Galambok Község Önkormányzat Képviselő-testület

  8/2018. (V.31.)

önkormányzati rendelete a településkép védelméről

Galambok Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontban, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1.1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 29. § (3) és 57. § (2) és (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Zala Megyei Kormányhivatal Állami Főépítészének, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságnak, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala és a Miniszterelnökség Örökségvédelemért Felelős Helyettes Államtitkársága, valamint a partnerségi rendelet szerinti résztvevők véleményének kikérésével a következőket rendeli el

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja, hatálya és alkalmazása

1. § E rendelet célja Galambok Község településképének, épített környezetének megőrzése érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.

2. § E rendelet területi hatálya Galambok Község közigazgatási területére terjed ki.

3. § E rendelet előírásait Galambok Község Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) Képviselő-testülete által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.

2. Értelmező rendelkezések

4. § E rendelet alkalmazásában:

1. Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben nem korlátozott.
2. Cégtábla: A cég nevét és székhelyét feltüntető tábla.
3. Címtábla: Az intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla.
4. Fényreklám: tartószerkezeten elhelyezett, reklám megjelenítésére alkalmas led panel, videófal, monitor.
5. Hirdető-berendezés: hirdetések, reklámok elhelyezésére szolgáló, fixen rögzített vagy mozgó, közterületről érzékelhető szerkezet, mely képi, illetve hang effektusok megjelenítésére, valamint információk tárolására is alkalmas.
6. Hirdetővitrin: közösségi célú hirdetések elhelyezésére szolgáló, közterületről látható, átlátszó burkolattal ellátott berendezés.
7. Óriásreklám: az A0 (841x1189 mm) méretet meghaladó méretű, hirdetések elhelyezésére alkalmas közterületről látható építmény.
8. Pasztellszín: a színek világos, kis telítettségű árnyalatai, melyek között  előnyben kell részesíteni a meleg árnyalatokat, mint a bézs, narancs, sárga, barna, vörös árnyalatai.
9. Rikító szín: nagy telítettségű, élénk, erőteljes, figyelemfelkeltő színek.
10. Védett érték: helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény, építményrész, egyéb elem.

II. Fejezet

A helyi védelem

3. A helyi védelem célja

5. § (1) A helyi védelem célja Galambok Község településképe és történelme szempontjából meghatározó, hagyományt őrző építészeti örökségeinek védelme, a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

2. A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő értékek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.

4. A helyi védelem fajtái

6. § (1) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.

2. A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely

1. építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,
2. táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre,
3. szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra,
4. az a)-c) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy egy részére terjedhet ki.

3. Az egyedi védelem alatt álló épített értékek listáját a 2. sz. melléklet tartalmazza.

5. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai

7. § (1) A helyi védelem alá helyezést vagy annak megszüntetését bármely természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet - írásban - a polgármesternél kezdeményezheti.

2. A helyi építészeti örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a települési önkormányzat feladata.
3. A helyi védelem alá helyezésre, valamint a megszüntetésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

1. a védelemre javasolt, ill. a védett érték megnevezését,

1. egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát,
2. területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,

2. a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot,
3. a kezdeményezés rövid indokolását,
4. a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

4. A védelem megszűnik, ha

1. a helyi védett érték helyrehozhatatlanul megsemmisül,
2. a helyi védett érték magasabb jogszabályi védettséget kap, vagy
3. ha a Képviselő-testület a helyi védelmet megszünteti.

5. A helyi védetté nyilvánításról, annak módosításáról, vagy megszüntetéséről értesíteni kell:

1. az érintett ingatlan tulajdonosát (tulajdonosait) postai úton,
2. műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,
3. az illetékes építésügyi hatóságot,
4. a kezdeményezőket.

8. § A helyi védelem alá helyezést elrendelő, vagy azt megszüntető önkormányzati rendelet hatályba lépésétől számított 15 napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését.

9. § (1) A helyi egyedi védelem alá helyezett építmény, közterülettel határos építményrészlet, alkotás, utcabútor csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg, amelynek a védelem tárgyának megnevezése mellett a következő szöveget kell tartalmaznia: „Galambok Község Önkormányzata által védetté nyilvánított helyi érték - évszám”. A tábla anyaga kő, fa, vagy fém.

2. A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről a polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.
3. A helyi védettség tényét közlő táblán kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a védett értéken vagy annak környezetében. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.

6. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása

10. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.

