E rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő, a szociális rászorultságtól függő, pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárás és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.

(1) A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat közigazgatási területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező

(2) A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat közigazgatási területén élő hontalanokra.

(3) A rendelet hatálya kiterjed az 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 4. § (2)-(3) bekezdéseiben meghatározott hajléktalan személyekre a törvényben szabályozott esetekben.

(4) A rendelet hatálya kiterjed a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint az önkormányzat közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

(1) E rendelet az alábbi szociális ellátásokat szabályozza:

(2) E rendeletben megállapított pénzbeli és természetbeni szociális ellátások – részben vagy egészben történő – finanszírozására az Önkormányzat költségvetésében kell előirányzatot biztosítani.

(3) Önkormányzati pénzforrásból finanszírozott ellátások:

(4) Az önkormányzat által megállapított szociális ellátásokat a Hivatal utalja ki, és elkészíti az utalásokkal, kifizetésekkel kapcsolatos dokumentumokat és gondoskodik az egyes ellátási formákhoz kapcsolódó társadalombiztosítási járulék és az egészségügyi hozzájárulás utalásáról, valamint a Magyar Államkincstárral való elszámolásról a külön jogszabályban meghatározottak szerint.

(5) A közfoglalkoztatáshoz, valamint az önkormányzat által, egyéb szociális ellátásokhoz igénybe vett kötött felhasználású támogatások elszámolásának és nyilvántartásának egységes formáját Gazdálkodási szabályzatban kell rögzíteni. A központosított támogatások felülvizsgálatát a belső ellenőrzési tervben biztosítani kell.

(1) A rendelet meghatározza a pénzbeli, a természetbeni és a személyes gondoskodás körében nyújtott ellátások Szt-ben nem szabályozott feltételeit, a szociális rászorultságot, valamint az ellátások iránti igények benyújtásának, elbírálásának, folyósításának, felülvizsgálatának és ellenőrzésének szabályait.

(2) E rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokkal kapcsolatos eljárás kérelemre, vagy hivatalból indulhat.

(3) Az ellátás iránti kérelmet az érdekelt, illetve az terjeszti elő, aki a rászoruló helyzetéről tudomást szerez. A kérelmet szóban, vagy írásban Galamboki Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban Hivatal) lehet előterjeszteni. A házi segítségnyújtás iránti kérelmet a Zalakarosi Szociális Alapellátó Szolgálat vezetőjéhez lehet szóban vagy írásban előterjeszteni.

(4) Az eljárás során az igénylőnek nyilatkozni kell saját és együtt élő családtagjai, továbbá a lakásfenntartási támogatás igénylése esetén a háztartásban élők

(5) Ha a jogosultság elbírálásához szükséges adatok, igazolások, nyilatkozatok, bizonyítékok az ellátás megállapítására jogosult szervnél rendelkezésre állnak, azokat újból bekérni nem lehet.

(6) Nem köteles az ügyfél olyan adatok igazolására, amelyet valamely hatóság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell, és annak a Hivatal általi beszerzését törvény lehetővé teszi, továbbá az ügyfél írásban felhatalmazást ad az igazolások beszerzésére.

(7) A kérelemnek teljes egészében helyet adó elsőfokú döntés esetén ellenérdekű ügyfél hiányában mellőzhető a döntésből az indokolás és a jogorvoslatról szóló tájékoztatás.

(8) A Hivatal a bejelentett és nyilvántartásba vett adatok valódiságát ellenőrizni jogosult.

(9) Amennyiben a szociális ellátást kérő az általa kérelmezett ellátás helyett más ellátásra lenne jogosult, erre a tényre a kérelme elutasításáról szóló határozatban a figyelmét fel kell hívni, illetve az ellátást részére hivatalból meg lehet állapítani.

(10) Az igénylő köteles szociális és anyagi helyzetének feltárásában közreműködni. Így az Szt.4. §-ának megfelelő jövedelemigazolásokat, nyilatkozatokat, költségeket igazoló okmányokat, számlákat a kérelemmel együtt rendelkezésre bocsátani.

(11) A szociális rászorultságtól függő ellátások igénylése esetén az érdekelt köteles nyilatkozni arról, hogy saját ellátására tartási-, öröklési- vagy életjáradéki szerződést kötött-e.

(12) Amennyiben az érdekeltnek vagy családtagjának vállalkozásból vagy vagyonhasznosításból van jövedelme, illetve kétség merül fel a nyilatkozata valódisága tekintetében a Hivatal kérheti az NAV igazolását a jövedelemalap tisztázása érdekében.

(13) A Hivatal az érdekelt szociális helyzetéről szükség esetén környezettanulmányt készít. Nem kell környezettanulmányt készíteni, ha az életkörülmények az eljáró hatóság előtt ismertek.

