Eszteregnye Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2013.(IV.15.) önkormányzati rendelete
A Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2023. 06. 01- 2024. 10. 14
Eszteregnye Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2013.(IV.15.) önkormányzati rendelete
A Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
2023.06.01.
I. Fejezet
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Eszteregnye Község Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat)
Székhelye: 8882 Eszteregnye, Kossuth u. 3.
(2) Az Önkormányzat Képviselőtestületének elnevezése: Eszteregnye Község Önkormányzati Képviselőtestülete (a továbbiakban: Képviselőtestület)
Székhelye: 8882 Eszteregnye, Kossuth u. 3.
Az önkormányzat címere:
(3) Az önkormányzat hivatalos köralakú pecsétjén Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat:
a) Eszteregnye Község Önkormányzati Képviselőtestülete
Ezen bélyegzővel kell ellátni a Képviselőtestület hatáskörébe tartozó ügyekben kiadmányozásra kerülő iratokat, illetve a testületi ülések jegyzőkönyveit.
b) Eszteregnye Község Polgármestere
Ezen bélyegzővel kell ellátni a polgármester hatáskörébe tartozó ügyekben kiadmányozásra kerülő iratokat.
(4) Az Önkormányzat illetékességi területe: Eszteregnye község közigazgatási területe
(5) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök, valamint az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet megnevezése:
Eszteregnye Község Önkormányzati Képviselőtestülete
(6) Eszteregnye Község Önkormányzat Képviselőtestületét a polgármester képviseli.
(7) Az önkormányzat a helyi kitüntetések és elismerő címek alapításáról és adományozásáról, az önkormányzati jelképekről és azok használatának rendjéről külön rendeletet alkot.
(8) Az önkormányzat hivatalos honlapja:
II. Fejezet
Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervei
2. § (1) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatokat a Mötv. 13. § (1) bekezdése határozza meg.
(2) Az önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét, együttműködik e közösségekkel, biztosítja a helyi közügyekben való széles körű állampolgári részvételt.
(3) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselőtestület és szervei biztosítják.
A képviselőtestület szervei:
- a polgármester,
- a képviselőtestület Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatot Kezelő Bizottsága
- a közös önkormányzati hivatal,
- a jegyző,
- a társulás.
A Képviselőtestület átruházott hatáskörei
3. § (1) A képviselőtestület egyes hatásköreit átruházhatja:
d) társulásra - törvényben meghatározottak szerint.
(2) A képviselőtestület a hatáskörgyakorlás átruházásáról, illetőleg visszavonásáról annak felmerülésekor dönt.
(3) A képviselőtestület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasításokat adhat, döntését megsemmisítheti és megváltoztathatja, illetőleg az átruházott hatáskört gyakorló szervet beszámoltatja.
(4) A képviselőtestület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.
(5) Az átruházott hatáskör gyakorlója - az e kereten belül tett - intézkedéseiről, azok eredményeiről a soron következő - rendes - ülésen beszámol.
(6) a) A képviselőtestület az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó, települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatás ellátására irányuló feladatkörét, valamint - a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából - gazdálkodó szervezet alapítására és vezetőjének kinevezésére irányuló hatáskörét, - az Mötv. 41. § (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – a Nyugat-Balaton és Zala folyó medence nagytérségi települési szilárd hulladékai kezelésének korszerű megoldására létrehozott Önkormányzati Társulásra – a továbbiakban Társulás - ruházza át.
b) Az önkormányzati közfeladat átruházása, a települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatás ellátására irányuló, már meglévő helyi közszolgáltatói szerződéseket, azok hatálya alatt nem érinti.
(7) A képviselőtestület hatásköréből át nem ruházható hatásköröket a Mötv.
42. §-a tartalmazza.
(8) A
(7) bekezdésben felsoroltakon kívül a képviselőtestület kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) a képviselőtestület hatáskörébe utalt választás és kinevezés alkalmával a személyi alapbér meghatározása,
b) helyi közügy megoldásának vállalása, illetőleg arról történő lemondás,
c) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, alapítás, megszüntetés.
1. 2A Képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő. A képviselők névsorát az
1. melléklet tartalmazza.
2. 3Az Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatot Kezelő Bizottság tagjainak névsorát, a bizottság feladatait a
2. melléklet tartalmazza.
3. A képviselőtestület feladat- és hatáskörét képviselőtestületi ülésen gyakorolja.
4. A képviselőtestület akkor határozatképes, ha a megválasztott települési képviselők több mint fele - azaz 3 fő - jelen van.
5. A polgármester, az önkormányzati képviselővel szemben kezdeményezett összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálását az Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatot Kezelő Bizottság hatáskörébe utalja.
6. A képviselő vagyonnyilatkozatot köteles tenni – törvényben meghatározott módon és időben -, melyet az Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatot Kezelő Bizottság tart nyilván és ellenőriz.
A képviselőtestület ülései
5. § (1) A képviselőtestület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.
(2) A képviselőtestület szükség szerint, de évente legalább hat alkalommal tart ülést.
(3) A polgármester távolléte, akadályoztatása esetén az alpolgármester gondoskodik a képviselőtestület összehívásáról, és a polgármester távollétében vezeti az ülést.
(4) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselőtestület ülését a korelnök hívja össze és vezeti.
(5) Az ülés helye: 8882 Eszteregnye, Kossuth u. 3. (a Képviselőtestület székhelye)
1. Abban az esetben, ha valamely fontos ok (helyszín megtekintése, stb.) ezt szükségessé teszi, az elnök saját, vagy bármely képviselő, vagy bizottság javaslatára a (4) bekezdéstől eltérő más helyszínre is összehívhatja az ülést. A jegyzőkönyvvezetésre vonatkozó szabályokat ebben az esetben is maradéktalanul be kell tartani.
