Eszteregnye Község Önkormányzata Képviselő-testületének

8/2017. (XII. 29.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Eszteregnye Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban szereplő felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában szereplő feladatkörében, tekintettel a Településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet  22-26/E. §-aiban, továbbá a Településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben foglaltakra a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet hatálya, célja, értelmező rendelkezések

1. §

(1) Jelen rendelet Eszteregnye község teljes közigazgatási területére terjed ki.

(2) Jelen rendelet (a továbbiakban: Rendelet) célja Eszteregnye község sajátos településképének társadalmi részvétellel és konszenzus által történő védelme és alakítása

1. a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás valamint a védelem megszüntetés szabályozásával,
2. a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával,
3. településképi követelmények meghatározásával,
4. településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával,
5. a településképi követelmények megvalósítását biztosító településkép-érvényesítési eszközök (településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció, településképi véleményezési eljárás, településképi bejelentés és településképi kötelezés) helyi szabályainak meghatározása,
6.     a településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke, a bírság befizetésének és behajtásának módjával megfelelő visszatartó erő létrehozása a jelen szabályok megsértőivel szemben.

(3) A helyi védelem célja:

1. A település településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
2. A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban álló használata és bemutatása közérdek.
3. Tilos a helyi védelem alatt álló építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.

(4) A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja

1. A település karakterét meghatározó település-szerkezeti vonalak (utca-vonalvezetések és térformák) megőrzése.
2. A település karakterét meghatározó utcaképek, térfalak hangulatának megőrzése.

2. §

A Rendelet alkalmazásában használt fogalmak:

1. cégér: a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.08) Korm. rendelet (a továbbiakban: Tr.) 2. § 1b. alpontjában meghatározott fogalom;
2. cég- és címtábla: vállalkozás és intézmény tulajdonában vagy használatában álló épület, létesítmény azonosítására (különösen nevének, címének, elérhetőségének, tevékenységi körének, nyitva tartásának közlésére) szolgáló tábla;
3. cégfelirat: a vállalkozás közterület felőli homlokzatán megjelenő, az adott rendeltetési egység funkcióját, megnevezését feltüntető önálló betűkből kialakított felirat;
4. építési reklámháló: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rr.) 1. § 1. pontja szerinti berendezés;
5. főépület: az ingatlan elsődleges rendeltetését (pl: lakó-, üdülő-, szállás-, iroda-, kereskedelem-, vendéglátás-, szolgáltatás-, oktatás-, egészségügy-, kulturális-, üzemi-) magába foglaló épület,
6. kioszk: a Rr. 1. § 5. pontja szerinti építmény, létesítmény;
7. közművelődési célú hirdetőoszlop: a Rr. 1. § 6. pontjában meghatározott fogalom;
8. megállító tábla: ideiglenes jelleggel (jellemzően üzletek előtt közterületen) elhelyezett mobil hirdetőeszköz
9. reklám: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Tvtv.) 11/F. § 3. pontja szerint meghatározott fogalom;
10. reklámhordozó: a Tvtv. 11/F. § 4. pontja szerint meghatározott eszköz, berendezés, létesítmény;
11. reklámhordozót tartó berendezés: a Rr. 1. § 15. pontja szerinti eszköz, berendezés;
12. utasváró: Rr. 1. § 18. pontjában meghatározott fogalom;
13. utcabútor: Rr. 1. § 19. pontja szerint meghatározott fogalom
14. kényszerű bontás: a védett érték havária miatt olyan mértékben károsodik, hogy annak helyreállítása már nem lehetséges, illetve a bontásra vonatkozó kötelezettséget az építésügyi hatóság előírja.

II. FEJEZET

A HELYI VÉDELEM

2. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek

3. §

1. Helyi védelem alatt álló értéknek minősül Eszteregnye község területén lévő minden olyan épület, épületrész, köztéri alkotás, növényzet, utcabútor és egyéb létesítmény, mely formája, kora vagy valamely hozzá fűződő történeti különlegesség által jelentős építészeti, képzőművészeti vagy botanikai értéket képvisel, a településkép kedvező megjelenését befolyásolja, vagy a nemzeti illetve helyi hagyományok megőrzése szempontjából fontos, és Eszteregnye Község Önkormányzata Képviselő-testülete rendeletével helyi védett értéknek nyilvánította.
2. A helyi védelemmel kapcsolatos önkormányzati feladatok különösen:

a) a település építészeti értékvizsgálatának elkészíttetése,

b) a helyi védett értékek körének megállapítása,

c) a védetté nyilvánítás, valamint indokolt esetben a védelem megszüntetése,

d) a helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartásának vezetése,

e) a helyi védelemmel kapcsolatos tudnivalók lakossággal történő megismertetése,

f) a helyi védelem alatt álló értékek megőrzése, megőriztetése, károsodásuk megelőzése, valamint a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.

