Galambok Község Önkormányzat Képviselő-testülete5/2008(IV.29.) Önkormányzati rendelete
Az Önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás és vagyonhasznosítás szabályairól
Hatályos: 2022. 08. 01- 2023. 01. 17
Galambok Község Önkormányzat Képviselő-testülete5/2008(IV.29.) Önkormányzati rendelete
2022.08.01.
Az Önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás és vagyonhasznosítás szabályairól
1. § A rendelet hatálya kiterjed Galambok Község Önkormányzata tulajdonában lévő, illetve tulajdonába kerülő ingatlan és ingó vagyonra, valamint vagyoni értékű jogokra, továbbá értékpapírokra, közhasznú társaságban és gazdasági társaságokban az Önkormányzatot megillető társasági részesedésekre Önkormányzat szerveire, intézményeire.
1. Galambok Község Önkormányzatának vagyona a tulajdonában lévő ingatlanokból, közművekből, ingóságokból, valamint pénzvagyonból, értékpapírokból és az önkormányzatot megillető egyéb vagyon értékű jogokból áll.
2. Az önkormányzati vagyon törzsvagyonból és a törzsvagyon körébe nem tartozó vagyonból áll.
3. [1]Az önkormányzat vagyona a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény /a továbbiakban: Nvtv./ 1. § (2) bekezdése a)-d) pontjaiban meghatározott vagyonelemekből tevődik össze.
4. [2] A törzsvagyon fogalmát az Nvtv. 5. § (2) bekezdése, a forgalomképtelen vagyon fogalmát az Nvtv. 3. § (1) bekezdésének 3. pontja, a korlátozottan forgalomképes vagyon fogalmát az Nvtv. 3. § (1) bekezdésének 6. pontja tartalmazza.
5. [3] A törzsvagyonba tartozó forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyonelemek körét az Nvtv. 5. § (2) – (4) bekezdései és a 6. § (6) bekezdése alapján kell megállapítani.
6. [4] A forgalomképtelen, a korlátozottan forgalomképes és a forgalomképes ingatlanok jegyzékét e rendelet 1. függeléke tartalmazza.
7. [5] A forgalomképtelen törzsvagyon elidegenítésére, megterhelésére, azon az Nvtv. 3. § (1) bekezdésének 14. pontja szerint osztott tulajdon létesítésére az Nvtv. 6. § (1) bekezdése, (3) – (5) bekezdései szerint kerül sor.
8. [6] A korlátozottan forgalomképes törzsvagyont hasznosítani, tulajdonjogát átruházni, azt megterhelni, azon osztott tulajdont létesíteni kizárólag törvényben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek szerint lehet.
1. Ha a vagyontárgy 3. § szerinti rendeltetési célja megváltozik, a rendeltetési cél módosításával egyidejűleg dönteni kell a vagyontárgy másik vagyoni körbe történő átminősítéséről.
2. A vagyon jellegét és forgalomképességét – kivéve törvény által forgalomképtelennek vagy korlátozottan forgalomképesnek nyilvánított törzsvagyont – az Önkormányzat Képviselő-testülete minősített szótöbbséggel megváltoztathatja.
3. Az ingatlan forgalomképtelensége megszűnik, amennyiben külön jogszabály alapján lefolytatott eljárásban forgalomképességét megváltoztatják.
1. A vagyonleltár az Önkormányzat tulajdonában - a költségvetési év zárónapján - meglévő vagyon állapot szerinti kimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak számba vétele értékben és mennyiségben.
2. A vagyonleltárban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.
3. A vagyonleltár az önkormányzati vagyont törzsvagyon, ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes, valamint forgalomképes vagyon bontásban, az egyes vagyoncsoportokon belül
- az ingatlanokat és vagyoni jogokat tételesen
- az ingó vagyontárgyakat vagyonkezelőként összesített mérleg szerinti értékben
- portfolió vagyont - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - tételesen és névértékben veszi számba.
4. A vagyonleltár alapján összeállított vagyonmérleget az éves költségvetési beszámolóhoz csatolva a Képviselő-testületnek be kell mutatni. A vagyonmérleg mellékleteként be kell mutatni az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás célú helyiségek jegyzékét. A jegyzéknek a helyiségek tekintetében tartalmazni kell egyenként a használati jogcímét, a használat ellenértékét, bérleti díjának havi mértékét.
