Balatonmagyaród Község Önkormányzat Képviselő-testülete 9/2019. (VIII. 30.) önkormányzati rendelete
a Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2021. 10. 16- 2023. 05. 12Balatonmagyaród Község Önkormányzat Képviselő-testülete 9/2019. (VIII. 30.) önkormányzati rendelete
a Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Balatonmagyaród Község Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. FEJEZET A helyi önkormányzás általános szabályai
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Balatonmagyaród Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) Székhelye: 8753 Balatonmagyaród, Petőfi u.112.
(2) Az önkormányzat képviselő-testületének megnevezése: Balatonmagyaród Község Önkormányzata Képviselő-testülete
(3) Az önkormányzat illetékességi területe: Balatonmagyaród község közigazgatási területe
(4) Az önkormányzat hivatalának megnevezése: Zalakomári Közös Önkormányzati Hivatal 8751 Zalakomár, Tavasz u. 13., Kirendeltsége: 8753 Balatonmagyaród, Petőfi u. 112.
(5) A képviselő-testület, a polgármester és a jegyző és a Közös Önkormányzati Hivatal hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható: Balatonmagyaród Községi Önkormányzat Képviselő-testülete, Balatonmagyaród Község Polgármestere, Zalakomári Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, Zalakomári Közös Önkormányzati Hivatal
2. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló.
(2) Az önkormányzat képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) a címerének és zászlajának leírására, valamint az azok használatának rendjére vonatkozó szabályokat külön rendeletben állapítja meg.
Az önkormányzat által ellátott feladat- és hatáskörök
3. § (1) Az önkormányzat a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései szerint kötelezően ellátandó és önként vállalt feladatokat lát el.
(2) Az önként vállalt feladatok ellátásához szükséges pénzügyi forrásokat az önkormányzat éves költségvetése biztosítja.
(3) A kötelező feladatok ellátásának módját és az önként vállalt feladatokat a 6. melléklet tartalmazza.
(4) A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását önkormányzati rendeletben, a hatáskör gyakorlására jogosult megnevezésével átruházhatja. A képviselő-testület a hatáskörének átruházásáról, illetőleg az átruházott hatáskör gyakorlásának visszavonásáról annak felmerülésekor dönt.
(5) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket a 1. melléklet tartalmazza.
(6) A képviselő-testület által az Ügyrendi Bizottságra átruházott feladatokat a 1. melléklet tartalmazza.
4. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó, települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatás ellátására irányuló feladatkörét, valamint – a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából – gazdálkodó szervezet alapítására és vezetőjének kinevezésére irányuló hatáskörét, - az Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (továbbiakban Mötv.) 41. § (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – a Nyugat-Balaton és Zala folyó medence nagytérség települési szilárd hulladékai kezelésének korszerű megoldására létrehozott Önkormányzati Társulásra – a továbbiakban Társulás – ruházza át. Az önkormányzati közfeladat átruházása, a települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatás ellátására irányuló, már meglévő helyi közszolgáltatói szerződéseket, azok hatálya alatt nem érinti.
(2) A Társulás, a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából kizárólag egyszemélyes gazdasági társaságot alapíthat.
(3) A Társulás által a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából alapítandó egyszemélyes gazdasági társaság, további gazdálkodó szervezetet nem alapíthat és gazdálkodó szervezetben részesedést, nem szerezhet.
II. FEJEZET A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE
Alakuló ülés
5. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő. A képviselő-testület tagjainak névsorát a 2. melléklet tartalmazza.
(2) Az alakuló ülés megnyitása után a helyi választási bizottság elnöke ismerteti a polgármester és a képviselő-testületi tagok megválasztásának eredményét és átadja a megbízó leveleket.
A képviselő jogállása, kérdezési jog, interpelláció
6. § (1) A képviselők jogállását a helyi önkormányzatokról szóló törvény előírásai szabályozzák.
(2) A képviselő köteles:
- a) olyan magatartás tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára;
- b) írásban vagy szóban a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének előzetesen bejelenteni, ha a képviselő-testület, illetve a bizottság ülésén nem tud megjelenni, vagy egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik;
- c) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban;
- d) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titkot megőrizni (titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll).
7. § (1) A képviselő-testület tagja a képviselő-testület ülésén az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetésként vagy tudakozódásként kérdést tehet fel.
(2) A kérdésre a megkérdezettnek a képviselő-testület ülésén kell választ adni. A válasznak lényegre törőnek kell lennie. Amennyiben összetett problémafelvetésről van szó a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján, 8 napon belül, írásban kell a választ megadni.
(3) A képviselő-testület tagjai a testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez valamint a jegyzőhöz önkormányzati ügyekben, szóban vagy írásban interpellációt terjeszthetnek elő. Interpellációt valamely döntés végrehajtása tárgyában, vagy intézkedés elmulasztása esetén lehet előterjeszteni.
(4) Az interpellációt a polgármesternél lehetőleg az ülést megelőző 3 nappal vagy az ülésen, a napirend megtárgyalásának megkezdése előtt kell benyújtani. A polgármester az interpellációt haladéktalanul továbbítja a címzettnek.
