Galambok Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) 17. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011.CXII. törvény 5.§ (3) bekezdésében valamint a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 42.§ (3) bekezdésében foglaltakra, a következőket rendeli el:

1. §

(1) Galambok Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) a település közigazgatási területén közterületi térfigyelő rendszert működtet.

(2) A közterületi térfigyelő rendszer az önkormányzat tulajdonát képező műszaki eszközök összessége, amelyek biztosítják a közterületi képfelvétel jogszabályban előírt módon történő rögzítését és az esetleges továbbítását.

2. §

A közterületi térfigyelő rendszer célja:

a) az állampolgárok biztonságérzetének növelése, a jogsértések visszaszorítása,

 b) a bűnmegelőzés,

 c) a rendőrség bűnüldöző tevékenységének segítése,

d) a bűnüldözésben, bűnmegelőzésben az állampolgárok személyi és vagyonbiztonságának növelésében tevékenykedő szervezetek közötti együttműködés elősegítése,

e) a közterületen található vagyon megóvása és felügyelete,

f) az általános közbiztonság növelése, a közterület általános rendjének megóvása és biztosítása.

3. §

Az önkormányzat a közterületi térfigyelő rendszer üzemeltetésével és kezelésével a 1994. évi XXXIV § alapján a 42.§ (3) bekezdése alapján Nagykanizsai Rendőrkapitányság, Nagykanizsa, Király u. 49. –t bízza meg.

4. §

A közterületi térfigyelő rendszer üzemeltetésére, kezelésére önálló adatkezelői minőségében a hatáskörébe tartozó ügyekben a térfigyelő rendszer által készített felvételek rögzítésére, felhasználására, továbbítására és törlésére az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, valamint a 1994. évi XXXIV törvényben foglaltak szerint köteles eljárni.

5. §

A közterületi térfigyelő rendszer üzemeltetésének és működtetésének költségeit az önkormányzat a költségvetéséről szóló rendeletben biztosítja.

6. §

(1) A közterületi térfigyelő rendszer részeként működő képfelvevővel megfigyelt közterületek kijelöléséről és a kijelölés visszavonásáról a képviselő-testület határozatban dönt.

(2) A megfigyelt közterületek felsorolását az 1. függelék tartalmazza, melynek naprakész állapotban tartásáról a jegyző köteles gondoskodni a képviselő-testület által a kijelöléssel összefüggésben hozott határozatok alapján.

7. §

Ez a rendelet 2017. január 01- én lép hatályba.

Bertók Ferenc                                                                                   Vlasicsné Dörgönye Márta

 polgármester                                                                                                jegyző

Kihirdetve:

Galambok, 2016. november 29.

Vlasicsné Dörgönye Márta

jegyző

függelék a 16/2016. (XI.28.) önkormányzati rendelethez

A képviselő-testület döntése értelmében a közterületi térfigyelő rendszer részét képező képfelvevőkkel megfigyelt közterületek felsorolása:

1. kamera megfigyelt terület: Galambok, Ady Endre út 2. (kültéri)

2. kamera megfigyelt terület: Galambok, Ady Endre út 2. (beltéri)

3. kamera megfigyelt terület:Galambok, Ady Endre út 2-20.

4. kamera megfigyelt terület:Galambok, Szabadság út 1- 9.

5. kamera megfigyelt terület:Galambok, Petőfi S utca 2-8.

6. kamera megfigyelt terület:Galambok Ady Endre út 2 előtti tér.

Részletes indoklás

1. § Meghatározza az illetékességi területet, illetve a közterületi térfigyelő rendszer fogalmát.

2. § A közterületi térfigyelő rendszer rendeltetését és célját határozza meg.

3. § A közterületi térfigyelő rendszer üzemeltetésének személyi feltételeit határozza meg.

4. § Az adatkezelői minőség és az adatkezelés törvényi feltételeinek megfeleltetéséről rendelkezik. Szabályozza az adatok rögzítésének, továbbításának, törlésének törvényi feltételeit. Figyelembe veszi és hivatkozik az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról, illetve a közterület-felügyeletről szóló törvényi szabályozást. 5. § Költségviselésről rendelkezik, a költségeket minden évben a költségvetési rendeletben szerepeltetni kell, amíg működik a térfigyelő rendszer.

6. § A képfelvevők helyét rögzíti a függelék.

7. § Rendelet hatályba lépéséről rendelkezik.

Vlasicsné Dörgönye Márta

Jegyző

Előterjesztés Galambok Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2016. november 28-án tartandó ülésére

Tárgy: Térfigyelő kamera üzemeltetésének feltételei

Tisztelt Képviselő-testület!

