Petrikeresztúr Község Önkormányzata Képviselő-testületének

4/2013. (IX.05.) önkormányzati rendelete a

Szervezeti és Működési Szabályzatáról

BEVEZETŐ

Petrikeresztúr Község Önkormányzata az Alaptörvény 32. cikk (1)d. pontja, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi. évi CLXXXIX. törvény 53.§-ban,143§(4) a) pontjában  (továbbiakban: Mötv.) kapott felhatalmazás alapján a következők szerint állapítja meg Szervezeti és Működési Szabályzatát (továbbiakban SZMSZ):

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

 Az önkormányzat elnevezése és jelképei

1.§

(1)A községi önkormányzat hivatalos megnevezése: Petrikeresztúr Község Önkormányzata

(2)Az önkormányzat székhelye: 8984 Petrikeresztúr, Kossuth u. 94.

(3)A képviselő-testület hivatalának elnevezése és székhelye: Gellénházi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: hivatal), 8981 Gellénháza, Kossuth u. 2.

(4)A hivatal állandó kirendeltségének elnevezése, címe: Gellénházi Közös Önkormányzati Hivatal Becsvölgyei Kirendeltsége (továbbiakban: kirendeltség), 8985. Becsvölgye, Kopácsai u. 53.

(5)Az önkormányzat illetékességi területe: Petrikeresztúr Község közigazgatási területe.

2. §

(1)Az önkormányzat jelképei: címer, zászló és bélyegző

(2)Petrikeresztúr Község címere: álló kék reneszánsz pajzs, pajzstalpból kinövő ezüstkereszttel. A pajzsfőn arany P betű, jobb pajzsközépen arany tölgyfalevél, bal pajzsközében arany búzakalász.

(3)Petrikeresztúr Község zászlaja: 1m x2 m méretű, kék és sárga színű, alján arany rojttal. Az önkormányzat címere a zászlólap felső felében, középen foglal helyet. Az asztali zászlón, a címer alatt a település neve feltüntetésre kerül.

(4)A községi címer és zászló használatára vonatkozó rendelkezéseket Petrikeresztúr Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2003. (XI. 24.) önkormányzati rendelete tartalmazza.

(5)Az önkormányzat bélyegzői:

a) Önkormányzat Képviselő-testülete Petrikeresztúr

b) Petrikeresztúr Község Polgármestere

c) A hivatal és a kirendeltsége által használt bélyegző:

Gellénházi Közös Önkormányzati Hivatal 8981. Gellénháza, Kossuth u. 2.

d) Az önkormányzati körbélyegző használatára a polgármester, alpolgármester, jegyző, és a polgármester eseti írásbeli felhatalmazása alapján önkormányzati képviselő jogosult önkormányzati ügyekben.

e) A hivatal és a kirendeltsége bélyegzőjének használatára a jegyző, valamint a kiadmányozási joggal felruházott köztisztviselők jogosultak.

f) A képviselő-testület létszáma: 5 fő

g)A képviselő-testület tagjainak névsorát az 1. függelék tartalmazza

Az önkormányzati jogok

3. §

Az önkormányzat jogait az Mötv. tartalmazza.

4. §

A polgármester indítványára a képviselő-testület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést.

Feladatok és hatáskörök

5. §

A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában - ezek fejlesztése érdekében - együttműködik a megyei önkormányzattal, kistérségi társulásokkal és a civil szervezetekkel.

6. §

(1)Az önkormányzat feladat- és hatáskörét, valamint szerveit az Mötv. tartalmazza.

(2)A képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható feladatokat az Mötv. tartalmazza.

(3) Az önkormányzat kötelező, és önként vállalt feladatait az éves költségvetési rendelete tartalmazza.

II. FEJEZET

RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK

A képviselő-testület összehívása

7. §

(1) A képviselő-testület, alakuló, soros, soron kívüli és rendkívüli ülést tart.

a)A képviselő-testület soros ülését havonta tartja az önkormányzat székhelyén.

b)A rendkívüli ülés összehívásának szabályait az Mötv. tartalmazza. Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni, aki az indítvány benyújtásától számított 15 napon belül összehívja a testületet. A képviselők az indítványt saját kezűleg aláírják.

c)Rendkívüli ülést a polgármester előre nem tervezhető, azonnali döntést igénylő esetben hívhat össze. A képviselő-testület eseti határozattal is rendelkezhet rendkívüli ülés megtartásáról.

(2)Az ülésnap a megszavazott napirend megtárgyalásának befejezéséig tart, elnapolás esetén az ülést az eredeti napirendi pontokkal kell folytatni.

(3) A képviselő-testület kétfordulós rendszerben tárgyalja meg:

a) az önkormányzat költségvetését,

b) minden olyan kérdést, amelyet polgármester, bizottság, vagy a képviselők legalább egynegyede így indítványoz megtárgyalni.

8. §

(1)A képviselő-testület összehívására vonatkozó rendelkezést az Mötv. tartalmazza. Az ülés összehívása polgármester és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén a korelnök feladata. A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása, vagy összeférhetetlenség esetén a 368/2011. (XII.31.) Kormányrendelet 52.§ - ban foglaltak szerint a korelnök jogosult kötelezettség-vállalásra és utalvány ellenjegyzésére az önkormányzat nevében.

(2)A képviselő-testület alakuló ülés összehívására vonatkozó szabályokat az Mötv. tartalmazza.

(3)A képviselő-testület tagjait az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a fő napirendi pontok tárgyának és előterjesztésének, továbbá, az egyéb napirendi pontok tárgyának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.

(4)A meghívón szereplő napirendek sorrendje:

a)Költségvetés, költségvetés módosítása, zárszámadás előterjesztései

b)Rendeletek

c)Vagyoni ügyek

d)Testület hatáskörébe tartozó egyedi ügyek,

e)A polgármester tájékoztatója a két ülés közt tett intézkedéseiről

f)Interpelláció, kérdés

g)Egyebek napirend

h)Zárt ülés tartását igénylő ügyek

(5) A (4) bekezdésben meghatározott sorrendtől indokolt esetben a polgármester eltérhet.

(6) A soros és soron kívüli ülésre szóló meghívót, az ülés anyagával együtt a testületi ülés napját megelőzően legalább 3 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót - lehetőség szerint az előterjesztéssel együtt, pedig az ülés előtt legalább 24 órával előbb kell kézbesíteni. Rendkívül sürgős esetben lehetőség van a képviselő-testület ülésének személyesen, vagy telefonon történő összehívására.

(7) A polgármester az előző soros testületi ülés óta tett fontosabb intézkedésekről és a beszámolási időszak legfontosabb eseményeiről szóló beszámolót szóban terjeszti elő a képviselő-testületnek .

Nyilvánosság

9. §

(1)A képviselő-testület üléseinek időpontjáról a nyilvánosságot a meghívónak a hivatal hirdetőtábláján 3 nappal az ülés előtt való kifüggesztésével értesíti.

(2)A képviselő-testület tagjain kívül minden nyilvános ülésre meghívja az ülés anyagának megküldésével, tanácskozási joggal

a)jegyzőt,

b)a napirend tárgya szerint illetékes szerv, intézmény képviselőjét,

c)a napirendi pontok előadóit,

d)valamint az önszerveződő közösségek, civil szervezetek tevékenységi körével összefüggő napirendi pontok tárgyalására azok képviselőit,

e)akiket a polgármester, vagy a képviselő-testület indokoltnak tart.

A képviselő-testület ülése, az ülésvezetés szabályai

10. §

(1)A képviselő-testület zárt ülést tart, illetve tarthat az Mötv.- ben meghatározott ügyek tárgyalásakor.

(2)A zárt ülésen az Mötv.- ben meghatározott személyek vesznek részt.

(3)A zárt ülés jegyzőkönyvébe csak a (2) bekezdésben megjelölt személyek, valamint a törvényességi ellenőrzést ellátók tekinthetnek be.

Az előterjesztés

11. §

(1)Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület, annak bizottsága, illetve a polgármester, valamint a jegyző, aljegyzőáltal előzetesen javasolt rendelet- és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2)A testületi ülésre az előterjesztés írásban kerül benyújtásra.

