Németfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2007.(IX.26..) önkormányzati rendelete
Németfalu község Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról
Hatályos: 2016. 10. 27- 2017. 11. 30Németfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2007.(IX.26..) önkormányzati rendelete
Németfalu község Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról
Németfalu Község Önkormányzata az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv) 7. § (3) bekezdés c.) pontjában biztosított jogkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja:
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya a község igazgatási területére terjed ki.
A rendelet alkalmazása
2. § 1) A Helyi Építési Szabályzat (továbbiakban: Szabályzat) a Szabályozási tervvel együtt érvényes, azzal együtt kell értelmezni és alkalmazni.
Szabályozási elemek
3. § (1) A Szabályozási terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani a (2) és (3) pontban felsorolt szabályozási elemeket.
(2) Kötelező erejű szabályozási elemek, melyek módosítására csak a Szerkezeti terv és a Szabályozási terv módosítása esetén lehetséges:
A telekalakítás és az építés általános szabályai
4. § (1) Az 1 §-ban meghatározott területen az egyes építmények (épület és műtárgy) elhelyezésére a Szabályozási tervnek és az övezeti előírásoknak megfelelően valamint az országos érvényű rendelkezések alapján szabad telket, építési telket vagy építési területet (nyomvonal jellegű létesítmény elhelyezésére), területet (közpark, véderdő stb. esetén) kialakítani.
(2) Az építési telek kialakíthatóságának előfeltétele az ahhoz kapcsolódó közterületek kialakítottsága, illetve egyidejű kialakítása.
(3)1 Építési telkek csak rendezett és kialakított, illetve egyidejű kialakítású közterületek mentén létesíthetők és az övezetre vonatkozó közművesítettségnek megfelelő közmű üzemeltetői hozzájárulás esetén építhetők be.
(4) Az 1. §-ban rögzített területen az egyes építési telkeken a jelen szabályozás övezeti előírásainak és a Szabályozási terv szerinti elő-, oldal- és hátsókertek betartásával lehet építményt elhelyezni.
(5) Az 1. §-ban rögzített területen az egyes építési telkeken az országos érvényű rendelkezések szerint szükséges gépkocsi-várakozó és tároló hely szükségletet saját telken belül kell kialakítani.
(6) A fejlesztési területek a település területeinek a tervezett terület-felhasználás céljára történő biztosítását jelölik. E területeken a tervezett terület-felhasználási kategória igénybevételéig a jelenlegi terület-felhasználás fenntartható.
(7)2
(8) A korábban felépített – oldalkertben lévő – épületek, építmények megtarthatók, azonban azokon csak felújítási, helyreállítási munka végezhető. Telekfelosztás esetén a visszamaradó telek nem lehet kisebb az előírt mértéknél. Nyeles telek nem alakítható ki.
(9) Külterületi mező- és erdőgazdasági utak esetén az út tengelyétől mért 8-8 méteren belül épület nem helyezhető el.
(10) A meredek morfológiájú, potenciális mozgásveszélyességű területeken a jelentősebb építkezések, bevágások, nyomvonalas jellegű létesítmények engedélyezéséhez, kivitelezéséhez feltáró talajmechanikai vizsgálatok elvégzése szükséges. Meredek morfológiájú területnek tekinthető a 20 %-nál nagyobb lejtésű terület.
(11) Az utca felőli párkánymagasság 10 %-nál nagyobb lejtés esetén sem haladhatja meg a 5 m-t.
A település területének felhasználása
5. § (1) A település közigazgatási területe beépítésre szánt (beépített, további beépítésre kijelölt) területre, valamint beépítésre nem szánt területre tagolódik.
