Petrikeresztúr község Önkormányzata

KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

2/2012. (II.17.) önkormányzati rendelete

a szociális igazgatásról és az egyes szociális ellátási formák szabályairól

Petrikeresztúr település Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) Képviselő-testülete a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében - az önhibájukon kívül - szociális segítségre szoruló polgárokért érzett felelősségtől indíttatva - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. tv. (a továbbiakban: ”Sztv.”) 32. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV.tv. 16.§(1) és a 8.§.(1) bekezdése alapján a következő rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet célja

1. §

E rendelet célja, hogy meghatározza a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében biztosított egyes szociális ellátások rendszerét, igénybevételük feltételeit és módját.

A rendelet hatálya

2. §[1]

A rendelet személyi hatálya kiterjed, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III törvény (továbbiakban: Szt.) 3. §-ában meghatározott és az önkormányzat területén élő, bejelentett lakóhellyel rendelkező személyekre.”

3. §

(1)[2] Az e rendeletben meghatározott feladat és hatásköröket a Képviselő-testület az önkormányzati segélyre, szülési segélyre vonatkozó ügyekben a polgármesterre ruházza.

(2)     Az Sztv. 43/B. § (1) bekezdésben foglalt ápolási díj esetében  a hatáskört a Képviselő-testület gyakorolja.

II. Fejezet

Eljárási rendelkezések

4. §

E rendelet alkalmazása során a szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésére a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló, 2004. évi CXL tv. (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni, az Sztv.-ben meghatározott eltérésekkel.

5. §

A szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények - pld. anyagi, jövedelmi helyzetének - megváltozásáról köteles - a változást követő 15 napon belül a Körjegyzőségen (a továbbiakban: “Hivatal”)  bejelenteni.

6. §

(1) A szociális ellátások iránti - a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet melléklete szerinti, az igényelt ellátás típusának megfelelő - kérelmet, valamint vagyonnyilatkozatot, és egyéb iratot, a jövedelem-igazolással együtt – a Hivatalnál kell benyújtani, de az ellátások hivatalból is megállapíthatóak.

 (2)    A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmezőnek igazolnia kell:

a.)     a kérelmező által igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat,

b.)     az Szt. 18. § a.) - k.) pontjában szereplő adatait, továbbá

c.)     a jövedelmet igazoló dokumentumokat.

(3)   Halaszthatatlan, rendkívüli körülmény bekövetkezése, fennállása esetén a kérelmező az igazolásokat utólag is benyújthatja.

(4)     A jogosultság megállapításakor a jövedelemvizsgálat során az Sztv. 10. § (2) – (5) bekezdéseiben foglaltak szerint kell eljárni.

7. §

(1) A szociális ellátások biztosítását megelőzően a kérelmező vagyoni, szociális és lakáskörülményeiről - szükség esetén - a Hivatal környezettanulmányt készít.

(2)     Nem kell környezettanulmányt felvenni, ha a kérelmező életkörülményei a Hivatal előtt ismertek.

(3)   Amennyiben a kérelmező a 6. §-ban foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget a megadott határidőre, a szükséges környezettanulmány felvételét nem teszi lehetővé, kérelmét el kell utasítani.

8.§

(1) Ha a pénzbeli és természetben nyújtott ellátásra vonatkozó igényt jogerősen megállapítják, az ellátás a kérelem benyújtásától esedékes, kivétel azon ellátások esetében, ahol törvény vagy Kormányrendelet e rendelettől eltérően mást ír elő.

(2)     A megállapított pénzbeli ellátások 5  napon belül kerülnek kifizetésre, míg a rendszeres szociális támogatásokat - havonta utólag - minden hónap 5. napjáig kell kifizetni a jogosult részére, melyről a jegyző gondoskodik.

(3)     A Képviselő-testület a szociális ellátások igénylése során az elektronikus ügyintézés lehetőségét kizárja.

Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése

9. §

A jogosulatlanul igénybe vett, e rendeletben meghatározott szociális ellátás megszüntetése és visszafizetése tekintetében az Sztv. 17. §-ban meghatározott rendelkezések az irányadóak azzal, hogy a Képviselő-testület – méltányosságból – csak annak az összegnek a megtérítését engedheti el, illetőleg csökkentheti, amelyet saját pénzalapja terhére fedezett. E méltányosság csak akkor gyakorolható, ha a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné a teljes mértékű visszafizetési kötelezettség teljesítése.

