Eszteregnye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (V. 8.) önkormányzati rendelete
Eszteregnye Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2025. 05. 10- 2025. 11. 21Eszteregnye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (V. 8.) önkormányzati rendelete
Eszteregnye Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról
[1] Eszteregnye Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény értelmében a helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között maga határozza meg szervezeti és működési rendjét, e célból kerül sor e rendelet megalkotására.
[2] Eszteregnye Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének a) és d) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva - figyelemmel a Zala Vármegyei Kormányhivatal jogszabályi megfelelésre irányuló szakmai segítségnyújtására - a következőket rendeli el:
1. Az önkormányzat székhelye, feladata, hatásköre, szervei
1. § (1) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatokat Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény határozza meg.
(2) Eszteregnye Község Önkormányzata székhelye: 8882 Eszteregnye, Kossuth u. 3., működési területe: Eszteregnye község közigazgatási területe
(3) Eszteregnye Község Önkormányzata alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a 3. melléklet tartalmazza.
(4) Eszteregnye Község Önkormányzata államháztartási szakágazat rend szerinti besorolását a 4. melléklet tartalmazza.
(5) Az önkormányzat a családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás kötelező ellátandó feladatát a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 39-40. §-ai szerint Újudvar Község Önkormányzata Család- és Gyermekjóléti Szolgálata keretén belül látja el.
(6) A könyvtári ellátás biztosításának (könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása) Eszteregnye Község Önkormányzata a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárral kötött megállapodás értelmében tesz eleget.
(7) Az önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét, együttműködik e közösségekkel, biztosítja a helyi közügyekben való széles körű állampolgári részvételt.
(8) Az önkormányzati feladatok ellátását a Képviselő-testület és szervei biztosítják.
(9) A Képviselő-testület szervei:
a) a polgármester,
b) az Ügyrendi Bizottság,
c) a közös önkormányzati hivatal,
d) a jegyző,
e) a társulás.
2. A Képviselő-testület átruházott hatáskörei
2. § (1) A Képviselő-testület egyes hatásköreit átruházhatja:
a) polgármesterre,
b) bizottságra,
c) jegyzőre,
d) társulásra - törvényben meghatározottak szerint.
(2) A Képviselő-testület a hatáskörgyakorlás átruházásáról, vagy visszavonásáról annak felmerülésekor dönt.
(3) A Képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasításokat adhat, döntését megsemmisítheti és megváltoztathatja, az átruházott hatáskört gyakorló szervet beszámoltathatja.
(4) A Képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.
(5) Az átruházott hatáskör gyakorlója - az e kereten belül tett - intézkedéseiről, azok eredményeiről a soron következő - rendes - ülésen beszámol.
(6) A Képviselő-testület átruházott hatásköreit az 5. melléklet tartalmazza.
3. A Képviselő-testület
3. § (1) A Képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő. A képviselők névsorát az 1. melléklet tartalmazza.
(2) A Képviselő-testület feladat- és hatáskörét Képviselő-testületi ülésen gyakorolja.
(3) Két képviselő-testületi ülés közötti időszakban halaszthatatlan önkormányzati ügyben – különösen vis maior helyzet – a polgármester jogosult dönteni. E döntésekről a következő testületi ülésen tájékoztatni köteles a képviselő-testületet.
(4) Képviselő-testület akkor határozatképes, ha a megválasztott települési képviselők több mint fele - azaz 4 fő - jelen van.
(5) A Képviselő-testület a polgármester, az önkormányzati képviselővel szemben kezdeményezett összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálását az Ügyrendi Bizottság hatáskörébe utalja.
(6) A képviselő vagyonnyilatkozatot köteles tenni – törvényben valamint önkormányzati rendeletben meghatározott módon és időben -, melyet az Ügyrendi Bizottság tart nyilván és ellenőriz a 6. melléklet szerint.
4. A Képviselő-testület ülései
4. § (1) A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.
(2) A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat alkalommal tart ülést.
(3) A polgármester távolléte, akadályoztatása esetén az alpolgármester gondoskodik a Képviselő-testület összehívásáról, és a polgármester távollétében vezeti az ülést.
(4) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület ülését az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
(5) Az ülés helye: 8882 Eszteregnye, Kossuth utca 3.
(6) Abban az esetben, ha valamely fontos ok ezt szükségessé teszi, a polgármester az (5) bekezdéstől eltérő más helyszínre is összehívhatja az ülést. A jegyzőkönyvvezetésre vonatkozó szabályokat ebben az esetben is maradéktalanul be kell tartani.
(7) A (4) bekezdés szerinti tartós akadályoztatásnak minősül a 30 napot meghaladó távollét.
5. § (1) A Képviselő-testület tagjait
a) az ülés helyének,
b) napjának és kezdési időpontjának,
c) a javasolt napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.
(2) A meghívóhoz mellékelni kell a tárgyalandó napirendi pontokhoz kapcsolódó írásos előterjesztéseket.
(3) A meghívó és az írásos előterjesztés kiküldése elektronikus úton (e-mail-en) történik a képviselő által megadott elektronikus elérhetőségre.