2. A nyilvántartás tartalmazza:

1. a védett érték megnevezését,
2. a védett érték nyilvántartási számát,
3. a védett érték azonosító adatait (alkotó megnevezése),
4. a védelem típusát,
5. a védett érték helymeghatározásának adatait, - területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, (utca, házszám, helyrajzi szám),
6. a védelem rövid indokolását az értékvizsgálat alapján,
7. a védett értékhez fűződő korlátozásokat,
8. a védett érték állapotfelmérésének adatait,
9. a helyreállítási javaslatot,
10. a védett értékhez kapcsolódó támogatásokat,
11. a védett értékkel kapcsolatos intézkedéseket (tulajdoni lapon jogi jelleg feltüntetése, törlése).

3. A nyilvántartás naprakész vezetéséről a jegyző gondoskodik.

7. A védettséghez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

11. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.

2. A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

8. A helyi védelemmel érintett ingatlanok költségviselése

12. § (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karban tartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.

2. A támogatás mértékét az önkormányzat Képviselő-testülete évente a költségvetésben határozza meg.
3. Az (1) bekezdés szerinti önkormányzati támogatás csak az esetben nyújtható, ha:

1. a védett értéket a tulajdonos megfelelő módon fenntartja (karbantartja), azt neki felróható módon nem károsítja,
2. a karbantartással és az építéssel összefüggő előírásokat és szabályokat maradéktalanul betartja,
3. a tényleges munka szabályszerűen kerül elvégzésre.

III. Fejezet

Településképi szempontból meghatározó területek

9. Galambok Község településkép szempontjából meghatározó területei

13. § (1) Az önkormányzat a településkép szempontjából meghatározó területekként jelöli ki Galambok Község teljes közigazgatási területét:

1. Belterület,
2. Kertes területek,
3. Külterület,
4. Örökségvédelmi területek: műemlékek és műemléki környezet, valamint régészeti lelőhelyek területe.
5. Táj- és természetvédelmi területek: országos jelentőségű védett természeti területek (ex lege védett lápterület) Natura 2000 terület, országos ökológiai hálózat övezete, térségi jelentőségű tájképvédelmi övezet, védett természeti területek, tájképvédelmi övezet.

2. A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását az 1. számú melléklet, a táj- és természetvédelmi területek lehatárolását az 1. sz. függelék, az örökségvédelemmel érintett területek felsorolását a 4. sz. függelék tartalmazza.

IV. Fejezet

Településképi követelmények

10. Településképi szempontból meghatározó területeken az építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények

14. § (1) A község közigazgatási területén az épületek külső megjelenésében kerülendők a feltűnő, tájidegen építési elemek, a harsány, rikító színek.

2. Az utcaképben közvetlenül megjelenő épületek, építmények tetőfedésére hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez nem alkalmazható.
3. A harsány színű, faluképbe nem illő tetőfedő anyag alkalmazása nem engedhető meg.
4. Homlokzatokon és tetőhéjazatként zavaró fényhatást okozó, tükröződő felületek nem alkalmazhatók.
5. Az épületek homlokzatainak, nyílászáróinak színezésére rikító színek használata településkép-védelmi szempontból nem megengedett.
6. Az ingatlanok kerítéseinek színezésére rikító színek nem alkalmazhatók.

11. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

11.1 Belterület

15. § (1) A területen meg kell tartani a településképet meghatározó, jellemző beépítési módokat.

2. A homlokzat felújításnak a közterületről látható épülethomlokzat egészére ki kell terjednie.
3. Saroktelek esetén a lakóépület mindkét utcai homlokzatát homlokzatszerűen kell kialakítani.
4. Az állattartó épületek utcai telekhatáron, ill. attól 3,0 m-en belül lévő utcára néző homlokzatán nyílászáró, ill. szellőző berendezés nem létesíthető.
5. A terepszint alatti építmények létesítése nem veszélyeztetheti a szomszédos telkeken meglévő építmények állagát.

11.2 Kertes területek

16. § (1) A területen elhelyezhető építményt az adott terület építési hagyományainak megfelelően kell kialakítani.

2. Az épületek külső megjelenítéséhez elsősorban hagyományos építőanyagokat (kő, tégla, vályog, fa, cserép, nád) kell használni.
3. A területen lakókocsi, lakókonténer hátsókertben helyezhető el.

11.3 Külterület

17. § (1) A településképi szempontból meghatározó területen épületet, építményt úgy kell elhelyezni, hogy telepítésével, műszaki megoldásaival alkalmazkodjon a természetes terepadottságokhoz.

2. Mezőgazdasági területen elhelyezhető építményeket az adott terület építési hagyományainak megfelelően kell kialakítani.

12. A közterületekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

18. § (1) Az utak, parkolók fásítása kötelező kertészeti kiviteli tervek szerint, a közműelhelyezések figyelembe vételével történhet.

