Németfalu Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) bekezdésének b) és c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja.

   I. Fejezet

Általános rendelkezések

 A rendelet hatálya

1. §

1. A rendelet hatálya kiterjed az alábbi önkormányzati vagyonra:
   1.  Németfalu Község Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) 

 kizárólagos tulajdonában álló dolgokra,

                   b)   az a) pont hatálya alá nem tartozó önkormányzati tulajdonban lévő, 

                         minden birtokba vehető dologra,

 c)   az önkormányzat tulajdonában lévő pénzügyi eszközökre, továbbá az   

       önkormányzatot megillető társasági részesedésekre,

4. az önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek, intézmények vagyonára,
5. az önkormányzat társulásba vitt vagyonára,
6. az önkormányzatot megillető bármely vagyoni értékű jogra.

                         (a továbbiakban: önkormányzati vagyon)

    (2)  A rendelet hatálya nem terjed ki a lakások és helyiségek bérletére és

           elidegenítésére.

    (3)  E rendelet szabályait kell alkalmazni az önkormányzati vagyon elidegenítésére,

          megterhelésére, használatba vagy bérbeadására, és más módon történő

          hasznosítására.

    (4) E rendelet szabályozza az önkormányzati vagyon gyarapítását, ideértve a vagyonon  

          megvalósuló olyan beruházásokat és fejlesztéseket is, amelyek a vagyon értékét 

          növelik. E rendelet szabályait kell alkalmazni az önkormányzati vagyon

          megszerzésére is, kivéve ha a vagyontárgy megszerzése a közbeszerzésekről szóló

          törvény hatálya alá esik.

II. Fejezet

Az önkormányzat vagyona

2. §

1. Az Önkormányzat vagyonának csoportosítása a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben (továbbiakban: nemzeti vagyonról szóló törvény) szabályozottak szerint történik. E törvény értelmében az Önkormányzat vagyona törzsvagyon és a törzsvagyon körébe nem tartozó, üzleti vagyon lehet.

2. Az Önkormányzat törzsvagyona az a nemzeti vagyon, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja, és amely
   1. ^[1]kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon -2. melléklet,
   2. ^[2]nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősül (az a) és b) pont a továbbiakban együtt: forgalomképtelen törzsvagyon - 1. melléklet)
   3. korlátozottan forgalomképes vagyon. -3. melléklet

3. Forgalomképes üzleti vagyonnak minősül mind az a vagyon, ami nem tartozik az önkormányzat tulajdonát képező törzsvagyon – forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes -, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonelemek közé. – 4. melléklet

4. A törvényben meghatározottakon túl kizárólag a képviselő-testület dönthet a vagyon
   1. forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát, illetve forgalomképessé nyilvánításáról,
   2. forgalomképességének megváltoztatásáról. 

          (5) Az Önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti

               vagyonná nem minősít Németfalu -i vagyonelemet.

III. Fejezet

Vagyonnyilvántartás

Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása

3.§

1. Az Önkormányzat vagyonát a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény ( a továbbiakban: Szt.) szerinti értéken kell nyilvántartani.

2. Az Önkormányzat tulajdonában, de a költségvetési szervei, intézményei használatában lévő vagyontárgyakról leltározással meg kell állapítani, hogy azok a valóságban is megtalálhatóak és értékük az önkormányzat értékelési szabályainak megfelel, ennek érdekében a leltározás megkezdése előtt a természetes módon elhasználódott, valamint feleslegessé vált, elavult, megsemmisült vagyontárgyak feltárását, hasznosítását és selejtezését el kell végezni.

3. Az Szt. szerinti rendelkezéseket kell alkalmazni az önkormányzati vagyon nyilvántartása, értékelése során.

4. Az önkormányzati vagyon értékének nyilvántartásától el lehet tekinteni, ha az adott vagyontárgy értéke természeténél, jellegénél fogva nem állapítható meg.

A vagyonkimutatás

4. §

1. ^[3]A vagyonkimutatás tartalmára az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Kormányrendelet rendelkezései az irányadóak.