(5) Amennyiben az interpellációt a képviselő-testület ülését megelőző 3 napon belül nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül írásban kell választ adni, és ennek tartalmáról a soron következő ülésen tájékoztatást adni.
(6) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik. Ha az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt az elfogadásról vagy a kérdés további napirenden tartásáról. Amennyiben a képviselő-testület az interpellációra adott választ elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását, melybe az interpelláló képviselőt is be kell vonni.
A képviselő-testület üléseinek száma
8. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 44. §-a alapján tartja üléseit.
(2) A képviselő-testület a (közmeghallgatást nem tartalmazó) üléseit az önkormányzat 8753 Balatonmagyaród, Petőfi u. 112. szám alatti épületében tartja.
(3) A közmeghallgatást a képviselő-testület a Művelődési Ház 8753 Balatonmagyaród, Petőfi u. 139. szám alatti épületében tartja meg.
(4) Az ülés esetenként a meghívóban jelzett más helyszínre is összehívható.
A képviselő-testület összehívása, meghívó
9. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester, együttes akadályoztatásuk esetén a korelnök hívja össze.
(2) A képviselő-testület ülésére állandó meghívottként, tanácskozási joggal meg kell hívni a képviselő-testület tagjain és a jegyzőn kívül:
- a) A bizottság nem képviselő tagjait,
- b) Az önkormányzati intézmények vezetőit,
- c) A Közös Önkormányzati Hivatal napirendi pont szerint illetékes dolgozóját.
(3) Egyes napirendi pontok tárgyalásához a polgármester a (2) bekezdésben felsoroltakon kívül más személyeket is meghívhat.
(4) A képviselő-testület ülését össze kell hívni minden olyan hatáskörébe tartozó halaszthatatlan ügyben, amelyben a késedelem jelentős kárral, vagy egyéb hátránnyal járna.
10. § (1) A meghívónak tartalmaznia kell
- a) az ülés kezdeti időpontját és helyét,
- b) a tárgyalásra javasolt napirendeket és azok előadóit,
- c) a polgármester aláírását és bélyegzőjének lenyomatát.
(2) A képviselő-testületi ülés meghívóját, illetve az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják.
(3) Halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 3 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen célszerű értesítési mód (pl. telefon, hivatalsegéd stb.) igénybe vehető, a sürgősség okát azonban a meghívottal mindenképpen közölni kell.
(4) A képviselő-testületi ülések időpontjáról a lakosságot az ülés előtt legalább 3 nappal, az önkormányzat hirdetőtábláján elhelyezett hirdetmény útján kell tájékoztatni. A polgármester döntése alapján a napirend fontosságát figyelembe véve hangosbemondó vagy szórólap útján is tájékoztathatja a lakosságot a testületi ülésről. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét, valamint azt, hogy a napirendek anyagát a Közös Önkormányzati Hivatalban lehet megtekinteni.
11. § A lakosságot a közmeghallgatásról és a közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontjáról, helyéről legalább 5 nappal a közmeghallgatás előtt az önkormányzati hirdető táblán elhelyezett hirdetménnyel és hangosbemondó útján kell tájékoztatni.
Az előterjesztés, és a sürgősségi indítvány
12. § (1) Előterjesztésnek minősül:
- a) minden a munkatervbe felvett és új – tervezett napirenden kívüli – anyag,
- b) rendelet-tervezet, határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.
(2) Előterjesztés benyújtására jogosult:
- a) a polgármester,
- b) az alpolgármester,
- c) a témakör szerint illetékes bizottság elnöke,
- d) a képviselő-testület tagja,
- e) a jegyző,
- f) polgármester által meghatározott esetekben és ügyben a gazdasági társaságok, az intézmények, alapítványok, civil szervezetek és más szervek vezetői.
(3) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést írásban vagy szóban kell benyújtani. Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 5 napon kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki jogszerűségi észrevételt tesz, és gondoskodik valamennyi anyag postázásáról. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
(4) A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban került sor.
(5) Az előterjesztés tartalmi és alaki követelményei:
- a) Az előterjesztés első része tartalmazza a címet vagy tárgyat, az előzmények ismertetését, különös tekintettel a tárgykört érintő korábbi képviselő-testületi döntéseket; a tárgykört érintő jogszabályokat; az előkészítésben részt vevők (bizottság(ok), szakértő(k), más közigazgatási szervek stb.) véleményét; mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket, összefüggéseket, amelyek lehetővé teszik a minősítést és a döntést indokolják; több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érvek, valamint várható következményeik ismertetése.
- b) Az előterjesztés második része tartalmazza: az egyértelműen megfogalmazott határozati vagy rendeletalkotási javaslatot; a végrehajtásért felelősök megnevezését és a végrehajtás határidejét; az esetleges részhatáridők rögzítése.
13. § (1) A napirendi javaslatban nem szereplő előterjesztés sürgős tárgyalását javasolhatja a képviselő-testületnek:
- a) a polgármester,
- b) az alpolgármester,
- c) a témakör szerint illetékes bizottság elnöke,
- d) a képviselő-testület tagja,
- e) a jegyző.
(2) A sürgősségi indítvány benyújtásának a feltételei:
- a) Sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző munkanapnap 16,00 óráig írásban nyújtható be a polgármesternél.
