Zalaszentjakab Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2011. (IV. 8.) önkormányzati rendelete
Szervezeti és működési szabályzatáról
Hatályos: 2023. 05. 31Zalaszentjakab Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2011. (IV. 8.) önkormányzati rendelete
Szervezeti és működési szabályzatáról
2023.05.31.
Zalaszentjakab község Önkormányzat Képviselőtestülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és d) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva Zalaszentjakab Község Önkormányzat Képviselőterületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról a következőket rendeli el:
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1. §
1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Zalaszentjakab Község Önkormányzata Székhelye: Zalaszentjakab, Petőfi S. utca 33. (a továbbiakban: Önkormányzat)
2. Az önkormányzat jogi személy.
3. Az önkormányzat képviselőtestületének elnevezése: Zalaszentjakab Község Képviselőtestülete.
Székhelye: Petőfi S. utca 33.
4. Az önkormányzat illetékességi területe: Zalaszentjakab község közigazgatási területe.
2. §
1. [1]A képviselőtestület tagjainak száma 5 fő.
2. A képviselőtestület tagjainak névsorát jelen rendelet 4. függeléke tartalmazza
Az önkormányzat jelképei, bélyegzője, kapcsolatai, feladatai
3. §
1. Az önkormányzat jelképe: a címer, és a zászló.
Az önkormányzat jelképeinek leírását, valamint használatuk rendjét külön önkormányzati rendelet állapítja meg.
2. A polgármester hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható: Zalaszentjakab Község Polgármestere
3. [2]A Képviselőtestület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában – ezek fejlesztése érdekében – együttműködik a megyei Önkormányzattal. A koordináció keretében közvetlen cél a megyei tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester, illetve a jegyző feladata.
4. [3]Az Mötv. 13. §-ában foglalt rendelkezések alapján az Önkormányzat helyi közszolgáltatási feladatairól az alábbiak szerint gondoskodik:
a. az egészséges ivóvíz ellátásról a Dél-Zalai Víz és Csatornamű Zrt. gondoskodik,
b. az óvodai nevelésről a településen található óvoda gondoskodik, valamint ezen intézmény gondoskodik a közoktatási törvény szerint a gyermek napközbeni ellátásáról,
c. az egészségügyi alapellátást egyrészt az Önkormányzattal háziorvosi feladatok ellátása vállalkozási formában tárgyban szerződést kötött háziorvos biztosítja, továbbá fogorvosi alapellátásról és a háziorvosi ügyeleti ellátásról az önkormányzat társulásos formában gondoskodik,
d. a szociális alapellátást saját önkormányzati alkalmazottak, valamint a Szociális Alapellátó Központ, valamint Vöröskereszttel kötött ellátási szerződés útján biztosítja,
e. az intézményi villamos energia és a közvilágítás szolgáltatást az E.ON Dél-Dunántúli áramhálózati Zrt. biztosítja,
f. a helyi közutak és köztemetők fenntartását maga az önkormányzat,
g. a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesüléséről Roma Nemzetiségi önkormányzat közreműködésével gondoskodik, 1 sz. melléklet szerint külön megállapodás alapján
h. [4]a települési szilárd hulladék elszállításáról Viridis- Pannónia Kft útján gondoskodik.,
i. az épített és természeti környezet védelméről önkormányzati rendeltében foglaltaknak megfelelően gondoskodik. E feladatellátás mértékét és módját a helyi környezet védelméről szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.
5. Az önként vállalt (többlet) feladatok tárgyában az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben – a fedezet biztosításával egyidejűleg – kell állást foglalni.
II. Fejezet
Az önkormányzat jogállása
4. §
1. [5]Az Önkormányzat jogállását az Mötv. 41. §-a határozza meg.
2. [6]Az Önkormányzati feladatokat a Képviselőtestület és szervei:
A bizottságai, a polgármester, valamint a Galamboki Közös Önkormányzati Hivatala, jegyző, társulás látja el.
3. [7]A Képviselőtestület átruházható hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, illetve jegyzőre és a társulásra átruházhatja.
A polgármesterre átruházott hatásköröket az SZMSZ 2. mellékelte, a bizottságokra átruházott hatásköröket az SZMSZ 3. melléklete tartalmazza. E hatáskörök gyakorlásához a testület utasítást adhat, illetve az átruházott hatásköröket visszavonhatja, az átruházott hatáskör döntéseit megsemmisítheti és megváltoztathatja.
4. A vagyonnyilatkozatok vizsgálatát az Ügyrendi Bizottság végzi.
5. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.
6. [8]A testület hatásköréből nem ruházhatóak át az Mötv. 42. § /1/ bekezdésében meghatározott hatáskörök.
7. Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról az azt gyakorló szerv szükség szerint, de legalább évente egyszer köteles a testületnek beszámolni.
8. A képviselőtestület egyes feladat - és hatásköreinek gyakorlását a 5.függelékben foglaltak szerint a Nyugat-Balaton és Zala folyó medence nagytérségi települési szilárd hulladékai kezelésének korszerű megoldására létrehozott Önkormányzati Társulásra – a továbbiakban ZALAISPA Hulladékgazdálkodási Társulás – árruházza.
9. A Képviselőtestület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából Önkormányzati intézményt, más szervezetet /a továbbiakban együtt: intézmény/ alapíthat. Kinevezi az önállóan gazdálkodó intézmény vezetőit. Az intézményvezetők kinevezése során – a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és más jogszabályok alapulvételével – az érintett közösség véleményét kikéri.
III. Fejezet
Az önkormányzat és szervei
[9]5. §
Az önkormányzati feladatokat az Mötv. 41. § /2/ bekezdésében meghatározott Képviselőtestület és szervei látják el.
IV. Fejezet
A képviselőtestület működése
6. §
1. A képviselőtestület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.
2. A képviselőtestületet a polgármester – akadályoztatása esetén az alpolgármester – írásbeli meghívóval hívja össze. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a legidősebb képviselő (korelnök) hívja össze és vezeti a képviselőtestület ülését.
3. A képviselőtestület az önkormányzat székhelyén, Zalaszentjakab, Petőfi S. utca 33. sz. alatti Polgármesteri Hivatalban tartja üléseit, de az ülés az összes megválasztott képviseli 2/3-ának írásbeli, előzetes kezdeményezése alapján más helyszínen is megtartható a nyilvánosság biztosítása mellett.
7. §
1. [10]Az Mötv. 47. § /1/ bekezdése alapján a Képviselőtestület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselők több mint a fele jelen van.
2. Ha fentiekben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen, a polgármester az ülést bezárja, a nem tárgyalt napirendet, vagy rendkívüli ülésen, vagy a következő rendes ülésen tárgyalja a képviselőtestület, az irányadó szabályok szerint az előzetesen kitűzött napirend bővíthető.
A képviselőtestület megalakulása
8. § 1.[11] A képviselőtestület alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását követő tizenöt napon belül tartja meg, melyet a polgármester hív össze és vezeti.
2. A képviselőtestület alakuló ülésén résztvevőket a helyi választási bizottság és a választási iroda vezetője tájékoztatja a polgármester és a képviselik választásának eredményéről és törvényességéről.
3. A polgármester és a képviselők az alakuló ülésen, illetve a – időközi választás esetén – megválasztásukat követő első ülésen ünnepélyes esküt tesznek és aláírják az eskü szövegét, majd a megbízólevelüket átveszik.A megválasztott képviselőktől a választási bizottság elnöke, a polgármestertől a korelnök képviselő veszi ki az esküt.
4. Az alakuló ülésről távollevő képviselő az esküt azon a testületi ülésen teszi le, amelyen először vesz részt.
5. Az alakuló ülés napirendjei:
a) A helyi Választási Bizottság tájékoztatója a választás végleges eredményéről, a megbízó levelek átadása
b) A Képviselőtestület tagjainak és a polgármester eskütétele
c) A napirend elfogadása
d) A polgármesteri program ismertetése
e) A polgármester illetményének megállapítása
f) A képviselői tiszteletdíjak megállapítása
g) A szavazatszámláló bizottság létrehozása
h) Az alpolgármester választás titkos szavazással
i) Az alpolgármester eskütétele
j) Az alpolgármester tiszteletdíjának megállapítása
k)A bizottságok tagjainak megválasztása
l) SZMSZ felülvizsgálatának elrendelése
m)[12] Gazdasági Program, Fejlesztési Terv elkészítésének elrendelése.
6. [13]A 2011.évi CXCIX. törvény 225/A. § szerint a polgármesteri foglalkoztatási jogviszony a képviselő-testület és a polgármester között választással létrejövő, sajátos közszolgálati jogviszony
7. [14]A képviselő-testület az alakuló ülésen a polgármester előterjesztése alapján megválasztja a bizottságok elnökeit, továbbá képviselő és nem képviselő tagjait. A bizottságok nem képviselő tagjai a képviselő-testület előtt esküt tesznek.
Az alpolgármester választása
9. §
1. A képviselőtestület a saját tagjai közül – a polgármester javaslatára, titkos szavazással, az Ötv. 34. § (1) bekezdésében meghatározott időtartamra – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ.
Rendes ülés
10. §
1. A képviselő-testület munkatervében megjelölt időpontban (továbbiakban: rendes ülés) ülésezik. A képviselőtestület szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal ülésezik.
A rendes ülés hivatalos helyszíne a Polgármesteri Hivatal tanácsterme.
2. Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal a meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.