4. §

1. Helyi védelem alá helyezést vagy megszüntetést bármely természetes vagy jogi személy kezdeményezhet írásban Eszteregnye Község Polgármesteréhez intézett levélben. A javaslatnak tartalmaznia kell a védelem alá helyezés vagy a védelem megszüntetés tárgyának egyértelmű megjelölését, a kezdeményezés rövid indoklását, a javaslattevő rendelkezésére álló alátámasztó dokumentumokat (pl.: történet, fotó, tervdokumentáció, stb.), illetve a javaslattevő adatait (név, lakcím, elérhetőségek) és aláírását.

(2) A helyi védelem alá helyezés illetve megszüntetés a védettség tárgyát képező objektum tulajdonosi körének előzetes tájékoztatásával és véleményének kikérésével történhet.

(3) Helyi védettség csak a védett érték megsemmisülése, reális költségen helyre nem állítható károsodása, életveszélyes állapot megszüntetése, a védett érték megszüntetéséhez fűződő jelentős közérdek  fennállása esetén szüntethető meg.

(4) Amennyiben a védett érték országos műemléki védettségben részesül, a helyi védettség haladéktalanul törlendő.

(5) A helyi védettség alatt álló értékek nyilvántartásának vezetése a települési főépítész – hiányában a közös önkormányzati hivatal műszaki végzettségű ügyintézője - feladata. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell minden helyi védett értékre vonatkozóan:

1. a védettséget elrendelő képviselő-testületi döntés számát,
2. a védendő érték helyreállítására irányuló szakmai javaslatot (szükség szerint),
3. a védett érték fotóját/fotóit,
4. a védett érték létrehozására vonatkozó adatokat (tervező, alkotó, létesítés éve, számottevő átalakítás, felújítás ideje, fellelhető dokumentációja),
5. a védett érték felújításához nyújtott önkormányzati támogatás mértékét, fajtáját, idejét.

5. §

(1) Helyi védelem alá helyezésről vagy megszűnésről szóló képviselő-testületi előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) az érték megnevezését és helyét;

b) védetté nyilvánítás esetén a védettség alapját képező érték bemutatását (épület esetében építészeti értékvizsgálatot),

c) törlés esetén a törlési szándék indokait,

d) az érték fényképét;

e) a tulajdonos(-ok) és a lakosság részéről az üggyel kapcsolatban beérkezett véleményeket.

(2) A helyi védettség elrendeléséről vagy megszüntetéséről szóló képviselő-testületi döntésről a döntést követő 8 napon belül írásban kell tájékoztatni a javaslattevőt és – amennyiben az nem az önkormányzat - tulajdoni jogokkal rendelkezőket.

3. A helyi egyedi védelem meghatározása

6. §

Az egyedi helyi védelem a település jellegzetes, értékes és hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó, a Rendelet 1. mellékletében felsorolt

a) épületekre, épületrészekre, homlokzatokra,

b) köztéri és képzőművészeti alkotásokra,

c) út menti keresztekre,

d) egyéb létesítményekre,

e) botanikai értékekre,

f) síremlékekre

terjed ki.

4. A helyi egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

7. §

(1) A 1. számú mellékletben szereplő helyi egyedi védelem alatt álló építészeti és egyéb értéket a tulajdonos köteles jókarbantartani, állapotát megóvni. Az ingatlan használata nem veszélyeztetheti a védett érték fennmaradását és állapotát.

(2) A helyi egyedi védelem tárgyát képező objektumot nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében folytatott építési tevékenység, területhasználat.

(3) Helyi egyedi védelem alatt álló épület korszerűsítése, átalakítása, bővítése részleges bontása esetén

a) a védett érték nem sérülhet, megjelenése, eredeti karaktere nem változtatható meg;

b) a védett érték ismert vagy kikövetkeztethető eredeti formája helyreállítandó;

c) az ingatlan védett értéknek nem minősülő részeinek, valamint a bővítménynek illeszkednie kell a védett érték megjelenéséhez.

(4) Védett értéket képező épület/épületrész kényszerű bontása esetén a lebontott épületrészt eredeti formában vissza kell építeni.

