Galambok Község Önkormányzat Képviselő-testülete3/2011(IV.1.) Önkormányzati rendelete
A képviselőtestület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról
Hatályos: 2023. 01. 18- 2023. 05. 17Galambok Község Önkormányzat Képviselő-testülete3/2011(IV.1.) Önkormányzati rendelete
A képviselőtestület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról
Galambok község Önkormányzat Képviselőtestülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és d) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva Galambok Község Önkormányzat Képviselőterületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról a következőket rendeli el:[1]
Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Galambok Község Önkormányzata. Székhelye: Galambok, Ady Endre út 2. (a továbbiakban: Önkormányzat)
(2) Az önkormányzat jogi személy.
(3) Az önkormányzat képviselőtestületének elnevezése: Galambok Község Képviselőtestülete. Székhelye: Galambok, Ady Endre út 2.
(4) Az önkormányzat illetékességi területe: Galambok község közigazgatási területe.
2. § (1) A képviselőtestület tagjainak száma 7 fő.
(2) A képviselőtestület tagjainak névsorát jelen rendelet 4. melléklete tartalmazza
3. § [Az önkormányzat jelképei, bélyegzője, kapcsolatai, feladatai]
(1) Az önkormányzat jelképe: a címer, és a zászló. Az önkormányzat jelképeinek leírását, valamint használatuk rendjét külön önkormányzati rendelet állapítja meg.
(2) A polgármester hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható: Galambok Község Polgármestere
(3) A Képviselőtestület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában – ezek fejlesztése érdekében – együttműködik a megyei Önkormányzattal. A koordináció keretében közvetlen cél a megyei tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester, illetve a körjegyző feladata.
(4) [2]Az Mötv. 13. §-ában foglalt rendelkezések alapján az Önkormányzat helyi közszolgáltatási feladatairól az alábbiak szerint gondolkodik:
a) az egészséges ivóvíz ellátásról a Dél-Zalai Víz- és Csatornamű Zrt. gondoskodik,
b) az óvodai nevelésről a településen található óvoda gondoskodik, valamint ezen intézmény gondoskodik a közoktatási törvény szerint a gyermekek napközbeni ellátásáról,
c) [3]az egészségügyi alapellátást egyrészt az Önkormányzattal háziorvosi feladatok ellátása vállalkozási formában tárgyban szerződést kötött háziorvos biztosítja, továbbá a fogorvosi alapellátásról és a háziorvosi ügyeleti ellátásról az önkormányzat külön megállapodás formájában gondoskodik,
d) [4]a szociális alapellátást Zalakaros Kistérség Többcélú Társulása fenntartásában működő Szociális Alapellátó Szolgálattal kötött ellátási szerződés útján biztosítja.
e) [5]az intézményi villamos energia és a közvilágítás szolgáltatást az önkormányzat által az Elmű-Émásztól vásárolt villamos energia szállításával az E.ON Dél-Dunántúli Áramhálózati Zrt. biztosítja,
f) a helyi közutak és köztemetők fenntartásáról maga az önkormányzat gondoskodik,
g) a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesüléséről Roma Nemzetiségi Önkormányzat közreműködésével gondoskodik, 1. sz. melléklet szerint külön megállapodás alapján,
h) [6]a települési szilárd hulladék elszállítását a Viridis- Pannónia Kft-vel meglévő szerződés biztosítja.
i) az épített és természeti környezet védelméről önkormányzati rendeletében foglaltaknak megfelelően gondoskodik. Feladatellátás mértékét és módját a helyi környezet védelméről szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.
j) Az önként vállalt (többlet) feladatok tárgyában az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben – a fedezet biztosításával egyidejűleg – kell állást foglalni
Az önkormányzat jogállása
4. § (1) [7]Az Önkormányzati jogállást az Mötv. 41. §-a határozza meg.
(2) [8]Az Önkormányzati feladatokat a Képviselőtestület és szervei: A bizottságai, a polgármester, valamint a Galamboki Közös Önkormányzati Hivatala, jegyző, társulás látja el.
(3) [9]A Képviselőtestület átruházható hatásköreit a polgármesterre, a bizottságokra, illetve jegyzőre és a társulásra átruházhatja. A polgármesterre átruházott hatásköröket az SZMSZ 2. melléklete, a bizottságokra átruházott hatásköröket az SZMSZ 3. melléklete tartalmazza. E hatáskörök gyakorlásához a testület utasítást adhat, illetve az átruházott hatásköröket visszavonhatja, az átruházott hatáskör döntéseit megsemmisítheti és megváltoztathatja.
(4) A vagyonnyilatkozatok vizsgálatát az Ügyrendi Bizottság végzi.
(5) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.
(6) [10]A testület hatásköréből nem ruházhatóak át az Mötv. 42. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörök.
(7) Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról az azt gyakorló szerv szükség szerint, de legalább évente egyszer köteles a testületnek beszámolni.
(8) A képviselőtestület egyes feladat - és hatásköreinek gyakorlását az 5. mellékletben foglaltak szerint a Nyugat-Balaton és Zala folyó medence nagytérségi települési szilárd hulladékai kezelésének korszerű megoldására létrehozott Önkormányzati Társulásra – a továbbiakban ZALAISPA Hulladékgazdálkodási Társulás – átruházza.
(9) A Képviselőtestület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából Önkormányzati intézményt, más szervezetet /a továbbiakban együtt: intézmény/ alapíthat. Kinevezi az önállóan gazdálkodó intézmény vezetőit. Az intézményvezetők kinevezése során – a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és más jogszabályok alapulvételével – az érintett közösség véleményét kikéri.
(10) [11]Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény alapján vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkaköröket az alábbiakban határozza meg: Galamboki Mesevár Óvoda vezetője és valamennyi kötelezettség vállalásra jogosult alkalmazottja.
Az önkormányzat és szervei
5. §1 (1) [12]Az önkormányzati feladatokat az Mötv. 41. § (2) bekezdésében meghatározott Képviselőtestület és szervei látják el.