2. Fásítás, fasor kialakítása során a 2. sz. függelék szerinti tájban honos fa- és cserjefajokat kell alkalmazni, a 3. sz. függelékben felsorolt fafajok kizárásával.
3. Az egységes utcaképi megjelenés érdekében az egyes utca, vagy útszakaszok mentén azonos fafajú fasorokat kell létesíteni.
4. A közterületen elhelyezhető építményekkel szembeni elvárások a következők:

1. Árusítópavilon településképbe illeszkedő módon létesíthető. Egy-egy közterületi szakaszon csak azonos formájú, anyagú és színű pavilonok állíthatók fel.
2. A közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek a település teljes területén egységes kialakításúak legyenek.

5. Közterületi burkolat bontása akkor végezhető, amennyiben a helyreállítás a burkolatszéltől számított legalább 1,5 m távolságig történik meg, kivéve kiselemes burkolat esetén; kiselemes burkolatbontás esetén a javítást az eredetivel megegyező színű, formájú és méretű kiselemes burkolattal lehet elvégezni.

13. Zöldfelület kialakítására vonatkozó egyedi építészeti követelmények

19. § (1) A telkek területének burkolatlan, be nem épített részét zöldfelületként kell kialakítani.

2. A településképi szempontból meghatározó területeken a telepítendő növényfajok kiválasztásakor a tájban honos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajokat kell telepíteni olyan fajok kiválasztásával, amelyek megfelelnek a termőhelyi feltételeknek, összhangban vannak az adott területnek és környezetének funkcióival. A fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzékét a 2. sz. függelék tartalmazza.
3. A településképi szempontból meghatározó területeken a 3. sz. függelékben szereplő növényfajok nem alkalmazhatók.

14. Táj- és természetvédelmi területekre vonatkozó építészeti követelmények

20. § (1) Az országos ökológiai hálózat övezetében az ökológiai kapcsolatok zavartalan működését biztosítani kell.

2. A természetvédelmi területen a kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.
3. A védett természeti területeken:

1. új villamos energia-ellátási, táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhető;
2. a beépítésre nem szánt területeken a 10 m-nél magasabb építmények elhelyezése – a kilátók, hidak, víztárolók és védelmi célú, álcázott távközlési antennák kivételével – tilos;
3. egyéb közművezetékek és műtárgyaik, szerelvényeik csak rejtett, illetve növényzettel takart módon helyezhetők el.

15. Helyi védelem alá helyezett értékekre vonatkozó építészeti követelmények

21. § Helyi védelem alatt álló keresztek felújítása során az eredeti anyaghasználatot és formai elemeket kell követni.

22. § (1) Egész építmény, vagy szerkezeti elemek bontása csak a teljes műszaki és erkölcsi avulás esetén lehetséges. A műszaki okokból szükségessé váló bontás esetén az építményről felmérési dokumentációt és fotókat kell készíteni, ennek archiválásáról gondoskodni kell.

2. Helyi védett épület bontására csak a védettség 7.§ szerinti megszüntetését követően kerülhet sor.

16. Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

23. § (1) A tervezett lakóépületek és intézmények homlokzatára szerelt gépészeti kapcsolószekrények és a dobozok helyét és a színét, az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva lehet kiválasztani. A berendezések a közmű üzemeltetők előírásainak figyelembe vételével az épületek alárendelt homlokzatára szerelhetők, illetve építhetők a kerítésbe.

2. Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény (a tetősíkból kiállók kivételével) a homlokzat vagy tetőhéjazat színéhez illeszkedően alakítható ki.
3. Klímaberendezés kültéri egysége, elektronikus hírközlési építmények és berendezései (antennák, antennatartó szerkezetek, stb.) valamint távközlési, adatátviteli berendezés kültéri egysége lakóterületen lévő utcai homlokzaton, tetőfelületen, valamint szomszédos, beépíthető ingatlanra néző tetőfelületen nem helyezhető el kivéve műszaki szükségszerűség.

17. Felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények elhelyezésére vonatkozó közös szabályok

24. § (1) A településképi szempontból meghatározó területen a felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények a településképi és tájképvédelmi szempontok figyelembe vétele mellett helyezhetők el.