(4) Rendes ülés esetén a meghívót és az írásos előterjesztést úgy kell kiküldeni, hogy azt a képviselők az ülés időpontja előtt legalább 5 nappal megkapják.
(5) Rendkívüli ülés esetén a meghívót és az írásos előterjesztést úgy kell kiküldeni, hogy azt a képviselők az ülés időpontja előtt legalább 24 órával megkapják.
(6) Halasztást nem tűrő esetben a meghívóval egyenértékű a képviselők telefonon történő értesítése.
6. § (1) A Képviselő-testület ülése nyilvános. A nyilvánosság biztosítása érdekében a Képviselő-testület ülésének időpontjáról és helyszínéről, a javasolt napirendi pontokról a nyilvánosságot az önkormányzat hirdetőtábláján kell tájékoztatni.
(2) A Képviselő-testület zárt ülést tart a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 46. § (2) bekezdésben nevesített napirendi ügyek esetében.
(3) A Képviselő-testület zárt ülést rendel el a választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor,
a) ha az ügyben érintett személy a nyilvános ülésen való tárgyalásba nem egyezik bele,
b) ha az ügyben érintett személy személyes adatainak nyilvános ülésen történő tárgyalásához nem járul hozzá,
c) és erről szóló nyilatkozatát a napirend tárgyalását megelőzően a nyilvános ülésen szóban jelzi a Képviselő-testület felé.
(4) A Képviselő-testület zárt ülést rendelhet el egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül
a) a vagyonával való rendelkezés esetén,
b) az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor,
c) a pályázat tárgyalásakor,
ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.
(5) A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét a Képviselő-testület a zárt ülés tartása esetén is biztosítja. A közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot tartalmazó Képviselő-testületi döntés nyilvánosságát a Képviselő-testület a döntés közzétételével biztosítja. A közzététel biztosításának felelőse a jegyző. A közzétételt az önkormányzat hirdetőtábláján vagy a közös önkormányzati hivatal hivatalos honlapján történő kihirdetésével lehet biztosítani.
7. § (1) A Képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a jegyzőt,
b) a napirendi pontok előadóit,
c) akiket a polgármester és a Képviselő-testület indokoltnak tart.
(2) A Képviselő-testület zárt üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a jegyzőt,
b) a napirendi pontok előadóit.
(3) A határozatképtelen ülést 15 napon belül ugyanazon napirendi pontok megtárgyalására újra össze kell hívni.
5. Alakuló ülés
8. § (1) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.
(2) Az alakuló ülés napirendi pontjai:
a) a Helyi Választási Bizottság tájékoztatója,
b) önkormányzati képviselők eskütétele,
c) polgármester eskütétele,
d) polgármesteri program ismertetése,
e) alpolgármester megválasztása,
f) alpolgármester eskütétele,
g) bizottsági tagok megválasztása,
h) polgármester illetményének megállapítása,
i) Szervezeti és Működési Szabályzat felülvizsgálata.
(3) Az alpolgármester választását lebonyolító ideiglenes bizottság tagjaira a polgármester tesz javaslatot.
6. Rendes ülés
9. § (1) A Képviselő-testület az évente elfogadott munkaterve szerint legalább 6 rendes ülést tart.
(2) A rendes ülést munkanapokon kell megtartani.
7. Rendkívüli ülés
10. § A polgármester a Képviselő-testület ülését soron kívül is összehívhatja, amennyiben arra a döntés meghozatalára vonatkozó idő rövidsége miatt szükség van.
8. A Képviselő-testületi ülés vezetése
11. § (1) A polgármester a Képviselő-testület ülését;
a) összehívja, megnyitja, berekeszti, szünetet rendel el,
b) megállapítja a határozatképességet, számba veszi a távollévőket.
(2) A polgármester ülésvezetési feladatai, jogköre:
a) az ülés vezetése,
b) a szó megadása, megtagadása,
c) szó megvonása, tárgyra térésre felszólítás,
d) napirend előtti és ügyrendi kérdésben történő szó megadása és megtagadása,
e) az ülés félbeszakítása, zárt ülés elrendelése,
f) javaslattétel a napirendi pont tárgyalásának elnapolására,
g) javaslattétel napirendek összevont illetve elkülönített tárgyalására, a napirendi pontok felcserélésére,
h) a polgármester a vitára bocsátott kérdés tárgyalásakor csak a vita berekesztése, az ülés félbeszakítása esetén, illetve a határozathozatalt követően szünet elrendelése illetve az ülés berekesztése után hagyhatja el az üléstermet.
(3) Rendkívüli esemény esetén (vendég érkezése, egészségügyi ok) félbeszakításnak, illetve szünet elrendelésének van helye.
(4) A polgármester vitavezetési feladatai:
a) napirendi pontként megnyitja és berekeszti a vitát,
b) szavazást rendel el,
c) megállapítja a szavazás eredményét,
d) kimondja a határozatot.
(5) A polgármester egyéb feladatai, jogköre:
a) megilleti a felszólalási jog a Képviselő-testület ülésén bármikor,
b) az ülés rendjének biztosítása,
c) tájékoztatást nyújt az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről.
d) beszámol a két ülés között hozott – átruházott hatáskörében meghozott döntéseiről,
e) jelentést ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról.