(6) A (4) bekezdés szerinti tartós akadályoztatásnak minősül – a 30 napot meghaladó távollét.
6. § (1) A Képviselőtestület tagjait
- az ülés helyének,
- napjának és kezdési időpontjának,
- a javasolt napirend tárgyának és előadójának
megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.
A meghívóhoz mellékelni kell a tárgyalandó napirendi pontokhoz kapcsolódó írásos előterjesztéseket.
(2) A meghívó és az írásos előterjesztés kiküldésének módja:
a) postai úton
b) elektronikus úton a képviselő által megadott elektronikus elérhetőségre.
c) zárt ülésen tárgyalandó írásos előterjesztés elektronikus úton nem kerülhet kiküldésre.
d) zárt ülésen tárgyalandó írásos előterjesztés kizárólag az Képviselőtestület hivatalos pecsétjével lezárt borítékban küldhető ki.
A Képviselőtestület a fenntartható fejlődés, a környezettudatos hivatal elősegítése, valamint költségtakarékossági szempontok figyelembevételével az írásos előterjesztések kiküldésének módjában prioritásként az elektronikus kiküldést preferálja, kivéve a zárt üléseken tárgyalandó írásos előterjesztések esetét.
(3) Meghívó és előterjesztés kiküldése:
a) Rendes ülés esetén a meghívót és az írásos előterjesztést úgy kell kiküldeni, hogy azt a képviselők az ülés időpontja előtt legalább 5 nappal megkapják.
b) Rendkívüli ülés esetén a meghívót és az írásos előterjesztést úgy kell kiküldeni, hogy azt a képviselők az ülés időpontja előtt legalább 24 órával megkapják.
c) Halasztást nem tűrő esetben a meghívóval egyenértékű a képviselők telefonon történő értesítése, amelyről hivatalos feljegyzést kell készíteni, és azt kell csatolni a jegyzőkönyvhöz.
(4) A képviselőtestület ülése nyilvános. A nyilvánosság biztosítása érdekében a Képviselőtestület ülésének időpontjáról és helyszínéről, a javasolt napirendi pontokról a nyilvánosságot (a település lakosságát) az önkormányzat hirdetőtábláján vagy a Közös Önkormányzati Hivatal hivatalos honlapján történő értesítés kifüggesztésével kell tájékoztatni.
(5) A képviselőtestület zárt ülést tart a Mötv. 46. § (2) bekezdésében nevesített napirendi ügyek esetében.
(6) A Képviselőtestület zárt ülést rendel el a választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor,
a) ha az ügyben érintett személy a nyilvános ülésen való tárgyalásba nem egyezik bele,
b) ha az ügyben érintett személy személyes adatainak nyilvános ülésen történő tárgyalásához nem járul hozzá,
c) és erről szóló nyilatkozatát a napirend tárgyalását megelőzően a nyilvános ülésen szóban jelzi a Képviselőtestület felé, vagy
d) nyilatkozatát írásban benyújtja a Képviselőtestület felé, legalább a testületi ülés megnyitását megelőzően.
(7) A Képviselőtestület zárt ülést rendelhet el egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül
a) a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá
b) az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor,
c) a pályázat tárgyalásakor,
ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.
(8) A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét a Képviselőtestület a zárt ülés tartása esetén is biztosítja. A közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot tartalmazó képviselőtestületi döntés nyilvánosságát a képviselőtestület a döntés közzétételével biztosítja. A közzététel biztosításának felelőse a jegyző. A közzétételt az önkormányzat hirdetőtábláján vagy Közös Önkormányzati Hivatal hivatalos honlapján történő kihirdetésével, vagy a közérdekű adatok nyilvántartásába való felvétellel lehet biztosítani.
(9) 4A Képviselőtestület üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a jegyzőt,
b) a napirendi pontok előadóit,
c) akiket a polgármester és a Képviselőtestület indokoltnak tart.
(10) 5A Képviselőtestület zárt üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a jegyzőt,
b) a napirendi pontok előadóit,
(11) A határozatképtelen ülést 15 napon belül ugyanazon napirendi pontok megtárgyalására újra össze kell hívni.
7. § (1) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.
(2) Az alakuló ülés napirendi pontjai:
a.) a Helyi Választási Bizottság tájékoztatója
b.) önkormányzati képviselők eskütétele
c.) polgármester eskütétele
d.) polgármesteri program ismertetése
e.) alpolgármester megválasztása
f.) alpolgármester eskütétele
g.) alpolgármester tiszteletdíjának megállapítása
h.) bizottsági tagok megválasztása
i.) polgármester illetményének megállapítása
j) Szervezeti és Működési Szabályzat felülvizsgálata
2 6.
(3) Az alpolgármester választását lebonyolító ideiglenes bizottság tagjaira a polgármester tesz javaslatot.
8. § (1) A Képviselőtestület az évente elfogadott munkaterve szerint legalább 6 rendes ülést tart.
(2) A rendes ülést munkanapokon, lehetőleg hivatali időben kell megtartani.
9. § 1. A polgármester a Képviselőtestület ülését a soron kívül is összehívhatja, amennyiben arra a döntés meghozatalára vonatkozó idő rövidsége miatt szükség van.
