Gombosszeg Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. Cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a 32. cikk (1) bekezdés a) és d) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

Az önkormányzat hivatalos megnevezése, székhelye

1. §

1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Gombosszeg Község Önkormányzata.
2. Az önkormányzat képviselő-testülete: Gombosszeg Község Önkormányzatának Képviselő-testülete.
3. Az önkormányzat hivatala: Gellénházi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: közös hivatal).
4. Az önkormányzat székhelye: 8984 Gombosszeg, Petőfi S. u. 11.
5. Az önkormányzat hivatalos honlapja: https://gombosszeg.hu
6. Az önkormányzat illetékességi területe: Gombosszeg község közigazgatási területe.

Az önkormányzat jelképei

2. §

1. Gombosszeg község címere: álló kék reneszánsz pajzs, pajzstalpon kiemelkedő zöld domb címerkép, pajzstalpon, a zöld dombon ezüst hullámpólya. Pajzsközépen zöld dombon álló arany harangláb.
2. Gombosszeg község zászlaja: zöld és kék színű, alján arany rojttal. Az önkormányzat címere a zászlólap felső felében, középen foglal helyet. Az asztali zászlón, a címer alatt arany betűkkel a település neve feltüntetésre kerül.

Az önkormányzat feladat- és hatásköre

3. §

1. Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
2. Az önkormányzat az önként vállalt feladatai meghatározásánál figyelembe veszi a lakosság bármely módon – így különösen közmeghallgatáson, lakossági fórumon, illetve civil szervezetek közvetítésével – közölt igényeit, javaslatait.
3. Az önkormányzat helyi közszolgáltatások körében önként vállalt feladatai különösen:

1. egyesületek, alapítványok, civil szervezetek, szerveződések támogatása
2. felsőoktatásban tanulók támogatása
3. szelektív hulladékgyűjtés biztosítása
4. önkormányzati beruházások megvalósítása
5. lakás- és helyiséggazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátása.

4. §

1. A polgármester dönt az önkormányzati segély iránti kérelmek elbírálásáról.
2. A polgármester az (1) bekezdésben foglalt hatáskörének gyakorlásáról minden képviselő-testületi ülésen tájékoztatja a képviselő-testület tagjait.
3. A képviselő-testület az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó, települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatás ellátására irányuló feladatkörét, valamint a gazdálkodó szervezet alapítására és vezetőjének kinevezésére irányuló hatáskörét – az Mötv. 41. § (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – az Önkormányzati Társulás a Nyugat-Balaton és Zala folyó medence Nagytérség Települési Szilárdhulladékai Kezelésének Korszerű Megoldására megnevezésű önkormányzati társulásra ruházza át.

4. A képviselő-testület az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó, idősek nappali ellátására, család- és gyermekjólét biztosítására, házi segítségnyújtásra, valamint a szociális étkeztetés ellátására irányuló feladatkörét – az Mötv. 41. § (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – a Bocföldei Szociális Intézményfenntartó Társulásra ruházza át.^[1]
   

A képviselő-testület működése, az ülések összehívása, a képviselő-testületi ülés

5. §

1. A képviselő-testület tagjainak száma: 1 fő polgármester, 2 fő önkormányzati képviselő.
2. A polgármester és a képviselők névsorát és lakcímét a rendelet 1. függeléke tartalmazza.

6. §

1. A képviselő-testület a rendes üléseit szükség szerint tartja.
2. A képviselő-testület ülését össze kell hívni

1. legalább bármely képviselő kezdeményezésére
2. azokban az esetekben, amikor az ülés összehívására egyéb okokból szükség van.

3. A képviselő-testület összehívására irányuló kezdeményezést írásban a polgármesternél kell benyújtani, a napirendi indítvány feltüntetésével, a hely és időpont megjelölésével, a meghívandók körére is kitérve.
4. A polgármester lehetőleg a javasolt, de a kezdeményezés benyújtásától számított legkésőbb 7 napon belüli időpontban köteles a testület rendkívüli ülését összehívni.
5. A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó meghívóban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokát és tervezett napirendjét. Meghívójára és annak megküldésére a 9. §-ban foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a meghívót oly módon kell kézbesíteni, hogy a meghívottak azt az ülés előtt 1 nappal megkapják.

