1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Balatonmagyaród Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) Székhelye: 8753 Balatonmagyaród, Petőfi u.112.

(2) Az önkormányzat képviselő-testületének megnevezése: Balatonmagyaród Község Önkormányzata Képviselő-testülete

(3) Az önkormányzat illetékességi területe: Balatonmagyaród község közigazgatási területe

(4) Az önkormányzat hivatalának megnevezése: Zalakomári Közös Önkormányzati Hivatal 8751 Zalakomár, Tavasz u. 13., Kirendeltsége: 8753 Balatonmagyaród, Petőfi u. 112.

(5) A képviselő-testület, a polgármester és a jegyző és a Közös Önkormányzati Hivatal hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható: Balatonmagyaród Községi Önkormányzat Képviselő-testülete, Balatonmagyaród Község Polgármestere, Zalakomári Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, Zalakomári Közös Önkormányzati Hivatal

2. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló.

(2) Az önkormányzat képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) a címerének és zászlajának leírására, valamint az azok használatának rendjére vonatkozó szabályokat külön rendeletben állapítja meg.

3. § (1) Az önkormányzat a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései szerint kötelezően ellátandó és önként vállalt feladatokat lát el.

(2) Az önként vállalt feladatok ellátásához szükséges pénzügyi forrásokat az önkormányzat éves költségvetése biztosítja.

(3) A kötelező feladatok ellátásának módját és az önként vállalt feladatokat a 6. melléklet tartalmazza.

(4) A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását önkormányzati rendeletben, a hatáskör gyakorlására jogosult megnevezésével átruházhatja. A képviselő-testület a hatáskörének átruházásáról, illetőleg az átruházott hatáskör gyakorlásának visszavonásáról annak felmerülésekor dönt.

(5) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket a 1. melléklet tartalmazza.

(6) A képviselő-testület által az Ügyrendi Bizottságra átruházott feladatokat a 1. melléklet tartalmazza.

4. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó, települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatás ellátására irányuló feladatkörét, valamint – a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából – gazdálkodó szervezet alapítására és vezetőjének kinevezésére irányuló hatáskörét, - az Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (továbbiakban Mötv.) 41. § (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – a Nyugat-Balaton és Zala folyó medence nagytérség települési szilárd hulladékai kezelésének korszerű megoldására létrehozott Önkormányzati Társulásra – a továbbiakban Társulás – ruházza át. Az önkormányzati közfeladat átruházása, a települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatás ellátására irányuló, már meglévő helyi közszolgáltatói szerződéseket, azok hatálya alatt nem érinti.

(2) A Társulás, a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából kizárólag egyszemélyes gazdasági társaságot alapíthat.

(3) A Társulás által a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából alapítandó egyszemélyes gazdasági társaság, további gazdálkodó szervezetet nem alapíthat és gazdálkodó szervezetben részesedést, nem szerezhet.

5. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő. A képviselő-testület tagjainak névsorát a 2. melléklet tartalmazza.

(2) Az alakuló ülés megnyitása után a helyi választási bizottság elnöke ismerteti a polgármester és a képviselő-testületi tagok megválasztásának eredményét és átadja a megbízó leveleket.

6. § (1) A képviselők jogállását a helyi önkormányzatokról szóló törvény előírásai szabályozzák.

(2) A képviselő köteles:

• a) olyan magatartás tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára;
• b) írásban vagy szóban a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének előzetesen bejelenteni, ha a képviselő-testület, illetve a bizottság ülésén nem tud megjelenni, vagy egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik;
• c) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban;
• d) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titkot megőrizni (titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll).

7. § (1) A képviselő-testület tagja a képviselő-testület ülésén az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetésként vagy tudakozódásként kérdést tehet fel.

(2) A kérdésre a megkérdezettnek a képviselő-testület ülésén kell választ adni. A válasznak lényegre törőnek kell lennie. Amennyiben összetett problémafelvetésről van szó a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján, 8 napon belül, írásban kell a választ megadni.