3. A meghívót ki kell függeszteni az Önkormányzat Hivatali helyiségének (Petőfi S. utca 33.) hirdetőtábláján.
4.[15] A meghívóban szereplő tárgysorozat sorrendje:
a) jelentés a lejárt határidejű képviselőtestületi határozatok végrehajtásáról
b) rendelet-tervezetek
c) költségvetési, zárszámadási előterjesztések
d) polgármester, alpolgármester, jegyző, bizottsági elnök előterjesztései
e) testületi hatáskörbe tartozó egyedi ügy
f) gazdasági, vagyoni ügyek
g) választási és kinevezési ügyek
Rendkívüli ülés
11. §
1. [16]Az Mötv. 44. §-a szerint a Képviselőtestületi ülést össze kell hívni:
a. a megválasztott képviselők egynegyedének
b. bizottságainak
c. a Megyei Kormányhivatal vezetőjének indítványára.
2. Rendkívüli ülés indítványozását írásban a polgármesternél kell előterjeszteni.
3. A polgármester az indítvány benyújtásától számított 15 napon belül köteles a rendkívüli ülést írásban a napirend(ek) feltüntetésével összehívni.
4. A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze. A rendkívüli ülés összehívásának indokát és időpontját a meghívóban fel kell tüntetni.
5. A rendkívüli ülés esetén a meghívója az ülés előtt 20 órával is kiküldhető, bármilyen értesítési mód igénybe vehető, el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, azonban az ülés előtt 20 órával korábban kiküldött meghívó sürgősségi okát közölni kell. A rendkívüli ülések ad hoc napokon és időpontban kezdődhetnek.
[17]6. Ha az ülés összehívására a 11. § (1) bekezdés a/ vagy b/ pontja alapján kerül sor, a meghívónak az ülés összehívásának indokát is tartalmaznia kell.
Az ülések meghívottjai
12. §
1. [18]A testületi ülésekre meg kell hívni:
a. képviselőket,
b. jegyzőt,
c. a napirenddel érintett bizottságok által felkért szakértőket,
d. a kisebbségi önkormányzat elnökét,
e. akiket a polgármester vagy a testület indokaltnak tart,
f. a napirend által érintett intézmények, szervezetek vezetőit,
g. akinek megívását jogszabály kötelezően előírja,
h. a településen működő önszerveződő közösségek képviselőit.
2. A képviselőtestület ülésének időpontjáról és napirendjeiről a lakosságot a helyben szokásos módos, továbbá az önkormányzat hirdetőtábláján keresztül kell értesíteni.
3. [19] Az ülések jegyzőkönyvét az önkormányzat székhelyén (Zalaszentjakab, Petőfi u. 33.) valamint a Közös Önkormányzati hivatali helyiségében (Galambok, Ady Endre u. 2.) kell elhelyezni.
4. [20] A Képviselőtestület ülésére megívandó önszerveződő közösségek képviselőit – tevékenységi körében tanácskozási jog illeti meg a Képviselőtestület és bizottsága ülésein. A településen működő egyéb önszerveződő közösségek képviselői eseti döntéssel részt vehetnek egyes napirendek megvitatásán.
Az ülések nyilvánossága
13. §
1. A testületi ülések nyilvánosak.
2. A nyilvános ülésen a részvételi lehetőség nem korlátozható. Az ülésen – az erre kijelölt helyen – hallgatóként bárki megjelenhet.
A képviselőtestület működését hozzászólással, megjegyzéssel kérdéssel, véleménynyilvánítással a hallgatóság nem zavarhatja.
A rendbontó választópolgárokat a polgármester kivezettetheti.
3. A testület esetenként – egyszerű szótöbbséggel – dönt a hozzászólási jog megadásáról az ülésen hallgatóként megjelenteknek maximum 5 perc időtartamra.
Zárt ülés
14. §
1. [21]A testület:
a. zárt ülést tart az Mötv. 46. § /2/ bekezdés a./, b./ pontja alapján.
b. minősített többséggel zárt ülést rendelhet ez az Mötv. 46. § /2/ bekezdés c./ pontjában foglalt esetben.
c. [22]Az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben.
d. Az Mötv 46. § /2/ bekezdés c) pontjában meghatározott üzleti érdek sérelme áll fenn, ha a rendelkezés konkrét vagyontárgy (vagyonelem) felett történik és a rendelkezés az adott vagyontárgy (vagyonelem) jogi helyzetét közvetlenül befolyásolja és a döntéshozatali folyamat nyilvánossága vagy a döntés indokainak (előzetes) nyilvánosságra kerülése az önkormányzat gazdasági érdekeit vagy gazdálkodásának biztonságát alaposan vélelmezhetően közvetlenül veszélyeztetné.
2. [23] A zárt ülésen az Mötv. 46. § /3/ bekezdésben felsorolt személyek vehet(nek) részt.
3. [24] Zárt ülés tartását indítványozhatja:
a) a polgármester,
b) bármely képviselő,
c) a jegyző,
d) az érintett személy.
4. Az (1) bekezdés a) pont esetében a zárt ülést el kell rendelni, a b) pont esetében az indítványról a testület dönt.
5. [25]A zárt ülés jegyzőkönyvébe – a polgármesteren és a jegyzőn kívül - csak a képviselőtestület tagjai,és a tárgyban közvetlenül, érdekelt vagy annak hivatalos jogi képviselője tekinthet be. Zárt ülésről készült jegyzőkönyv másolatát a képviselő kérésre ki kell adni.
6. [26]A zárt ülésen hozott határozatokról a személyes adatok kivételével a nyilvánosságot tájékoztatni kell, a 36. § /4/ bekezdése szerint.
Munkaterv
15. §
1. A képviselőtestület üléseit munkaterv szerint tartja. Az éves munkatervet a polgármester állítja össze és terjeszti a testület elé legkésőbb a tárgyévet megelőző év december 15. napjáig.
2. A munkaterv tartalmazza:
a. a képviselőtestület által meghatározott és a végrehajtásukhoz szükséges tennivalókat, illetve azok ütemezését;
b. a jogszabály által kötelezően előírt napirendi pontokat;
c. a napirendi pontok előadóit;
d. azokat a munkatervi feladatokat, melyek előkészítéséhez közmeghallgatást kell tartani;
e. az egyes napirendi pontok bizottsági előkészítésére vonatkozó javaslatokat;
f. a napirend megtárgyalásának időpontját a hónap megnevezésével
g. a közmeghallgatás időpontját.
3. A munkaterv előterjesztésével egyidejűleg a képviselőtestületet tájékoztatni kell a munkatervbe fel nem vett javaslatokról, azok mellőzésének indokolásával.
A napirendi pontok előkészítése, megvitatása
16. §
1. A képviselőtestületi ülés napirendi pontjaira, tárgyalásuk sorrendjére a polgármester a meghívóban tesz javaslatot. Az ülés napirendjéről - figyelembe véve a képviselői javaslatokat - a képviselőtestület határoz.
2. A képviselőtestület olyan halaszthatatlan döntést igénylő eliterjesztést is napirendre vehet, melyre tekintettel a képviselőtestület rendkívüli ülése is összehívható lenne. A napirendre vétel önálló napirendi pontként történik.
A napirendi pontok tárgyalási sorrendje
17. §
1. A képviselőtestület üléseinek napirendjét, eltérő indítvány hiányában a következő sorrendben kell megtárgyalni:
a. a polgármester tájékoztatója a lejárt határidejű határozatokról, valamint egyéb a polgármester két ülés között tett intézkedéséről és egyéb eseményekről szóló tájékoztatója és az átruházott hatáskörben hozott intézkedésekről szóló beszámolója
b. rendeletalkotásra irányuló előterjesztések
c. munkaterv szerinti napirendek, egyéb határozati javaslatot tartalmazó előterjesztések
d. egyéb tájékoztatók
e. interpellációk
f. képviselői kérdések
g. egyéb közérdekű bejelentések, javaslatok.
2. A tájékoztatókhoz csak kérdés tehető fel és a tájékoztatókra és a kérdésekre adott válaszokról vita nem indítható.
Az előterjesztés és az előterjesztések rendje
18. §
1. Előterjesztésnek minősül a képviselőtestület, a bizottság, a polgármester, vagy valamely képviselőtestületi képviselő által javasolt:
a. rendeleti javaslat
b. határozati javaslat
c. beszámoló.
2. A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést a polgármesternél az ülést megelőzően 21 nappal (a 23. § (2) bekezdésben foglalt esetet kivéve) írásban kell benyújtani.
3. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
4. [27]A képviselőtestülethez előterjesztést nyújthatnak be:
a. képviselők,
b. polgármester, alpolgármester,
c. bizottság,
d. jegyző,
e. akit a polgármester felkér.
5. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a. az előterjesztő megnevezését;
b. az előterjesztés készítőjét;
c. az előterjesztés tárgyát;
d. az előzetes véleményezés megtörténtét;
e. a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját;
f. a döntési javaslatok indokait;
g. a határozati javaslatot, illetve a rendelet tervezetét;
h. a határidőt, a végrehajtásért, illetve az ellenőrzésért felelős megnevezését;
(7) Tájékoztató-jelentés határozati javaslat nélkül is előterjeszthető.
19. § Az előterjesztés kiküldésekor még nem ismert olyan kérdésekben, amelyekben sürgős döntést kell hozni, az ülésen is lehet előterjesztést kiosztani és felvenni a napirendi pontok közé, melynek feltétele, hogy azt a képviselők egyszerű szótöbbséggel a napirendek közé megszavazzák. Az előterjesztés felvételének szavazásra történő bocsátása előtt a polgármesternek illetve az előterjesztőnek meg kell indokolni annak szükségességét és rövid tartalmát.