2. Belterületen, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a villamos-energia ellátás hálózatai föld feletti vezetésűek, új villamos-energia elosztási, közvilágítási vezetékeket és az elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell feszíteni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot lehetőleg földkábelbe fektetve kell építeni.
3. Tájképvédelmi, illetve tájkarakter megőrzése szempontjából kiemelt jelentőségű területen új villamosenergia ellátási, a táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetők, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana.
4. A közművezetékek elhelyezésénél, átalakításánál elsőbbséget kell biztosítani a fasorok, a közcélú növényzet elhelyezhetőségének.
5. Közművezeték, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.
6. Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, illetve a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.
7. Közterületen lámpákkal káprázást, vakítást, ártó fényhatást okozni nem szabad, ingatlan használatát korlátozni tilos.
8. A fényszennyezés elkerülésének érdekében a kültéri világítás a tényleges használat idejéhez igazítandó, illetve 22 óra, vagy éjfél után közvilágítás fénye csökkenthető.
9. Jelentősebb energiaigény növekedés esetén a tervezett transzformátorok helyét a beépítéssel összehangoltan a környezetbe illesztve kell kijelölni.

18. Vezeték nélküli elektronikus hírközlési sajátos építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok

25. § A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére nem alkalmas területek az alábbiak:

1. belterület,
2. táj- és természetvédelmi területek.

26. § A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére alkalmas területek – a környezetbe illesztés feltételeivel – az alábbiak:

1. elsősorban a meglévő antennatartó-szerkezet igénybevételével,
2. egyéb, védelem alatt nem álló mezőgazdasági terület.

19. Reklámra, reklámhordozóra, cég- és címtáblára vonatkozó általános településképi követelmények

27. § (1) A település reklámok, reklámhordozók, cég-, címtáblák és cégérek csak a jelen rendeletben előírt célra és módon, településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően helyezhető el, a 104/2017.(IV.28.) Korm.rendelet 1. és 2. mellékletei által meghatározott területfelhasználású területen és módon.

2. Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett reklámhordozót, reklámtartóberendezést, hirdető-berendezést, tájékoztató (információs) rendszert, cég-, címtáblát, cégért a tulajdonosnak 30 napon belül el kell távolítania. Felújítást követően az új településképi előírások szerint helyezhetők el.

28. § Helyi népszavazás, rendezvény, vagy a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében az esemény napját megelőző 3 naptári hét időszakban az eseményre vonatkozó tájékoztató reklámhordozó, reklám, molinó, transzparens, hirdetmény a közterületen, illetve magánterületen elhelyezhetők.

20. Cég- és címtáblára vonatkozó településképi követelmények

29. § (1) Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla, információs vagy más célú berendezés épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.

2. Új épület létesítésénél, meglévő épületek átalakításánál vagy homlokzatának felújításakor a közterülettől látható felületen cég-, címtáblát, cégért úgy lehet elhelyezni, hogy az épület architektúráját ne változtassa meg.
3. Az épületeken elhelyezhető cégérek szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.
4. Táblaszerűen kialakított cégér felülete nem haladhatja meg az 1,0 m²-t. Műemléki környezetben, műemléképületen, helyi értékvédelmi területen táblaszerűen kialakított cégér legnagyobb magassági vagy szélességi mérete nem haladhatja meg a 0,5 m-t és összfelülete nem lehet 1,0 m²-nél nagyobb.

21. Reklámra, reklámhordozóra vonatkozó településképi követelmények

30. § (1) A0-ás (841x1189 mm), illetve ezt meghaladó ívméretű óriásreklám a település közigazgatási területén nem helyezhető el.

2. A település területén az épületek tetőzetén reklámhordozók, fényreklámok nem helyezhetők el.
3. Épülethomlokzaton reklám, reklámhordozó felület, gépjárműforgalmat nem zavaró elhelyezéssel és mérettel helyezhető el.
4. Plakát, falragasz az épületek közterület felé néző homlokzatain nem helyezhető el.
5. A település közigazgatási területén reklámhordozó és reklám – a településképvédelméről szóló törvényben meghatározott kivétellel – az alábbi fokozott védelem alatt álló területeken, közterületen és magánterületen sem helyezhető el:

1. helyi jelentőségű védett érték területén;
2. műemlékek és műemléki környezet területén;
3. országos jelentőségű védett természeti területeken, Natura 2000 területen, országos ökológiai hálózat övezetén, térségi jelentőségű tájképvédelmi övezet területén, védett természeti területeken;
4. tájképvédelmi övezet területén, egyedi tájérték területén;
5. régészeti érdekű területen és a régészeti lelőhely területen;
6. helyi jelentőségű természetvédelmi területen és védett természeti érték területén.

6. Reklámcélú védőháló, illetve ponyva – az építés, felújítás ideje alatt, de legfeljebb 6 hónapos időtartamra - épületállványon elhelyezhető, amennyiben azt más jogszabály nem tiltja. A felületen továbbá az építkezésre vonatkozó tájékoztatás, épületterv, látványterv tüntethető fel.
7. Építési reklámháló kihelyezése az építési tevékenység időtartamára településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően lehetséges

31. § (1) Az épületeken elhelyezhető reklámhordozó szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.