9. Tárgyra térés, a szó megvonása
12. § (1) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a polgármester felszólíthatja, hogy térjen a tárgyra. A felszólításnak tartalmaznia kell, hogy annak eredménytelensége esetén az a felszólalótól a szó megvonásra kerül.
(2) A polgármester a felszólítás eredménytelensége után megvonja a szót.
10. Az ülés félbeszakítása
13. § (1) Ha a Képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakítja.
(2) A félbeszakítás időtartama nem haladhatja meg a 30 percet, kivéve, ha a rend helyreállításához indokoltan hosszabb idő szükséges.
11. Napirendi pontok tárgyalásának elnapolása
14. § (1) A polgármester vagy bármely képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását.
(2) Ha az elnapolással az előterjesztő egyetért, erről a Képviselő-testület vita nélkül határoz és meghatározza a napirend tárgyalásának határidejét.
(3) Amennyiben az előterjesztő az elnapolással nem ért egyet az elnapolás kérdését a polgármester vitára bocsátja. A testület ezt követően hozza meg határozatát, melyben a napirend tárgyalásának határidejét megjelöli.
12. Vita bezárása
15. § (1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát bezárja. Nem zárható be a vita, ha olyan képviselő kíván hozzászólni, aki az adott napirendi pont vitájában még nem kapott szót, vagy az előterjesztő szóbeli kiegészítés előtt kapott csak szót.
(2) Az előterjesztő, vagy bármelyik képviselő javasolhatja a vita bezárását. A Képviselő-testület e kérdésben vita nélkül határoz.
13. Rendfenntartás
16. § (1) Ha valamely jelenlévő felszólalása során a Képviselő-testület tekintélyét vagy valamely jelenlévőt sértő kifejezést használ, vagy ha egyébként a szabályzatnak a tanácskozás rendjére és a szavazásra vonatkozó szabályait megszegi, a polgármester rendreutasíthatja.
(2) Ha a polgármester felszólalása során a testület tekintélyét, vagy bármely képviselőt sértő kifejezést használ, abban az esetben a sértett, a Képviselő-testület tekintélyének sérelme esetén bármely képviselő a Képviselő-testülethez fordulhat. A Képviselő-testület a polgármestert határozatban figyelmezteti, hogy a jövőben tartózkodjon az ilyen magatartástól. A továbbiakban a polgármesterre a rendfenntartás szabályai ugyan úgy vonatkoznak, mint bármely képviselőre.
(3) A polgármester a rendfenntartás érdekében tett - a szabályzatban meghatározott- intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem szabad.
(4) Ha valamely jelenlévő zavarja meg a tárgyalás rendjét a polgármester először rendreutasítja, ismételt rendzavarás esetén – szükség szerint az ülés félbeszakításával – a rendzavaró tárgyalóteremből való eltávolításáról gondoskodik. A rendreutasításnak tartalmaznia kell a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetést.
14. A képviselőkre vonatkozó magatartási szabályok
17. § (1) Az önkormányzati képviselő képviselői munkája során mindenkor Eszteregnye község érdekeit szem előtt tartva kell eljárnia, Eszteregnye község jó hírnevének megőrzése kötelezettsége. Eszteregnye község érdekeivel ellentétesen sem magánéletében, sem mindennapi munkája során nem cselekedhet.
(2) A polgármester figyelmeztetheti, szükség esetén rendre utasíthatja azt a képviselőt, aki másokat sértő vagy nem odaillő kifejezést használ, a tanácskozást zavarja, vagy a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít.
(3) A polgármester ismételt rendzavarás esetén elvonhatja a szót a képviselőtől
15. Részvétel
18. § A képviselő köteles részt venni a Képviselő-testület ülésén, valamint a bizottságnak az ülésén, amelynek tagja.
16. Napirend
19. § (1) A Képviselő-testület ülése napirendjének általános tárgyalási sorrendje:
a) rendeleti javaslatok,
b) határozati javaslatok,
c) beszámolók,
d) tájékoztatók,
e) felvilágosítások,
f) indítványok, javaslatok,
g) polgármesteri tájékoztató a két ülés közötti eseményekről.
(2) A Képviselő-testület üléseinek napirendjére fel kell venni az előterjesztésnek minősülő, továbbá a Képviselő-testület, a Képviselő-testület bizottsága, a polgármester és a jegyző által előzetesen javasolt:
a) rendeleti javaslatot,
b) határozati javaslatot,
c) beszámolót,
d) tájékoztatót.
17. Előterjesztés
20. § (1) Az előterjesztések írásban és szóban terjeszthetők elő.
(2) Kizárólag írásban terjeszthetők elő:
a) a rendelet-tervezetek,
b) a gazdasági és vagyoni ügyek.
(3) A testületi ülésre előterjesztést tehet:
a) a polgármester,
b) a bizottság elnöke,
c) bármely képviselő,
d) a jegyző,
e) mindazok, akiket a Képviselő-testület előterjesztés elkészítésére kötelez.