(2) A település területén a beépítésre szánt területek az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint, a következő terület-felhasználási egységekbe sorolandók:
Építési |
Beépítési mód |
Max. beépítési mérték % |
Min. zöldfelületi mérték % |
Max. építmény magasság (m) |
Legkisebb kialakítható telekméret |
Max. szintterület sűrűség |
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
Az Lf jelű lakóterületi építési övezet
6. § (1) Az Lf besorolású falusias lakóterületi tömb egyedi telkein legfeljebb 4,5 m építménymagasságot meg nem haladó legfeljebb két lakásos, falusias karakterű lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál. E területeken lakóépület, mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, szálláshely szolgáltató épület, kézműipari építmény, helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény az alábbiakban részletezett beépítési feltételek betartásával helyezhetők el.
(2) A falusias lakóterületekre vonatkozó hat elemes építési övezeti előírások
(3)
Lf-1 |
O |
20 |
50 |
K(4,5) |
2000 |
0,3 |
(4)
Lf-2 |
O |
20 |
50 |
4,5 |
2000 |
0,3 |
(5)
Lf-3 |
O |
25 |
50 |
K(4,5) |
1100 |
0,4 |
(6)
Lf-4 |
O |
25 |
50 |
4,5 |
1100 |
0,4 |
(7)
Lf-5 |
O |
30 |
50 |
K(4,5) |
800 |
0,5 |
(8)
Lf-6 |
O |
30 |
50 |
4,5 |
900 |
0,5 |
A Üü jelű üdülőterületi építési övezet
7. § (1) Az Üü besorolású üdülőházas üdülőterületi tömb egyedi telkein legfeljebb 6,0 m építménymagasságot meg nem haladó olyan üdülőépületek, üdülőtáborok, kempingek helyezhetők el, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak, és amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak, az országos érvényű rendelkezések és az alábbiakban részletezett beépítési feltételek betartásával.
(2) Az üdülőterületekre vonatkozó hat elemes építési övezeti előírások a 5. §. (4) bekezdés előírásai alapján értelmezhetők.
(3)
|
Sz |
10 |
40 |
7,5 |
4000 |
0,5 |
A Üh jelű üdülőterületi építési övezet
8. § (1) Az Üh besorolású hétvégi házas üdülőterületi tömb egyedi telkein legfeljebb 4,5 m építménymagasságot meg nem haladó legfeljebb egy üdülőegységes üdülőépületek helyezhetők el, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az aktív pihenésre és üdülési célú tartózkodásra alkalmasak, és amelyek túlnyomóan állandó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak, az országos érvényű rendelkezések és az alábbiakban részletezett beépítési feltételek betartásával.
(2) Az üdülőterületekre vonatkozó hat elemes építési övezeti előírások a 5. §. (4) bekezdés előírásai alapján értelmezhetők.
(3)
|
O |
10 |
60 |
3,0 |
2000 |
0,2 |
A Vt jelű településközpont vegyes építési övezet
9. § (1) A Vt besorolású településközpont vegyes terület egyedi telkein legfeljebb 5,0 m építménymagasságot meg nem haladó jellemzően, több rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
(2) Az övezet területén lakóépület, igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, helyezhető el. Kivételesen elhelyezhető nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, termelő kertészeti építmény az országos érvényű rendelkezések és a Szabályozási terv szerinti kialakítással az alábbi beépítési feltételekkel.
(3) A településközpont vegyes területekre vonatkozó hatelemes építési övezeti előírások a 5. §. (4) bekezdés előírásai alapján értelmezhetők.
(4)
Vt |
O |
60 |
20 |
K(5,0) |
K(800) |
1,0 |
Különleges rendeltetésű építési övezetek
10. § (1) A K jelű különleges rendeltetésű építési övezetek elsősorban a rajtuk elhelyezkedő helyhez kötött építmények különlegessége miatt, az alábbi kizárólagos (megnevezett) intézményi funkciókat hordozó építmények ill. területek elhelyezésére szolgálnak:
(3)
K-T |
K |
10 |
40 |
5,0 |
K(10000) |
0,2 |
(4)
K-Sp |
Sz |
20 |
40 |
6,0 |
2000 |
0,2 |
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
Közlekedési területek övezete
11. § (1) A KÖu jelű közlekedési létesítmények övezetét, azok szabályozási szélességét és védőtávolságát a Szabályozási terv tartalmazza.