2.7 Rendkívüli ülés összehívásáról az Mötv. 44. § rendelkezik.
A képviselőtestületi ülés vezetése
10. § (1) A polgármester a képviselőtestület ülését;
a./ összehívja, megnyitja, berekeszti, szünetet rendel el,
b./ megállapítja a határozatképességet, számba veszi az igazoltan, illetve az igazolatlanul távollévőket.
(2) A polgármester ülésvezetési feladatai, jogköre:
a./ az ülés vezetése,
b./ a szó megadása, megtagadása,
c./ szó megvonása, tárgyra térésre felszólítás,
d./ napirend előtti és ügyrendi kérdésben történő szó megadása és megtagadása,
e./ az ülés félbeszakítása,
f./ javaslattétel a napirendi pont tárgyalásának elnapolására,
g./ javaslattétel napirendek összevont illetve elkülönített tárgyalására,
h./ a polgármester a vitára bocsátott kérdés tárgyalásakor csak a vita berekesztése, az ülés félbeszakítása esetén, illetve a határozathozatalt követően szünet elrendelése illetve az ülés berekesztése után hagyhatja el az üléstermet.
i./ Rendkívüli esemény esetén (vendég érkezése, egészségügyi ok) félbeszakításnak, illetve szünet elrendelésének van helye.
(3) A polgármester vitavezetési feladatai:
a./ napirendi pontként megnyitja és berekeszti a vitát,
b./ szavazást rendel el
c./ megállapítja a szavazás eredményét
d./ kimondja a határozatot.
(4) A polgármester egyéb feladatai, jogköre:
a./ megilleti a felszólalási jog a képviselőtestület ülésén bármikor,
b./ az ülés rendjének biztosítása,
c./ tájékoztatást az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről.
d./ beszámol a két ülés között hozott – átruházott hatáskörében meghozott döntéseiről,
e./ jelentést ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról.
Tárgyra térés, a szó megvonása
1. Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a polgármester felszólíthatja hogy térjen a tárgyra. A felszólításnak tartalmaznia kell, hogy annak eredménytelensége esetén az a felszólalótól a szó megvonásra kerül.
2. A polgármester a felszólítás eredménytelensége után megvonja a szót.
1. Ha a képviselőtestület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakítja.
2. A félbeszakítás időtartama nem haladhatja meg a 30 percet, kivéve, ha a rend helyreállításához indokoltan hosszabb idő szükséges.
Napirendi pontok tárgyalásának elnapolása
1. A polgármester vagy bármely képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását.
2. Ha az elnapolással az előterjesztő egyetért, erről a képviselőtestület vita nélkül határoz és határozatában meghatározza a napirend tárgyalásának határidejét.
3. Amennyiben az elterjesztő az elnapolással nem ért egyet az elnapolás kérdését a polgármester vitára bocsátja. A testület ezt követően hozza meg határozatát, melyben a napirend tárgyalásának határidejét megjelöli.
14. § (1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát bezárja. Nem zárható be a vita, ha olyan képviselő kíván hozzászólni, aki az adott napirendi pont vitájában még nem kapott szót, vagy az előterjesztő szóbeli kiegészítés előtt kapott csak szót.
(2) Az előterjesztő, vagy bármelyik képviselő javasolhatja a vita bezárását. A képviselőtestület e kérdésben vita nélkül határoz.
1. Ha valamely jelenlévő felszólalása során a képviselőtestület tekintélyét vagy valamely jelenlévőt sértő kifejezést használ, illetőleg ha egyébként a szabályzatnak a tanácskozás rendjére és a szavazásra vonatkozó szabályait megszegi, a polgármester rendreutasíthatja.
2. Ha a polgármester felszólalása során a testület tekintélyét, vagy bármely képviselőt sértő kifejezést használ, abban az esetben a sértett, a képviselőtestület tekintélyének sérelme esetén bármely képviselő a képviselőtestülethez fordulhat. A képviselőtestület a polgármestert határozatban figyelmezteti, hogy a jövőben tartózkodjon az ilyen magatartástól. A továbbiakban a polgármesterre a rendfenntartás szabályai ugyan úgy vonatkoznak, mint bármely képviselőre.
3. A polgármester a rendfenntartás érdekében tett - a szabályzatban meghatározott- intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem szabad.
4. Ha az (1) bekezdés szerinti rendre utasítás eredménytelen, a polgármester javaslatot tesz a képviselőtestületnek, hogy a képviselőt határozatban rója meg.
5. javaslatról a képviselőtestület felszólalás és vita nélkül határoz.
6. Ha valamely jelenlévő zavarja meg a tárgyalás rendjét a polgármester először rendreutasítja, ismételt rendzavarás esetén – szükség szerint az ülés félbeszakításával – a rendzavaró tárgyalóteremből való eltávolításáról gondoskodik. A rendreutasításnak tartalmaznia kell a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetést.
A képviselőkre vonatkozó magatartási szabályok11
Az önkormányzati képviselő képviselői munkája során mindenkor Eszteregnye község érdekeit szem előtt tartva kell eljárnia, Eszteregnye község jó hírnevének megőrzése kötelezettsége. Eszteregnye község érdekeivel ellentétesen sem magánéletében, sem mindennapi munkája során nem cselekedhet.
16. § (1) A képviselő köteles részt venni a képviselőtestület ülésén, valamint a bizottságnak az ülésén, amelynek tagja.
(2) Igazoltnak kell tekinteni annak a képviselőnek a távollétét, aki:
a./ engedéllyel, (maximálisan évi 3 rendes ülés)
b./ betegség miatt volt távol.
