvel havonta, előre - szóban vagy írásban - egyeztetett időpontban kapcsolatot tartani, az előírt kapcsolati formákat és időpontokat teljesíteni,
• az Szt 37. § (2) bekezdésében foglaltak teljesítésére.

b) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott együttműködésre kijelölt szerv a rendszeres szociális segélyben részesülő személy együttműködésével kapcsolatban köteles az 63/2006. (III.27.) Kormányrendelet (továbbiakban: Sztvhr) 17. § (12)-(14) bekezdésében foglaltakat teljesíteni.

c) A jegyző a rendszeres szociális segélyben részesülő együttműködésével kapcsolatban köteles az Sztvhr. 17. § (11) és (15) bekezdésében foglaltakat teljesíteni.

d) A rendszeres szociális segélyben részesülő együttműködési kötelezettség megszegésének minősül:

            - az a) pontban meghatározottak be nem tartása

- a jogosultsági feltételek felülvizsgálatában nem vesz részt, nem működik együtt, a felülvizsgálat során bekért adatokat, igazolásokat nem nyújtja be, vagy elmulasztja a felhívásban szereplő határidőt, és igazolási kérelmet nem terjeszt elő.

- kérelmében, jövedelemnyilatkozatában és vagyonnyilatkozatában valótlan adatokat szolgáltat, vagy adatokat hallgat el.

e) A d) pontban meghatározott esetekben a jegyző a rendszeres szociális segélyben részesülőt felhívja  8 napon belüli együttműködési kötelezettsége teljesítésére, egyúttal figyelmeztetni kell az együttműködés hiányában alkalmazandó jogkövetkezményekre.

f) Amennyiben rendszeres szociális segélyben részesülő az e) pontban meghatározottakon túl megvalósítja a d) pontban meghatározottakat, úgy részére az Szt-ben foglaltak figyelembevételével meg kell szüntetni a jogosultságot.

g)Beilleszkedést elősegítő programok típusai lehetnek:

- csoportos készségfejlesztő tréningek,

- önsegítő, problémamegoldó csoportfoglalkozások,

- álláskereső meetingek,

- egyéni – mentálhigiénés, életvezetési, munkavállalási, jogi, pszichológia – tanácsadás,

- általános iskolai vagy első szakma megszerzéséhez szükséges tanácsadások, képzések

- együttműködés a 14. alatti gyermek napközbeni ellátásának megszervezésében.

h) A rendszeres szociális segélyben részesülő ellátott köteles lakókörnyezetének rendbetételére. Az eljárási szabályok tekintetében az e § (2) bekezdése a-f) pontjait - kivéve az e) pontot – kell alkalmazni.

i) Amennyiben a rendszeres szociális segélyben részülő a h) pont szerinti kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az Sztv. 37/B. § (1) bek. a) pontja alapján az ellátását három hónapra fel kell függeszteni.

8. §

Lakásfenntartási támogatás

(1) A normatív lakásfenntartási támogatásban részesülő illetve az ellátás iránti kérelmet benyújtó köteles az általa életvitelszerűen lakott ház lakókörnyezetének rendbetételére.

(2) Az (1) bekezdés eljárási szabályaira a 7. § (2) bekezdését kell alkalmazni.

10. §

Önkormányzati segély

(1) Önkormányzati segély nyújtható a létfenntartását veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került (különösen: betegség, haláleset, elemi kár, válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek beiskoláztatása, a gyermek fogadásának előkészítése, újszülöttek családjának támogatása, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartás biztosítása, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, stb), valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személy részére, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nagysága nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át, egyedülálló személy esetén annak 150%-át, melytől a hatáskör gyakorlója különös méltánylást érdemlő esetben 50%-al eltérhet.

(2) Önkormányzati segély megállapítható:

• esetenként
• meghatározott időszakra, havi rendszerességgel
• pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában.

(3) Az önkormányzati segély összege 1000 Ft-tól 20.000,- Ft-ig, míg a rendszeres önkormányzati segély összege 1000 Ft/hó-tól 10.000,- Ft/hó-ig terjedhet.

(4) Önkormányzati segély megállapítható:

a.) készpénzben

b.) természetbeni ellátás (különösen: élelmiszer, étkezési térítési díj átvállalása, Erzsébet-utalvány biztosítása, tüzelőanyag vásárlása, tankönyv és tanszervásárlás támogatása, tandíj, tanulmányi költségekhez való hozzájárulás, közüzemi díjak, a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás) formájában, ha

- a kérelem arra irányul, vagy

- a kérelmező életvitele alapján feltételezhető, hogy a támogatás felhasználása a természetbeni támogatással a célnak megfelelően történik.

(5) Az önkormányzati segély megállapításánál a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelmi viszonyok mellett a család vagyoni helyzetét is vizsgálni kell, mely nem haladhatja meg az Sztv. 4. § (1) bek. b) pontjában foglaltakat.

(6) Az önkormányzati segély e rendelet 2. számú mellékletét képező formanyomtatványon nyújtható be.