18. Írásbeli előterjesztés
21. § (1) Az írásos előterjesztés főbb elemei:
a) a a tárgy pontos meghatározása,
b) az előterjesztő meghatározása,
c) az előkészítésben résztvevők megnevezése,
d) a tárgykört rendező jogi normák felsorolása,
e) annak áttekintése, hogy a témakör szerepelt-e már korábban is napirenden, s ha igen, akkor milyen döntés született,
f) az előkészítés során felmerült kisebbség véleményének bemutatása (ha a kisebbségben maradt fél kéri),
g) az önkormányzat költségvetését befolyásoló tényezők bemutatása,
h) a határozati javaslat, amely egyértelműen megfogalmazott rendelkező részből áll,
i) az esetleges alternatív döntésre előterjesztett javaslatok egymástól elkülönülő megfogalmazása,
j) a meghozandó döntés indokainak bemutatása,
k) a végrehajtásért felelős szerv, vagy személy megnevezése,
l) a végrehajtási határidő megjelölése.
(2) A kiküldött előterjesztésekkel kapcsolatban a bizottság és bármely képviselő módosító indítványt nyújthat be a Képviselő-testületi ülésen.
19. Szóbeli előterjesztés
22. § (1) Egyszerűbb ügyekben az előterjesztés írásbeli megfogalmazása elhagyható, elegendő egy jól megszerkesztett és világosan megfogalmazott határozati javaslat.
(2) A szóban előterjesztett határozati javaslatról a Képviselő-testület
a) érdemben dönt, vagy
b) írásbeli előterjesztés benyújtásához köti az érdemi döntést, és felhívja a szóbeli előterjesztőt az írásos előterjesztés benyújtására.
20. Beszámolók
23. § (1) Az alábbi szervezetek írásban beszámolni kötelesek:
a) a közös önkormányzati hivatal vezetője – külön törvényben meghatározott esetekben történő - beszámolója,
b) a költségvetési rendeletben támogatást kapott, nem önkormányzati fenntartású önszerveződő közösségek képviselői, mely beszámoló része a támogatás felhasználását tartalmazó, iratokkal (pénzügyi dokumentummal) alátámasztott pénzügyi beszámoló és szakmai beszámoló,
c) jogszabályban beszámolásra kötelezett szervek és szervezetek.
(2) A beszámoló elfogadásáról a Képviselő-testület határozatot hoz. Amennyiben a beszámolót a Képviselő-testület nem fogadta el, határozatot hoz a beszámoló újbóli előterjesztésének időpontjára. Ezzel egy időben – pénzügyi támogatást kapott szervezet esetében – határoz a pénzügyi támogatás folyósításának felfüggesztéséről.
21. Felszólalás a képviselő-testület ülésén
24. § A felszólalások típusa:
a) napirend előtti felszólalás,
b) felszólalás ügyrendi kérdésben,
c) napirendhez kapcsolódó felszólalás,
d) interpelláció.
22. Felszólalás az ügyrendhez
25. § A tárgyalt napirendet érintő kérdésben bármelyik képviselő, bármikor szót kérhet és javaslatot tehet, a Képviselő-testület a javaslat felett vita nélkül határoz.
23. Napirendhez kapcsolódó felszólalás
26. § (1) Az elfogadott napirendhez tartozó előterjesztés tárgyalása előtt a napirend előadója az előterjesztését szóban kiegészítheti. Az előterjesztés előadójához a Képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre választ kell adni. A polgármester minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát.
(2) Az ülésen megjelent állampolgároknak - kérésükre - a polgármester hozzászólási jogot biztosíthat.
(3) A napirendi ponthoz való hozzászólásra kézfelemeléssel kell jelentkezni.
(4) Az ülés során egy felszólaló egy napirendi ponthoz legfeljebb három esetben szólhat hozzá. Az első felszólalás ideje 10 percnél, a második 5 percnél hosszabb nem lehet. Rövid - fél percnél nem hosszabb - hozzászólások száma meghaladhatja a hármat.
(5) Az előterjesztő, a polgármester, az alpolgármester és a jegyző több alkalommal is hozzászólhatnak.
(6) A tanácskozási joggal rendelkezők, illetve az eseti felszólalásra engedéllyel rendelkezők napirendi pontonként legfeljebb egy esetben 5 perc időtartamban szólalhatnak fel.
(7) A felszólalások során a korábban tett módosító javaslatot annak előterjesztője visszavonhatja.
(8) A vita lezárása után és a vita közben is a napirend előterjesztője válaszolhat a hozzászólásokra. Az előterjesztőt megilleti a zárszó joga, melyben összefoglalja az elhangzottakat. Amennyiben módosító javaslat hangzott el, azok támogatásáról illetve elutasításáról indokoltan nyilatkozik. Nem kell arra a módosító javaslatra reagálni, melyet annak előterjesztője a zárszót megelőzően visszavont.
24. A szavazás rendje
27. § (1) A Képviselő-testület a napirendi pont vitájának lezárása és a zárszó után nyílt szavazással rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.
(2) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat, rendeletet módosító indítványokat egyenként bocsátja szavazásra, úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő határozati, rendeltet módosító javaslatról döntsön a testület.
(3) A szavazás előtt a polgármester a jegyzőnek ad szót, amennyiben ő bármely javaslat törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
(4) Szavazni igen-nel, vagy nem-mel lehet. A képviselő a szavazástól tartózkodhat.