5. A vagyonleltár alapját képező nyilvántartás folyamatos vezetéséről, a vagyonleltár összeállításáról az ingatlanok esetében a vagyonkataszterben szereplő adatok egyezőségéről a jegyző gondoskodik.
[9]
A vagyongazdálkodás alapelvei
Az önkormányzati vagyon hasznosítása
1. A forgalomképtelen vagyon hasznosítása bérbe, haszonbérbe vagy egyéb, tulajdonváltozással nem járó módon lehetséges. A forgalomképtelen vagyon elidegenítése semmis.
2. Az Önkormányzat a korlátozottan fogalomképes vagyonát csak az alaprendeltetésnek megfelelő célra hasznosíthatja. A korlátozottan forgalomképes törzsvagyont elidegeníteni, használati jogát átruházni, gazdasági társaságba, vagy alapítványba bevinni, vagy egyéb módon hasznosítani csak a képviselő-testület által meghatározott funkciók biztosítása mellett, kizárólag a képviselő-testület döntésével lehet
3. Az Önkormányzat törzsvagyona hitel felvételéhez és kötvény kibocsátásához fedezetül nem használható fel és semmilyen más módon nem terhelhető meg.
4. Az önkormányzat a forgalomképes vagyonát tulajdonba, bérbe és használatba adhatja.
5. A forgalomképes vagyon hasznosítása során kiemelt figyelmet kell fordítani a piaci viszonyokhoz alkalmazkodó értek megállapítására. Minden ingatlanértékelésnél - az építésre kialakított telkek kivételével- szakértői véleménnyel kell alátámasztani az ajánlati árat. A lakóház építés céljára kialakított építési telkek árát a helyben kialakult forgalmi érték figyelembevételével a képviselő-testület állapit]a meg.
6. A vagyonhasznosítást az önkormányzat és szervei, valamint állampolgár, gazdálkodó szervezet is kezdeményezheti.
7. Az önkormányzati vagyon hasznosításának előkészítésekor előzetes célszerűségi vizsgálatot kell végezni. Ennek során számba kell venni a feltételeket, vizsgálni kell a jövedelmezőséget, ki kell választani alternatívák mérlegelésével a legmegfelelőbb hasznosítási formát.
A tulajdonosi jogok gyakorlásának általános és konkrét előírásai
1. Az Önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetőleg terhelik.
2. Az Önkormányzat tagja lehet a gazdasági társaságról szóló törvényben szabályozott vállalkozási formáknak. Az Önkormányzat a tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére intézményt vagy gazdasági társaságot, közhasznú társaságot alapíthat.
3. Az önkormányzat vagyonából csak a képviselő-testület engedélyével lehet alapítványhoz hozzájárulni. Erre utaló előterjesztést a polgármester tehet.
4. Az Önkormányzat vállalkozása kötelező és önként vállalt feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. Az Önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.
5. [10] Önkormányzati vagyon ingyenes használatba adására az Nvtv. 11. § (13) bekezdése és a 3. § (1) bekezdésének 7. pontjában foglaltak szerint kerülhet sor.
5a) [11] Önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházására az Nvtv. 13. § (2) – (7) bekezdéseiben foglaltak szerint kerülhet sor.
6. Az Önkormányzat intézményei részére a képviselő-testület a működéshez szükséges vagyon használati jogát a feladat ellátáshoz szükséges mértékben biztosítja.
7. Az Önkormányzat intézményei a használati joguknál fogva - a pénzügyi fedezet biztosításának arányában - a tulajdonostól elvárható gondossággal jogosultak és kötelesek a vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, hasznosítására, a vagyonhoz fűződő közterhek viselésére, és kötelesek a használatukban lévő vagyon számviteli előírások szerinti nyilvántartására és adatszolgáltatásra.
8. Az Önkormányzat oktatási, kulturális, közművelődési, egészségügyi, szociális intézményei annak a törzsvagyonnak a használati jogát gyakorolhatják, amely a rendelet hatálybalépésének napján a használatukban van.
9. Az (8) bekezdésben megjelölt típusú intézmények a használatukba adott vagyontárgyakat az e rendeletben megfogalmazott eljárási és anyagi szabályok betartása mellett önállóan, alkalomszerűen vagy határozott időre szóló bérleti szerződéssel bérbeadás útján hasznosíthatják. A bérbeadásból befolyó bevétel a hasznosító intézmények feladatainak ellátására, színvonalának javítására fordítható
10. A hasznosítás az intézmény feladatainak ellátását nem korlátozhatja és nem veszélyeztetheti, a vagyon állagát nem ronthatja.
