Kiskutas község képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az „Épített környezet alakításáról és védelméről” szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Étv.) 6. §-ában kapott felhatalmazás alapján – az „Országos Településrendezési és Építési Követelményekről” szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendeletet (továbbiakban OTÉK), és a 2003. évi XXVI. törvényt az „Országos Területrendezési Tervről” figyelembe véve – az alábbi rendeletet alkotja:

I. FEJEZET

1. §

Általános előírások

​(1)  A rendelet hatálya Kiskutas község közigazgatási területére terjed ki.

(2)  A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket alakítani, építési és bontási tevékenységet folytatni, épület, építmény rendeltetését megváltoztatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni - az általános érvényű jogszabályok mellett - e rendelet előírásainak és a rendelet elválaszthatatlan részét képező, a HÜBNER Tervező KFT 22/2005. munkaszámú dokumentációjának KSZT-1, BSZT-1 (1. és 2. sz. melléklet) rajzszámú, valamint a Konfer Plan Bt. által 1/2009. munkaszám alatt készített (3. sz. melléklet) Szabályozási Terveknek megfelelően szabad.

(3)  Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben az OTÉK és egyéb magasabb rendű jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

(4)  Jelen rendelet

a)        1. sz. melléklete: Kiskutas Belterület Szabályozási Terv (BSZT-1) – Hübner Kft.

b)       2. sz. melléklete: Kiskutas Külterületi Szabályozási Terve (KSZT-1) – Hübner Kft.

c)        3. sz. melléklete: Szabályozási terv módosítás Kiskutas község déli területrészére (1/2009.) – Konfer Plan Bt.

d)       1. sz. függeléke: Állattartó létesítményekre vonatkozó előírások

e)        2. sz. függeléke: Helyi műemlékek

f)        3. sz. függeléke: Helyi védelemben részesült építmények

2. §

A telekalakítás és az építés szabályai

(1)    Amennyiben telekalakításra kizárólag valamely közterület rendezése céljából kerül sor, a telekalakítás akkor is engedélyezhető, ha a közterülettel érintkező telkek valamelyike a telekalakítást követően már nem lesz a rá vonatkozó övezeti előírásoknak megfeleltethető méretű (szélességű vagy nagyságú). Az így keletkező telek beépítése az övezet többi előírásainak betartásával engedélyezhető.

(2)     Azokon a területeken, ahol a terület-felhasználás a jelenlegi művelési ágtól eltérően megváltozik, a telekalakítás és az építés a változásnak megfelelően engedélyezhető. A telekalakítás megkezdéséig a jelenlegi művelési ág fenntartható és a művelés tovább folytatható.

(3)     Nyeles telek kialakítása kizárólag meglévő telek feltárása érdekében engedélyezhető, amennyiben másként sem közterületről, sem magánútról nem lenne megközelíthető. Nyeles telek esetében az előkert mindig a teleknyúlvány felől értendő, a nyúlvány beszámítása nélkül.

(4)     

(5)     Meglévő épület a telek méretétől függetlenül felújítható és bővíthető, a többi vonatkozó övezeti előírás betartása mellett. Meglévő épület elbontása utáni új épület építésekor az övezetben előírt paraméterek betartása – a telekre vonatkozók kivételével - kötelező.

(6)     Az épület elhelyezését talajmechanikai vizsgálatokkal kell alátámasztani a külön jogszabályban meghatározott eseteken túlmenően azokban az esetekben is, amikor a lakosság, a tervező vagy az Önkormányzat kedvezőtlen, az altalajjal összefüggő jelenségeket észlel.

(7)     Állattartó épület építésének engedélyezési eljárásánál a vonatkozó önkormányzati rendeletben megfogalmazott külön feltételrendszer meglétét is vizsgálni kell.

(8)     Terepszint alatti építmény:

a.)       csak az építési helyen belül helyezhető el,

b.)      közterületet, idegen telket, meglévő építményeket hatásterületével nem veszélyeztetheti.

3. §

Az állattartó épületek elhelyezésére, kialakítására vonatkozó szabályok lakóterületen

(1)     Állattartó épület ott létesíthető, ahol az állattartásról szóló külön önkormányzati rendelet ezt lehetővé teszi.

(2)     A meglévő gazdasági épületek állattartási épületté történő átalakítási, bővítési munkái is építési engedélyhez kötöttek.

(3)     Az állattartó épületek elhelyezésekor és telepek létesítésekor betartandó legkisebb távolságok és védőtávolságok vonatkozásában a hatályos jogszabályban foglaltakat kell figyelembe venni (lásd: 1. sz. függelék).

