1. § (1) A rendelet célja, hogy meghatározza Gősfa község területének, telkeinek felhasználására és az építés helyi rendjére vonatkozó szabályokat.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen telekalakítási és építési tevékenységet folytatni – a vonatkozó külön jogszabályok mellett – e rendelet előírásainak megfelelően és e rendelet 1. mellékletét képező Szabályozási tervben foglaltak szerint lehet.

(3)¹ Értelmező rendelkezés: Technológiai jellegű építmények: terményszárító, terménytároló, terménytisztító, siló tartály, magszállító rendszer, porleválasztó, tranzittartály, tranzitsiló, hűtő-siló, rédler, elevátor, egyéb gazdasági tevékenységhez szükséges tároló siló, tartály, mozgató berendezés és építmény.

2. § (1) Az épített környezet alakítására vonatkozó építési szabályokat - a jelen fejezetben megállapított eltérések figyelembe vételével - az egyes építési övezetek vagy övezetek előírásai állapítják meg.

(2) Meglévő épület a telek méretétől függetlenül felújítható és bővíthető, a többi vonatkozó övezeti előírás betartása mellett.

(3) Amennyiben a telek meglévő beépítettsége meghaladja a rá vonatkozó övezetben megállapított legnagyobb beépítettséget, az épület(ek) megtartható(k), a meglévő épület(ek)en építési tevékenység végezhető, de a beépítettség tovább nem növelhető.

(4) A beépítésre szánt övezetekben az építési hely általános előírásai:

(5) A beépítésre nem szánt övezetekben a telek beépíthető részét az építési határvonal határozza meg.

(6) Oldalhatáron álló beépítési módnál új épület az építési határvonallal megegyező telekhatártól legalább 30 cm távolságra helyezhető el. Meglévő épület a kialakult homlokzati síkban bővíthető.

(7) Önálló terepszint alatti építmény minden építési övezetben és övezetben csak építési helyen belül helyezhető el.

(8) Műtárgy és melléképítmény a hatályos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet vonatkozó előírásai szerint helyezhető el.

3. § Meglévő nyúlványos telek

4. § Falusias lakóövezet (Lf) területén állattartó építmények elhelyezésének feltételei – a közegészségügyi és az állategészségügyi, továbbá a környezetvédelmi követelmények figyelembevételével:

5. § (1) Nyúlványos telek kialakítása akkor lehetséges, amennyiben másként sem közterületről, sem magánútról nem lenne a kialakítandó telek megközelíthető.

(2) Magánút, vagy saját használatú út számára alakítandó telek legalább a következő szélességű legyen:

(3) Vízkárelhárítási, csapadékvíz-elvezetési építmény, közmű és út számára telek bármelyik övezetben és építési övezetben kialakítható - a vonatkozó telekalakítási követelmények mellőzésével - az ágazati szabályok betartása mellett. Ezen létesítmények, műtárgyak céljára a telekalakítás akkor is lehetséges, ha a szomszédos megmaradó telek a telekalakítást követően már nem felel meg a rá vonatkozó övezetben vagy építési övezetben előírt telekalakítási követelményeknek.

(4) Amennyiben telekalakításra valamely közterület rendezése, alakítása céljából kerül sor, a telekalakítás akkor is lehetséges, ha a közterülettel szomszédos telkek valamelyike a telekalakítást követően már nem lesz a rá vonatkozó övezeti előírásoknak megfeleltethető méretű (szélességű vagy nagyságú). Az így keletkező telek beépítésekor az övezet többi előírásait be kell tartani.

6. § Lakás és üdülő önálló rendeltetési egység után saját telken belül legalább egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani. A járművek elhelyezésére vonatkozó további szabályokat a hatályos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet állapítja meg.

7. § (1) Környezetterhelési határértékek: az egyes építési övezetekre és övezetekre a vonatkozó hatályos külön jogszabályokban meghatározott emissziós és imissziós határértékek érvényesek.

(2) Előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket. Hulladék elhelyezése csak az arra kijelölt helyen megengedett.

(3) Közlekedési útvonalak melletti telken vagy építési telken megfelelő telepítési távolság megtartásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolásával, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését.

(4) Az építmény terepszint alatti és feletti helyiségeit úgy kell kialakítani, hogy a használatukkal összefüggésben keletkező folyékony települési és veszélyes hulladék a talajba ne kerülhessen.