11. [12]Az önkormányzati vagyon tekintetében vagyonkezelői jog az Nvtv. (1) – (5) és (7) – (8) bekezdéseiben foglalt előírások szerint alapítható.
7. § Az intézmény a működési területéhez kapcsolódó cél elérése érdekében a képviselő-testület előzetes hozzájárulásával alapítványt hozhat létre, illetve működő ilyen alapítványhoz csatlakozhat.
Mezőgazdasági rendeltetésű földterületek hasznosítása
1. A mezőgazdasági rendeltetésű földterületeket az Önkormányzat haszonbérbe adással hasznosítja. A haszonbérlet egytől tíz évig terjedhet.
2. A haszonbérlőt a bérelt területre előhaszonbérleti és elővásárlási jog illeti meg.
3. A fizetendő haszonbér mértékét a föld fekvésének, művelési ágának és kataszteri tiszta jövedelmének, valamint termő képességének figyelembe vételével kell megállapítani.
4. A haszonbérlő a bérelt föld művelési ágát csak a bérbe adó előzetes hozzájárulásával változtathatja meg, és csak ideiglenes jellegű gazdasági épületet létesíthet az építésre vonatkozó jogszabályok szerint, melyet a haszonbérlet megszűnésekor kártalanítási igény nélkül köteles elbontani.
5. A haszonbérleti szerződés megkötését, megszűnését, módosítását az Önkormányzat nevében a polgármester írja alá és a megkötött szerződésről, megszüntetéséről, módosításáról nyilvántartást kell vezetni, melyről a jegyző gondoskodik.
Lakások és nem lakáscélú helyiségek hasznosítása
1. Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakáscélú helyiségek bérlőit a polgármester jelöli ki az igénybevétel indokoltsága, valamint a rendelkezésre álló helyiségek száma alapján. A bérleti díj mértékét a képviselőtestület évente felvizsgálja.
2. A lakások és nem lakás céljára szolgáló ingatlanok bérbeadására az 1993.évi LXXXVIII. törvény (továbbiakban Lt.) rendelkezéseit kell alkalmazni. Az Lt-ben nem szabályozott kérdésekben a képviselőtestület konkrét kérelem alapján dönt.
3. A lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díját az Ör. 1. számú melléklete tartalmazza.
4. A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díját az Ör. 2. számú melléklete határozza meg. Galamboki lakóhellyel rendelkező bérlő kedvezményben részesül, melynek a mértéke a 2. számú melléklet a.) pontja szerinti díj 50 %-a.
5. A lakás szolgálati jelleggel történő bérbeadás esetén a képviselőtestület az eset összes körülményei alapján egyedi mérlegeléssel dönt a díjról.
6. Az 1993.évi LXXXVIII. törvény 20. §. alapján a jogcím nélküli lakáshasználónak minősülő személyek lakáshasználati díjat (a továbbiakban: használati díj) köteles fizetni. A használati díj a lakásra megállapított lakbérrel azonos összeg. A jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónap elteltével a lakáshasználati díj mértéke a lakbér háromszorosa.
7. Mentes a bérleti díj fizetési kötelezettség alól a településen működő alapítványok, egyesületek által történő közösségi célú helyiségbérlet, valamint a hatósági ügyfélfogdás célját szolgáló helyiség használat.
8. Polgármester nem lakás céljára szolgáló helyiséget - közösségi célra – egyedi mérleges alapján az e rendeltben meghatározottaktól eltérően is bérbe adhat (pl.: oktatás céljára, ismeretterjesztő előadások stb.).
Az Önkormányzat tulajdonát képező ingatlanok és vagyoni értékű jogok elidegenítésének és hasznosításának pályázati rendje
1. Az 1.000.000 Ft értékhatár alatt az Önkormányzat tulajdonában lévő ingó vagyontárgyak elidegenítéséről, hasznosításáról a polgármester dönt. Az ingatlanok, valamint az 1.000.000 Ft feletti ingó és egyéb vagyontárgyakról pedig minden esetben a képviselő-testület jogosult dönteni.