(5) Helyi védelem alatt álló képzőművészeti alkotás, emlékmű, emléktábla, kereszt vagy egyéb létesítmény áthelyezése, megjelenésének megváltoztatása csak különösen indokolt esetben,  képviselő-testületi döntéssel történhet.

(6) A helyi védelem alatt álló síremlékek gondozása, helyreállítása, felújítása – fellelhető tulajdonos hiányában - a temető kezelőjének feladata. Védett sírok megváltás hiányában sem számolhatók fel.

 (7) Védett fák pótlását az engedélyben meghatározott növényfajú, előnevelt növény-egyedekkel kell biztosítani legkésőbb a vágást követő egy éven belül.

III. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

5. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános követelmények

8. §

(1) Lakó-, üdülő-, igazgatási-, egészségügyi-, oktatási-nevelési-, zártkerti gazdasági-, egyházi-, kereskedelmi-, vendéglátó- és szolgáltató-épületen új építés és épület-felújítás esetén 20°-nál meredekebb hajlásszögű tetősíkon és homlokzati falfelületen nem alkalmazható hullámpala, fém hullám- és trapézlemez, műanyag vagy bitumenes hullámlemez tetőhéjazat illetve burkolat.

(2) Utcafronti kerítés csak áttörten létesíthető. Magassága nem haladhatja meg a 2,0 m-t, a szomszédos kerítések magasságához képest 0,9-1,1 szeres lehet. A kerítés lábazata legfeljebb 0,75 m magas lehet. A kerítés anyaga nem lehet látszó beton, látszó zsalukő, fém/műanyag/bitumenes hullám-, trapéz-, vagy síklemez, nádszövet.

(3) Falusias lakó- és településközpont vegyes területen belül:

a) A tető héjalásának anyaga nem lehet más, mint: natúr égetett kerámia vagy vörös/ barna színű kerámia vagy beton cserép, zsúp, vagy nád.

b) Az épület külső falszerkezetének teherhordó anyaga kizárólag kőből, téglából, vályogból, fából létesíthető akár vegyesen is, melynek felülete nyersen, vagy simított vakolattal ellátva alakítható ki.

(4) Erdő területen belül:

a) A tető héjalásának anyaga nem lehet más, mint: natúr égetett kerámia vagy vörös/ barna színű kerámia vagy beton cserép, illetve fa zsindely.

b) Az épület külső falszerkezetének teherhordó anyaga kizárólag kőből, téglából, vályogból, fából létesíthető akár vegyesen is, melynek felülete nyersen, vagy simított vakolattal ellátva alakítható ki.         

(6) Mezőgazdasági terület volt zártkerti részén belül:

a) A tető héjalásának anyaga nem lehet más, mint: natúr égetett kerámia vagy vörös/ barna színű kerámia vagy beton cserép, zsúp, vagy nád.

b) Az épület külső falszerkezetének teherhordó anyaga kizárólag kőből, téglából, vályogból, fából létesíthető akár vegyesen is, melynek felülete nyersen, vagy simított vakolattal ellátva alakítható ki.

6. Egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

9. §

 (1) Beépített és beépítésre szánt területen új (20 kV-os nagy-, közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási és távközlési) villamosenergia ellátási hálózatot építeni, meglevő hálózat átépítésével járó rekonstrukcióját engedélyezni csak földkábeles elhelyezéssel szabad. Meglevő, föld feletti vezetéket szilárd burkolattal rendelkező utak rekonstrukciója, illetve burkolatlan utak szilárd burkolatának kiépítésekor terepszint alá kell helyezni az útépítés kapcsolt beruházásaként.

(2) Burkolat nélküli utakkal feltárt területeken, valamint beépítésre nem szánt területeken a villamosenergia ellátás hálózatainak föld feletti vezetése fennmaradhat. Területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utca-bútorozási lehetőségének biztosítására a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.

(3)  Már beépített területen, beépítésre szánt területen új villamosenergia és távközlési bekötés házi hálózati csatlakozását földkábeles formában kell kiépíteni akkor is, ha pillanatnyilag a közhálózat föld feletti elhelyezésű.

(4) Az (1) és (3) bekezdésében foglalt előírások alól a polgármester egyedi eltérést engedélyezhet a  műszaki és gazdasági körülmények figyelembe vétele mellett és az arányosság szempontjait szem előtt tartva. Az eltérési engedélyt az építési engedélyezési eljárást megelőzően a tervező a műszaki feltételek, a közműszolgáltatói egyeztetés és nyomvonal ismeretében, műszaki leírás és nyomvonalrajz csatolásával kérheti.