7. §

A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze, aki az ülés elnöke.

8. §

1. Gellénháza, Nagylengyel, Petrikeresztúr, Ormándlak, Lickóvadamos, Gombosszeg, Iborfia, Csonkahegyhát, Dobronhegy, Milejszeg, Pálfiszeg és Németfalu Községek Önkormányzatai Képviselő-testületének együttes ülését Gellénháza község polgármestere hívja össze Gellénháza községbe.
2. Gellénháza község polgármesterének akadályoztatása esetén Gellénháza, Nagylengyel, Petrikeresztúr, Ormándlak, Lickóvadamos, Gombosszeg, Iborfia, Csonkahegyhát, Dobronhegy, Milejszeg, Pálfiszeg és Németfalu Községek Önkormányzatai Képviselő-testületének együttes ülését Csonkahegyhát község polgármestere hívja össze.
3. Az együttes képviselő-testületi ülés összehívását bármely település polgármestere kezdeményezheti.

9. §

1. A képviselő-testület ülését meghívóval kell összehívni, amely tartalmazza az ülés helyét, időpontját, a napirend tárgyát és előadójának megjelölését.
2. Az ülésre szóló meghívót az ülés napját megelőző 5 nappal korábban ki kell kézbesíteni.
3. A rendkívüli ülésre szóló meghívót lehetőség szerint, de legalább 1 nappal előbb ki kell kézbesíteni.

10. §

1. Az ülésre meg kell hívni a képviselőket, továbbá tanácskozási joggal:

1. a jegyzőt
2. a napirendi pontok előadóit és a tárgyban illetékes szervezet vezetőjét
3. a közös hivatal napirendi pont szerinti illetékes ügyintézőjét
4. az érintett magánszemélyt
5. akiket a képviselő-testület és a polgármester indokoltnak tart.

2. Az írásos előterjesztéseket elektronikus úton (e-mailben), lehetőség szerint a meghívóval együtt kell kézbesíteni.
3. Egyszerűbb ügyekben nem szükséges írásos előterjesztést készíteni.
4. Írásos előterjesztést szükséges készíteni rendelet tervezetek esetében.
5. Az írásos előterjesztés főbb elemei:

1. az előterjesztő megjelölése
2. a tárgy pontos megnevezése
3. a rendelet tervezete
4. határozati javaslat.

6. Előterjesztés benyújtására jogosultak:

1. a polgármester
2. az alpolgármester
3. a képviselő-testület tagjai
4. a jegyző.

11. §

1. A testületi ülések – a zárt ülések kivételével – nyilvánosak.
2. Az önkormányzati munka társadalmi kontrolljának megvalósítása céljából a nyilvános ülések idejéről, helyéről, a tárgyalandó napirendekről a polgármester legalább 5 nappal az ülés előtt a lakosságot hirdetmény útján (hirdetőtáblákon történő kifüggesztéssel és az önkormányzat hivatalos honlapján való közzététellel) értesíti.
3. Az ülésen megjelent állampolgárok a napirendhez kapcsolódóan kérdést tehetnek fel, illetve hozzászólási jogot kaphatnak az Egyebek napirend keretében. A hozzászólási jogot az ülés elnöke adja meg.

12. §

1. A képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. által meghatározott esetekben.
2. Amennyiben az ülés nyilvánossága az érintett beleegyezésétől függ, az érintett nyilatkoztatásának módjai:

1. az érintett előzetes írásbeli nyilatkozata
2. a napirendi pont tárgyalásának megkezdésekor az érintett szóbeli (jegyzőkönyvben rögzített) nyilatkozata.

3. Az érintett írásbeli, illetve szóbeli nyilatkozatának hiánya esetén, továbbá ha nyilatkozatában nem járul hozzá a nyilvános ülésen való tárgyaláshoz, az adott ügyet zárt ülésen kell tárgyalni.

13. §

1. A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mint az ülés elnöke vezeti, akinek a munkáját a jegyző segíti.
2. Az együttes ülést az ülést összehívó polgármester vezeti.
3. Az ülés elnöke megnyitja az ülést, megállapítja a jelenlévő képviselők számát, valamint a határozatképességet. Az ülés tartama alatt folyamatosan ellenőrzi a jelenlévő képviselők számát és a határozatképességet.
4. A határozatképtelenség miatt elmaradt képviselő-testületi ülést a polgármester az összehívásra vonatkozó formai követelmények mellőzésével 5 napon belüli időpontra újból összehívja.

