Eszteregnye Község Önkormányzat Képviselő-testülete 3/2021. (V. 28.) önkormányzati rendeletének indokolása

Eszteregnye Község Önkormányzata 2020. évi költségvetési zárszámadásáról

Hatályos: 2021. 05. 29

Eszteregnye Község Önkormányzata 2020. évi költségvetési zárszámadásáról

Általános indokolás

A veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendeletalapján a veszélyhelyzetben alkalmazni kell a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: katasztrófavédelmi törvény) 46. §-ának (4) bekezdését, amely az alábbiak szerint rendelkezik.

„Veszélyhelyzetben a települési önkormányzat képviselő-testületének, a fővárosi, megyei közgyűlésnek feladat- és hatáskörét a polgármester, illetve a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke gyakorolja. Ennek keretében nem foglalhat állást önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti.”

Mindezek alapján sem a képviselő-testület, sem a bizottságok ülésének az Mötv. szerinti összehívására nincs lehetőség, a képviselő-testület valamennyi hatáskörét a polgármester gyakorolja, a képviselő-testületnek veszélyhelyzetben nincs döntési jogköre. Arra természetesen mód van, főleg a kialakult járványügyi helyzetben, hogy a polgármester e-mailben vagy más módon a döntést megelőzően kikérje a képviselő-testület tagjainak véleményét, a döntés felelőssége azonban a polgármesteré.

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 91. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a jegyző által elkészített zárszámadási rendelet-tervezetet a polgármester úgy terjeszti a képviselő-testület elé, hogy az a költségvetési évet követő ötödik hónap utolsó napjáig hatályba lépjen.

Ezen jogszabályi előírásoknak megfelelően Eszteregnye Község Önkormányzata 2020. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló zárszámadás elkészült, melyet az alábbiak szerint terjesztem elő.

A zárszámadási rendelettervezet előterjesztésekor a képviselő-testület részére tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell bemutatni:

a)a 24. § (4) bekezdése szerinti mérlegeket, kimutatásokat azzal, hogy az előirányzat felhasználási terven a pénzeszközök változásának bemutatását kell érteni,

b)a helyi önkormányzat adósságának állományát lejárat, a Gst. 3. §-aszerinti adósságot keletkeztető ügyletek, bel- és külföldi irányú kötelezettségek szerinti bontásban,

c)a vagyonkimutatást, és

d)a helyi önkormányzat tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek működéséből származó kötelezettségeket, a részesedések alakulását.

Az Áht. 24. § (4) bekezdése szerinti mérlegek:

a)a helyi önkormányzat költségvetési mérlege közgazdasági tagolásban, előirányzat felhasználási terve,

b)a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban és összesítve,

c)a közvetett támogatásokat - így különösen adóelengedéseket, adókedvezményeket - tartalmazó kimutatást, és

d)a 29/A. § szerinti tervszámoknak megfelelően a költségvetési évet követő három év tervezett bevételi előirányzatainak és kiadási előirányzatainak keretszámait főbb csoportokban, és a 29/A. § szerinti tervszámoktól történő esetleges eltérés indokait.

Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Kormányrendelet 30. §-a rendelkezik az önkormányzat vagyonkimutatás készítéséről és annak tartalmáról:

„(1) A helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat zárszámadáshoz csatolt vagyonkimutatása a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat és az általa irányított költségvetési szervek eszközeinek és kötelezettségeinek adatait mutatja be.

(2) A vagyonkimutatás a vagyont az 5. melléklet legalább római számmal jelzett eszköz-, illetve forráscsoportonkénti - a tárgyi eszköz és a befektetett pénzügyi eszközcsoportok esetén az arab számmal jelzett tételei szerinti - tagolásban, ezen belül forgalomképtelen törzsvagyon, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű törzsvagyon, korlátozottan forgalomképes vagyon és üzleti vagyon, bontásban tartalmazza.

(3) A vagyonkimutatás a mérlegben szereplő eszközökön és kötelezettségeken kívül tartalmazza:

a)a „0”-ra leírt eszközök, a használatban lévő kisértékű immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek, a 01-02. számlacsoportban nyilvántartott eszközök, és azNvt. 1. § (2) bekezdésg)ésh)pontjaszerinti kulturális javak és régészeti leletek állományát, és

b)a függő követeléseket és kötelezettségeket, a biztos (jövőbeni) követeléseket.

(4) A vagyonkimutatásban szereplő ingatlanvagyon számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értékének és az ingatlan vagyonkataszteri nyilvántartásban szereplő ingatlanvagyon bruttó értékének egyezőségét biztosítani kell.”

A 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet 155. §. (1) és (2) bekezdése alapján a költségvetési szerv pénzmaradványából az irányító szervet megillető rész számítását az irányító szerv határozza meg. A költségvetési szerv pénzmaradványát az irányító szerv a zárszámadási rendeletével egy időben állapítja meg.

Az Áht. 86. §. (5) bekezdése szerint az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv esetén az irányító szerv jogosult dönteni a költségvetési szerv pénzmaradványának elvonandó és felhasználható összegéről.

Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatait saját költségvetési szervével, intézményével, valamint vásárolt közszolgáltatások révén látja el. A költségvetési intézmény feladatai az alapító okiratban, az egyéb módon ellátott feladatok szerződésekben kerültek rögzítésre.

Az önként vállalt feladatok köre az önkormányzat ágazati feladatait áttekintve számos területen megjelent (sport, kultúra, hitélet, közrend-közbiztonság, stb.).

Eszteregnye Községi Önkormányzat

Az önkormányzat 2020. évi működése és gazdálkodása összességében megfelelt a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség követelményeinek. A feladatok ellátása zavartalanul, az előző év színvonalának megtartásával történt.

Összegezve elmondható, hogy a 2020. évi gazdálkodás pénzügyi szempontból stabil volt, a kötelezettségeknek maradéktalanul eleget tett az önkormányzat.

A feladatellátás általános értékelésénél elmondható, hogy a legfőbb törekvés a csökkenő központi normatív támogatás mellett a kiegyensúlyozott gazdálkodás biztosítása, a megtakarítást hozó lehetőségek kiaknázása és a pályázati lehetőségekben rejlő beruházási, finanszírozási megtakarítások maximális felhasználása volt.

Eszteregnye Kerekvár Óvoda

Az óvoda 2020. évi működése és gazdálkodása összességében megfelelt a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség követelményeinek. A feladatok ellátása zavartalanul, az előző év színvonalának megtartásával történt.

Összegezve elmondható, hogy a 2020. évi gazdálkodás pénzügyi szempontból stabil volt, a kötelezettségeknek maradéktalanul eleget tett az óvoda.