(2) Közlekedési területeknek minősülnek:
a) a település meglévő, és a Szabályozási tervlapok szerint megtartandó kül- és belterületi utak.
b) a szabályozási vonalakkal meghatározott, tervezett útterületek
(3) A közlekedési területeken az országos érvényű rendelkezések szerint helyezhetők el építmények, de az építésügyi hatósági engedély kiadása, a területen belüli építési tevékenység folytatása csak az illetékes útügyi hatóság előírásai alapján történhet.
(4) A település közútjainak legkisebb biztosítandó szabályozási szélessége és tervezési osztályba sorolása:
a) Külterületi mellékút (bekötő út) 74118. sz. Németfalui bekötő út, szabályozási szélessége 22 m tervezési osztály jele: K.V.B
b) Külterületi mellékút (egyéb közút) meglévő: mezőgazdasági és erdészeti utak szabályozási szélessége kialakult de legalább 8-10 m tervezési osztály jele: K. VIII. B.
c) Belterületi mellékút (gyűjtő út) 74116. sz. Pálfiszegi bekötő út, helyi megnevezése Kossuth Lajos utca, (KÖu-2) szabályozási szélessége kialakult (18 m) tervezési osztály jele: B.V.b.”C”,
d) Belterületi mellékút (kiszolgáló út) Kossuth Lajos utca, Ady Endre utca, Táncsics Mihály utca (KÖu-3) szabályozási szélessége meglévőnél kialakult ill. 8-14 m, tervezési osztály jele: B.VI.d.”C”
e) Belterületi mellékút: (kiszolgáló út) tervezett (KÖu-3) 12 m szabályozási szélességnél tervezési osztály jele: B.VI.b.”C” 14 m szabályozási szélességnél tervezési osztály jele: B.VI.d.”C” 16 m szabályozási szélességnél tervezési osztály jele: B.VI.d.”C”
f) Önálló gyalogút: meglévő/tervezett (KÖu-4) szabályozási szélessége 6-10-22m tervezési osztály jele: B.X.
(4) A vegyes használatú kiszolgáló utak szabályozási szélessége minimum 10 méter, amit azonos elvek szerint, egyidejűleg készített út, közmű és kertészeti tervek alapján, egyszintű, teherbíró, de díszburkolat jellegű, kertészeti elemekkel, berendezéssel kombinált burkolattal kell kiépíteni.
(5) Közterületi parkoló alakítható ki: a településközpont vegyes területek teljes parkolási igényének kielégítésére, az érintett utak szabályozási szélességén belül és telken belül a szabályozási terv szerint. A közterületi parkolókat a parkolóval kiszolgált létesítmény építtetőjének kell megépítenie.
(6) A parkolókat fásítva, gyeprács burkolattal, vagy térkő burkolattal kell megépíteni, a meglévő növényzet maximális mértékű megtartásával.
(7) A tervezett új forgalmi utak gyalogos forgalmát legalább egy oldali járda építéssel kell biztosítani.
(8) Valamennyi csomópontot úgy kell kialakítani, hogy a rálátási háromszög biztosított legyen.
Közművesítés, közműlétesítmények övezete
12. § (1) A közművesítést és közműlétesítményeket, azok szabályozási szélességét és védőtávolságát a Szabályozási terv tartalmazza.
(2) A Szabályozási terv területét teljes közművesítéssel kell ellátni.
(3) Az alábbi közműlétesítmények a Szabályozási terv szerint területet igényelnek:
Zöldterületek övezete
13. § (1) A zölterületek az állandóan növényzettel fedett közterületek, melyen épületek legfejlebb 2 %-os beépítettséggel helyezhetők el.