11. §

(1) A rászoruló személy önhibáján kívüli okból bekövetkezett anyagi veszélyhelyzet – különösen elemi kár, hozzátartozó halála, tartós betegség – esetén az önkormányzati segély összege visszatérítendő, pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő, kamatmentes kölcsön támogatás formájában is nyújtható, amennyiben ezen személy

a) rendelkezik olyan jövedelemforrással, amely biztosítékot jelent a támogatás visszafizetésére, és

b) külön megállapodásban (kölcsönszerződésben) – e rendelet 3. számú melléklete szerint - írottaknak megfelelően vállalja a támogatás összegének havi egyenlő részletekben, legfeljebb 1 év alatt történő visszafizetését.

(2) A támogatás összege legfeljebb 120.000- Ft-ig terjedhet.

(3) A támogatás első havi törlesztő részlete a támogatás nyújtását követő hónap 5. napján esedékes.

(4) Amennyiben a támogatásban részesülő személy 2 havi törlesztő részletet nem fizet meg, úgy a támogatás fennmaradó összege egy összegben válik esedékessé.

(5) A megállapodás megkötéséről és az esetleges tartozás behajtásáról a jegyző köteles gondoskodni.

(6) Amennyiben a támogatásra jogosult személy valamely pénzintézetnél folyószámlával, illetve egyéb bankszámlával rendelkezik, úgy Felhatalmazó levél azonnali beszedési megbízásra (inkasszóra) nyomtatványt – e rendelet 4. számú melléklete szerint - záradékoltatni köteles bankjával, az elmaradt tartozás azonnali behajtása érdekében, a támogatási megállapodás megkötésével egyidejűleg. Egyéb esetben a támogatás törlesztő részletét az Önkormányzat házipénztárába történő befizetéssel kell teljesíteni.

12. §

(1) Az elhunyt személy eltemettetésének  költségeihez való hozzájárulásként önkormányzati segély annak a rászoruló személynek nyújtható, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

(2) A saját, illetve a családja létfenntartását akkor veszélyezteti a temetési költségek viselése, ha a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nagysága  nem haladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedülálló esetén annak 350 %-át,

(3) Az elhunyt személy eltemettetésének  költségeihez való hozzájárulásként nyújtott önkormányzati segély összege: 15.000 Ft.

(4) Az elhunyt személy eltemettetésének  költségeihez való hozzájárulásként nyújtott önkormányzati segély nem állapítható meg annak a személynek aki a hadigondozásról szóló 1994. évi LXV. tv. 16. §-a alapján temetési hozzájárulásban részesült.

(5) A kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 30 napon belül kell benyújtani a Hivatalhoz e rendelet 5. számú melléklete szerinti formanyomtatványon. A határnap elmulasztása jogvesztő hatályú.

(6) A kérelem elbírálásához mellékelni kell kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nagyságát igazoló jövedelemigazolásokon túl az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatának másolatát, és a temetkezési számlák eredeti példányait.

III. FEJEZET

Természetben nyújtott szociális ellátások

13 . §

Köztemetés

(1) A polgármester önkormányzati hatáskörben eljárva gondoskodik az Szt. 48. §-ában meghatározott rendelkezések figyelembevételével az elhunyt személy közköltségen való eltemettetéséről.

(2) Közköltségen csak a legolcsóbb temetés rendelhető el.

(3) A köztemetés költségének megérítésére a hatáskör gyakorlója méltányosságból részletfizetést engedélyezhet, illetve a köztemetés költségeinek megtérítési kötelezettsége alól részben vagy egészben mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt, ha a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át, egyedül élő esetén 150 %-át.

14. §

Méltányossági közgyógyellátás

(1) A Polgármester – átruházott hatáskörében eljárva - méltányosságból közgyógyellátásra való jogosultságot állapít meg annak a személynek,

a) akinél az egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át

b) egyedül élő esetén 250%-át nem haladja meg, és

c) a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át eléri,

feltéve, ha a kérelmező családja az Sztv-ben meghatározott hasznosítható vagyonnal nem rendelkezik.

(3)  A méltányossági közgyógyellátás iránti kérelmet a 63/2006. (III.27.) sz. Korm. Rendelet 9. számú mellékelte szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

            A kérelemhez mellékelni kell:

a) a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nagyságát igazoló jövedelemigazolásokat,

b) a kérelmező vagyonnyilatkozatát, és

c) a kérelmező személyes szükségleteinek kielégítéséhez szükséges gyógyító ellátásról szóló háziorvosi igazolást. A háziorvosi igazolást zárt borítékban a kérelmező nevének és TAJ számának feltüntetésével kell csatolni a kérelemhez. A borítékon a „HÁZIORVOSI IGAZOLÁS KÖZGYÓGYELLÁTÁS IGÉNYBEVÉTELÉHEZ” szövegrészen túl fel kell tüntetni a háziorvos nevét is.

IV. FEJEZET

SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK

15. §

(1) Az Önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó ellátások közül az alábbi alapellátásokat biztosítja:

a) étkeztetés,

b) házi segítésnyújtás,

c) családsegítés.