2. Az (1) bekezdésben meghatározott összeghatár feletti ingókat, az ingatlanokat és vagyoni értékű jogokat a képviselő-testület jelöli ki eladásra, hasznosításra a hasznosítás módjának és pályáztatás induló árának megállapításával.
3. Vagyonértékesítés esetében 2.000 ezer Ft, azaz kettőmillió értékhatár felett kötelező a vagyonértékesítésre nyilvános pályázatot kiírni a képviselő-testület előzetes döntését követően.
4. Pályáztatás alól felmentést - értékhatár nélkül - a képviselő-testület adhat, mely esetben a hasznosítás módjáról, feltételeiről a szerződő partner kiválasztásáról a képviselő-testület dönt.
1. A vagyonhasznosítás módjai (ingatlan, vagyoni értékű jog eladás, bérbeadás, kezelés, használat esetén) során a 8. és 9. § kivételével pályázat, nyilvános árverés, nyilvános árverést követő egyedi ajánlat alapján dönt a képviselő-testület. Az egyedi ajánlat csak akkor fogadható el elsődlegesen, ha a költségvetésben és módosításaiban előre értékesítésre kijelölt az ingatlan a vagyoni értékű jog bérbeadása, kezelése, használata. Zártkörű pályázatot a 10/A § (1) és (2) bekezdésében felhatalmazott jogosult elrendelni.
2. Zártkörű pályázatot kell tartani abban az esetben, ha a nyilvánosság nyomós közérdeket sértene. Elrendelhető akkor is, ha a teljesítésre csak meghatározott ajánlattevők alkalmasak.
1. A pályázat kiírása a jegyző feladatkörébe tartozik. A pályázat meghirdetése megyei napilapban, esetenként országos jellegű napilapban történik. Zártkörű pályáztatás esetén az érdekelt ajánlattevőket egyidejűleg és közvetlenül kell tájékoztatni.
2. A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell különösen a pályázat tárgyának meghatározását, annak műszaki, jogi és egyéb feltételeivel együtt, az esetleges teljesítés helyét és legkésőbbi határidejét, ellenszolgáltatással kapcsolatos kikötéseket és feltételeket, az ajánlatok benyújtására, felbontási helyére és idejére, valamint a pályázati tárgyalásra vonatkozó időpontokat és szempontokat. Amennyiben a pályázat a hirdetményben rövidített szöveggel jelenik meg, utalni kell arra, hogy a teljes szöveg kitől vehető át.
3. Az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontot a pályázati felhívásban úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzététele és az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontok között legalább 15 nap legyen
4. A kiíró a pályázati felhívás visszavonását az ajánlatok benyújtására meghatározott időpontig teheti meg. A felhívás visszavonását a pályázat meghirdetésével azonos módon kell közzétenni.
5. A kiíró a felhívásban valamennyi ajánlattevőnek egyenlő esélyt köteles biztosítani.
A pályázati biztosíték és a pályázati ajánlat
1. A pályázaton való részvétel biztosíték adásához köthető, amelyet az ajánlat megküldésével egyidejűleg kell az ajánlattevőnek a kiíró rendelkezésére bocsátani.
2. A pályázati biztosíték a pályázatban meghirdetett értékesítési ár 10 %-a, de minimum 5 ezer forint, amely összeg eredményes pályáztatás esetén a vételárba beszámít.
3. A biztosíték visszajár:
- a pályázati felhívás visszavonásától,
- az ajánlatok érvénytelenségének, eredménytelenségének megállapításától,
- az ajánlatok elbírálásától számított 15 napon belül.
14. § (1) A pályázati ajánlat:
a) Az ajánlattevő az ajánlat egyes elemeinek nyilvánosságra hozatalát megtilthatja, kivéve a nevét és az általa felajánlott ellenszolgáltatást.
b) Az ajánlatot zártan kell benyújtani és fel kell tüntetni rajta az adott pályázatra utaló jelzést, a Körjegyzőség a pályázat átvételéről elismervényt ad és gondoskodik azok elkülönített megőrzéséről a pályázati tárgyalásig.
c) Az ajánlattevő az ajánlathoz az elbírálástól számított 30 napig kötve marad, kivéve, ha a kiíró ezt megelőzően valamelyik más ajánlattevővel szerződést köt, vagy közli, hogy egyik ajánlattevővel sem kíván szerződést kötni.