- b) Ha a polgármester vagy valamely sürgősségi indítvány előterjesztésére jogosult ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására
- c) Amennyiben a képviselő-testület nem fogadja el a sürgősségi tárgyalásra irányuló javaslatot, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hogy hányadik napirendként tárgyalják azt.
(3) Sürgősségi indítvány esetében is megfelelően alkalmazni kell a 12. § (5) bekezdésében foglaltakat.
(4) A képviselő-testület a sürgősségi indítvány elfogadásáról, annak azonnali megtárgyalásáról, vagy elvetéséről minősített szótöbbséggel vita nélkül dönt.
A képviselő-testület ülésével és annak vezetésével kapcsolatos szabályok
14. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester, együttes akadályoztatásuk esetén a korelnök vezeti.
(2) Határozatképtelenség esetén az ülést el kell napolni és a polgármesternek a képviselő-testület ülését 3 napon belül új időpontra össze kell hívni.
(3) Ha a képviselő-testület ülése közben válik határozatképtelenné, az ülést 30 percre fel kell függeszteni. Amennyiben a felfüggesztés után a határozatképesség biztosított, az ülést tovább kell folytatni.
(4) A polgármester a testületi-ülés vezetése során
- a) megnyitja, illetve berekeszti az ülést,
- b) megállapítja az ülés határozatképességét és az ülés időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri azt,
- c) előterjeszti az ülés napirendjét,
- d) tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről, valamint beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról,
- e) ismerteti az átruházott hatáskörben hozott döntéseket.
Napirend előtti témák és a napirend
15. § (1) A képviselő-testület két ülése közötti időszak fontosabb eseményeiről, szóló tájékoztatót a testület a napirend előtti témák között – vita nélkül – tudomásul veszi, valamint dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolók, illetőleg az átruházott hatáskörben hozott intézkedések elfogadásáról.
(2) A képviselő-testület az ülés napirendjéről vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(3) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő vagy bármely képviselő-testületi tag javaslatot tehet.
Zárt ülés szabályai
16. § (1) A képviselő-testület - zárt ülés tartására vonatkozó szabályokat az Mötv. 46. § (2) és (3) bekezdése tartalmazza.
(2) Az Mötv 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott üzleti érdek sérelme áll fenn, ha a rendelkezés konkrét vagyontárgy (vagyonelem) felett történik és a rendelkezés az adott vagyontárgy (vagyonelem) jogi helyzetét közvetlenül befolyásolja és a döntéshozatali folyamat nyilvánossága vagy a döntés indokainak (előzetes) nyilvánosságra kerülése az önkormányzat gazdasági érdekeit vagy gazdálkodásának biztonságát alaposan vélelmezhetően közvetlenül veszélyeztetné.
(3) Személyi ügy tárgyalása esetén az érintettnek –ha a zárt ülés tartása beleegyezésétől függ- az ülés összehívásának időpontjáig erről írásban kell nyilatkoznia. Amennyiben az érintett az ülésen jelen van, nyilatkozatát szóban is megteheti. Zárt ülésen hozott közérdekű döntést nyilvános ülésen ismertetni kell.
(4) A zárt ülés jegyzőkönyvébe betekinthetnek:
- a) a képviselő-testület tagjai,
- b) Zala Megyei Kormányhivatal,
- c) az érintett, a jegyzőkönyv azon részébe, amely érinti,
- e) a résztvevő, a jegyzőkönyv azon részébe, amelyen részt vett.
A napirendek vitája, döntéshozatal, határozatok nyilvántartása
17. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során:
- a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóbeli kiegészítést tehet, amely nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat (pl. tényeket, adatokat, módosító indítványokat stb.) kell tartalmaznia,
- b) az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek, amelyekre az előterjesztő köteles választ adni.
(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, de a polgármester soron kívül felszólalást is engedélyezhet.
(3) Az előterjesztő hozzászólásainak száma a vita során nem korlátozható.
(4) A képviselő-testületi tag(ok) a vita lezárásáig bármely előterjesztéshez módosító indítványt nyújthat(nak) be a képviselő-testülethez.
(5) Az előterjesztő – figyelemmel a vitában elhangzottakra – az előterjesztésben szereplő javaslatot, illetve a módosító javaslatot benyújtó javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, vagy azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja.
(6) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja.
(7) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével – valamennyi ügyben döntést hozhat.
18. § (1) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a testület vita nélkül határoz.
(2) A napirend vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre és előadja az esetleges módosító indítványait.
(3) A vita bármelyik szakaszában, illetve annak lezárása után, a jegyző törvényességi észrevételt tehet.
(4) Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először – az elhangzás sorrendjében – a módosító indítványokról dönt a képviselő-testület, majd a döntésről végleges határozatot hoz.
(5) A képviselő személyes érintettsége kérdésében az Mötv. 49. § (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. Ha a képviselő személyes érintettségét nem jelenti be, és az köztudomású, vagy a képviselő-testület azt megállapítja, a képviselő-testület határozatban rögzíti, hogy a képviselő törvényben előírt kötelezettségének nem tett eleget, szükség esetén döntését felülvizsgálja.
19. § (1) A név szerinti szavazásra vonatkozó szabályokat az Mötv. 48. § (3) bekezdése tartalmazza. Név szerinti szavazás esetén a polgármester felolvassa a képviselő-testületi tagok névsorát, a képviselő válaszát „igen”-nel vagy „nem”-mel adja meg.