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke az önkormányzat területén kiépíteni kívánt térfigyelő rendszer tárgykörben az NAIH-4125-2/2012/V szám alatt kiadta az állásfoglalását. Dr. Péterfalvi Attila elnök aláírásával megjelent állásfoglalás a következőket tartalmazza: „A 2011. évi CXII. törvény 5. §-a szerint személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul vagy azt törvény közérdeken alapuló célból elrendeli. A hatályos szabályozás szerint közterületi térfigyelő rendszert a rendőrség és a közterületfelügyelet üzemeltethet. Az állásfoglalás szerint a létrehozandó közterület-felügyeleti rendszert önkormányzati rendeletben kell szabályozni, mely rendeletnek tartalmaznia kell – többek között – hogy a rendszer milyen célból jön létre, hogyan működik, milyen adatfajták kezelésére, és milyen esetekben kerül sor, valamint azt, hogy a rögzített adatokat meddig lehet tárolni.” Hangsúlyozni kell, hogy a 2011. évi CXII. törvény 65. §-ában foglaltak szerint mind a rendőrséget, mind az önkormányzatot, mint adatkezelőket bejelentési kötelezettség is terheli, melynek értelmében a személyes adatokat kezelő adatkezelő köteles e tevékenysége megkezdése előtt a hatóságnak nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni a törvényben meghatározottakat.

A közterület-felügyeleti rendszer létrehozása nem kötelező. Ha azonban a települési önkormányzat a felügyelet létrehozása mellett döntött, akkor a működtetést csak a törvény által rögzített formában teheti meg.

A képfelvevő elhelyezéséről valamint a képfelvevővel megfigyelt közterület kijelöléséről a Képviselő-testület dönt. (A törvénynek ezen szakaszát, az előterjesztés módját és a Képviselő-testület döntésének a formáját pontosította a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke állásfoglalásában, előírta a rendeleti jogalkotást.)

Hangsúlyozandó tehát, hogy a képfelvevő elhelyezéséről, valamint a képfelvevővel megfigyelt közterület kijelöléséről a Képviselő-testület dönt. A kamerák felszereléséhez engedélyre tehát nincs szükség, de egy szakmai előterjesztés és annak képviselő-testületi jóváhagyása a jogszerű üzemeltetés feltétele.

Megjegyezendő, hogy a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény 3. § (2) bekezdés d) pontja felhatalmazza a polgárőr egyesületet, mely szerint önkéntesen közreműködhet a közterületen közbiztonsági, bűnmegelőzési, valamint bűnüldözési célból elhelyezett képfelvevő által rögzített felvételek megfigyelésében.

Újabb megfigyelés alá vont területről, valamely megfigyelt terület elhagyásáról a képviselő-testület továbbra is határozatban dönt, az nem fog rendeletmódosítást igényelni, a függelékben lévő lista automatikusan aktualizálásra kerül. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet a rendelettervezet elfogadására és támogatására.

A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. Törvény az alábbiakat tartalmazza:

Képfelvétel, hangfelvétel, kép- és hangfelvétel készítése¹⁹⁰

42. §¹⁹¹ (1)¹⁹² A rendőrség a rendőri intézkedéssel, illetve az ellátott szolgálati feladattal összefüggésben az intézkedéssel érintett személyről, a környezetéről, illetőleg a rendőri intézkedés szempontjából lényeges körülményről, tárgyról képfelvételt, hangfelvételt, kép- és hangfelvételt (a továbbiakban: felvétel) készíthet.

(2)¹⁹³ A rendőrség közterületen, ahol az közbiztonsági, bűnmegelőzési, illetve bűnüldözési célból igazolhatóan szükséges, bárki számára nyilvánvalóan észlelhető módon képfelvevőt helyezhet el és felvételt készíthet.

(3)¹⁹⁴ A (2) bekezdés alapján elhelyezésre kerülő képfelvevő szükségességéről, a képfelvevővel megfigyelt közterület kijelöléséről a rendőrség előterjesztésére az illetékes települési önkormányzat dönt. A képfelvevő elhelyezési és üzemeltetési költségeinek biztosítására az önkormányzat és az illetékes rendőrkapitányság az e törvényben meghatározott keretek között megállapodást köthet. A rendőrség a képfelvevők elhelyezésére, a megfigyelt területre vonatkozó adatokat a központi szerv honlapján közzéteszi.

(4) A képfelvevő által megfigyelt területre belépő személyek tájékoztatását elősegítő módon figyelemfelhívó jelzést, ismertetést kell elhelyezni a képfelvevők elhelyezéséről, az adatkezelés tényéről.

(5)¹⁹⁵ A rendőrség a határátkelőhely és az államhatár őrzése, a határforgalom ellenőrzése és a határátkelőhely rendjének fenntartása céljából képfelvevőt helyezhet el és felvételt készíthet.