2. Fényreklám kialakítására vonatkozó előírások:

1. a reklámok csak alacsony fényintenzitásúak lehetnek,
2. nem alakítható ki villogó effektussal, illetve
3. a lakások rendeltetésszerű használatát nem zavarhatja.
4. Üzlethelyiségenként legfeljebb egy db álló A1-es méretű kétoldalas vagy fordított „V” alakú mobil reklámtábla helyezhető el a közterületen, mely az üzlet kirakatától maximum 1,5 méterre állhat, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.
5. Belterületen 1,0 m²-es nagyságot meghaladó reklám, reklámhordozó szerkezet nem helyezhető el, és nem engedélyezhető 1,0 m² felületet meghaladó reklámjellegű homlokzatfestés sem.

22. Információs vagy más célú berendezések elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények

32. § (1) Legfeljebb 1,0 x 1,5 m felületű, önkormányzat által kifüggesztett hirdetéseket, információkat tartalmazó hirdető vitrin közterületen elhelyezhető.

2. Közvilágítási oszlopokon, oszloponként 1 db, maximum A1-es ívméretű, (840x597mm), nem világító kialakítású információs berendezés elhelyezhető.

33. § A tájékoztató táblák, köztárgyak és hirdető berendezések elhelyezésénél elsősorban a 3. sz. mellékletben e célra kijelölt helyeket kell figyelembe venni.

V. Fejezet

A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

23. Rendelkezés a szakmai konzultációról

34. § (1) A településkép védelme érdekében a település főépítésze - alkalmazása hiányában a polgármester -  szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről.

2. Az építtetőnek vagy meghatalmazottjának az építés megkezdése előtt szakmai konzultációt kell kérni, ha:

1. Ha a tervezett építési tevékenység a lakóépület egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó, ún. „egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység” alapján történő új lakóépület építése, illetve meglévő épület bővítése történik.
2. A telken belül olyan támfal megbontására, elbontására kerülne sor, ami a szomszéd telekre, az azon elhelyezkedő épületekre is hatással lehet.
3. Lakóépület magastetőtől (25-45°) eltérő tetőkialakítása esetén.
4. Fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz készített építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban.
5. Új elektronikus hírközlési építmény elhelyezése esetén:

131. műtárgynak minősülő antenna szerkezetnél, ha annak bármelyirányú mérete a bruttó 6 m-t meghaladja,
132. antennatartó szerkezet méretétől függetlenül a szerkezetre antenna felszerelésénél, ha az antenna bármelyirányú mérete a 4,0 m-t meghaladja.

3. A szakmai konzultáció iránti kérelmet a polgármesternek címezve kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell:

1. az építtető vagy kérelmező nevét, címét, telefonos elérhetőségét,
2. a tervezett építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát, az építési tevékenység rövid leírását, az építési munka jellegétől függően indokolt esetben rajzi munkarészek csatolását.

4. A polgármester a kérelmezőt a konzultáció időpontjáról postai úton, vagy e-mailben értesíti.
5. A szakmai konzultációról emlékeztető készül.
6. A szakmai konzultáció díj és illetékmentes.

24. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció véleményezésének szempontjai

35. § (1) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének.

2. Építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban különösen vizsgálni kell, hogy:

1. azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az épített környezethez,
2. teljesíti-e a helyi védettségű területek, épületek, építmények esetében az értékvédelemmel kapcsolatos előírásokat és elvárásokat,
3. a külső megjelenés megfelel-e az e rendelet előírásainak
4. a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
5. összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
6. a tető hajlásszögének kialakítása és a tetőfelépítmények megfelelően illeszkednek-e a környezet adottságaihoz, illetve megfelel-e a településképi rendeletben előírtaknak,
7. a homlokzat színezése utcaképi szempontból megfelelő-e,
8. a gépészeti berendezések és azok tartozékainak településképi megjelenése megfelelő-e,
9. meglévő építmény bővítése esetén a homlokzatot is érintő felújítás, átalakítás, emeletráépítés illeszkedik-e az adott épület struktúrájához, valamint a meglévő utcaképbe
10. megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, burkolatát, műtárgyait, valamint növényzetét.

VI. Fejezet

A településképi véleményezési eljárás

25. A településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre

36. § (1) Településképi véleményezési eljárást (a továbbiakban: véleményezési eljárás) kell lefolytatni az alábbi esetekben:

1. új építmény építési engedélyezési eljárásakor,
2. meglévő építmény bővítésére, valamint a településképet érintő átalakítására irányuló építési, fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően, amelynél a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerinti területi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre, és amennyiben összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt nem kezdeményezett az építtető.