(2) Az Önkormányzat alá rendelt önálló költségvetési szerv jogállással rendelkező Galamboki Szolgáltató Központ az alábbi feladatokat látja el:
a) ellátja önkormányzati fenntartású és önkormányzati működtetésű intézmények üzemeltetési feladatait,
b) gondoskodik a gyermekétkeztetés működtetéséről (óvodások, iskolások étkeztetése) munkahelyi vendéglátásról, szociális étkeztetésről,
c) ellátja a közfoglalkoztatási programok szervezését, működtetését,
d) községgazdákodási feladatokat, zöldterület gazdálkodás,
e) közművelődési szolgáltatást,
f) köztemető fenntartását,
g) sportlétesítmények üzemeltetését,
h) közművelődési, könyvtári szolgáltatást.
A képviselőtestület működése
6. § (1) A képviselőtestület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.
(2) A képviselőtestületet a polgármester – akadályoztatása esetén az alpolgármester – írásbeli meghívóval hívja össze. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a legidősebb képviselő (korelnök) hívja össze és vezeti a képviselőtestület ülését.
(3) A képviselőtestület az önkormányzat székhelyén, Galambok, Ady Endre u. 2. sz. alatti Polgármesteri Hivatalban tartja üléseit, de az ülés az összes megválasztott képviseli 2/3-ának írásbeli, előzetes kezdeményezése alapján más helyszínen is megtartható a nyilvánosság biztosítása mellett.
7. § (1) [13]Az Mötv. 47. § (1) bekezdése alapján a Képviselőtestület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőken k több mint a fele jelen van.
(2) Ha fentiekben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen, a polgármester az ülést bezárja, a nem tárgyalt napirendet, vagy rendkívüli ülésen, vagy a következő rendes ülésen tárgyalja a képviselőtestület, az irányadó szabályok szerint az előzetesen kitűzött napirend bővíthető.
A képviselőtestület megalakulása
8. § (1) A képviselőtestület alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását követő tizenöt napon belül tartja meg, melyet a polgármester hív össze és vezeti.[14]
(2) A képviselőtestület alakuló ülésén résztvevőket a helyi választási bizottság és a választási iroda vezetője tájékoztatja a polgármester és a képviselik választásának eredményéről és törvényességéről.
(3) A polgármester és a képviselők az alakuló ülésen, illetve a – időközi választás esetén – megválasztásukat követő első ülésen ünnepélyes esküt tesznek és aláírják az eskü szövegét, majd a megbízólevelüket átveszik.
(4) A megválasztott képviselőktől a választási bizottság elnöke, a polgármestertől a korelnök képviselő veszi ki az esküt.
(5) Az alakuló ülésről távollevő képviselő az esküt azon a testületi ülésen teszi le, amelyen először vesz részt.
(6) Az alakuló ülés napirendjei:
1. A helyi Választási Bizottság tájékoztatója a választás végleges eredményéről, a megbízólevelek átadása
2. A Képviselőtestület tagjainak és a polgármester eskütétele
3. A napirend elfogadása
4. A polgármesteri program ismertetése
5. A polgármester illetményének megállapítása
6. A képviselői tiszteletdíjak megállapítása
7. A szavazatszámláló bizottság létrehozása
8. Az alpolgármester választás titkos szavazással
9. Az alpolgármester eskütétele
10. Az alpolgármester tiszteletdíjának megállapítása
11. A bizottságok tagjainak megválasztása
12. SZMSZ felülvizsgálatának elrendelése
13. [15]Gazdasági Program, Fejlesztési Terv elkészítésének elrendelése.
(7) A 2011.évi CXCIX. törvény 225/A. § szerint a polgármesteri foglalkoztatási jogviszony a képviselő-testület és a polgármester között választással létrejövő, sajátos közszolgálati jogviszony.[16]
(8) [17] A képviselő-testület az alakuló ülésen a polgármester előterjesztése alapján megválasztja a bizottságok elnökeit, továbbá képviselő és nem képviselő tagjait. A bizottságok nem képviselő tagjai a képviselő-testület előtt esküt tesznek.
Az alpolgármester választása
9. § A képviselőtestület a saját tagjai közül – a polgármester javaslatára, titkos szavazással, az Ötv. 34. § (1) bekezdésében meghatározott időtartamra – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ.
Rendes ülés
10. § (1) [18]A képviselő-testület munkatervében megjelölt időpontban (továbbiakban: rendes ülés) ülésezik. A képviselőtestület szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal ülésezik. A rendes ülés hivatalos helyszíne az Önkormányzati Hivatal tanácsterme (Ady u. 2.).
(2) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal a meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.
(3) A meghívót ki kell függeszteni az Önkormányzat Hivatali helyiségének (Ady Endre u. 2.) hirdetőtábláján.
(4) A meghívóban szereplő tárgysorozat sorrendje:
a) jelentés a lejárt határidejű képviselőtestületi határozatok végrehajtásáról
b) rendelet-tervezetek
c) költségvetési, zárszámadási előterjesztések
d) polgármester, alpolgármester, körjegyző, bizottsági elnök előterjesztései
e) testületi hatáskörbe tartozó egyedi ügy
f) gazdasági, vagyoni ügyek
g) választási és kinevezési ügyek
Rendkívüli ülés
11. § (1) [19]Az Mötv. 44. §-a szerint a Képviselőtestületi ülést össze kell hívni
a) a megválasztott képviselők egynegyedének
b) bizottságainak
c) a Megyei Kormányhivatal vezetőjének indítványára.
(2) Rendkívüli ülés indítványozását írásban a polgármesternél kell előterjeszteni.
(3) A polgármester az indítvány benyújtásától számított 15 napon belül köteles a rendkívüli ülést írásban a napirend(ek) feltüntetésével összehívni.
(4) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze. A rendkívüli ülés összehívásának indokát és időpontját a meghívóban fel kell tüntetni.
(5) A rendkívüli ülés esetén a meghívója az ülés előtt 20 órával is kiküldhető, bármilyen értesítési mód igénybe vehető, el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, azonban az ülés előtt 20 órával korábban kiküldött meghívó sürgősségi okát közölni kell. A rendkívüli ülések ad hoc napokon és időpontban kezdődhetnek.