(3) A képviselő-testület tagjai a testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez valamint a jegyzőhöz önkormányzati ügyekben, szóban vagy írásban interpellációt terjeszthetnek elő. Interpellációt valamely döntés végrehajtása tárgyában, vagy intézkedés elmulasztása esetén lehet előterjeszteni.

(4) Az interpellációt a polgármesternél lehetőleg az ülést megelőző 3 nappal vagy az ülésen, a napirend megtárgyalásának megkezdése előtt kell benyújtani. A polgármester az interpellációt haladéktalanul továbbítja a címzettnek.

(5) Amennyiben az interpellációt a képviselő-testület ülését megelőző 3 napon belül nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül írásban kell választ adni, és ennek tartalmáról a soron következő ülésen tájékoztatást adni.

(6) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik. Ha az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt az elfogadásról vagy a kérdés további napirenden tartásáról. Amennyiben a képviselő-testület az interpellációra adott választ elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását, melybe az interpelláló képviselőt is be kell vonni.

8. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 44. §-a alapján tartja üléseit.

(2) A képviselő-testület a (közmeghallgatást nem tartalmazó) üléseit az önkormányzat 8753 Balatonmagyaród, Petőfi u. 112. szám alatti épületében tartja.

(3) A közmeghallgatást a képviselő-testület a Művelődési Ház 8753 Balatonmagyaród, Petőfi u. 139. szám alatti épületében tartja meg.

(4) Az ülés esetenként a meghívóban jelzett más helyszínre is összehívható.

9. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester, együttes akadályoztatásuk esetén a korelnök hívja össze.

(2) A képviselő-testület ülésére állandó meghívottként, tanácskozási joggal meg kell hívni a képviselő-testület tagjain és a jegyzőn kívül:

• a) A bizottság nem képviselő tagjait,
• b) Az önkormányzati intézmények vezetőit,
• c) A Közös Önkormányzati Hivatal napirendi pont szerint illetékes dolgozóját.

(3) Egyes napirendi pontok tárgyalásához a polgármester a (2) bekezdésben felsoroltakon kívül más személyeket is meghívhat.

(4) A képviselő-testület ülését össze kell hívni minden olyan hatáskörébe tartozó halaszthatatlan ügyben, amelyben a késedelem jelentős kárral, vagy egyéb hátránnyal járna.

10. § (1) A meghívónak tartalmaznia kell

• a) az ülés kezdeti időpontját és helyét,
• b) a tárgyalásra javasolt napirendeket és azok előadóit,
• c) a polgármester aláírását és bélyegzőjének lenyomatát.

(2) A képviselő-testületi ülés meghívóját, illetve az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják.

(3) Halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 3 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen célszerű értesítési mód (pl. telefon, hivatalsegéd stb.) igénybe vehető, a sürgősség okát azonban a meghívottal mindenképpen közölni kell.

(4) A képviselő-testületi ülések időpontjáról a lakosságot az ülés előtt legalább 3 nappal, az önkormányzat hirdetőtábláján elhelyezett hirdetmény útján kell tájékoztatni. A polgármester döntése alapján a napirend fontosságát figyelembe véve hangosbemondó vagy szórólap útján is tájékoztathatja a lakosságot a testületi ülésről. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét, valamint azt, hogy a napirendek anyagát a Közös Önkormányzati Hivatalban lehet megtekinteni.

11. § A lakosságot a közmeghallgatásról és a közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontjáról, helyéről legalább 5 nappal a közmeghallgatás előtt az önkormányzati hirdető táblán elhelyezett hirdetménnyel és hangosbemondó útján kell tájékoztatni.

12. § (1) Előterjesztésnek minősül:

• a) minden a munkatervbe felvett és új – tervezett napirenden kívüli – anyag,
• b) rendelet-tervezet, határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) Előterjesztés benyújtására jogosult:

• a) a polgármester,
• b) az alpolgármester,
• c) a témakör szerint illetékes bizottság elnöke,
• d) a képviselő-testület tagja,
• e) a jegyző,
• f) polgármester által meghatározott esetekben és ügyben a gazdasági társaságok, az intézmények, alapítványok, civil szervezetek és más szervek vezetői.