II. FEJEZET

4. §

Településszerkezet, területfelhasználás

(1)     A település közigazgatási területének

a)        Beépítésre szánt területei:

- Falusias lakóterület -                                             Lf

- Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület - Gksz

- Különleges terület -                                                K

b)       Beépítésre nem szánt területei:

- Közlekedési- és közműelhelyezési terület -             Kö

- Zöldterület -                                                          Z

- Általános mezőgazdasági terület -                          Má

- Kertes mezőgazdasági terület-                               Mk

- Vízgazdálkodási terület-                                         V

                       - Erdőterület-                                                           Eg (gazdasági)

(2)      A beépítésre szánt ill. beépítésre nem szánt területek építési övezeteinek ill. övezeteinek lehatárolását jelen rendelet 1., 2. és 3. sz. mellékleteként csatolt Szabályozási tervlapok tartalmazzák.

(3)     A község belterületét növelni a szabályozási terven jelölt területtel, a tényleges felhasználás szándékának testületi határozattal történő megerősítését követően lehet.

a)        A tervezett belterület bővítés az igények ismeretében ütemezetten történhet.

5. § 

Védőterületek

6. § 

Lf jelű falusias lakóövezetek

      (1)     Falusias lakóövezet a Szabályozási terven jelölt. Az övezetben elhelyezhető:

a)        legfeljebb kétlakásos lakóépület,

b)       mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény,

c)        kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

d)       kézműipari építmény,

e)        helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

f)        sportépítmény.

(2)     Falusias lakóövezetben csak a következő melléképítmények helyezhetők el:

a)        közműbecsatlakozási műtárgy,

b)       közműpótló műtárgy,

c)        hulladéktartály tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal, 1,5 m² alapterülettel),

d)       kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,

e)        kerti épített tűzrakóhely, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,

f)        kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel,

g)       állatkifutó, trágyatároló, komposztáló,

h)       kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,

i)         szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop.

(3)     A falusias lakóterületen elhelyezhető gazdasági célt szolgáló épületekre – mező- és erdőgazdasági építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, kézműipari építmény – vonatkozó szabályok: a gazdálkodási célú épület – ha a telken lakóépület is van – nem lehet nagyobb az építési telek méretének 15%-ánál. A lakótelek beépítettsége a gazdálkodás építményeivel együtt sem lehet nagyobb az övezetekre vonatkozó mértéknél. Gazdálkodás céljára elsősorban a meglévő gazdasági épületeket kell felhasználni. A meglévő gazdasági épület felhasználásakor állattartó épület esetében a lakóépülettel esetleg meglévő közvetlen kapcsolatot meg kell szüntetni, a gazdasági épület telekhatáron álló – vagy csorgóközzel a telekhatáron álló – épületrészén – falán, tűzfalán – a telekhatárra néző nyílást, természetes, vagy mesterséges szellőző berendezést meg kell szüntetni. A gazdálkodás célját szolgáló épület a községben kialakult oldalhatáron álló beépítésnek megfelelően oldalhatáron, illetve csorgóközzel az oldalhatárra helyezhető el.

(4)     Falusias lakóövezetekre vonatkozó előírások:

O – oldalhatáron álló

Sz – szabadonálló

* - a magassági korlátozás nem vonatkozik az igazgatási, az oktatási, az egyházi és a szálláshely szolgáltató épületekre. Ezek építménymagassága legfeljebb 7,5 méter lehet.

(5)     Falusias lakóövezetben legfeljebb kettő telek vonható össze.

(6)     Oldalhatáron álló beépítés esetében (Lf-1 és Lf-2 övezetek) az építési hely egyik határvonala a telek azon oldalhatára, ami az építés helye szerinti utcaszakaszon belül (amennyiben lehetséges 5-5 beépített telek jobbra és balra) a meglévő épületek elhelyezéséből adódóan a legjellemzőbb, vagy az északi.

(7)     Falusias lakóövezetben:

a)        az előkert legkisebb mérete nem lehet kisebb az engedélyezendő épület telkével közvetlenül szomszédos telkeken elhelyezett épületek meglévő legkisebb előkertjénél vagy 5,0 méternél;

b)       az oldalkert legkisebb méretét az OTÉK szabályozza;

c)        a hátsókert mérete nem lehet kisebb sem a hátsókertre néző homlokzat tényleges építménymagasságának mértékénél, sem 6,0 m-nél.

(8)     Az építményeket a következők szerint kell kialakítani:

a)        A területen a kialakult egységes karakter megőrzése érdekében csak olyan építmények építhetők, amelyek illeszkednek a terület történeti hagyományaihoz, a beépítés karakteréhez, a telek adottságaihoz, valamint a rendeltetésük követelményeihez. A tetőformát, a tető hajlásszögét, a tetőfedés anyagát, az épület tömegformálását a környezethez illeszkedve kell kialakítani, illetve megválasztani.

b)       A tetőhéjazat cserép, vagy cserép jellegű, a környezethez illeszkedő színezésű legyen.

c)        Az Lf-3 jelű építési övezetben lapos és zöld tető is létesíthető.

d)       Lakóépülettől különálló épület (gazdasági épület) – kialakult állapot kivételével – legfeljebb 4,0 m építménymagasságú, a helyi hagyományoknak megfelelő kialakítású, anyaghasználatú lehet.