Interpelláció
20. §
1. Az interpelláció olyan felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban kell, hogy álljon az önkormányzat hatáskörének ellátásával, illetőleg annak valamely – az önkormányzat irányítása alá tartozó – szervezet hatáskörébe kell tartoznia.
2. [28] A képviselő a Képviselőtestület ülésén – napirendek lezárása után – a polgármestertől, az alpolgármestertől, az Önkormányzati bizottság elnökétől és a jegyzőtől önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet. (interpellálhat)
3. Az interpellált az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – legfeljebb 5 percben köteles válaszolni. Ha a megkérdezett írásban ad választ, válaszát minden képviselőhöz el kell juttatni. Az elfogadásáról azonban ekkor is (a következő) testületi ülésen kell dönteni.
4. Ha az interpelláció benyújtására a Képviselőtestület ülését megelőzően legalább 8 nappal sor került, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni.
5. Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A Képviselőtestület részletesebb kivizsgálást is elrendelhet, ezzel megbízhatja a polgármestert, az alpolgármestert, a bizottság elnökét.
Ideiglenes bizottság is megbízható a kivizsgálással, valamint a kivizsgálás bármely szakaszában külső szakértő is bevonható. A kivizsgálásban az interpelláló képviselő maga is részt –vehet.
6. A Képviselőtestület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásról. Ha a testület nem fogadja el a választ, annak vizsgálatát az 5. pont szerint kell lefolytatni.
Képviselői kérdés és közlemény
21. §
1. [29]A képviselő a képviselőtestület ülésén a polgármesterhez, alpolgármesterekhez, jegyzőhöz, és a bizottság elnökéhez kérdést intézhet.
2. A kérdés: az önkormányzat feladatkörébe tartozó, szervezeti, működési, döntési és előkészítő jellegű felvilágosítás kérés, amely nem kapcsolódik az ülés napirendjeinek témaköréhez, és nem sorolható az interpelláció fogalomkörébe.
3. A kérdéshez hozzászólásnak viszontválasznak nincs helye, a válasz elfogadásáról a képviselőtestület nem dönt.
4. A kérdés elmondására és a válaszra 3-3 perc áll rendelkezésre.
5. Amennyiben a kérdezett a választ az ülésen nem tudja azonnal megadni, úgy köteles arra 15 napon belül írásban válaszolni, mely írásos választ egyidejűleg valamennyi képviseli részére meg kell küldeni.
22. § A képviselő a közérdeklődésre számot tartó bejelentéseket, kérdéseket a képviselői közlemények keretében legfeljebb egyszer, 2 perc időtartamban terjesztheti elő. A közleményekhez kérdésnek, hozzászólásnak nincs helye.
Képviselői indítvány
23. §
1. A képviselő a – képviselőtestület feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben – munkatervben nem szereplő képviselői indítványt terjeszthet elő, amelynek meg kell felelnie az előterjesztésekkel szemben támasztott alaki követelményeknek.
2. A képviselői indítványokat legalább a képviselő-testületi ülést megelőző 5 nappal kell a polgármesternek írásban leadni.
3. Az önálló indítványt a polgármester a testületi ülés meghívójában napirendi javaslatként tünteti fel, és annak mellékleteként kiküldi.
4. A képviselő-testületi ülés előtt csak a napirendekhez vagy az önkormányzati feladatokhoz kapcsolódó kiegészítő anyagok oszthatók ki.
A tanácskozás rendje
24. §
1. [30]A képviselőtestületi ülést a polgármester vagy a 6. § (2) bekezdésében meghatározott személy (levezető elnök) vezeti, akinek a munkáját a jegyző segíti.
2. Az ülést a polgármester nyitja meg és a határozatképesség szempontjából megállapítja a jelenlévő képviselők számát.
3. A polgármester az ülés tartama alatt az egyes napirendi pontokkal kapcsolatos határozathozatalnál is ellenőrzi a határozatképességet.
4. A polgármester, illetve az előterjesztő javasolhatja – maximum 3 perces indokolással – a napirendi pont tárgyalásának megszakítását vagy a napirendi pont határozathozatal nélkül történi lezárását. Erről a képviselőtestület vita nélkül – egyszerű szótöbbséggel – dönt, egyúttal meghatározza a napirendi pont szükség szerinti kiegészítését, illetve tárgyalásának új időpontját.
5. A képviselőtestületi ülésen résztvevő képviselők, illetve minden jelenlévő személy köteles a tanácskozás rendjét fenntartani és méltóságát tiszteletben tartani.
6. A polgármester gondoskodik a képviselőtestületi ülés rendjének fenntartásáról.
7. A tanácskozás rendjének megtartása érdekében a polgármester:
a. A tárgytól eltérő vagy önmagát ismétlő felszólalót figyelmezteti, ismétlődő figyelmeztetés esetében megvonja tőle a szót. Akitől a szót megvonták, az ugyanabban a tárgykörben nem szólalhat fel újra;
b. Rendreutasítja azt a képviselőt, aki a testületi ülés méltóságát sértő kifejezést használ.
Súlyos esetben jegyzőkönyvi megrovásban részesítheti a képviseli;
c. Rendzavarás esetén figyelmeztetésben részesíti a rendbontót. Amennyiben a rendzavarás a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi az ülést határozott időre félbeszakíthatja a jelenlévő képviselők többségének támogató szavazatával.
8. A polgármester a rend fenntartása érdekében tett – e rendeletben szabályozott – indokolt intézkedései ellen észrevételt tenni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.
9. A képviselőtestületi ülésen bármilyen címen jelenlévő meghívott, illetve érdeklődő által a tanácskozás rendjének bármilyen módon történő megzavarása az ülés levezető elnökének rendreutasítását vonja maga után.
10. Az érdeklődők részéről történt ismételt rendzavarás esetén az ülés levezető elnöke az érintetteket a terem elhagyására kötelezheti.
11. A képviselőtestület ülése alatt a teremben a mobil telefonokat ki kell kapcsolni, illetve csengőhangját el kell némítani akkor is, ha erre a polgármester nem hívja fel a figyelmet.
A képviselőtestület ülésének vezetése
25. §
1. A polgármester minden napirendi pont felett (a tájékoztatók kivételével) köteles vitát nyitni, majd azt lezárni.
2. Minden napirendnél elsőként az adott napirendi pont előterjesztőjét, őt követően pedig annak a bizottságnak az előadóját illeti meg a szó, mely az adott napirendet bizottsági ülésen előzetesen tárgyalta.
3. Amennyiben a bizottság előterjesztője vagy a bizottsági elnök, nem a bizottság többségi és kisebbségi véleményének és határozatnak megfelelően ismerteti a bizottság álláspontját, akkor a levezető elnök megvonhatja a szót és ő kérheti fel a bizottság egy jelenlévő tagját, aki ismerteti a bizottsági véleményt.
A bizottsági előterjeszti a bizottság álláspontját és a kisebbségi álláspontot maximum 3 perc időtartamban ismertetheti.
4. Az előterjesztő szóbeli kiegészítése maximum 5 perc lehet.
Az előterjesztő a válaszok megadásánál igénybe veheti a tanácskozási joggal nem rendelkező, de jelenlévő szakértő(k) segítségét is.
5. A képviselőknek a napirendhez való hozzászólásra a polgármester adja meg a szót.
6. A hozzászóló mondanivalójának időtartama maximum 5 perc lehet, amibe a kérdésfeltevés ideje nem számít bele.
7. Második hozzászólásra 2 percben van lehetőség. A polgármester engedélyezheti a többszöri hozzászólást.
8. A vita lezárását követően a polgármester szavazásra teszi fel a határozati javaslatokat.
9. A vita lezárására bármelyik képviselő vagy a levezető elnök tehet javaslatot. A képviselőtestület a javaslatról vita nélkül határoz.
10. [31]A jegyző törvényességi észrevétel esetén köteles felszólalni.
Módosító javaslat
26. § Módosító javaslatot a képviselők a napirendi pont vitájának keretében terjeszthetnek elő.
Ügyrendi javaslat
27. §
1. Az ügyrendi javaslat: a képviselőtestület vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érinti, eljárási kérdésekre vonatkozó javaslat.
2. Ügyrendi javaslat céljából a képviselők az ülés során bármikor szót kérhetnek, ha a levezető elnök megállapítja, hogy a javaslat nem ügyrendi, a képviselőitől megvonja a szót.
3. Az ügyrendi javaslat megfogalmazásának időtartama legfeljebb 1 perc lehet.
4. Az ügyrendi javaslatról a képviselőtestület vita nélkül dönt.
5. [32] Nem minősül vitának a jegyzőnek az adott ügyrendi javaslat jogszabály ütközése tekintetében kifejtett álláspontja.
A döntéshozatal szabályai
28. §
1. [33]A képviselőtestület döntéshozatalából történő kizárásra az Mötv. 49. § (1) – (3) bekezdésének szabályait kell alkalmazni.
2. [34]A képviselőtestület minősített többségének szavazata szükséges a Mötv. 50. §-ában meghatározottakon kívül az alábbi esetekben:
a. a Képviselőtestület munkaprogramjának, gazdasági programjának, fejlesztési tervének az elfogadása,
b. a településrendezési terv elfogadása,
c. az Önkormányzat vagyonával, tulajdonával való rendelkezés,
d. hitel felvételéhez,
e. kitüntetés, díszpolgári cím adományozása,
f. helyi népszavazás kiírásához,
g. testületi hatáskörök átruházása.
