Tisztelt Képviselők!

A Zala Vármegyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Kormányhivatal) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 133. § (3) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a számozott határozat nélküli döntéshozatal gyakorlatával összefüggésben szakmai segítségnyújtást adott.

Az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének a) - b) pontjai értelmében a helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között rendeletet alkot, határozatot hoz.

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 1. § 3. pontja értelmében e törvény alkalmazásában képviselő-testület határozata: normatív határozat és egyedi határozat.

Az Mötv. 48. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza.

Mindebből az következik, hogy a képviselő-testület a döntését normatív határozat, egyedi határozat vagy rendelet formájában hozza meg.

Az Mötv. 52. § (1) bekezdés m) pontja értelmében a képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek lényeges tartalmi elemei között szerepelnek a meghozott döntések. Az Mötv. 51. § (2) és (6) bekezdései rendelkeznek az önkormányzati rendelet és a normatív határozat közzétételének módjáról. A Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 15. § (1) bekezdése meghatározza a normatív határozat megjelölését annak közzététele során. Így többek között a határozatot hozó szervet, a határozat sorszámát, közzétételének évét, határozata" kifejezést a megjelölésnek tartalmaznia kell. Ezen megjelölési szabályokat az IM rendelet 19. §-a értelmében a nem normatív (egyedi) határozatok megjelölésére is alkalmazni kell, annak közzététele során.

A Kormányhivatal törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva vizsgálja valamennyi helyi önkormányzat döntéshozatali mechanizmusát. Figyelemmel arra, hogy az Mötv. fent hivatkozott 51. § (2), (3) és (6) bekezdései elrendelik az önkormányzati rendelet kihirdetését és a normatív határozat közzétételét, e két döntési forma esetében az Mötv. alapján az IM rendeletnek megfelelően kell megjelölni az önkormányzati rendeleteket és a normatív határozatokat.

A Kúria a Köf.5.055/2012/8. számú határozatában egy tulajdonképpen hasonló szabályozást vitató kormányhivatali indítvány alapján - az alábbi megállapításra jutott: Az SZMSZ-ben megjelenő vitatott rendelkezés: „A nem az ügy érdemében hozott döntést – ideértve az eljárási kérdésben, az ügyrendi javaslatról, valamint a módosító javaslatról hozott döntést - a jegyzőkönyvben kell rögzíteni." A Kúria elé benyújtott indítvány szerint az akkor hatályos, a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 32/2010. (XII. 31.) KIM rendelet (a továbbiakban: KIM rendelet) 13. § (1) bekezdése és 17. §-a mind a normatív határozatra, mind az egyedi határozatra elrendeli az egységes és folyamatos sorszámozást, ami a jegyzőkönyvbe foglalt döntésnél a vitatott szabály és az ennek alapján az önkormányzatnál kialakított gyakorlat szerint - nem teljesült. A nem az ügy érdemében hozott döntéseknek is van joghatásuk, így pl. a napirendre felvett előterjesztést a képviselő- testületnek tárgyalni kell, ha nem, határoznia kell elnapolásáról, határoznia kell továbbá akkor is, ha nyilvános ülésen kívülállónak ad felszólalási jogot, minősített többséggel kell határoznia zárt ülés tartásáról stb. Ha ezek a döntések folyamatos sorszámmal és dátummal nem jelennek meg, nehézkessé válik végrehajtásuk is, adott esetben az ülések nyilvánossága sérül.

A Kúria a fenti önkormányzati normához és indítványhoz kapcsolódóan az alábbiakat állapította meg: „A fentiek alapján megállapítható, hogy az önkormányzati döntések között mind az Alaptörvény, mind az Ötv., mind pedig a már hatályos Mötv.-beli szabályok a rendeletet és a határozatot nevesítik. Az önkormányzat döntéshozatali eljárásának meghatározása - s ezzel kapcsolatban fennálló önkormányzati autonómia - a demokratikus döntéshozatali mechanizmus jogszabályi (önkormányzati rendeletben történő) rögzítését jelenti, és nem új döntési formát. Az önkormányzati rendelet és határozat formájú döntés (s e két forma alaptörvényi és törvényi meghatározottsága) garanciális jelentőségű a törvényességi felügyelet és az egyéni jogvédelem szempontjából egyaránt. A Mötv. 132. § (1) bekezdés c) pontja az önkormányzati rendelet alkotmányossági vizsgálatának Alkotmánybíróság előtti kezdeményezéséről, a 136. § (2) bekezdése az önkormányzati rendelet törvényességi vizsgálatának a Kúria előtti kezdeményezéséről szól, míg a 132. § (1) bekezdés d) pontja az önkormányzati határozat törvényszék előtti vizsgálatának kezdeményezéséről.