III. Fejezet

A pénzbeli ellátások formái

10. §

(1)[3] Az e rendelet 3. §-ában arra felhatalmazott szerv szociális rászorultság esetén – a szociális alapellátás keretében – a jogosult számára jövedelme kiegészítésére, pótlására az alábbi szociális ellátásokat nyújthatja:

a.) ápolási díj,

1. önkormányzati segély,

c.) szülési segély.

(2)     A pénzbeli ellátások felhasználását a Hivatal ellenőrizheti.

(3)     A gyermekvédelemmel és gyermekjóléti szolgálással kapcsolatos eljárások és rendelkezések külön rendeletben kerülnek meghatározásra.

Aktív korúak ellátása

11. §

(1) A foglalkoztatást helyettesítő támogatás és a rendszeres szociális segély folyósításának feltétele – a Sztv.-ben meghatározottakon túl -, hogy a nem foglalkoztatott személy együttműködjön:

a.)     az Önkormányzattal, továbbá

b.)     az e rendelet Támasz Alapszolgáltatási  Intézmény Családsegítő és gyermekjóléti Szolgálattal mint együttműködésre kijelölt szervvel (a továbbiakban: kijelölt szerv) és

c.)[4]    a a Zala Megyei Kormányhivatal Zalaegerszegi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltségével (továbbiakban: Kirendeltség).

(2)     A határozat meghozatalára jogosult szerv a határozat egy példányának megküldésével tájékoztatja a Kirendeltséget és a kijelölt szervet az aktív korúak ellátásának megállapításáról, szüneteltetéséről és megszüntetéséről.

(3)     Az együttműködési kötelezettség tartalma:

a.)     a nem foglalkoztatott személy köteles a határozat meghozatalára jogosult szerv által meghatározott – az aktív korúak ellátását megállapító határozat jogerőre  emelkedését követő 15 napon belüli – időpontban a kijelölt szervvel történő személyes kapcsolatfelvétel céljából megjelenni,

b.)     a nem foglalkoztatott személy az első megjelenést követő (nyilvántartásba vétel) 60 napon belül köteles a kijelölt szervvel az Sztv.-ben meghatározott beilleszkedési programról írásbeli megállapodást kötni.

(4)[5]     Amennyiben az aktív korúak ellátásában részesülő együttműködési kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy

a.)  a kijelölt szervnél a számára előre meghatározott időpontban igazolatlanul nem jelenik meg,

b.)  az Önkormányzat vagy a Kirendeltség által számára felkínált megfelelő munkát nem fogadja el, az általuk meghatározott időben nem jelenik meg, a munkaviszony neki felróható okból nem jön létre,

c.)  a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nem tesz eleget a 11. § (3) bekezdésében foglaltaknak,

d.)  a beilleszkedési programban meghatározottakat nem teljesíti,

e.)  a kijelölt szerv által előírt időközönként nem keresi fel a kijelölt szervet,

f.)   az együttműködési felhívásra, valamint a munkavégzésre meg nem jelent személy az akadályoztatásáról, a távolmaradásának okáról szóló igazolást a felhívás kézhezvételétől, illetve a munkakezdésre megjelölt naptól számított 3 napon belül nem mutatja be,

g.)  a támogatásra való jogosultság vizsgálatakor, valamint a jogosultság  felülvizsgálatakor megállapításra kerül, hogy a kérelmező az együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,

az, az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül és az aktív korú ellátásban részesülő személy részére meg kell szüntetni az ellátás folyósítását.

(5)   Amennyiben az aktív korúak ellátásában részesülő

a.)     az Önkormányzat vagy a Kirendeltség által számára felkínált megfelelő munkát elfogadja, de a nyilatkozatban meghatározott időpontban és helyen a munkavégzést nem kezdi meg, vagy a munkáltató a foglalkoztatást rendkívüli felmondással megszünteti,

b.)     a munkaviszonya a személyében rejlő ok miatt, önhibájából szűnik meg,

c.)     a képzést önhibájából nem fejezi be,

d.)     a 11. § (4) bekezdésben meghatározottak szerint ismételten nem jelenik meg a kijelölt szervnél az előre meghatározott időpontban,

az az együttműködés súlyos megszegésének minősül, mely az ellátás megszüntetését vonja maga után.

(6)[6] Amennyiben a nem foglalkoztatott a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül nem jelenik meg a kijelölt szervnél, valamint az ellátást megállapító határozatában foglalt együttműködési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget, és aki a határidőt önhibáján kívül mulasztotta el, vagy akinek a mulasztás ténye később jutott tudomására, mulasztását a tudomására jutástól, illetve akadályoztatás esetén az akadály megszűnésétől számított 8 napon belül igazolhatja, s egyidejűleg pótolnia kell az elmulasztott cselekményt is.