(14) Amennyiben az érdekelt az Szt-ben valamint e rendeletben előírt adatközlési kötelezettségének a megadott határidőre nem tesz eleget, a környezettanulmány felvételét nem teszi lehetővé, a kérelmet el kell utasítani.

(15) Az egy főre jutó jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni az Szt.4. § (1) bekezdés i.) pontja szerinti rendszeres pénzellátásokat.

(16) A jövedelemtől függő szociális ellátások jogosultságának elbírálása érdekében a kérelmező köteles nyilatkozni e rendeletben szabályozott ellátások esetében e rendelet 1–8. melléklete szerinti formanyomtatványon saját és a családtagjai, illetve a háztartásában élők jövedelmi viszonyairól. A kérelemhez csatolni kell a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről szóló igazolásokat vagy azok fénymásolatát.

(17) Mellőzni kell a jövedelem-nyilatkozatot és a vagyoni helyzetről szóló nyilatkozatot, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző három hónapon belül már részesült olyan ellátásban, amelyhez a jövedelmi-és vagyoni helyzetét igazolta, és vélelmezhető, hogy helyzetében nem történt a jogosultságát érintő változás. Erről a kérelmező írásban köteles nyilatkozni.

(18) A vagyoni helyzettől függő szociális ellátások jogosultságának elbírálása érdekében a kérelmező köteles nyilatkozni e rendelet melléklete szerinti formanyomtatványon saját és a családtagjai, illetve a háztartásában élők vagyoni helyzetéről.

(19) Ha a hatáskör gyakorlója a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el az Szt. 17. §-ban foglaltak figyelembevételével. A visszafizetés méltányosságból részben vagy egészben akkor engedhető el, ha a visszafizetés olyan helyzetet eredményezne, amely a kötelezett, illetve családja megélhetését súlyosan veszélyezteti, vagy aránytalanul nagy terhet jelent.

(20) Megélhetést súlyosan veszélyeztető, vagy aránytalanul nagy terhet jelentő élethelyzetnek kell tekinteni, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem egyedül élő esetén a szociális vetítési alap összegének másfélszeresét, egyéb esetben szociális vetítési alap összegét nem haladja meg, és az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott értékű vagyonnal nem rendelkeznek.

(21) Kérelemre a visszafizetésre részletfizetés is engedélyezhető, a részletfizetés időtartama azonban nem lehet hosszabb, mint az ellátás jogosulatlan igénybevételének időtartama.

(22) Az Önkormányzat a Képviselőtestülete feladat- és hatáskörébe utalt – a rendeletben szabályozott kivételekkel - kérelmek elbírálását a Polgármesterre ruházza át.

(23) A Települési támogatások megállapítása, folyósítása során e rendeletben nem szabályozott eljárási szabályok tekintetében az Szt. 4-24. §a-ban, a 63/2006. (III.27.) Korm. rendeletben meghatározottakat kell alkalmazni.

(1) A Képviselő-testület az e rendeletben meghatározottak szerint nyújt települési támogatást eseti jelleggel a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő családok, illetve személyek részére elsősorban az 1993. évi III. törvény (továbbiakban Sztv.) 45. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben

(2) A Sztv. 45. § (4) bekezdésében foglaltakon túl

(3) Települési támogatás igényelhető:

(1) Települési támogatás állapítható meg a 5. § (2) bekezdésében meghatározott azon személynek – aki rendkívüli élethelyzetbe került vagy létfenntartási gonddal küzd és családjában az egy főre jutó havi jövedelem a szociális vetítési alap összegének 250 %-át, egyedül élő vagy egyedülálló esetén 350 %-át nem haladja meg.

(2) Az igénylő és a vele közös háztartásban élő családtagjai számára folyósított települési támogatás összege – a rendelet 5. § (3) bekezdés d)–g) pontjaiban meghatározott élethelyzetek, valamint a hivatalból megállapított települési támogatás kivételével - az adott naptári évben nem haladhatja meg: a szociális vetítési alap összegének 75 %-át, alkalmanként: 10.000 ft-ot. A rendelet 5. § (2) bekezdés b) pont bc) alpontjában meghatározott esetben a települési támogatás összege nem haladhatja meg a szociális vetítési alap kétszeresét. A hivatalból megállapított települési támogatás összege nem haladhatja meg a szociális vetítési alap 150 %-át. A hivatalból történő megállapítás esetén a (1) bekezdésben meghatározott jövedelmi viszonyok vizsgálatától a képviselőtestület eltekinthet létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetre tekintettel.

(3) A kérelmező és a vele közös háztartásban élő családtagjai számára az ugyanazon rendkívüli élethelyzetre vagy létfenntartási gondra való hivatkozással 15 napon belül ismételten benyújtott kérelemre vagy hivatalból indult eljárásra települési támogatás - kivéve az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás igénylése esetén - nem állapítható meg.