(5) Amennyiben egy javaslat nem kapja meg az elfogadásához szükséges szavazati arányt, úgy a polgármester szünet elrendelése után újból szavazásra bocsáthatja a javaslatot.
(6) Ha a Képviselő-testület a (2) bekezdésben szabályozott eljárásban újból nem hoz döntést, akkor az eredeti javaslatot a legközelebbi ülésen ismételten napirendre kell tűzni, feltéve, hogy a döntésre:
a) törvényi kötelezettség, vagy
b) szerződésből eredő kötelezettség teljesítése miatt van szükség.
(7) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 49. § (2) bekezdés szerinti személyes érintettségre vonatkozó képviselői – ide értve a polgármestert is - bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezménye a megrovás, melyet a Képviselő-testület nyilvános ülésén meghozott határozattal mond ki.
25. Név szerinti szavazás
28. § (1) Név szerinti szavazás esetén a jegyző egyenként felolvassa a jelenlévő képviselők nevét (ABC sorrendben). Az a képviselő, akinek a nevét felolvassák, értetően „igen” vagy „nem” kifejezéssel nyilvánítja ki véleményét, vagy „tartózkodhat” a szavazástól.
(2) Név szerinti szavazást rendelhet el:
a) önkormányzati tulajdonról való rendelkezés,
b) nagyobb összegű hitelfelvétel,
c) a helyi népszavazás kiírása,
d) Képviselő-testület feloszlatása esetén.
26. Titkos szavazás
29. § (1) A Képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 46. § (2) bekezdésben foglalt ügyekben titkos szavazást tarthat. A titkos szavazás elrendelésére indítványt tehet:
a) polgármester
b) bármely képviselő,
c) bizottság.
(2) A szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely a testületi ülés jegyzőkönyvének része.
(3) Titkos szavazásnál az Ügyrendi Bizottság, mint szavazatszámláló bizottság jár el.
(4) Szavazni akként lehet, hogy a szóban feltett kérdésre a képviselő „igen” vagy „nem”, „tartózkodom” megjelöléseknél helyez el két egymást metsző vonalat, x-et vagy +-t. Amennyiben más alternatívák közül kell választani, akkor az alternatíva – az Ügyrendi Bizottság által meghatározott – számát illetve jelét kell a szavazólapon feltüntetni.
27. A Képviselő-testület döntései
30. § (1) A képviselő-testület döntései:
a) Képviselő-testületi határozat,
b) önkormányzati rendelet.
(2) A Képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:
a) a napirend elfogadásáról,
b) az ügyrendi kérdésekről,
c) a képviselői felvilágosítás-kérésről, valamint a kérdésre adott válasz elfogadásáról,
d) név szerinti szavazás elrendeléséről.
(3) A Képviselő-testület számozott határozata tartalmazza
a) a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban,
b) a végrehajtás határidejét és
c) a végrehajtásért felelős megnevezését.
(4) A Képviselő-testület hatósági határozataira - a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben foglalt eltérésekkel – az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényrendelkezéseit kell alkalmazni.
(5) A Képviselő-testület határozatait naptári év elejétől folyamatos, növekvő egyedi sorszámmal kell ellátni.
(6) A határozatok jelölése a következő formában történik: .../20.... (...................... hó ... nap) Kt. határozat.
31. § (1) A Képviselő-testület, a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.
(2) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:
a) polgármester,
b) települési képviselő,
c) Képviselő-testület bizottsága,
d) jegyző.
(3) A települési képviselő és Képviselő-testület bizottsága rendeletalkotásra irányuló indítványát a polgármesterhez kell benyújtani, aki tájékoztatja a testületet a rendelet kezdeményezéséről. A Képviselő-testület állást foglal a rendelet szükségességéről, a rendelet-tervezet előkészítéséről és annak módjáról. Állásfoglalását határozati formában hozza meg.
(4) Megfelelő előkészítés és előzetes hatásvizsgálat lefolytatása után nyújtható be a Képviselő-testülethez a rendelet tervezete, annak indokolásával együtt. Az indokolásában és az előzetes hatásvizsgálatban be kell mutatni azokat a társadalmi, gazdasági és szakmai körülményeket, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismertetni kell a jogi megoldás szempontjait is.
(5) Rendeletben kell szabályozni különösen:
a) az önkormányzat vagyonával kapcsolatos kérdéseket,
b) a helyi adók megállapítását,
c) az önkormányzat költségvetését,
d) a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadását.
(6) A rendelet elfogadását követően a hiteles szöveg megszerkesztése a jegyző feladata.
(7) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
(8) Az önkormányzati rendelet a helyben szokásos módon kell kihirdetni, a kihirdetésről a jegyző gondoskodik.
(9) Helyben szokásos módnak az önkormányzat hirdetőtáblán történő, legalább 15 napig történő folyamatos kifüggesztés minősül.
(10) Az önkormányzati rendeleteket a Képviselő-testület ciklusonként felülvizsgálja.
(11) A Képviselő-testület rendeleteit naptári év elejétől folyamatos, növekvő egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját.
(12) A rendeletek jelölése a következő formában történik: Eszteregnye Község Önkormányzata Képviselő-testületének .../20.... (......................... hó ... nap) önkormányzati rendelete.