(5a)¹⁹⁶ A rendőrség a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott őrzött szállás területén - a lakóhelyiségek, a tisztálkodás céljára szolgáló helyiségek és a WC-k kivételével - bűnmegelőzési, valamint az őrzésbiztonsági feltételek ellenőrzése céljából képfelvevőt helyezhet el és felvételt készíthet.

(5b)¹⁹⁷ A rendőrség a segélyhívások fogadásával összefüggésben, a segítségnyújtási kötelezettség teljesítése, a segélyhívás alapján szükséges intézkedések megtétele céljából a fogadott segélyhívásokról felvételt készíthet.

(5c)¹⁹⁸ A rendőrség az előállító egység előterében és a rendőrségi fogda területén - a zárka, a WC és a tisztálkodásra szolgáló helyiség kivételével - a fogvatartás rendjének biztosítása, bűncselekmények, szabálysértések és fegyelmi vétségek megelőzése, továbbá a fogvatartott életének, testi épségének megóvása céljából elektronikus formában kép, hang vagy kép és hang együttes felvételére, továbbítására és rögzítésére alkalmas elektronikus megfigyelési eszközt helyezhet el, amellyel felvételt készíthet.

(5d)¹⁹⁹ Ha a fogvatartott korábban öngyilkosságot kísérelt meg, a saját testi épsége elleni önkárosító cselekményt követett el, vagy a fogvatartással összefüggésben észlelt körülmények alapján megalapozottan feltehető, hogy a fogvatartott ilyen cselekményt fog elkövetni, ezért a fogvatartott életének, testi épségének megóvása érdekében viselkedésének folyamatos nyomon követése szükséges, a rendőrség az előállító helyiségben, valamint a rendőrségi fogda zárkájában kép vagy kép és hang továbbítására alkalmas, felvételt nem rögzítő megfigyelési eszközt helyezhet el.

(5e)²⁰⁰ Az állam működése szempontjából kiemelten fontos, illetve a Kormány által létesítmény és rendezvénybiztosítási intézkedés céljából kijelölt és a rendőrség által védett, továbbá a rendőrség kezelésében lévő létesítmények rendjének és jogszerű működésének védelme, illetve az abban tartózkodók biztonsága érdekében a létesítmény folyosóin, a közös használatú - a megfigyelés elől az emberi méltóság védelme érdekében el nem zárt - helyiségeiben, valamint a létesítmények területét határoló külső falakon és kapuknál a rendőrség képfelvevőt helyezhet el és felvételt készíthet.

(6)²⁰¹ Az

a)²⁰² (1), (2), (5) és (5e) bekezdésben foglaltak alapján készített felvétel, illetve az abban szereplő személyes adat

aa) bűncselekmény, szabálysértés vagy a közlekedés szabályainak megsértése miatt indult büntető-, szabálysértési vagy más hatósági eljárás során,

ab) titkos információgyűjtés keretében,

ac) körözött személy vagy tárgy azonosítása érdekében,

ad) a rendőri intézkedés jogszerűségének közigazgatási eljárásban történő vizsgálata céljából, vagy

ae) az érintett személy jogainak gyakorlása érdekében,

b)²⁰³ (5a) és (5c) bekezdésben foglaltak alapján készített felvétel, illetve az abban szereplő személyes adat csak a rögzítés helyszínén elkövetett bűncselekmény, szabálysértés vagy fegyelmi vétség miatt indult büntető-, szabálysértési vagy fegyelmi eljárás során, vagy a rendőri intézkedés jogszerűségének közigazgatási eljárásban történő vizsgálata céljából, illetve az érintett személy jogainak gyakorlása érdekében

c)²⁰⁴ (5b) bekezdés alapján készített felvétel, illetve az abban szereplő személyes adat a segélyhívó számon fogadott hívással összefüggésben elkövetett, a segélyhívás során említett bűncselekmény vagy szabálysértés miatt indult büntető- vagy szabálysértési eljárás során vagy a segélyhívást követő intézkedés jogszerűségének közigazgatási eljárásban történő vizsgálata céljából, illetve az érintett személy jogainak gyakorlása érdekében

használható fel.

(7) Ha a (6) bekezdésben megjelölt eljárás lefolytatásához vagy az ott meghatározott egyéb célból azokra nincs szükség,

a)²⁰⁵ az (1) és (5e) bekezdés alapján rögzített felvételt a rögzítést követő harminc nap elteltével,

b) a (2) bekezdés alapján rögzített felvételt a rögzítést követő öt munkanap elteltével,

c)²⁰⁶ az (5), (5a) és (5c) bekezdés alapján rögzített felvételt a rögzítést követő három munkanap elteltével,

d)²⁰⁷ az (5b) bekezdés alapján rögzített felvételt a rögzítést követő egy év elteltével

törölni kell.