(3)A képviselő-testület elé kerülő előterjesztés két részből áll:

a)Első rész:

aa) az előterjesztés címének,

ab) tárgyának pontos meghatározása,

ac) utalás arra, hogy a téma szerepelt-e már korábban a testület előtt,

ad) és ha igen, milyen döntés született,

ae)  lehetőségek, szükségszerűségek és következmények bemutatása,

af)  különböző megoldási lehetőségek és azok pénzügyi hatásainak, illetve

ag) ezeket alátámasztó gazdasági számítások bemutatása, tárgykört rendező jogszabályok rövid ismertetése.

b)Második rész:

ba) egyértelműen megfogalmazott határozati javaslat (az esetleges alternatív javaslatok megfelelő elkülönítésével,

bb) indítvány az esetleges korábbi testületi határozat hatályban tartására megerősítésére, vagy hatályon kívül helyezésére,

bc) a végrehajtásért felelős szerv vagy személy megnevezése,

bd) határidő(k) megjelölése (meghatározott időpont, azonnal, folyamatos),

be) az előterjesztést összeállító(k) nevének feltüntetése.

(4)Az egyedi ügyekre vonatkozó előterjesztések a tényállás lényeges elemeit és a határozati javaslatot tartalmazzák.

(5)Hatósági ügyekben a határozati javaslatot, és az indokolást tartalmazó előterjesztést az ügyfél részére történő kiadásra alkalmas formában kell előkészíteni és előterjeszteni.

(6)Az előterjesztések előkészítése során be kell tartani a következőket:

a)az előterjesztés előkészítéséért, az érdekeltekkel való egyeztetések lebonyolításáért az előterjesztés összeállítója a felelős,

b)az előterjesztés előkészítése során a hivatal szervezeti egységei kötelesek az előterjesztést haladéktalanul véleményezni, a kért adatokat az előterjesztő rendelkezésére bocsátani,

c)több belső szervezeti egységet érintő előterjesztés előkészítése során a szükséges koordinációkat le kell folytatni,

d)az előkészítés során kialakult kisebbségi véleményt az előterjesztésnek tartalmazni kell.

12.§

(1)Előterjesztést tehetnek:

a)a polgármester (az alpolgármester),

b)a bizottság elnöke,

c)jegyző,

d)az önkormányzat irányítása alatt működő költségvetési szervek vezetői,

e)valamint a képviselő-testület, a polgármester által felkért szervek, szervezetek vezetői.

(2)Az előterjesztés - kivéve a rendelettervezeteket, koncepciókat - legfeljebb 8 oldal terjedelmű lehet, amelyhez a legszükségesebb adatokat tartalmazó mellékletek csatolhatók.

Sürgősségi indítvány

13. §

(1)A képviselő-testület ülésére sürgősségi indítványt lehet benyújtani a meghívóban nem szereplő napirend felvételére.

(2)A sürgősségi indítványt - a sürgősség tényének rövid indokolásával - legkésőbb az ülést megelőző nap 16,00 óráig kell írásban előterjeszteni a polgármesternél.

(3)Sürgősségi indítvány benyújtására jogosult a polgármester, az alpolgármester, az ügyrendi bizottság elnöke, a képviselők, a jegyző.

(4)A sürgősségi indítványt a testület ülésén a polgármester ismerteti, majd a testület minősített többséggel dönt annak külön napirendi pontként történő felvételéről.

(5)Ha a képviselő-testület helyt ad a sürgősségi indítványnak, úgy azt ülésének napirendjére felveszi.

A tanácskozás rendje

14.§

(1)Az ülés megnyitásakor a polgármester tájékoztatja a testületet a távollevő képviselőkről és közli a távollét bejelentett indokát, megállapítja a határozatképességet. A képviselő-testület határozatképességére, vonatkozó szabályokat a Mötv. tartalmazza. Az ülésteremben tartózkodó képviselőt a határozatképesség megállapításakor és a szavazáskor is jelenlévőnek kell tekinteni. Határozatképtelenség, vagy az ülés megszakadása esetén a testületet 8 napon belüli időpontra újból össze kell hívni.

(2)Határozatképesség esetén a polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére, de bármely képviselő és a jegyző is jogosult a meghívóban feltüntetett napirendek vonatkozásában javaslattal élni.

(3)A polgármester vagy a képviselő, a jegyző javasolhatja bármelyik napirendi pont tárgyalásának elnapolását, kezdeményezheti több napirend összevontan történő tárgyalását.

15. §

(1)Az első napirendi pontban a képviselő-testület - a polgármester által - tájékoztatást kap az előző soros testületi ülés óta tett fontosabb intézkedéseiről és a beszámolási időszak legfontosabb eseményeiről, lehetőség szerint írásban, melyet a polgármester szükség szerint szóban kiegészíti.

(2)A polgármester az egyes napirendekhez tartozó előterjesztésekről külön-külön nyit vitát.

(3)Az írásbeli előterjesztést az előadó a vita előtt szóban kiegészítheti. Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai a tanácskozáson részt vevők kérdéseket tehetnek fel, melyre a vita lezárása előtt köteles rövid választ adni. A képviselő kérheti, hogy saját hozzászólását a jegyzőkönyv szó szerint rögzítse.

(4)A képviselők és a tanácskozási joggal megjelentek a napirendhez való hozzászólási szándékukat az ülés elnökének jelzik. A képviselők felszólalására a jelentkezési sorrendben kerülhet sor.

(5)Azt a felszólalót, aki eltér a napirendi pont tárgyalásától, a polgármester felszólítja, hogy térjen a tárgyra. Kétszeri felszólítás után megvonhatja tőle a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

(6)A polgármester, saját véleményének kifejtésére, a képviselőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(7)Ügyrendi kérdésben bármely képviselő, bármikor szót kérhet. Az ügyrendi javaslatok felett a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(8)A képviselő ügyrendi hozzászólás keretében tett azon indítványát, mely a vita lezárását és a határozati javaslat, illetve a módosító határozati javaslatok azonnali szavazásra bocsátását javasolta – a polgármester szavazásra bocsátja.

(9)Ügyrendi javaslat a képviselő-testület ülésének vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pont tartalmát érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.

16. §

(1)Az ügyrendi kérdésben szót kérő képviselőnek az elnök felhívására meg kell jelölnie a rendelet azon szabályát, amelyre hivatkozik. Amennyiben az ülés elnöke megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi kérdésben történik, a képviselőtől megvonja a szót. Ez esetben sincs vitának helye.

(2)A nyilvános képviselő-testületi ülésen megjelent állampolgároknak a polgármester kérdést, hozzászólást engedélyezhet egy-egy napirendi ponthoz. Az adott ügyhöz ismételt hozzászólást a polgármester engedélyezhet. A polgármester további megszólalási lehetőséget csak indokolt esetben engedélyezhet.

(3)Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig, azt bármikor visszavonhatja.

(4)Ha a jegyző törvényességi észrevételt kíván tenni, neki a polgármester a szavazás előtt szót ad.

(5)A képviselő-testület - képviselői javaslatra - előzetesen vagy a napirend tárgyalása közben bármely napirendi pont időkeretben történő tárgyalását határozhatja el. Az erre vonatkozó javaslat ügyrendi javaslatnak minősül.

(6)A polgármester hozzávetőleg 2 óránként legalább 10 perc szünetet rendel el, továbbá a saját vagy bármely képviselő kezdeményezésére maximum 30 perc tárgyalási szünetet rendelhet el.

(7)Az ülés megszakad, ha a levezető elnök az üléstermet elhagyja és az elnöki feladatokat, ezt megelőzően nem adja át a 8. § (1) bekezdése szerinti helyettesítésre jogosult személyeknek, vagy nem rendel el szünetet.

(8)A képviselő-testület ülése az ülés kezdetétől számított 6 óra elteltével befejeződik, illetve folytatásáról ekkor vita nélkül dönt a testület.

(9)A levezető elnök az ülés vezetése körében

a) a bejelentkezés sorrendjében szót ad,

b) azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, felszólítja, hogy térjen a tárgyra, egyidejűleg figyelmezteti az eredménytelen felszólítás következményeire,

c) azt a hozzászólót, aki az üléshez nem illő, vagy a képviselő-testület tekintélyét, illetőleg másokat sértő kijelentést tesz, vagy kifejezést használ, felszólítja, hogy tartózkodjék ettől,

d) rendre utasítja azt a hozzászólót, aki a tanácskozás rendjére és a szavazásra vonatkozó   szabályokat megszegi, egyidejűleg figyelmezteti az esetleges második rendre utasítás következményeire,

e) egyidejűleg megvonja a szót attól a felszólalótól, akit beszéde során harmadszor szólít fel arra, hogy térjen a tárgyra vagy másodszor utasít rendre. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra,

f) javasolhatja napirendi pontok  összevont tárgyalását,

g) kezdeményezheti a vita lezárását,

h) szünetet rendelhet el,

i) a hallgatóság soraiból kiutasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan  magatartást tanúsít,

j) tartós rendzavarás miatt felfüggesztheti az ülést.