(6) [20]Ha az ülés összehívására a 11. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja alapján kerül sor, a meghívónak az ülés összehívásának indokát is tartalmaznia kell.
Az ülések meghívottjai
12. § (1) [21]A testületi ülésekre meg kell hívni:
1. képviselőket,
2. a jegyzőt,
3. a napirenddel érintett bizottságok által felkért szakértőket,
4. a kisebbségi önkormányzat elnökét,
5. akiket a polgármester vagy a testület indokoltnak tart,
6. a napirend által érintett intézmények, szervezetek vezetőit,
7. akiknek meghívását jogszabály kötelezően előírja,
8. településen működő önszerveződő közösségek képviselőit – 12. § (4) szerint.
(2) A képviselőtestület ülésének időpontjáról és napirendjeiről a lakosságot a helyben szokásos módos, továbbá az önkormányzat hirdetőtábláján keresztül kell értesíteni.
(3) Az ülések jegyzőkönyvét az önkormányzat hivatali helyiségében (Galambok, Ady Endre u. 2.) kell elhelyezni.
(4) [22]A Képviselőtestület ülésére meghívandó önszerveződő közösségek képviselőit – Galambok SC Egyesület, Galamboki Hagyományőrző Közhasznú Alapítvány, Galambok és Vidéke Horgászegyesület, Vagyonvédelmi és Bűnmegelőzési Egyesület, Őszikék Nyugdíjas Klub – tevékenységi körében tanácskozási jog illeti meg a Képviselőtestület és bizottsága ülésein. A településen működő egyéb önszerveződő közösségek képviselői eseti döntéssel részt vehetnek egyes napirendek megvitatásában.
Az ülések nyilvánossága
13. § (1) A testületi ülések nyilvánosak.
(2) A nyilvános ülésen a részvételi lehetőség nem korlátozható. Az ülésen – az erre kijelölt helyen – hallgatóként bárki megjelenhet.
(3) A képviselőtestület működését hozzászólással, megjegyzéssel kérdéssel, véleménynyilvánítással a hallgatóság nem zavarhatja.
(4) A rendbontó választópolgárokat a polgármester kivezettetheti.
(5) A testület esetenként – egyszerű szótöbbséggel – dönt a hozzászólási jog megadásáról az ülésen hallgatóként megjelenteknek maximum 5 perc időtartamra.
Zárt ülés
14. § (1) [23]A testület:
1. zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdése a) és b) pontja alapján
2. minősített többséggel zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt esetben
3. Az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben[24]
4. Az Mötv 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott üzleti érdek sérelme áll fenn, ha a rendelkezés konkrét vagyontárgy (vagyonelem) felett történik és a rendelkezés az adott vagyontárgy (vagyonelem) jogi helyzetét közvetlenül befolyásolja és a döntéshozatalai folyamat nyilvánossága vagy a döntés indokainak (előzetes) nyilvánosságra kerülése az önkormányzat gazdasági érdekeit vagy gazdálkodásának biztonságát alaposan vélelmezhetően közvetlenül veszélyeztetné.
(2) [25] A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésben felsorolt személyek vehet(nek) részt.
(3) [26]Zárt ülés tartását indítványozhatja:
1. a polgármester,
2. bármely képviselő,
3. a jegyző,
4. az érintett személy.
(4) Az (1) bekezdés a) pont esetében a zárt ülést el kell rendelni, a b) pont esetében az indítványról a testület dönt.
(5) [27]A zárt ülés jegyzőkönyvébe – a polgármesteren és a jegyzőn kívül – csak a képviselőtestület tagjai, és a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy annak hivatalos jogi képviselője tekinthet bele.
(6) [28]A zárt ülésen hozott határozatokról a személyes adatok kivételével a nyilvánosságot tájékoztatni kell, a 36. § (4) bekezdése szerint.
Munkaterv
15. § (1) A képviselőtestület üléseit munkaterv szerint tartja. Az éves munkatervet a polgármester állítja össze és terjeszti a testület elé legkésőbb a tárgyévet megelőző év december 15. napjáig.
(2) A munkaterv tartalmazza:
a) a képviselőtestület által meghatározott és a végrehajtásukhoz szükséges tennivalókat, illetve azok ütemezését;
b) a jogszabály által kötelezően előírt napirendi pontokat;
c) a napirendi pontok előadóit;
d) azokat a munkatervi feladatokat, melyek előkészítéséhez közmeghallgatást kell tartani;
e) az egyes napirendi pontok bizottsági előkészítésére vonatkozó javaslatokat;
f) a napirend megtárgyalásának időpontját a hónap megnevezésével
g) a közmeghallgatás időpontját.
h) A munkaterv előterjesztésével egyidejűleg a képviselőtestületet tájékoztatni kell a munkatervbe fel nem vett javaslatokról, azok mellőzésének indokolásával.
16. § (1) A képviselőtestületi ülés napirendi pontjaira, tárgyalásuk sorrendjére a polgármester a meghívóban tesz javaslatot. Az ülés napirendjéről - figyelembe véve a képviselői javaslatokat - a képviselőtestület határoz.
(2) A képviselőtestület olyan halaszthatatlan döntést igénylő eliterjesztést is napirendre vehet, melyre tekintettel a képviselőtestület rendkívüli ülése is összehívható lenne. A napirendre vétel önálló napirendi pontként történik.
A napirendi pontok tárgyalási sorrendje
17. § (1) A képviselőtestület üléseinek napirendjét, eltérő indítvány hiányában a következő sorrendben kell megtárgyalni:
a) a polgármester tájékoztatója a lejárt határidejű határozatokról, valamint egyéb a polgármester két ülés között tett intézkedéséről és egyéb eseményekről szóló tájékoztatója és az átruházott hatáskörben hozott intézkedésekről szóló beszámolója
b) rendeletalkotásra irányuló előterjesztések
c) munkaterv szerinti napirendek, egyéb határozati javaslatot tartalmazó előterjesztések
d) egyéb tájékoztatók
e) interpellációk
f) képviselői kérdések
g) egyéb közérdekű bejelentések, javaslatok.