(5) Közterület zöldfelületén terepszint felett elhelyezett közmű-, energia-ellátási és hírközlési műtárgy, különösen vízmű-kút, tűzivíztároló, szennyvíz-átemelő, gáznyomás szabályozó, transzformátorház - amennyibe– egyéb műszaki jellegű akadály nem gátolja – örökzöld élősövénnyel körbekerítendő. Az élősövény telepítése a közmű-szolgáltató kötelessége, a növénytelepítés a közterület kezelőjével egyeztetett módon történhet.

7. Reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

10. §

1. A közművelődési célú hirdetőoszlopok elhelyezésére a település területén nincsen lehetőség.
2. Reklámok elhelyezésére is alkalmas kioszk nem helyezhető el.
3. Minden közterületre szánt utcabútor elhelyezéséről kérelemre a közmű-szolgáltatókkal történt egyeztetést követően a polgármester településképi bejelentés keretében dönt.
4. Utcabútor elhelyezésével a közúti, kerékpáros és gyalogos közlekedés számára szükséges közterületi felületek nem szűkíthetők le.
5. A település teljes közigazgatási területén tilos 1 m² felületet meghaladó reklámhordozó kihelyezése.
6. Közterületen lévő utcabútoron nem alakítható ki 6,0 m²-nél nagyobb reklámok elhelyezésére szolgáló felület.

11. §

1. Eszteregnye rendezvény-naptárában szereplő rendezvényről történő tájékoztatás érdekében - az utcabútor igénybevételével történő reklámozáson kívül - kizárólag a polgármester által meghatározott helyszínen és meghatározott típusú reklámhordozó, valamint reklámhordozót tartó berendezés igénybevételével tehető közzé reklám évente összesen legfeljebb 12 naptári hét időtartamra. 
2. Építési tevékenység idejére építési reklámháló – a Rr.-ben meghatározott feltételekkel – a polgármester által a településképi bejelentési eljárás keretében kiadott engedélyben foglaltak szerint helyezhető ki. A reklámháló kihelyezésének feltétele az építési napló igazolt megnyitása akkor is, ha egyébként a napló nyitása jogszabály alapján nem lenne kötelező.

8. A cégtáblára, az üzletfeliratra, a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozást népszerűsítő egyéb feliratra és más grafikai megjelenésre, az üzlethelyiség portáljában (kirakatában) elhelyezett gazdasági reklámra, a tulajdonos által az ingatlanán elhelyezett, annak elidegenítésére vonatkozó ajánlati felhívásra (hirdetésre) vonatkozó településképi követelmények

12. §

(1) Cégér az épület utcai homlokzatán, vagy önálló hordozószerkezeten az ingatlan előkertjében helyezhető el konzolra függesztve. A cégér tartószerkezete a homlokzatra, illetve az utcai telekhatárra merőleges lehet. A cégér befoglaló mérete legfeljebb 45 x 67,5 cm lehet. A cégér alsó pontja magánterületen tegye lehetővé az alatta való biztonságos elhaladást, közterület fölé benyúlása a vonatkozó általános jogszabályban meghatározott űrszelvénybe ne lógjon bele. Amennyiben egy épületen több cégér is megjelenne, azokat azonos formában és méretben lehet kihelyezni. A cégérek egymástól mért legkisebb távolsága 3,0 m lehet.

(2) Cég- és címtábla csak az épület homlokzatán, vagy a vállalkozás ingatlanának előkertjében önálló tartószerkezeten helyezhető el. A tábla az épület homlokzati síkjából legfeljebb 10 cm-re nyúlhat ki. Mérete legfeljebb 210 x 60 cm lehet. A táblán a cégneve, logoja, illetve tevékenységre utaló stilizált ábra lehet.

3. A cégfeliratot alkotó betűk az épület homlokzati síkjából legfeljebb 10 cm-t állhatnak ki. A felirat a homlokzati nyílászárók szemöldöke és a párkány közötti sávban helyezhetők el. A betűk magassága legfeljebb 45,0 cm lehet.