17. §

(1)Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja. A vitában elhangzottakat összefoglalja, majd az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott módosító határozati javaslatokat logikai sorrendben egyenként bocsátja szavazásra. Először a vitában elhangzó módosító, kiegészítő indítványokat, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot teszi fel szavazásra. Ezt követően megállapítja a szavazás eredményét és ismerteti a hozott döntést.

(2) A javaslat elfogadására vonatkozó előírásokat az Mötv. tartalmazza.

(3) A képviselő-testület döntéshozatalából való kizárásra vonatkozó előírásokat az Mötv. tartalmazza.

Döntéshozatal

18. §

(1) Minősített többség szükséges az Mötv. tv-ben meghatározott esetekben.

(2) Minősített többség szükséges a (1) bekezdésben meghatározottakon túl a képviselő-testület által az ismételt tárgyalás igénye nélkül határozathozatallal lezárt ügyek, valamint az írásban a meghívóval kiküldésre nem került előterjesztések napirendre tűzéséhez, illetve tárgyalásához.

(3) A nyílt szavazás kézfelemeléssel, vagy név szerinti szavazással történik.

(4) A szavazatok összeszámlálásáról a polgármester gondoskodik. Ha az eredmény megállapításával kapcsolatban kétség merül fel, a szavazást meg kell ismételtetni.

(5) Eredménytelen szavazás esetén az előterjesztő az előterjesztést szükségképpen átdolgozza, kiegészíti és a képviselő-testület a soron következő ülésén azt újból megtárgyalja.

19.§

(1)A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A polgármester nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére és az azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre.

(2)A titkos szavazást lebonyolítására a képviselők közül 3 tagú Szavazatszámláló Bizottságot hoz létre.

(3)A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.

(4)A Szavazatszámláló Bizottság összeszámolja a szavazatokat és megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, arányát.

(5)A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

a)a szavazás helyét és napját, a szavazás kezdetét és végét

b)a Szavazatszámláló Bizottság tagjainak nevét és tisztségét

c)a szavazás során felmerült körülményeket

d)a szavazás eredményét

e)a jegyzőkönyvvezető nevét

f)a bizottság tagjainak és a jegyzőkönyvvezetőnek az aláírását.

(6)A szavazás eredményét a bizottság elnöke ismerteti a képviselő-testülettel.

20. §

(1)Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt törvény írja elő, illetve ha bármelyik képviselő javaslatára a testület egyszerű többséggel így határoz.

(2)Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet.

(3)A név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét, s a jelenlevők nevük felolvasásakor "igen"-nel, "nem" –mel, vagy "tartózkodom"-mal szavaznak. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.

(4)A név szerinti szavazásról mindig kötelező jegyzőkönyvet készíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyv mellé kell csatolni.

Az önkormányzati határozat

21. §

(1)A képviselő-testületi határozat tartalmi elemei:

a)a döntés szöveges része,

b)a végrehajtás határideje,

c)a végrehajtásért felelős személy megjelölése,

(2)A képviselő-testület alakszerű határozat nélkül a szavazati arány rögzítésével dönt:

1. információs jelentés tudomásul vételéről
2. interpellációra adott válasz elfogadásáról
3. állásfoglalásról
4. a napirendi pontok tárgyalásának elfogadásáról.

(3)A határozatot naptári évenként eggyel kezdődően folyamatosan kell számozni.

(4)A testületi határozatokról a közös önkormányzati hivatal nyilvántartást vezet.

(5)A határozatokat, a jegyzőkönyv elkészítését követő 3 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

Az önkormányzati rendeletalkotás

22. §

(1)Az önkormányzati rendeletalkotásra vonatkozó rendelkezést az Mötv. tartalmazza.

(2)A rendelet alkotását, módosítását, hatályon kívül helyezését kezdeményezheti:

(a)a képviselő,

(b)a polgármester,

(c)a jegyző,

(d)a települési társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezetek vezetői.

(3)Az (2) bekezdés szerinti kezdeményezésre irányuló javaslatot a polgármesterhez kell benyújtani. A polgármester a kezdeményezést a soron következő testületi ülésen ismerteti. Ha a testület a kezdeményezést elfogadja, intézkedik a rendelettervezet elkészítésére, és egyben kijelöli az előkészítésért felelőst, továbbá azt, hogy mikor kell a tervezetet a testület elé terjeszteni.

(4)A rendelettervezetet indokolással együtt kell a testület elé terjeszteni.

(5)A rendelettervezetről való szavazás során először a módosító indítványokról, majd a rendelettervezet egészéről dönt a testület.

23. §

(1)A rendelet elfogadását követően annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti. A rendelet megjelölésére vonatkozó előírásokat a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény, valamint a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII.14.) IRM. rendelet tartalmazza.

(2)A rendeleteket a hivatal hivatalos hirdetőtábláin ki kell hirdetni.

(3)A rendeletekről a hivatal nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:

a)a rendelet számát és tárgyát

b)meghozatalának, hatálybalépésének és kihirdetésének időpontját

c)módosító, kiegészítő rendelet számát és annak időpontját

d)hatályon kívül helyező rendelet számát, hatálybalépésének és kihirdetésének időpontját.

Az interpelláció

24. §

(1) A települési képviselők a testületi ülésen a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez interpellációt intézhetnek. Az interpelláció olyan felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban kell, hogy álljon az önkormányzat hatáskörének ellátásával, illetőleg annak valamely - az önkormányzat irányítása alá tartozó - szervezet hatáskörébe kell tartoznia.

(2) Az interpelláló képviselő az interpellációt szóban adja elő.

(3) Az interpellált az interpellációra válaszol.

(4) Az interpelláló képviselő nyilatkozik, hogy a választ elfogadja-e vagy sem. Ha a választ nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül szavaz arról, hogy az interpellációra adott választ elfogadja-e.

(5) Ha az interpelláció részletesebb vizsgálatot igényel, az interpellált legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ ad. Az interpellációra legkésőbb a következő képviselő-testületi ülésen kell választ adni. Ha az interpelláló a választ elfogadja, és nem kéri annak ismertetését, az interpellált a válasz felolvasásától eltekinthet.

(6) Ha a képviselő-testület az interpellációs választ nem fogadta el, a következő képviselő-testületi ülésen ismételten foglalkozik a kérdéssel.

(7) Ha az interpellált szerint a képviselő-testület az adott kérdésben korábban előterjesztett interpelláció kapcsán már állást foglalt, amennyiben az ügyben újabb körülmény nem merült fel, nem köteles az interpellációra válaszolni.

(8) Ha az interpellált nincs jelen és az interpellációra adott válasszal mást bízott meg, az interpelláló képviselő dönt arról, hogy a válaszadó személyét elfogadja-e. Ha nem, az interpellációt azon a következő ülésen mondhatja el, amelyen az interpellált jelen van.

(9) Ha az interpelláló két egymást követő ülésen sincs jelen, akkor a válaszadás mellőzhető.

25. §

Az interpellációkra, kérdésekre – beleértve a válaszokat is - a képviselő-testület ülésén az "Egyebek" napirendi pont előtt van lehetőség.

Kérdés

26. §

A települési képviselők a testületi ülésen a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez az önkormányzat vagy szervei, intézményei feladatkörébe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű ügyekben kérdést intézhetnek.

27. §

Az olyan hozzászólást, amely nem felel meg a 24. § (1) bekezdésben, valamint a 26. §-ban foglalt feltételeknek, a címzett nem köteles megválaszolni.

A jegyzőkönyv

28. §

(1)A képviselő-testület üléséről a résztvevő jegyzőkönyvvezető közreműködésével jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvre vonatkozó tartalmi követelményeket az Mötv. tartalmazza.