(2) A zöldterületen elhelyezhető:
Erdőterületek övezete
14. § (1) Az Eg jelű gazdasági erdőövezetben a 100 000 m2 –t meghaladó területnagyságú telken max. 0,5 % beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.
(2)3 Erdőövezetekben csak a helyi építési hagyományoknak megfelelő tájba illő, nyeregtetős, legfeljebb 4,5 m építménymagasságú épület létesíthető.
(3) Erdőterület igénybevételéhez a területileg illetékes erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges. Az erdő elsődleges rendeltetésének megváltoztatására vonatkozó többletköltségeket a változtatást kezdeményezőnek kell finanszírozni.
Mezőgazdasági területek övezete
15. § (1) A mezőgazdasági területet a tájkarakter, a természeti értékek, a termőtalaj, a termőföld védelme, a termelési adottságok hasznosítása érdekében a Szabályozási terv az alábbi területfelhasználási egységekre osztja:
Vízgazdálkodási területek övezete
16. § (1) A V jelű vízgazdálkodási övezet területébe a folyóvizek medre és partja, az állóvizek medre és partja, a folyóvizekben keletkezett, nyilvántartásba még nem vett szigetek, a közcélú nyílt csatornák medre és partja, a vízbeszerzési területek (védett vízbázis) és védőterületeik (hidrogeológiai védőidom) tartoznak.
(2) A V jelű vízgazdálkodási övezet területén építményt elhelyezni – ha külön jogszabály másként nem rendelkezik – a közforgalmú vízi közlekedési építményeken túlmenően csak a vízkárelhárítási, a vízi sport és a sporthorgászás célját szolgáló közösségi építmények helyezhető el.
(3) A V jelű vízgazdálkodási övezet területén a beállt ökológiai viszonyokra, az élővilágra hatással lévő tevékenységeket folytatni (pl. Iszapkotrás, vízépítés, halászat, feltöltés, csónakkikötő-, stégépítés) csak az érdekelt államigazgatási szerv kezelői hozzájárulásával lehet.
VÉDETT ÉS VÉDŐTERÜLETEK
Környezetvédelem
17. § (2) A település közigazgatási területén a hulladékok illegális lerakása tilos.
(3) A települési hulladékot az Önkormányzat által erre megbízott engedéllyel rendelkező vállalkozó feladata rendszeresen gyűjteni, és a regionális szeméttelepre szállítani.
(4) A település területén a hulladékok szabadtéri égetése tilos.
(4) A folyékony települési hulladékot (szippantott szennyvizet) az erre engedéllyel rendelkező vállalkozó távolíthatja el és engedéllyel működő szennyvízürítő helyre kell szállítani.
(5)5
(6) Új ipari, szolgáltató és mezőgazdasági üzemi létesítmény építésének engedélyezéséhez üzemelés technológiai terv készítendő.
(7) Új ipari, szolgáltató és mezőgazdasági üzemi létesítmény építésekor új tevékenységek esetén az országos érvényű rendelkezések szerint védelmi övezetet kell kialakítani, függetlenül a Szabályozási terv szerint tervezett védőfásítástól.
(8) A környezetre jelentős mértékben hatást gyakorló tevékenységek megkezdése előtt környezeti hatásvizsgálatot kell végezni.
(9) A település területén keletkező ipari és kommunális szennyvizeket tilos tisztítás nélkül élővizekbe vagy a talajvízzel érintkező földrétegekbe vezetni.
(10) A település területén keletkező veszélyes hulladékot, üzemi hulladékot az erre engedéllyel rendelkező hulladékkezelő üzemekbe vagy gyűjtőhelyekre kell szállítani.
(11) Hígtrágya tároló nem létesíthető vízjárta területen. Hígtrágya csak talajtani szakvéleményre alapozott talajvédelmi hatósági engedély birtokában juttatható ki mezőgazdasági területre.
