1. § (1) A rendelet célja, azon helyi szabályoknak a megállapítása amelyek biztosítják a község közigazgatási területén a környezeti elemek védelmét, a község köztisztaságával összefüggő feladatok eredményes végrehajtását.

(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed a község közigazgatási területén valamennyi természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre akik/amelyek állandó vagy ideiglenes jelleggel a település területén laknak, tartózkodnak, a környezetet igénybe vevő, vagy arra ható tevékenységet folytatnak.

2. § (1) Minden környezeti elemet - víz, levegő, föld, élővilág, épített környezet - önmagában és az egymással való kölcsönhatás figyelembevételével is védeni kell.

(2) A környezeti elemek védelme azok minőségének, mennyiségének és készleteinek, valamint arányaik és folyamataik védelmét jelenti.

3. § (1) Természetes vízfolyásba, nyílt vízbe hulladékot juttatni, vagy szennyezett vizet bevezetni tilos.

(2) Szennyvizet csak az előírásoknak megfelelően létesített, zárt szennyvíztárolóba, vagy szennyvízcsatornába lehet bevezetni, gyűjteni, elhelyezni.

(3) Az ingatlantulajdonos köteles ingatlanát a szennyvízcsatornára rákötni amennyiben annak műszaki lehetősége adott.

(4) Szennyvízelvezető hálózat hiányában az ingatlantulajdonos az ingatlanán keletkező szennyvíz ártalommentes elhelyezéséről egyedi, zárt és szivárgásmentes szennyvíztároló építésével, valamint a gyűjtött szennyvíz előírások szerinti elszállíttatásával köteles gondoskodni.

4. § (1) Avar és kerti hulladék megsemmisítése elsősorban komposztálással történhet.

(2) Égetéssel csak a nem komposztálható (nem lebomló), a komposztálásra alkalmatlan (vírusos, baktériumos, gombás, vagy egyéb fertőzés) avar és kerti hulladék ártalmatlanítható.

(3) A (2) bekezdés szerinti avar és kerti hulladékot égetés útján, hétfőtől-szombatig naponta 05 00 órától 21 00 óráig, derült égbolt és szélmentes idő esetén lehet megsemmisíteni.

(4) Ünnepnap égetni tilos.

(5) Csak jól éghető, növényi hulladék ártalmatlanítható égetés útján.

(6) Az avar és a kerti hulladék égetését úgy kell végezni, hogy a környezetet erősen zavaró, ingerlő (füst, pernye, hőterhelés) hatás ne álljon fenn.

(7) Égetni a szomszédos telken lévő épületektől 10 m, saját telken lévő épülettől 5 m távolságon belül nem szabad. A keletkező hő és füst a zöld növényeket, fákat, bokrokat nem károsíthatja.

(8) Szeles időben hulladékégetés céljából tűzgyújtás szabad térben nem megengedett.

(9) Égetni csak megfelelően kialakított helyen a vagyoni és személyi biztonságot nem veszélyeztető módon lehet. A szabadban gyújtott tüzet őrizetlenül hagyni nem szabad, a tűz őrzéséről, és veszély esetén annak eloltásáról az égetést végző köteles gondoskodni.

(10) Az égetés befejezésével a tüzet el kell oltani, a parázslást – vízzel, földtakarással – meg kell szüntetni.

(11) Az égetendő hulladék nem tartalmazhat ipari eredetű hulladékot (műanyagot, gumit, vegyszert, festéket, ezek maradékait).

5. § (1) Az egyedi fűtéssel rendelkező lakóházakban a megfelelően karbantartott tüzelőberendezésekben csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot szabad elégetni.

(2) Fűtőberendezésben egészségre káros, égésterméket kibocsátó anyagot (különösen ipari hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festéket stb.) égetni tilos.

(3) Szilárd halmazállapotú tüzelőanyagok száraz állapotban tüzelhetők.

6. § (1) A község közigazgatási területén zöldterületnek minősülnek a parkok, játszóterek, utcai fák, zöldsávok, virágágyások, virágtartók.

(2) A község közigazgatási területén lévő közhasználatú parkok építéséről, felújításáról, gondozásáról és ápolásáról az önkormányzat gondoskodik.

(3) A zöldterületek, valamint a növényzet ápolásáról és az idényszerű növényvédelmi munkálatok elvégzéséről a tulajdonosok kötelesek gondoskodni.