(2)A jegyzőkönyv az Mötv-ben meghatározottakon kívül tartalmazza:

a)az ülés helyét és időpontját, az ülés jellegét (alakuló, soros, soron kívüli, rendkívüli, közmeghallgatás), az ülés nyilvános vagy zárt ülési módját, az ülés megnyitásának és bezárásának időpontját

b)a képviselő-testület határozatképességének a megállapítását

c)a távollevő képviselők nevét

d)a tanácskozási joggal megjelentek felsorolását

e)az elfogadott napirendeket

f)az ülésen elhangzott kérdések, interpellációk és egyéb felszólalások lényegét

g)az ülésen történt fontosabb eseményeket.

(3)A jegyzőkönyv eredeti példányához mellékelni kell:

a)a meghívót

b)az írásos előterjesztéseket

c)az írásban benyújtott hozzászólásokat, interpellációkat

d)az elfogadott rendeleteket

e)jelenléti íveket

f)titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet

g)névszerinti szavazásról készül jegyzőkönyvet.

(4)A jegyzőkönyvek eredeti példányát a hivatalban kell elhelyezni.

(5)A jegyzőkönyvet az Mötv-ben meghatározott személyek írják alá.

(6)A választópolgárok jegyzőkönyvekbe való betekintési jogára vonatkozó szabályokat az Mötv. tartalmazza.

A lakossággal való kapcsolattartás formái

29. §

(1)A lakossággal való együttműködés, kapcsolattartás formái különösen:

a)a helyi népszavazás és népi kezdeményezés,

b)közmeghallgatás,

(2) A képviselő-testület az éves költségvetésében pénzügyi lehetőségei figyelembevételével külön elszámolás mellett együttműködés keretében pénzügyi támogatást biztosíthat a községben működő önszerveződő közösségek részére a tevékenységi körükkel összhangban.

(3) A képviselő-testület pénzügyi támogatást biztosíthat a település, valamint a lakosság érdekeit szolgáló civil szervezet, alapítvány, egyház részére.

(4) A képviselő-testület által az önszerveződő közösségek részére nyújtott támogatásról a képviselő-testület külön megállapodást köt.

Az önkormányzat társulásai

30.§

(1)Az önkormányzat az (1) bekezdésben meghatározottakon túl tagja:

a) Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének

b) ZalaegerszegiTöbbcélú Kistérségi Társulásnak

c) ZALAISPA Hulladékgazdálkodási Társulás Zalabér

d) Közép-Zalai Belső Ellenőrzési Társulás Söjtör

(2) A Zalaispa Hulladékgazdálkodási Társulásra átruházott feladat- és hatásköröket a rendelet 1. melléklet tartalmazza.

A közmeghallgatás

31. §

(1)A közmeghallgatás tényét legalább 5 nappal az ülés előtt a helyben szokásos módon – község hirdetőtábláján történő közzététel útján - nyilvánosságra kell hozni.

(2)A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(3)A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.

A falugyűlés

32.§

(1)A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetve a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében – az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása, a vélemények megismerése céljából – falugyűlést hívhat össze.

(2)A falugyűlést a polgármester vezeti.

(3)A falugyűlésre meg kell hívni mindazokat, akiknek meghívása a képviselő-testület üléseire is kötelező.

(4)A falugyűlés időpontjáról, tárgyáról és helyéről tájékoztatni kell a lakosságot.

(5)A falugyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

33. §

(1)A helyi népszavazásra és népi kezdeményezésre vonatkozó eljárási szabályokat az Ötv., valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény tartalmazza.

(2)A helyi népszavazást a választópolgárok 25 %- ának kezdeményezése esetén ki kell írni.

(3)A népi kezdeményezést a választópolgárok 10 %- ának kezdeményezése esetén köteles a képviselő-testület napirendre tűzni.

(4)A (2), (3) bekezdésben meghatározott százalékos értékek számításánál mindig az előző év december 15-ig összeállításra kerülő névjegyzéket kell figyelembe venni.

(5)A kezdeményezések hitelességének vizsgálatáról, az aláírások ellenőrzéséről a Helyi Választási Bizottság gondoskodik.

Az önkormányzati képviselő

34. §

(1)A települési képviselő jogait és kötelezettségeit az 1990 évi LXV. törvény (továbbiakban:Ötv.) tartalmazza.

(2) A képviselő a Mötv.-ben foglaltak figyelembevételével a képviselő-testület döntéshozatala előtt köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén a polgármester felszólítja a képviselőt, hogy a bejelentési kötelezettségének tegyen eleget.

(3) Azon képviselőtől, aki a polgármester felszólítása ellenére a bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget a képviselő-testület a tiszteletdíját az 1994.évi LXIV. törvény 17. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével csökkentheti, vagy megvonhatja.

35. §

(1)Az önkormányzati képviselőt tiszteletdíj illeti meg, melynek mértékét a képviselő-testület rendeletben határozza meg. A tiszteletdíj kifizetéséről a jegyző gondoskodik.

(2)A települési képviselő tiszteletdíjának csökkentésére vonatkozó szabályokat a 1994. évi LXIV. törvény tartalmazza.

A képviselő-testület bizottsága

36. §

(1)A képviselő-testület állandó bizottságként Ügyrendi Szavazatszámláló Bizottságot hoz létre.

(2)A bizottság határozat képességére és határozat hozatalára vonatkozó rendelkezéseket az Mötv. tartalmazza.

(3)A bizottság munkájához a hivatal köteles információkat, adatokat rendelkezésre bocsátani, a bizottság ülésére igény szerint előterjesztéseket készíteni.

(4)A bizottság ülését a bizottság elnöke készíti elő, hívja össze és vezeti.

(5)A bizottság ülését az elnök - akadályoztatása esetén az általa megjelölt bizottsági tag - hívja össze és vezeti.

(6)A bizottság elnöke engedélyezi a felszólalásokat, gondoskodik az üléseken a rend fenntartásáról, lebonyolítja a szavazást, kimondja a bizottság határozatát, és aláírja az ülésről készült jegyzőkönyvet.

(7)A bizottsági döntéshozatalból történő kizárásra az Mötv. szabályai az irányadók.

(8)Bármely képviselő javaslatot tehet valamely - a bizottság feladatkörébe tartozó - ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

37. §

(1)A bizottság működésével összefüggő ügyviteli feladatokat a hivatal látja el.

(2)A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a bizottság elnöke és a jegyzőkönyvvezető ír alá.

(3)A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladatok ellátására ideiglenes bizottságot hoz létre. Az ideiglenes bizottság megbízása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő­testület által történő elfogadásáig tart.

(4)A képviselő-testület feladatai ellátása során munkacsoportot hoz létre egy-egy feladat elvégzésére. A munkacsoportok összetételére nem vonatkoznak a képviselő-testület szerveként működő bizottságokra megállapított szabályok, továbbá nem rendelkeznek azokkal a jogosítványokkal, melyekkel a bizottságok. A munkacsoportokra önkormányzati hatáskör nem ruházható át, elnöke és tagjai tiszteletdíjban, juttatásban nem részesülnek.

38. §

(1)Az Ügyrendi Szavazatszámláló Bizottság feladatait a 2. melléklet tartalmazza.

(2)A települési képviselők vagyon-nyilatkozata a hivatalban tekinthető meg a 2000. évi XCVI. Törvényben foglaltakra figyelemmel.

(3)Az Ügyrendi Szavazatszámláló Bizottság tajgainak névsorát a 2. függelék tartalmazza.

A polgármester

39. §

Petrikeresztúr Község Önkormányzatának vezetője a polgármester, aki megbízatását tiszteletdíjasként látja el.

40. §

(1)A polgármester feladatait az Mötv. és az ágazati jogszabályok tartalmazzák.

(2)A polgármester ügyfélfogadási rendjét a 3. függelék tartalmazza.

Az alpolgármester

41. §

(1)A képviselő-testület - saját tagjai közül az Mötv. –ben meghatározottak szerint 1 (egy) alpolgármestert választ, aki társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

(2)Az alpolgármester megválasztására, megbízatásának visszavonására, feladataira vonatkozó rendelkezéseket az Mötv. tartalmazza.

(3)A polgármesterre vonatkozó szabályok megfelelően irányadóak az alpolgármesterekre is.