(2) Név szerinti szavazást kell tartani:
- a) éven túli hitelfelvételről,
- b) önkormányzati vagyon elidegenítéséről,
- c) önkormányzati vagyon megterheléséről,
- d) az önkormányzati tulajdon elidegenítéséről vagy megterheléséről, a hitelfelvételről.
(3) A név szerinti szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a polgármester és a jegyző által hitelesítve a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni
(4) A nyílt szavazás eredményét a – igen, nem, tartózkodás - szavazatok összeszámlálása után a polgármester állapítja meg.
20. § (1) A testület titkos szavazással dönthet az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben. A titkos szavazás borítékba helyezett, az önkormányzat pecsétjét tartalmazó szavazólapon, arra kijelölt helyiségben és urna igénybevételével történik.
(2) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell
- a) a szavazás helyét, napját, kezdő és befejező időpontját,
- b) a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
- c) a szavazás során felmerült körülményeket és a szavazás eredményét.
(4) A titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazás megismétléséről, illetve elhalasztásáról – annak konkrét idejének megjelölésével – azonnal dönteni kell. A szavazás újabb szavazategyenlőség esetén azonnal megismételhető.
(5) A titkos szavazást az Ügyrendi Bizottság bonyolítja le.
A tanácskozás rendje
21. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester – illetve a mindenkori levezető elnök – gondoskodik.
(2) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében a polgármester:
- a) A tárgytól eltérő vagy önmagát ismétlő felszólalót figyelmezteti, ismétlődő figyelmeztetés esetében megvonja tőle a szót. Akitől a szót megvonták, az ugyanabban a tárgykörben nem szólalhat fel újra;
- b) Rendreutasítja azt a képviselőt, aki a testületi ülés méltóságát sértő kifejezést használ. Súlyos esetben jegyzőkönyvi megrovásban részesítheti a képviselőt.
- c) Rendzavarás esetén figyelmeztetésben részesíti a rendbontót. Amennyiben a rendzavarás a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi az ülést határozott időre félbeszakíthatja a jelenlévő képviselik többségének támogató szavazatával.
(3) A polgármester a rend fenntartása érdekében tett – e rendeletben szabályozott – indokolt intézkedései ellen észrevételt tenni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.
(4) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.
Határozat
22. § (1) A képviselő-testület határozatait évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a határozat keltének dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következő minta szerint: / ( ) Kt. sz. határozat
(2) A testületi határozatokról a jegyző sorszám szerinti, valamint betűrendes és határidős nyilvántartást vezet, amely alkalmas a gyors keresésre, ellenőrzésre.
(3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 8 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.
A rendeletalkotás folyamata és a rendelet kihirdetése
23. § (1) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:
- a) a képviselő-testület tagja;
- b) az önkormányzat bizottságai;
- c) a polgármester, az alpolgármester;
- d) a jegyző;
(2) Az önkormányzati rendelet-tervezet elkészítése a jegyző feladata.
(3) A rendelet tervezet előkészítése és képviselő-testületi elfogadása az alábbiak szerint történik:
- a) a képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél – elveket, szempontokat állapíthat meg és közmeghallgatást tarthat;
- b) a rendelet tervezetet a Közös Önkormányzati Hivatal tárgy szerint érintett munkatársa, szervezeti egysége készíti el;
- c) a jegyző – a polgármester egyetértése esetén – a rendelet-tervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti;
(4) Az önkormányzati rendeletet az elfogadását követő 10 napon belül, de legkésőbb a hatályba lépését megelőző napon ki kell hirdetni.
- a) Sürgősségi indítványt nyújthatnak be:
- b) a polgármester,
- c) az alpolgármester,
- d) a témakör szerint illetékes bizottság elnöke,
- e) a képviselő-testület tagja,
- f) a jegyző.
(5) A képviselő-testület rendeleteit évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával (hónap római számmal jelölve, nap) kell ellátni a következő minta szerint: Balatonmagyaród Község Önkormányzata Képviselő-testületének….…../….. (… …) önkormányzati rendelete, a rendelet tárgyának a megjelölésével.
(6) Az önkormányzati rendeletek kihirdetése a Zalakomári Közös Önkormányzati Hivatalban, a hirdetőtáblán történő kifüggesztés útján történik.
(7) A jegyző gondoskodik a hatályos rendeletek nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról, és szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását vagy hatályon kívül helyezését.
A jegyzőkönyv
24. § (1) A képviselő-testület nyílt üléséről 1 példányban, zárt üléséről is 1 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza az Mötv-ben foglaltakon kívül:
- a) a távol maradt képviselők nevét,
- b) külön indítványra a kisebbségi véleményt,
- c) a polgármester intézkedéseit a rend fenntartására,
- d) az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos döntéseket, intézkedéseket a vonatkozó szabályok szerint,
(2) A képviselő-testületi üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, és a jelenléti ívet. Ha a képviselő hozzászólását írásban nyújtotta be, azt kell mellékelni a jegyzőkönyvhöz.
Együttes képviselő-testületi ülés szabályai
25. § (1) Az együttes képviselő-testületi ülést a kezdeményező polgármester hívja össze és vezeti.