(3) Az igazoltan és igazolatlanul távollévők nyilvántartásáról a Közös Önkormányzati Hivatal a testületi ülések jelenléti ívei alapján gondoskodik, és negyedévente adatot szolgáltat a Polgármester felé.
17. § (1) A Képviselőtestület ülése napirendjének tárgyalási sorrendje:
a.) rendeleti javaslatok,
b.) határozati javaslatok,
c.) beszámolók,
d.) tájékoztatók,
e.) felvilágosítások,
f.) indítványok, javaslatok,
g.) a polgármester jelentése a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, valamint az átruházott hatáskörben meghozott döntéseiről,
h.) polgármesteri tájékoztató a két ülés közötti eseményekről.
(2) A képviselőtestület üléseinek napirendjére fel kell venni az előterjesztésnek minősülő, továbbá a Képviselőtestület, a Képviselőtestület bizottsága, a polgármester és a jegyző által előzetesen javasolt:
a./ rendeleti javaslatot,
b./ határozati javaslatot,
c./ beszámolót,
d./ és tájékoztatót.
18. § (1) Az előterjesztések írásban és szóban terjeszthetők elő.
(2) Kizárólag írásban terjeszthetők elő:
a) a rendelettervezetek,
b) a gazdasági és
c) vagyoni ügyek.
(3) A testületi ülésre előterjesztést tehet:
- a polgármester
- a bizottság elnöke
- bármely képviselő
- a jegyző,
- mindazok, akiket a képviselőtestület előterjesztés elkészítésére kötelez.
(4) A Ké12pviselőtestület Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatot Kezelő Bizottság Elnöke tehet írásbeli előterjesztést, és nyújthat be határozati javaslatot a Bizottsági ülésen hozott döntés alapján:
a.) a polgármester illetményének vagy tiszteletdíjának, illetve költségtérítése mértékének megállapítására
b.) a polgármester illetményének vagy tiszteletdíjának, illetve költségtérítése mértékének emelésére
c.) polgármester és a képviselőtestületi tagok összeférhetetlenségi ügyeinek vizsgálatára
d.) a képviselőtestület tájékoztatására a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítéséről.
19. § (1) Az írásbeli előterjesztéseket a Közös Önkormányzati Hivatalnak illetve Kirendeltségeinek kell leadni, legalább az ülést megelőző 10 nappal előbb.
(2) Az írásos előterjesztés főbb elemei:
- a tárgy pontos meghatározása
- az előterjesztő meghatározása
- az előkészítésben résztvevők megnevezése
- a tárgykört rendező jogi normák felsorolása
- annak áttekintése, hogy a témakör szerepelt-e már korábban is napirenden, s ha igen, akkor milyen döntés született
- az előkészítés során felmerült kisebbség véleményének bemutatása (ha a kisebbségben maradt fél kéri)
- az önkormányzat költségvetését befolyásoló tényezők bemutatása
- a határozati javaslat, amely egyértelműen megfogalmazott rendelkező részből áll
- az esetleges alternatív döntésre előterjesztett javaslatok egymástól elkülönülő megfogalmazása
- a meghozandó döntés indokainak bemutatása
- a végrehajtásért felelős szerv, vagy személy megnevezése
- a végrehajtási határidő megjelölése.
A kiküldött előterjesztésekkel kapcsolatban a bizottság és bármely képviselő módosító indítványt nyújthat be a képviselőtestületi ülésen.
1. Egyszerűbb ügyekben az előterjesztés írásbeli megfogalmazása elhagyható, elegendő egy jól megszerkesztett és világosan megfogalmazott határozati javaslat.
2. A szóban előterjesztett határozati javaslatról a képviselőtestület
a)érdemben dönt, vagy
b) írásbeli előterjesztés benyújtásához köti az érdemi döntést, és felhívja a szóbeli előterjesztőt az írásos előterjesztés benyújtására.
21. § (1) Az alábbi szervezetek írásban beszámolni kötelesek:
- az önkormányzati fenntartású intézmények és intézményfenntartó társulás intézményeinek vezetői évente az intézmény működéséről
- Közös Önkormányzati Hivatal vezetője – külön törvényben meghatározott esetekben történő - beszámolója
- a költségvetési rendeletben támogatást kapott, nem önkormányzati fenntartású önszerveződő közösségek képviselői, mely beszámoló része a támogatás felhasználását tartalmazó, iratokkal (pénzügyi dokumentummal) alátámasztott pénzügyi beszámoló és szakmai beszámoló
- jogszabályban beszámolásra kötelezett szervek és szervezetek.
(2) A beszámoló elfogadásáról a testület határozatot hoz. Amennyiben a beszámolót a testület nem fogadta el, határozatot hoz a beszámoló újbóli előterjesztésének időpontjára. Ezzel egy időben – pénzügyi támogatást kapott szervezet esetében – határoz a pénzügyi támogatás folyósításának felfüggesztéséről.
Felszólalás a képviselő-testület ülésén
22. § A felszólalások típusa:
a./ napirend előtti felszólalás,
b./ felszólalás ügyrendi kérdésben,
c./ napirendhez kapcsolódó felszólalás.
Felszólalás az ügyrendhez
23. § A tárgyalt napirendet érintő kérdésben bármelyik képviselő, bármikor szót kérhet és javaslatot tehet, a képviselőtestület a javaslat felett vita nélkül határoz.
Napirendhez kapcsolódó felszólalás
1. Az elfogadott napirendhez tartozó előterjesztés tárgyalása előtt a napirend előadója az előterjesztését szóban kiegészítheti. Az előterjesztés előadójához a testület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt választ kell adni. A polgármester minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát.