(5) Az élő- és talajvizek sem közvetve, sem közvetlenül nem szennyezhetők.

(6) A vízfolyások minőségét fokozottan védeni kell.

(7) A csatornázatlan területeken szigorúan ellenőrzötten kivitelezett – zárt, vízzáró szennyvíztározó létesíthető. A zárt szennyvíztározóból az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt szennyvízleürítő helyre kell szállítani.

(8) A kiépült szennyvízcsatorna-hálózatra azt az építményt, melynek a használata során szennyvíz keletkezésével lehet számolni, az építmény tényleges használatba vételéig kötelező rákötni.

(9) A telek területére jutó csapadékvíz befogadója lehet a települési csapadékvíz elvezető hálózat, valamint a telek szikkasztásra alkalmas talaja is.

8. § (1) Tájképvédelmi terület jellel lehatárolt területen a területrendezési követelmények alkalmazását szabályozó magasabb szintű jogszabályok előírásit is alkalmazni kell.

(2) Ökológiai hálózat magterülete és ökológiai folyosója által fedett területen az erőművek közül csak háztartási méretű kiserőmű létesíthető, épületen elhelyezve.

9. § (1) A község közigazgatási területén található, biztonsági övezettel rendelkező építmények esetében a biztonsági övezet mértékét a külön jogszabályok meghatározásai alapján kell figyelembe venni. A biztonsági övezeten belül végzendő minden építési tevékenység kizárólag a vonatkozó külön jogszabályok előírásai szerint lehetséges.

(2) Gősfa község katasztrófavédelmi besorolása magasabb szintű jogszabály megállapítása alapján: III. A katasztrófavédelmi besorolás alapján a külön jogszabály szerinti védelmi intézkedéseket kell megtenni.

(3) Földmunkával járó beruházások esetében a régészeti értékek megmentése érdekében a vonatkozó külön jogszabályok szerint kell eljárni.

(4) A településképi követelményekre, a közterület alakítására és a helyi értékek védelmére vonatkozó szabályokat a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet állapítja meg.

10. § (1) Az egyes építési övezetek telekalakítási és beépítési szabályait – jelen fejezet mellett - a 2. melléklet, az elhelyezhető vagy tiltott rendeltetéseket a 3. melléklet tartalmazza.

(2) A rendeltetésnek megfelelően a szükséges számú gépkocsik elhelyezését telken belül kell megoldani.

11. § (1) Az Lf jelű falusias lakó építési övezet a község történelmileg kialakult és beépítésre kijelölt falusias beépítésű telkeit foglalja magába, ahol különböző méretű teleknagyság jellemző.

(2) Az övezetben a mező- és erdőgazdálkodási építményeket a telek utcafronti határától legalább 20,0 méter távolságban szabad elhelyezni.

(3) Az övezetben az építési hely határa:

12. § (1) A Gá jelű általános gazdasági építési övezet környezetére jelentős kedvezőtlen hatást nem gyakorló rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben az építési hely határa:

(3) Az övezet telkén ábrázolt beültetési kötelezettség területén belül épület nem építhető, de a telek gyalogos és gépjárművel történő megközelítése céljából megszakítható (lásd még 4. melléklet).

(4) A beültetést 2,5 méter magasságot meghaladó növényzettel kell megvalósítani.

13. § (1) A K-Mü jelű különleges mezőgazdasági üzem építési övezet mezőgazdasági üzem létesítését teszi lehetővé, ahol akár zavaró hatású állattenyésztéssel, növénytermesztéssel kapcsolatos, a termelést, feldolgozást, árusítást és tárolást szolgáló építmények is elhelyezhetők.

(2) Az övezetben az építési hely határa:

(3) Az övezet telkén ábrázolt beültetési kötelezettség területén belül épület nem építhető, de a telek gyalogos és gépjárművel történő megközelítése céljából megszakítható (lásd még: 4. melléklet).

(4) A beültetést 2,5 méter magasságot meghaladó növényzettel kell megvalósítani.

14. § (1) Az egyes övezetek telekalakítási és beépítési szabályait – jelen fejezet mellett - a 2. melléklet, az elhelyezhető vagy tiltott rendeltetéseket a 3. melléklet tartalmazza.

(2) Az övezetek telkein az építési hely határa a telekhatártól mért – a KÖu, KÖe és Közm jelű övezetek kivételével, ahol 0,0 méter is lehet - 3,0 méter távolságban értendő. Az épületek az építési helyen belül szabadon elhelyezhetők.