37. § A polgármester a véleményét a 36. § felsorolt esetekben az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapítja.

26. A településképi véleményezés szempontjai

38. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

2. A településképi véleményezési eljárás a Kormányrendeletben foglaltak szerint kerül lefolytatásra.

27. A településképi véleményezési eljárás szabályai

39. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatási iránti kérelmet az e rendelet 4. mellékletében foglalt mintának megfelelően kell benyújtani.

2. A településképi vélemény kialakításánál a Kormányrendeletben meghatározott szempontokat és e rendelet előírásait kell figyelembe venni.

VII. Fejezet

A településképi bejelentési eljárás

28. A településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre

40. § A Településképi bejelentési eljárást a polgármester folytatja le, az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapozva.

41. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. mellékletében felsorolt, építési engedély nélkül végezhető építési munkák közül:

1. Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése esetén, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t.
2. Önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása esetén.
3. Építménynek minősülő, háztartási hulladék elhelyezésére szolgáló hulladékgyűjtő és - tároló, sorompó, árnyékoló elhelyezése esetén, amennyiben közterületről látható.

2. A község teljes közigazgatási területére vonatkozóan településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:

1. meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, valamint az önálló rendeltetési egységek számának változásakor, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználata korábbi rendeltetéshez képest

1. jelentősen megváltoztatja az ingatlanon belüli gépkocsi-forgalmat,
2. többlet-parkolóhelyek kialakítását teszi szükségessé,
3. amennyiben a meglévő lakó rendeltetés megváltoztatása történik, illetve lakórendeltetésre történő változás kerül kialakításra,
4. érinti a közterület kialakítását, a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet,
5. érinti a kapcsolódó közterület közúti vagy gyalogos, kerékpáros forgalmát.

2. védett épület közterületre néző homlokzatán történő színezés, új tetőhéjalás, nyílászáró csere esetén.
3. településképet meghatározó területen az építmények homlokzatára, tetőfelületére, az építési telek kerítésére, kerítéskapujára vagy támfalára rögzített

53. kirakat kialakítása,
54. reklám-felületet is tartalmazó előtető, napvédő ponyva elhelyezése esetén.

4. helyi védett értéken cégér, üzletfelirat stb. elhelyezése tekintetében.

42. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) kormányrendeletben szereplő általános településképi követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél.

29. A településképi bejelentési eljárás véleményezésének szempontjai

43. § (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

2. A településképi bejelentési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma:

1. megfelel-e a helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben foglalt előírásoknak,
2. kidolgozása a szakmai tájékoztatás szerint történt-e,
3. a b) pont szerinti előírásoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.

3. Az építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:

1. azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az épített környezethez,
2. a külső megjelenés megfelel-e az e rendelet előírásainak
3. összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
4. megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, burkolatát, műtárgyait, valamint növényzetét.

4. A polgármester a tervezett építési tevékenységet a bejelentést követő 15 napon belül hatósági határozatban, a Kormányrendeletben megfogalmazott követelmények teljesülésétől függően a Kormányrendeletben foglaltak szerint tudomásul veszi vagy megtiltja.

30. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai

44. § (1) Az ügyfél a polgármesternél kezdeményezi a településképi eljárást, – papíralapú – bejelentés formájában.

2. Az eljárás megindításához szükséges bejelentőlapot az 5. melléklet tartalmazza.
3. A településképi bejelentési eljárás díj- és illetékmentes.

VIII. Fejezet 

A településképi kötelezés, a településkép-védelmi bírság

31. A településképi kötelezési eljárás

45. § (1) Településképi követelmény megszegésének minősül az e rendelet előírásainak nem megfelelő építés, az előírásoktól eltérő szín és anyaghasználat, formai kialakítás, valamint a 34-44. §-ban felsorolt településkép-érvényesítő eszközök szerinti követelmény:

1. elmulasztása,
2. alapján lefolytatott eljárásban hozott döntéstől eltérő végrehajtása,
3. alapján lefolytatott eljárásban hozott döntés végre nem hajtása.

2. Az önkormányzat polgármestere kötelezési eljárást folytat le és szükség esetén kötelezést (az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására) bocsát ki.
3. A településképi kötelezési eljárásban – a kötelezés jogerőre emelkedésétől számított legfeljebb 30 napos határidő kitűzésével – fel kell hívni az érintettet a kötelezés tárgyát képező állapot megszüntetésére.

32. A településkép-védelmi bírság

46. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete, amennyiben a kötelezésben foglalt határidő eredménytelenül telt el, a kötelezettel szemben 10.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedő, közigazgatási bírságnak minősülő településkép-védelmi bírság kiszabását rendeli el, melyet a kötelezési eljárást lefolytató polgármester szab ki.