(13) A jegyző gondoskodik a Képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról.
28. A jegyzőkönyv
32. § (1) A Képviselő-testület üléséről egy példányban, a tanácskozás lényegét tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A jegyzőkönyv tartalmazza Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 52. § (1) bekezdésben felsoroltakat, továbbá:
a) a távol maradt képviselők nevét,
b) a napirend előtti felszólalásokat és annak lényegét,
c) napirendi pontonként az előadók nevét,
d) a szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát, és az előterjesztett határozati javaslatokat,
e) a határozathozatal módját,
f) az elhangzott bejelentéseket, kérdéseket, interpellációkat, azokkal kapcsolatos válaszokat,
g) a képviselő-testület ülésén folyamatában történt fontosabb eseményeket,
h) a képviselő kérésére véleményének szó szerinti rögzítését.
(3) Bármely képviselő, valamint tanácskozási joggal rendelkező jelenlévő az ülésen kérheti, hogy nyilatkozatát szó szerint vegyék jegyzőkönyvbe, mely nem tagadható meg. Ennek tényét a jegyzőkönyvben jelezni kell.
(4) A jegyzőkönyv elválaszthatatlan melléklete a jelenléti ív, a meghívó, az írásbeli előterjesztések, a módosító javaslatok és egyéb beadványok.
(5) A jegyzőkönyvet, az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Zala Vármegyei Kormányhivatal részére.
(6) Az előző évi jegyzőkönyvek egy-egy példányát az év elején be kell köttetni, s az önkormányzat irattárába el kell helyezni.
29. Nyilvánosság
33. § A választópolgár - zárt ülés kivételével - betekinthet a Képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyveibe, (a közös önkormányzati hivatal erre kijelölt irodájában, ügyfélfogadási időben) azok egyes részeiről vagy egészéről másolatot kérhet. A másolás költségei a kikérőt terhelik.
30. Lakossági fórum, közmeghallgatás
34. § (1) A jelentősebb testületi döntések, helyzetértékelések előtt az önkormányzat választott képviselői lakossági fórumot szervezhetnek. A lakossági fórum a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésében való bevonását szolgálják.
(2) Közmeghallgatás:
a) A Képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart, amely nem számít bele az évente kötelezően megtartandó testületi ülések számába.
b) A Képviselő-testület közmeghallgatáson lehetővé teszi az állampolgároknak, a társadalmi szervezeteknek, hogy közvetlenül terjesszék elő közérdekű kezdeményezéseiket.
(3) A közmeghallgatás kiírására a testületi ülés összehívásával kapcsolatos szabályok az irányadók.
(4) A közmeghallgatáson feltett kérdésekre lehetőség szerint azonnal válaszolni kell. Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat a közmeghallgatáson nem válaszolható meg, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a polgármester megvizsgálja, és arra 15 napon belül írásbeli választ nyújt a kérdezőnek. A válaszról a Képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.
31. A Képviselő-testület bizottsága
35. § (1) A Képviselő-testület bizottsága előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó, döntési jogkörrel rendelkező választott testületi szerv.
(2) A Képviselő-testület ideiglenes (ad hoc) bizottságot hozhat létre.
(3) A Képviselő-testület az ideiglenes (ad hoc) bizottságot meghatározott időre vagy feladat elvégzésére hozza létre. Az ideiglenes (ad hoc) bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(4) Ideiglenes (ad hoc) bizottságot célszerű létrehozni:
a) önkormányzati rendelet előkészítésére, felülvizsgálatára, előzetes hatásvizsgálatának lefolytatására,
b) beruházás, felújítás, környezetvédelmi program végrehajtásának megszervezésére.
(5) Az ideiglenes (ad hoc) bizottság megszűnik, ha
a) a feladatát elvégezte és jelentését a testület jóváhagyta,
b) a testület a bizottságot határozatával feloszlatta,
c) a bizottság megalakítását kimondó határozatban megjelölt feltétel bekövetkezett, határidő eltelt.
(6) A Képviselő-testület az Ügyrendi Bizottságot hozza létre.
(7) A bizottság tagjainak névsorát, valamint feladatkörét a 2. melléklet tartalmazza.
(8) A bizottság szükség szerint ülésezik. A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti, de a bizottságot a polgármester indítványára is össze kell hívni. Az elnököt akadályoztatása esetén az elnök-helyettes helyettesíti.
(9) A bizottság üléseire a Képviselő-testületi ülésekre alkalmazott szabályokat kell alkalmazni.
32. A polgármester
36. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.
(2) A megválasztott polgármester illetményét és költségtérítését a Képviselő-testület állapítja meg.
(3) A polgármester Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 67. §.ban meghatározott feladatokat látja el, továbbá feladata
a) az önkormányzat demokratikus működésének, széleskörű nyilvánosságának biztosítása,
b) a településfejlesztés, közszolgáltatások szervezése,
c) a települési képviselők, bizottságok munkájának segítése,
d) együttműködés a önszerveződő közösségi szervezetekkel és egyéb szervekkel,
e) kapcsolattartás a nem önkormányzati tevékenységet végző szervekkel, vállalatokkal, intézményekkel.