14. §

1. Az ülés elnöke javaslatot tesz az ülés napirendjére. A napirendről a képviselő-testület határoz.
2. A napirenden nem szereplő javaslatok megtárgyalásához egyszerű szótöbbség szükséges.
3. Az ülés elnöke minden ülésen tájékoztatást ad az előző képviselő-testületi ülés óta végzett fontosabb intézkedésekről, a nyilvános ülésen hozott határozatok végrehajtásáról, valamint az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.
4. Az ülés elnöke napirendi pontonként megnyitja, vezeti és lezárja a vitát. Az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt kell válaszolni.
5. A vita lezárását a képviselő-testület bármely tagja indítványozhatja.
6. Szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben ő bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.
7. A képviselő-testület a vita során elhangzott javaslatokról, majd a határozati javaslat egészéről dönt.
8. Szavazni igennel vagy nemmel lehet. A szavazás eredményét az ülés elnöke számszerűen állapítja meg, és kihirdeti a határozatot.
9. Amennyiben a képviselő-testület két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester az Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével döntést hozhat.
10. A képviselő-testületi ülésen résztvevő képviselők, illetve minden jelenlévő személy köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.
11. A képviselő-testület döntéshozatalából az Mötv.-ben meghatározottak szerint kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztó képviselőt a levezető elnök jegyzőkönyvben rögzített módon figyelmezteti.

Interpelláció

15. §

1. Az önkormányzati képviselő az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó minden ügyben magyarázat kérése céljából a polgármesterhez, a jegyzőhöz és az állandó bizottságok elnökeihez interpellációt intézhet. Az interpellációt és az ezzel kapcsolatos tényleírást legkésőbb az ülés napja előtt 1 nappal a polgármesternél kell írásban benyújtani. Az interpellációra az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.
2. A polgármester minden ülés végén bejelenti a beterjesztett interpellációkat.
3. Ha az interpelláló képviselő az ülésen nincs jelen, az interpellációt elnapoltnak kell tekinteni.
4. Az interpellálót az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli előterjesztés joga is megilleti. 
5. Az interpellációra adott válasz elfogadásáról a képviselő-testület akkor határoz, ha az interpelláló nem fogadta el a választ.

A tanácskozás rendjének fenntartása

16. §

1. A tanácskozás rendjének fenntartása az ülés elnökének a feladata.
2. Ennek érdekében az ülés elnöke figyelmezteti azt a hozzászólót, aki:

1. a tanácskozás témájától eltér
2. a tanácskozáshoz nem illő viselkedést tanúsít
3. beszéde mást vagy másokat sért
4. a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít.

3. Ismételt rendzavarás esetén az ülés elnöke – a képviselő kivételével – a tanácskozó terem elhagyására kötelezheti a rendbontót. A képviselő-testület vita nélkül dönt arról, hogy a továbbiakban részt vehet-e a tanácskozáson.
4. A (2)-(3) bekezdés rendelkezései irányadók a nyilvános ülésen megjelent állampolgárokra is.

Szavazás

17. §

1. A nyílt szavazás kézfeltartással történik.
2. A nyílt szavazás név szerinti is lehet. Név szerinti szavazás a polgármester, valamint bármelyik képviselő javaslatára elrendelhető. Az elrendelésről a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
3. Ha legalább 1 képviselő indítványozza, név szerinti szavazást kell tartani.
4. A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző egyenként olvassa a képviselők nevét (a jelenléti ív szerinti sorrendben), akik nevük felolvasásakor igennel vagy nemmel szavaznak.
5. A név szerinti szavazásról mindig szó szerinti jegyzőkönyv készül.
6. Nem lehet név szerinti szavazást tartani, ha a jogszabály titkos szavazást ír elő.
7. A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve amelyekben zárt ülést tarthat. 
8. Titkos szavazás elrendelésére javaslatot tehet:

1. polgármester
2. bármelyik képviselő.