A szavazás módja
29. §
1. A képviselőknek szavazni csak személyesen lehet.
2. A szavazás jellege nyílt vagy titkos lehet. A nyílt szavazás esetén név szerinti szavazás is elrendelhető.
3. A levezető elnöknek a vita során elhangzottakat egymástól elkülönítve kell megszavaztatni mégpedig úgy, hogy előbb a módosító javaslatokat, majd az eredeti javaslatot bocsátja szavazásra. A szavazás eredményének megállapítása után a levezető elnök kihirdeti a végeleges határozatot.
4. A képviselőtestületi ülésen a nyílt szavazás kézfeltartással történik.
Név szerinti szavazás esete
30. §
1. [35]Név szerinti szavazást kell elrendelni az Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben. A képviselői indítványról a képviselőtestület egyszerű szótöbbséggel határoz.
2. Név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ABC sorrendben kell az Ügyrendi Bizottság elnökének felolvasni.
3. A képviselők az „igen” „nem”, illetve a „tartózkodás” szavak érthető kimondásával szavaznak.
4. Az elnök vagy az őt helyettesítő képviselő a szavazást a képviselők névsorán feltünteti, a szavazatokat külön-külön összeszámolja és kihirdeti a szavazás eredményét. A szavazási névsor a jegyzőkönyv része.
5. [36]Nem lehet név szerinti szavazást tartani a Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben.
Titkos szavazás lehetőségei
[37]31. §
A Képviselőtestület titkos szavazást tarthat a Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott ügyekben, titkos szavazást tart az alpolgármester választás esetében.
32. §
1. A szavazás titkosságáról és a titkos szavazás módjáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.
2. A titkos szavazás szavazólapon történik, amelyet a hivatal hivatalos pecsétjével kell ellátni.
3. Érvényesen szavazni csak a szavazólapon szereplő jelölt(ek)re, döntési alternatívákra lehet.
4. Igen szavazatnak a jelölt(ek) nevének, illetve a döntési alternatívának a meghagyása, ellenszavazatnak pedig a jelölt(ek) nevének, illetve a döntési alternatívának az áthúzása számít. A szavazáshoz tollat kell használni.
5. Érvénytelen a szavazat; ha:
a. nem hivatalos – bélyegzőlenyomat nélküli – szavazólapon adták le;
b. ceruzával töltötték ki a szavazólapot;
c. nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy a képviselő kire, illetve milyen döntési alternatívákra szavazott;
d. a szavazó képviselő a megválaszthatónál több jelölt nevét, illetve több döntési alternatívát hagy a szavazólapon.
33. §
1. A titkos szavazás lebonyolításában az Ügyrendi Bizottság vesz részt.
2. Az Ügyrendi Bizottság megállapítja a titkos szavazás eredményét, melyről tájékoztatja a képviselőtestületet. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül.
3. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
a. a szavazás helyét és időpontját;
b. a szavazás során hozott határozatokat, fontosabb eseményeket;
c. a szavazás eredményét.
4. A jegyzőkönyvet az Ügyrendi Bizottság szavazás lebonyolításában résztvevő tagjai aláírásukkal hitelesítik.
34. § A szavazólapoknak a képviselők részére történő átadását a képviselők névjegyzékén jelölni kell.
A testület döntései
35. §
1. A képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkot és határozatokat hoz.
2. A testületdöntéseket naptári évenként kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni: ……./……… (… …) önkormányzati rendelet/határozat.
3. A rendelet kihirdetésére a helyben szokásos módon, az önkormányzat (Zalaszentjakab, Petőfi S. utca 33.) épület hivatalos hirdetőtábláján kerül sor.
A testületi ülés jegyzőkönyve
36. §
1. A testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.
2. [38]A jegyzőkönyv készítés szabályaira a Mötv. 52. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.
3. [39]A választópolgárok a képviselőtestületi előterjesztéseket és az ülések jegyzőkönyveit – a zárt ülések kivételével – Galamboki Közös Önkormányzati Hivatalban (Galambok, Ady u.2.) valamint Zalaszentjakab Község Önkormányzat hivatali helyiségében (Zalaszentjakab, Petőfi u. 33.) tekinthetik meg.
4. [40]Zár ülésen hozott döntéseket az ülés végén, de legkésőbb a következő képviselőtestületi ülésen napirend előtt nyilvánosan ismertetni kell.
[41]5.A képviselőtestület nyílt és zárt üléséről hangfelvétel készül, melynekmegőrzéseaz önkormányzati hivatalok egységes irattári tervének kiadásáról szóló 78/2012.(XII.28.) BM rendelet alapján történik.
Módosította: 8/2016.(VII.04.) sz. ör 1. §-a
[42]36/A. §
1. A képviselő-testület más település képviselő-testületeivel együttes ülést tarthat.
2. A képviselő-testületek együttes ülésére szóló meghívót az érintett települések polgármesterei írják alá.
3. Ha az együttes ülés színhelyeként a Galambok van megjelölve, akkor az együttes ülést Galambok Község polgármestere vezeti.
4. Az együttes ülésen a határozatképességet a résztvevő képviselő-testületek külön-külön megállapított határozatképessége figyelembevételével kell megállapítani.
5. A napirend vitája után a határozati javaslatot a résztvevő képviselő-testületeknek külön-külön kell szavazásra feltenni. Egybehangzó határozatok meghozatala esetén a javaslatot elfogadottnak kell tekinteni és a jegyzőkönyvben a részdöntések eredményét egy határozatban kell rögzíteni.
6. Az együttes ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni a képviselő-testület üléseiről készült jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok szerint. A jegyzőkönyvet az érintett települések polgármesterei, jegyző(i) írják alá.
V. Fejezet
KÖZMEGHALLGATÁS, LAKOSSÁGI FÓRUM
37. §
1. A képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetetten, a munkatervben tervezetten közmeghallgatást tart.
2. A közmeghallgatás időpontjáról a lakosságot tájékoztatni kell, összehívásáért és meghirdetéséért a polgármester a felelős.
3. A közmeghallgatáson elhangzottak (közérdekű javaslatok, észrevételek) összegzéséről a közmeghallgatást követi két hónapon belül a polgármester ad tájékoztatást.
4. [43]A közmeghallgatás technikai lebonyolításáért a jegyző felelős.
5. Közmeghallgatás összehívása előtt a polgármester tájékoztatást tesz közzé közmeghallgatás időpontja előtt legalább 5 nappal a következő helyeken:
a. az önkormányzat hirdetőtábláin történő kifüggesztéssel,
b. a településen működő üzletekben.
6. A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre a képviselő-testületen lehetőleg azonnal válaszolni kell.
7. Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat a közmeghallgatáson nem válaszolható meg, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a polgármester vizsgálja.
8. A kérdést a polgármester 15 napon belül megválaszolja a kérdezőnek. A válaszról a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell.
9. A közmeghallgatáson a képviselőtestület önálló napirendeket is megtárgyalhat.
38. § (1) Lakossági fórumot kell tartani:
a. a településrendezési szabályzat, valamint a szabályozási tervek elfogadását megelőzően;
b. a lakosság életkörülményeire jelentősen ható helyi önkormányzati döntések előkészítésekor
c. minden olyan kérdésben, amit törvény ír elő.
VI. Fejezet
A képviselő
39. §
1. [44]A képviselő jogállását a Mötv, és a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény rendelkezései határozzák meg.
2. A képviselő a Bünteti Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 137. § (1) bekezdés g.) pontja szerint hivatalos személynek minősül.
3. Minden önkormányzati képviselő jogai és kötelezettségei azonosak.
A képviselő kötelezettségei
40. §
1. A képviselő köteles:
a. részt venni a képviselőtestület munkájában;
b. olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára;
c. felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint különböző vizsgálatokban
d. rendszeresen kapcsolatot tartani a választókkal, a lakosság közösségeivel;
e. bejelenteni személyes érintettségét döntéshozatalnál;
f. a képviselői minőségében megszerzett vagy tudomására jutott információt megőrizni, azt saját maga és más előnyére, illetve hátrányára felhasználni tilos;
g. köteles megtartani a tudomására jutott állami és szolgálati titkot, valamint köteles figyelembe venni az Alkotmánynak, a Polgári Törvénykönyvnek és a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvántartásáról szóló, az 1993. évi LXIII. törvénynek a magántitok és a személyi adatok védelmére vonatkozó szabályait. Titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll.
h. vagyonnyilatkozatot tenni az 2000. évi XCVI tv. 10/A § (1) bekezdése alapján kell.
2. A képviselőtestület tagjai és hozzátartozóik vagyonnyilatkozatának kezeléséről, nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló részletes szabályokat a rendelet 3. függeléke tartalmazza
3. [45]A képviselő-testület bármely tagja javaslatára 1 havi időtartamra 10 (tíz) %-kal csökkentheti annak a települési képviselőnek a tiszteletdíját, aki a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, és a képviselő-testület megállapítja, hogy a bejelentési kötelezettsége fennállt.
VII. Fejezet
A Képviselőtestület bizottsága
41. §
1. A képviselő-testület bizottsága előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó - az SZMSZ 2. függelékében meghatározott, átruházott hatáskörben, önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel rendelkező választott testületi szerv.
2. A bizottság elnökét és tagjainak több, mint felét az önkormányzati képviselők közül kell választani.
42. §
1. A képviselő-testület állandó és ideiglenes (ad hoc) bizottságot hozhat létre.
2. A képviselő-testület az ideiglenes (ad hoc) bizottságot meghatározott időre vagy feladat elvégzésére hozza létre, amely ezt követően automatikusan megszűnik.