2. Az ülésen megjelent állampolgároknak - kérdésükre - a polgármester hozzászólási jogot biztosíthat.
3. A napirendi ponthoz való hozzászólásra kézfelemeléssel kell jelentkezni.
4. Az ülés során egy felszólaló egy napirendi ponthoz legfeljebb három esetben szólhat hozzá. Az első felszólalás ideje 10 percnél, a második 5 percnél hosszabb nem lehet.
5. Az előterjesztő, a polgármester, az alpolgármester és a jegyző több alkalommal is hozzászólhatnak.
6. A tanácskozási joggal rendelkezők, illetve az eseti felszólalásra engedéllyel rendelkezők napirendi pontonként legfeljebb egy esetben 5 perc időtartamban szólalhatnak fel.
7. A felszólalások során a korábban tett módosító javaslatot annak előterjesztője visszavonhatja.
8. A vita lezárása után a napirend előterjesztője válaszolhat a hozzászólásokra. Az előterjesztőt megilleti a zárszó joga, melyben összefoglalja az elhangzottakat. Amennyiben módosító javaslat hangzott el, azok támogatásáról illetve elutasításáról indokoltan nyilatkozik. Nem kell arra a módosító javaslatra reagálni, melyet annak előterjesztője a zárszót megelőzően visszavont.
25. § (1) A képviselőtestület a napirendi pont vitájának lezárása és a zárszó után nyílt szavazással rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.
(2) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat, rendeletet módosító indítványokat egyenként bocsátja szavazásra, úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő határozati, rendeltet módosító javaslatról döntsön a testület.
(3) A szavazás előtt a polgármester a jegyzőnek ad szót, amennyiben ő bármely javaslat törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
(4) Szavazni „igen”-nel, vagy „nem”-mel lehet. A képviselő a szavazástól „tartózkodhat”.
(5) Amennyiben egy javaslat nem kapja meg az elfogadásához szükséges szavazati arányt, úgy a polgármester szünet elrendelése után újból szavazásra bocsáthatja a javaslatot.
(6) Ha a Képviselő-testület a (2) bekezdésben szabályozott eljárásban újból nem hoz döntést, akkor az eredeti javaslatot a legközelebbi ülésen ismételten napirendre kell tűzni, feltéve, hogy a döntésre:
1. törvényi kötelezettség, vagy
2. szerződésből eredő kötelezettség teljesítése miatt van szükség.
(7) Az Mötv. 49. § (2) bekezdése szerinti személyes érintettségre vonatkozó képviselői – ide értve a polgármestert is - bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezménye a megrovás, melyet a Képviselőtestület nyilvános ülésén meghozott határozattal mond ki.
26. § (1) Név szerinti szavazást kell tartani
a) a képviselők 1/4 –ének indítványára,
b) bizottság indítványára.
(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző egyenként felolvassa a jelenlévő képviselők nevét (ABC sorrendben). Az a képviselő, akinek a nevét felolvassák, értetően „igen” vagy „nem” kifejezéssel nyilvánítja ki véleményét, vagy „tartózkodhat” a szavazástól.
(3) Ugyanazon döntési javaslat esetében egy alkalommal lehet név szerinti szavazást javasolni.
(4) Név szerinti szavazást rendelhet el:
a) önkormányzati tulajdonról való rendelkezés
b) nagyobb összegű hitelfelvétel
c) a helyi népszavazás kiírása
d) képviselőtestület feloszlatása esetén.
(5) Nem lehet név szerinti szavazást tartani:
a) a bizottság összetételére és létszámára tekintettel, valamint
b) ügyrendi kérdésekben.
27. § (1) A képviselőtestület a Mötv 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben titkos szavazást tarthat. A titkos szavazás elrendelésére indítványt tehet:
a) polgármester
b) bármely képviselő,
c) bizottság.
(2) A szavazás borítékba helyezett az önkormányzat bélyegzőjével ellátott szavazólapon, urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely a testületi ülés jegyzőkönyvének része.
(3) Titkos szavazásnál az Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatot Kezelő Bizottság, mint szavazatszámláló bizottság jár el.
(4) Szavazni akként lehet, hogy a szóban feltett kérdésre a képviselő olvashatóan „igen” vagy „nem”, ”tartózkodom” kifejezést ír. Amennyiben más alternatívák közül kell választani, akkor az alternatíva – Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatot Kezelő Bizottság által meghatározott – számát illetve jelét kell a szavazólapon feltűntetni.
(5) Az Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatot Kezelő Bizottság a 1. függelék alapján összeállított névjegyzék aláírása után átadja a szavazólapokat, majd a szavazás befejeztével összeszámolja a szavazatokat, megállapítja a szavazás eredményét, erről a képviselőtestületnek jelentést tesz.
A Képviselőtestület döntései
28. § (1) A képviselő-testület döntései:
- Képviselőtestületi határozat,
- önkormányzati rendelet.
(2) A képviselőtestület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:
a) a napirend elfogadásáról,
b) a polgármester jelentéséről a lejárt határidejű határozatok végrehajtása tekintetében,
c) a polgármester beszámolójáról a két ülés között – átruházott hatáskörben meghozott – döntésekről,
d) az ügyrendi kérdésekről,
e) a képviselői felvilágosítás-kérésről, valamint a kérdésre adott válasz elfogadásáról
f) név szerinti szavazás elrendeléséről,
g) tájékoztatók elfogadásáról.