(4) A polgármester a települési támogatás felhasználásának ellenőrzése keretében a felhasználást alátámasztó dokumentumok (számla, nyugta stb.) becsatolására hívhatja fel a jogosultat.

(5) A települési támogatás kifizetéséről annak a jogerőre emelkedését követő 5 napon belül a Hivatal gondoskodik.

(6) A települési támogatás kérelemre és hivatalból is megállapítható, a kérelmet a rendelet 1–7. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(7) A rendszeresen, havonta folyósított település támogatásban részesülő személyek számára évente legfeljebb két alkalommal nyújtható 5. § (3) bekezdése szerinti támogatás, melybe a hivatalból megállapított támogatás nem számít bele. Egy család egyidejűleg – 1 hónapon belül - legfeljebb kettő támogatásban részesülhet.

(1) A települési támogatás kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható a 6. § (1) bekezdés szerinti jövedelmi feltételek fennállása esetén.

(2) A szociális kölcsön folyósításának további feltételei:

(3) A kölcsön felhasználható elsősorban: a család létfenntartását veszélyeztető anyagi nehézségek esetén: különösen hosszantartó vagy súlyos betegség, elemi kár, rendszeres pénzellátás folyósítását megelőző ellátatlan időszak, betörés, lopás, közlekedési vagy egyéb baleset miatti anyagi nehézségek, lakás célú felhasználás, felújítás, korszerűsítés céljára.

(4) Ha az ügy összes körülményére tekintettel feltételezhető, hogy a kérelmező a kölcsönt, vagy annak egy részét nem a kérelemben megjelölt célra használja, azt természetbeni szolgáltatásként kell nyújtani, amennyiben a kölcsön hiányában életveszély, illetve súlyos veszélyhelyzet jön létre.

(5) A határozatban foglalt céltól eltérő felhasználás esetén a kölcsönt egy összegben – jegybanki kamat kétszeresével növelt összegben - 8 napon belül köteles a támogatott visszafizetni.

(6) Kamatmentes kölcsön formájában nyújtott települési támogatás felső határa 80.000.- Ft. A kölcsön összegéről és a visszafizetés határidejéről a képviselő-testületi határozatban kell rendelkezni.

(7) Szociális kölcsön ugyanazon család részére akkor állapítható meg ismételten, ha a korábbi támogatásról az előírásoknak megfelelően bizonylatokkal elszámolt és azt visszafizette.

(8) A szociális kölcsön határozatban megjelölt célra történő felhasználását a Hivatal a helyszínen ellenőrzi.

(9) A szociális kölcsön legfeljebb 12 hónapra nyújtható. A törlesztést a folyósítást követő 2. hónapban kell megkezdeni, és minden hónap 5. napjáig egyenlő részletekben kell visszafizetni.

(10) A szociális kölcsön igénybevételére 2 éven belül egyszer van lehetőség.

(1) A gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel igényelt települési támogatás (a továbbiakban: támogatás) - amennyiben 6. § (1) bekezdésében meghatározott jövedelmi feltételek fennállnak - megállapításához csatolni kell e rendelet 2. melléklete szerinti kérelmet, 1. melléklet szerinti jövedelemigazolásokat és a segélyezésre okot adó körülmények igazolására szolgáló iratokat.

(2) A támogatást a gyermekre, illetve a fiatal felnőttre kell megállapítani és a törvényes képviselőjének, illetve a fiatal felnőttnek kell folyósítani. Az egy családban élő gyermekek részére nyújtható támogatás összege az adott naptári évben nem haladhatja meg a 6. § (2) bekezdésében meghatározott mértéket.

(3) A támogatás részben vagy egészben természetbeni ellátás formájában is nyújtható, ha azt a gyermek családi körülményei indokolják, különösen a védelembe vett gyermekek számára. Ha a természetbeni ellátás értéke nem éri el a kiváltott pénzbeli ellátás értékét, akkor a támogatás hiányzó részét pénzben kell kiegészíteni. Természetbeni ellátás különösen az általános iskolás gyermekek tankönyv és tanszerellátásának támogatása, a gyermekek intézményi térítési díj, illetve egy ellátás kifizetésének átvállalása.

(1) Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt települési támogatásra jogosult az eltemettető, ha családjában egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 300 %-át, egyedül élő esetén 350 %-át.

(2) A helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 200.000.Ft.

(3) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt települési támogatás megállapítása iránti kérelmet e rendelet 5. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell:

(4) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt települési támogatás összege a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség mértékének 10%-a.

(5) Az eltemettető az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt települési támogatás iránti kérelmét az elhalálozás napjától számított 90 napon belül nyújthatja be.