2. A vagyonkimutatás a zárszámadásról szóló rendelet részét képezi.

3. A vagyonkimutatás az önkormányzat tulajdonában – költségvetési év zárónapján – december 31-i fordulónappal meglevő állapot szerinti vagyonkimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak számba vétele.

4. A vagyonkimutatás az önkormányzati vagyont (törzsvagyon, ezen belül forgalomképes törzsvagyon és korlátozottan forgalomképes törzsvagyon, valamint üzleti vagyon) a számviteli szabályok szerit tételesen, érték és mennyiség szerint kell kimutatni.

5. Az önkormányzati törzsvagyont a vagyonkimutatásban a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani.

6. Társulásba bevitt vagyont a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani. A társulásba bevitt vagyon és a vagyonnövekmény a társult helyi önkormányzatok közös vagyona és arra a Polgári Törvénykönyv közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

Vagyonnyilvántartással kapcsolatos feladatok, hatáskörök

5. §

1. ^[4]A vagyonkimutatás alapjául szolgáló nyilvántartások vezetését és a nyilvántartásokkal kapcsolatos szabályokat az Szt. és az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatkezelési rendjéről szóló kormányrendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) írja elő, az önkormányzati vagyonnyilvántartás (a továbbiakban: kataszter) folyamatos vezetéséért, az adatok hitelességéért a jegyző a felelős.

2. ^[5]Teskándi Közös Önkormányzati Hivatal pénzügyi csoportjának feladatai:

 a) vezeti a felfektetett ingatlankatasztert és az ingatlanokról vezetett kataszteri 

    naplót és gondoskodik az ingatlankataszterben szereplő adatok folyamatos

    frissítéséről, a változások átvezettetéséről, mely során:

• gondoskodik a számviteli nyilvántartást érintő kataszteri változásokról, valamint
• az önkormányzati vagyont érintő hasznosításról, illetve értékesítéséről szóló  dokumentumokat kezeli.

                b) évközben, évvégén és az éves leltározásnál egyezteti a számviteli

                    nyilvántartásokkal az ingatlankataszteri nyilvántartásban szereplő bruttó értéket,  

                    értékváltozásokat és a helyrajzi számokat.

                c) adatot szolgáltat a Központ Statisztikai Hivatal, valamint a törvényben vagy

                    kormányrendeletben felhatalmazott állami szerv részére.

3. A jelen rendelet hatálya alá tartozó önkormányzati vagyon értékesítésére, illetőleg hasznosítására kötött szerződésekről külön ügyleti nyilvántartást vezet.

4. A pénzügyi csoport további feladatai:

a) Vezeti a vagyonkimutatás alapját képező ingatlankataszterhez kapcsolódó

    számviteli nyilvántartást és főkönyvi könyvelést.

b) Egyezteti a számviteli nyilvántartásokban szereplő bruttó érték egyezőségét,

    értékváltozásokat, év közben és év végén.

c) Gondoskodik az éves vagyonleltár elkészítéséről, a vagyonleltár alapján a

    vagyonkimutatás összeállításáról.

5. A vagyon nyilvántartásának tartalmaznia kell, hogy a vagyon elsődleges rendeltetése szerint, mely közfeladat ellátást szolgálja.

A vagyonnyilvántartás kapcsolata az ingatlankataszterrel

6.§

1. A kataszter elkülönítetten tartalmazza az ingatlanra vonatkozó főbb adatokat és a becsült értéket. 

2. Az ingatlankataszteri nyilvántartásnak egyeznie kell a földhivatali nyilvántartás természetbeni állapotával. A vagyonkimutatásban nyilvántartott ingatlanok adatainak az önkormányzati tulajdonú ingatlanok kataszterben szereplő adataival való egyezőségét is biztosítani kell.

3. A vagyonkezelők kötelesek adatot szolgáltatni az ingatlankataszter adatainak naprakész állapotot tükröző kiegészítéséhez, illetve módosításához.