(3) A képviselőtestület számozott határozata tartalmazza
- a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban,
- a végrehajtás határidejét és
- a végrehajtásért felelős megnevezését.
(4) 13A képviselőtestület hatósági határozataira - az Mötv-ben foglalt eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(5) A képviselőtestület határozatait naptári év elejétől folyamatos, növekvő egyedi sorszámmal kell ellátni.
A határozatok jelölése a következő formában történik:
"***/20***. (...................... hó ... nap) Képviselőtestületi határozat"
(6) 14A jegyző gondoskodik a képviselőtestületi határozatok nyilvántartásáról.
A határozat-nyilvántartás formáját a 3. számú függelék tartalmazza.
29. § (1) A képviselőtestület, a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.
(2) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:
- polgármester
- települési képviselő
- képviselőtestület bizottsága,
- jegyző.
(3)
a) A települési képviselő és képviselőtestület bizottsága rendeletalkotásra irányuló indítványát a polgármesterhez kell benyújtani, aki tájékoztatja a testületet a rendelet kezdeményezéséről.
b) A képviselőtestület állást foglal a rendelet szükségességéről, a rendelettervezet előkészítéséről és annak módjáról. Állásfoglalását határozati formában hozza meg.
c) A testület meghatározza az előkészítés menetét, megbízza bizottságát vagy az előkészítésre, külön bizottságot hoz létre. Indokolt esetben szakértőt kér fel. Erről szóló döntéseit határozati formában hozza meg.
(4) A település sportéletét célzó sportprogram rendeletben történő elfogadása előtt, a településen működő, az alapszabálya szerint a helyi sportélet fejlesztésében részt vevő önszerveződő közösségi szervezet hivatalos képviselője véleményét ki lehet kérni, a rendelettervezet benyújtását megelőző 30 nappal előbb. A képviselő véleményét írásban nyújthatja be az előterjesztést készítő szerv felé. A véleményt a rendelettervezet írásos előterjesztéséhez csatolni kell. A vélemény a Képviselőtestületre nézve nem kötelező érvényű a rendeletalkotás során.
(5) Megfelelő előkészítés és előzetes hatásvizsgálat lefolytatása után nyújtható be a képviselőtestülethez a rendelet tervezete, annak indoklásával együtt.
Az indoklásában és az előzetes hatásvizsgálatban be kell mutatni azokat a társadalmi, gazdasági és szakmai körülményeket, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismertetni kell a jogi megoldás szempontjait is.
A rendelet szabályaihoz indokolt esetben jogkövetkezmények tartoznak, amelyek ösztönöznek az előírások követésére, illetőleg felhívják a figyelmet a joghátrányra, az előírást be nem tartók számára.
(6) Rendeletben kell szabályozni különösen:
- az önkormányzat vagyonával kapcsolatos kérdéseket
- a helyi népszavazás és népi kezdeményezés feltételeit és eljárási rendjét
- a helyi adók megállapítását
- az önkormányzat költségvetését
- a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadását.
(7) A rendelet elfogadását követően a hiteles szöveg megszerkesztése a jegyző feladata.
(8) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
(9) Az önkormányzati rendelet a helyben szokásos módon kell kihirdetni, a kihirdetésről a jegyző gondoskodik.
(10) Helyben szokásos módnak az önkormányzat hirdetőtáblán történő, legalább 15 napig történő folyamatos kifüggesztés minősül. A kihirdetett önkormányzati rendeletet közzéteszi a Közös Önkormányzati Hivatal honlapján.
(11) Az önkormányzati rendeleteket a képviselőtestület ciklusonként felülvizsgálja.
(12) A képviselőtestület rendeleteit naptári év elejétől folyamatos, növekvő egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját.
A rendeletek jelölése a következő formában történik:
"Eszteregnye Község Önkormányzat Képviselőtestületének ****/20**. (......................... hó ... nap) önkormányzati rendelete".
(13) A jegyző gondoskodik a képviselőtestület rendeleteinek nyilvántartásáról, valamint a módosított rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.
A rendelet-nyilvántartás formáját a 4. számú függelék tartalmazza.
30. § (1) 15A képviselőtestület üléséről egy példányban, a tanácskozás lényegét tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A jegyzőkönyv tartalmazza az Mötv. 52. § (1) bekezdésében felsoroltakat, továbbá:
a.) a távol maradt képviselők nevét, a távollét okát,
b) a napirend előtti felszólalásokat és annak lényegét,
c) napirendi pontonként az előadók nevét és az előterjesztés módját
d) a szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát, és az előterjesztett határozati javaslatokat
e) a határozathozatal módját,
f) az elhangzott bejelentéseket, kérdéseket, interpellációkat, azokkal kapcsolatos válaszokat
g) a képviselő-testület ülésén /folyamatában/ történt fontosabb eseményeket,
h) a képviselő kérésére véleményének szó szerinti rögzítését.
(3) Bármely képviselő, valamint tanácskozási joggal rendelkező jelenlévő az ülésen kérheti, hogy nyilatkozatát szó szerint vegyék jegyzőkönyvbe, mely nem tagadható meg. Ennek tényét a jegyzőkönyvben jelezni kell.
(4) A jegyzőkönyv elválaszthatatlan melléklete a jelenléti ív, a meghívó, az írásbeli előterjesztések, a módosító javaslatok és egyéb beadványok.
(5) 16 A jegyzőkönyvet, az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Zala Vármegyei Kormányhivatal részére.