Gellénházi Közös Önkormányzati Hivatal

42. §

(1)Gellénáhza, Gombosszeg, Iborfia, Lickóvadamos, Nagylengyel, Ormándlak, Petrikeresztúr és Becsvölgye Községi Önkormányzatok Képviselő-testületeik által elfogadott megállapodás alapján egységes hivatalt tart fenn és működtet az Mötv.-ben, valamint az ágazati jogszabályokban meghatározott feladatok ellátására.

(2)A hivatal ügyrendjét a 3. melléklet tartalmazza.

A hivatal elnevezését az 1§ (3)-(4) bekezdése tartalmazza.

(3)A hivatal működéséről, gazdálkodással összefüggő feladatairól a létrehozásáról és fenntartásáról a képviselő-testületek által jóváhagyott megállapodás, a hivatal szervezeti és működési szabályzata, valamint a gazdasági ügyrendje, számviteli politikája, közszolgálati szabályzata rendelkezik, melyet a jegyző hagy jóvá.

A jegyző

43.§

(1)A hivatalt létrehozó önkormányzatok polgármesterei a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényben meghatározott képesítési követelményeknek figyelembevételével az Mötv- ben meghatározottak szerint a hivatal vezetésére jegyzőt neveznek ki.

(2)A jegyző felelős a hivatal székhelyén és a hivatal kirendeltségén a Mötv- ben és az ágazati jogszabályokban a jegyző részére meghatározott feladatok jogszabályszerű ellátásáért.

(3)A jegyzői tisztség betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatás esetén-legfeljebb 6 hónap időtartamra- a jegyzői feladatok ellátására a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő köztisztviselőt, ennek hiányában más jegyzőt bíznak meg a polgármesterek

(4)A jegyző tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat Gellénháza Községi Önkormányzat Polgármestere gyakorolja.

(5)A Mötv.81§(4) bekezdés szerinti egyetértési jog gyakorlásáról az érintett polgármesterek megállapodását 4. melléklete tartalmazza

Az önkormányzati gazdálkodás

44. §

(1)A helyi önkormányzat gazdálkodására vonatkozó szabályokat az Mötv. tartalmazza.

(2)A helyi önkormányzat gazdasági programjának elkészítésére vonatkozó szabályokat az Mötv. tartalmazza.

(3)Az önkormányzat költségvetéséből finanszírozza és látja el a helyi önkormányzatokról szóló és más törvényben meghatározott feladatait. A feladatok ellátása tekintetében elsőbbséget élvez a helyben ellátandó kötelező feladatok végzése. A kötelező feladatokon túl az önkormányzat önként is vállalhat feladatot, melynek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény, illetve e rendelet által kötelezően előírt önkormányzati feladat és hatáskörök ellátását.

(4)A költségvetési rendelet-tervezet összeállítására a költségvetési törvény, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben (továbbiakban:Aht.) valamint a 368/2011. (XII. 31.) kormányrendeletben foglaltakat kell alkalmazni. Ezen túlmenően a képviselő-testület egyéb részletezettség, és döntése meghozatalát, megalapozó információkat is kérhet.

(5)A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik, melynek eljárásrendjét a rendelet 4. függeléke tartalmazza.

(6)Amennyiben a gazdasági események indokolják, az önkormányzat költségvetését évközben módosítani kell. Költségvetés módosításáról szóló rendelet-tervezet az eredeti költségvetéssel azonos szerkezetben és tartalommal készül, ezáltal biztosítva a képviselő-testület részére az összehasonlíthatóságot.

(7)A képviselő-testület évente a költségvetési rendeletében dönt a polgármester, valamint az irányítása alatt működő önállóan gazdálkodó és működő, valamint önállóan működő költségvetési szervek vezetői részére biztosított a költségvetési kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítási jogról.

(8)A képviselő-testület ugyancsak a költségvetési rendeletében dönt a gazdálkodás során keletkezett átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről, a többletbevételek felhasználásáról, a folyószámlahitel kivételével a működési és beruházási hitelek finanszírozásának módjáról.

45. §

(1)A költségvetési évet követően a képviselő-testület zárszámadását rendeletben állapítja meg.

(2)A zárszámadás előkészítésére és előterjesztésére, a költségvetési rendeletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a zárszámadási rendelet-tervezetet az eredeti költségvetéssel, azonos tartalommal és szerkezettel kell elkészíteni az összehasonlíthatóság és átláthatóság érdekében.

46. §

A költségvetési tervkoncepció, költségvetési rendelet-tervezet, zárszámadási rendelet-tervezet benyújtási határidejére az Áht. rendelkezései az irányadóak.

A közös fenntartású költségvetési szervek gazdálkodása

47.§

A közös fenntartású költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat az 5. függelék tartalmazza.

Az önkormányzat vagyona

48. §

(1)A helyi önkormányzat vagyonára vonatkozó rendelkezéseket az Mötv. tartalmazza. A vagyonnal való gazdálkodás szabályait külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

(2)A képviselő-testület részére a zárszámadáshoz csatolt vagyonkimutatás felépítését a 249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet tartalmazza. A vagyonkimutatást a költségvetési szervekre külön-külön és az önkormányzattal összevontanis el kell készíteni, melynek tartalmát a 6/A. és 6/B. mellékletek tartalmazzák.

(3)A képviselő-testület a (2) bekezdésben meghatározottakon túl a vagyonkimutatás további részletezését nem írja elő.

(4)A helyi önkormányzat költségvetésének előterjesztésekor, illetve a zárszámadás előterjesztésekor be kell mutatni az Áht-ban foglalt kimutatásokat az alábbiak szerint:

a.Az összevont költségvetési mérleg tartalmát a 6. melléklet tartalmazza.

b. Az önkormányzat többéves kihatással járó döntéseinek számszerűsítését évenkénti bontásban, valamint összesítve, melynek tartalmát a 7. melléklet tartalmazza.

3. Az önkormányzat által adott közvetett támogatásokat a 8. melléklet: szerint a 368/2011. (XII.31.) Kormány rendeletben foglalt részletezettséggel kell bemutatni.

(5) A (4) bekezdésben meghatározottakon túl az önkormányzat zárszámadásának előterjesztésekor be kell mutatni a vagyonkimutatást a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

(6) Az önkormányzat szakfeladat rendjét a képviselő-testület határozattal hagyja jóvá.

Az önkormányzati gazdálkodás függetlenített belső ellenőrzése

49. §

(1)A helyi önkormányzat és költségvetési szerveinek belső pénzügyi ellenőrzéséről a Közép-Zalai Belső Ellenőrzési Társulás útján gondoskodik.

(2)A belső ellenőrzés az Áht-ban meghatározott tevékenység.

(3)A belső ellenőr tevékenysége során ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a (2) bekezdésben meghatározottakon túl a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 370/2011 (XII.231.) Kormányrendelet és a társulási megállapodás, belső ellenőrzési kézikönyv részére meghatároz.

(4)Az önkormányzat éves ellenőrzési tervének részét képezi az irányítása alatt működő költségvetési szervek éves ellenőrzési terve.

A felterjesztési jog

50. §

A helyi önkormányzat felterjesztési jogára vonatkozó rendelkezéseket az Mötv. tartalmazza.

Gellénháza, Gombosszeg, Iborfia, Lickóvadamos, Nagylengyel, Ormándlak,

Petrikeresztúr, Becsvölgye Községek

Önkormányzatai képviselő-testületeinek együttes ülése

51. §.

(1)Gellénháza, gombosszeg, Iborfia, Lickóvadamos, Nagylengyel, Ormándlak, Petrikeresztúr, Becsvölgye Községi Önkormányzatok együttes képviselő-testületi üléseit Gellénháza Községi Önkormányzat polgármestere hívja össze. Az ülés helyéről, időpontjáról Gellénháza község polgármestere állapodik me a Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozó önkormányzatok polgármestereivel.

(2)Az együttes képviselő-testületi ülés megtartásának időpontját az érintett települési önkormányzat polgármestere előzetesen egyeztetik. Az együttes képviselő-testületi ülésre a meghívót és az írásos előterjesztést az ülés előtt legalább 3 nappal korábban kell kiküldeni.

(3)Az együttes képviselő-testületi ülést Gellénháza Községi Önkormányzat polgármestere vezeti az ülés helyétől függően.

(4)Az együttes képviselő-testületi ülés összehívását bármely település polgármestere kezdeményezheti.

(5)Az együttes képviselő-testületi ülésről külön jegyzőkönyv készül, melyet valamennyi település polgármestere és a jegyző ír alá.