13. §

(1) Helyi védelem alatt álló ingatlanon az alábbi reklámozási lehetőségek biztosítottak:

a) Védett épület homlokzaton csak a helyben működő vállalkozást népszerűsítő, vállalkozásonként egy darab, legfeljebb 15 cm magas betűkből kirakott, legfeljebb 1,5 méter hosszúságú cégfelirat helyezhető el.

b) A védett épület homlokzat földszinti nyílászáróinak üvegfelülete reklámtevékenységre, árubemutatásra felhasználható, de felirat csak a nyílás felületének felső egyharmad részén helyezhető el. A nyílászárót plakátokkal, hirdetményekkel eltakarni tilos.

c) Épület homlokzatán vállalkozásonként egy darab, legfeljebb 0,3 m2 reklám-felületű, egyedi formatervezésű, belülről nem megvilágított cégér helyezhető el. Amennyiben egy épületen több cégér is megjelenne, azokat azonos formában és méretben lehet kihelyezni. A cégérek egymástól mért legkisebb távolsága 3,0 m lehet.

9. Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

14. §

(1) Egy épületen több azonos típusú fogyasztói célú elektronikus hírközlési eszköz elhelyezési szándéka esetén előzetesen vizsgálandó az egyesített kialakítás (közös antennával több felhasználó kiszolgálása) lehetősége. Több antenna csak akkor helyezhető el egy épületen, ha az egyesített kialakítás költségvetéssel igazoltan aránytalan többletköltséget jelentene az építtető számára.

(2) Épületre szerelt elektronikus hírközlési építmény és antenna az épület utcai, illetve közterületről látható homlokzatai esetében csak a párkány- illetve attikafal felső határvonala fölötti részen helyezhető el. Elektronikus hírközlési építmény és antenna az épület homlokzatának díszített részét nem takarhatja.

(3) Hírközlési vezeték (kábel) épület utcai, illetve közterület felől látszó homlokzatain csak takart, rejtett módon helyezhető el.

(4) Elektronikus hírközlési eszköz – a fogyasztói célú, és az önkormányzat által működtetett Wi-Fi sugárzó elektronikus hírközlési eszközök kivételével - nem helyezhető el műemléken, helyi védelem alatt álló épületen.

(5) Elektronikus hírközlési eszköz hordozására alkalmas önálló hordozó szerkezet a település belterületi ingatlanain, illetve azoktól ,ért 100 m sugarú környezetben nem helyezhető el.

(6) Külterületen a terepszintből kiemelkedő hírközlési építményeket legalább 3 sor gyors növésű, honos egyedekből álló fásítással kell kialakítani.

IV. FEJEZET

KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

10. Rendelkezés a szakmai konzultációról

15. §

(1) Eszteregnye Község Önkormányzata Képviselő-testülete az alábbi településképet érintő kérdésekben teszi kötelezővé  a szakmai konzultációt:

a) településképi véleményezési és bejelentési eljáráshoz kötött építési ügyekben a tervezés kezdeti szakaszában;

b)  minden 100 m2 beépített területet, vagy a terepszint felett 10 m magasságot meghaladó új épület, építmény tervezésének kezdeti szakaszában;

c) meglévő épület utcai homlokzatának megváltoztatása előtt.

 (2) A szakmai konzultáció és az arról készítendő emlékeztető felelőse a közös önkormányzati hivatal műszaki végzettségű ügyintézője - ennek hiányában a polgármester.

V. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS

11. A településképi véleményezési eljárással érintett építmények köre

16. §

(1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.08.) Kormányrendelet 1. mellékletében szereplő kivételek figyelembevételével indított építési engedélyezési eljárásokat megelőzően, amennyiben az építési tevékenységgel érintett épület, építmény:

1. helyi védelem alatt áll;
2. településképi szempontból meghatározó területen áll;
3. az építési tevékenységgel érintett épület vagy építmény közterületen helyezkedik el.

12. A településképi véleményezési eljárás részletes szabályai

17. §

1. A településképi véleményezési eljárás az építtető, vagy az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa (továbbiakban együtt: kérelmező) kérelmére indul. A kérelmet Eszteregnye Község Polgármesteréhez a Tr-ben meghatározott tartalommal kell benyújtani.
2. A kérelemnek és mellékleteinek meg kell felelniük a Tr-ben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek.
3. A településképi vélemény kialakításánál a Tr-ben meghatározott szempontokat és jelen Rendelet előírásait kell figyelembe venni.

VI. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

13. A településképi bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre

18. §

(1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni, ha az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.08.) Korm. rendeletben meghatározottak alapján az építési tevékenység építési engedély nélkül végezhető, és:

1. egyedi helyi védelem alatt álló ingatlanon tervezett, a védett érték megjelenését érintő építési tevékenység esetén,
2. helyi területi védelem alatt álló ingatlanon tervezett, utcaképet, településképet érintő építési tevékenység esetén, - különösen homlokzat átalakítás, homlokzat felújítás, fűtési és klíma-berendezések, hírközlési létesítmények homlokzaton történő elhelyezése, utcai kerítés építése esetén,
3. közterületre tervezett, a településkép megjelenését befolyásoló, 30 napnál huzamosabb időre szánt idényjellegű, valamint tartós jellegű építményekre irányuló építési tevékenység esetén.

14. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai

19. §

1. A településképi bejelentési eljárás az építtető, illetve az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa (a továbbiakban együtt: kérelmező) kérelmére indul.
2. A kérelmet Eszteregnye Község Polgármesteréhez (továbbiakban. Polgármester) a Tr-ben meghatározott formában és tartalommal, az 5. § szerinti építési tevékenység megkezdése előtt kell benyújtani.
3. A Polgármester a településképi bejelentési eljárást a Kormányrendeletben meghatározottak szerint folytatja le.
4. A Polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntése ellen Eszteregnye Község Önkormányzata Képviselő-testületénél lehet fellebbezéssel élni.
5. A kérelemnek és mellékleteinek meg kell felelniük a Tr-ben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek.
6. A településképi bejelentésre kiadott döntés meghozatalánál a Tr-ben meghatározottakon kívül az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

1. a vonatkozó építési szabályoknak való megfelelőség,
2. a kialakult település- illetve telek-szerkezethez való illeszkedés megfelelősége,
3. a környezet kialakult, illetve védendő építészeti valamint zöldfelületi adottságaihoz történő illeszkedés,
4. a kialakult épületmagassági adottságokhoz történő illeszkedés,
5. a tervezett jövőbeli beépítéshez, állapotokhoz történő illeszkedés,
6. a tervezett terület felhasználás megfelelősége a környezet szempontjából.

VII. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG

15. A településképi kötelezési eljárás

20. §

(1) A településképi kötelezési eljárást a Polgármester az önkormányzat szerveként az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) szabályai szerint folytatja le.

(2) A településképi követelmények megszegésének jogkövetkezményei: A Polgármester a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesítése érdekében hivatalból vagy kérelemre az Ákr. alapján kötelezési eljárást folytat le, és szükség esetén kötelezést bocsát ki. A kötelezést tartalmazó hatósági határozatot a Tktv. 11. § (1) bekezdésében foglaltak megtételére vonatkozhat.

16. A településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke

21. §

(1) Az önkormányzat képviselő-testülete által átruházott hatáskörében a Polgármester a településképi kötelezésben foglaltak megszegése vagy végre nem hajtása esetére e magatartás elkövetőjével szemben 50 000 forinttól 1 000 000 forintig terjedő településképi bírság kiszabását rendelheti el.

(2) A bírság mértékének meghatározásánál mérlegelni kell:

a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,

b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,

c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,

d) a jogsértő állapot időtartamát,

e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,

f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint

g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.

(3) A településképi bírság kiszabásának esetei:

a) a Rendeletben előírt településképi eljárás kezdeményezésének elmulasztásával megindított építési tevékenység,

b) a településképi bejelentésben foglaltaktól eltérő építési tevékenység végzése,

c) a településképi követelmények be nem tartása,

d) településképi bejelentésre hozott polgármesteri döntésben foglaltak be nem tartása.

17. A településképi bírság kiszabásának és behajtásának módja

22. §

(1) A településképi bírságot Eszteregnye Község Önkormányzata 75000277-13007337 számú számlájára kell befizetni.

(2) A bírság befizetésének határideje: a jogerős határozat közlésétől számított 30 napon belül.

(3) A határidőre be nem fizetett bírságot az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 42. § (3) bekezdésében foglaltak alapján adók módjára kell behajtani.

VIII. FEJEZET

ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER

18. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése

23. §

1. A védettség alá eső ingatlanok létesítményeinek fenntartásáról és jókarbantartásáról az ingatlan tulajdonosa, illetve vagyonkezelője köteles gondoskodni.
2. A műemlékek és helyi védettség alá tartozó létesítmények fokozott fenntartási költségeinek kiegészítő finanszírozására Eszteregnye Község Önkormányzata Képviselő-testülete támogatási rendszert működtet.
3. A támogatást az Önkormányzat a Eszteregnye Község Önkormányzata Képviselő-testülete által elfogadott éves költségvetésében a lehetőségekre figyelemmel biztosítja, de a helyi védelem támogatására szolgáló keret nem lehet kevesebb évi 0,5 mFt-nál.
4. Amennyiben az éves támogatási keret nem kerül teljes mértékben felhasználására, a maradvány összegével a következő évi keretet meg kell növelni.
5. Az Önkormányzat által nyújtott támogatás vissza nem térítendő támogatás, melynek mértékéről az Önkormányzat éves költségvetési rendeletében rendelkezik.