A kijelölt szerv legkésőbb a mulasztástól vagy az együttműködés megszegésétől számított 30 napon belül jelzi a döntéshozó felé, ha a nem foglalkoztatott személy együttműködési kötelezettségének a felhívás ellenére sem tesz eleget.

A kijelölt szerv éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő programok végrehajtásáról.”

(7)     A nem foglalkoztatott személy beilleszkedését segítő programok a kijelölt szerv szakmai programjában kerülnek meghatározásra, melyek többek között az alábbiakra terjednek ki:

a.)     a kijelölt szervvel való kapcsolattartásra,

b.)     a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére,

c.)     a felajánlott és a számára megfelelő munkalehetőség elfogadására,

d.)     a Kirendeltségnél álláskeresőként történő nyilvántartásba vételre és az elhelyezkedés érdekében a Kirendeltséggel való együttműködésre.

(8)     A kijelölt szerv az aktív korúak ellátásának folyósítása időtartama alatt az együttműködés keretében:

a.)      figyelemmel kíséri az ellátás megállapításáról szóló határozatban megjelölt határidő betartását és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a nem foglalkoztatott személyt a jogerős határozat alapján – a szervnél történő megjelenésekor – nyilvántartásba veszi,

b.)[7]   

c.)     a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a nem foglalkoztatott személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést elősegítő programot és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt,

d.)      folyamatosan kapcsolatot tart a nem foglalkoztatott személlyel és legalább 3 havonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását,

e.)      legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról és amennyiben szükséges – a nem foglalkoztatott személy bevonásával – módosítja a programot.

(9) Nem állapítható meg foglalkoztatást helyettesítő támogatás annak a kérelmezőnek vagy aktív korúak ellátására jogosult személynek, aki

a.) az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház kerítéssel határos útingatlanig terjedő közterületen lévő árok, nyitott csatorna, folyóka, áteresz tisztántartásáról, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosításáról nem gondoskodik,

b.) az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház kerítéssel határos útingatlanig terjedő közterületen a járda és a közterület tisztán tartásáról nem gondoskodik,

c.) az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház általa megművelt udvarának és kertjének gaz – és gyommentesítéséről nem gondoskodik,

d.) az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház műveletlen udvarának és kertjének rendszeres kaszálásáról, fűnyírásáról nem gondoskodik,

az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosításáról a tőle elvárható mértékben nem gondoskodik.

       A jegyző a fent meghatározott jogosultsági feltételek maradéktalan meglétét eljárása során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben foglalt szemle szabályai szerint vizsgálja.

Ápolási díj

12. §

(1) Az e rendelet 3. §-ában arra felhatalmazott, hatáskörrel rendelkező szerv ápolási díjat állapít meg annak a hozzátartozónak, az Sztv. 43/B. §-ában foglalt feltételeknek megfelel és a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj összegét 28.500.-Ft-ot, egyedülálló esetén annak 150%-át.

(2)     Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvos

a.)     igazolását arról, hogy az ápolt tartósan beteg és

b.)     szakvéleményét arra vonatkozóan, hogy az ápolt állandó és tartós gondozásra szorul.

(3)     Az ápolási díj összege a költségvetési törvényben meghatározott összeg  29.500.-Ft-nak a 80  %-a.

(4)    Az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ha az ellátott rendszeres étkeztetéséről, ápolásáról nem gondoskodik, az ellátott és lakókörnyezet higiéniás körülményeinek megtartásában nem működik közre.

Átmeneti segély

13. §[8]

Kamatmentes szociális kölcsön

14. §[9]

Temetési segély

15. §[10]

Önkormányzati segély

15/A. §[11]

(1) A Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester önkormányzati segélyt állapíthat meg annak a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személynek, akinek családjában

1. váratlan esemény, vagy egyéb rendkívüli ok miatt előre nem látható, jelentős többletkiadás keletkezett vagy várható, továbbá
2. az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg

ba.) egyedülálló esetén a nyugdíjminimum összegének 150%-át,

bb.) két vagy több fős háztartás esetén a nyugdíjminimum összegének 130%-át,

bc.) gyermeket nevelő háztartás esetén két vagy több fős háztartásban a nyugdíjminimum összegének 150%-át.