(6)Gellénháza, Gombosszeg, Iborfia, Lickóvadamos, Nagylengyel, Ormándlak, Petrikeresztúr, Becsvölgye Községi Önkormányzatok együttes testületi ülésein tanácskozási joggal a jegyző is részt vesz.

III. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

52. §

(1)A rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Petrikeresztúr község önkormányzata képviselő-testületének a 6/2011(V. 02.) önkormányzati rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatáról.

Petrikeresztúr, 2013. szeptember 4.

Gérczei Mónika                                                                                              Dr. Szemes Róbert

polgármester                                                                                                              jegyző

A rendelet kihirdetve:

Petrikeresztúr, 2013. szeptember 5.

Dr. Szemes Róbert

jegyző

1. függelék

Petrikeresztúri Község Önkormányzata képviselő-testületének

névsora

Gérczei Mónika polgármester

Meiszter János alpolgármester

Ács Ferenc képviselő

Béres Norbert képviselő

Kerkainé Domján Csilla képviselő

2. függelék.

Ügyrendi Szavazatszámláló Bizottság tagjai

Elnöke                                                            Kerkainé Domján Csilla

Tagjai:                                                Ács Ferenc

Béres Norbert

3. függelék

Polgármester ügyfélfogadási rendje

Keddi napokon                          16,30-órától    17,30-óráig.

4. függelék

Költségvetési rendelet elfogadásának eljárásrendje

1. az első fordulóban (koncepció) a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek, az önkormányzat kötelezően előírt és szabadon vállalt feladatainak alapos elemzése, helyzetfelmérése alapján összeállított gazdasági koncepciót kell a testület elé terjeszteni. A koncepcióban számításba kell venni a bevételi forrásokat, a források bővítésének lehetőségét, meg kell határozni a kiadási szükségleteket, azok gazdaságos, célszerű megoldásait, a szükségletek kielégítésének sorrendjét. Be kell mutatni a felmerült igényeket és ezek kielégítésének alternatíváit, változatait, továbbá fel kell mérni a várható döntések hatásait. A képviselő-testületek a költségvetési tervkoncepció tárgyalását megelőzően felülvizsgálják az önkormányzat bevételeit befolyásoló önkormányzati határozatokat és rendeleteket az önkormányzatok által ellátott feladatok módját és mértékét. (helyi adók, bérleti díjak, temetőfenntartói hozzájárulás, stb.)
2. A második fordulóban a költségvetési törvény által előírt részletezésben a rendelettervezetet tárgyalja a testület. Az önkormányzat költségvetési rendelet-tervezete egy változatban készül, de a tervezet több változatot is tartalmazhat. Több változatot akkor indokolt készíteni, ha az önkormányzat változtatást javasol a gazdaságos működés megvalósítása, a munkaerő kapacitás fokozott kihasználása, a létszámgazdálkodás és foglalkoztatási formák működés és üzemeltetés módja tekintetében. Ez esetben az önkormányzati döntések megalapozottsága érdekében a rendelet-tervezet elkészítésekor be kell mutatni a különböző döntések jövőre gyakorolt pénzügyi hatásait. A tervezet elsősorban a törvényben előirt kötelező önkormányzati feladatok megvalósítását, és a további, még vállalható önkormányzati feladatokat rögzíti. A költségvetés a bevételi forrásokat, a kiadásokat célok szerint tartalmazza. Tartalékot is kell képezni az esetleges forráskiesés, többletfeladat, áremelkedés fedezetére. A rendeletben szabályozni kell az évközi előirányzat­ módosítási hatáskör gyakorlását is.

5. függelék

A közös fenntartású költségvetési szervek gazdálkodására

vonatkozó szabályok

1. A hivatal az óvoda és a védőnői szolgálat költségvetési koncepciójáról, költségvetésének jóváhagyásáról, annak módosításáról, költségvetésének zárszámadásáról, a fenntartó önkormányzatok saját költségvetési rendeletüket, zárszámadásukat tárgyaló képviselő-testületi ülésük előtt együttes testületi ülésen döntenek.
2. Az intézmények tervkoncepciója, költségvetésének tervezete egy változatban készül.  A tervkoncepcióban be kell mutatni a várható állami támogatás összegét, a várható önkormányzati finanszírozás nagyságát, külön-külön önkormányzatonként, lakosságlétszám, illetve gyermeklétszám arányában. A tervkoncepció a fentieken túlmenően tartalmazza a tárgyév harmadik negyedévi teljesítési szintjét, a várható év végi teljesítést, valamint a következő évi kiemelt előirányzatok várható alakulását a költségvetési törvénytervezet és egyéb iránymutatások figyelembevételével. A költségvetési tervkoncepció nem tartalmazza a kiemelt előirányzatokon belüli rész-előirányzatok tervezett összegét.
3. Az intézmények költségvetési koncepciójának jóváhagyásakor az irányító és fenntartó szervek meghatározzák az általános és kötelezően érvényesítendő tervezési követelményeket, előírásokat. Iránymutatást adnak a bevételi és kiadási előirányzatok, valamint a létszám keretszámok tervezéséhez.
4. A költségvetési tervkoncepció elkészítésére az Aht., a 368/2011(XII.31).Kormányrendeletben, valamint a hivatal  fenntartására, működtetésére megkötött megállapodásban meghatározott határidők az irányadók.
5. A költségvetési tervkoncepcióban foglaltak figyelembevételével, valamint a tervkoncepció során hozott döntések figyelembevételével kerül összeállításra az intézmények költségvetési javaslata, melyet az intézményvezetőkkel a tárgyalást megelőzően egyeztetni kell. Az intézmények költségvetési javaslatának összeállításakor meg kell tervezni – az irányító, fenntartó szerv által meghatározott keretszámok alapján – mindazokat a bevételeket és kiadásokat, melyek feladataival, alapító okiratában meghatározott tevékenységével kapcsolatosak, jogszabályon alapulnak, szerződési, megállapodási kötelezettségen alapulnak, tapasztalatok alapján rendszeresen előfordulnak, eseti jelleggel, vagy egyébként várhatóak, eszközei hasznosításával függnek össze. A költségvetési kiadások és bevételek előirányzatainak kidolgozására 368/2011(XII.31).Kormányrendeletben meghatározott szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell.
6. Az intézmények költségvetésének fogadásáról a irányító, fenntartó szerv minősített többséggel hozott határozattal dönt, mely tartalmazza a tárgyévi költségvetés kiadási és bevételi előirányzatait, az alábbi kiemelt előirányzatonként:

Bevétel

Működési bevételek

- Saját bevétel

- Előző évi várható pénzmaradvány

- Fenntartó önkormányzatoktól kapott működési célú támogatás

Felhalmozási bevételek

  - Fenntartó önkormányzatoktól kapott felhalmozási célú támogatás

Kiadások

Működési kiadások

 -  Személyi juttatások

-  Munkaadót terhelő járulékok

-  Dologi kiadások

Felhalmozási kiadások

  - Beruházási kiadások

  - Felújítási kiadások

Engedélyezett létszám:

7. A közös fenntartású költségvetési szervek költségvetésének, zárszámadásának fenntartó önkormányzatok elé terjesztésére vonatkozó határidőket, további szabályokat a költségvetési szervek fenntartására és működtetésére megkötött megállapodások tartalmazzák.

1. melléklet

Zalaispa Hulladékgazdálkodási Társulásra átruházott

feladat- és hatáskörök

1.A képviselő-testület az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó, települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatás  ellátására irányuló feladatkörét, a Nyugat-Balaton és Zala folyó medence Nagytérségi Települési Szilárd Hulladékai Kezelésének Korszerű Megoldására létrehozott Önkormányzati Társulás által megalapított egyszemélyes gazdasági társaság részéről Önkormányzati Társulás Lenti és környéke hulladékgazdálkodásának fejlesztésére társulás megalakulásának időpontjában el nem látott feladatokra vonatkozóan, valamint a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás térségi szintű végzése céljából – gazdálkodó szervezet alapítására és vezetőjének kinevezésére irányuló hatáskörét, - az Ötv. 10. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - létrehozott Önkormányzati Társulásra – a továbbiakban Társulás – ruházza át.

