(Egységes szerkezetben a 8/2005.(VI.15.) , 8/2006.(III.24.) és az 5/2012 (II.15.) önkormányzati rendeletekkel.)

Nagypáli Község Önkormányzati Képviselőtestülete a környezetterhelési díjról szóló 2003.évi LXXXIX törvény 21.§. (2) bekezdésében kapott felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja.

1.§.

A rendelet hatálya

A rendelet hatálya kiterjed arra a környezethasználóra, aki ( amely ) a helyi vízgazdálkodási hatósági engedélyhez kötött környezethasználata során a környezet terhelésével járó anyagot bocsát a környezetbe ( a továbbiakban : kibocsátó ) .

2.§.¹

Talajterhelési díj fizetési kötelezettség

(1) A talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelvezetést, ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is, alkalmaz.

Amennyiben a közcsatornát évközben helyezik üzembe, a díjfizetési kötelezettség a kibocsátót a közcsatorna üzembe helyezését követő 90. naptól terheli.

(2) Nem terheli díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót, aki külön jogszabályok szerint egyedi szennyvízelhelyezési kislétesítményt, illetve egyedi szennyvíztisztító kisberendezést alkalmaz és a kibocsátás közvetlen környezetében a kibocsátó által létesített megfigyelő objektumban a talajjal kapcsolatban lévő felszín alatti vízben a kibocsátó által évente vizsgált nitrát, ammónium, szulfát, klorid tartalom egyik komponens tekintetében sem haladja meg 20 %-kal a
2005. évben, illetve a közcsatorna üzembe helyezését követő hónapban végzett alapállapot felmérés keretében mért értékeket.

(3) A (2) bekezdés szerinti felmérés eredményét a kibocsátó köteles öt évig megőrizni és ellenőrzés esetén az adóhatóság rendelkezésére bocsátani.

3.§.

Talajterhelési díj mértéke

(1) A talajterhelési díj mértékét a talajterhelési díj 4.§-ban meghatározott alapja, az 5.§-ban meghatározott egységdíj, valamint a település közigazgatási területére vonatkozó területérzékenységi szorzó határozza meg.²

(2)A talajterhelési díj számításának részletes szabályait e rendelet melléklete határozza meg.

4.§.

A talajterhelési díj alapja

(1) A talajterhelési díj alapja a szolgáltatott, vagy egyedi vízbeszerzés esetében a méréssel igazolt felhasznált, illetve mérési lehetőség hiányában az átalány alapján meghatározott víz mennyisége, csökkentve a külön jogszabály szerinti locsolási célú felhasználásra figyelembe vett víz mennyiségével (maximum az április 1-je és szeptember 30-a között fogyasztott vízmennyiség 10 %-a).  ³

(2)A talajterhelési díj alapját csökkenteni kell azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel, amelyet a kibocsátó szennyvíztárolójából, olyan arra feljogosított szervezettel szállíttat el, amely a folyékony hulladék jogszabályi előírások szerinti elhelyezését igazolja.

5.§.

Egységdíj mértéke

A talajterhelési díj egységdíjának mértéke a törvény 12.§. (3) bekezdésében meghatározott összeg.⁴

6.§.

Hatályon kívül helyezve! ⁵

7.§.

A díjfizetési kötelezettség bevallása

(1) A kibocsátó a díjfizetési kötelezettségről évente, a tárgyévet követő év március 31-ig tesz bevallást, az erre a célra szolgáló nyomtatványon az önkormányzati adóhatóságnál.

(2) Ha a kibocsátó több telephelyet működtet, vagy ingatlannal rendelkezik, bevallásában az adatokat telephelyenként, illetve ingatlanonként tünteti fel.

(3) A kibocsátó köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből a díjfizetés alapja, valamint összege telephelyenként megállapítható.

8.§.

Díjfizetési kötelezettség megszűnése

(1) A kibocsátó talajterhelési díj fizetési kötelezettsége azzal a nappal megszűnik, amely napon:

1. a vízszolgáltatási szolgáltatás igénybevétele a vízszolgáltató igazolása szerint megszűnt,
   
2. a 2.§. (2) bekezdésében foglalt berendezések üzembe helyezése megtörténik,
3. a kibocsátó a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára ráköt és azt a szolgáltató igazolja.

(2) A kibocsátó a talajterhelési díj fizetési kötelezettség megszűnéséről annak bekövetkezésétől számított 30 napon belül bevallást tesz az önkormányzati adóhatósághoz.

9.§.⁶

A talajterhelési díj megfizetése

(1) A kibocsátó a talajterhelési díjat késedelmi pótlékmentesen a tárgyévet követő év március 31-ig fizeti meg kamatmentesen.

(2) A fizetési kötelezettséget a bankszámlával rendelkező kibocsátónak átutalási megbízással, a pénzforgalmi számlával nem rendelkezőknek belföldi postautalványon kell teljesítenie az önkormányzat Talajterhelési díj beszedési számla javára.

10.§.

Egyes eljárási szabályok

(1) A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos adóztatási feladatokat az önkormányzati adóhatóság látja el.

(2) A talajterhelési díj megfizetésére, bevallására, az ehhez kapcsolódó jogkövetkezményekre, a megállapításához és beszedéshez való jog elévülésére, pénzügyi ellenőrzésére, valamint végrehajtására e rendelet, és a környezetterhelési díjról szóló törvény, az ott nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

11.§.