(2) Rendkívüli élethelyzet illetőleg vis major esetén a jövedelmi viszonyoktól függetlenül is adható önkormányzati segély. Rendkívüli élethelyzetnek minősül a baleset vagy betegség miatt legalább 6 hónapig tartó munkaképtelen állapot, haláleset. Vis major természeti csapás, valamint olyan váratlan előre nem tervezhető kiadás, mely a kérelmező és családja létfenntartását veszélyezteti.

(3) Az önkormányzati segély adható eseti jelleggel, vagy tartósan jövedelem nélküli létfenntartási gonddal küzdő rászoruló részére meghatározott időszakra havi rendszerességgel.

(4) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként önkormányzati segély – a hadigondozásról szóló törvény alapján temetési hozzájárulásban részesülő kivételével – annak nyújtható, akinek családjában  az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj ötszörösét, egyedül élő esetén pedig hatszorosát.

(5) Az önkormányzati segély iránti kérelmet a rendelet 1 melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell:

1. jövedelemigazolást (a jövedelem típusának megfelelő igazolás),
2. a többletkiadásokat hitelt érdemlően bizonyító dokumentumokat vagy azok másolatát, illetve ezek hiányában az ügyfél nyilatkozatát,
3. az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatát, vagy annak fénymásolatát,
4. a temetés költségeiről – a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti példányát, amelyet az Szvhr. 32. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint az igénylőnek vissza kell adni.

(6) Ha a (5) bekezdés b.) pontjában meghatározott dokumentumok hiányában az igénylő nyilatkozata igazolja a többletkiadásokat, részére utólagos elszámolási kötelezettség írható elő.

(7) Önkormányzati segély:

1. eseti kifizetéssel háztartásonként évente legfeljebb három alkalommal állapítható meg,
2. havi rendszerességgel egy naptári évben legfeljebb 6 hónapra állapítható meg azzal, hogy a két megállapítás között 6 hónapnak el kell telnie,
3. az önkormányzati segély kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható,
4. az önkormányzati segély természetbeni ellátásként is megállapítható. Ilyenkor az igénybe vett szolgáltatás díjának megfizetését vállalja az Önkormányzat.

(8) Az önkormányzat kamatmentes kölcsön formájában nyújthat önkormányzati segély annak a rászorulónak:

1. akinek jövedelme a nyugdíjminimumot meghaladja, de nem éri el annak kétszeresét,
2. a kölcsön mértékének felső határa: a nyugdíjminimum négyszerese,
3. a kölcsön legfeljebb 2 évre nyújtható,
4. a törlesztést a folyósítást követő harmadik hónap után kell megkezdeni és havonta egyenlő részletekben kell teljesíteni,
5. a kölcsönnyújtás egyéb feltételeit megállapodásban kell rögzíteni,
6. különösen indokolt esetben a visszafizetés egy alkalommal átütemezhető,
7. ha a kölcsön összegét a megállapodásban előírt visszafizetési határidőn belül nem teljesíti a kedvezményezett, a kölcsön bírósági úton történő behajtásáról kell intézkedni,
8. kamatmentes kölcsön igénybevételére öt éven belül egy alkalommal van lehetőség,
9. az önkormányzat képviselő-testülete különösen indokolt esetben egyedi elbírálás alapján a kamatmentes kölcsön 50%-ának erejéig engedélyezheti a tartozás elengedését, melynek feltétele, hogy a kedvezményezett önhibáján kívül olyan anyagi és szociális helyzetbe került, hogy maga vagy családja létfenntartása veszélyeztetve van.

(9) A temetés költségeihez megállapított önkormányzati segély százasra kerekített összege azonos a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10%-val.

(10) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének összege 200.000.-Ft, melyet a helyben temetési szolgáltatást végző vállalkozó számításait figyelembe véve a képviselő-testület évente határoz meg.”

Újszülöttek családjának támogatása

16. §

(1)Az önkormányzat képviselőtestülete felelősséget érezve a felnövekvő nemzedékért,

átérezve a lakosság egyre növekvő terheit, kinyilvánítja a községi lét családiassá tételének

szándékát, a gyermek születését követően támogatásban részesíti a családokat, gyermeküket

egyedül nevelő szülőket.

(2)A támogatás mértékét a képviselőtestület évente költségvetési rendeletében állapítja meg.

(3) A támogatás folyósításának feltétele, hogy az "anya" a szülés napján a községben állandó

lakóhellyel rendelkezzen.