(6) Az előző évi jegyzőkönyvek egy-egy példányát az év elején be kell köttetni, s az önkormányzat irattárába el kell helyezni.
(7) Ha a nyílt testületi ülésről hangfelvétel is készül,
a) a hangfelvételt tartalmazó kazettát, vagy elektronikus fájlt, vagy médiafájlt az ülést követően a jegyző (elektronikus fájl és médiafájl esetében cd-n, vagy pendrive-on) tárolja,
b) az elkészült felvételekről elkészíti az ülés jegyzőkönyvét, és gondoskodik a felvételek megfelelő tárolásáról.
c) A hangkazettákról, elektronikus fájlokról, médiafájlokról a jegyző az ülések időrendi sorrendjében nyilvántartás vezet.
d) A jegyzőkönyvekbe és felvételekbe biztosítja a betekintési jogot, melynek időpontját és a betekintő szerv/személy nevét a nyilvántartásba bevezeti.
e) A hangkazetták, elektronikus fájlok, médiafájlok selejtezésére a ciklust követő választás hónapjának végén kerül sor, melyet a jegyző és a jegyző által megbízott személy végez el.
1. A választópolgár - zárt ülés kivételével - betekinthet a képviselőtestület üléseinek jegyzőkönyveibe, (a Közös Önkormányzati Hivatal erre kijelölt irodájában, ügyfélfogadási időben) azok egyes részeiről vagy egészéről másolatot kérhet. A másolás költségei a kikérőt terhelik.
2. A nyílt testületi ülésről készült jegyzőkönyvek – mellékletetek és előterjesztések nélkül – hozzáférhető a Közös Önkormányzati Hivatal hivatalos honlapján.
32. § (1) A jelentősebb testületi döntések, helyzetértékelések előtt az önkormányzat választott képviselői és bizottságai lakossági fórumot szervezhetnek. A lakossági fórumok a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatást, a fontosabb döntések előkészítésében való bevonását szolgálják.
- Falugyűlés
- Közmeghallgatás
(3) A falugyűlés:
A helyi önkormányzat a lakosság tájékoztatása, véleményének megismerése céljából falugyűlés elé terjesztheti a helyi közösség életében alapvető jelentőségű kérdéseket.
(4) Közmeghallgatás:
a) A képviselőtestület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart, amely nem számít bele az évente kötelezően megtartandó testületi ülések számába.
b) A képviselőtestület közmeghallgatáson lehetővé teszi az állampolgároknak, a társadalmi szervezeteknek, hogy közvetlenül terjesszék elő közérdekű kezdeményezéseiket.
(5) A közmeghallgatás kiírására a testületi ülés összehívásával kapcsolatos szabályok az irányadók.
(6) A közmeghallgatáson feltett kérdésekre lehetőség szerint azonnal válaszolni kell. Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat a közmeghallgatáson nem válaszolható meg, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a polgármester megvizsgálja, és arra 15 napon belül írásbeli választ nyújt a kérdezőnek. A válaszról a képviselőtestületet a soron következő ülésen tájékoztatja.
III. Fejezet
A Képviselőtestület szervei
A Képviselőtestület bizottsága
33. § (1) 17A képviselőtestület bizottsága előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó, döntési jogkörrel rendelkező választott testületi szerv.
(2) A képviselőtestület állandó bizottságot hoz létre, és ideiglenes (ad hoc) bizottságot hozhat létre.
(3) A képviselőtestület az ideiglenes (ad hoc) bizottságot meghatározott időre vagy feladat elvégzésére hozza létre. Az ideiglenes (ad hoc) bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(4) Ideiglenes (ad hoc) bizottságot célszerű létrehozni:
- önkormányzati rendelet előkészítésére, felülvizsgálatára, előzetes hatásvizsgálatának lefolytatására
- beruházás, felújítás, környezetvédelmi program végrehajtásának megszervezésére.
(5) Az ideiglenes (ad hoc) bizottság megszűnik, ha
a./ a feladatát elvégezte és jelentését a testület jóváhagyta,
b./ a testület a bizottságot határozatával felosztatta,
c./ a bizottság megalakítását kimondó határozatban megjelölt feltétel bekövetkezett, határidő eltelt.
(6) A Képviselőtestület az alábbi állandó bizottságot hozza létre:
Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatot Kezelő Bizottság
(7) 18A bizottság tagjainak, elnökének, elnökhelyettesének névsorát, a bizottság feladatait a rendelet
2. melléklete tartalmazza.
(8) A bizottság tagjaira javaslatot tehet a polgármester.
(9) A bizottság szükség szerint ülésezik. A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti, de a bizottságot a polgármester indítványára is össze kell hívni. Az elnököt akadályoztatása esetén a korelnök helyettesíti.
(10) A bizottság üléseire a képviselőtestületi ülésekre alkalmazott szabályokat kell alkalmazni.
34. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.
(2) 19A megválasztott polgármester illetményét és költségtérítését a Képviselőtestület állapítja meg, az Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatot Kezelő Bizottság javaslata alapján, melyet a Bizottság Elnöke terjeszt elő az alakuló ülésen.
(3) A polgármester az Mötv. 67. §.ban meghatározott feladatokat látja el, továbbá feladata
a) az önkormányzat demokratikus működésének, széleskörű nyilvánosságának biztosítása
b) a településfejlesztés, közszolgáltatások szervezése
c) a települési képviselők, bizottságok munkájának segítése
d) együttműködés a önszerveződő közösségi szervezetekkel és egyéb szervekkel
e) kapcsolattartás a nem önkormányzati tevékenységet végző szervekkel, vállalatokkal, intézményekkel.