Az ideiglenes (ad hoc) bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
43. §
1. [46]A Mötv. 58. § (1) bekezdésében meghatározott személy a bizottság elnökéül és tagjául nem választható.
2. A bizottság elnökére a polgármester tesz javaslatot.
3. A Képviselőtestület az Ügyrendi Bizottságot hozza létre.
44. § (1) Az Ügyrendi Bizottság általános feladatai:
a. dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,
b. a képviselőtestület döntéseinek előkészítése érdekében megvitatja és állást foglal a feladatkörébe tartozó ügyekben
45. §
1. A bizottság tagjainak névsorát az SZMSZ 6. függeléke tartalmazza. A részletszabályokat az SZMSZ rendelkezéseivel összhangban az ügyrendjükben állapítják meg.
2. A bizottság maga készíti ügyrendjét, maga fogadja el.
3. A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. Az elnököt akadályoztatása esetén az általa kijelölt tag helyettesíti.
4. Kötelező a bizottság ülését összehívni:
a. a Képviselőtestület döntése alapján
b. a polgármester indítványára
c. bizottsági tagok legalább felének indítványára.
5. A bizottság határozatképessége és határozathozatalára, a Képviselőtestületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
46. §
1. A Képviselőtestület a munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket a bizottság nyújt be, illetve azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a Képviselőtestülethez.
2. Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
3. A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.
4. A bizottság azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben azt az Ötv. kötelezővé teszi vagy megengedi. Döntéseiről azonban csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.
47. §
1. A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni.
48. §
1. A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint – külön indítványra – a kisebbségi véleményeket tartalmazza.
2. [47]A munkatervben rögzített bizottsági feladatok megoldásáról és végrehajtásáról mindig jegyzőkönyvet kell készíteni azokon a bizottsági üléseken is, ahol a Képviselőtestület által átruházott hatáskörben születik döntés. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. Az átruházott hatáskörben hozott döntésről a bizottság elnöke a legközelebbi testületi ülésen ad tájékoztatást.
3. A bizottság a tevékenységéről megbízatási ideje alatt beszámol a Képviselőtestületnek.
4. A bizottság működésével kapcsolatos ügyviteli teendőket a Polgármesteri Hivatal látja el.
VIII. Fejezet
Polgármester, Alpolgármester
A polgármester
49. §
1. A polgármester a választópolgárok által közvetlenül megválasztott tisztségviselő, az önkormányzat képviselőtestületének tagja.
2. A polgármester a megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.
3. A polgármester tiszteletdíját a képviselő-testület állapítja meg.
4. A képviselőtestület a polgármester részére – egyedi döntés alapján – költségátalányt állapíthat meg.
A polgármester feladatai
50. §
1. [48]A polgármester a Mötv. 67. § rendelkezései szerint látja el feladatait.
2. A polgármester egyéb feladatai:
a. gyakorolja a testület által átruházott hatásköröket, melyet az SZMSZ 1. függeléke tartalmaz;
b. gondoskodik az önkormányzati intézmények, gazdasági szervezetek, valamint az önkormányzat más szervezetének ellenőrzéséről;
c. segíti a képviselők és a bizottság munkáját;
d. [49] szerdai napon 9-10 óra közötti időtartamban fogadóórát tart.
3.[50] Amennyiben a képviselőtestületi ülés – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a képviselőtestület törvényben át nem ruházható hatásköreként meghatározott ügyek kivételével minden más ügyben döntést hozhat. A polgármester a döntéséről a közgyűlést a következő ülésen tájékoztatja.
Alpolgármester
51. §
1. A képviselő-testület az Ötv. 34. § (1) bekezdése alapján a saját tagjai közül egy alpolgármestert választ.
2. Az alpolgármester képviseli az önkormányzatot, szükség szerint helyettesíti a polgármestert.
IX. Fejezet
Az Önkormányzat hivatali feladatainak ellátása, a Körjegyzőség
[51]52. §
1. A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátásra
Galambok Község Önkormányzat Képviselő-testülete,
Zalaszentjakab Község Önkormányzat Képviselő-testülete,
Sand Község Önkormányzat Képviselő-testülete,
Pat Községi Önkormányzat Képviselő-testülete.
megállapodás alapján Közös Önkormányzati Hivatal hoztak létre, tartanak fenn és működtetnek. (4. sz. függelék)
2. A Közös Önkormányzati Hivatal székhelye Galambok, elnevezése: Galamboki Közös Önkormányzati Hivatal, címe: 8754 Galambok, Ady u. 2.
3. Az együttműködési megállapodásban kell rögzíteni a Közös Önkormányzati Hivatal fenntartásához való hozzájárulás szabályait, munkáltatói jogok gyakorlásának rendszerét, az együttműködés részletes feltételeit.
4. A Közös Önkormányzati Hivatal, a jegyző tevékenységével, működésével kapcsolatos szabályokat a Mötv, az érintett képviselő-testületek együttes ülésén hozott rendelkezései, valamint a Közös Önkormányzati Hivatal Szervezetei és Működési Szabályzata (5. sz. függelék) határozzák meg.
5. A Közös Önkormányzati Hivatal önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Működését a Mötv.84. § - 86. §-a, saját SZMSZ-e és az MSZ EN ISO 14001:2005. szabvány előírásai alapján végzi.
[52]53. §
1. Az érintett polgármesterek – pályázat alapján – a Mötv. 83. § meghatározottak szerint, a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt neveznek ki.
2. [53]A jegyző tartós távolléte, akadályoztatása esetén- a jegyzői helyettesítését igazgatási ügyintéző látja el. A jegyző helyettesítésének megvalósítása az önkormányzat és a település működőképességét nem veszélyeztetheti.
3. A jegyző vezeti a közös önkormányzati hivatalt, megszervezi annak munkáját, ellátja a Mötv. 81. § (3) bekezdésében, valamint a különös jogszabályban meghatározott feladatokat.
54. §
1. [54]A jegyző köteles jelezni a testületnek, a bizottságoknak és a polgármesternek a Mötv. 81. § (3) bekezdés e/ pontja alapján, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel.
2. [55]A Közös Önkormányzati Hivatal dolgozói Zalaszentjakab településen minden szerdán 9.30 – 10.30 között tartanak ügyfélfogadást.
3. A Hivatal igény és szükség szerint köteles adatokat szolgáltatni és jelentést készíteni a Képviselőtestületnek és az Önkormányzati bizottságnak.
X. Fejezet
A LAKOSSÁGGAL VALÓ KAPCSOLATI FORMÁK
55. §
1. A képviselőtestület - a költségvetésben meghatározott összeg erejéig - anyagilag is támogatja a lakossági önszerveződő közösségek tevékenységét, illetőleg a közösségekkel együttműködik.
2. Az együttműködés formái:
a. közmeghallgatás
b. képviselői fogadóóra
c. a képviselő-testület ülésének nyilvánossága (az érdeklődők a részükre meghatározott helyen az ülésen részt vehetnek, a képviselőtestület engedélyével az ülésen felszólalhatnak)
d. lakossági fórumok.
3. A lakossággal való élő és szorosabb kapcsolattartást szolgálja a képviselőtestület dokumentumainak széles körben való ismertetése.
XI. Fejezet
AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA ÉS VAGYONA
56. § [56]Az önkormányzat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, valamint a végrehajtására vonatkozó jogszabály szerint gazdálkodik
57. §
1. A gazdasági programot a képviselőtestület az alakuló ülést követi 6 hónapon belül fogadja el, ha az egy választási ciklus idejére szól. Ha a meglevő gazdasági program az előző cikluson túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselőtestület az alakuló ülést követő 6 hónapon belül köteles megvizsgálni és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni, vagy módosítani.
[57]58. §
[58]59. §
60. §
1. Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az önkormányzatot megilleti vagyoni értékű jogokból áll.
2. Az önkormányzat vagyontárgyainak nyilvántartását, elidegenítésének, megterhelésének, vállalkozásba vitelének, illetve más célú hasznosításának lehetőségeit külön rendelet tartalmazza.
3. A képviselőtestület az önkormányzat vagyonának növelése érdekében részt vehet gazdasági vállalkozásokban. Az önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelősségének mértéke nem haladja meg a vagyoni hozzájárulásának mértékét.
4. A képviselő-testület az ügyek eredményesebb megvalósítása érdekében a meglévő alapítványait működteti és közérdekű kötelezettség vállalásokat tehet.
[59]XII. Fejezet3
Munkaruha biztosítása
60/A. § Zalaszentjakab Község Önkormányzata a szociális segítő részére munkaruhát biztosít az alábbiak szerint:
- Két évente: 1 db köpeny,1 db sapka
Záró rendelkezések
61. §
1. [60],[61], [62]Ez a rendelet kihirdetést követő 1. napon lép hatályba.
2. A jelen SZMSZ hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a képviselőtestület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 80/2007. (X.16.), 5/2007. (IV. 28.), 2/2005. (II.15.) rendeletével módosított 5/2003. (IV.17.) önkormányzati rendelet.
3. [63]Az SZMSZ megtekinthető a Galamboki Közös Önkormányzati Hivatalban (Galambok, Ady Endre u. 2.), valamint a település honlapján (www.zalaszentjakab.hu.)
Zalaszentjakab, 2011. április 8.