2. A településképi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:

1. a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
2. a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
3. a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
4. a jogsértő állapot időtartamát,
5. a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
6. a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
7. a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.

3. A településkép-védelmi bírságot határozatban kell kiszabni, és tértivevényes levél útján kell kézbesíteni a bírsággal sújtott érintettnek.
4. A településkép-védelmi bírság megfizetésének módja közvetlenül az Önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel.
5. A bírság ismételten is kiszabható, a településképi követelmények teljesítéséig.

IX. Fejezet

Záró és átmeneti rendelkezések

33. Hatályba léptető rendelkezések

47. § (1) E rendelet a kihirdetést követő nap lép hatályba.

2. E rendeletet a hatályba lépését követően indult eljárásban kell alkalmazni.

34. Hatályon kívül helyező rendelkezések

48. § (1) Hatályát veszti Galambok Község Önkormányzat Képviselő-testületének a reklámelhelyezésekről szóló 15/2017. (XI.29.) számú Önkormányzati rendelete.

2. Hatályát veszti Galambok Község Önkormányzat Képviselő-testületének a településképi bejelentési eljárásról és településképi kötelezésről szóló 16/2017. (XI.29.) számú Önkormányzati rendelete

Galambok, 2018. május 28.

                       Bertók Ferenc                                                  Vlasicsné Dörgönye Márta       

                        polgármester                                                                  jegyző

Indokolás  a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelethez.

Általános indokolás

Az Országgyűlés a települések jellegzetes és értékes arculatának megóvása, kialakítása, az épített és a természeti környezet egységes védelme, egyben az építési beruházások gyors és sikeres megvalósíthatósága érdekében megalkotta a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényt (továbbiakban: Településképi törvény). A Településképi törvényben foglaltak végrehajtásának egyik eszköze az önkormányzatok által kidolgozandó településképi rendelet, amelynek tartalmi elemeit, valamint készítésük, módosításuk, egyeztetésük és elfogadásuk szabályait a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rend.) szabályozza.

A Településképi törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján  Önkormányzatunk (a továbbiakban: önkormányzat) a településkép védelméről szóló rendeletben szabályozza az általa közvetlenül igazgatott területe esetén a településképi követelményeket és településkép-érvényesítési eszközöket.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. § (7) bekezdés felhatalmazása alapján rendeletben állapítja meg a helyi építészeti értékek védelme érdekében a védetté nyilvánításról, a védettség megszüntetésének eljárásáról és a védettség érdekében biztosított önkormányzati támogatási és ösztönzőrendszer mértékéről és módjáról szóló szabályokat, továbbá a Településképi törvény 12. § (3) bekezdés felhatalmazása alapján a fővárosi helyi építészeti értékvédelem alá vont építmények esetében a településképi véleményezési eljárás részletes szabályait.

A településkép védelméről szóló rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az egyéb önkormányzati rendeletben szereplő településképi követelményeket, településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszert, valamint az önkormányzati településkép-érvényesítési eszközöket nem lehet alkalmazni.

 Az önkormányzat az előkészítés során a teljes körű nyilvánosság biztosításával és a Korm. rend.-ben meghatározottak alapján az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter és az illetékes nemzeti park igazgatósága véleményének kikérésével alkotta meg a településkép védelméről szóló rendeletét.

A helyi védelem keletkezésének és megszűnésének szabályai biztosítani kívánják, hogy a védetté nyilvánításra irányuló kezdeményezéseket értékvédelmi vizsgálat alapján készített értékvédelmi dokumentáció alapozza meg. Ezzel biztosítható az ötletszerű vagy az építészeti értékek védelmének szándékától eltérő indíttatású kezdeményezések kiszűrése, és megteremthető az alapja a megalapozott döntéshozatalnak és a szakszerű értékőrző tevékenységnek.

A műemlékek, műemléki környezetek, műemléki jelentőségű területek (MJT) - összefoglaló néven országos (nemzeti) örökség - és a helyi építészeti örökség viszonyát az Étv. 57. § (1)-(2) bekezdése úgy határozza meg, hogy a helyi építészeti örökség védelme az országos egyedi műemléki védelemre nem terjedhet ki, ugyanakkor az országos területi műemléki védelemben helyi egyedi védelem lehetséges.

A fenntartásra, korlátozásokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályok hivatottak elérni azt a célt, hogy a helyi védettségű építészeti örökség építészeti értékei hosszú távon is megőrizhetőek legyenek, hiszen társadalmi érdek a legértékesebb épületállomány jó minőségben való fennmaradásának biztosítása, a védett épületegyüttesek karakterének megőrzése.