(3) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést írásban vagy szóban kell benyújtani. Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 5 napon kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki jogszerűségi észrevételt tesz, és gondoskodik valamennyi anyag postázásáról. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(4) A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban került sor.

(5) Az előterjesztés tartalmi és alaki követelményei:

• a) Az előterjesztés első része tartalmazza a címet vagy tárgyat, az előzmények ismertetését, különös tekintettel a tárgykört érintő korábbi képviselő-testületi döntéseket; a tárgykört érintő jogszabályokat; az előkészítésben részt vevők (bizottság(ok), szakértő(k), más közigazgatási szervek stb.) véleményét; mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket, összefüggéseket, amelyek lehetővé teszik a minősítést és a döntést indokolják; több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érvek, valamint várható következményeik ismertetése.
• b) Az előterjesztés második része tartalmazza: az egyértelműen megfogalmazott határozati vagy rendeletalkotási javaslatot; a végrehajtásért felelősök megnevezését és a végrehajtás határidejét; az esetleges részhatáridők rögzítése.

13. § (1) A napirendi javaslatban nem szereplő előterjesztés sürgős tárgyalását javasolhatja a képviselő-testületnek:

• a) a polgármester,
• b) az alpolgármester,
• c) a témakör szerint illetékes bizottság elnöke,
• d) a képviselő-testület tagja,
• e) a jegyző.

(2) A sürgősségi indítvány benyújtásának a feltételei:

• a) Sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző munkanapnap 16,00 óráig írásban nyújtható be a polgármesternél.
• b) Ha a polgármester vagy valamely sürgősségi indítvány előterjesztésére jogosult ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására
• c) Amennyiben a képviselő-testület nem fogadja el a sürgősségi tárgyalásra irányuló javaslatot, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hogy hányadik napirendként tárgyalják azt.

(3) Sürgősségi indítvány esetében is megfelelően alkalmazni kell a 12. § (5) bekezdésében foglaltakat.

(4) A képviselő-testület a sürgősségi indítvány elfogadásáról, annak azonnali megtárgyalásáról, vagy elvetéséről minősített szótöbbséggel vita nélkül dönt.

14. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester, együttes akadályoztatásuk esetén a korelnök vezeti.

(2) Határozatképtelenség esetén az ülést el kell napolni és a polgármesternek a képviselő-testület ülését 3 napon belül új időpontra össze kell hívni.

(3) Ha a képviselő-testület ülése közben válik határozatképtelenné, az ülést 30 percre fel kell függeszteni. Amennyiben a felfüggesztés után a határozatképesség biztosított, az ülést tovább kell folytatni.

(4) A polgármester a testületi-ülés vezetése során

• a) megnyitja, illetve berekeszti az ülést,
• b) megállapítja az ülés határozatképességét és az ülés időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri azt,
• c) előterjeszti az ülés napirendjét,
• d) tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről, valamint beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról,
• e) ismerteti az átruházott hatáskörben hozott döntéseket.

15. § (1) A képviselő-testület két ülése közötti időszak fontosabb eseményeiről, szóló tájékoztatót a testület a napirend előtti témák között – vita nélkül – tudomásul veszi, valamint dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolók, illetőleg az átruházott hatáskörben hozott intézkedések elfogadásáról.

(2) A képviselő-testület az ülés napirendjéről vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(3) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő vagy bármely képviselő-testületi tag javaslatot tehet.

16. § (1) A képviselő-testület - zárt ülés tartására vonatkozó szabályokat az Mötv. 46. § (2) és (3) bekezdése tartalmazza.

(2) Az Mötv 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott üzleti érdek sérelme áll fenn, ha a rendelkezés konkrét vagyontárgy (vagyonelem) felett történik és a rendelkezés az adott vagyontárgy (vagyonelem) jogi helyzetét közvetlenül befolyásolja és a döntéshozatali folyamat nyilvánossága vagy a döntés indokainak (előzetes) nyilvánosságra kerülése az önkormányzat gazdasági érdekeit vagy gazdálkodásának biztonságát alaposan vélelmezhetően közvetlenül veszélyeztetné.