Molnár József Dr. Varga Éva
Polgármester Körjegyző
Kihirdetési záradék: 2011. április 8.
Dr. Varga Éva
Körjegyző
1. melléklet a 3/2011. (IV.8.) önkormányzati rendelethez[64]
A Képviselőtestület által a Polgármesterre átruházott hatáskörök:
- dönt a célhoz nem kötött - állami hozzájárulás kivételével- átmenetileg szabad pénzeszközök betétként történő elhelyezéséről,
- engedélyezi a köztemetést,
- dönt a temetési segélyről,
- dönt az időskorúak járadékának megállapításáról,
- dönt az ápolási díj megállapításáról,
- engedélyezi a szociális étkeztetés igénybevételét,
- dönt a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapításáról,
- dönt a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjra benyújtott pályázatok elbírálásáról.
2. melléklet a 3/2011. (IV.8.) önkormányzati rendelethez[65]
Képviselőtestület által az Ügyrendi Bizottságra átruházott hatáskörök, a bizottság feladatai:
Ügyrendi Bizottságra átruházott feladata és hatásköre:
- Ellátja az önkormányzati képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozat tételének nyilvántartásba vételével és ellenőrzésével kapcsolatos Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv). 39. §-ban meghatározott feladatokat.
- Ellátja az Mötv. 37. § meghatározott összeférhetetlenség vizsgálatát.
- Ellátja a titkos szavazás lebonyolításában törvényes feltételeinek biztosításával kapcsolatos feladatokat és a szavazatszámlálást.
3. melléklet a 3/2011. (IV.8.) önkormányzati rendelethez[66]
A képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat nyilvántartásának, kezelésének és ellenőrzésének szabályairól:
I.
Általános rendelkezések
1. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv) 39. § értelmében a képviselő-testület tagja, a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni.
2. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához köteles csatolni a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének az Mötv. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatát is (továbbiakban: vagyonnyilatkozatok).
3. A vagyonnyilatkozat tételeinek elmulasztása esetén – annak benyújtásáig – a képviselő képviselői jogait nem gyakorolhatja, juttatásokban nem részesülhet.
II.
A vagyonnyilatkozat benyújtásával kapcsolatos szabályok
1. A kitöltéskori állapotnak megfelelően adatok alapján kitöltött képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat egy példányát az Ügyrendi Bizottságnak (továbbiakban: Bizottság) címezve kell benyújtani az I/1. pont szerinti határidőben.
2. A vagyonnyilatkozatokat a polgármesteri hivatalban a közszolgálati feladatokat ellátó köztisztviselő veszi át, és igazolást állít ki azok átvételéről. Az átvételi igazolásokat az 1. számú függelék tartalmazza.
3. A képviselő a saját és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatát külön-külön borítékban adja át az átvételre jogosult köztisztviselőnek.
4. A képviselői vagyonnyilatkozat átvétele névvel ellátott nyílt borítékban, a hozzátartozói vagyonnyilatkozat átvétele névvel ellátott, lezárt, az átvételkor a Közös Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: Hivatal) körbélyegzőjével lepecsételt borítékban történik.
III.
A vagyonnyilatkozatok kezelésének szabályai
1. A vagyonnyilatkozatokat az egyéb iratoktól elkülönítetten kell kezelni, azokat a körjegyző által kijelölt biztonsági zárral ellátott helyiségben, lemezszekrényben kell tárolni.
2. A vagyonnyilatkozatokról és az ellenőrzési eljárásról a 2-3. számú függelék szerinti nyilvántartást kell vezetni.
3. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos technikai tevékenységet a II./2. pont alatti köztisztviselő végzi. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratokat iktatni kell. Az iktatást külön főszámra és a szükséges számú alszámra kell elvégezni.
4. A vagyonnyilatkozatok nyilvánossága:
a. a képviselői vagyonnyilatkozat nyilvános- kivéve az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatokat;
b. a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat nem nyilvános, abba csak a bizottság tagjai tekinthetnek be ellenőrzés céljából.
5. A képviselői vagyonnyilatkozatokat nem nyilvános, abba csak a bizottság tagjai tekinthetnek be ellenőrzés céljából.
6. A Bizottság felel azért, hogy a vagyonnyilatkozatokat az adatvédelmi szabályoknak megfelelően őrizzék, kezeljék és hogy az azokban foglaltakat – a nyilvános vagyonnyilatkozatok kivételével – más ne ismerhesse meg.
7. Ha a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett képviselő a Bizottságnak írásban bejelenti, hogy a közös háztartásban élő házas- vagy élettársa és gyermeke esetén a közös háztartásban élés megszűnt, a Bizottság az általa kezelt hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat haladéktalanul visszaadja a képviselőtestületi tagnak, melyről igazolást kell kiállítani.
8. A képviselő megbízatásának megszűnésekkor a Bizottság a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett képviselő részére a saját és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat visszaadja, melyről igazolást kell kiállítani.
IV.
A vagyonnyilatkozat ellenőrzésével és az eljárással
kapcsolatos szabályok
1. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja: a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Bizottságnál bárki kezdeményezheti. A bizottság eljárására a képviselő-testület zárt ülésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Az eljárás kezdeményezésről a Bizottság elnöke haladéktalanul tájékoztatja az érintett képviselőt, aki haladéktalanul bejelenti az azonosító adatokat.
2. az ellenőrzési eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kedvezményező 8 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kedvezményezés nyilvánvalóan alaptalan, a Bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.
3. Az ellenőrzési eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetén csak akkor van helye, ha az erre irányuló kedvezményezés új tényállást (adatot) tartalmaz. Az ellenőrzési eljárásra irányuló új tényállás nélkül elutasítja a kedvezményezést.
4. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás során a képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozatba történő betekintést a 4. számú függelék szerint vezetett „Betekintési nyilvántartás”-ban dokumentálni kell.
5. A Bizottság ellenőrzési eljárásának eredményéről a képviselő-testület a soron következő ülésén tájékoztatja.
V.
Felelősségi szabályok
1. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos adatok védelméért, az adtakezelés jogszerűségéért a bizottság felelős.
2. A képviselő felelős azért, hogy az általa bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljes körűek és aktuálisak legyenek.
3. A vagyonnyilatkozatok technikai kezelése szabályainak megtartásáért a II./2. pont szerinti köztisztviselő felelős.
IGAZOLÁS
A vagyonnyilatkozatok átvételéről
Alulírott …………………………………… mint a vagyonnyilatkozat tételre kötelezett helyi önkormányzati képviselő, a mai napon az alábbi vagyonnyilatkozatot adom át:
……………………………. helyi önkormányzati képviselő
…………………………….. házastárs/élettárs
……………………………… gyermek
……………………………… gyermek
……………………………… gyermek
……………………………… gyermek
Zalaszentjakab, 20.. …………………. hó ………….. nap
…………………………… …………………………….
átadó átvevő
NYILVÁNTARTÁS
A vagyonnyilatkozat ellenőrzési eljárásáról
Sorszám |
Nyilatkozattételre kötelezett |
Hozzátartozó vagyonnyilatkozatok száma |
Átvétel |
|||
|---|---|---|---|---|---|---|
Házastárs/élettárs |
Gyermek |
időpontja |
||||
1. |
||||||
2. |
||||||
3. |
||||||
4. |
||||||
5. |
||||||
6. |
||||||
7. |
||||||
8. |
||||||
9. |
||||||
10. |
||||||
11. |
||||||
NYILVÁNTARTÁS
a vagyonnyilatkozatok ellenőrzési eljárásáról
1. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás kedvezményező neve, címe:
Név: ………………………………..
Cím: ………………………………………………..
2. Az eljárás kezdeményezésének időpontja: ………………….………..
3. Az eljárásban érintett képviselő: ……………………………………..
4. A vagyonnyilatkozat kifogásolt része: …………………………….............
5. A 4. pont megjelölésének hiányában a hiánypótlásra felhívás időpontja: ……………………..
6. Az érintett tájékoztatásának időpontja a bejelentésről: ………………………..
7. Az azonosító adatok átadásának időpontja a Bizottság részére: ………………………….
8. A Bizottság ülésének időpontja: ………………………………..
9. Az eljárás eredménye: ………………………………..
1. A bejelentés elutasítva, mert
- Nyilvánvalóan alaptalan;
- A bejelentő a hiánypótlásnak nem tett eleget;
- Az ismételt kedvezményezés új tényállást nem tartalmaz
1. A bejelentés alapján a Bizottság az alábbiakat állapította meg.
10. Az azonosító adatok törlésének időpontja: ……………………………………..
11. A Képviselő-testület tájékoztatásának időpontja az eljárás eredményéről: …..…………….
NYILVÁNTARTÁS
A vagyonnyilatkozatokba történő betekintésről
Betekintő személy neve |
Aláírása |
Betekintés időpontja |
Megjegyzés |
|---|---|---|---|
4. melléklet a 3/2011. (IV.8.) önkormányzati rendelethez[67]
Zalaszentjakab Község Önkormányzata Képviselőtestülete tagjai
Név, cím:
POLGÁRMESTER
MOLNÁR JÓZSEF Galambok, Hegyalja u. 14.
ALPOLGÁRMESTER
RITECZ PÉTER Zalaszentjakab, Petőfi S. utca 30.
KÉPVISELŐK
RUSCHEL JÓZSEF Zalaszentjakab, Petőfi S. utca 95.
NEUMAJERNÉ NÉMETH TIMEA Zalaszentjakab, Petőfi S utca 72.
KIS-BERKES JÓZSEF Zalaszentjakab, Petőfi S utca 42.