Adatszolgáltatás

(1) Adatszolgáltatási kötelezettség terheli a víz- és csatornamű üzemeltetést végző szolgáltatót – ZALAVÍZ RT., AQUAZALAKFT. – a rendelet hatálya alá tartozó kibocsátókra vonatkozóan: kibocsátónként a szolgáltatott víz mennyisége és a locsolási célú víz mennyisége, valamint az ivóvíz vezeték meghibásodása következtében elszivárgott mennyiség tekintetében.

(2) Adatszolgáltatási kötelezettség terheli a folyékony hulladék szállítására feljogosított közszolgáltatót az elszállított szennyvíz mennyiségéről kibocsátónként.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatás benyújtási határideje a naptári év február 28. napja, mely adatszolgáltatás a naptári évet megelőző év adatait tartalmazza.⁷

12.§.

Értelmező rendelkezések

E rendelet alkalmazásában:

1.) környezethasználó: az a természetes és jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki/amely a környezetet igénybe vevő, terhelő, veszélyeztető, illetőleg szennyező tevékenységet folytat, és az általa kibocsátott szennyvízmennyiség évente az 500 m^3, -t nem haladja meg,

2.) egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény: olyan létesítmény ( építmény ), amely a környezeti elemek terhelését csökkentve a települési szennyvizek nem közműves elvezetése-tisztítására és elhelyezésére szolgál, a közműves szennyvízelvezetéssel és tisztítással egyenértékű környezetvédelmet és életminőséget biztosít. Az egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény a szennyező anyagok lebontását energia bevitel nélkül végzi.

Technológiai elemei: az oldómedence, a kavics/komokszűrő(k), amelyek összességében lehetővé teszik – a földtani közegbe történő végső kibocsátás esetén – a növényzet és a talaj élővilága számára a tisztított szennyvizek maradék tápanyagtartalmának hasznosítását, vagy a felszíni vizekben történő ártalommentes elhelyezést.

3.) egyedi szennyvíztisztító kisberendezés: olyan létesítmény ( építmény ), amely a települési szennyvizek nem közműves elvezetésére, tisztítására és elhelyezésére szolgál, a közműves szennyvízelvezetéssel és tisztítással egyenértékű környezetvédelmi megoldást biztosít.

A szennyező anyagok lebontását energia bevitel segítségével végző egyedi szennyvíztisztító kisberendezésnek biztosítania kell a szennyvizek szennyezőanyag tartalmának külön jogszabályban előírt mértékű eltávolítását, akár felszíni víz, akár a földtani közeg a befogadó.

4.) egyedi zárt szennyvíztároló:  olyan létesítmény ( építmény ), amely egy, vagy több, zártan és vízzáróan kialakított medencéből áll: a szennyvizek ártalommentes gyűjtésére és a szennyvízből keletkező települési folyékony hulladék időszakos tárolására szolgál, az ebben gyűjtött települési hulladék ártalommentes elhelyezése  a rendszeres elszállítás, a hulladékgazdálkodásra vonatkozó külön jogszabályok szerinti további kezelés után biztosított.

5.) folyékony hulladék szállítására feljogosított szervezet:  az a szakvállalkozó, akit e tevékenység gyakorlására a települési folyékony hulladék szállításáról és ártalmatlanításáról szóló önkormányzati rendelet feljogosít.

13.§.

Átmeneti és záró rendelkezések

(1) A kibocsátónak 2004.évi várható talajterhelési díjfizetési kötelezettségéről 2004. augusztus 15-ig kell bejelentést tennie a 2003.évi tényleges kibocsátási adatok alapján, az egy naptári évre számított talajterhelési díj 5/12 részének megfelelő összegéről.

(2) A 2004. évi díjelőleget két egyenlő részletben kell megfizetni 2004. szeptember 30-ig és 2004. december 31-ig.⁸

14.§.

A talajterhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátó a rendelet alapján megállapított talajterhelési díjnak : 2004-ben 20 %-át, 2005-ben 20 %-át, 2006. évben 50 %-át, 2007. évben 75 %-át, 2008-ban 90 %-át, 2009. évtől 100 %-át köteles megfizetni.⁹

15.§.

A rendelet 11.§-ában meghatározott adatszolgáltatók adatszolgáltatási kötelezettségüknek 2004-ben  augusztus 15-ig kötelesek eleget tenni.

16.§

(1) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX törvény, a környezetterhelési díj megfizetésére, bevallására az ehhez kapcsolódó jogkövetkezményekre, a megállapításhoz és a beszedéshez való jog elévülésére, pénzügyi ellenőrzésére, valamint végrehajtására az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Ezen rendelet 2004. augusztus 1. napján lép hatályba.

(3) A 8/2005. (VI.15.) számú önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2005.

            június 15. napján lépnek hatályba.

(4) A 8/2006. (III.24.) számú rendelettel módosított rendelkezések 2006. március 24.

      napján lépnek hatályba.

          Köcse Tibor s.k.                                                         Dr. Gángó Gabriella s.k.

     polgármester                                                                    mb. körjegyző

1.számú melléklet¹⁰

A talajterhelési díj mértéke

A talajterhelési díj mértéke:

T T D = E x A x T x V

ahol

TTD: a fizetendő éves talajterhelési díj

E:      az egységdíj ( Ft/m³ )

A:      a díjfizetési alap  ( m³ )

T:       területérzékenységi szorzó értéke : 1,5