(3) Személyi ügy tárgyalása esetén az érintettnek –ha a zárt ülés tartása beleegyezésétől függ- az ülés összehívásának időpontjáig erről írásban kell nyilatkoznia. Amennyiben az érintett az ülésen jelen van, nyilatkozatát szóban is megteheti. Zárt ülésen hozott közérdekű döntést nyilvános ülésen ismertetni kell.

(4) A zárt ülés jegyzőkönyvébe betekinthetnek:

• a) a képviselő-testület tagjai,
• b) Zala Megyei Kormányhivatal,
• c) az érintett, a jegyzőkönyv azon részébe, amely érinti,
• e) a résztvevő, a jegyzőkönyv azon részébe, amelyen részt vett.

17. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során:

• a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóbeli kiegészítést tehet, amely nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat (pl. tényeket, adatokat, módosító indítványokat stb.) kell tartalmaznia,
• b) az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek, amelyekre az előterjesztő köteles választ adni.

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, de a polgármester soron kívül felszólalást is engedélyezhet.

(3) Az előterjesztő hozzászólásainak száma a vita során nem korlátozható.

(4) A képviselő-testületi tag(ok) a vita lezárásáig bármely előterjesztéshez módosító indítványt nyújthat(nak) be a képviselő-testülethez.

(5) Az előterjesztő – figyelemmel a vitában elhangzottakra – az előterjesztésben szereplő javaslatot, illetve a módosító javaslatot benyújtó javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, vagy azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja.

(6) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja.

(7) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével – valamennyi ügyben döntést hozhat.

18. § (1) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a testület vita nélkül határoz.

(2) A napirend vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre és előadja az esetleges módosító indítványait.

(3) A vita bármelyik szakaszában, illetve annak lezárása után, a jegyző törvényességi észrevételt tehet.

(4) Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először – az elhangzás sorrendjében – a módosító indítványokról dönt a képviselő-testület, majd a döntésről végleges határozatot hoz.

(5) A képviselő személyes érintettsége kérdésében az Mötv. 49. § (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. Ha a képviselő személyes érintettségét nem jelenti be, és az köztudomású, vagy a képviselő-testület azt megállapítja, a képviselő-testület határozatban rögzíti, hogy a képviselő törvényben előírt kötelezettségének nem tett eleget, szükség esetén döntését felülvizsgálja.

19. § (1) A név szerinti szavazásra vonatkozó szabályokat az Mötv. 48. § (3) bekezdése tartalmazza. Név szerinti szavazás esetén a polgármester felolvassa a képviselő-testületi tagok névsorát, a képviselő válaszát „igen”-nel vagy „nem”-mel adja meg.

(2) Név szerinti szavazást kell tartani:

• a) éven túli hitelfelvételről,
• b) önkormányzati vagyon elidegenítéséről,
• c) önkormányzati vagyon megterheléséről,
• d) az önkormányzati tulajdon elidegenítéséről vagy megterheléséről, a hitelfelvételről.

(3) A név szerinti szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a polgármester és a jegyző által hitelesítve a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni

(4) A nyílt szavazás eredményét a – igen, nem, tartózkodás - szavazatok összeszámlálása után a polgármester állapítja meg.

20. § (1) A testület titkos szavazással dönthet az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben. A titkos szavazás borítékba helyezett, az önkormányzat pecsétjét tartalmazó szavazólapon, arra kijelölt helyiségben és urna igénybevételével történik.

(2) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell

• a) a szavazás helyét, napját, kezdő és befejező időpontját,
• b) a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
• c) a szavazás során felmerült körülményeket és a szavazás eredményét.

(4) A titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazás megismétléséről, illetve elhalasztásáról – annak konkrét idejének megjelölésével – azonnal dönteni kell. A szavazás újabb szavazategyenlőség esetén azonnal megismételhető.