5. melléklet a 3/2011. (IV.8.) önkormányzati rendelethez[68]
A Képviselőtestület által a ZALAISPA Hulladékgazdálkodási Társulásra átruházott feladat- és hatáskörök:
A Képviselő-testület az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó, települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatás ellátására irányuló feladatkörét, valamint - a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából - gazdálkodó szervezet alapítására és vezetőjének kinevezésére irányuló hatáskörét, - az Ötv. 10. §. (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – a Nyugat-Balaton és Zala folyó medence nagytérségi települési szilárd hulladékai kezelésének korszerű megoldására létrehozott Önkormányzati Társulásra – a továbbiakban ZALAISPA Hulladékgazdálkodási Társulás - ruházza át. Az önkormányzati közfeladat átruházása, a települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatás ellátására irányuló, már meglévő helyi közszolgáltatói szerződéseket, azok hatálya alatt nem érinti.
A Társulás, a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából kizárólag egyszemélyes gazdasági társaságot alapíthat.
A Társulás által a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából alapítandó egyszemélyes gazdasági társaság, további gazdálkodó szervezetet nem alapíthat és gazdálkodó szervezetben részesedést, nem szerezhet.
A Társulás kizárólagos tulajdonában álló, egyszemélyes gazdasági társaság alapítására és működésére, a gazdasági társaságokra vonatkozó általános szabályok mellett, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 95-95/A. §-ai az irányadók.
6. melléklet a 3/2011. (IV.8.) önkormányzati rendelethez[69]
ZALASZENTJAKAB KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA BIZOTTSÁGA
Ügyrendi Bizottság
A bizottság elnöke: Ruschel József képviselő
A bizottság tagja: Neumajerné Németh Tímea képviselő
Kis-Berkes József képviselő
7. melléklet a 3/2011.(IV.08.) önkormányzati rendelethez a 3/2011. (IV. 8.) önkormányzati rendelethez
EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS
amely létrejött egyrészről Zalaszentjakab Község Önkormányzat (8827. Zalaszentjakab, Petőfi Sándor u. 33 képviseletében eljár: Molnár József polgármester) a továbbiakban: Települési önkormányzat,
másrészről Zalaszentjakab Roma Nemzetiségi Önkormányzat (8827. Zalaszentjakab, Kossuth út 2. képviseletében eljár: Bogdán Árpád elnök) a továbbiakban RNÖ (a továbbiakban együtt: felek) között alulírott helyen és időben az alábbi feltételekkel:
Zalaszentjakab Község Önkormányzata és Zalaszentjakab Roma Nemzetiségi Önkormányzat a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. §-a (továbbiakban: Nj. tv.), valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 27. § (2) bekezdése (továbbiakban: Áht.) alapján az RNÖ részére az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételei biztosításáról, a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról, valamint az RNÖ gazdálkodásának végrehajtásával, elszámolási és nyilvántartási rendjével kapcsolatban az alábbiakban állapodnak meg.
I. Általános rendelkezések
1. A Települési önkormányzat a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokat a Galamboki Közös Önkormányzati Hivatal (8754. Galambok, Ady Endre út 2.) útján biztosítja, ennek körében:
a) biztosítja a helyi nemzetiségi önkormányzat részére havonta igény szerint, de legalább 32 órában, az önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiség ingyenes használatát, a Zalaszentjakab Kossuth u. 1 szám alatt található irodában. A helyiséghez, továbbá a helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségek és fenntartási költségek viselésével. Az épületet a Roma nemzetiség önkormányzat jó gazda módjával köteles kezelni.
b) biztosítja az önkormányzat működéséhez (a testületi, tisztségviselői, képviselői feladatok ellátásához) szükséges tárgyi és személyi feltételeket;
c) gondoskodik a testületi ülések előkészítéséről (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítése, postázása, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása);
d) gondoskodik a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítéséről, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatok ellátásáról;
e) gondoskodik a nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatok ellátásáról; és
f) a jelnyelv és a speciális kommunikációs rendszer használatának biztosítása, és
g) az a)–f ) pontban meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségek viselése a helyi nemzetiségi önkormányzat tagja és tisztségviselője telefonhasználata költségeinek kivételével.”
II. Az RNÖ gazdálkodásával kapcsolatos rendelkezések
2. A költségvetés elkészítésének, elfogadásának és módosításának rendje
A Települési önkormányzat az önkormányzat jegyzőjét jelöli ki az RNÖ-vel történő kapcsolattartásra.
2.1 A költségvetési koncepció elkészítése
A költségvetési koncepció összeállítását megelőzően a jegyző az RNÖ elnökével áttekinti a következő költségvetési évre vonatkozó feladatokat, az RNÖ bevételi forrásait, és ennek alapján kialakítják a költségvetés koncepcióját.
2.2 A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának elkészítése
Az RNÖ költségvetésének összeállítására a költségvetési törvényből adódó részletes információk megismerése után kerül sor. Lukács Attiláné pénzügyi ügyintéző szakmai segítséget nyújt a költségvetés összeállításához.
Az RNÖ – figyelembe véve a várható éves bevételeit (a nemzetiségi önkormányzatok működésének általános támogatásával együtt) - elkészíti éves költségvetése eredeti előirányzatait. Bevételeknél forrásonként, kiadásoknál kiemelt előirányzatonként.
Az RNÖ a költségvetését az Áht. és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet (továbbiakban: Rendelet) rendelkezéseinek megfelelő szerkezetben, határozattal hagyja jóvá. AZ RNÖ a határozatban egész évre szóló előirányzatokat tartalmazó költségvetést hagy jóvá. A költségvetés elkészítésének törvényi határideje: a tárgyévi költségvetési törvény kihirdetését követő 45 nap. .
A Települési önkormányzat költségvetési rendeletébe az RNÖ költségvetése 2012. évtől nem épül be. Az RNÖ önálló elemi költségvetést készít.
Galambok Község Önkormányzata a nemzetiségi önkormányzat költségvetésére vonatkozóan nem rendelkezik döntési jogosultsággal.
2.3 A költségvetési előirányzatok módosításának elfogadási rendje
Az RNÖ év közben gondoskodik előirányzatának módosításáról. Ez vonatkozhat az elért bevételi többletből (pályázaton elnyert összegek, kamatbevételek, pénzmaradvány, központosított és egyéb támogatások stb.) a kiadási előirányzatok felemelésére, illetve a kiemelt kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításra.
Az előirányzat átcsoportosításáról az RNÖ határozattal dönt. Az előirányzat módosítást az eredeti költségvetési határozattal azonos szerkezetben kell elfogadni, módosítás esetén egyértelműen megjelölve, hogy melyik előirányzat milyen mértékben módosult. Az RNÖ határozatának hiányában az előirányzatok nem módosíthatók.
3. A költségvetési gazdálkodás bonyolításának rendje
3.1 A nemzetiségi önkormányzat számlái
Az Áht. 84. § (2) bekezdése alapján a nemzetiségi önkormányzat részére a székhelye szerinti önkormányzat által választott számlavezetőnél önálló fizetési számlát kell nyitni. A fizetési számla nyitás egyik feltétele az önálló adószám megléte. A fizetési számla megnyitásáról a változás – bejelentési kérelmet a bankszámla szerződés hiteles másolatát, és az állami támogatás folyósításának feltételeként előírt, az Áht. 83. § (5) bekezdése szerinti felhatalmazó levelet be kell adni.
Az RNÖ gazdálkodásával és pénzellátásával kapcsolatos minden pénzforgalmát saját számláján köteles lebonyolítani. Ezen számlán kívül az RNÖ részére juttatott adományok kezelésére szolgáló számlát vezethet.
A nemzetiségi önkormányzat működésének általános támogatását az RNÖ az Áht. 111. § (10) bekezdésében foglaltaknak megfelelően veszi igénybe.
A törzskönyvi nyilvántartásba vétellel összefüggő feladatokat a Közös Önkormányzati Hivatal látja el.
3.2 A költségvetés végrehajtása
A nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtásával kapcsolatos adminisztratív feladatokat a Galamboki Közös Önkormányzati Hivatal látja el.
a) Kötelezettségvállalás
Az éves gazdálkodás során a kötelezettségvállalás az RNÖ elnökét, érintettsége, tartós távolléte, akadályozatása esetén az elnökhelyettest illeti meg, amelyért teljes körű felelőséggel tartozik a kiemelt előirányzatok kereteinek betartása mellett.
Kötelezettségvállalás előtt a kötelezettség vállalónak meg kell győződnie arról, hogy a rendelkezésre álló fel nem használt előirányzat biztosítja-e a kiadás teljesítésére a fedezetet. A kötelezettség vállalás csak írásban és a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzése után történhet.
Kötelezettségvállalások nyilvántartása: A nyilvántartást a körjegyzőség hivatala vezeti. A nyilvántartás vezetéséhez a kötelezettségvállalások 1-1 példányát a megrendelést, szerződést, megállapodást stb. az aláírást követő 3 munkanapon belül el kell juttatni a Galamboki Közös Önkormányzati Hivatalba.
b) Pénzügyi ellenjegyzés
A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére Lukács Attiláné pénzügyi ügyintéző jogosult.
A pénzügyi ellenjegyzésre jogosultnak az ellenjegyzést megelőzően meg kell győződnie arról, hogy: A jóváhagyott költségvetés fel nem használt, illetve le nem kötött, a kötelezettségvállalás tárgyával összefüggő kiadási előirányzata rendelkezésre áll-e, illetve a befolyt vagy várhatóan befolyó bevétel biztosítja-e a fedezetet. A kötelezettségvállalás nem sérti-e a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat.