IV. Fejezet

Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás és rendelkezés

Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodásra, rendelkezésre vonatkozó külön rendelkezések

7. §

1. Az önkormányzati vagyonról a képviselő-testület rendelkezik.

2. A vagyon hasznosításával, elidegenítésével kapcsolatos döntések előtt mérlegelni kell, hogy az Önkormányzat jó gazda gondosságával jár-e el.

3. Az önkormányzati vagyon elidegenítésére, elcserélésére, használatára, bérbeadására, megterhelésére irányuló tulajdonosi döntést megelőzően az adott vagyonelem forgalmi értékének megállapítási módja:
   1. ingatlan elidegenítése esetén – értékhatártól függetlenül – az ingatlan forgalmi értékbecslő által meghatározott érték, hat hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján,
   2. 1.000.000 Ft alatti ingó vagyon elidegenítése esetén a piaci árakról való tájékozódás alapján ( a vagyontárggyal azonos, vagy paramétereiben a hozzá legközelebb álló, kereskedelemben kapható dolog árát kell figyelembe venni),
   3. 1.000.000 Ft feletti ingó vagyon elidegenítése esetén független szakértő általi értékbecslés alapján.
4. A (3) bekezdésbe nem sorolható önkormányzati vagyon elidegenítésére, elcserélésére, hasznosítására, bérbeadására, megterhelésére irányuló tulajdonosi döntések setében az érték meghatározás alapja a számviteli nyilvántartásban szereplő beszerzési érték.

5. Az önkormányzat törzsvagyona körébe tartozó ingatlanok állagmegőrzéséről, felújításáról, korszerűsítéséről folyamatosan gondoskodni kell, e feladata kapcsán a képviselő-testület éves költségvetésében dönt a tárgyévi feladatokról és azok megvalósításának forrásairól.

6. Ha a vagyontárgy rendeltetési célja megváltozik és a forgalomképesség korlátozásának a fenntartása az adott vagyontárgy vonatkozásában a továbbiakban nem indokolt, a képviselő-testület a vagyontárgy forgalomképességének minősítését megváltoztathatja (átminősítés).

7. Önkormányzati vagyontárgy megszerzése esetén a tulajdonba vétellel egyidejűleg – szerzést követő képviselő-testületi ülésen – a képviselő-testületnek döntenie kell a vagyontárgy forgalomképesség szerinti besorolásáról.

8. Jogutód nélkül vagy jogutódlással megszűnő költségvetési szervektől az önkormányzat kezelésébe visszakerülő vagyon tekintetében az egyes vagyontárgyakat minősíteni kell, meghatározva azt, hogy a vagyontárgy az önkormányzat törzsvagyonába vagy üzleti vagyoni körébe kerül besorolásra.

A vagyon kezelői

8. §

1. A képviselő-testület az önkormányzati vagyonra vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint az önkormányzat közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet.

2. A vagyonkezelői jog vagyonkezelői szerződéssel jön létre. A vagyonkezelői szerződés versenyeztetés nélkül köthető.

3. Az önkormányzat vagyonának kezelője lehet:
   1. az önkormányzat költségvetési szervei,
   2. olyan gazdálkodó szervezet, amelyben az Állam, az önkormányzat, illetve az önkormányzat intézményei, költségvetési szervei együtt vagy külön-külön

      100 %-os tulajdonosi részesedéssel rendelkeznek.

      (a továbbiakban: önkormányzati vagyonkezelő)

4. Az önkormányzati vagyonkezelő a kezelésében lévő önkormányzati vagyonnal a hatályos jogszabály és e rendelet keretei között gazdálkodik.

5. Az önkormányzati vagyonkezelő az önkormányzat vagyonát nem idegenítheti el, nem terhelheti meg, illetve nem illetik azok a jogok, amelyeket e rendelet szerint a képviselő-testület gyakorol.

6. A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét az önkormányzat ellenőrzi. A tulajdonosi ellenőrzés célja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, különösen az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes vagy a tulajdonos érdekeit sértő, az önkormányzatot hátrányosan érintő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.