(5) A titkos szavazást az Ügyrendi Bizottság bonyolítja le.

21. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester – illetve a mindenkori levezető elnök – gondoskodik.

(2) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében a polgármester:

• a) A tárgytól eltérő vagy önmagát ismétlő felszólalót figyelmezteti, ismétlődő figyelmeztetés esetében megvonja tőle a szót. Akitől a szót megvonták, az ugyanabban a tárgykörben nem szólalhat fel újra;
• b) Rendreutasítja azt a képviselőt, aki a testületi ülés méltóságát sértő kifejezést használ. Súlyos esetben jegyzőkönyvi megrovásban részesítheti a képviselőt.
• c) Rendzavarás esetén figyelmeztetésben részesíti a rendbontót. Amennyiben a rendzavarás a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi az ülést határozott időre félbeszakíthatja a jelenlévő képviselik többségének támogató szavazatával.

(3) A polgármester a rend fenntartása érdekében tett – e rendeletben szabályozott – indokolt intézkedései ellen észrevételt tenni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

(4) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.

22. § (1) A képviselő-testület határozatait évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a határozat keltének dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következő minta szerint: / ( ) Kt. sz. határozat

(2) A testületi határozatokról a jegyző sorszám szerinti, valamint betűrendes és határidős nyilvántartást vezet, amely alkalmas a gyors keresésre, ellenőrzésre.

(3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 8 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

23. § (1) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:

• a) a képviselő-testület tagja;
• b) az önkormányzat bizottságai;
• c) a polgármester, az alpolgármester;
• d) a jegyző;

(2) Az önkormányzati rendelet-tervezet elkészítése a jegyző feladata.

(3) A rendelet tervezet előkészítése és képviselő-testületi elfogadása az alábbiak szerint történik:

• a) a képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél – elveket, szempontokat állapíthat meg és közmeghallgatást tarthat;
• b) a rendelet tervezetet a Közös Önkormányzati Hivatal tárgy szerint érintett munkatársa, szervezeti egysége készíti el;
• c) a jegyző – a polgármester egyetértése esetén – a rendelet-tervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti;

(4) Az önkormányzati rendeletet az elfogadását követő 10 napon belül, de legkésőbb a hatályba lépését megelőző napon ki kell hirdetni.

• a) Sürgősségi indítványt nyújthatnak be:
• b) a polgármester,
• c) az alpolgármester,
• d) a témakör szerint illetékes bizottság elnöke,
• e) a képviselő-testület tagja,
• f) a jegyző.

(5) A képviselő-testület rendeleteit évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával (hónap római számmal jelölve, nap) kell ellátni a következő minta szerint: Balatonmagyaród Község Önkormányzata Képviselő-testületének….…../….. (… …) önkormányzati rendelete, a rendelet tárgyának a megjelölésével.

(6) Az önkormányzati rendeletek kihirdetése a Zalakomári Közös Önkormányzati Hivatalban, a hirdetőtáblán történő kifüggesztés útján történik.

(7) A jegyző gondoskodik a hatályos rendeletek nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról, és szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását vagy hatályon kívül helyezését.

24. § (1) A képviselő-testület nyílt üléséről 1 példányban, zárt üléséről is 1 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza az Mötv-ben foglaltakon kívül:

• a) a távol maradt képviselők nevét,
• b) külön indítványra a kisebbségi véleményt,
• c) a polgármester intézkedéseit a rend fenntartására,
• d) az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos döntéseket, intézkedéseket a vonatkozó szabályok szerint,

(2) A képviselő-testületi üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, és a jelenléti ívet. Ha a képviselő hozzászólását írásban nyújtotta be, azt kell mellékelni a jegyzőkönyvhöz.

25. § (1) Az együttes képviselő-testületi ülést a kezdeményező polgármester hívja össze és vezeti.

(2) Az együttes ülés meghívóján a részt vevő önkormányzatok polgármestereinek neve szerepel.