16. §

Étkeztetés

(1) Az Önkormányzat azoknak a szociálisan rászorulóknak legalább napi egyszeri meleg étkeztetésről gondoskodik, akik önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

a) koruk,

b) egészségi állapotuk,

c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,

d) szenvedélybetegségük, vagy

e) hajléktalanságuk miatt.

(2) Az (1) bekezdés alapján szociálisan rászorultnak kell tekinteni azt a személyt, aki

a) életkoránál fogva, aki 62. életévét betöltötte,

b) tartós vagy átmeneti jelleggel fennálló betegsége van

c) aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, vagy legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett

d) pszichiátriai, vagy szenvedélybeteg,

e) hajléktalan, feltéve ha jelen rendeletben foglalt feltételeknek megfelel.

(3) A fennálló betegségekről orvosi (háziorvosi vagy szakorvosi) igazolást kell csatolni a kérelem mellé.

(4) Az étkeztetés térítésköteles formában nyújtható, kivéve azon egyedül élő ellátott részére, aki jövedelemmel nem rendelkezik, az ő részére az Önkormányzat térítésmentesen biztosítja az ellátást.

(5) Az étkeztetést az Önkormányzat Becsehely Község Önkormányzatával kötött feladat-ellátási megállapodás alapján a Becsehelyi Gondozási Központ intézmény útján biztosítja.

(6) Az ebéd házhoz szállításáról – előzetesen írásban benyújtott igény szerint - a házi szociális gondozó gondoskodik.

(7)  Az étkeztetés biztosítása során a szolgáltatást igénybe vevőnek a rendelet 1. számú függeléke szerinti meghatározott intézményi térítési díjat kell fizetni, az Sztv. 116. §-ban foglaltak és az igénybe vett étkezés intézményi térítési díjának figyelembe vételével. Az intézményi térítési díj megállapítására Becsehely Önkormányzatának rendeletében szabályozott térítési díjakat kell alkalmazni.

(8)  Az étkeztetés biztosítása során, az étel kiszállításáért - melyet az Önkormányzat a házi segítségnyújtás szolgáltatás keretében biztosít-, térítési díjat nem kell fizetni, a kiszállítás ingyenes.

 (9) A kérelemről, a személyi térítési díj (7) pontnak megfelelő megállapításáról, valamint felülvizsgálatáról a polgármester határozattal dönt.

 (10) A kérelmet a Hivatalnál lehet előterjeszteni.

 (11) Az étkeztetés biztosításáról és a térítési díj fizetésének rendjéről az igénylő és a polgármester megállapodást köt.

17. §

Házi segítségnyújtás

(1) A házi segítségnyújtásra a Sztv. 63.§-ban foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A házi segítségnyújtást a Képviselő-testület egyszemélyes szolgáltató útján biztosítja.

(3) A házi segítségnyújtást az önkormányzat az arra rászorulóknak térítésmentesen biztosítja.

(4) A (3) pont akkor rászoruló a személy, ha

            a) 75. életévét betöltötte

            b) súlyos mozgáskorlátozott

c) tartós vagy állandó jelleggel fennálló betegsége van, amely a házi segítségnyújtást igényli.

(5) A házi segítségnyújtás igénybevételéről a Polgármester környezettanulmány alapján dönt.

18. §

Családsegítés

(1) Az Önkormányzat a családsegítés alapfeladatát az Szt. 64. §-ában foglaltakra figyelemmel a Muramenti Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálat útján biztosítja.

(2) Az Önkormányzat a családsegítés alapfeladatát térítésmentesen látja el.

(3) A Muramenti Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálat minden év május 31-ig beszámol az előző év családsegítő és gyermekjóléti feladatairól, valamint koncepciót nyújt be az adott évben megvalósítani kívánt feladatairól.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

19. §

(1) A Rendeletben foglalt szociális ellátások fedezetére szolgáló keretösszeget a Képviselő-testület az éves költségvetéséről szóló rendeletében határozza meg.

(2) Ezen Rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, de rendelkezéseit 2014. január hó 1. napjától kell alkalmazni.

(3) Jelen Rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Sztv. és végrehajtására kiadott kormányrendeletek szerint, valamint a Ket-ben megfogalmazott eljárási szabályokkal együttesen kell értelemszerűen eljárni.

(4) Ahol a Rendelet eljárási szabályokat említ, azon a Ket. rendelkezéseit kell érteni, ill. alkalmazni.

(5) A Rendelet rendelkezéseinek hatályba lépésének napjával egyidejűleg hatályát veszti a 6/2011. (IV.15.), 11/2011. (IX.16.), 5/2012. (II.14.) és a 13/2012. (V.31.) önkormányzati rendeletek.

Eszteregnye, 2013. december 31.

                        Kele Lajos Attila                                                     Gigler Ildikó

                          polgármester                                                                jegyző

A rendelet kihirdetve: 2013. december 31.

Gigler Ildikó

                   jegyző