Amennyiben a kötelezettségvállalás nem felel meg az előírtaknak, a pénzügyi ellenjegyzésre jogosultnak erről írásban tájékoztatni kell a kötelezettségvállalót, illetve a nemzetiségi önkormányzat elnökét. Ha a nemzetiségi önkormányzat elnöke, a tájékoztatás ellenére írásban pénzügyi ellenjegyzésre utasítja az ellenjegyzőt, az köteles az utasításnak eleget tenni. E tényről a nemzetiségi önkormányzat képviselő testületét haladéktalanul írásban kell értesíteni.
A pénzügyi ellenjegyzés tényét az ellenjegyző a kötelezettségvállalás dokumentumán „pénzügyi ellenjegyzés” megjelöléssel, aláírásával igazolja.
c) Teljesítés igazolása
A kiadás teljesítésének utalványozása előtt okmányok alapján ellenőrizni és igazolni kell a kiadások jogosságát, összegszerűségét, a szerződés, megrendelés, megállapodás teljesítését.
A teljesítés igazolásának a kincstár által számfejtett személyi jellegű juttatások kifizetését kivéve ki kell terjednie valamennyi kiadásra.
Teljesítés igazolás ellátására az RNÖ elnöke, érintettsége, tartós távolléte, akadályozatása esetén az elnökhelyettes jogosult.
A pénzügyi teljesítésre benyújtott bizonylat teljesítés igazolójának a kifizetés jogosságát, összegszerűségét, a szerződés, megrendelés, megállapodás, egyéb kötelezettségvállalás teljesítését kell aláírásával igazolnia.
Az igazolási kötelezettség végrehajtását
„A kiadás teljesítésének jogosságát, összegszerűségét, a szerződés, megrendelés, megállapodás teljesítését igazolom.
szöveg megjelölésével és az igazolás időpontjának feltüntetésével kell az arra jogosultnak aláírásával igazolni.
A kötelezettségvállalás alapján elvégzett teljesítés megtörténtét a szolgáltatásnak megfelelő mellékletekkel dokumentáltan (szállítólevél, munkalap, felmérési napló, műszaki átvételi jegyzőkönyv stb.) kell igazolni. Az igazolás történhet a számlán, a kifizetési bizonylaton közvetlenül, illetve a teljesítést igazoló külön nyomtatványon.
d) Érvényesítés
A teljesítésigazolás alapján az érvényesítést Lukács Attiláné pénzügyi ügyintéző végzi.
Az érvényesítés megtörténtét érvényesítési záradékban kell rögzíteni, amelynek tartalmaznia kell az „érvényesítve” megjelölést, az érvényesítés dátumát, az érvényesítő aláírását.
Az érvényesítő ellenőrzi az összegszerűséget, a fedezet meglétét és azt, hogy a megelőző ügymenetben a vonatkozó jogszabályokban, belső szabályzatokban foglaltakat betartották-e.
e) Utalványozás
A kiadások teljesítésének, a bevételek beszedésének elrendelésére (továbbiakban utalványozás) RNÖ elnöke, érintettsége, tartós távolléte, akadályozatása esetén az elnökhelyettes jogosul. Utalványozni csak az érvényesítés megtörténte után lehet. Pénzügyi telejésítésre az utalványozás után kerülhet sor.
4. Számviteli nyilvántartások, adatszolgáltatások, beszámolás rendje
4.1 Számviteli nyilvántartások
A Galamboki Közös Önkormányzati az RNÖ számviteli és vagyoni nyilvántartásait elkülönítetten vezeti.
A kötelezettségvállalások illetve az előirányzatok nyilvántartásáról bevételeknél forrásonként, kiadásoknál kiemelt előirányzatonként a körjegyzőség hivatala gondoskodik, követve az előirányzat módosításokat. A Galamboki Közös Önkormányzati Hivatal ellátja továbbá az RNÖ könyvelési, adóbevallási feladatait.
4.2 Beszámolási kötelezettség teljesítésének rendje
Az RNÖ féléves beszámolóját az adott év szeptember 15-ig; az éves beszámolót tárgyévet követő április 30-ig kell megküldeni.
A beszámolókat a Galamboki közös Önkormányzati hivatal készíti el a gazdálkodás adatai alapján, melyet megküld az RNÖ elnöke részére, aki a nemzetiségi önkormányzat testülete elé terjeszti. A nemzetiségi önkormányzat testülete azt megtárgyalja, és erről határozatot hoz.
Az önkormányzat belső ellenőrzését külön megállapodás alapján az adott évre vonatkozó szerződés alapján külső szervezet végzi, amelyről, valamint az ellenőrzést végző személyek kijelöléséről a nemzetiségi önkormányzat képviselőtestülete dönt. 2018.évben a belső ellenőrzést a Numerikus-Szumma Kontroll Kft Zalaegerszeg, Becsali u.31. szám alatti vállalkozás, Bakos Andrea Erzsébet belső ellenőrzési vezető végzi.
III. Együttműködési kötelezettség
5. A Települési önkormányzat a településen élő roma nemzetiség életkörülményeinek és anyagi helyzetének javítása érdekében biztosítja, hogy:
- a nemzetiségi önkormányzat elnöke vagy az általa megbízott önkormányzati képviselő tanácskozási joggal részt vegyen a képviselő-testület ülésein,
- a tanácskozási jog gyakorlásának biztosításához a Galamboki Közös Önkormányzati Hivatala megküldi az RNÖ elnöke részére a képviselő-testületi ülésére szóló meghívót és annak mellékleteit,
- az RNÖ előterjesztését, véleményét a képviselő-testület érdemben tárgyalja, illetve a tárgyalás során figyelembe veszi,
- meghívás esetén a polgármester vagy az általa felkért személy, illetve a települési képviselő részt vesz az RNÖ rendezvényein.
6. A Települési önkormányzat figyelemmel kíséri a roma nemzetiséget érintő jogalkotási folyamatokat, és bármely szintű (országos, megyei, helyi stb.) jogszabályi változásról tájékoztatja az RNÖ-t a kölcsönösség elve és gyakorlata alapján.
7. A Települési önkormányzat a Galamboki Közös Önkormányzati Hivatal és a nevelési, oktatási intézmények bevonásával segítséget nyújt az RNÖ részére a gyermek- és ifjúságvédelem területén, a gyermekek életkörülményeinek állandó figyelemmel kísérésével az óvodákban és iskolákban működő ifjúságvédelmi felelősök közreműködésével.
8. A jegyző a helyi önkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz az RNÖ testületi ülésein, amennyiben törvénysértést észlel, azt az ülésen jelzi.
9. Az RNÖ a nemzetiségi közügyek intézése érdekében jogosult a Települési önkormányzatnál és szerveinél eljárást kezdeményezni, tájékoztatást kérni, részükre javaslatot tenni.
10. Az RNÖ tudomásul veszi és vállalja, hogy a Települési önkormányzat döntését igénylő kezdeményezéseit – a rendkívüli eseteket kivéve – a képviselő-testületi ülését legalább 10 nappal megelőzően eljuttatja a Galamboki Közös Önkormányzati Hivatalhoz.
11. A Települési önkormányzat köteles a helyi közoktatás, helyi sajtó, helyi hagyományápolás és kultúra, az esélyegyenlőség, a társadalmi felzárkózás, a szociális ellátás, valamint a kollektív nyelvhasználat kérdéskörében a roma nemzetiségű lakosságot e minőségében érintő önkormányzati döntés előkészítése során beszerezni az RNÖ egyetértését, és azt a rendelet tervezet, valamint a határozattervezet készítése folyamán figyelembe venni. Ha az RNÖ a megkeresésre 30 napon belül nem nyilatkozik, úgy az egyetértését megadottnak kell tekinteni.
IV. Egyéb rendelkezések
12. A felek jelen megállapodás aláírásával kifejezetten rögzítik, hogy a települési önkormányzat az RNÖ költségvetési határozata törvényességéért, bevételi és kiadási előirányzatainak megállapításáért és teljesítéséért, illetve egymás kötelezettségvállalásaiért és tartozásaiért felelősséggel nem tartoznak.
13. Jelen megállapodással nem érintett kérdések tekintetében az Nj. tv., valamint Galambok Község Önkormányzata képviselő-testületének rendeletei, határozatai és az RNÖ határozatai az irányadóak.
14. A megállapodás a két testület jóváhagyása után, az aláírás napjától lép hatályba, és a felek között Zalaszentjakabon 2015 január …-én létrejött együttműködési megállapodás hatályát veszti
15. Az együttműködési megállapodást Zalaszentjakab Község Önkormányzat képviselő-testülete és a Zalaszentjakab Roma Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testülete határozatlan időre kötik. Az együttműködési megállapodást minden év január 31. napjáig, általános vagy időközi választás esetén az alakuló ülést követő 30 napon belül felül kell vizsgálni.
A fenti megállapodást Zalaszentjakab Községi Önkormányzat képviselő-testülete a 1/2018. (I.17.) határozattal hagyta jóvá, Zalaszentjakab Roma Nemzetiségi Önkormányzata képviselő-testülete a 4/2018. (I.16.) határozattal hagyta jóvá.
Galambok, 2018. január 09.
Molnár József |
Bogdán Árpád |
Polgármester |
Elnök |
1
A 8. melléklet a Zalaszentjakab Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2023. (V. 30.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.