9. A titkos szavazás külön helyiségben, szavazólapon történik. A képviselő-testület összeszámolja a szavazatokat, megállapítja a szavazás eredményét, és a szavazásról külön jegyzőkönyvet készít, mely a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének mellékletét képezi.

A képviselő-testület döntései, önkormányzati rendeletalkotás

18. §

1. A képviselő-testület döntései:

1. rendeletek
2. határozatok.

2. A képviselő-testület rendeleteit és határozatait külön-külön, naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal, évszámmal kell ellátni a következők szerint:

1. A rendelet jelzése:

            …/… (…) önkormányzati rendelete

(A zárójelben a rendelet kihirdetésének napját kell feltüntetni.)

2. A határozat jelzése:

…/… (…) számú határozat        

(A zárójelben a határozathozatal napját kell feltüntetni.)

19. §

1. Helyi rendelet alkotását a képviselő, valamint a jegyző kezdeményezheti. A rendeletalkotás kezdeményezését a polgármesternek kell benyújtani, aki a kezdeményezést a képviselő-testület elé terjeszti.
2. A szakmai előkészítés minden esetben a jegyző feladata.
3. A rendelet tervezetet a képviselő-testületnek kell benyújtani.
4. Az elfogadott rendelet hiteles szövegét a jegyző szerkeszti.
5. Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről a jegyző – az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel és az önkormányzat honlapján történő közzététellel – gondoskodik. A képviselő-testület esetenként a kihirdetés egyéb formáját is meghatározhatja.

A jegyzőkönyv

20. §

1. A tanácskozásról minden esetben jegyzőkönyv készül.
2. A jegyzőkönyv melléklete az ülés meghívója, a jelenléti ív, az írásos előterjesztések és az elfogadott rendeletek.
3. A jegyzőkönyv tartalmazza:

1. az ülés helyét, időpontját
2. a megjelent képviselők és meghívottak nevét, az ülésről igazoltan és igazolatlanul távol maradó képviselők nevét
3. a határozatképességet
4. a tárgyalt napirendi pontokat
5. a tanácskozás lényegét, ezen belül: napirendi pontonként az előadók és felszólalók nevét, a kérdések, szóbeli előterjesztések, hozzászólások lényegét
6. a szavazás számszerű eredményét
7. a hozott döntéseket
8. az ülés bezárásának idejét.

4. A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.
5. A képviselő-testület üléséről 1 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni.

1. az eredeti példányt a jegyző – kijelölt ügyintéző útján – kezeli
2. az eredeti példány PDF másolatát elektronikus úton az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles elektronikusan feltölteni a Nemzeti Jogszabálytár Törvényességi Felügyelet Írásbeli Kapcsolattartás felületére (https://tfik.njt.hu)

6. A választópolgárok – zárt ülés kivételével – bármelyik hivatali dolgozó jelenlétében, a polgármester és a jegyző engedélyével betekinthetnek a képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvébe az önkormányzat hivatali épületében.
7. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
8. A zárt és a nyilvános ülésekről készített jegyzőkönyveket külön kell kezelni.

Lakossági fórumok

21. §

1. A képviselő-testület az Mötv.-ben meghatározottak szerint közmeghallgatást tart.
2. A képviselő-testület szükség szerint is elrendelheti lakossági fórum megtartását, ahol fontosabb témában, döntés előtt kikéri és meghallgatja az állampolgárok és szervezetek véleményét, javaslatait, valamint tájékoztatja a lakosságot a helyi aktualitásokról.
3. A közmeghallgatás és a lakossági fórum helyéről, idejéről a lakosságot a rendezvény előtt legalább 5 nappal előbb értesíteni kell a hirdetőtáblákon elhelyezett hirdetmények, valamint a meghívónak az önkormányzat honlapján történő közzététele útján.
4. A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
5. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre a képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A képviselők juttatásai

22. §

A képviselők juttatásait külön rendeletben kell szabályozni.

A polgármester, az alpolgármester

23. §

1. A polgármester a tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.
2. A polgármester képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:

1. segíti a képviselők munkáját
2. összehívja és vezeti a testület üléseit
3. képviseli az önkormányzatot
4. szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat
5. gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról, lakossági fórumok szervezéséről.