(4) A zöldterületeket csak rendeltetésüknek megfelelően szabad használni. Tilos a virágok jogosulatlan leszedése, gyűjtése, a fák, virágok, egyéb növények és a felszerelési tárgyak rongálása. (5) Tilos a fák törzsére reklámtáblát elhelyezni tilos.

(5) Tilos a közterületeken elhelyezett emlékművekre felmászni, azokat rongálni, beszennyezni.

(6) Parkokban, zöldterületen sétálni, csak a kijelölt utakon, sétányokon lehet.

(7) Zöldterületekre gépjárművel behajtani, azokon parkolni nem szabad.

7. § A legkisebb ültetési távolság az ingatlan határától belterületen:

8. § (1) A zaj és rezgésvédelem tekintetében az ide vonatkozó jogszabályokban közzétett hatályos szabványok előírásai kell betartani.

(2) Tilos minden olyan tevékenység, amely mások pihenését, nyugalmát bármely módon zavarja. Este 22 órától reggel 7 óráig szabadban, vagy nyitott ajtajú, ablakú helyiségben a csendet hangos énekléssel, zenével vagy egyéb módon megzavarni tilos.

(3) A település belterületén használandó hangosító berendezéseknél (szabadtéri rendezvényekre vonatkoztatva) a zaj és rezgésterhelési határértékeket a zaj és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008.(VII.3.) KvVM-EüM együttes rendeletet 1.számú melléklete tartalmazza.

(4) Vendéglátó-ipari helyek, szabadtéri előadások, nyílt színi rendezvények üzemeltetését hangosítását csak a környezet zavarása nélkül lehet megoldani.

(5) Vendéglátó, és szórakozást szolgáló egységekben zeneszolgáltatás 24 óráig engedélyezhető.

(6) Egyedi esetekben az (5) bekezdésben írtaktól eltérően kérelemre a jegyző ad engedélyt.

(7) Belterületen motoros kerti gépek üzemeltetése hétfőtől-szombatig 21 órától reggel 07 óráig, vasárnap 00 órától 24 00 óráig tilos.

(8) E rendelet alkalmazása szempontjából hangosító berendezésnek számít bármely hangszóró, vagy műsorforrás.

9. § (1) A község területén lévő ingatlanok tisztán tartásáról az ingatlan tulajdonosa, kezelője, tényleges használója (továbbikban együtt: használó) köteles gondoskodni továbbá kötelessége, hogy ingatlanát megművelje, rendben tartsa, gyomtól, gaztól megtisztítsa.

(2) A használó köteles gondoskodni:

(3) Két szomszédos ingatlan közötti közforgalmú területsáv vagy átjáró esetében a tisztán tartási kötelezettség a tulajdonosok között fele-fele arányban oszlik meg.

(4) Közös tulajdonban álló épületek esetében a közös használatú ingatlanrészek tisztán tartása a tulajdonosok egyetemleges kötelezettsége.

(5) Tilos a keletkezett hulladékot elhagyni, a közterületen – a rendeletben foglaltaktól eltérő módon – elhelyezni, kezelni, a csapadékelvezető rendszerbe önteni.

(6) Magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel rendelkező egyéb szervezetek tevékenysége következtében közterületen keletkezett szennyeződés megszüntetése, a szennyeződést okozó szerv, személy feladata.

(7) Intézmények, kereskedelmi és vendéglátóipari egységek és más elárusítóhelyek előtti járdaszakaszt a tényleges használónak kell tisztán tartani függetlenül attól, hogy a szemét üzleti tevékenységből származik-e. Ez a kötelezettség kiterjed a hóeltakarítással, a síkosság megszüntetésével kapcsolatos feladatokra is.

(8) Az üzletek, vendéglátóhelyek, elárusító helyek előtt a szemétgyűjtő tartályok elhelyezése és tisztán tartása az üzemeltető feladata.

(9) Állati hullát, valamint olyan anyagot, amely a környék levegőjét szennyezi, az egészséget veszélyezteti, vagy élősdiek részére táptalajt nyújthat, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni vagy elhagyni nem szabad. Köz- vagy magánterületet fekáliával (emberi ürülékkel) szennyezni tilos.

10. § (1) Az önkormányzati tulajdonú közterületek szervezett, rendszeres tisztán tartásáról, portalanításáról, általános jellegű takarításáról, síkosság-mentesítéséről, a szilárd burkolatú utak tisztán tartásáról, szeméttárolók kihelyezéséről, ürítéséről az önkormányzat gondoskodik.