(3) Az együttes ülésen a határozati javaslatokról a részt vevő képviselő-testületek külön - külön szavaznak.

26. § (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának ellenőrzésére, valamint az átruházott hatáskörben való döntéshozatalra állandó bizottságot választ és ideiglenes bizottságot választhat.

(2) A képviselő-testület a következő állandó bizottságot hozza létre: Ügyrendi Bizottság, létszáma: 3 fő.

(3) Az Ügyrendi Bizottság által ellátandó feladatok részletes jegyzékét a rendelet 1. melléklete rögzíti. A bizottság feladatkörének módosítását szükség esetén a képviselő-testület bármely tagja írásban indítványozhatja.

27. § (1) A képviselő-testület – meghatározott szakmai feladat ellátására, illetve időtartamra – ideiglenes bizottságot alakíthat.

(2) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt, e döntés módosítását szükség esetén bármelyik képviselő írásban indítványozhatja.

(3) Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, illetve mandátuma lejártát követően megszűnik.

28. § (1) A képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet a bizottságnak valamely témakör megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, amelyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(2) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le. Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy az előterjesztéseket és a meghívót legalább az ülést megelőző 3 nappal kézhez kapják az érdekeltek.

(3) A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester és a jegyző.

(4) A bizottság döntéseiről csak annak elnöke adhat tájékoztatást.

29. § (1) A bizottság döntéseiről a jegyző nyilvántartást vezet és gondoskodik az iratanyag szabályszerű kezeléséről.

(2) A bizottság a tevékenységről évenként beszámol a képviselő-testületnek.

30. § (1) A polgármester a megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai:

• a) segíti a képviselő-testület tagjainak a munkáját;
• b) ellátja a képviselő-testület ülésének vezetésével kapcsolatban a 14. §-ban meghatározott feladatokat,
• c) ellenőrzi a képviselő-testület határozatainak végrehajtását,
• d) a képviselő-testület legközelebbi ülésére előterjeszti a helyi népszavazásra vonatkozó javaslatot.

(3) A polgármester a jogszabályokban és az e rendeletben meghatározott hatáskörein túlmenően:

• a) ellátja az önkormányzat nemzetközi kapcsolataival összefüggő protokolláris feladatokat;
• b) nyilatkozatot ad a hírközlő szerveknek;
• c) gondoskodik a képviselő-testület és szervei, valamint az intézmények munkáját, céljait hitelesen és tárgyilagosan bemutató, a község érdekének megfelelő propaganda tevékenység kialakításáról;
• d) irányítja az önkormányzat nemzetközi tevékenységét.

(4)^[1] A polgármester az Önkormányzati Hivatalban minden héten kedden és csütörtökön 9-11 óráig, fogadónapot tart.

31. § (1) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

(2) Az alpolgármester részt vesz:

• a) a képviselő-testület ülésére kerülő előterjesztések kidolgozásában;
• b) a gazdasági, társadalmi és közszolgáltatást végző szervezetekkel, továbbá a lakossággal való kapcsolattartásban;
• c) a bizottságok és a képviselők munkájának segítésében;
• d) a kinevezési és a testület hatáskörébe tartozó választási ügyek előkészítésében.

32. § (1) A polgármesterek – pályázat alapján – jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki, határozatlan időre az Mötv. 82. § (1) bekezdése és 83. § b) pontja alapján.

(2) A jegyző köteles jelezni a testületnek, a bizottságoknak és a polgármesternek az Mötv. 81. § (3) bekezdés e) pontja alapján, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel.

(3) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós távolléte, akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat legfeljebb hat hónap időtartamra Zalakomár, Kisrécse, Zalasárszeg községek vonatkozásában a Zalakomár településen dolgozó megfelelő szakképzettséggel rendelkező igazgatási feladatokat ellátó köztisztviselő, Balatonmagyaród község vonatkozásában Balatonmagyaród településen dolgozó megfelelő szakképzettséggel rendelkező igazgatási feladatokat ellátó köztisztviselő jogosult. A helyettesítés ellátását a köztisztviselők munkaköri leírása tartalmazza.