(2) A pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő részletes nyilatkozatát, így különösen:
a) a pályázati felhívás feltételeinek elfogadására
b) az ellenszolgáltatás teljesítésére vonatkozó kötelezettség vállalására.
1. A pályázati tárgyalást a pályázati ajánlatok benyújtására meghatározott határidő lejártát követő 15 napon belül meg kell tartani.
2. A pályázati tárgyaláson csak az az ajánlattevő vehet részt, aki a pályázati ajánlatát az előírt időben és tartalommal benyújtotta és igazolta, hogy a pályázati biztosítékot a kiíró rendelkezésére bocsátotta.
3. A pályázati tárgyalást a képviselő-testület vagy a polgármester által felkért személy vezeti.
4. A pályázati tárgyalást nem folytathatja le az a személy, aki vagy akinek a hozzátartozója (Ptk. 685. §) az adott pályázati felhívásban ajánlattevőként vesz részt, illetve aki egyéb okból elfogult.
5. A pályázatot kiíró és a pályázati tárgyalást lefolytató személy a vele szemben fennálló kizárási okot köteles haladéktalanul bejelenteni a jegyzőnek. Az elfogultságot a pályázó is bejelentheti.
6. Az elfogultság fennállásáról a polgármester dönt.
7. A pályázat tárgya a pályázati felhívásban szereplő, az Önkormányzat tulajdonát képező ingatlan vagy vagyoni értékű jog eladási ára, havi bérleti díja vagy egyéb díja, amelyre vonatkozóan az ajánlatokat a pályázati kiírás szerint lehet emelni.
1. A pályázatot az az ajánlattevő nyeri meg, aki az eladási ár, havi bérleti vagy egyéb díj tekintetében a legkedvezőbb ajánlatot adja.
2. Az eladási ár, bérleti vagy egyéb díj a képviselő-testület által meghatározott induló összegnél alacsonyabb nem lehet.
3. Eredménytelen a pályázat, ha egyetlen ajánlat sem éri el a meghirdetett összeget, vagy a pályázatot elnyert 15 napon belül nem köt szerződést, ez esetben ha van eredményes második pályázó, ajánlatban kell felhívni szerződéskötésre.
A pályázati ajánlatok érvénytelensége
1. Az érvénytelen ajánlatot tevők a pályázat további szakaszában nem vehetnek részt.
2. Az ajánlatok felbontása után meg kell állapítani, hogy mely ajánlat érvénytelen. Érvénytelen az ajánlat, ha:
a. az ajánlat nem felel meg a kiírás feltételeinek, különös tekintettel az induló ár elfogadására
b. az ajánlatot a benyújtásra meghatározott határidő eltelte után nyújtották be
c. a biztosítékot az ajánlattevő nem bocsátotta a kiíró rendelkezésére
d. olyan ajánlattevő nyújtotta be, amelyik nem jogosult részt venni a pályázaton.
(1) A pályázatot elnyert ajánlattevővel az ajánlat elfogadásától számított 15 napon belül szerződést kell kötni. A szerződéskötési határidőnek a pályázatot elnyerő részéről történő elmulasztása esetén a szerződést a következő legjobbnak ítélt ajánlattevővel lehet megkötni, amennyiben ez az ajánlat is megfelel a pályázati kiírás feltételeinek. Ha a szerződés ebben az esetben sem jön létre, az ingatlan tekintetében új pályázatot kell kiírni, egyéb esetben a harmadik legjobb ajánlattevővel lehet szerződés kötni.
(2) A pályázót ki kell zárni az új pályázatból, amennyiben arra a hibájából meghiúsult szerződéskötés miatt kerül sor.
(3) Tulajdonjog átruházásakor ki kell kötni a tulajdonjog fenntartását a vételár teljes kiegyenlítéséig és a teljes vételár meghatározott időre történő meg nem fizetésére az elállási jogot.
(4) A tulajdonjog átruházásához a képviselő-testület garanciális jogokat (visszavásárlási jog, elővásárlási jog, beépítési kötelezettség, elidegenítési és terhelési tilalom stb.) köthet ki.
(5) A
(4) bekezdésben írott garanciális jogok érvényesülését a Körjegyzőség Hivatala köteles vizsgálni és betartását biztosítani.