(12) A talaj és a talajvíz mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezésének megelőzése érdekében be kell tartani az okszerű mezőgazdasági termelés szabályait.
(13) A meglevő belterületi növényzet védelme érdekében 30 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű fát kivágni csak fakivágási engedély birtokában lehet.
(14) A lakótelkeket 50 %-ban, a gazdasági területek építési telkeit 30 %-ban, a településközpont vegyes terület építési telkeit 20 %-ban, a különleges területek telkeit 40 %-ban növényzettel kell fedni. Vízfelület területe 50 %-ban terheli a fennmaradó, burkolt felületet. A telken belül kialakított védőterületek a zöldfelületi %-ba beszámítanak.
(15) A település lakó-, településközpont vegyes, gazdasági, különleges, közlekedési és zöldterületein repítő szőrös magvú termést adó fákat ültetni tilos.
(16) A kilátás és rálátás látványvédelmének helyszínein a kilátási pontban 90 fokos szögben külterületen nem építhető építmény. Belterületen az építési engedélyhez tartozó fotódokumentációval igazolni kell, hogy a látványvédelemben részesülő építmény – műemléki védelemben lévő, vagy helyi védelemre javasolt építmény – eredeti látványa megmarad.
Védőtávolságok szabályozása
18. § (1) Országos közutak melletti telken építmény csak az országos érvényű rendelkezések szerint helyezhető el.
(2) Temető körüli 50 m-es védősávban lakóépület nem építhető. A temető telkén belül 30 m-es fásított védőterületet kell kialakítani a temető-fejlesztés területén is.
(3) A lakó- és üdülőterületeket a gazdasági és mezőgazdasági területektől min. 10 m többszintes növényzettel kell védeni.
(4) Épület energiavezetékektől betartandó védőtávolsága a terven jelölt, ennek hiányában:
Régészeti lelőhelyek védelme
19. § (1) Az 1. §-ban meghatározott területen nyilvántartott régészeti lelőhelyek és régészeti érdekű területek jegyzékét az 2. sz. melléklet tartalmazza. A Szabályozási terv szerint lehatárolt nyilvántartott régészeti lelőhelyek és régészeti érdekű területek védelméről gondoskodni kell.
(2) Minden nyilvántartott régészeti lelőhelyet érintő, a talajt 30 cm-nél mélyebben bolygató tevékenység esetében a kulturális és örökségvédelem érdekelt államigazgatási szerve engedélyének beszerzése szükséges.
(3) Minden olyan esetben, amikor lelet vagy jelenség kerül elő, a területileg illetékes múzeumot és a kulturális és örökségvédelem érdekelt államigazgatási szervét értesíteni kell.
(4) A régészeti érdekű területeken tervezett építési munkálatok esetében a kulturális és örökségvédelem érdekelt államigazgatási szervét véleményező szervként be kell vonni már a tervezés fázisában.
Természeti értékek védelme
20. § (1) A településen a természetközeli területek és egyedi tájértékek védelméről gondoskodni kell.
(2) A természeti értékeket – különösen a gyepek, legelők, források - meg kell őrizni eredeti állapotukban.
(3) Helyi természeti értékű területként van kijelölve a Kustányszegi tó nyugati és északi partvonala 100 m mélységben, a 0111/1-2, 0111/4, 0116/17-18, 0128, 0139, 0140/37, 0140/36, 0140/7-36, 0140/37-55 hrsz-ú helyrajzi számú területek kijelölt része.
(4) Fenti területeken a nyomvonal jellegű építmények, utak létesítésén kívül mindenfajta építési tevékenység tilos.
Művi értékek védelme
21. § (1) Helyi művi értékek védelemére vonatkozó előírásokat az önkormányzat a helyi védelemre vonatkozó rendeletben szabályozza. Ennek hiányában a helyi védett építményeken bármilyen külső változtatást érintő építési tevékenység (homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró-csere, tető felújítás, tetőtér beépítés ….) csak az építmény eredeti állapotához közelítő módon, annak stílusjegyeit visszaállítva lehetséges.