(8)²⁰⁸ A szabálysértési vagy büntetőeljárás megindításához és lefolytatásához szükséges adatok és információk biztosítása céljából - ha ilyen cselekmény elkövetésére utaló adat vagy információ a (7) bekezdés szerinti időtartamon belül merül fel - az adatkezelő rendőri szerv a (2) és (5) bekezdés alapján rögzített adatok kezelésének határidejét legfeljebb harminc napig meghosszabbíthatja. Ha ezen időtartamon belül nem indul olyan szabálysértési vagy büntetőeljárás, amelyben a felvételek felhasználhatók, az adatokat haladéktalanul törölni kell.

(9) Ha a felvétel felhasználására a (6) bekezdés szerinti eljárásokban kerül sor, az adatok kezelésére az alapul szolgáló eljárás szabályait kell alkalmazni.

42/A. §²⁰⁹ (1)²¹⁰ A 42. § (7) és (8) bekezdésében meghatározott határidőn belül a 42. § (1), (2), (5)-(5c) és (5e) bekezdése szerint rögzített felvételből - jogszabályban meghatározott szabálysértési, bűnüldözési, igazságszolgáltatási, valamint nemzetbiztonsági feladatok ellátása céljából - a nyomozó hatóság, a szabálysértési hatóság, az ügyészség, a bíróság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a terrorizmust elhárító szerv, a közlekedés szabályainak megsértése miatt közigazgatási hatósági eljárást folytató hatóság, nemzetközi jogsegély keretében külföldi hatóság, jogainak gyakorlása érdekében az érintett, valamint a jogszabály alapján eljárás kezdeményezésére irányuló jogának gyakorlása érdekében harmadik személy igényelhet adatot.

(1a)²¹¹ A rendőrség a segélyhívást követő intézkedés lefolytatása céljából az intézkedés lefolytatására feladat- és hatáskörrel rendelkező egészségügyi szervet, hivatásos katasztrófavédelmi szervet a segélyhívásokkal kapcsolatban a rendőrség által kezelt adatok továbbításával értesíti.

(2)²¹² A rendőrség a felvétel kezelése során köteles megtenni az ahhoz szükséges szervezési, technikai és egyéb adatbiztonsági intézkedéseket, hogy az érintett személy személyes adatait, így különösen magántitkait és magánéletének körülményeit illetéktelen személy tudomására jutásától megóvja.

(3) Az, akinek jogát vagy jogos érdekét a felvétel rögzítése érinti, a 42. § (6) bekezdésében megjelölt eljárás lefolytatásához vagy az ott meghatározott egyéb cél érdekében kérheti, hogy az adatot annak kezelője az adat továbbításáig, de legfeljebb harminc napig ne törölje.

(4) A (3) bekezdés szerinti kérelem benyújtására a felvétel rögzítésétől számított, a 42. § (7) bekezdés a) pontjában meghatározottak szerinti harminc napon, a 42. § (7) bekezdés b) pontjában meghatározottak szerinti öt, illetve a 42. § (7) bekezdés c) pontjában meghatározottak szerinti három munkanapon belül, a jog vagy jogos érdek valószínűsítésével van lehetőség.

(5) Bíróság vagy más hatóság megkeresésére a rögzített felvételt haladéktalanul meg kell küldeni. Ha a (3) bekezdés szerinti kérelem benyújtásától számított harminc napon belül nem kerül sor megkeresésre, a rögzített felvételt törölni kell.

Előzetes hatásvizsgálat

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. § (1) bekezdése alapján a jogszabály előkészítője – a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű – előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit.

Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről önkormányzati rendelet esetén a helyi önkormányzat képviselő-testületét tájékoztatni kell.

Ennek megfelelően az elvégzett előzetes hatásvizsgálat megállapításait az alábbiak szerint ismertetem:

Társadalmi hatás: A térfigyelő rendszer létrehozásának közbiztonsági hatása jelentős, növekszik az állampolgárok biztonságérzete, és csökken az elkövetett bűncselekmények száma.

Gazdasági, költségvetési hatás: A térfigyelő rendszer kiépítésével kapcsolatos költségeket az önkormányzat költségvetési rendelete tartalmazza.

Környezeti és egészségi következmények: A rendelet végrehajtásának nincs a környezetre vagy az egészségre gyakorolt hatása.

Az adminisztratív terheket befolyásoló hatás: Az adminisztrációban változás nem következik be. A térfigyelő rendszer működtetésével kapcsolatos többletadminisztráció elhanyagolható.

A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának következménye: Az új rendelet elfogadása szükségszerű, mivel jogkövető módon figyelembe vesszük a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság NAIH-4125- 2/2012/V. számú állásfoglalását.

A jogszabály végrehajtásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: A rendelet végrehajtásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek rendelkezésre állnak.

A fentiek alapján kérem a Tisztelt Képviselő-testülettől a közterületi térfigyelő rendszerről szóló önkormányzati rendelet elfogadását.