 Az önkormányzati vagyon elidegenítésére, hasznosítására vonatkozó rendelkezések

9. §

       (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott esetekben és módon lehet. 

       (2)  Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe sorolt vagyon és üzleti vagyontárgyak elidegenítésére, értékesítésére a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglaltak figyelembevételével a képviselő-testület jogosult. A korlátozottan forgalomképes vagyon nem idegeníthető el addig, amíg azt közfeladatra használják és a vagyontárgyra vonatkozó hasznosításra vonatkozó döntést meg nem hozza a képviselő-testület.

        (3) Az Önkormányzat e rendeletében meghatározott értékhatár feletti önkormányzati   vagyon tulajdonjogát átruházni – ha a törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés útján, összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére lehet.

10. §

1. Nem kell versenyeztetési eljárást lefolytatni az önkormányzati vagyon elidegenítése esetén:
   1. ha a vagyontárgy egyedi forgalmi értéke ingó vagyon esetén nettó 1.000.000 Ft összeget nem éri el,
   2. ha a vagyon egyedi forgalmi értéke ingatlanvagyon esetében a költségvetési törvényben meghatározott 25.000.000 Ft-os értékhatárt nem haladja meg.

11. §

     (1) Az Önkormányzat vagyonát ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából adhatja használatba, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben. 

12. §

1. Az önkormányzati vagyon elidegenítése, vagy hasznosítása - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott egyedi forgalmi értéket meghaladó értékű vagyon tekintetében csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenyeztetés alkalmazásával, a legjobb ajánlattevő részére történik.

     (2) A versenyeztetési eljárás típusai:

a) nyilvános árverés,

b) nyilvános pályázati eljárás.

     (3)  A versenyeztetés módjáról, főbb feltételeiről és annak eredményéről a képviselő

            testület (kiíró) dönt, a versenyeztetési eljárás lebonyolításával a kiíró képviselőjeként  

            más személy vagy szerv (a kiíró képviselője) is – a kiválasztására irányuló

            közbeszerzési eljárás eredménye alapján - megbízható.

    (4)  A nyilvános pályázati felhívást a kiíró köteles – a helyben szokásos módon-  az önkormányzat hirdetőtábláján közzétenni.

Az önkormányzati vagyon gyarapítására vonatkozó rendelkezések

13.§

1. Az önkormányzati ingatlanvagyon gyarapításáról a képviselő-testület dönt.

2. Ingatlantulajdon megszerzése esetén a döntés előkészítése során vizsgálni kell, hogy az ingatlan megszerzése milyen önkormányzati célok megvalósításához és milyen feltételek mellett alkalmas, fel kell tárni a várható üzemeltetési költségek körét és nagyságát.

3. Önkormányzati ingatlan-szerzést megelőzően az ingatlanról forgalmi értékbecslést kell készíttetni.

4. Az Önkormányzat a törvény által előírt vagy önként vállalt feladata ellátásához ingatlant bérelhet, albérletbe vagy használatba vehet.

Az önkormányzat és a költségvetési szerve javára történő vagyonfelajánlás

14.§

1. Az Önkormányzat javára történő lemondás elfogadásáról és a vagyon átvételéről a  

      képviselő-testület dönt.

2. A vagyon elfogadásának feltétele, hogy
   1. az elfogadott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségek az önkormányzat részéről teljesíthetőek és
   2. a kötelezettség teljesítése likviditási problémát nem okoz és
   3. a költségvetésről szóló önkormányzati rendeletben felvállalt feladatai ellátását nem veszélyezteti.

(3)  A felajánlott vagyon nem fogadható el, ha a vagyon

1. olyan ingatlan vagy ingatlanrész, melyben az önkormányzat számára használható vagy hasznosítható rész (földterület, lakás, helyiség) nincs,
2. ismert terhei elérik vagy meghaladják a kapott vagyon értékét.