(2) Az együttes ülés meghívóján a részt vevő önkormányzatok polgármestereinek neve szerepel.
(3) Az együttes ülésen a határozati javaslatokról a részt vevő képviselő-testületek külön - külön szavaznak.
III. FEJEZET A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI
A bizottságok típusai, feladatai és szervezete
26. § (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának ellenőrzésére, valamint az átruházott hatáskörben való döntéshozatalra állandó bizottságot választ és ideiglenes bizottságot választhat.
(2) A képviselő-testület a következő állandó bizottságot hozza létre: Ügyrendi Bizottság, létszáma: 3 fő.
(3) Az Ügyrendi Bizottság által ellátandó feladatok részletes jegyzékét a rendelet 1. melléklete rögzíti. A bizottság feladatkörének módosítását szükség esetén a képviselő-testület bármely tagja írásban indítványozhatja.
27. § (1) A képviselő-testület – meghatározott szakmai feladat ellátására, illetve időtartamra – ideiglenes bizottságot alakíthat.
(2) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt, e döntés módosítását szükség esetén bármelyik képviselő írásban indítványozhatja.
(3) Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, illetve mandátuma lejártát követően megszűnik.
A bizottságok működése
28. § (1) A képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet a bizottságnak valamely témakör megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, amelyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
(2) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le. Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy az előterjesztéseket és a meghívót legalább az ülést megelőző 3 nappal kézhez kapják az érdekeltek.
(3) A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester és a jegyző.
(4) A bizottság döntéseiről csak annak elnöke adhat tájékoztatást.
29. § (1) A bizottság döntéseiről a jegyző nyilvántartást vezet és gondoskodik az iratanyag szabályszerű kezeléséről.
(2) A bizottság a tevékenységről évenként beszámol a képviselő-testületnek.
IV. FEJEZET A TISZTSÉGVISELŐK
A polgármester
30. § (1) A polgármester a megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.
(2) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai:
- a) segíti a képviselő-testület tagjainak a munkáját;
- b) ellátja a képviselő-testület ülésének vezetésével kapcsolatban a 14. §-ban meghatározott feladatokat,
- c) ellenőrzi a képviselő-testület határozatainak végrehajtását,
- d) a képviselő-testület legközelebbi ülésére előterjeszti a helyi népszavazásra vonatkozó javaslatot.
(3) A polgármester a jogszabályokban és az e rendeletben meghatározott hatáskörein túlmenően:
- a) ellátja az önkormányzat nemzetközi kapcsolataival összefüggő protokolláris feladatokat;
- b) nyilatkozatot ad a hírközlő szerveknek;
- c) gondoskodik a képviselő-testület és szervei, valamint az intézmények munkáját, céljait hitelesen és tárgyilagosan bemutató, a község érdekének megfelelő propaganda tevékenység kialakításáról;
- d) irányítja az önkormányzat nemzetközi tevékenységét.
(4)[1] A polgármester az Önkormányzati Hivatalban minden héten kedden és csütörtökön 9-11 óráig, fogadónapot tart.
Az alpolgármester
31. § (1) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.
(2) Az alpolgármester részt vesz:
- a) a képviselő-testület ülésére kerülő előterjesztések kidolgozásában;
- b) a gazdasági, társadalmi és közszolgáltatást végző szervezetekkel, továbbá a lakossággal való kapcsolattartásban;
- c) a bizottságok és a képviselők munkájának segítésében;
- d) a kinevezési és a testület hatáskörébe tartozó választási ügyek előkészítésében.
A jegyző
32. § (1) A polgármesterek – pályázat alapján – jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki, határozatlan időre az Mötv. 82. § (1) bekezdése és 83. § b) pontja alapján.
(2) A jegyző köteles jelezni a testületnek, a bizottságoknak és a polgármesternek az Mötv. 81. § (3) bekezdés e) pontja alapján, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel.
(3) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós távolléte, akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat legfeljebb hat hónap időtartamra Zalakomár, Kisrécse, Zalasárszeg községek vonatkozásában a Zalakomár településen dolgozó megfelelő szakképzettséggel rendelkező igazgatási feladatokat ellátó köztisztviselő, Balatonmagyaród község vonatkozásában Balatonmagyaród településen dolgozó megfelelő szakképzettséggel rendelkező igazgatási feladatokat ellátó köztisztviselő jogosult. A helyettesítés ellátását a köztisztviselők munkaköri leírása tartalmazza.
V. FEJEZET A Közös Önkormányzati Hivatal
33. § (1) Balatonmagyaród Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Mötv. 84-85. §-ban foglalt felhatalmazással élve igazgatási feladataik ellátására, az önkormányzatok működésével, valamint a polgármesterek illetve a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Közös Önkormányzati Hivatalt hozott létre Zalakomár, Kisrécse, Zalasárszeg Községek Önkormányzataival.
(2) A Közös Önkormányzati Hivatal székhelye Zalakomár, elnevezése: Zalakomári Közös Önkormányzati Hivatal címe: 8751 Zalakomár, Tavasz u. 13.
(3) Az együttműködési megállapodásban kell rögzíteni a Közös Önkormányzati Hivatal fenntartásához való hozzájárulás szabályait, munkáltatói jogok gyakorlásának rendszerét, az együttműködés részletes feltételeit.