15. § (1) A KÖu jelű közúti közlekedési övezet a község közúti közlekedési célt szolgáló telkeit foglalja magába (pl.: utak, terek, járdák, gyalog- és kerékpárutak, parkolók) és a közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben a műtárgyakat, közvilágítást, növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést és az utak beláthatóságát ne korlátozzák vagy akadályozzák.

(3) Az újonnan kialakítandó közúti közlekedési terület szélességi mérete a Szabályozási terven jelölt, aminél kisebb nem lehet.

16. § A KÖe jelű egyéb közlekedési övezet a község kötöttpályás közlekedési célt szolgáló telkeit foglalja magába és a vasúti közlekedéssel kapcsolatos, üzemeltetést biztosító építmények elhelyezésére szolgál.

17. § A Közm jelű közműelhelyezési övezet közmű műtárgyak elhelyezésére szolgál.

18. § A Zkk jelű közkert övezet a község zöldfelületi rendszerének erősítését és pihenést szolgáló közterületeit foglalja magába, ahol a rendeltetéséhez szükséges építmények és kulturális műtárgyak (pl.: szobrok, emlékművek) helyezhetők el.

19. § Az Ev jelű védelmi erdő övezet a községben a védelmi célú erdőket foglalja magába, ahol épületek nem helyezhetők el.

20. § Az Ee jelű egyéb erdő övezet jellemzően az erdő- és vadgazdálkodási célú gazdasági rendeltetésű erdőket foglalja magába. Az övezetben az erdő- és vadgazdálkodási célokat szolgáló, azt kiszolgáló építmények helyezhetők el.

21. § Az Mk jelű kertes mezőgazdasági övezet a községben a zártkertben található, kiskertes, jellemzően gyümölcstermesztésre, feldolgozásra, tárolásra, árusításra szolgáló építmények elhelyezésére szolgál. A gazdasági épületen belül szállás rendeltetés kialakítható. Önálló lakás, birtokközpont, kiegészítő központ, tanya nem létesíthető.

22. § (1) Az Má jelű általános mezőgazdasági övezet a nagy táblás, alapvetően árutermelő célt szolgáló mezőgazdasági művelésű telkeket foglalja magába. Az övezetben elsősorban a mezőgazdasági termelés, növénytermesztés, állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terménytárolás igényeit kielégítő építmények elhelyezésére szolgál. Mezőgazdasággal összefüggő lakó rendeltetés elhelyezhető.

(2) Az övezetben birtokközpont és tanya kialakítható, kiegészítő központ nem alakítható ki.

23. § (1) Az Mt jelű tájgazdálkodási mezőgazdasági övezet jellemzően a természeti értéket képviselő telkeket foglalja magába.

(2) Az övezetben:

(3) Az övezetben birtokközpont és kiegészítő központ nem alakítható ki, tanya létesíthető.

24. § (1) A V-1 jelű vízgazdálkodási övezet a községben a vízfolyások megőrzését, védelmét, továbbá a vízhez kötődő rekreációt szolgáló telkek tartoznak. Az övezetben csak a vízgazdálkodáshoz vagy horgászathoz szükséges, épületnek nem minősülő építmények helyezhetők el.

(2) A V-2 jelű vízgazdálkodási övezet az állóvizek hasznosítását, a vízhez kötődő rekreációt szolgáló telkek tartoznak. Az övezetben csak a vízgazdálkodáshoz vagy horgászathoz szükséges, épületek helyezhetők el.

25. § A Kb-T jelű különleges beépítésre nem szánt temető övezet a község meglévő temetőjét foglalja magába, ahol kegyeleti tevékenységhez, hitélet folytatásához szükséges épületek helyezhetők el.

26. § A Kb-Sp jelű különleges beépítésre nem szánt sportolási célú övezet a község sportpályájának helyet adó ingatlanra terjed ki.

27. § A Kb-B jelű nyersanyag kitermelést szolgáló különleges beépítésre nem szánt övezet telkein a meglévő ásványi nyersanyag kitermelés célját szolgáló épületek helyezhetők el.

28. § Hatályát veszti Gősfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének Gősfa közigazgatási területére vonatkozó Helyi Építési Szabályzatának jóváhagyásáról szóló 16/2004.(XII.1.) önkormányzati rendelet.

29. § Ez a rendelet 2024. december 15-én lép hatályba.