(4) A polgármester ügyfélfogadásának rendjét az 6. sz. függelék tartalmazza.
(5) A polgármester az Mötv. 68. § (1)-(2) bekezdésében meghatározottak alapján bármely olyan ügyben dönthet, amelyet az Mötv.
42. §-a nem említ.
(6) A polgármester az Mötv. 68. § (3) bekezdésében meghatározottak alapján bármely olyan halaszthatatlan ügyben dönthet, amely a Képviselőtestület hatáskörébe tartozik, és amelyet az Mötv.
42. §-a nem említ.
(7) A polgármester az 1994. évi LXIV. tv. (a továbbiakban: Pttv.) 2. § (4) bekezdésében foglalt írásbeli nyilatkozatát az alpolgármesteri tisztség betöltetlensége esetén a Képviselőtestület korelnökének adja át, részére juttatja el.
(8) 20 A polgármester gyakorolja a képviselő-testület által átruházott hatásköröket, melyet a
4. melléklet tartalmaz.
35. § A Képviselőtestület saját tagjai közül egy alpolgármester választ, aki nem főállásban látja el a tisztségét.
36. § (1) A jegyző vezeti a Közös Önkormányzati Hivatalt, és ellátja az Mötv. 81. § (3) bekezdésében meghatározott feladatokat.
22(2-6)
(7) A jegyző köteles jelezni a képviselőtestületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel. Jelzését a képviselőtestület és a bizottság ülésén a döntés meghozatalát megelőzően, szóban terjeszti elő. A polgármester által meghozott döntés esetében írásban, hivatalos feljegyzés formájában teszi meg jelzését, melyet a polgármester részére hivatalos iratként eljuttat, részére átad.
(8) A Képviselőtestület által meghozott döntés esetében írásban, hivatalos feljegyzés formájában teszi meg jelzését, melyet a képviselőtestület valamennyi tagja részére hivatalos iratként eljuttat, részére átad.
37. § (1) Amennyiben az önkormányzat társulásban vesz részt, úgy a társulásban az önkormányzatot a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester képviseli.
(2) A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén az önkormányzatot a társulásban a polgármester által megjelölt személy képviseli.
(3) 23Az önkormányzati feladatellátásra kötött társulási megállapodások jegyzékét, valamint a társulásra átruházott hatáskörök felsorolását a 8. sz. függelék tartalmazza.
A Közös Önkormányzati Hivatal
38. § (1) A Képviselőtestület az Mötv. 84. § (1) bekezdésében foglalt feladatai ellátására közös önkormányzati hivatalt hoz létre.
(2-5)24
Helyi népszavazás, népi kezdeményezés
39. § (1) A helyi népszavazás és népi kezdeményezés a helyi sajátosságok érvényesítése érdekében történő önkormányzati jogok gyakorlását jelentik.
(2) A helyi népszavazás és népi kezdeményezés kérdését külön önkormányzati rendelet szabályozza.
IV. Fejezet
Az önkormányzat gazdasági alapjai
40. § (1) Az önkormányzat saját tulajdonnal rendelkezik és költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik, éves költségvetésében meghatározottak alapján.
(2) Az önkormányzatok költségvetése az államháztartás része, ahhoz teljes pénzforgalmával kapcsolódik. Az önkormányzati költségvetés az állami költségvetéstől elkülönül, ahhoz az állami támogatásokkal és más költségvetési kapcsolatokkal kötődik.
(3) Az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselőtestület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.
(4) Az önkormányzat gazdálkodását a jegyző által készített, a polgármester által jóváhagyott pénzügyi-gazdálkodási szabályzatok alapján végzi.
41. § (1) Az önkormányzat vagyona a nemzeti vagyon része, az önkormányzat vagyona törzsvagyon és a törzsvagyon körébe nem tartózó, üzleti vagyon lehet. Az önkormányzat törzsvagyona az a nemzeti vagyon, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja.
(2) Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályaitól külön rendeletet alkot.
V. Fejezet
42. § (1) Hatályát veszti a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2011.(IV.15.) önkormányzati rendelet.
KIMUTATÁS
a polgármesterre átruházott hatáskörök
1. közterület használat engedélyezése,
2. dönt a települési támogatás- lakhatási hozzájárulás megállapításáról, módosításáról, megszüntetéséről,
3. dönt a települési támogatás- rendszeres gyógyszer hozzájárulás megállapításáról, módosításáról, megszüntetéséről,
4. dönt a települési támogatás- tanulmányokat segítő támogatás megállapításáról,
5. dönt a települési támogatás- babakelengye támogatás megállapításáról,
6. dönt a települési támogatás- megélhetést segítő támogatás megállapításáról,
7. dönt a rendkívüli települési támogatás megállapításáról,
8. dönt a rendkívüli települési támogatás kamatmentes kölcsön formájában történő megállapításáról,
9. dönt a rendkívüli települési támogatás temetési költségekhez való hozzájárulás formájában történő megállapításáról,
10. köztemetés megállapítása,
11. dönt a szociális célú tűzifa támogatás megállapításáról,
12. elbírálja az Szt. 17. § (5) bekezdésében meghatározott kérelmeket,
13. a Kkt. 46. § (1) bekezdésében meghatározott rendelkezéseknek megfelelően az egyes közútkezelői feladatok ellátása,
14. az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok tekintetében tulajdonosi hozzájárulás megadása,
15. településképi véleményezési eljárás,
16. településképi bejelentési eljárás,
17. településképi kötelezési eljárás.