(4) A Közös Önkormányzati Hivatal előirányzatai feletti rendelkezési jogára tekintettel teljes jogkörű, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.
(5) A Közös Önkormányzati Hivatal részletes ügyfélfogadás rendjét, idejét, a hivatal szervezeti felépítését a Közös Önkormányzati Hivatal SZMSZ rögzíti.
(6) A Közös Önkormányzati Hivatalnál a hivatal SZMSZ- e tartalmazza a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó munkaköröket.
(7) Hivatal igény és szükség szerint köteles adatokat szolgáltatni és jelentést készíteni a képviselő - testületnek és az önkormányzati bizottságnak.
VI. FEJEZET ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS
34. § (1) Az Mötv. 87. §-a alapján a helyi önkormányzatok képviselő-testületei megállapodhatnak abban, hogy egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hoznak létre.
(2) A képviselő-testület a rendelkezésre álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.
VII. FEJEZET HELYI NÉPSZAVAZÁS, LAKOSSÁGI FÓRUMOK
Helyi népszavazás
35. § (1) A képviselő-testület a helyi népszavazás szabályait külön önkormányzati rendeletben határozza meg.
(2) A helyi népszavazás kiírását tárgyaló képviselő-testületi ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni az aláírást gyűjtők képviselőjét.
Közmeghallgatás, lakossági fórumok
36. § (1) A képviselő-testület nyilvános képviselő-testületi ülés keretében szükség szerint, de legalább évente 1 közmeghallgatást tart.
- a) a közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek;
- b) a közmeghallgatás idejét, helyét és témáját, valamint más lakossági fórumok megtartásának tervét a képviselő-testület határozza meg, lehetőleg a munkatervének elfogadásakor;
- c) a közmeghallgatás pontos időpontjára vonatkozó javaslatot a polgármester a közmeghallgatás üléstervével egyidejűleg terjeszti elő;
- d) a közmeghallgatásra általában az önkormányzat székhelyén, de indokolt esetben az önkormányzat által létrehozott intézmény székhelyén is sor kerülhet;
- e) a közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tárgykörökről hirdetőtáblán elhelyezett hirdetménnyel és a hangos híradó útján kell tájékoztatni a lakosságot.
(2) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
(3) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre a 24. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
37. § A képviselő-testület egyes, a lakosság széles körét érintő döntések előtt, illetve döntéseik megismertetése érdekében lakossági fórumot tarthat.
VIII. FEJEZET Az önkormányzat gazdasági programja, költségvetése, VAGYONA
38. § (1) A képviselő-testület tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az Mötv. 116. §-a szerinti gazdasági program tartalmazza, amely a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra szól.
(2) A képviselő-testület az önkormányzat vagyongazdálkodásával kapcsolatos részletes szabályokat (vagyontárgyak köre, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosítására vonatkozó előírások) külön önkormányzati rendeletben határozza meg. E rendeletben kell megállapítani:
- a) a forgalomképtelen vagyontárgyak körét;
- b) a törzsvagyon korlátozottan forgalomképtelen tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során.
(3) A polgármester az önkormányzati vagyongazdálkodással kapcsolatos kérdésekről – erre irányuló igény esetén – köteles tájékoztatni az állampolgárokat.
IX. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
39. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Kihirdetéséről a helyben szokásos módon-hirdetőtáblára való kifüggesztéssel a jegyző gondoskodik.
(2) A jelen SZMSZ hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 10/2011. (V.09.) számú rendelet.
1. melléklet
Ügyrendi bizottság feladat és hatásköre:
közreműködik az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának kidolgozásában, vizsgálja hatályosulását, szükség esetén javaslatot tesz annak módosítására,
közreműködik az önkormányzati rendeletek előkészítésében,
ellenőrzi a rendeletekben foglaltak hatályosulását,
ellátja az önkormányzati képviselő-testület működésével kapcsolatos titkos szavazás lebonyolítását, megállapítja és kihirdeti a szavazás eredményét,
javaslatot tesz a polgármester tiszteletdíjának megállapítására,
ellátja az önkormányzati képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatának nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat, szükség szerint lefolytatja a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárást.
A képviselő – testület hatásköréből a polgármesterre átruházott feladat- és hatáskörök
engedélyezi a közterület használatot,
dönt a települési támogatás - újszülött gyermekek támogatásáról,
dönt a települési támogatás – beiskolázási támogatás megállapításáról,
dönt a rendkívüli települési támogatás kamatmentes kölcsön formájában történő megállapításáról,
engedélyezi a köztemetést,
dönt a szociális étkeztetés igénybevételéről,
dönt a falugondnoki szolgáltatás igénybevételéről.
elbírálja a Szt. 17. § (5) bekezdésében meghatározott kérelmeket,
az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok tekintetében tulajdonosi hozzájárulás megadása,
a Kkt. 46. § (1) bekezdésében meghatározott rendelkezéseknek megfelelően az egyes közútkezelői feladatok ellátása.