(2) A tájékoztatókhoz csak kérdés tehető fel és a tájékoztatókra és a kérdésekre adott válaszokról vita nem indítható.
Az előterjesztés és az előterjesztések rendje
18. § (1) Előterjesztésnek minősül a képviselőtestület, a bizottság, a polgármester, vagy valamely képviselőtestületi képviselő által javasolt:
1. rendeleti javaslat
2. határozati javaslat
3. beszámoló.
(2) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést a polgármesternél az ülést megelőzően 21 nappal (a 23. § (2) bekezdésben foglalt esetet kivéve) írásban kell benyújtani.
(3) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
(4) [29] A képviselőtestülethez előterjesztést nyújthatnak be:
1. képviselők,
2. polgármester, alpolgármester,
3. bizottság,
4. jegyző,
5. akit a polgármester felkér.
(5) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:
1. az előterjesztő megnevezését;
2. az előterjesztés készítőjét;
3. az előterjesztés tárgyát;
4. az előzetes véleményezés megtörténtét;
5. a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját;
6. a döntési javaslatok indokait;
7. a határozati javaslatot, illetve a rendelet tervezetét;
8. a határidőt, a végrehajtásért, illetve az ellenőrzésért felelős megnevezését.
(6) Tájékoztató-jelentés határozati javaslat nélkül is előterjeszthető.
19. § Az előterjesztés kiküldésekor még nem ismert olyan kérdésekben, amelyekben sürgős döntést kell hozni, az ülésen is lehet előterjesztést kiosztani és felvenni a napirendi pontok közé, melynek feltétele, hogy azt a képviselők egyszerű szótöbbséggel a napirendek közé megszavazzák. Az előterjesztés felvételének szavazásra történő bocsátása előtt a polgármesternek, illetve az előterjesztőnek meg kell indokolni annak szükségességét és rövid tartalmát.
Interpelláció
20. § (1) Az interpelláció olyan felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban kell, hogy álljon az önkormányzat hatáskörének ellátásával, illetőleg annak valamely – az önkormányzat irányítása alá tartozó – szervezet hatáskörébe kell tartoznia.
(2) [30] A képviselő a Képviselőtestület ülésén – napirendek lezárása után - a polgármestertől, az alpolgármestertől, az Önkormányzati bizottság elnökétől és a jegyzőtől önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat).
(3) Az interpellált az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – legfeljebb 5 percben köteles válaszolni. Ha a megkérdezett írásban ad választ, válaszát minden képviselőhöz el kell juttatni. Az elfogadásáról azonban ekkor is (a következő) testületi ülésen kell dönteni.
(4) Ha az interpelláció benyújtására a Képviselőtestület ülését megelőzően legalább 8 nappal sor került, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni.
(5) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A Képviselőtestület részletesebb kivizsgálást is elrendelhet, ezzel megbízhatja a polgármestert, az alpolgármestert, a bizottság elnökét.
(6) Ideiglenes bizottság is megbízható a kivizsgálással, valamint a kivizsgálás bármely szakaszában külső szakértő is bevonható. A kivizsgálásban az interpelláló képviselő maga is részt –vehet.
(7) A Képviselőtestület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásról. Ha a testület nem fogadja el a választ, annak vizsgálatát az 5. pont szerint kell lefolytatni.
Képviselői kérdés és közlemény
21. § (1) [31]A képviselő a képviselőtestület ülésén a polgármesterhez, alpolgármesterekhez, jegyzőköz, és a bizottság elnökéhez kérdést intézhet.
(2) A kérdés: az önkormányzat feladatkörébe tartozó, szervezeti, működési, döntési és előkészítő jellegű felvilágosítás kérés, amely nem kapcsolódik az ülés napirendjeinek témaköréhez, és nem sorolható az interpelláció fogalomkörébe.
(3) A kérdéshez hozzászólásnak viszontválasznak nincs helye, a válasz elfogadásáról a képviselőtestület nem dönt.
(4) A kérdés elmondására és a válaszra 3-3 perc áll rendelkezésre.
(5) Amennyiben a kérdezett a választ az ülésen nem tudja azonnal megadni, úgy köteles arra 15 napon belül írásban válaszolni, mely írásos választ egyidejűleg valamennyi képviseli részére meg kell küldeni.
22. § A képviselő a közérdeklődésre számot tartó bejelentéseket, kérdéseket a képviselői közlemények keretében legfeljebb egyszer, 2 perc időtartamban terjesztheti elő. A közleményekhez kérdésnek, hozzászólásnak nincs helye.
Képviselői indítvány
23. § (1) A képviselő a – képviselőtestület feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben – munkatervben nem szereplő képviselői indítványt terjeszthet elő, amelynek meg kell felelnie az előterjesztésekkel szemben támasztott alaki követelményeknek.
(2) A képviselői indítványokat legalább a képviselő-testületi ülést megelőző 5 nappal kell a polgármesternek írásban leadni.
(3) Az önálló indítványt a polgármester a testületi ülés meghívójában napirendi javaslatként tünteti fel, és annak mellékleteként kiküldi.
(4) A képviselő-testületi ülés előtt csak a napirendekhez vagy az önkormányzati feladatokhoz kapcsolódó kiegészítő anyagok oszthatók ki.
A tanácskozás rendje
24. § (1) [32]A képviselőtestületi ülést a polgármester vagy a 6. § (2) bekezdésben meghatározott személy (levezető elnök) vezeti, akinek a munkáját a jegyző segíti.
(2) Az ülést a polgármester nyitja meg és a határozatképesség szempontjából megállapítja a jelenlévő képviselők számát.
(3) A polgármester az ülés tartama alatt az egyes napirendi pontokkal kapcsolatos határozathozatalnál is ellenőrzi a határozatképességet.
(4) A polgármester, illetve az előterjesztő javasolhatja – maximum 3 perces indokolással – a napirendi pont tárgyalásának megszakítását vagy a napirendi pont határozathozatal nélkül történi lezárását. Erről a képviselőtestület vita nélkül – egyszerű szótöbbséggel – dönt, egyúttal meghatározza a napirendi pont szükség szerinti kiegészítését, illetve tárgyalásának új időpontját.