(9)     A falusias lakóövezetek telkeit teljes közművesítéssel kell ellátni.

(10)     Az egyes telkek rendeltetésének megfelelően a szükséges számú gépkocsik elhelyezését saját telken belül kell megoldani.

7. § 

Gksz jelű Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezet

​

(1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezetben elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek helyezhetők el, úgymint:

a)        mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,

b)       a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,

c)        igazgatási, egyéb irodaépület,

d)       parkolóház, üzemanyagtöltő,

e)        sportépítmény,

melyek nem tartoznak sem az egységes környezethasználati engedély, sem a környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek listájába. Elsősorban olyan tevékenységek végezhetők, melyekhez védelmi övezet kialakítása nem szükséges.

(2) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezetben az OTÉK vonatkozó előírásainak figyelembe vételével kivételesen elhelyezhető:

a)        egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

b)       egyéb közösségi szórakoztató épület.

(3) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezetet telkeit teljes közművesítéssel kell ellátni.

(4) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezetre vonatkozó előírások:

o – oldalhatáron álló

Az egyes telkek rendeltetésének megfelelően a szükséges számú gépkocsik elhelyezését saját telken belül kell megoldani.

8. § 

K-T jelű Temetkezési célú különleges övezet (temető)

​

(1) A Temetkezési célú különleges övezetre vonatkozó előírások:

SZ – szabadon álló

K – kialakult

*- az építménymagasság a telek rendeltetésével összefüggő toronyszerű épületekre (kápolna, harangláb, harangtorony) nem vonatkozik. Ezek az építmények magasabb építménymagassággal készülhetnek.

Az előkert mérete 5,0 méternél, az oldal- és hátsókert mérete 6,0 méternél kevesebb nem lehet.

A temető területén csak sírhelyek, urnafal, valamint a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények létesíthetők.

A temető szabad felületeit fásítani kell.

A temető rendeltetésszerű működéséhez szükséges számú parkolóhelyeket a telekkel szomszédos közterületen belül kell biztosítani.

A teleknagyságnál jelzett „K” kialakult állapot azt jelenti, hogy az övezetben a meglévő, illetve a Szabályozási Terven jelölt telekegyesítéssel létrejövő új telek osztása nem engedélyezhető.

9. § 

K-Sp jelű Különleges övezet (sportpálya)

(1) A K-Sp jelű Különleges övezetre vonatkozó előírások:

SZ – szabadon álló

K – kialakult

Legalább részleges közművesítettség szükséges.

Az előkert mérete 3,0 méternél, az oldal- és hátsókert mérete 6,0 méternél kevesebb nem lehet.

A sportpálya területén sportlétesítmények, valamint a területet használók ellátását szolgáló 1 db épület építhető, amin belül szociális-egészségügyi, kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató funkciók helyezhetők el.

A sporttevékenységből adódó parkolási lehetőséget saját telken belül vagy a szomszédos közterületen kell biztosítani.

A teleknagyságnál jelzett „K” kialakult állapot azt jelenti, hogy az övezetben a meglévő, illetve a Szabályozási Terven jelölt telekegyesítéssel létrejövő új telek osztása nem engedélyezhető.

Terepszint alatti építmény kizárólag a (4) bekezdésben leírt épület bruttó alapterületén belül helyezhető el.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

10. §

KÖ jelű Közlekedési, közmű elhelyezési övezet

(1)     Az övezet az országos és a helyi közutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével -, a járdák, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2)     Közlekedési övezetben elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló:

a)        közlekedési építmények,

b)       kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület (ha ezek az épületek ténylegesen a közlekedési - =építési – területen belül kerülnek elhelyezésre, nem kell külön építési telket kialakítani).

(3)     A közúti közlekedési övezetben lévő területek rendeltetésszerű, korlátozás nélküli szabad használatát biztosítani kell.

(4)     Az utak mentén fasorok ültetendők – külterületen legalább 8 m tőtávolsággal vagy ligetszerűen -, a meglévő fasorok, fás bozótok csak engedéllyel vághatók ki abban az esetben, ha azt a fás növény állapota, vagy a közlekedés biztonsága (pl.: kilátás, rálátás csökkenése) indokolttá teszi.

(5)     Az újonnan kialakítandó utak szélességi mérete a Szabályozási terven jelölt, aminél kisebb nem lehet. új dűlőút minimális szabályozási szélessége 8,0 m.