Az önkormányzat követeléseiről való lemondás, hitelfelvétel és törlesztés

15. §

1. Az Önkormányzat követeléseiről való lemondás joga
   1. 100.000 Ft vagy ezt meghaladó egyedi érték felett a képviselő-testület,
   2. 100.000 Ft egyedi érték alatt a polgármester, melyről a soron következő ülésen köteles tájékoztatni a képviselő-testületet.

2. Az (1) bekezdésben meghatározott követelésről részben vagy egészben csak akkor lehet lemondani, ha
   1. az nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását,
   2. a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követelés részben vagy egészben nem behajtható és előreláthatólag nincs lehetőség a követelés későbbiekben történő behajthatóságára,
   3. ha a követelés érvényesítése, behajtása bizonyíthatóan a követelés összegét meghaladó költségekkel járna,
   4. ha a felszámolási eljárás vagy csődeljárás során a követelés részben vagy egészben, előreláthatólag pénzügyileg nem realizálható vagy ha a csődeljárás során csődegyezségi megállapodás megkötésére került sor,
   5. ha a követeléssel érintett szerv vagy személy bizonyíthatóan nem lelhető fel.

16. §

1. A hitel felvételével, a meglévő hitelek törlesztésével kapcsolatos rendelkezéseket az Önkormányzat költségvetési rendelete állapítja meg.

V. Fejezet

Az önkormányzati intézmények által használt önkormányzati vagyonra vonatkozó külön rendelkezések

Az intézmény vagyona

17. §

1. Az önkormányzati intézményi ingatlanokat, ingókat az önkormányzati bevételek növelése érdekében – az alapfeladatok ellátásának sérelme nélkül – határozott időre, szerződéskötéssel a polgármester bérbe adhatja, melyről a soron következő testületi ülésen a képviselő-testületet tájékoztatja.

2. Az önkormányzati intézmény vagyona az önkormányzat vagyona, melyet az önkormányzat az alapított intézmény használatába ad át.

Az önkormányzati intézmény ingatlan vagyonára vonatkozó külön rendelkezések

18. §

1. A folyamatos használattal nem járó, alkalmi jellegű bérbeadás esetén a bérleti díjról a polgármester állapodik meg írásban a bérlővel. A bérleti díjnak mindenképpen tartalmaznia kell a helyiség használatából eredő közüzemi díjak költségeit is.

2. Az intézményvezető a használatában lévő helyiségeket alkalmi jelleggel vagy előre meghatározott időszakokra ingyenesen használatba adhatja olyan célra, amely alapfeladata ellátásához, tevékenységi köréhez kapcsolódik, a közüzemi és fenntartási költségeket a használóval szemben ilyen esetekben is érvényesíteni kell.

3. Az intézményvezető köteles az intézmény használatában levő helyiségek hasznosítása során a bérlők, használók tevékenységét ellenőrizni, valamint működtetni az előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerét.

4. Az intézményvezető köteles a rendeltetésellenes, valamint a szerződésszegő magatartások folytán előállott károk megtérítésére, azok behajtása iránt intézkedni.

5. A polgármester nem köthet olyan bérbeadásra irányuló szerződést és nem engedélyezhet olyan célra ingatlanhasználatot, melynek eredményeként az intézmény jó hírnevének csorbítására alkalmas tevékenységet folytatna az intézmény területen a bérlő.

 VI. Fejezet

Záró rendelkezések

19. §

 (1) Ez a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2)  Hatályát veszti Németfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének az

       önkormányzat vagyonáról szóló 4/1999. (III. 12.) önkormányzati rendelete.

Németfalu, 2012. augusztus 28.

                      Galambos László                                                       Salamon Henrietta

                         polgármester                                                                 körjegyző

A rendelet kihirdetésének napja:

Németfalu, 2012. augusztus 29.

                                                                                                       Salamon Henrietta

                                                                                                            körjegyző

Egységes szerkezetbe foglalva: 2021. január 4.

                                                                            dr. Tóth-Árvai Viktória

                                                                                           aljegyző