(5) A képviselőtestületi ülésen résztvevő képviselők, illetve minden jelenlévő személy köteles a tanácskozás rendjét fenntartani és méltóságát tiszteletben tartani.
(6) A polgármester gondoskodik a képviselőtestületi ülés rendjének fenntartásáról.
(7) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében a polgármester:
1. A tárgytól eltérő vagy önmagát ismétlő felszólalót figyelmezteti, ismétlődő figyelmeztetés esetében megvonja tőle a szót. Akitől a szót megvonták, az ugyanabban a tárgykörben nem szólalhat fel újra;
2. Rendreutasítja azt a képviselőt, aki a testületi ülés méltóságát sértő kifejezés használ. Súlyos esetben jegyzőkönyvi megrovásban részesítheti a képviselőt,
3. Rendzavarás esetén figyelmeztetésben részesíti a rendbontót. Amennyiben a rendzavarás a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi az ülést határozott időre félbeszakíthatja a jelenlévő képviselők többségének támogató szavazatával.
(8) A polgármester a rend fenntartása érdekében tett – e rendeletben szabályozott – indokolt intézkedései ellen észrevételt tenni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.
(9) A képviselőtestületi ülésen bármilyen címen jelenlévő meghívott, illetve érdeklődő által a tanácskozás rendjének bármilyen módon történő megzavarása az ülés levezető elnökének rendreutasítását vonja maga után.
(10) Az érdeklődők részéről történt ismételt rendzavarás esetén az ülés levezető elnöke az érintetteket a terem elhagyására kötelezheti.
(11) A képviselőtestület ülése alatt a teremben a mobil telefonokat ki kell kapcsolni, illetve csengőhangját el kell némítani akkor is, ha erre a polgármester nem hívja fel a figyelmet.
A képviselőtestület ülésének vezetése
25. § (1) A polgármester minden napirendi pont felett (a tájékoztatók kivételével) köteles vitát nyitni, majd azt lezárni.
(2) Minden napirendnél elsőként az adott napirendi pont előterjesztőjét, őt követően pedig annak a bizottságnak az előadóját illeti meg a szó, mely az adott napirendet bizottsági ülésen előzetesen tárgyalta.
(3) Amennyiben a bizottság előterjesztője vagy a bizottsági elnök, nem a bizottság többségi és kisebbségi véleményének és határozatnak megfelelően ismerteti a bizottság álláspontját, akkor a levezető elnök megvonhatja a szót és ő kérheti fel a bizottság egy jelenlévő tagját, aki ismerteti a bizottsági véleményt.
(4) A bizottsági előterjeszti a bizottság álláspontját és a kisebbségi álláspontot maximum 3 perc időtartamban ismertetheti.
(5) Az előterjesztő szóbeli kiegészítése maximum 5 perc lehet. Az előterjesztő a válaszok megadásánál igénybe veheti a tanácskozási joggal nem rendelkező, de jelenlévő szakértő(k) segítségét is.
(6) A képviselőknek a napirendhez való hozzászólásra a polgármester adja meg a szót.
(7) A hozzászóló mondanivalójának időtartama maximum 5 perc lehet, amibe a kérdésfeltevés ideje nem számít bele.
(8) Második hozzászólásra 2 percben van lehetőség. A polgármester engedélyezheti a többszöri hozzászólást.
(9) A vita lezárását követően a polgármester szavazásra teszi fel a határozati javaslatokat.
(10) A vita lezárására bármelyik képviselő vagy a levezető elnök tehet javaslatot. A képviselőtestület a javaslatról vita nélkül határoz.
(11) [33]A jegyző törvényességi észrevétel esetén köteles felszólalni.
Módosító javaslat
26. § Módosító javaslatot a képviselők a napirendi pont vitájának keretében terjeszthetnek elő.
Ügyrendi javaslat
27. § (1) Az ügyrendi javaslat: a képviselőtestület vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érinti, eljárási kérdésekre vonatkozó javaslat.
(2) Ügyrendi javaslat céljából a képviselők az ülés során bármikor szót kérhetnek, ha a levezető elnök megállapítja, hogy a javaslat nem ügyrendi, a képviselőitől megvonja a szót.
(3) Az ügyrendi javaslat megfogalmazásának időtartama legfeljebb 1 perc lehet.
(4) Az ügyrendi javaslatról a képviselőtestület vita nélkül dönt.
(5) [34]Nem minősül vitának a jegyzőnek az adott ügyrendi javaslat jogszabály ütközése tekintetében kifejtett álláspontja.
A döntéshozatal szabályai
28. § (1) [35]A képviselőtestületi döntéshozatalából történő kizárásra az Mötv. 49. § (1) – (3) bekezdésének szabályait kell alkalmazni.
(2) [36]A Képviselőtestület minősített többségének szavazata szükséges az Mötv. 50. §-ában meghatározottakon kívül az alábbi esetekben:
a) a Képviselőtestület munkaprogramjának, gazdasági programjának, fejlesztési tervének az elfogadása,
b) a településrendezési terv elfogadása,
c) az Önkormányzat vagyonával, tulajdonával való rendelkezés,
d) hitel felvételéhez,
e) kitüntetés, díszpolgári cím adományozása,
f) helyi népszavazás kiírásához,
g) testületi hatáskörök átruházása.
A szavazás módja
29. § (1) A képviselőknek szavazni csak személyesen lehet.
(2) A szavazás jellege nyílt vagy titkos lehet. A nyílt szavazás esetén név szerinti szavazás is elrendelhető.
(3) A levezető elnöknek a vita során elhangzottakat egymástól elkülönítve kell megszavaztatni, mégpedig úgy, hogy előbb a módosító javaslatokat, majd az eredeti javaslatot bocsátja szavazásra. A szavazás eredményének megállapítása után a levezető elnök kihirdeti a végleges határozatot.
(4) A képviselőtestületi ülésen a nyílt szavazás kézfeltartással történik.
Név szerinti szavazás esete
30. § (1) [37]Név szerinti szavazást kell elrendelni az Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben. A képviselői indítványról a képviselőtestület egyszerű szótöbbséggel szavaz.