 (4)A támogatás folyósítása hivatalból történik.

(5) Amennyiben a hivatal tudomására nem jutott vagy figyelmen kívül hagyott eset fordul elő

     úgy a támogatás iránti kérelmet a polgármesterhez kell előterjeszteni.

(6) A támogatás iránti kérelmet a születést követő 60 napon belül lehet előterjeszteni.

(7)A támogatás biztosításában - a képviselőtestület által átruházott hatáskörben - a polgár-

     mester jár el.

(8) A kérelem elutasítása esetén a polgármester döntése ellen, az elutasító határozat kézhezvé-

     telétől számított 15 napon belül a képviselőtestület előtt kifogással lehet élni.

IV. Fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátások

17. §

 (1) Az alábbi a.) - c.) pontokban szereplő segélyek az e rendelet 3. §-ában meghatározott, hatáskörrel rendelkező szerv döntése alapján meghozott olyan pénzbeli ellátások, melyek egészben vagy részben természetbeni szociális ellátási formában is nyújthatók.

Természetben szociális ellátásként nyújthatók az Sztv. 47. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti ellátások

 (2)    A természetbeni ellátás megállapítása különösen akkor indokolt, ha a kérelmező szociális körülményei vagy az eljáró szerv hivatalos tudomása alapján valószínűsíthető, hogy a támogatás vagy segély pénzben történő juttatása nem kívánt célra kerülne felhasználásra.

(3)     A rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában az Sztv. 47. (2) bekezdésében fennálló feltételek esetén – az ott meghatározott mértékben – nyújtható, a fenti (1) bekezdésben felsorolt ellátási formákban, a gyermekjóléti szolgáltatás feladatait ellátó kijelölt szerv ezirányú javaslatának figyelembevételével.

Köztemetés

18. §

A Polgármester köteles gondoskodni az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről a halálesetről való tudomásszerzést követő 30 napon belül, amennyiben a haláleset helyszíne Petrikeresztúr település közigazgatási területe és ha az Sztv. 48. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek fennállnak.

Közgyógyellátás méltányosságból

19. §[12]

(1) Az Sztv. 50.§(3) bekezdése alapján a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester annak szociálisan rászorult személynek is közgyógyellátásra való jogosultságot állapít meg, akinek esetében a itt meghatározott feltételek fennállnak:

a.) a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg

- egy személyes háztartás esetén a nyugdíjminimum 200 %-át,

- kettő és többszemélyes háztartás esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át,

b.) a havi rendszeres gyógyító ellátásnak az egészségbiztosítási szerv által elismert térítési díja a család egy főre jutó jövedelmének 25 %-át meghaladja.

(2) A közgyógyellátási igazolványt a megállapító határozat alapján a MEP állítja ki.

Záró rendelkezések

20. §

(1) E rendelet 2012. január 1. napján lép hatályba. Kihirdetéséről az Önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel a jegyző gondoskodik.

(2)       E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Sztv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 9/2011.(XII.2.) önkormányzati   rendelet.

Petrikeresztúr,  2012.február 14.

Dr.Szemes Róbert                                                Gérczei Mónika

körjegyző                                              polgármester

Záradék:

A rendelet a mai napon kihirdetésre kerül.

Gellénháza, 2012.február 17.                                                       Dr.Szemes Róbert

körjegyző

1. . melléklet a 2/2012. (II.17.) önkormányzati rendelethez

Kérelem

ÖNKORMÁNYZATI SEGÉLY

megállapítására

I. SZEMÉKLYI ADATOK

II. A KÉRELMEZŐVEL KÖZÖS HÁZTARTÁBAN ÉLŐ SZEMÉLYEK ADATAI

III. JOGOSULTSÁG FELTÉTELEIRE VONATKOZÓ ADATOK

A kérelemhez mellékelni kell: a többletkiadások hitelt érdemlő bizonyító dokumentumait; temetési kiadások esetén: az igénylő vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozó nevére kiállított eredeti temetési számlát, az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatát, vagy annak fénymásolatát, ha a halálesetet nem helyben anyakönyvezték.

Büntetőjogi felelősségem tudatában  k i j e l e n t e m, hogy a kérelemben közölt adatok a valóságnak megfelelnek. H o z z á j á r u l o k a kérelemben közölt adatoknak a szociális igazgatási eljárásban történő felhasználásához és kezeléséhez.

……………………….., 20……év …………………….hó ……….nap

                                                                                                ____________________________

                                                                                                            kérelmező aláírása