Látható tehát, hogy a döntési formák meghatározóak azok felülvizsgálhatóságát illetően is. Mindebből következik, hogy a döntési formák meghatározása semmiképpen nem tekinthető törvény által nem szabályozott társadalmi viszonynak, erre az önkormányzat ún. eredeti rendeletalkotói jogköre nem terjed (nem terjedhet) ki."

A Kúria idézett határozata értelmében a képviselő-testület az SZMSZ-ben eredeti jogalkotói jogkörében nem jogosult a rendeleten és határozaton kívül új döntési formákat bevezetni. Azaz törvény nem ad felhatalmazást alakszerű, számozott határozat nélküli döntési forma szabályozására önkormányzati rendeletben. A KIM rendelet 17. §-a (jelenleg a KIM rendelettel megegyező című IM rendelet 19. §-a) kimondja, hogy „[a] nem normatív határozatok és utasítások megjelölésére az e címben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. A normatív és a nem normatív határozatok, valamint a normatív és a nem normatív utasítások évente közös sorszám alatt, egységes, folyamatos számozással jelennek meg." A Kúria döntése idézte az eljárás idején hatályos, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 17. § (1) bekezdését is: „A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik." A jelenleg hatályos Mötv. 52. §-a a fenti rendelkezéseket továbbra is tartalmazza. A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította: attól, hogy a képviselő-testületi döntéseket a jegyzőkönyv tartalmazza különálló kérdés az egyes döntések határozatba foglalása, s e döntéseknek a KIM rendeletbe foglalt formai előírásoknak való megfelelése.

Fentiekre tekintettel kérem a rendelet-tervezet elfogadását.

Eszteregnye, 2026. május 13.

Tisztelettel:

A rendelet módosítása hozzájárul az önkormányzati döntéshozatal átláthatóságának és jogszerűségének erősítéséhez. A képviselő-testületi döntések egységes, számozott határozati formában történő meghozatala elősegíti a lakosság, az érintettek és az ellenőrző szervek számára a döntések nyomon követhetőségét és egyértelmű azonosíthatóságát. A módosítás erősíti a jogbiztonságot és a törvényes működésbe vetett közbizalmat.

A rendelet módosítása közvetlen gazdasági vagy költségvetési többletterhet nem eredményez. A döntések számozásával és adminisztratív kezelésével összefüggő feladatok a hivatal jelenlegi szervezeti és személyi feltételei mellett elláthatók. A módosítás hosszabb távon hozzájárulhat az esetleges törvényességi felhívásokból vagy jogvitákból eredő többletköltségek elkerüléséhez.

A rendelet-tervezetnek közvetlen környezeti és egészségi következményei nincsenek.

A rendelet módosítása csekély mértékben növeli az adminisztratív feladatokat, mivel valamennyi képviselő-testületi döntés esetében biztosítani kell az egységes számozást és a megfelelő formai megjelölést. Az adminisztratív többletfeladat azonban a jegyzői és hivatali munkaszervezet keretein belül kezelhető, külön erőforrást nem igényel.

A rendelet módosítása szükséges a Kormányhivatal szakmai segítségnyújtásában foglaltaknak, továbbá a Kúria Köf.5.055/2012/8. számú döntésében megfogalmazott jogértelmezésnek való megfelelés érdekében. A jogalkotás elmaradása esetén fennáll a veszélye annak, hogy az önkormányzat döntéshozatali gyakorlata továbbra sem felel meg maradéktalanul a jogszabályi előírásoknak, amely törvényességi felhívást, illetve további felügyeleti intézkedést vonhat maga után.

A rendelet alkalmazása a közös hivatal meglévő személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételei mellett biztosítható. Többletforrás biztosítása nem szükséges.