A helyi egyedi építészeti településképi követelmények rögzítik azokat a szabályokat az anyaghasználat, a tömegformálás, a homlokzatalakítás, a védett építmények környezetében lévő táj- és kertépítészeti alkotások, valamint a képzőművészeti alkotások vonatkozásában, amelyekkel biztosítható a védett értékek megfelelő minőségű felújítása, helyreállítása vagy kiegészítése.

A helyi védettségű építészeti örökség építészeti értékeinek megőrzése szakmai és anyagi támogatással is segíthető, annak érdekében, hogy a tulajdonosok az átlagoshoz képest nagyobb költséggel és speciális szakmai ismeretekkel megvalósítható értékőrző felújításaik során ne maradjanak magukra. Szakmai támogatás a jelenleg hatályos jogszabályi környezetben elsősorban településképi véleményezés útján adható.

Részletes indokolás

Az 1-3 §-hoz Meghatározza a rendelet területi hatályát, célját és alkalmazását.

4. § az értelmező rendelkezéseket tartalmazza.

1. §  A helyi védelem célját, fajtáira vonatkozó szabályokat irja elő

7-9.§: A helyi védelem alá helyezés valamint megszüntetés szabályairól szól.

10.§ A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása

11.§ A védettséghez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

12.§ A helyi védelemmel érintett ingatlanok költségviselése

13.§ Településképi szempontból meghatározó területeket jelöli ki.

14.§ Településképi szempontból meghatározó területeken az építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelményeket írja elő.

15-18.§. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelményeket tartalmazza., igy a zöldfelület kialakítására vonatkozó előírásokat, a zöldfelület kialakítására vonatkozó előírásokat,

19.§ A közterületekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

20.§ Táj- és természetvédelmi területekre vonatkozó építészeti követelmények

21-22.§ Helyi védelem alá helyezett értékekre vonatkozó építészeti követelmények

23. § Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

24. § Felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények elhelyezésére vonatkozó közös szabályok

25-26.§ Vezeték nélküli elektronikus hírközlési sajátos építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok

1. § Reklámra, reklámhordozóra, cég- és címtáblára vonatkozó általános településképi követelmények

29.§ Cég- és címtáblára vonatkozó településképi követelmények

30-31§ Reklámra, reklámhordozóra vonatkozó településképi követelmények

32.§     Információs vagy más célú berendezések elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények

33.§ A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció, a Rendelkezés a szakmai konzultációról

34.§  A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció véleményezésének szempontjai

35.§ A településképi véleményezési eljárás, annak alkalmazási körét, 37.§ szempontjait, 38.§ eljárási szabályait tartalmazza.

39- 43.§ A településképi bejelentési eljárás, annak alkalmazási körért, A településképi bejelentési eljárás véleményezésének szempontjait, eljárás szabályait tartalmazza.

44-45.§ A településképi kötelezés, a településkép-védelmi bírság, a településképi kötelezési eljárás szabályait tartalmazza.

46.§ hatályba léptető rendelkezések

47.§ a hatályon kívül helyező rendelkezések mely szerint: Hatályát veszti Galambok Község Önkormányzat Képviselő-testületének a településképi bejelentési eljárásról és településképi kötelezésről szóló 16/2017.(XI.29.) számú Önkormányzati rendelete.

Hatályát veszti Galambok Község Önkormányzat Képviselő-testületének a reklámelhelyezésekről szóló 15/2017.(XI.29.) számú Önkormányzati rendelete.

ELŐZETES HATÁSVIZSGÁLATI LAP

(a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. §-a alapján)

A tervezett jogszabály várható következményei, különösen

a) Társadalmi, gazdasági, költségvetési hatása:

A rendeletnek társadalmi, gazdasági, költségvetési hatása az egymillió forintig terjedő bírság kiszabásának lehetőségében mutatható ki.

b) Környezetei, egészségi következményei: Nem releváns

c) Adminisztratív terheket befolyásoló hatása: A módosító rendelet-tervezet elfogadásának nem mutatható ki adminisztratív terheket befolyásoló hatása.

d) Egyéb hatása: Nem releváns.

e) A rendelet megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei: A rendelet megalkotásának szükségessége abban mutatható ki, hogy kihirdetésre került a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény, mely érinti a helyi rendeletet. A módosítás elmaradása a Kormányhivatal törvényességi felhívását eredményezheti.

f) Alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, tárgyi, pénzügyi feltételek rendelkezésre állnak.

Galambok, 2018. május 15.

Vlasicsné Dörgönye Márta

            jegyző