(4) A polgármester Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 69. § (2) bekezdésében foglalt írásbeli nyilatkozatát az alpolgármesteri tisztség betöltetlensége esetén az Ügyrendi Bizottság elnökének adja át, részére juttatja el.
33. Az alpolgármester
37. § A Képviselő-testület saját tagjai közül egy alpolgármester választ a polgármester javaslata alapján, aki nem főállásban látja el a tisztségét.
34. A jegyző
38. § (1) A jegyző vezeti a közös önkormányzati hivatalt, és ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 81. § (3) bekezdésében meghatározott feladatokat.
(2) A jegyző pályázat alapján határozatlan időre kerül kinevezésre. A jegyzőre vonatkozó szabályok szerint, a jegyző javaslatára aljegyző kerül kinevezésre.
(3) A jegyző a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó települések tekintetében biztosítja – a közös önkormányzati hivatal létrehozásáról szóló megállapodásban foglaltak alapján – az ügyfélfogadást.
(4) A jegyző az ügyfélfogadás rendjét a közös önkormányzati hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozza.
(5) A jegyző köteles jelezni a Képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel. Jelzését a Képviselő-testület és a bizottság ülésén a döntés meghozatalát megelőzően, szóban terjeszti elő. A polgármester által meghozott döntés esetében írásban, hivatalos feljegyzés formájában teszi meg jelzését, melyet a polgármester részére hivatalos iratként eljuttat, részére átad.
(6) A Képviselő-testület által meghozott döntés esetében írásban, hivatalos feljegyzés formájában teszi meg jelzését, melyet a Képviselő-testület valamennyi tagja részére hivatalos iratként eljuttat, részére átad.
(7) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége esetén – figyelemmel a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 82. § (2-3) bekezdésben meghatározottakra – külön jogszabályi rendelkezések szerinti képesítéssel és alkalmazási feltételekkel rendelkező közös önkormányzati hivatali köztisztviselő bízható meg a jegyző helyettesítésére, a helyettesítési rend szerint.
35. Társulások
39. § (1) Amennyiben az önkormányzat társulásban vesz részt, úgy a társulásban az önkormányzatot a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester képviseli.
(2) A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén az önkormányzatot a társulásban a polgármester által megjelölt személy képviseli.
36. A közös önkormányzati hivatal
40. § (1) A Képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 84. § (1) bekezdésében foglalt feladatai ellátására közös önkormányzati hivatalt hoz létre.
(2) A közös önkormányzati hivatal hivatalos elnevezése: Újudvari Közös Önkormányzati Hivatal. Székhelye: 8778 Újudvar, Petőfi utca 2.
(3) A közös önkormányzati hivatal működését és ügyfélfogadási rendjét Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg.
37. Az önkormányzat gazdasági alapjai
41. § (1) Az önkormányzat saját tulajdonnal rendelkezik és költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik, éves költségvetésében meghatározottak alapján.
(2) Az önkormányzatok költségvetése az államháztartás része, ahhoz teljes pénzforgalmával kapcsolódik. Az önkormányzati költségvetés az állami költségvetéstől elkülönül, ahhoz az állami támogatásokkal és más költségvetési kapcsolatokkal kötődik.
(3) Az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a Képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.
38. Az önkormányzat vagyona
42. § (1) Az önkormányzat vagyona a nemzeti vagyon része, az önkormányzat vagyona törzsvagyon és a törzsvagyon körébe nem tartozó, üzleti vagyon lehet. Az önkormányzat törzsvagyona az a nemzeti vagyon, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja.
(2) A Képviselő-testület az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól külön rendeletet alkot.
39. Záró rendelkezések
43. §1
44. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
1. melléklet az 5/2025. (V. 8.) önkormányzati rendelethez
1. Szilágyi Zoltán polgármester
2. Baliné Imre Erika képviselő-testületi tag
3. Horváth Attila képviselő-testületi tag
4. Németh-Simon Tamara képviselő-testületi tag
5. Varga Szabolcs képviselő-testületi tag
2. melléklet az 5/2025. (V. 8.) önkormányzati rendelethez
1. Tagjai:
1.1. Németh-Simon Tamara elnök
1.2. Horváth Attila elnök-helyettes
1.3. Varga Szabolcs tag
2. Feladatai:
2.1. felel a vagyonnyilatkozatok kezeléséért,
2.2. ügyrendi kérdésekben állást foglal a képviselő-testületi üléseken,
2.3. ellátja a képviselő-testületi ülésen a titkos szavazással kapcsolatos szavazatszámláló bizottsági teendőket,
2.4. ellátja a Mötv.-ben szabályozott feladatokat az önkormányzati képviselők, polgármester összeférhetetlenségével kapcsolatos feladatokat, illetve mindazokat a feladatokat, amelyeket egyéb önkormányzati rendeletek a hatáskörébe utalnak.