(6)     A belterületi utak kereszteződéseiben a látási háromszöget a Szabályozási Tervnek megfelelően meg kell valósítani és szabadon kell hagyni.

(7)     A 7404 j. összekötő út külterületi szakaszai mellett az út tengelyétől mért 50-50 méter távolságon belül épület nem helyezhető el. Ez alól a közútkezelő előzetes hozzájárulása alapján felmentés kérhető a Zala Megyei Közlekedési Felügyelettől.

(8)     Új közműveket és létesítményeit közterületen, közforgalom számára megnyitott magánúton kell elhelyezni, ettől eltérő esetben szolgalmi vagy vezetékjog bejegyzéssel kell a hálózat és létesítményei részére területet biztosítani.

(9)     Ha a meglévő közművezetékek és közműlétesítmények közterületi kiszabályozása nem oldható meg, akkor szolgalmi jog bejegyzésével kell a helyüket biztosítani. A nem közterületen lefektetett közművezetékek védőtávolságán belül épület, építmény nem építhető, a talaj 30 cm-nél mélyebb művelése tilos.

(10)  Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az ésszerű közterület-használatra, a településképi megjelenítésre, a környezetvédelmi (zaj, rezgés, szag) és az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

(11)  A közutak felsorolása:

(12)  A település területén a telkek megközelítésére szolgáló magánutakat - a közszolgálati járművekkel történő megközelíthetőség biztosítása érdekében – az egyéb utakra vonatkozó paraméterekkel kell kialakítani.

11. §

Eg jelű Gazdasági erdőövezet

​

(1)     A Szabályozási terven jelölt erdőterületek gazdasági erdőterületek. Más övezetbe sorolásuk csak a Szabályozási terv módosításával lehetséges.

(2)     A 100 000 m²-t (10 ha) meghaladó területnagyságú telken legfeljebb 0,5 %-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.

(3)     Szálláshely szolgáltató épület (vadászház, erdészház) nettó 300 m2 alapterülettel készülhet, az építménymagasság az 7,5 m-t nem haladhatja meg. Az épületeket, építményeket tájba illő formában kell kialakítani: könnyűszerkezetes, fémborítású csarnok nem kivitelezhető az övezetben. Az épületek a térség építési hagyományainak megfelelően egyszerű tömegű, 30-45° hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedett kialakításúak lehetnek.

(4)     Az építményeket szabadonállóan kell elhelyezni a következők szerint:

az előkert nagysága legalább 10,0 méter legyen;

az oldalkert nem lehet kisebb az övezetben előírt legnagyobb építménymagasság felénél;

a hátsókert nem lehet kisebb 15,0 méternél.

(5)     Erdőtelepítésnél, fasorok létesítésénél elsősorban a tájra jellemző, őshonos, hosszú életű fafajokat kell alkalmazni.

(6)     Gazdasági erdő övezetbe sorolt, de nem erdő művelési ágú földrészletek esetében építési tevékenységet folytatni csak a jelen §-ban megállapított paraméterek megtartása mellett lehet.

12. §

Z jelű Zöldövezetek

(1) Zöldövezetbe tartoznak a Z-kp jelű közpark, valamint a Z-ar jelű korlátozott használatú park. A Z-kp jelű közparkot külön kertépítészeti terv alapján kell kialakítani és fenntartani. Az övezetben épületet elhelyezni nem lehet, ugyanis funkcióját tekintve a temető védőövezete.

(2) A Z-ar jelű Park-arborétum övezetre vonatkozó előírások:

SZ – szabadon álló

K – kialakult

A Z-ar övezetre vonatkozó részletes előírások:

Az övezetben csak a terület használatához és üzemeltetéshez szükséges épületek helyezhetők el.

Az arborétum területére, a vízfelület, valamint az építmények elhelyezésére részletes környezetalakítási és kertépítészeti terv készítendő.

A területen megvalósítandó létesítmény építési engedély köteles az épületnek a megfelelő építészeti minősége, tájba illesztése érdekében a környezetalakítási -, kertépítészeti - és építészeti engedélyezési terveket a Területi Tervtanácson be kell mutatni.

Az övezet területének max. 15%-án vízfelület létesíthető.

Legalább hiányos közművesítettség szükséges.

Az előkert mérete 10,0 méternél, az oldal- és hátsókert mérete 6,0 méternél kevesebb nem lehet.

A teleknagyságnál jelzett „K” kialakult állapot azt jelenti, hogy az övezetben a meglévő telek osztása nem engedélyezhető.

Terepszint alatti építmény kizárólag az a) pontban leírt épület bruttó alapterületén belül helyezhető el.

13. §

Má jelű Általános mezőgazdasági övezetek

(1)     Általános mezőgazdasági övezetekbe sorolandó a Szabályozási terven jelölt Má-0 (gyep művelési ágú) és az Má-1 (szántó művelési ágú) jelű övezetek.