(2) Név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ABC sorrendben kell az Ügyrendi Bizottság elnökének felolvasni.
(3) A képviselők az „igen” „nem”, illetve a „tartózkodás” szavak érthető kimondásával szavaznak.
(4) Az elnök vagy az őt helyettesítő képviselő a szavazást a képviselők névsorán feltünteti, a szavazatokat külön-külön összeszámolja és kihirdeti a szavazás eredményét. A szavazási névsor a jegyzőkönyv része.
(5) [38]Nem lehet név szerinti szavazást tartani az Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben.
Titkos szavazás lehetőségei
31. §2 A Képviselőtestület titkos szavazást tarthat az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott ügyekben, titkos szavazást tart az alpolgármester választás esetében.
32. § (1) A szavazás titkosságáról és a titkos szavazás módjáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.
(2) A titkos szavazás szavazólapon történik, amelyet a hivatal hivatalos pecsétjével kell ellátni.
(3) Érvényesen szavazni csak a szavazólapon szereplő jelölt(ek)re, döntési alternatívákra lehet.
(4) Igen szavazatnak a jelölt(ek) nevének, illetve a döntési alternatívának az átruházása számít. A szavazáshoz tollat kell használni.
(5) Érvénytelen a szavazat; ha:
1. nem hivatalos – bélyegzőlenyomat nélküli – szavazólapon adták le;
2. ceruzával töltötték ki a szavazólapot;
3. nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy a képviselő kire, illetve milyen döntési alternatívákra szavazott;
4. a szavazó képviselő a megválaszthatónál több jelölt nevét, illetve több döntési alternatívát hagy a szavazólapon.
33. § (1) A titkos szavazás lebonyolításában az Ügyrendi Bizottság vesz részt.
(2) Az Ügyrendi Bizottság megállapítja a titkos szavazás eredményét, melyről tájékoztatja a képviselőtestületet. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül.
(3) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
1. a szavazás helyét és időpontját;
2. a szavazás során hozott határozatokat, fontosabb eseményeket;
3. a szavazás eredményét.
(4) A jegyzőkönyvet az Ügyrendi Bizottság szavazás lebonyolításában résztvevő tagjai aláírásukkal hitelesítik.
34. § A szavazólapoknak a képviselők részére történő átadását a képviselők névjegyzékén jelölni kell.
A testület döntései
35. § (1) A képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkot és határozatokat hoz.
(2) A testület döntéseket naptári évenként kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni: ……./……… (… …) önkormányzati rendelet/határozat.
(3) A rendelet kihirdetésére a helyben szokásos módon, az önkormányzat (Galambok, Ady Endre u. 2.) épület hivatalos hirdetőtábláján kerül sor.
A testületi ülés jegyzőkönyve
36. § (1) A testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2) [40]A jegyzőkönyv készítés szabályaira az Mötv. 52. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.
(3) [41]A választópolgárok a képviselőtestületi előterjesztéseket és az ülések jegyzőkönyveit – a zárt ülés kivételével – Galamboki Közös Önkormányzati Hivatalban (Galambok, Ady u. 2.) tekinthetik meg.
(4) [42]Zárt ülésen hozott döntéseket az ülés végén, de legkésőbb a következő képviselőtestületi ülésen napirend előtt nyilvánosan ismertetni kell.
Együttes ülés[43]
36/A. § (1) A képviselő-testület más település képviselő-testületeivel együttes ülést tarthat.
(2) A képviselő-testületek együttes ülésre szóló meghívót az érintett települések polgármesterei írják alá.
(3) Ha az együttes ülés színhelyeként a Galambok van megjelölve, akkor az együttes ülést Galambok Község polgármestere vezeti, egyéb esetben az érintettek megállapodása szerint történik.
(4) Az együttes ülésen a határozatképességet a résztvevő képviselő-testületek külön-külön megállapított határozat képessége figyelembevételével kell megállapítani.
(5) A napirend vitája után a határozati javaslatot a résztvevő képviselő-testületeknek külön-külön kell szavazásra feltenni. Egybehangzó határozatok meghozatala esetén a javaslatot elfogadottnak kell tekinteni és a jegyzőkönyvben a részdöntések eredményét egy határozatban kell rögzíteni.
(6) Az együttes ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni a képviselő-testület üléseiről készült jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok szerint. A jegyzőkönyvet az érintett települések polgármesterei, jegyző(i) írják alá.
KÖZMEGHALLGATÁS, LAKOSSÁGI FÓRUM
37. § (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetetten, a munkatervben tervezetten közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatás időpontjáról a lakosságot tájékoztatni kell, összehívásáért és meghirdetéséért a polgármester a felelős.
(3) A közmeghallgatáson elhangzottak (közérdekű javaslatok, észrevételek) összegzéséről a közmeghallgatást követi két hónapon belül a polgármester ad tájékoztatást.
(4) [44]A közmeghallgatás technikai lebonyolításáért a jegyző a felelős.
(5) [45]Közmeghallgatás összehívása előtt a polgármester tájékoztatást tesz közzé közmeghallgatás időpontja előtt legalább 5 nappal a következő helyeken:
a) az önkormányzat hirdetőtábláin történő kifüggesztéssel,
b) a településen működő üzletekben
c) a település honlapján
d) képújságban
e) hangos híradó útján
(6) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre a képviselő-testületen lehetőleg azonnal válaszolni kell.
(7) Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat a közmeghallgatáson nem válaszolható meg, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a polgármester vizsgálja.
(8) A kérdést a polgármester 15 napon belül megválaszolja a kérdezőnek. A válaszról a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell.
(9) A közmeghallgatáson a képviselőtestület önálló napirendeket is megtárgyalhat.
38. § Lakossági fórumot kell tartani:
a) a településrendezési szabályzat, valamint a szabályozási tervek elfogadását megelőzően;
b) a lakosság életkörülményeire jelentősen ható helyi önkormányzati döntések előkészítésekor
c) minden olyan kérdésben, amit törvény ír elő.