2.A Társulás a meglévő szilárd és folyékony hulladékai szállítási, - kezelési, - ártalmatlanítási, - elhelyezési és hasznosítási, valamint szelektív hulladékgyűjtési rendszer fejlesztése és bővítése, valamint az ehhez szükséges gazdasági, pénzügyi és jogi előfeltételek biztosítása céljából gazdasági társaságot alapíthat.

3.A Társulás által az előbbiekben részletezett feladatok ellátása céljából alapítandógazdasági társaság, további gazdálkodó szervezetet nem alapíthat és gazdálkodó szervezetben részesedést nem szerezhet.

4.A Társulás kizárólagos tulajdonában álló, egyszemélyes gazdasági társaság alapítására és működésére, a gazdasági társaságokra vonatkozó általános szabályok mellett, az Áht.95-95/A.§-ai az irányadók.

2. melléklet

Ügyrendi-Szavazatszámláló Bizottság feladatai

1.Javaslatot tesz a polgármester illetményének emelésére, jutalmazására, illetőleg javaslatot tesz a polgármesterrel egyetértésben az alpolgármester illetményének emelésére, jutalmazására.

2.Ellátja a vonatkozó jogszabályok alapján a polgármester, illetve az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat,

3.Évente egyszer a vagyon-nyilatkozat tételre külön jogszabályban meghatározott határidő lejártát követő testületi ülésen a vagyon-nyilatkozat tételi kötelezettség teljesítéséről tájékoztatja a képviselő-testületet,

4.Megvizsgálja a képviselők összeférhetetlenségi ügyeit és erről jelentést készít a képviselő-testületnek.

3. melléklet

A Gellénházi Közös Önkormányzati Hivatal

Ügyrendje

Gellénháza, Gombosszeg, Iborfia, Lickóvadamos, Nagylengyel, Ormándlak, Petrikeresztúr, Becsvölgye települési önkormányzatok az Mötv-ben, valamint az ágazati meghatározott feladatok ellátására egységes hivatalt, tartanak fenn.

A hivatal székhelye, elnevezése: Gellénházi Közös Önkormányzati Hivatal

Címe:            8981. Gellénháza, Kossuth u. 21.

A hivatal állandó kirendeltségének elnevezése: Gellénházi Közös Önkormányzati Hivatal Becsvölgyei Kirendeltsége

Címe:          8985 Becsvölgye, Kopácsai u. 53.

A hivatal bélyegzőjének felirata: Gellénházi Közös Önkormányzati Hivatal

Gellénháza

Gellénházi Közös Önkormányzati Hivatal Becsvölgyei Kirendeltsége

A hivatal illetékességi területe:

Gellénháza, Gombosszeg, Iborfia, Lickóvadamos, Nagylengyel, Ormándlak, Petrikeresztúr, Becsvölgye Községi Önkormányzat közigazgatási területére terjed ki.

I.

A jegyző, aljegyző kinevezése, jogállása, a hivatal szervezete.

1. A jegyző és az aljegyző kinevezésére vonatkozó szabályokat a Mötv. és a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény tartalmazza.

2.A jegyző, feladatait az Mötv. és az ágazati jogszabályok tartalmazzák.

A jegyző vezeti a közös önkormányzati hivatalt. A jegyző gyakorolja a munkáltatói jogokat a közös önkormányzati hivatalban dolgozó köztisztviselők, munkavállalók tekintetében, azzal, hogy a székhelyhivatalban dolgozó köztisztviselők, alkalmazottak bérezéséhez, kinevezéséhez, vezetői megbízásához, felmentéséhez, vezetői megbízásának visszavonásához és jutalmazásához Gellénháza Község polgármesterének egyetértése szükséges.

2. A hivatal becsvölgyei kirendeltségét is a jegyző vezeti. a kirendeltségen  dolgozó köztisztviselők, alkalmazottak bérezéséhez, kinevezéséhez, vezetői megbízásához, felmentéséhez, vezetői megbízásának visszavonásához és jutalmazásához Becsvölgye Község polgármesterének egyetértése szükséges.

II.

A hivatal feladata, hatásköre, illetékessége

A hivatal feladatait az Mötv. és az ágazati jogszabályok tartalmazzák, melyeket a hivatal a fenntartó önkormányzatokra kiterjedően lát el.

III.

A hivatal szervezete.

1. A közös hivatal engedélyezett létszáma:                                              11,5 fő

-ebből:

- Vezetők száma:                    1 fő

-jegyző:                                                       1 fő

-ügyintézők létszáma:               9,5 fő

2. A hivatal szervezeti felépítése:

Székhelyhivatal

Jegyző (vezető) :                                1 fő

Igazgatási csoport:                                 3 fő

Az igazgatási csoporton belül dolgozó köztisztviselők ellátják az alábbi ügykörökön, ágazatokon belül jelentkező feladatokat:

- képviselő-testületek üléseinek előkészítése, ülések ügyviteli teendőinek ellátása

- belügyi igazgatás (pl. anyakönyvi igazgatás, népesség, lakcím-nyilvántartás, stb)

- építésügyi, területfejlesztési, településfejlesztési feladatok,

- egészségügyi feladatok,

- szociálpolitika, gyámügyi igazgatás,

- egyéb igazgatási feladatok,

- földművelésügyi igazgatás,

- honvédelmi igazgatás,

- igazságügyi feladatok,

- ipari és kereskedelmi igazgatás,

- közlekedési, hírközlési és vízügyi igazgatás,

- köznevelési feladatok,

- munkaügyi, munkavédelmi, tűzvédelmi igazgatás,

- iratkezelési feladatok,

- az igazgatási feladatokhoz kapcsolódó nyilvántartások vezetése, adatszolgáltatási kötelezettség teljesítés,

Pénzügyi csoport:                                 3 fő

A pénzügyi csoporton belüli ügyintézők a hivatal valamint Gellénháza, Gombosszeg, Iborfia, Lickóvadamos, Nagylengyel, Ormándlak, Petrikeresztúr községek önkormányzatai valamint az általuk fenntartott, irányításuk alatt működő költségvetési szervek vonatkozásában ellátják az alábbi gazdálkodással összefüggő feladatokat:

- költségvetés tervezése,

- előirányzat felhasználás,

- előirányzat módosítás,

- üzemeltetés,

- fenntartással, működtetéssel, beruházással, a vagyon nyilvántartásával, hasznosításával,

- könyvvezetéssel, beszámolási kötelezettséggel,

- pénzkezeléssel,

- adóügyi igazgatással,

- adatszolgáltatással,

- intézményi munkaügyi információs rendszer működtetésével

- önkormányzatok fejlesztési célkitűzéseihez kapcsolódó pályázatok figyelése, elkészítése, külsős pályázatíró esetén a pályázatkészítéshez adatszolgáltatás,

- pályázatokkal történő elszámolás,

Hivatal Becsvölgyei Kirendeltsége

Igazgatási csoport:                                 1 fő

Az igazgatási csoporton belül dolgozó köztisztviselő ellátja az alábbi ügykörökön, ágazatokon belül jelentkező feladatokat:

- belügyi igazgatás (pl. anyakönyvi igazgatás, népesség-nyilvántartás, választás, stb.),

- építésügyi, területfejlesztési, településfejlesztési feladatok,

- egészségügyi feladatok,

- szociálpolitika, gyámügyi igazgatás,

- egyéb igazgatási  feladatok,

- földművelésügyi igazgatás,

- honvédelmi igazgatás,

- igazságügyi feladatok,

- ipari és kereskedelmi igazgatás,

- közlekedési, hírközlési és vízügyi igazgatás,

- köznevelési feladatok,

- munkaügyi, munkavédelmi, tűzvédelmi igazgatás,

- iratkezelési feladatok.

Pénzügyi csoport:                                 1,5 fő

A pénzügyi csoporton belüli ügyintézők Becsvölgye Község Önkormányzata valamint az általa fenntartott, irányításuk alatt működő költségvetési szervek vonatkozásában ellátják az alábbi gazdálkodással összefüggő feladatokat:

- költségvetés tervezése,

- előirányzat felhasználás,

- előirányzat módosítás,

- üzemeltetés,

- fenntartással, működtetéssel, beruházással, a vagyon nyilvántartásával, hasznosításával,

- könyvvezetéssel, beszámolási kötelezettséggel,

- pénzkezeléssel,

- adóügyi igazgatással,

- adatszolgáltatással,

- intézményi munkaügyi információs rendszer működtetése.