A vagyonhasznosítás bevételeinek felhasználása
1. Az Önkormányzat vagyonának elidegenítéséből származó bevételeket fejlesztésekre, az Önkormányzat vagyonának gyarapítására kell fordítani.
2. A vagyon egyéb irányú hasznosításából származó osztalék, kamat és hozama, valamint a befolyó bérleti díjak a költségvetésben szabályozott módon használhatók fel.
Értékpapírok, részvények kezelése
(6) Az önkormányzati részvények, értékpapírok nyilvántartásával, megőrzésének biztosításával és kezelésével a képviselő-testület a Körjegyzőséget bízza meg.
Az Önkormányzati vagyonkezelő szervek jogállása
A vagyonkezelés szervezeti keretei, hatás- és feladatkörök, eljárási szabályok
22. § (1) Az önkormányzati vagyon megóvása, üzemképességének biztosítása, az értékállandóságának megőrzése minden vagyonnal gazdálkodó szervezet számára kötelező.
(2) Az Önkormányzat vagyonának teljes körű számbavételéről, az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanoknak nyilvántartásáról és az ehhez kapcsolódó adatszolgáltatásról a körjegyző gondoskodik.
(3) Az Önkormányzat teljes körű forgalomképes vagyonának hasznosításával kapcsolatban felmerülő döntés-előkészítési, lebonyolítási és végrehajtási feladatok elvégzéséről a körjegyző gondoskodik.
(4) A polgármester évente legalább egy alkalommal, az éves költségvetési beszámolóval egyidejűleg köteles beszámolni a képviselő-testületnek az önkormányzat vagyoni helyzetéről, és a beszámolási időszakban bekövetkezett vagyoni változásokról és intézkedésekről.
a) a vagyonnyilvántartás folyamatos vezetéséért,
b) az ingatlan kataszter folyamatos vezetéséért,
c) a vagyonnyilvántartásnak a számvitellel, a földhivatali ingatlan nyilvántartással, az önkormányzati intézmények nyilvántartásával és a természetbeni állapottal való egyezőségért.
(6) Az ingatlan valóságos állapotában, értékében bekövetkezett változást, új ingatlan létrejöttét, illetve a vagyonban bekövetkezett csökkenést az adott vagyontárgy kezelője, üzemeltetője, az Önkormányzat intézménye, valamint az Önkormányzat megbízásából eljáró vagyonkezelő, illetve beruházó a változás bekövetkezésétől számított 60 napon belül a változást dokumentáló okirat csatolásával együtt köteles jelenteni a körjegyzőnek.
23. § Az Önkormányzati vagyonnal gazdálkodó szervezetek minden alkalmazottja, tagja és megbízottja köteles az eljárás során tudomására jutott üzleti titkot megőrizni, az üzleti titok megsértéséért munkajogi és anyagi felelősséggel tartozik.
Hatáskör, illetékesség a tulajdonosi jogok gyakorlására
A Képviselő-testület hatáskörébe tartozó tulajdonosi jogok
A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:
- az önkormányzati ingatlanvagyon szerzése, valamint elidegenítése,
- az önkormányzati ingóvagyon szerzése, elidegenítése 1 millió forint értékhatár felett,
- az önkormányzati vagyon megterhelésének engedélyezése értékhatár nélkül, kivéve az önkormányzat által jóváhagyott hitelfelvétel esetében,
- az önkormányzati vagyon vállalkozásba, gazdasági társaságba vitele, értékhatár nélkül,
- önkormányzati intézmény és gazdasági társaság alapítása, vezetőjének megválasztása,
- közalapítvány létrehozása, ahhoz történő csatlakozás,
- vállalkozási célú hitelfelvétel vagy hitelfolyósítás,
- önkormányzati vagyontárgy koncesszióba adása, ingyenes átruházása, kötelezettségről, követelésről és vagyoni értékű jogokról való lemondás harmadik személy javára értékhatárra tekintet nélkül,
- ingatlan hasznosítás pályáztatás alóli felmentése értékhatárra tekintet nélkül.
A polgármester hatáskörébe tartozó tulajdonosi jogok
A polgármester hatáskörébe tartozik:
- mezőgazdasági ingatlanok hasznosítása, bérbeadása,
- lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadása,
- bérlemény számlákkal igazolt bérbeszámítási igénnyel történő bérlő általi átalakításához, felújításához való hozzájárulás megadása maximum 500.000 Ft értékhatárig,
- tulajdonosi nyilatkozat, tulajdonosi hozzájárulás megadása,
- a vagyongazdálkodás körébe tartozó önkormányzati követelések behajtása,
- intézmények kezelésére bízott ingó vagyon 100 ezer és 1 millió Ft közötti elidegenítése, intézmények közötti átadásának engedélyezése,
- az Önkormányzat javára szóló öröklés és ajándékozás elfogadása, intézkedik annak átvételéről,
- megbízási szerződések megkötése a költségvetés keretén belül,
- az önkormányzat a gazdálkodás során év közben átmenetileg keletkezett költségvetési többletet értékpapír vásárlás, illetve pénzeszköz lekötés útján hasznosítja. Az értékpapír vásárlásáról, a pénzeszköz lekötésről, illetve az értékpapír értékesítéséről és a lekötött betét felszabadításáról szükség szerint a polgármester dönt. Erről a képviselő testületet a következő ülésen tájékoztatja.
Az intézményvezető feladatkörébe tartozó tulajdonosi jogok
Az önkormányzati intézmény vezetője az alapító okiratban meghatározott tevékenységi körön és vállalkozási mértéken belül, alaptevékenység sérelme nélkül önállóan dönt a 3. § 4)-ben meghatározott:
- ingó vagyon elidegenítéséről és egyéb módon történő hasznosításáról bruttó 100.000 Ft egyedi értékhatárig,
- ingatlan vagy ingatlanrész használatba, bérbe adásáról,
- ingó vagyon megszerzéséről az éves költségvetési tervben biztosított keret terhére értékhatárra tekintet nélkül
1. E rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
2. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás és vagyonhasznosítás szabályairól szóló 13/2003. (XII.1.) számú Rendelete hatályát veszti
Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérleti díját az alábbiak szerint állapítja meg:
|
Címe |
Hrsz. |
bérleti díj
ft/hó |
alapterület
(m2) |
1.
1 |
Galambok, Kossuth u. 36/a |
193/4 |
12000 |
46,02 |
2.
2 |
Galambok, Kossuth u. 36. |
193/4 |
12000 |
46,02 |
3.
3 |
Galambok, Dózsa u. 33/a. |
451/2 |
12000 |
46,02 |
4.
4 |
Galambok, Dózsa u. 33 |
451/2 |
12000 |
46,02 |
5.
5 |
Galambok, Kossuth u. 38/a. |
193/5 |
22500 |
89,97 |
6.
6 |
Galambok, Dózsa u. 38. |
193/5 |
22500 |
89,97 |
7.
7 |
Galambok, József A u. 6. |
80/5 |
33500 |
64 |
8.
8 |
Galambok, József A u. 6. |
80/5 |
33500 |
60,365 |
9.
9 |
Galambok, Kossuth L u. 3. |
160 |
szolgálati jelleg
|
62 |
1. Az önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díját az alábbiak szerint állapítja meg:
1.1. Galambok Petőfi S u. 2.szám alatti ebédlő: 1-3 óra időtartamra 20.000.- Ft 3 órát meghaladó időtartamra: 45.000, - Ft/nap
1.2. Galambok, Petőfi S u. 2. szám alatti tükörterem 1-3 óra időtartamra 10.000.- Ft,
3 órát meghaladó időre 26.000.- Ft/nap
1.3. Galambok, Ady Endre u. 2. tanácsterem 1-3 óra időtartamra 20.000.- Ft 3 órát meghaladó időre 40.000, - Ft
1.4. Galambok Szabadság u.14. szolgáltató ház I. helyiség: 35.000.- Ft/hó
1.5. Galambok Szabadság u. 14. Szolgáltató ház II. helyiség: 35.000.- Ft/hó
1.6. Galambok Petőfi u. 45. szám - sportöltöző nagyterem: 1-3 óra időtartamra 20.000.-Ft 3 órát meghaladó időtartamra: 36.000.-Ft/nap.
1.7. Galambok Község Önkormányzata tulajdonában álló helységpince: 1-3 óra időtartamra 12.000.-Ft
3 órát meghaladó időtartamra: 24.000.-Ft/nap.
1.8. A gazdasági célból hasznosítandó önkormányzati tulajdonú ingatlanok esetén a bérleti díj meghatározása egyedi mérlegelés alapján a Képviselőtestület hatáskörébe tartozik.