(2) Tilos a közterületen hulladékot elhelyezni, elhagyni, – a gyűjtés, begyűjtés, lerakás szabályaitól eltérő módon – felhalmozni, kezelni, a közterületet és köztéri szobrot bármely módon beszennyezni, azokat, valamint a közterületen elhelyezett létesítményeket, berendezéseket és növényzetet megrongálni, eltulajdonítani, a közterületnek minősülő zöldterületen élő védett állatokat, növényeket pusztítani, élőhelyüket károsítani.

(3) Aki a közterületet, köztéri szobrot bármely módon beszennyezi, köteles a szennyeződést haladéktalanul eltávolítani.

(4) Aki a közterület létesítményeit vagy az azon lévő növényzetet, köztéri szobrot megrongálja (a továbbiakban: rongáló), köteles - a hatóság által előírtaknak megfelelően - az eredeti állapotot helyreállítani. Ha az eredeti állapot helyreállításáról az előírt határidőig a rongáló nem gondoskodik, úgy az önkormányzat szakvállalkozó bevonásával a rongáló költségére a helyreállítási munkálatokat elvégezteti. Amennyiben az eredeti állapot helyreállítása nem lehetséges, úgy a rongáló köteles a rongálással okozott kárt az önkormányzatnak megtéríteni.

(5) A (4) bekezdésben foglalt kötelezettség nem érinti a szabálysértési, büntetőjogi felelősséget.

11. § (1) A közterületet, továbbá a köztéri játszóeszközöket, közterületi berendezéseket rendeltetésének megfelelő célra és módon, jogszabályok keretei között, állaguk sérelme és mások nyugalmának, pihenésének zavarása nélkül bárki díjmentesen használhatja.

(2) Nem szilárd burkolattal ellátott közterületen, valamint a közutat, járdát szegélyező, a közúti forgalmat irányító vagy elválasztó, részben vagy egészben növényzettel borított közterületen, azok állapotától függetlenül, járművel közlekedni és ott parkolni, a gépjárműveket ott javítani vagy tisztítani tilos.

(3) Szilárd burkolattal ellátott közterületen engedélyezett a gépjárművek felső mosása. A művelethez vegyszert használni tilos. Amennyiben a tevékenység folytán a közterület beszennyeződik, annak feltakarításáról a gépjárműmosását végző köteles haladéktalanul gondoskodni.

(4) A község közterületén tilos olajcserét vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz. Lakóházhoz tartozó udvarban ilyen munkákat úgy kell végezni, hogy a szennyeződés közterületre ne kerüljön.

(5) Az országos közutak belterületi szakaszainak tisztán tartásáról a közútkezelő közhasznú társaság, magánutak tisztán tartásáról annak a területnek a tulajdonosa köteles gondoskodni, amelyen a magánút van, állami tulajdonban lévő ingatlanon fekvő magánút esetében az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett kezelő (használó) köteles gondoskodni.

12. § (1) Ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járdát a szükséghez képest naponként többször fel kell hinteni. A felhintésre bomló, szerves anyagot nem tartalmazó szóróanyagot (homok, hamu, fűrészpor, kőporliszt) kell használni. E célra tüzelés után visszamaradt darabos, sérülést okozó anyagot használni nem szabad. A szóróanyag beszerzéséről a tisztán tartásra kötelezettnek kell gondoskodni.

(2) A járda és a közút síkosság-mentesítését a tisztán tartásra kötelezettnek úgy kell elvégezni, hogy abból ne származzon baleset.

(3) A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy se a gyalogos, se a gépjármű forgalmat ne akadályozza.

(4) Tilos az összerakott hó elhelyezése:

(5) A járdáról a havat ha szükséges, naponta többször, hóesés után azonnal el kell takarítani.

13. § (1) A közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztán tartása, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása – az ingatlan előtti szakaszra terjedően – az ingatlan tényleges használójának, tulajdonosának kötelessége.

(2) Járműbehajtók átereszeinek építése, jókarban és tisztán tartása minden esetben az ingatlan használójának, tulajdonosának kötelessége.

(3) Az ingatlanon keletkező csapadékvíz saját területen történő elhelyezéséről, kiépített csapadékcsatorna esetén az abba történő bevezetéséről – előzetes bejelentés alapján – az ingatlan tulajdonosa gondoskodik.

(4) Az épület tulajdonosa gondoskodik arról, hogy az épület tetőzetéről az esővíz, hólé a járdára ne csorogjon

(5) A csapadékelvezető árokba szennyezett (olajos, vegyszeres stb.) vizet bevezetni tilos.