3. A polgármester az önkormányzati, valamint államigazgatási feladatait, hatásköreit a közös hivatal közreműködésével látja el.
4. A polgármester feladatait az Mötv. és az ágazati jogszabályok szabályozzák.

24. §

Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el a feladatát.

A közös hivatal, a jegyző

25. §

1. A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, a testületek működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és jogszabályokban előírt államigazgatási feladatok ellátására Nagylengyel, Petrikeresztúr, Ormándlak, Lickóvadamos, Gombosszeg, Iborfia, Csonkahegyhát, Dobronhegy, Milejszeg, Pálfiszeg és Németfalu Községek Önkormányzatai Képviselő-testületével közösen közös hivatalt működtet.
2. A közös hivatal elnevezése: Gellénházi Közös Önkormányzati Hivatal
3. A közös hivatal székhelye: 8981 Gellénháza, Kossuth u. 2.
4. A közös hivatal kirendeltsége: Gellénházi Közös Önkormányzati Hivatal Csonkahegyháti Állandó Kirendeltsége (8918 Csonkahegyhát, Fő u. 20.)
5. A közös hivatal létszámát, belső szervezeti felépítését, működésének részletes szabályait, valamint feladat- és hatásköreit a közös hivatal létrehozásáról és működtetéséről szóló megállapodás, továbbá a közös hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
6. A közös hivatali megállapodás e rendelet 2. függelékét, a közös hivatal szervezeti és működési szabályzata e rendelet 3. függelékét képezi.
7. A közös hivatalt létrehozó képviselő-testületek együttes ülése dönt:

1. a közös hivatal költségvetésének megállapításáról, módosításáról
2. a közös hivatal zárszámadásáról
3. a közös hivatal munkájáról szóló beszámoló elfogadásáról.

26. §

1. A jegyzővel kapcsolatos egyéb munkáltatói jogokat a székhely község polgármestere gyakorolja.
2. A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatok ellátására, a közös hivatalhoz tartozó önkormányzatok polgármestereivel történő előzetes egyeztetést követően, a székhely község polgármestere jelöli ki a képesítési feltételeknek megfelelő köztisztviselőt.
3. A közös hivatal működésének ellenőrzését, a feladatok egyeztetését az érdekelt községek polgármesterei együttesen végzik.
4. A köztisztviselők és munkavállalók kinevezéséhez, felmentéséhez, bérezéséhez és jutalmazásához a polgármesterek egyetértése szükséges oly módon, hogy az egyetértési jogot a székhelytelepülésen dolgozók esetében a gellénházi polgármester, míg a kirendeltségen dolgozók esetében a kirendeltség székhelye szerinti polgármester gyakorolja.

Társulások

27. §

1. Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.
2. Az önkormányzat által kötött társulási megállapodások felsorolását e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

Helyi népszavazás, választópolgári kezdeményezés

28. §

1. A helyi népszavazásra és választópolgári kezdeményezésre vonatkozó eljárási szabályokat a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény tartalmazza.
2. A képviselő-testület köteles elrendelni a helyi népszavazást a választópolgárok 25%-ának kezdeményezése esetén.
3. A képviselő-testület köteles megtárgyalni a választópolgári kezdeményezést a választópolgárok 10%-ának kezdeményezése esetén.
4. A (2) és (3) bekezdésben meghatározott %-os érték számításánál mindig az előző év december 31-i választópolgár létszámot kell figyelembe venni.
5. A kezdeményezések hitelességének vizsgálatáról, az aláírások ellenőrzéséről a Helyi Választási Bizottság gondoskodik.
6. A képviselő-testület az aláírások ellenőrzését követő 30 napon belül köteles napirendre tűzni a (3) bekezdésben meghatározott választópolgári kezdeményezést.

Az önkormányzat vagyona és költségvetése

29. §

Az önkormányzat vagyonára és a vagyongazdálkodásra vonatkozó alapvető rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg.

Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

30. §

Az önkormányzat a saját és intézményei belső ellenőrzéséről e feladat ellátására megkötött megbízási szerződéssel gazdasági társaság útján gondoskodik

Záró rendelkezések

31. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát vesztik a következő rendeletek:

1. a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 1/2015. (II. 6.) önkormányzati rendelet
2. a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2015. (II. 6.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 8/2017. (X. 2.) önkormányzati rendelet.