(6) Vissza nem térítendő támogatás a számlákkal igazolt költségek alábbi részéhez adható:

- helyi egyedi védelem alá eső építmények esetében a költségek 40 %-áig.

19. A helyi védelem támogatására szolgáló pénzügyi keret felhasználása

24. §

1. A helyi védelem alatt álló értékek felújítására szánt keret felhasználására pályázati úton elosztott támogatások formájában kerül sor.
2. A támogatásra pályázhat minden műemléki vagy helyi védettséggel érintett létesítmény tulajdonosa, vagyonkezelője, kivéve, ha az maga az Önkormányzat, vagy az Önkormányzat költségvetési szerve, gazdasági társasága. Ez a korlátozás az önkormányzati résztulajdonnal rendelkező társasházakat nem érinti. Önkormányzati résztulajdonnal rendelkező ingatlan esetén felújítási támogatás csak az önkormányzati tulajdoni hányad arányával csökkentett mértékben adható.

A helyi védelmi támogatási keretből nem adható támogatás olyan célra, amelyet az Önkormányzat más támogatási formában is részesít.

3. A támogatás igénybe vehető a védettség alá tartozó létesítmények megőrzését, felújítását szolgáló tervezési, lebonyolítási és a pályázat benyújtásának időpontjában meg nem kezdett kivitelezési munkák finanszírozásához. A pályázat elbírálásáig a pályázat tárgyát képező kivitelezési munka nem kezdhető meg.

(4) Az Önkormányzat részéről nyújtott támogatás minden esetben a saját források kiegészítésére szolgál. A pályázat benyújtásának feltétele, hogy a pályázó az önrész rendelkezésre állását pályázatának benyújtásával egyidejűleg igazolja. A támogatás az elvégzett munkák számlával történő igazolását követően, a megítélt támogatás arányában folyósítható.

 (5) Az önkormányzat a vissza nem térítendő támogatást utófinanszírozási rendszer keretében a munkálatok elvégzése után, a számlák benyújtását követő 30 napon belül a támogatott számlaszámára utalja át.

20. A helyi védelem támogatási pályázat lebonyolítása

25. §

(1) A helyi védelem támogatásának pályázati felhívását minden év március 31-ig a Polgármester teszi közzé.

(2) A közzététel során meg kell határoznia:

1. a pályázat benyújtásának feltételeit;
2. a pályázat lebonyolítása során esedékes határidőket;
3. a pályázati támogatás igénybevételének részletes feltételeit, a támogatási összeg kihelyezésének módját;
4. az elbírálás módját.

(3) A helyi védelem támogatási pályázatát úgy kell lebonyolítani, hogy minden év június 30-ig a nyertesek kihirdetésére sor kerülhessen. A pályázatok benyújtási határideje minden év május 31-e.

(4) A kihirdetést követően a pályázókkal a támogatási szerződéseket tárgyév július 31-ig kell megkötni. A támogatási összeg folyósítására a támogatási szerződés megkötését követően kerülhet sor a támogatásban részesülő által tárgyév július 31. – december 10. között benyújtott hitelesített számla ellenében, átutalásos számla esetén az átutalást igazoló bankszámla-kivonat egyidejű csatolásával. Műszaki okok, vagy a kivitelezést gátló egyéb tényezők fellépése esetén különösen indokolt esetben a pályázó kérheti a Polgármestertől az elszámolási határidő meghosszabbítását.

(5) A pályázatokat Eszteregnye Község Polgármesternék címezve kell benyújtani.

(6) A határidőn túl érkező, valamint a tartalmilag vagy formailag nem megfelelő pályázatok elbírálására nem kerül sor, azok érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerülnek.

(7) Pályázni csak Eszteregnye község közigazgatási területén található, a jelen rendelet mellékleteiben felsorolt épületek, építmények és egyéb helyi védelem alá tartozó objektumok felújítására, megóvására irányuló munkákkal lehet.

(8) A határidőre és a kiírásban szereplő tartalommal beérkező pályázatokat a közös önkormányzati hivatal műszaki ügyintézője nyilvántartásba veszi.

 (9) A pályázatok elbírálásáról szóló előterjesztést a polgármester készíti elő döntésre a műszaki indokoltság, az épület és felújítás jellege, a felújításra fordított költségek alapján. Az előterjesztés határideje: minden év június 30.

(10) A pályázatok elbírálását a Képviselő-testület végzi. 