(2)     Általános mezőgazdasági területen az OTÉK 29.§ előírásai szerint lehet építményt elhelyezni azzal a kitétellel, hogy építmény a 720 m²-t meghaladó nagyságú telken legfeljebb 5 %-os beépítettséggel helyezhető el.

(3)     Az övezetekben az új épületeket, építményeket az alábbiaknak megfelelően kell elhelyezni és kialakítani:

a)        az építmények a szabadonálló beépítési módnak megfelelően helyezhetők el;

b)       az előkert mérete legalább 10,0 m legyen;

c)        az oldal- és hátsókert mérete nem lehet kisebb sem 6,0 méternél, sem az oldal- ill. hátsókertre néző homlokzat tényleges építménymagasságánál;

d)       az épület kialakítására vonatkozóan a helyi sajátosságokat, a környező lakóépületeket és a tájba illesztést figyelembe kell venni.

e)        a belterület határáról látszó telephelyek esetében - az épületek tájba illesztése érdekében – az építmények környékére többszintű őshonos növényzetet kell telepíteni. A fásítás a telken építendő első épületre vonatkozó használatba vételi engedély megadásának a feltétele.

f)        Épület a telek megközelítését szolgáló út tengelyétől minimum 10,00 m-re helyezhető el.

g)       az építménymagasság a 7,5 m-t nem haladhatja meg. A legnagyobb építménymagasság értékét indokolt esetben meghaladhatja a technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, stb) magassága. Az indokoltságot az építési hatóság bírálja el.

(4)     Erdő művelési ágú földrészletre, alrészletre irányuló építési szándék esetén jelen rendelet gazdasági erdő övezetre vonatkozó előírásait kell alkalmazni.

(5)     A gyep, rét, legelő művelési ágú területeket érintő művelési ág változtatási, telekalakítási és építési engedélyezési eljárásokba az illetékes természetvédelmi hatóságot szakhatóságként be kell vonni.

14. §

Mk Kertes mezőgazdasági övezet

(1)     A Kertes mezőgazdasági övezet hatálya alá a község meglévő, volt zártkerti ingatlanjai tartoznak – a közterületek kivételével.

(2)     Az övezet a szabályozási terv által jelölt területeken kívül nem növelhető.

(3)     Az Mk jelű területen a családi szükséglet mértékét meghaladó állat tartására szolgáló építmény nem építhető.

(4)     Kertes mezőgazdasági övezetben épületet elhelyezni csak a 800 m² területnagyságot meghaladó, lszőlő vagy gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott telken, legfeljebb 3 %-os beépítettséggel elsősorban a tárolás célját szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince), valamint közműpótló berendezés helyezhető el.

(5)     A szomszédos telektől olyan távolságokat kell tartani, hogy az elhelyezni kívánt épület mellékfunkciói (pl. pince földdombja, épület körüli víztelenítés, stb.) a szomszédos telkek használatát ne zavarják.

(6)     Az övezetben lakóépület nem építhető.

(7)     Az épületeket - a meglévő épületek elhelyezésének figyelembe vételével - oldalhatáron álló beépítési módnak megfelelően, a már kialakult építési sávban kell elhelyezni;

(8)     Az épületeket a következő paraméterek betartásával lehet elhelyezni és kialakítani:

a)        

b)        az előkert legkisebb mérete 5,0 méter;

c)        a hátsókert mérete nem lehet kisebb 20 méternél;

d)        terepszint alatti épület a fő funkciójú épület alapterületén belülről indulva létesíthető (azaz a pince és a gazdasági épület különállóan nem építhető, csak egy tömegben) és az építési helyen kívülre nem nyúlhat;

e)        az építménymagasság legfeljebb 5,5 méter lehet;

f)         az építményeket a helyi építési hagyománynak megfelelően kell kialakítani.

15. §

V jelű Vízgazdálkodási övezet

(1)        Vízgazdálkodási övezetbe tartoznak a vízfolyások, árkok valamint a település ivóvíz-ellátásához tartozó műtárgyak telkei. Az övezetben építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint lehet.

(2)        Természeti területen – a jogszerűen beépített területek kivételével – tilos a természetes és természetközeli állapotú vízfolyások és vizes élőhelyek partvonalától számított 50 m–en, valamint a vízfolyások és víztározók hullámterébe új épületek, mesterséges létesítmények elhelyezése, kivéve belterületen kerítések építése. A halászati-horgászati hasznosítást szolgáló létesítmények elhelyezésére külön jogszabályban meghatározott módon kerülhet sor.