3. melléklet az 5/2025. (V. 8.) önkormányzati rendelethez
|
Kormányzati |
Megnevezés |
|---|---|
|
011130 |
Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége |
|
013320 |
Köztemető-fenntartás és -működtetés |
|
013350 |
Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok |
|
041232 |
Start-munka program - Téli közfoglalkoztatás |
|
041233 |
Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás |
|
041236 |
Országos közfoglalkoztatási program |
|
045120 |
Út, autópálya építése |
|
045160 |
Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása |
|
051030 |
Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása |
|
052020 |
Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése |
|
064010 |
Közvilágítás |
|
066010 |
Zöldterület-kezelés |
|
066020 |
Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások |
|
072111 |
Háziorvosi alapellátás |
|
074031 |
Család és nővédelmi egészségügyi gondozás |
|
081030 |
Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése |
|
081045 |
Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása |
|
082044 |
Könyvtári szolgáltatások |
|
082091 |
Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése |
|
082092 |
Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása |
|
082093 |
Közművelődés - egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek |
|
082094 |
Közművelődés - kulturális alapú gazdaságfejlesztés |
|
091110 |
Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai |
|
091140 |
Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai |
|
104042 |
Család és gyermekjóléti szolgáltatások |
|
107055 |
Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás |
4. melléklet az 5/2025. (V. 8.) önkormányzati rendelethez
|
841105 |
Helyi önkormányzatok és társulások igazgatási tevékenysége |
5. melléklet az 5/2025. (V. 8.) önkormányzati rendelethez
1. A polgármesterre átruházott hatáskörök:
1.1. közterület-használat engedélyezése
1.2. köztemetés megállapítása
1.3. közútkezelői és tulajdonosi hozzájárulás
1.4. településképi véleményezési eljárás
1.5. településképi bejelentési eljárás
1.6. településképi kötelezési eljárás
2. Az Ügyrendi Bizottságra átruházott hatáskörök:
2.1. Vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos feladatok
2.2. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 69. § (2) bekezdésben foglalt írásbeli nyilatkozatát a polgármester az alpolgármesteri tisztség betöltetlensége esetén az Ügyrendi Bizottság elnökének adja át, részére juttatja el.
6. melléklet az 5/2025. (V. 8.) önkormányzati rendelethez
1. A képviselő-testület tagjainak vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére az Mötv. 39. § (1) bekezdésében foglaltak irányadók.
2. A kitöltéskori állapotnak megfelelően adatok alapján kitöltött képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat egy példányát az Ügyrendi Bizottságnak (továbbiakban: Bizottság) címezve kell benyújtani az Mötv. 39. § (1) bekezdésében foglalt határidőben.
3. A vagyonnyilatkozatokat a jegyző - vagy az átvételre jogosult köztisztviselő - veszi át, és igazolást állít ki azok átvételéről.
4. A képviselő a saját és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatát külön-külön borítékban adja át az átvételre jogosult köztisztviselőnek.
5. A képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat átvétele névvel ellátott borítékban történik.
6. A vagyonnyilatkozatokat az egyéb iratoktól elkülönítetten kell kezelni, azokat a jegyző által kijelölt biztonsági zárral ellátott helyiségben, lemezszekrényben kell tárolni.
7. A vagyonnyilatkozatokról és az ellenőrzési eljárásról nyilvántartást kell vezetni.
8. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos technikai tevékenységet köztisztviselő végzi. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratokat - a vagyonnyilatkozatok kivételével - iktatni kell. Az iktatást külön főszámra és a szükséges számú alszámra kell elvégezni.
9. A vagyonnyilatkozatok nyilvánosságára az Mötv. 39. § (3) bekezdésében foglaltak irányadók.
10. A Bizottság felel azért, hogy a vagyonnyilatkozatokat az adatvédelmi szabályoknak megfelelően őrizzék, kezeljék és hogy az azokban foglaltakat – a nyilvános vagyonnyilatkozatok kivételével – más ne ismerhesse meg.
11. Ha a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett képviselő a Bizottságnak írásban bejelenti, hogy a közös háztartásban élő házas- vagy élettársa és gyermeke esetén a közös háztartásban élés megszűnt, a Bizottság az általa kezelt hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat haladéktalanul visszaadja a képviselő-testületi tagnak, melyről igazolást kell kiállítani.
12. A képviselő megbízatásának megszűnésekor a Bizottság a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett képviselő részére a saját és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat visszaadja, melyről igazolást kell kiállítani.
13. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja: a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése. A bizottság eljárására a képviselő-testület zárt ülésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Az eljárás kezdeményezésről a Bizottság elnöke haladéktalanul tájékoztatja az érintett képviselőt, aki haladéktalanul bejelenti az azonosító adatokat.
14. Az ellenőrzési eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kedvezményező 8 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kedvezményezés nyilvánvalóan alaptalan, a Bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.
15. Az ellenőrzési eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetén csak akkor van helye, ha az erre irányuló kedvezményezés új tényállást (adatot) tartalmaz. Az ellenőrzési eljárásra irányuló új tényállás nélkül elutasítja a kedvezményezést.
16. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás során a képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozatba történő betekintést dokumentálni kell.
17. A Bizottság ellenőrzési eljárásának eredményéről a képviselő-testület a soron következő ülésén tájékoztatja.
18. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos adatok védelméért, az adatkezelés jogszerűségéért a bizottság a felelős.
19. A képviselő felelős azért, hogy az általa bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljes körűek és aktuálisak legyenek.
A 43. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.