33. § (1) Balatonmagyaród Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Mötv. 84-85. §-ban foglalt felhatalmazással élve igazgatási feladataik ellátására, az önkormányzatok működésével, valamint a polgármesterek illetve a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Közös Önkormányzati Hivatalt hozott létre Zalakomár, Kisrécse, Zalasárszeg Községek Önkormányzataival.

(2) A Közös Önkormányzati Hivatal székhelye Zalakomár, elnevezése: Zalakomári Közös Önkormányzati Hivatal címe: 8751 Zalakomár, Tavasz u. 13.

(3) Az együttműködési megállapodásban kell rögzíteni a Közös Önkormányzati Hivatal fenntartásához való hozzájárulás szabályait, munkáltatói jogok gyakorlásának rendszerét, az együttműködés részletes feltételeit.

(4) A Közös Önkormányzati Hivatal előirányzatai feletti rendelkezési jogára tekintettel teljes jogkörű, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.

(5) A Közös Önkormányzati Hivatal részletes ügyfélfogadás rendjét, idejét, a hivatal szervezeti felépítését a Közös Önkormányzati Hivatal SZMSZ rögzíti.

(6) A Közös Önkormányzati Hivatalnál a hivatal SZMSZ- e tartalmazza a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó munkaköröket.

(7) Hivatal igény és szükség szerint köteles adatokat szolgáltatni és jelentést készíteni a képviselő - testületnek és az önkormányzati bizottságnak.

34. § (1) Az Mötv. 87. §-a alapján a helyi önkormányzatok képviselő-testületei megállapodhatnak abban, hogy egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hoznak létre.

(2) A képviselő-testület a rendelkezésre álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.

35. § (1) A képviselő-testület a helyi népszavazás szabályait külön önkormányzati rendeletben határozza meg.

(2) A helyi népszavazás kiírását tárgyaló képviselő-testületi ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni az aláírást gyűjtők képviselőjét.

36. § (1) A képviselő-testület nyilvános képviselő-testületi ülés keretében szükség szerint, de legalább évente 1 közmeghallgatást tart.

• a) a közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek;
• b) a közmeghallgatás idejét, helyét és témáját, valamint más lakossági fórumok megtartásának tervét a képviselő-testület határozza meg, lehetőleg a munkatervének elfogadásakor;
• c) a közmeghallgatás pontos időpontjára vonatkozó javaslatot a polgármester a közmeghallgatás üléstervével egyidejűleg terjeszti elő;
• d) a közmeghallgatásra általában az önkormányzat székhelyén, de indokolt esetben az önkormányzat által létrehozott intézmény székhelyén is sor kerülhet;
• e) a közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tárgykörökről hirdetőtáblán elhelyezett hirdetménnyel és a hangos híradó útján kell tájékoztatni a lakosságot.

(2) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(3) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre a 24. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

37. § A képviselő-testület egyes, a lakosság széles körét érintő döntések előtt, illetve döntéseik megismertetése érdekében lakossági fórumot tarthat.

38. § (1) A képviselő-testület tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az Mötv. 116. §-a szerinti gazdasági program tartalmazza, amely a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra szól.

(2) A képviselő-testület az önkormányzat vagyongazdálkodásával kapcsolatos részletes szabályokat (vagyontárgyak köre, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosítására vonatkozó előírások) külön önkormányzati rendeletben határozza meg. E rendeletben kell megállapítani:

• a) a forgalomképtelen vagyontárgyak körét;
• b) a törzsvagyon korlátozottan forgalomképtelen tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során.

(3) A polgármester az önkormányzati vagyongazdálkodással kapcsolatos kérdésekről – erre irányuló igény esetén – köteles tájékoztatni az állampolgárokat.

39. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Kihirdetéséről a helyben szokásos módon-hirdetőtáblára való kifüggesztéssel a jegyző gondoskodik.

(2) A jelen SZMSZ hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 10/2011. (V.09.) számú rendelet.