(3)        Az állami és társulati kezelésű vízfolyások partélétől 4-4 m, az önkormányzati kezelésben lévő vízfolyások, árkok partélétől 2-2 m szélességű sávot karbantartás számára szabadon kell hagyni. A nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 2 m, a másik oldalon legalább 1m sáv biztosítandó. A vízfolyások mentén 10,0 m-es sávon belül semmiféle építmény, még közművezeték sem helyezhető el, valamint e sáv, deponálásra még átmenetileg sem használható.

(4)        A vízfolyások jó karban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében a vízfolyások mellett 6,0 m, a tavak körül 3,0 m szélességű parti kezelősáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmény és növényzet nem lehet.

(5)        A község területén keletkező csapadékvizeket a kommunális és technológiai szennyvizektől elválasztva kell elvezetni. A csapadékvíz élő vízfolyásba vezetése előtt biztosítani kell a vonatkozó jogszabályok előírásait.

III. FEJEZET

16. §

Közhasználatra szolgáló területek

(1)        Kiskutas közigazgatási területén az állami és önkormányzati tulajdonú közterületek közhasználatra szolgáló területek. A közterületeket a rendeltetésnek megfelelő célra bárki szabadon használhatja, a rendeltetéstől eltérő használathoz a közterület tulajdonosának ill. kezelőjének hozzájárulása, valamint az illetékes hatóság engedélye szükséges.

(2)        A község közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:

a)        hirdető (reklám) berendezés elhelyezése;

b)       árusító pavilon (mozgó árusítóhely) létesítése;

c)        közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozóhely) kialakítása;

d)       köztisztasággal kapcsolatos építmények elhelyezése;

e)        szobor, díszkút elhelyezése;

f)        pihenést és testedzést szolgáló építmény elhelyezése;

g)       távbeszélő fülke elhelyezése;

h)       építési munkával kapcsolatos létesítmények, állványok ideiglenes elhelyezése, ideiglenes építőanyag tárolás

i)         rendezvények épületei.

(3)        Reklám illetve hirdetési célú berendezések elhelyezése:

a)        a közlekedési jelzőtáblák magasságában nem helyezhető el, azokat még részben sem takarhatja!

b)       közterületen csak ideiglenes jellegű és kizárólag elbontható kivitelben készülhet;

c)        a közterületen elhelyezendő, közérdekű információs célú berendezés tartószerkezete a helyi településképbe és a meglévő utcabútorokhoz illeszkedő legyen;

d)       magáncélú reklám vagy hirdetőberendezés közterületre nem nyúlhat ki, és felülete az 1 m² nagyságot nem haladhatja meg;

17. §

Közműellátás

(1)       

(2)        

(3)        

(4)        

(5)       

(6)        

(7)       

(8)       

(9)        

(10)     Új beépítésre szánt területeken a közművek csak rejtetten, terepszint alatti kivitelben (pl. elektromos és távközlési földkábel) készülhetnek. Meglévő közművek korszerűsítése ill. cseréje esetén törekedni kell a terepszint alá helyezésre.

(11)     Új távközlő torony létesítése kizárólag tájba illeszkedő módon engedélyezhető. A tornyot természetes anyagból készülő takaró szerkezettel kell ellátni, és mellékes funkciót is kaphat: például kilátótorony. A torony teljes magassága a 30,0 métert nem haladhatja meg.

      IV. FEJEZET

KÖRNYEZETVÉDELEM

18. §

Levegőtisztaság védelem

      (1) Hulladékok nyílt téri, illetőleg háztartási tüzelőberendezésben történő égetése tilos.

(2)     A háztartásban, kis mennyiségben keletkező papírhulladék, veszélyesnek nem minősülő fahulladék háztartási tüzelőberendezésben történő égetése külön engedély nélkül végezhető.

(3)     Vonalas létesítmény (közút, töltés, árok, bevágás stb.) mentén – a létesítmény tengelyétől számított 100 méteren belül – bármilyen növényzet égetése tilos.

(4)     Lábon álló növényzet, tarló, illetve növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék égetése tilos, kivéve, ha jogszabály másként nem rendelkezik.

(5)     A helyhez kötött új pontforrások, illetve diffúz források esetében a levegővédelmi követelményeket, a kibocsátási határértékeket a környezetvédelmi hatóság – a lehető legjobb technika figyelembe vételével – határozattal írja elő.

(6)     Engedély nélküli nyílt téri égetésnek minősül, ha a hulladék - elemi kár kivételével - bármilyen más okból eredően kigyullad.

(7)     Az erdei vágástéri fahulladék, valamint az egyéb erdőgazdasági fahulladék erdővédelmi célú, nyílttéri égetésére külön jogszabályban foglaltak az irányadók.

19. §

Talaj és vízvédelem

(1) Kiskutas teljes közigazgatási területét a Zala Megyei Területrendezési Terv (továbbikaban: ZmTRT) által a „Vízeróziónak kitett terület övezete” érinti. Az érintettség a Szentmártoni patakot kísérő rét területekre vonatkozik.