(6) A temetési segély megállapítható a temetés költségeit igazoló számla hiányában is – ha a segélyt megítélő határozatban rendelkeznek a folyósított összeggel kapcsolatos utólagos elszámolási kötelezettségről. Ez esetben a határozatban elő kell írni az utólagos elszámolási kötelezettséget. Amennyiben e kötelezettségét a segélyben részesülő nem teljesíti, vele szemben úgy kell eljárni, mint aki az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen vette igénybe.

(1) Települési támogatás nyújtható lakhatási támogatásként a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. Az önkormányzat villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a csatornahasználat és a hulladékszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletéhez, illetve a tüzelőanyag költségeihez lakásfenntartási támogatást nyújt az e törvényben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak.

(2) A lakhatási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(3) Lakhatási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 260%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(4) A lakhatási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

(5) Ha a háztartás

(6) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot és a nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(7) A lakhatási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összegét - az energiaárak várható alakulására figyelemmel - az éves költségvetésről szóló önkormányzati rendelet határozza meg. 2015. évben 450 ft.

(8) Lakhatási támogatás esetében elismert lakásnagyság

(9) A normatív lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege

(10) a 10. § (9) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a 9. mellékletben szereplő képlet szerint történik, ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

(11) A lakhatási támogatást egy évre kell megállapítani. A kérelmezőt támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.

(12) Lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. E bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(1) Település támogatás nyújtható gyógyszerköltség támogatására, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem a szociális vetítési alap összegének 150 %-át, egyedül élő vagy egyedülálló esetén 200 %-át nem haladja meg és nem rendelkezik közgyógyellátásra való jogosultsággal.

(2) A rendszeres gyógyszerköltség támogatásának összege: az összes jövedelem és a gyógyszerköltség arányában kerül megállapításra

(3) A fentiek szerint megállapított támogatás a kérelem alapján 3 hónapon keresztül folyósítható.

(4) Annak a 70. életévét betöltött kérelmezőnek, akinek gyógyszerköltsége az összjövedelem 20 %-át eléri vagy meghaladja, támogatásként 6 hónapon keresztül legfeljebb a gyógyszerköltség 70 %-os mértékéig határozható meg támogatás. (5) A gyógyszertámogatás iránti e rendelet 7. számú melléklet szerinti kérelemhez csatolni kell a háziorvos és a gyógyszertár által kiállított részletes igazolást a gyógyszerköltségről.

(1) A köztemetés elrendeléséről a polgármester dönt az Sztv. 48. §-ában foglaltak figyelembevételével.

(2) Köztemetésként csak a helyben szokásos legalacsonyabb költségű temetés rendelhető el.

(3) Az eltemettetésre köteles személy a köztemetés költségeinek megtérítése alól mentesül:

(1) étkeztetés,

(2) házi segítségnyújtás

(3) családsegítés szolgáltatásokat.

(1) Étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

(2) Életkora miatt rászoruló az a személy, aki személyi azonosításra alkalmas okmány másolatával igazolja, hogy 65. életévét betöltötte.

(3) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgásában korlátozott, krónikus, vagy akut megbetegedése, fogyatékossága miatt önmaga ellátásáról - részben vagy teljesen - gondoskodni nem tud.

(4) Fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékossági támogatásban részesül.

(5) Pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes.

(6) Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás.

(7) A szociális rászorultság igazolására a következő iratokat, illetve nyilatkozatokat lehet elfogadni:

(8) Az Önkormányzat az Sztv. 62. §-a szerinti étkeztetést az általa fenntartott konyhán keresztül biztosítja.

(9) Az étkeztetésért fizetendő intézményi térítési díjakat a rendelet 4/2016. (II.12.) önkormányzati rendelet 4. § /2/ bekezdése határozza meg.

(10) A szociális étkezés igénybevételéről a polgármester dönt.

(1) A házi segítségnyújtásban részesülő személy jogosult:

(2) A házi segítségnyújtás szolgáltatást az önkormányzat a Zalakarosi Szociális Alapellátó Szolgálattal kötött szerződés útján biztosítja.

Az önkormányzat által biztosítandó családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás alapellátásokat az Szt és a Gyvt. rendelkezéseinek megfelelőn a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 5. § w) pontja szerint - gyermekjóléti, illetve gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző személy alkalmazásával látja el.

(1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapellátások keretében a szociális étkeztetésért térítési díjat kell fizetni.

(2) Térítési díj fizetésére kötelezett:

(3) Amennyiben az ellátásra jogosult, tartási vagy öröklési szerződést kötött úgy a térítési díj fizetésére a tartást, gondozást vállaló köteles.

Hatályát veszti A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló Galambok Község Önkormányzat Képviselő-testülete 3/2015.(II.13.) Önkormányzati rendelete.

Ez a rendelet 2024. március 22-én lép hatályba.