A képviselő
39. § (1) [46]A képviselő jogállását az Mötv. és a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény rendelkezései határozzák meg.
(2) A képviselő a Bünteti Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 137. § (1) bekezdés g.) pontja szerint hivatalos személynek minősül.
(3) Minden önkormányzati képviselő jogai és kötelezettségei azonosak.
40. § [A képviselő kötelezettségei]
(1) A képviselő köteles:
1. részt venni a képviselőtestület munkájában;
2. olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára;
3. felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint különböző vizsgálatokban
4. rendszeresen kapcsolatot tartani a választókkal, a lakosság közösségeivel;
5. bejelenteni személyes érintettségét döntéshozatalnál;
6. a képviselői minőségében megszerzett vagy tudomására jutott információt megőrizni, azt saját maga és más előnyére, illetve hátrányára felhasználni tilos;
7. köteles megtartani a tudomására jutott állami és szolgálati titkot, valamint köteles figyelembe venni az Alkotmánynak, a Polgári Törvénykönyvnek és a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvántartásáról szóló, az 1993. évi LXIII. törvénynek a magántitok és a személyi adatok védelmére vonatkozó szabályait. Titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll.
8. vagyonnyilatkozatot tenni az 2000. évi XCVI tv. 10/A § (1) bekezdése alapján kell.
(2) A képviselőtestület tagjai és hozzátartozóik vagyonnyilatkozatának kezeléséről, nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló részletes szabályokat a rendelet 3. függeléke tartalmazza.
(3) [47]A képviselő-testület bármely tagja javaslatára 1 havi időtartamra 10 /-kal csökkentheti annak a települési képviselőnek a tiszteletdíját, aki a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, és a képviselő-testület megállapítja, hogy a bejelentési kötelezettsége fennállt.
A Képviselőtestület bizottsága
41. § (1) A képviselő-testület bizottsága előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó - az SZMSZ 2. függelékében meghatározott, átruházott hatáskörben, önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel rendelkező választott testületi szerv.
(2) A bizottság elnökét és tagjainak több, mint felét az önkormányzati képviselők közül kell választani.
42. § (1) A képviselő-testület állandó és ideiglenes (ad hoc) bizottságot hozhat létre.
(2) A képviselő-testület az ideiglenes (ad hoc) bizottságot meghatározott időre vagy feladat elvégzésére hozza létre, amely ezt követően automatikusan megszűnik. Az ideiglenes (ad hoc) bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
43. § (1) [48]Az Mötv. 58. § (1) bekezdésében meghatározott személy a bizottság elnökéül és tagjául nem választható.
(2) A bizottság elnökére a polgármester tesz javaslatot.
(3) A Képviselőtestület az Ügyrendi Bizottságot hozza létre.
44. § Az Ügyrendi Bizottság általános feladatai:
a) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,
b) a képviselőtestület döntéseinek előkészítése érdekében megvitatja és állást foglal a feladatkörébe tartozó ügyekben.
45. § (1) A bizottság tagjainak névsorát az SZMSZ 6. függeléke tartalmazza. A részletszabályokat az SZMSZ rendelkezéseivel összhangban az ügyrendjükben állapítják meg.
(2) A bizottság maga készíti ügyrendjét, maga fogadja el.
(3) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. Az elnököt akadályoztatása esetén az általa kijelölt tag helyettesíti.
(4) Kötelező a bizottság ülését összehívni:
1. a Képviselőtestület döntése alapján
2. a polgármester indítványára
3. bizottsági tagok legalább felének indítványára.
(5) A bizottság határozatképessége és határozathozatalára, a Képviselőtestületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
46. § (1) A Képviselőtestület a munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket a bizottság nyújt be, illetve azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a Képviselőtestülethez.
(2) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
(3) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.
(4) A bizottság azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben azt az Ötv. kötelezővé teszi vagy megengedi. Döntéseiről azonban csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.
47. § A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni.
48. § (1) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint – külön indítványra – a kisebbségi véleményeket tartalmazza.
(2) [49]A munkatervben rögzített bizottsági feladatok megoldásáról és végrehajtásáról mindig jegyzőkönyvet kell készíteni azokon a bizottsági üléseken is, ahol a Képviselőtestület által átruházott hatáskörben születik döntés. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. Az átruházott hatáskörben hozott döntésről a bizottság elnöke a legközelebbi testületi ülésen ad tájékoztatást.
(3) A bizottság a tevékenységéről megbízatási ideje alatt beszámol a Képviselőtestületnek.
(4) A bizottság működésével kapcsolatos ügyviteli teendőket a Polgármesteri Hivatal látja el.
Polgármester, Alpolgármester
A polgármester
49. § (1) A polgármester a választópolgárok által közvetlenül megválasztott tisztségviselő, az önkormányzat képviselőtestületének tagja.
(2) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.
(3) A képviselőtestület a polgármester részére – egyedi döntés alapján – költségátalányt állapíthat meg.
(4) [50]A képviselőtestület a polgármester szabadságának kiadásának engedélyezésének jogát átruházza az Igazgatási és ügyrendi Bizottságra.
(5) [51]Az Igazgatási és Ügyrendi bizottság a polgármester igényének ismeretében – a Ktv. 41/A. §meghatározottak szerint minden év február végéig szabadságolási tervet készít a polgármester tárgyévi szabadságának ütemezéséről. A bizottság a szabadságolási tervet határozattal fogadja el. A szabadság engedély aláírásával az Igazgatási és Ügyrendi Bizottság elnökét hatalmazza fel.
(6) [52]A polgármester szabadság nyilvántartását a jegyző vezeti és gondoskodik a Magyar Államkincstár illetékes igazgatóságához való jelentés megtételéről.
A polgármester feladatai
50. § (1) A polgármester az Mötv. 67. § rendelkezési szerint látja el a feladatait.
(2) A polgármester egyéb feladatai:
a) gyakorolja a testület által átruházott hatásköröket, melyet az SZMSZ 1. melléklete tartalmaz;
b) gondoskodik az önkormányzati intézmények, gazdasági szervezetek, valamint az önkormányzat más szervezetének ellenőrzéséről;
c) segíti a képviselők és a bizottság munkáját;
d) pénteki napon 8-10 óra közötti időtartamban fogadóórát tart.