(2) Minden fejlesztés feltétele a szennyvíz elvezetésének és ártalmatlanításának a jogszabályok szerinti (területi vagy technológiai) határértékek biztosításával történő ártalmatlanításának a megoldása.

(3) Új létesítmények tervezésénél és megvalósításánál, valamint működtetésénél az elérhető legjobb technikának megfelelő kibocsátási színvonalat eredményező módszereket, eljárásokat, termelő illetve szennyvíztisztító berendezéseket kell alkalmazni.

(4) Tilos a felszíni vízbe bármilyen halmazállapotú hulladékot, vagy vízszennyezést okozó terméket bevezetni, illetve juttatni.

(5) A termőtalaj védelme érdekében az építmények termőföldön (kül- és belterületen) történő építésügyi hatósági engedélyezése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt. Földmunkák végzésekor a talaj termőréteg-védelmének érdekében a felső humuszos termőréteg megóvásáról gondoskodni kell.

(6) Kiskutas teljes közigazgatási területe a ZmTRT által a „Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő terület övezetébe” tartozik. ennek megfelelően a következő előírásokat be kell tartani:

1. ) A felszíni vizeket veszélyeztető környezetből érkező vizeket a veszélyeztetés fokának megfelelően kezelni kell.
2. ) Csak olyan felszíni vizeket szabad továbbvezetni, amivel a környezet veszélyeztetése kizárt.

20. §

Hulladékgazdálkodás

(1) Az ingatlantulajdonos köteles az ingatlanán keletkező, az ideiglenes tárolásra szolgáló (közműpótló) létesítmények, berendezések ürítéséből származó, illetve közüzemi csatornahálózatba vagy más módon befogadóba vagy szennyvíztisztítóba nem vezetett települési folyékony hulladékot, valamint települési szilárd hulladékot a külön jogszabályban előírtak szerint gyűjteni, majd az annak begyűjtésére feljogosított hulladékkezelőnek átadni.

(2)     Az ingatlanon elhagyott hulladék kezelési kötelezettsége a hulladék tulajdonosát, ha annak személye nem állapítható meg, - ellenkező bizonyításáig – az ingatlan tulajdonosát terheli.

(3)     A hulladék termelője, birtokosa köteles azt gyűjteni, továbbá hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról gondoskodni.  A hasznosításra vagy ártalmatlanításra vonatkozó kötelezettségét a kötelezett

1. ) jogszabályokban meghatározott feltételekkel, megfelelő hasznosító vagy ártalmatlanító eljárás, berendezés, létesítmény alkalmazásával saját maga teljesíti, vagy
2. ) az erre feljogosított és engedéllyel rendelkező kezelőnek történő átadással, a kezelés költségeinek megfizetésével teljesíti.

21. §

Mezőgazdasági termelés

(1)          Eróziónak kitett területen törekedni kell a minél nagyobb növényborítottságra, különösen a tavaszi és őszi csapadékos időszakokban.

(2)          Öntözés csak öntözési talajtani szakvélemény és az erre alapozott műszaki terv alapján kiadott vízjogi engedéllyel végezhető.

22. §

Ásványvagyon gazdálkodási követelmények

V. FEJEZET

23. §

Természet- és tájvédelem

(1)      Táj- és településkép-védelmi okokból javasolt fásítást végezni legalább az utak mentén, tájba illő őshonos fafajokkal és a hagyományos faluképhez illeszkedő cserjékkel.

(2)      Nem létesíthető közmű- és energia, táv- és hírközlési vezeték a fasorok nyomvonalában.

(3)      A község közigazgatási területén bármilyen új, toronyszerű létesítmény (olyan építmény, melynek magassága 15,0 méternél nagyobb) csak fa takaró szerkezettel (pl.: kilátóval) egybeépített kivitelben készülhet. Ezen szabály alól kivételt képez a szélerőmű turbinája.

(4)      Természetközeli állapotú vizes élőhelyek a település területén lévő időszakos vagy állandó vízborítású területei, a Szentmártoni patak partjai ill. azok 50-50 méter széles parti sávjai. Ezek rendeltetése elsősorban ökológiai valamint tájvédelmi jellegű. Elsődleges céljuk a növényzet és életközösségek fenntartása, és a táj diverzitásának biztosítása.