a településképi véleményezési és bejelentési eljárás, a településképi kötelezés és bírság kiszabása, valamint a kötelezést tartalmazó döntés végrehajtásának foganatosítása[2]
A képviselő-testülettől a jegyzőre átruházott feladat és hatáskörök
A jegyző átruházott hatáskörben megállapítja
közösségi együttélés szabályaival ellentétes magatartásokkal kapcsolatos hatáskör gyakorlását
2. melléklet [3]
A képviselő-testület tagjainak névsora
1. Erdős János polgármester
2. Herczeg Attila alpolgármester
3. Erdős Mónika képviselő
4. Gyepes Csilla képviselő
5. Szűrös Adél képviselő
3. melléklet [4]
A képviselő-testület állandó bizottságának megnevezése, tagjainak névsora és a bizottságra átruházott feladatok, hatáskörök megnevezése
1. A képviselő-testület állandó bizottságának megnevezése: Ügyrendi Bizottság
2. A bizottság tagjainak névsora: - Erdős Mónika elnök
- Gyepes Csilla tag
- Szűrös Adél tag
4. melléklet
Települési önkormányzatokkal létrehozott társulások
Zalakaros Kistérség Többcélú Társulása
ZALAISPA Hulladékgazdálkodási Társulás
5. melléklet
Szabályzat a képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat nyilvántartásának, kezelésének és ellenőrzésének szabályairól:
I. RÉSZ
Általános rendelkezések
A képviselő-testület tagjainak vagyonnyilatkozat- tételi kötelezettségére az Mötv. 39. § (1) bekezdésében foglaltak irányadók.
II. RÉSZ
A vagyonnyilatkozat benyújtásával kapcsolatos szabályok
A kitöltéskori állapotnak megfelelően adatok alapján kitöltött képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat egy példányát az Ügyrendi Bizottságnak (továbbiakban: Bizottság) címezve kell benyújtani az Mötv. 39. § (1) bekezdésében foglalt határidőben.
A vagyonnyilatkozatokat a jegyző veszi át, és igazolást állít ki azok átvételéről. Az átvételi igazolásokat az 1. számú függelék tartalmazza.
A képviselő a saját és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatát külön-külön borítékban adja át az átvételre jogosult köztisztviselőnek.
A képviselői vagyonnyilatkozat átvétele névvel ellátott nyílt borítékban, a hozzátartozói vagyonnyilatkozat átvétele névvel ellátott, lezárt, az átvételkor a Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal) körbélyegzőjével lepecsételt borítékban történik.
III. RÉSZ
A vagyonnyilatkozatok kezelésének szabályai
A vagyonnyilatkozatokat az egyéb iratoktól elkülönítetten kell kezelni, azokat a jegyző által kijelölt biztonsági zárral ellátott helyiségben, lemezszekrényben kell tárolni.
A vagyonnyilatkozatokról és az ellenőrzési eljárásról a 2-3. számú függelék szerinti nyilvántartást kell vezetni.
A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos technikai tevékenységet a II./2. pont alatti köztisztviselő végzi. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratokat iktatni kell. Az iktatást külön főszámra és a szükséges számú alszámra kell elvégezni.
A vagyonnyilatkozatok nyilvánosságára az Mötv. 39. § (3) bekezdésében foglaltak irányadók.
A Bizottság felel azért, hogy a vagyonnyilatkozatokat az adatvédelmi szabályoknak megfelelően őrizzék, kezeljék és hogy az azokban foglaltakat – a nyilvános vagyonnyilatkozatok kivételével – más ne ismerhesse meg.
Ha a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett képviselő a Bizottságnak írásban bejelenti, hogy a közös háztartásban élő házas- vagy élettársa és gyermeke esetén a közös háztartásban élés megszűnt, a Bizottság az általa kezelt hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat haladéktalanul visszaadja a képviselőtestületi tagnak, melyről igazolást kell kiállítani.
A képviselő megbízatásának megszűnésekkor a Bizottság a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett képviselő részére a saját és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat visszaadja, melyről igazolást kell kiállítani.
IV. RÉSZ
A vagyonnyilatkozat ellenőrzésével és az eljárással
kapcsolatos szabályok
A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja: a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése. A bizottság eljárására a képviselő-testület zárt ülésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Az eljárás kezdeményezésről a Bizottság elnöke haladéktalanul tájékoztatja az érintett képviselőt, aki haladéktalanul bejelenti az azonosító adatokat.
az ellenőrzési eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kedvezményező 8 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kedvezményezés nyilvánvalóan alaptalan, a Bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.
Az ellenőrzési eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetén csak akkor van helye, ha az erre irányuló kedvezményezés új tényállást (adatot) tartalmaz. Az ellenőrzési eljárásra irányuló új tényállás nélkül elutasítja a kedvezményezést.
A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás során a képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozatba történő betekintést a 4. számú függelék szerint vezetett „Betekintési nyilvántartás”-ban dokumentálni kell.
A Bizottság ellenőrzési eljárásának eredményéről a képviselő-testület a soron következő ülésén tájékoztatja.
V. RÉSZ
Felelősségi szabályok
A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos adatok védelméért, az adtakezelés jogszerűségéért a bizottság a felelős.
A képviselő felelős azért, hogy az általa bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljes körűek és aktuálisak legyenek.
A vagyonnyilatkozatok technikai kezelése szabályainak megtartásáért a II./2. pont szerinti köztisztviselő felelős.