A pénzügyi csoporton belül a gazdálkodással összefüggő feladatok részletezését a hivatal SzMSz-e, valamint gazdasági ügyrendje, valamint a munkaköri leírások tartalmazzák részletesen a vonatkozó jogszabályi előírások figyelembevételével.

1. A dolgozók a feladatukat felkészülten, a jogszabályok ismeretében gyors és egyszerű eljárással teljesítik. Az eljárások során a köztisztviselők kötelesek a titokvédelmi szabályokat betartani.
2. A köztisztviselők munkaköri leírása a kinevezési okmány mellékletét képezi.
3. A köztisztviselők munkáját közvetlenül a jegyző, irányítja.
4. A hivatalt létrehozó települések polgármesterei a dolgozók irányában utasítással nem rendelkeznek.

IV.

A hivatal munkarendje

1. A hivatal ügyfélfogadása:

Gellénháza székhelytelepülésen :

Hétfőtől csütörtökig 7,30-tól            12,00-ig,            12,30-tól            16,00 óráig,

Pénteken: 7,30-órától            12,00-óráig,               12,30-tól            13,30-ig.

Gombosszeg                   keddi napokon            17,30 órától – 18,30 óráig

Iborfia                           keddi napokon            14,00 órától – 14,30 óráig

Lickóvadamos            keddi napokon            10,30 órától – 11,30 óráig

Nagylengyel                    keddi napokon            15,00 órától – 16,00 óráig

Ormándlak                      csütörtöki napokon            09,00 órától – 10,00 óráig

Petrikeresztúr                 keddi napokon            16,30 órától – 17,30 óráig

Becsvölgyei Kirendeltségen:

Hétfőtől csütörtökig            7,30-tól 12,00-ig,                    12,30-tól            16,00 óráig,

Pénteken:                       8,00-tól 12,00-ig,                    12,30-tól            14,00-óráig.

A munkarendtől eltérő munkaidő kezdését és a befejezését a jegyző engedélyezheti.

A pontos munkakezdés érdekében a dolgozók kötelesek a munkakezdés előtt 5 perccel a hivatalban megjelenni és a munkára előkészülni.

2. Munkaidőn kívül, illetve heti pihenőnapon is el kell látni az alábbi feladatokat:

házasságkötés, névadás, polgári gyászszertartás, a 1997. évi C. törvény hatálya alá tartozó választás, népszavazás, népi kezdeményezés, valamint  képviselő-testületi üléseken részvétel.

3. Kiküldetés illetve külszolgálat teljesítése a jegyző engedélyével történhet.

4. A kiküldetés során felmerült költségeket – utazás, szállás, napidíj - kifizetni csak a jegyző engedélyével lehet.

5. A munkaidő alatti eltávozásra az alábbiak az irányadók:

a hivatal dolgozói a jegyzőnek, illetve távollétében a helyettesítéssel megbízott személynek jelentik be eltávozásukat.

6. A székhely hivatal esetén a jegyző Gellénháza polgármesterének, a kirendeltség esetén Becsvölgye Polgármesterének jelenti be a dolgozó eltávozását,

• a hivatal dolgozói szabadságolási kérelmüket a székhelyhivatal esetén a jegyzőnek, a becsvölgyei kirendeltség esetén a jegyzőnek, akadályoztatás esetén a helyettesítéssel megbízott személynek jelentik be,
• a szabadság ideje alatt is biztosítani kell, hogy belső szervezeti egységenként legalább 1 fő ügyintéző az ügyfelek rendelkezésére álljon,
• a jegyző a dolgozók tevékenységét utasításokkal szabályozza, amelyek kötelező érvényűek,
• a dolgozók a kapott utasítást kötelesek végrehajtani,
• kötelessége a dolgozónak a szolgálati út betartása, utasítást csak a jegyzőtől, a vezető távollétében a helyettesítéssel megbízott személytől fogadhat el,
• a köztisztviselők munkavégzésére vonatkozó egyéb szabályokat a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011.évi CXCIX. törvény tartalmazza.

7. A jegyző munkáltató jogkörében:

Gyakorolja a hivatal köztisztviselői felett a munkáltatói jogokat. (a székhelyhivatal esetében Gellénháza község polgármesterének egyetértésével, a kirendeltség esetében Becsvölgye község polgármesterének egyetértésével kinevezi, felmenti a köztisztviselőket, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011.évi CXCIX. törvényben foglaltak figyelembevételével, stb.)

• megállapítja a köztisztviselők illetményét,
• végzi munkájuk értékelését, minősítését, meghatározza a teljesítményértékelés alapjául szolgáló feladatokat és értékeli a teljesítményüket.
• a székhely hivatalban dolgozók jutalmazásához Gellénháza polgármesterének egyetértése szükséges,
• a kirendeltségen dolgozók jutalmazásához Becsvölgye polgármeserének egyetértése szükséges.

8. A hivatali munka végzése során a köztisztviselők a jogszabályi feltéteknek megfelelően, a legjobb tudásuk szerint, udvarias magatartással kötelesek a lakosság ügyeit intézni.

V.

Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörök:

Székhelyhivatal

A képviselő-testület a 2007. CLII. Törvényben kapott felhatalmazás alapján az alábbi munkakörökre írja elő a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget:

V.

Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörök:

Becsvölgyei Kirendeltség

A képviselő-testület a 2007. CLII. Törvényben kapott felhatalmazás alapján az alábbi munkakörökre írja elő a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget:

VI.

Képzettségi pótlékra jogosító munkakörök és képzettségek

A képviselő-testület a 2011.évi CXCIX.törvény 142 §, valamint a 249/2012(VIII.31.)Kormányrendelet 2 § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a hivatalban a képzettségi pótlékra jogosító munkaköröket és képzettségeket az alábbiak szerint állapítja meg:

VII.

Vegyes rendelkezések

1.Az ügyrendben nem szabályozott kérdésekben a hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában, Gazdasági Ügyrendben, Számviteli politikában, iratkezelési, közszolgálati szabályzatában, közszolgálati adatvédelmi szabályzatában, gépjármű üzemeltetési szabályzatában foglaltak az irányadók.

2.A hivatal Ügyrendjét az Önkormányzatok Képviselő-testületei a Szervezeti és Működési Szabályzatuk mellékleteként jóváhagyták.

Gellénháza, 2013. …………….

Dr. Szemes Róbert

jegyző

4. melléklet

A polgármesterre átruházott hatáskörök

• Dönt az újszülöttek családjának támogatásáról,
• Dönt átmeneti segélykérelem megállapításáról,
• Megállapítja a temetési segélyt, és gondoskodik a köztemetésről,
• Engedélyezi a közterület használatát, elbírálja az ezzel kapcsolatos kérelmeket.

5. melléklet

Megállapodás az egyetértési jog gyakorlásáról

A MÖTV.  81.§ (4) bekezdésére figyelemmel Gellénháza, Gombosszeg, Iborfia, Lickóvadamos, Nagylengyel, Ormándlak, Petrikeresztúr, Becsvölgye Községi Önkormányzatok polgármesterei megállapodnak abban, hogy:

1. a Gellénházi Közös Önkormányzati Hivatal székhelyhivatalában dolgozó köztisztviselők kinevezéséhez, bérezéséhez, vezetői megbízásához, felmentéséhez, vezetői megbízásának visszavonásához és jutalmazásához Gellénháza Községi Önkormányzat polgármesterének egyetértésese szükséges,

2. a Gellénházi Közös Önkormányzati Hivatal Becsvölgyei Kirendeltségén dolgozó köztisztviselők kinevezéséhez, bérezéséhez, vezetői megbízásához, felmentéséhez, vezetői megbízásának visszavonásához és jutalmazásához Becsvölgye  Községi Önkormányzat polgármesterének egyetértésese szükséges.

Gellénháza, 2013. ………………

Farkas Imréné                                                                                                Török Zoltán

Gellénáza polgármester                                                              Gombosszeg polgármester

Lakatos József                                                                         Gombóczné Török Ildikó

Iborfia polgármester                                                              Lickóvadamos polgármester

Scheiber Ildikó                                                                                      Méry Zoltán

Nagylengyel polgármester                                                              Ormándlak polgármester

Gérczei Mónika                                                                                              Magai Ágota

Petrikeresztúr polgármester                                                  Becsvölgye polgármester

6/A. melléklet

6/B. melléklet

7.melléklet

8 melléklet