24. §

Növénytelepítési előírások

(1)     A legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan határától akkor, ha az ültetvény gondozását saját ingatlanon végzik:

a)          Az ingatlan déli és nyugati határától:

-  szőlő, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény) esetében 0,6 m;

-  3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb fa esetében 1,0 m;

-  3 m-nél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény), valamint a d.) és e.) pontban nem szereplő gyümölcsfa esetében 2,0 m;

-  cseresznyefa esetében 2,5 m;

-  dió- és gesztenyefa, továbbá minden egyéb fa esetében 4,0 m;

b)          Az ingatlan északi és keleti határától:

- 1 m-nél magasabbra nem növő bokor (élősövény), gyümölcsfaiskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribizke és málnabokor esetében esetében 0,8 m;

-  2 m-nél magasabbra nem növő bokor (élősövény) esetében 1,2 m;

-  minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró, stb.) estében 2,0 m;

-  birs-, naspolya-, birsalanyra oltott körtefa esetében 2,5 m;

-  törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetében 3,5 m;

- vadalanyra oltott alma-, körte- és kajszifa esetében 4,0m;

-  cseresznyefa esetében 5,0 m;

-  dió- és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8,0 m.

(2)     Közúton és közterületen az építési területük határai és a növények között – az 1. és 2. bekezdés rendelkezésétől eltérően legalább a következő ültetési (telepítési) távolságokat kell betartani:

a)   minden gyümölcs- és egyéb 3 m-nél magasabbra nem növő fa, valamint bokor esetében legalább 1,5

b)  a 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa esetében legalább 2,5 m távolságra szabad ültetni (telepíteni).

(3)     Közút területén az építési területük határai és a növények között – az 1. és 2. bekezdés rendelkezésétől eltérően legalább a következő ültetési (telepítési) távolságokat kell betartani:

a)   cserjék és 3 m-nél magasabbra nem növő fák esetében 1,5 m;

b)  3 m-nél magasabbra növő fák esetében 2,5 m.

(4)     Beültetési kötelezettség: közérdekű környezetalakítás céljából a terv a szabályozási terven jelölt helyeken és területeken (fasorok, védőerdő sávok) fásítást ír elő. A növényzet kialakítását (fafajok, cserjék, stb.) szaktervező bevonásával kell megterveztetni.

(5)     Őshonos fafajokkal kell megoldani a fásításokat, védőerdő telepítéseket, kerülve az invázív fajok telepítését. Az új jármű-várakozóhelyeket az OTÉK szerint fásítani kell.

VI. FEJEZET

25. § 

Műemlékek védelme

(1) A település országos műemléki védelem alatt álló épületeinek felsorolását a 2. számú függelék tartalmazza.

(2) Az országos műemléki védelem alatt álló épületeket és azok műemléki környezetét a szabályozási terv tünteti fel.

26. § 

Régészeti értékek védelme

(1)     A régészeti érdekű területeket érintő építési engedélyezési eljárásokba a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt szakhatóságként be kell vonni.

(2)     A régészeti érdekű területeken tervezett munkálatok esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt véleményező szervként be kell vonni még a tervezés fázisában. Minden olyan esetben, amikor lelet vagy jelenség kerül elő, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt értesíteni kell. A nagy felületeket érintő beruházások előtt a KÖH hatásvizsgálat készítését írhatja elő.

(3)     A régészeti érdekű területek lehatárolását a község Örökségvédelmi Hatástanulmánya tartalmazza.

(4)     A régészeti lelőhelyek listáját a jelen rendelet 4. sz. függeléke tartalmazza.

VII. FEJEZET

SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK

27. §

Elővásárlási jog

28. §

Településrendezési kötelezések

(1)      Helyrehozatali kötelezettség: A jelen rendelet 3. sz. függelékében nevesített, Helyi védett épületek homlokzatait e rendelet elfogadását követő 10 éven belül fel kell újítani a jelen rendelet helyi védett épületekre vonatkozó előírásainak betartásával (HÉSZ 26. §).

(2)      Beültetési kötelezettség: közérdekű környezetalakítás céljából a Szabályozási terven jelölt helyeken és területeken őshonos fajokból álló növényeket kell telepíteni jelen rendelet hatályba lépését követő 3 éven belül, illetve az újonnan kialakuló Gksz övezetben lévő telkeken legkésőbb az egyes telkek esetében az első használatba vételi engedély kiadásának időpontjáig.

29. § 

Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés

(1)      A szabályozási terveken jelölt új közutak kiszolgáló út céljára szükséges részét az illetékes államigazgatási szerv a helyi önkormányzat javára a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően igénybe veheti és lejegyezheti.

30. §

Záró rendelkezések

(1)     Jelen rendelet csak a mellékletként felsorolt Szabályozási Tervekkel együtt érvényes, azokkal együtt értelmezhető és használandó.

(2)     E rendelet előírásait a hatályba lépését követően induló ügyekben kell alkalmazni.

(3)     E rendelet 2011. március tizenötödikén lép hatályba, és ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Kiskutas Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2006 (V. 15.), a 13/1995.(XI.20.) és a 9/2003.(XI.15) számú önkormányzati rendeletei.

                        Dr. Erdélyi Gábor s.k.                                                                                 Halász Gábor s.k.

                                    körjegyző                                                                                              polgármester