(11) A pályázatok elbírálásáról született képviselő-testületi döntésről a polgármester a pályázókat írásban értesíti évente legkésőbb július 10-ig.

21. A helyi védett értékek felújítására irányuló pályázat tartalmi követelményei

26. §

A benyújtott pályázatnak tartalmaznia kell:

1. a pályázó adatait (név, lakcím, telefonszám, egyéb elérhetőség),
2. építési engedélyhez kötött munka esetén az építési engedélyezési tervdokumentációt és a jogerős engedélyezési határozatot, bejelentéshez kötött munka esetén az építési hatóság nyilvántartásba vételéről szóló döntését,
3. fénykép dokumentációt az épület jelenlegi állapotáról,
4. amennyiben a pályázó nem az ingatlan tulajdonosa, a tulajdonos(ok) szerződéskötésre vonatkozó meghatalmazását,
5. a pályázatban szereplő munka megvalósítására vonatkozó költségvetést,
6. a megpályázott munka elkészülésének tervezett határidejét,
7. a megpályázott pénzösszeg megjelölését, felhasználásának tervezett módját és határidejét,
8. előzetes kötelezettségvállalást arra, hogy a támogatás elnyerése esetén a kapott összeget a pályázati feltételek szerint használja fel,

i)   a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontja b) és c) alpontjában felsorolt szervezetek közé tartozó pályázó nyilatkozatát arról, hogy átlátható szervezetnek minősül.

(2) Közös tulajdonú ingatlanok esetében az általános feltételeken túl az alábbi mellékletek is szükségesek:

1. nyilatkozat arról, hogy a pályázaton elnyert támogatást, illetve kölcsönt valamennyien igénybe kívánják venni;
2. több önálló rendeltetési egységet tartalmazó épület esetén annak pontos megjelölése, hogy az egyes rendeltetési egységeket milyen arányban terhelje jelzálog;
3. amennyiben valamely önálló rendeltetési egység jelzálogjoggal, illetve elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt, úgy a jogosult (a tulajdoni lapra bejegyeztető) nyilatkozata arról, hogy az önkormányzat jelzálogjogának bejegyeztetéséhez hozzájárul.

22. A helyi védelem alatt álló építményekre vonatkozó egyéb kedvezmények

27. §

  Helyi védelem alatt álló ingatlanon végzett állagmegóvási, felújítási, illetve felújítással együtt járó egyéb építési munkálatok esetén, amennyiben a munkálatok végzéséhez közterület foglalás szükséges, a felújítással érintett ingatlan tulajdonosa a helyi védelem ügyének támogatása érdekében legfeljebb 6 hónap időtartamra mentesül a közterületek és a közterület jellegű területek használatáról szóló helyi rendeletben megállapított közterület foglalási díj fizetési kötelezettségétől.

IX. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

23. Hatályon kívül helyező rendelkezések

28. §

E Rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti:

(1) Eszteregnye Község Önkormányzata Képviselő-testületének Helyi építési szabályzatáról szóló 8/2006. (IV. 14.) önkormányzati rendeletének alábbi részei:

a) 8. § (1) bekezdés a) pont,

b) 10. § (9) bekezdés d) pont,

c) 10. § (11) bekezdés c) pont,

d) 11. § (5) bekezdés c) pont,

e) 11. § (6) bekezdése,

f) 21. § 11. pont a-b) alpontja,

g) 27. § 8. pont,

h) 35. §,

i) 36. §,

j) 1. számú függelék.

(2) Eszteregnye Község Önkormányzata Képviselő-testületének a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezése és azzal kapcsolatos településképi bejelentési eljárás szabályairól szóló 7/2017. (X. 30.) önkormányzati rendelete.

24. Hatályba lépés

29. §

E rendelet 2018. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépését követően induló eljárásokban kell alkalmazni.

Eszteregnye, 2017. december 28.

             Szalai-Gaál Mónika                                                                 Burcsi János

                         jegyző                                                                            polgármester

A kihirdetés napja: 2018. december 29.

                                                                                                          Szalai-Gaál Mónika

                                                                                                                      jegyző

1. melléklet a 8/2017. (XII. 29.) önkormányzati rendelethez

1.1. HELYI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÜLETEK, ÉPÜLETRÉSZEK

1.2. HELYI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ SZOBROK, EMLÉKMŰVEK

1.3. HELYI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ KERESZTEK

1.4. HELYI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ EGYÉB LÉTESÍTMÉNYEK

1.5. HELYI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ NÖVÉNYZET

1.6. HELYI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ SÍROK