(6) Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (szemetet, iszapot, papírt, törmeléket, tûz- és robbanásveszélyes anyagot) a csapadékvíz-elvezető árokba szórni, beleönteni, beleseperni, vagy bevezetni tilos.

14. § (1) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén (az építkezés előtti területen) az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot.

(2) Beruházások esetén a birtokbavételtől a kivitelezés megkezdéséig a beruházónak (bonyolítónak), ezt követően a kivitelezés befejezéséig a kivitelezőnek kell gondoskodni az általa elfoglalt terület tisztán tartásáról.

(3) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen.

(4) Közterületen építési, bontási anyagot a polgármester által kiadott közterület-használati engedélyben meghatározott területen, az engedélyben megjelölt módon és időtartamig szabad tárolni. Magánterületen engedély nem szükséges, de csak olyan anyagot szabad tárolni, amely közegészségügyi szempontból veszélytelen. A közterület használat rendjét külön rendelet szabályozza.

(5) Közterületen bárminemű burkolat (úttest, járda, zöldterület stb.) felbontása csak a közút kezelőjének hozzájárulásával lehetséges.

(6) Építési területről a közterületre történő sárfelhordás, egyéb szennyeződés eltávolításáról a szükséges jelzések kihelyezéséről a kivitelezőnek kell gondoskodnia.

(7) Tilos közútra, útpadkára salakot, építési törmeléket, szemetet szállítani és helyezni. Közterületre kihordott szemetet vagy építési törmeléket az érintett ingatlan tulajdonosa köteles felszólításra 24 órán belül saját költségén összetakarítani, elszállítani, a közterületet megtisztítani.

15. § (1) Közterületen szennyező anyagot (szemetet, rongyot, egyéb hulladékot) csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállításból semmi ki ne hulljon, por és csepegés ne keletkezzen. Ha a szállítás közben a terület szennyeződnék, a szennyeződés előidézője köteles azt eltávolítani és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni.

(2) Porképző vagy könnyen lesodródó anyagokat csak rögzített ponyvával nedvesített állapotban szabad szállítani.

(3) Építésnél tatarozásnál, bontásnál és az úttestfelbontásánál keletkezett port, terjedésének megakadályozására vízzel kell nedvesíteni.

(4) Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál, a köz- vagy magánterület szennyeződik, a szennyeződés előidézőjének azt a fel- vagy lerakás elvégzése után nyomban meg kell tisztítani.

(5) A bűzös anyagok csak légmentesen lezárt tartályban szabad szállítani.

16. § (1) Az önkormányzat lakossági bejelentés alapján vagy hivatalból végzi a település közigazgatási területén belül az elhagyott hulladék felderítését. Az elhagyott hulladék felderítése az önkormányzat munkatársának bevonásával történik.

(2) Az elhagyott hulladék felderítője helyszíni szemle keretében meghatározza a hulladék pontos helyét, mennyiségét, típusát, jellegét és amennyiben lehetséges, a hulladék tulajdonosát vagy korábbi birtokosát.

(3) Amennyiben az elhagyott hulladék magántulajdonban álló ingatlanon található, az elhagyott hulladék felderítője a rendelkezésére álló adatok megküldésével haladéktalanul eljárást kezdeményez a területileg illetékes hulladékgazdálkodási hatóságnál az elhagyott hulladék felszámolása érdekében.

(4) Amennyiben az elhagyott hulladék állami vagy önkormányzati tulajdonban levő ingatlanon található, a felderítő a hulladékról szóló törvénynek a nemzeti vagyonról szóló törvény hatálya alá tartozó ingatlan esetében alkalmazandó rendelkezésének megfelelően jár el.

(5) Amennyibem a közterületen elhagyott hulladék birtokosa megállapítható, az önkormányzat kötelezi a hulladék felszámolása költségeinek megtérítésére.

(6) Az önkormányzat munkatársa az elhagyott hulladék fellelésének helyszíneiről nyilvántartást vezet és az engedély nélküli hulladék-elhelyezéssel leginkább érintett helyszíneket rendszeresen ellenőrzi.

17. § (1) A köztisztasággal kapcsolatos jelen rendeletben foglalt kötelezettségek teljesítését az Egervári Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője mint hatóság- rendszeresen ellenőrzi.

(2) A jegyző a külön jogszabályok rendelkezései szerint hulladékgazdálkodási bírság kiszabására jogosult.

19. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.