Ásványvagyon gazdálkodási követelmények
22. § (1)8 Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) csak érvényes bányászati illetve külön jogszabály alapján kiadott hatósági engedély birtokában végezhető. Ezen tevékenységek végzéséhez a Bányakapitányság engedélye.
(2) A rekultivációt igénylő területeket - kitermelés befejezését követően, részletes rekultivációs terv alapján - az ásványvagyon kitermelője legalább 5 éven belül köteles helyrehozni.
ÉPÍTÉSI TILALMAK ÉS KORLÁTOZÁSOK
Egyéb sajátos jogintézmények
23. § (1) Településrendezési követelmények:
a) A településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú építményeket a helyrehozatali kötelezés kézhezvételétől számított egy éven belül rendbe kell hozni.
b) A helyi közutakat és közműveket legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatbavételéig meg kell valósítani.
c) A közművek kiépítését követő egy éven belül a telek tulajdonosának a közműre rá kell kötni.
d) A rekultivációt igénylő területeket - kitermelés befejezését követően, részletes rekultivációs terv alapján - az ásványvagyon kitermelője legalább 5 éven belül köteles helyrehozni.
Záró rendelkezések
24. § (1) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.
(2) E rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni. A korábban indult ügyekben akkor alkalmazható, ha az építtető számára kedvezőbb.
1. melléklet a 10/2007. (IX. 26.) önkormányzati rendelethez
NÉMETFALU KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA
KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK
Németfalu község belterületi Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról szóló 10/2007. (IX. 26.) sz. rendeletéhez
FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK
a) Főépület: a telek fő rendeltetés szerinti funkciójú épülete.
b) Építménymagasság: az építmény rendezett terepcsatlakozása feletti vetületének átlagos magassága.
2. melléklet a 10/2007. (IX. 26.) önkormányzati rendelethez a 10/2007. (IX. 26.) önkormányzati rendelethez
NÉMETFALU KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA
KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK
Németfalu község belterületi Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról szóló 10/2007. (IX. 26.) sz. rendeletéhez
RÉGÉSZETI TERÜLETEK
1. régészeti lelőhely: Németfalu–Kislengyel-patak (Egri-rét)(KÖH 38072)
2. régészeti lelőhely: Németfalu–Kislengyel-patak II. (Nyíres-dűlő)(KÖH 38077)
3. régészeti lelőhely: Németfalu–Kislengyel-patak III.(Kustán-szegi-rét)(KÖH 38079)
Hatályon kívül helyezte a 4/2016. (X.27.) önkormányzati rendelet, hatályát vesztette 2016. október 27. napján.
Hatályon kívül helyezte a 4/2016. (X.27.) önkormányzati rendelet, hatályát vesztette 2016. október 27. napján.
A bekezdés második fordulatát hatályon kívül helyezte a 4/2016. (X.27.) önkormányzati rendelet, hatályát vesztette 2016. október 27. napján.
A bekezdés második fordulatát hatályon kívül helyezte a 4/2016. (X.27.) önkormányzati rendelet, hatályát vesztette 2016. október 27. napján.
Hatályon kívül helyezte a 4/2016. (X.27.) önkormányzati rendelet, hatályát vesztette 2016. október 27. napján.
Hatályon kívül helyezte a 4/2016. (X.27.) önkormányzati rendelet, hatályát vesztette 2016. október 27. napján.
Hatályon kívül helyezte a 4/2016. (X.27.) önkormányzati rendelet, hatályát vesztette 2016. október 27. napján.
A bekezdés második fordulatának második részét hatályon kívül helyezte a 4/2016. (X.27.) önkormányzati rendelet, hatályát vesztette 2016. október 27. napján.