(3) Amennyiben a képviselőtestületi ülés – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a képviselőtestület törvényben át nem ruházható hatásköreként meghatározott ügyek kivételével minden más ügyben döntést hozhat. A polgármester a döntéséről a közgyűlést a következő ülésen tájékoztatja.
51. § (1) A képviselő-testület az Ötv. 34. § (1) bekezdése alapján a saját tagjai közül egy alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester képviseli az önkormányzatot, szükség szerint helyettesíti a polgármestert.
Az Önkormányzat hivatali feladatainak ellátása
52. § (1) [54]A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előszítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására
a) Galambok Község Önkormányzat Képviselő-testülete,
b) Zalaszentjakab Község Önkormányzat Képviselő-testülete,
c) Sand község Önkormányzat Képviselő-testülete,
d) Pat Község Önkormányzat Képviselő-testülete
megállapodás alapján Közös Önkormányzati Hivatalt hoztak léte, tartanak fenn és működtetnek.
(2) [55]A Közös Önkormányzati Hivatal székhelye Galambok, elnevezése: Galamboki Közös Önkormányzati Hivatal, címe: 8754 Galambok, Ady u. 2.
(3) [56]Az együttműködési megállapodásban kell rögzíteni a Közös Önkormányzati Hivatal fenntartásához való hozzájárulás szabályait, munkáltatói jogok gyakorlásának rendszerét, az együttműködés részletes feltételeit.
(4) [57]A Közös Önkormányzati Hivatal, jegyző tevékenységével, működésével kapcsolatos szabályokat az Mötv, az érintett képviselő-testületek együttes ülésén hozott rendelkezései, valamint a Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata (5. sz. függelék) határozzák meg.
(5) [58]A Közös Önkormányzati Hivatal önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Működését az Mötv. 84. § - 86. §-a, saját SZMSZ-e és az MSZ EN ISO 14001:2005. szabvány előírásai alapján végzi.
53. § (1) Az érintett polgármesterek – pályázat alapján – az Mötv. 83. § meghatározottak szerint, a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki.
(2) A jegyző tartós távolléte, akadályoztatása esetén- a jegyzői helyettesítését igazgatási ügyintéző látja el. A jegyző helyettesítésének megvalósítása az önkormányzat és a település működőképességét nem veszélyeztetheti[60]
(3) A jegyző vezeti a közös önkormányzati hivatalt, megszervezi annak munkáját, ellátja a Mötv. 81. § (3) bekezdésében, valamint a külön jogszabályban meghatározott feladatokat.
54. § (1) [61]A jegyző köteles jelezni a testületnek, a bizottságoknak és a polgármesternek az Mötv. 81. §. (3) bekezdés e) pontja alapján, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel.
(2) A Hivatal igény és szükség szerint köteles adatokat szolgáltatni és jelentést készíteni a Képviselőtestületnek és az Önkormányzati bizottságnak.
A LAKOSSÁGGAL VALÓ KAPCSOLATI FORMÁK
55. § (1) A képviselőtestület - a költségvetésben meghatározott összeg erejéig - anyagilag is támogatja a lakossági önszerveződő közösségek tevékenységét, illetőleg a közösségekkel együttműködik.
(2) Az együttműködés formái:
a) közmeghallgatás
b) képviselői fogadóóra
c) a képviselő-testület ülésének nyilvánossága (az érdeklődők a részükre meghatározott helyen az ülésen részt vehetnek, a képviselőtestület engedélyével az ülésen felszólalhatnak)
d) lakossági fórumok.
(3) A lakossággal való élő és szorosabb kapcsolattartást szolgálja a képviselőtestület dokumentumainak széles körben való ismertetése.
AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA ÉS VAGYONA
56. § Az önkormányzat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, valamint a végrehajtására vonatkozó jogszabályok szerint gazdálkodik.
57. § A gazdasági programot a képviselőtestület az alakuló ülést követi 6 hónapon belül fogadja el ha az egy választási ciklus idejére szól. Ha a meglevő gazdasági program az előző cikluson túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselőtestület az alakuló ülést követő 6 hónapon belül köteles megvizsgálni és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni, vagy módosítani.
58. § [[63]]
59. § [[64]]
60. § (1) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az önkormányzatot megilleti vagyoni értékű jogokból áll.
(2) Az önkormányzat vagyontárgyainak nyilvántartását, elidegenítésének, megterhelésének, vállalkozásba vitelének, illetve más célú hasznosításának lehetőségeit külön rendelet tartalmazza.
(3) A képviselőtestület az önkormányzat vagyonának növelése érdekében részt vehet gazdasági vállalkozásokban. Az önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelősségének mértéke nem haladja meg a vagyoni hozzájárulásának mértékét.
(4) A képviselő-testület az ügyek eredményesebb megvalósítása érdekében a meglévő alapítványait működteti és közérdekű kötelezettség vállalásokat tehet.
XII. fejezet[65]Munkaruha biztosítása
60/A. § Galambok Község Önkormányzata a szociális segítő részére munkaruhát biztosít az alábbiak szerint:
a) Évente: 1 db köpeny, 1 db sapka
b) Két évente: 1 db esőköpeny.
Záró rendelkezések
61. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő 1. napon lép hatályba.
(2) A jelen SZMSZ hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a képviselőtestület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 80/2007. (X.16.), 5/2007. (IV. 28.), 2/2005. (II.15.) rendeletével módosított 5/2003. (IV.17.) önkormányzati rendelet.
(3) Az SZMSZ megtekinthető Galambok Önkormányzat Polgármesteri Hivatalában (Galambok, Ady Endre u. 2.)
3. melléklet
Az 5. § a Galambok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (I. 17.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 31. § a Galambok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (I. 17.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 8. melléklet a Galambok Község Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (VI. 7.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 8. melléklet a Galambok Község Önkormányzat Képviselő-testülete 13/2021. (VI. 23.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 8. melléklet a Galambok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (I. 17.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.