1. sz. függelék
IGAZOLÁS
A vagyonnyilatkozatok átvételéről
Alulírott …………………………………… mint a vagyonnyilatkozat tételre kötelezett helyi önkormányzati képviselő, a mai napon az alábbi vagyonnyilatkozatot adom át:
……………………………. helyi önkormányzati képviselő
…………………………….. házastárs/élettárs
……………………………… gyermek
……………………………… gyermek
……………………………… gyermek
……………………………… gyermek
Zalakomár, 20.... …………………. hó ………….. nap
…………………………… …………………………….
átadó átvevő
2. sz. függelék
NYILVÁNTARTÁS
A vagyonnyilatkozat ellenőrzési eljárásáról
Nyilatkozattételre kötelezett | Hozzátartozó vagyonnyilatkozatok száma | Átvétel | ||||
---|---|---|---|---|---|---|
Házastárs/élettárs | Gyermek | időpontja | ||||
1. | ||||||
2. | ||||||
3. | ||||||
4. | ||||||
5. | ||||||
6. | ||||||
7. | ||||||
8. | ||||||
9. | ||||||
10. | ||||||
11. |
3. sz. függelék
NYILVÁNTARTÁS
a vagyonnyilatkozatok ellenőrzési eljárásáról
A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás kedvezményező neve, címe:
Név: ………………………………..
Cím: ………………………………………………..
Az eljárás kezdeményezésének időpontja: ………………….………..
Az eljárásban érintett képviselő: ……………………………………..
A vagyonnyilatkozat kifogásolt része: …………………………….............
A
4. pont megjelölésének hiányában a hiánypótlásra felhívás időpontja: ……………………..
Az érintett tájékoztatásának időpontja a bejelentésről: ………………………..
Az azonosító adatok átadásának időpontja a Bizottság részére: ………………………….
A Bizottság ülésének időpontja: ………………………………..
Az eljárás eredménye: ………………………………..
A bejelentés elutasítva, mert
Nyilvánvalóan alaptalan;
A bejelentő a hiánypótlásnak nem tett eleget;
Az ismételt kedvezményezés új tényállást nem tartalmaz
A bejelentés alapján a Bizottság az alábbiakat állapította meg.
Az azonosító adatok törlésének időpontja: ……………………………………..
A Képviselő-testület tájékoztatásának időpontja az eljárás eredményéről: …..…………….
4. sz. függelék
NYILVÁNTARTÁS
A vagyonnyilatkozatokba történő betekintésről
Betekintő személy neve | Aláírása | Betekintés időpontja | Megjegyzés |
6. melléklet
Balatonmagyaród Község Önkormányzata kötelezően és önként vállalt feladatai ellátásának módja
Kötelező feladatok ellátásának módja | Önként vállalt feladatok és ellátásának módja | A feladatellátást meghatározó jogszabályi rendelkezés |
1. Egészségügyi alapellátás | 1997. évi CLIV. tv. az egészségügyről | |
2. Szociális ellátás | - falugondnoki szolgálat | 5/2000.(V.12.) Kt. számú rendelet |
3. Gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok Nagykanizsai Család- és Gyermekjóléti Központ | ||
4. Közművelődési és közgyűjteményi feladatok | 1997. évi CXL tv. muzeális intézményekről és a közművelődésről | |
5. Környezetvédelmi feladatok | 1995. évi LIII.tv. a környezetvédelemről | |
6. Kommunális feladatok | 1999. évi XLIII. tv. a temetőkről | |
7. -óvodai ellátás megállapodással, Zalakaros Város Önkormányzatával | 2011. évi CXC. tv. a nemzeti köznevelésről | |
8. Belső ellenőrzés | 1990. évi LXV. tv. a helyi önkormányzatokról | |
Civil szervezetek |
7. melléklet
Az önkormányzat alaptevékenység besorolása, kormányzati funkciói
I. RÉSZ Az önkormányzat alaptevékenység besorolása
841 105 Helyi önkormányzatok és társulások igazgatási tevékenysége
II. RÉSZ Kormányzati funkciók
Kormányzati funkció | Megnevezés |
011130 | Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége |
013320 | Köztemető- fenntartás és - működtetés |
013350 | Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok |
016080 | Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények |
031060 | Bűnmegelőzés |
041231 | Rövid időtartamú közfoglalkoztatás |
041232 | Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás |
041233 | Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás |
045110 | Közúti közlekedés igazgatása és támogatása |
045160 | Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása |
051020 | Nem veszélyes (települési) hulladék összetevőinek válogatása, elkülönített begyűjtése, szállítása, átrakása |
051030 | Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása |
052020 | Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése |
054020 | Védett természeti területek és természeti értékek bemutatása, megőrzése és fenntartása |
064010 | Közvilágítás |
066010 | Zöldterület-kezelés |
066020 | Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások |
072312 | Fogorvosi ügyeleti ellátás |
081030 | Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése |
081045 | Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása |
082091 | Közművelődés- közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése |
091110 | Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai |
091140 | Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai |
091220 | Köznevelési intézmény 1-4. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok |
104037 | Intézményen kívüli gyermekétkeztetés |
106020 | Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások |
107051 | Szociális étkeztetés szociális konyhán |
107055 | Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás |