(Egységes szerkezetben a 17/2012(X.12.), a 12/2013(IX.23.) önkormányzati rendelettel)

Nagypáli Község Önkormányzati Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdés, valamint a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. tv. ( a továbbiakban Hgt.) 23. §-ban kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I. rész

Bevezető rendelkezések

I. FEJEZET

1. §

A szabályozás célja

(1)  Jelen rendelet célja

a)   Nagypáli község lakossága egészségének védelme, természeti és épített környezetének megóvása a hulladékgazdálkodás eszközeivel,

b)   Nagypáli község környezete hulladék által okozott terhelésének minimalizálása, szennyezettségének elkerülése érdekében a képződött hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése, a keletkező hulladék minél nagyobb arányú hasznosítása, a hulladék környezetkímélő ártalmatlanítása.

(2)  Az önkormányzati rendelet céljának elérése érdekében Nagypáli község közigazgatási területén minden tevékenységet úgy kell gyakorolni, hogy

a)   a környezetét a lehető legkisebb mértékben terhelje, illetve a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen,

b)   biztosítsa a keletkező hulladék mennyiségének és minőségének megfelelő kezelését, hasznosítását, ártalmatlanítását.

(3)   Nagypáli Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) a hulladékgazdálkodási célok elérése érdekében érvényesíti a Hgt-ben foglalt alapelveket, meghatározza a hulladékgazdálkodás körében a hatáskörébe tartozó kérdésekben a hulladékgazdálkodás általános követelményeit, az érintettek jogait és kötelezettségeit.

2. §

Alapelvek

(1) Az Önkormányzat annak érdekében, hogy a jogszabályokban meghatározott hulladékgazdálkodási, település- és köztisztasági feladatait a korszerű környezetvédelem követelményei szerint teljesítse, érvényesíteni kívánja a Hgt.-ben rögzített elveket, a jelen rendeletben foglaltak szerint települési szilárd hulladék kezelésére kötelezően ellátandó és igénybe veendő hulladékkezelési közszolgáltatást szervez és tart fenn.

(2) A szabályozás eszközével arra törekszik, hogy a képződő hulladék mennyiségét és veszélyességét a környezetterhelés csökkentése érdekében a lehető legkisebb mértékűre szorítsa. Ennek érdekében érvényesíteni kívánja a megosztott felelősség elvét, mely alapján a hulladékgazdálkodás körébe tartozó szereplők felelősségét meghatározza.

(3) Az Önkormányzat a hulladékgazdálkodás területén támogatja a legkíméletesebb környezet-igénybevétellel járó technológiák alkalmazását, illetve a környezetkímélő hulladékkezelő technológiák bevezetését.

II. FEJEZET

Fogalmi meghatározások

3. §

(1)            Települési szilárd hulladék:

a)   a háztartási hulladék: az emberek mindennapi élete során, a lakásokban, a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben és a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein, valamint az intézményekben keletkező, veszélyesnek nem minősülő hulladék,

b)   a közterületi hulladék: közforgalmú és zöldterületen keletkező hulladék,

• a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű hulladék: gazdasági vállalkozásoknál keletkező veszélyesnek nem minősülő szilárd hulladék, amely a háztartási hulladékkal együtt kezelhető.

1. Egyéb szilárd hulladék: a háztartási hulladéknál meghatározottak szerint keletkezett hulladék közül nem minősül háztartási hulladéknak, a jég, a hó, a sár, az épület, vagy egyes részeinek megrongálódásából, bontásából, illetve javításából származó nagyobb mennyiségű anyag, a kerti és gazdasági művelés során a háztartási hulladékra meghatározott mennyiség felett keletkezett hulladék és a nagyobb méretű elhasznált tárgy (bútordarab, szalmazsák tartalma, stb.)
2. Szelektíven gyűjtendő hulladék: Nagypáli közigazgatási területén létesített hulladékgyűjtő szigeteken gyűjtött, valamint a házhoz menő gyűjtéssel átvett jelen rendelet 2. sz. mellékletében meghatározott hulladék.
3. Inert hulladék: az a hulladék, amely nem megy át jelentős fizikai, kémiai vagy biológiai átalakuláson. Jellemzője, hogy vízben nem oldódik, nem ég, illetve más fizikai vagy kémiai módon nem reagál, nem bomlik le biológiai úton, vagy nincs kedvezőtlen hatással a vele kapcsolatba kerülő más anyagra oly módon, hogy abból környezetszennyezés vagy emberi egészség károsodása következne be, további csurgaléka és szennyezőanyag-tartalma, illetve a csurgalék ökotoxikus hatása jelentéktelen, így nem veszélyeztetheti a felszíni vagy felszín alatti vizeket
4. Nagy darabos hulladék (lom): a településen a háztartásokban keletkezett azon hulladék (háztartási berendezési, felszerelési tárgyak, eszközök és anyagok), amely a közszolgáltatás keretében rendszeresített gyűjtőedényzetben nem helyezhető el úgy, hogy a gyűjtőedény zárható és rendeltetésének megfelelően használható maradjon.
5. Építési törmelék: építésből, bontásból származó anyag, feltéve, hogy az nem veszélyes hulladék.
6. a szerves komposztálható konyhai és kerti, valamint ehhez hasonló hulladék.
7. Hasznosítható hulladékok: azok az anyagok, amelyek anyaguk szerint értékesítésbe vihetők, szelektálásuk esetén akár eredeti funkciójuktól eltérő célra hasznosíthatók.
8. Maradék hulladék: azok a visszamaradt anyagok, amelyeket újrahasznosítani nem lehet, így ártalmatlanításuk lerakással történik.
9. Biológiailag lebontható hulladék (biohulladék): minden szervesanyag-tartalmú hulladék, ami anaerob vagy aerob módon (mikroorganizmusok, talajélőlények vagy enzimek segítségével) lebontható.
10. Veszélyes hulladék: az olyan hulladék, amely a Hgt. 2. számú mellékletében felsorolt tulajdonságok közül eggyel vagy többel rendelkezik, illetve ilyen anyagokat vagy összetevőket tartalmaz, eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelent.
11. Hulladékkezelő telep: a települési hulladék begyűjtésére, átvételére és az egyes hulladékfajták további tárolására, átrakására, előkezelésére, illetőleg hasznosítására vagy ártalmatlanítására szolgáló telephely.
12. Hulladékgyűjtő sziget (gyűjtősziget): a háztartásokban keletkező hasznosításra alkalmas, különböző fajtájú, elkülönítetten gyűjtött háztartási hulladék begyűjtésére szolgáló, lakóövezetben, közterületen kialakított, felügyelet nélküli, folyamatosan rendelkezésre álló begyűjtőhely, szabványosított edényzettel, amely edényzet kizárólag a rajta egyértelműen megjelölt fajtájú települési szilárd hulladék szelektív begyűjtésére szolgál, a közszolgáltatást igénybe vevők részére.
13. Felállítási hely: az egyes ingatlanokon belül felállított hulladékgyűjtő edények helye.
14. Ürítési hely: az a hely (többnyire közterület), ahol a hulladékgyűjtő edények gépjárműre történő ürítése történik.
15. a települési szilárd hulladék ártalmatlanítását szolgáló, kizárólag erre a célra létesített és az önkormányzat által kijelölt lerakóhely, létesítmény.
16. Hulladéklerakó telep (hulladéklerakó): műszaki védelemmel létesített, folyamatos ellenőrzést biztosító rendszerrel ellátott, a települési szilárd hulladék föld felszínén vagy földben történő ártalmatlanítására szolgáló műtárgyak és kiszolgáló létesítmények összessége.
17. a hulladékkal összefüggő tevékenységek rendszere, beleértve a hulladék keletkezésének megelőzését, mennyiségének és veszélyességének csökkentését, kezelését, ezek tervezését és ellenőrzését, a kezelő berendezések és létesítmények üzemeltetését, bezárását, utógondozását, a működés felhagyását követő vizsgálatokat, valamint az ezekhez kapcsolódó szaktanácsadást és oktatást.
18. aki a települési szilárd hulladékot gazdasági tevékenysége körében az ingatlantulajdonostól átveszi, kezeli, begyűjti, elszállítja, tárolja, hasznosítja, illetve ártalmatlanítja;
19. Hulladékkezelési engedély: a környezetvédelmi hatóság által a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet 20. § (1) bekezdésében foglalt tevékenységek, vagy tevékenység valamelyike végzésének engedélyezésére vonatkozó okirat.
20. a települési szilárd hulladéknak vagy valamely összetevőjének a termelésben vagy a szolgáltatásban történő hasznosítása.
21. Hulladékkezelési közszolgáltatás: a rendelet hatálya alá tartozó települési szilárd hulladéknak az ingatlantulajdonosoktól a közszolgáltató által történő rendszeres és alkalmi begyűjtése (29. §, 31. §), elszállítása, a hulladék egyes összetevőinek elkülönítetten történő gyűjtése, ártalmatlanítása, valamint hulladékkezelő telep, hulladéklerakó, hulladékgyűjtő udvar és hulladékgyűjtő sziget működtetése.
22. Hulladékkezelési tevékenység: a hulladék gyűjtése, begyűjtése, szállítása, előkezelése, tárolása, hasznosítása és ártalmatlanítása.
23. a települési szilárd hulladék rendezett összeszedése, válogatása a további kezelésre történő elszállítás érdekében.
24. a települési szilárd hulladéknak a hulladék birtokosaitól történő átvétele a hulladék birtokosa vagy a begyűjtő telephelyén, továbbá a begyűjtőhelyen (gyűjtőpontokon, tároló-kezelő telepen) és a további kezelés érdekében történő összegyűjtés, válogatás a begyűjtő telephelyén.
25. a települési szilárd hulladék telephelyen kívüli mozgatása, beleértve a szállítmányozást és a fuvarozást is.
26. a települési szilárd hulladék okozta környezetterhelés csökkentése, környezetet veszélyeztető, szennyező, károsító hatásának megszüntetése, kizárása, amely történhet hulladéklerakóban történő lerakással, termikus ártalmatlanítással és más kémiai, biológiai vagy fizikai eljárással.
27. a települési szilárd hulladék begyűjtését, tárolását, hasznosítását, illetőleg ártalmatlanítását elősegítő, azok biztonságát növelő, a környezetterhelést csökkentő tevékenység, amely a hulladék fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságainak megváltoztatásával jár.
28. Fizikai előkezelésnek minősül az elkülönítetten begyűjtött szilárd hulladék olyan további válogatása, szétválasztása, osztályozása (aprítás, tömörítés, bálázás), amelynek segítségével a hasznosítás vagy ártalmatlanítás könnyebben megvalósítható.
29. a települési szilárd hulladéknak vagy valamely összetevőjének a termelésben vagy a szolgáltatásban történő felhasználására szolgáló, kizárólag erre a célra létesített és az önkormányzat által erre kijelölt létesítmény;
30. Lomtalanítás alá tartozó települési szilárd hulladék: az az alkalmilag képződött települési szilárd hulladék, amely a közszolgáltató által rendszeresített gyűjtőedényzetben mérete miatt nem helyezhető el.
31. : az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek/amelynek tulajdonában, birtokában, vagy használatában levő ingatlanon települési szilárd hulladék keletkezik. A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kérdésekben a társasházak vagy lakásszövetkezeti lakások esetén ingatlantulajdonos nem az adott társasházi vagy szövetkezeti lakás egység külön lapon nyilvántartott tulajdonosa, hanem a társasházi vagy lakásszövetkezeti közösség, melyet a közös képviselő, vagy a társasház, illetve lakásszövetkezet alapító okirata szerinti szerv, vagy személy képvisel. A társasházak, illetve lakásszövetkezetek a kötelezettségeik teljesítésért a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk szerint felelnek az egyszerű (sortartásos) kezesség szabályai szerint;
32. a Nagypáli Önkormányzat közigazgatási területén a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatás ellátására az e rendelet szerint kizárólagosan feljogosított hulladékkezelő, a ZALA-DEPO Kft (8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 26.), aki Nagypáli község területén települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatás ellátására a mindenkori hatályos jogszabályok előírásainak megfelelő eljárás lefolytatásával, a rendeletben meghatározott időtartamra kizárólagos jogot szerzett vállalkozás – jelen rendeletben nevesített – jogi személy, kivéve a jelen rendelet 7. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott illegális hulladék lerakók felszámolása tekintetében. Jelen rendelet 7. § (1) bekezdés h) pontja vonatkozásában a Közszolgáltató a ZALA-Depo Kft (Zalaegerszeg, Gasparich u. 26.)
33. 
    
34. emberek közös életvitele, amelyben közös gazdálkodással biztosítják életük fenntartását, így az étkezést, lakhatást, a tisztálkodást stb.;
35. Gazdálkodó szervezet: a Ptk. 685. § c. pontjában felsorolt valamennyi szerv továbbá az ügyvéd, az ügyvédi iroda, a közjegyző, a bírósági végrehajtó.

III. FEJEZET

Általános rendelkezések

4. §

Az Önkormányzat a jelen rendeletben foglaltak szerint hulladékkezelési közszolgáltatást tart fenn a települési szilárd hulladék rendszeres gyűjtésére, elszállítására, ártalmatlanítására és kezelésére és a felsorolt tevékenységek ellátásáról kötelező helyi közszolgáltatás útján gondoskodik.

5. §

A hulladékkezelési közszolgáltatás hatálya

1. A hulladékkezelési közszolgáltatás Nagypáli község közigazgatási területére terjed ki.
2. A hulladékkezelési közszolgáltatás kiterjed Nagypáli község közigazgatási területén lévő valamennyi ingatlantulajdonosánál, tulajdonosi közösségénél, birtokosánál vagy használójánál keletkező települési szilárd hulladékra, (továbbiakban együtt: ingatlantulajdonos). Az ingatlantulajdonos az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladék gyűjtéséről és annak begyűjtésére feljogosított és engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek történő átadásáról az e rendeletben meghatározott módon köteles gondoskodni.
3. Az ingatlantulajdonos a jelen rendeletben meghatározottak szerint jogosult és köteles igénybe venni a hulladékkezelési közszolgáltatást.
4. A Nagypáli község közigazgatási területén a hulladékkezelési közszolgáltatás teljesítésére kizárólagosan jogosult hulladékkezelő a ZALA-DEPO Kft. (8900, Zalaegerszeg, Gasparich u. 26 sz.) – amely a kötelező közszolgáltatónak minősül – (továbbiakban: Közszolgáltató). A Közszolgáltató, Nagypáli község közigazgatási területén a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatás teljesítésére jogosult, illetőleg kötelezett. A Közszolgáltató végzi Nagypáli község települési szilárd és lakossági veszélyes hulladékainak gyűjtését (külön megállapodás alapján) és szállítását és gondoskodik a szilárd nem veszélyes hulladék – környezetvédelmi hatóság által engedélyezett összetételű és mennyiségű - elhelyezéséről és ártalmatlanításáról, a Zalaegerszegi Önkormányzat tulajdonában lévő hulladéklerakó üzemeltetéséről.
5. Az együttműködés tartalmát és feltételeit külön szerződés rögzíti.

II. rész

A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatás

I. FEJEZET

Az önkormányzat közszolgáltatással kapcsolatos feladatai

6. §

1. Az önkormányzat az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési szilárd hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást szervez és tart fenn. Feladata e tekintetben különösen

a.) a helyi közszolgáltatás körébe tartozó települési szilárd hulladék rendszeres begyűjtésének, elszállításának és ártalmatlanításának megszervezése;

b.) a közszolgáltatás ellátására a szolgáltató kiválasztása, a szolgáltatóval szerződés megkötése;

c.) gondoskodás a szolgáltató rendelkezésére bocsátott települési szilárd hulladék elhelyezésére szolgáló ártalmatlanító hely, hasznosító hely kialakításáról, fenntartásáról, üzemeltetéséről, megszüntetéséről, illetve rekultivációjáról;

d.)

e.) a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos egyes, a jogszabályokban meghatározott hatósági jogkörök gyakorlása;

f.)  a közszolgáltatással összefüggő egyéb jogszabályokban nem rendezett önkormányzati feladat és hatáskör megállapítása.

1. A közszolgáltatás, a közszolgáltatás ellátására feljogosított szolgáltató szállító eszközéhez rendszeresített az ingatlantulajdonos tulajdonát képező, illetve a közszolgáltató által rendelkezésre bocsátott - jelen rendelet 3.§ (1) bekezdésében megjelölt települési szilárd hulladéknak - rendszeresített gyűjtőedényben a közterületen vagy az ingatlanon összegyűjtött és a szilárd hulladék elhelyezés céljából történő rendszeres elszállítására terjed ki.
2. Az önkormányzat a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos feladatainak megvalósítása során a hulladékgazdálkodási törvényben megfogalmazott célok elérése érdekében együttműködik a környező települések önkormányzataival.

A hulladékkezelési közszolgáltatás tartalma

7. §

1. A hulladékkezelési közszolgáltatás - a tevékenység tartalmában - az alábbiakra terjed ki:

a)   az ingatlantulajdonos által a Közszolgáltató szállítóeszközeihez rendszeresített és a Közszolgáltató által biztosított, illetve az ingatlantulajdonos tulajdonát képező gyűjtőedényben, vagy a rendeletben megjelölt egyéb módon az ingatlanon gyűjtött és a Közszolgáltató rendelkezésére bocsátott települési szilárd hulladék begyűjtésére és rendszeres, illetve alkalmi elszállítására;

b)   az ingatlanon összegyűjtött nagy darabos, lomtalanítás körébe vont települési szilárd hulladék évente legalább egyszeri - a Közszolgáltató által meghatározott időpontban és helyen, erre a célra biztosított szállítóeszközén - történő begyűjtésére és a Közszolgáltató általi elszállítására;

c)   hulladéklerakó, működtetésére és üzemeltetésére;

d)   hulladékgyűjtő szigetek, és a hulladék ártalmatlanítását szolgáló létesítmények működtetésére és üzemeltetésére;

d)   az a) és b) pontokban foglaltak szerint gyűjtött, begyűjtött és elszállított települési szilárd hulladék ártalmatlanítására;

e)   a települési szilárd hulladék egyes összetevőinek más összetevőktől elkülönített, szelektív begyűjtése (továbbiakban: szelektív begyűjtés).

f)   a háztartásokban keletkező a közszolgáltatóval kötött külön megállapodás szerinti veszélyes hulladék átvételére;

g)   a hulladékkezelési közszolgáltatás ellátására kihelyezett konténerek melletti illegális hulladékok felszámolására;

II. FEJEZET

A Közszolgáltató hulladékkezelési közszolgáltatással kapcsolatos jogai és kötelezettségei

8. §

1. A Közszolgáltató kötelessége az e rendeletben és/vagy a közszolgáltatási szerződésben foglaltak szerint - a környezetvédelmi, valamint az egyéb jogszabályi előírások megtartásával - a közszolgáltatás igénybevételére köteles, vagy azt igénybe vevő ingatlantulajdonosoktól

a)   a Közszolgáltató szállítóeszközeihez rendszeresített és általa rendelkezésre bocsátott, illetve az ingatlantulajdonos tulajdonát képező gyűjtőedényben vegyesen gyűjtött háztartási hulladék és háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű hulladék házhoz menő járattal történő rendszeres begyűjtése és elszállítása,

b) a Közszolgáltató által fenntartott és működtetett szelektív hulladékgyűjtő szigeteken a Közszolgáltató által rendelkezésre bocsátott szállítóeszközeihez rendszeresített gyűjtőedényben, vagy más eszközben szelektíven gyűjtött települési szilárd hulladék begyűjtése,

c)  a Közszolgáltató által erre a célra biztosított szállítóeszközén az ingatlanon összegyűjtött és a Közszolgáltató rendelkezésére bocsátott nagy darabos, lomtalanítás körébe vont települési szilárd hulladék évente legalább egyszeri – a Közszolgáltató által meghatározott időpontban és helyen – történő begyűjtése és elszállítása.

d)   a háztartásokban keletkező veszélyes hulladék átvétele a közszolgáltatóval kötött külön megállapodás alapján,

• a begyűjtött és elszállított települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló hulladéklerakó üzemeltetése,
• hulladékgyűjtő szigetek üzemeltetése,

g)   az a) pontban foglaltak szerint begyűjtött és elszállított települési szilárd hulladék hasznosításra történő átadása, illetve a b) pontban foglaltak szerint szelektíven begyűjtött hulladék nem újrahasznosítható részének lerakással történő ártalmatlanítása,

h) a b) pontban szelektíven begyűjtött hulladék újrahasznosítható részének hasznosításra történő átadása,

1. A Közszolgáltató a magasabb szintű jogszabályokban és e rendeletben foglaltak szerint köteles eleget tenni adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségének.
2. A Közszolgáltató köteles a képviselő testület számára közszolgáltatói tevékenységéről évente részletes beszámolót, valamint költségelszámolást készíteni a közszolgáltatási tevékenység éves értékeléséhez.
3. A Közszolgáltató, amennyiben a kötelezően ellátandó közszolgáltatás mellett hulladékkezelési engedélyének megfelelően egyéb hulladékgazdálkodási tevékenységet is folytat, a közszolgáltatás kereteibe nem tartozó más hulladékkezelési szolgáltatás költségeit, elszámolását és díját köteles elkülöníteni és e költségeket a közszolgáltatás díjából nem lehet finanszírozni.

III. rész

A Közszolgáltatás Igénybevételével összefüggő kötelezettségek és jogosultságok

Az ingatlantulajdonosok és a gazdálkodó szervezetek hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételével kapcsolatos jogai és kötelezettségei

9. §

1. Az ingatlantulajdonos, amennyiben a hulladékkezelési kötelezettségének nem jelen rendelet 11. § (2) bekezdése alapján saját maga tesz eleget, köteles az Önkormányzat által szervezett közszolgáltatás igénybevételére: az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladék e rendeletben előírtak szerinti gyűjtésére, a Közszolgáltatónak történő átadására.
2. Az ingatlantulajdonost nem terheli az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség az olyan beépítetlen ingatlana tekintetében, ahol senki sem tartózkodik, és ahol települési szilárd hulladék nincs, vagy nem keletkezik.
3. Az az ingatlantulajdonos, akinek ingatlanán települési szilárd hulladék keletkezik, de az ingatlana egyidejűleg gazdálkodó szervezet cégnyilvántartásban bejegyzett székhelyéül, telephelyéül vagy fióktelepéül is szolgál, köteles a települési szilárd hulladékát a gazdálkodó szervezetnek az ingatlanon folytatott gazdasági tevékenysége során keletkezett települési szilárd hulladéktól elkülönítetten gyűjteni és arra a közszolgáltatást igénybe venni.

II. FEJEZET

10. §

A gazdálkodó szervezetekre vonatkozó eltérő szabályok

1. Gazdálkodó szervezet akkor köteles a közszolgáltatás igénybevételére, ha a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett települési szilárd hulladékának kezeléséről (hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról) a Hgt. 13. §-ában foglaltaknak megfelelően nem gondoskodik.
2. A Hgt. 13. §-ában előírtak szerintinek minősül a települési szilárd hulladék kezelése (hasznosítása vagy ártalmatlanítása), ha a gazdálkodó szervezet

            a)       a hasznosításra vagy ártalmatlanításra vonatkozó kötelezettségéről – melynek meglétéről és annak érvényességéről köteles előzetesen meggyőződni - az erre feljogosított és környezetvédelmi felügyelőség engedélyével rendelkező kezelőnek történő átadással, a kezelés költségeinek megfizetésével gondoskodik, vagy

            b)       e kötelezettségét a környezetvédelmi felügyelőség által engedélyezett, megfelelő hasznosító vagy ártalmatlanító eljárás, berendezés, létesítmény alkalmazásával saját maga teljesíti.

1. A (2) bekezdésben foglalt kötelezettségének teljesítése ellenére is köteles a gazdálkodó szervezet a közszolgáltatás igénybevételére, ha a közszolgáltatás keretében nyújtott hulladékkezelés a környezetvédelmi felügyelőség által igazoltan környezeti szempontból a (2) bekezdésben foglaltaknál lényegesen kedvezőbb megoldással történik.
2. Az ingatlantulajdonos ingatlanán a gazdálkodó szervezetnek az ingatlanon folytatott gazdasági tevékenysége során keletkezett települési szilárd hulladéka tekintetében az (1)-(3) bekezdésben foglaltak az irányadók azzal, hogy a termelés vagy szolgáltatás során keletkező háztartási hulladékkal együtt kezelhető hulladékot a hulladék termelője (birtokosa) telephelye határain belül hulladékkezelési engedély nélkül gyűjtheti, szállíthatja és azt fizikai előkezelésnek vetheti alá.
3. A gazdálkodó szervezet a nem a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett, a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű települési szilárd hulladékának kezeléséről a közszolgáltatás keretein kívül gondoskodhat az (2) bekezdés szerint.
4. Az a gazdálkodó szervezet, amely települési szilárd hulladékának kezeléséről közszolgáltatáson kívül gondoskodik, köteles erről a tényről a Közszolgáltató egyidejű tájékoztatása mellett a községi jegyző által vezetett nyilvántartás számára - a jegyzőhöz címzetten - írásban nyilatkozni és egyidejűleg igazolnia kell, hogy a mentesülés alapjául szolgáló feltételeknek megfelel.
5. Az a gazdálkodó szervezet, amely a települési szilárd hulladéka kezeléséről közszolgáltatáson kívül gondoskodhat, a jegyző által vezetett nyilvántartás számára - a jegyzőhöz címzetten - köteles írásban bejelenteni az általa igénybe vett hulladékkezelő(ke)t, az igénybe vett szolgáltatásokat, valamint hulladékkezelő(k) engedélye számának és jogosultságuknak az ellenőrzése érdekében köteles bemutatni az általa igénybe vett hulladékkezelő(k) hulladékkezelési engedélyét, vagy másolatát. A gazdálkodó szervezet köteles a fentiekről a Közszolgáltató egyidejű tájékoztatására. Amennyiben a hulladék átvevője, szállítója, ártalmatlanítója stb. különbözik akkor a gazdálkodó szervezet az engedélyüket külön köteles bemutatni.
6. A (7) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségnek a gazdálkodó szervezet a jelen rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül, illetőleg a rendelet hatálybalépését követően általa igénybe venni kívánt hulladékkezelővel történő szerződéskötést megelőzően köteles eleget tenni.
7. Az a gazdálkodó szervezet, amely a települési szilárd hulladéka kezeléséről közszolgáltatáson kívül gondoskodik, a jegyző által vezetett nyilvántartás számára - a jegyzőhöz címzetten - köteles igazolni a környezetvédelmi felügyelőség engedélyének eredeti vagy közjegyző által hitelesített példányával azt, hogy az ártalmatlanító berendezés vagy létesítmény a környezetvédelmi felügyelőség által engedélyezett és annak üzemeltetésével - hulladékkezelési engedély alapján - maga gondoskodik települési szilárd hulladékának
8. A (9) bekezdés szerinti igazolási kötelezettségének a gazdálkodó szervezet már működő létesítmény, berendezés esetén a rendelet hatálybalépésétől számított 30 napon belül, míg a rendelet hatályba lépését követően igénybe venni kívánt létesítmény, berendezés esetén az üzembe helyezésétől számított 15 napon belül köteles eleget tenni.
9. Az (6)-(10) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell akkor, ha a gazdálkodó szervezetnek a jegyző szerinti nyilvántartásba vett adataival összefüggésben változás következett be, vagy a gazdálkodó szervezetet, illetve a rá vonatkozó egyes adatokat a nyilvántartásból törölni kell. A fentiek bejelentésére a gazdálkodó szervezet a változás napjától, illetve a változás tényének tudomásra jutásától számított 15 napon belül köteles
10. Nagypáli közigazgatási területén a települési hulladékok szállítását és ártalmatlanítását azon vállalkozó végezheti, aki környezetvédelmi hatósági engedéllyel, a követelményeknek megfelelő telephellyel, valamint tevékenysége gyakorlásából a környezetre gyakorolt és azonnal beavatkozást igénylő káros hatás elhárításához szükséges tárgyi és személyi feltételekkel rendelkezik, a közszolgáltatás keretében az elkülönített hulladék gyűjtést végző gyűjtőjáraton munkát végző dolgozói közül legalább egyik jelenlévőjének hulladékgyűjtő és szállító szakképesítése van és környezetvédelmi megbízottat alkalmaz.

III. FEJEZET

11. §

Az ingatlantulajdonos kötelezettségei

1. Az ingatlantulajdonos köteles az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladékot az e rendeletben meghatározott módon és helyen gyűjteni, továbbá hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról gondoskodni.
2. A ingatlantulajdonos a keletkezett hulladékot - a rendelet keretein belül - a hulladék begyűjtő vagy hulladék kezelő telepre külön engedély nélkül maga is elszállíthatja. .
3. Az ingatlantulajdonos alapvető kötelessége hogy:

a)  amennyiben a hulladékkezelési kötelezettségének nem a (2) bekezdésben foglaltak szerint tesz eleget, a hulladékszállítási és ártalmatlanítási közszolgáltatási szerződést aláírja,  

b)   a települési szilárd hulladékot szelektíven szétválogassa,

c)  a rendelet 2. számú mellékletében felsorolt hulladékgyűjtő szigeten elhelyezett edényzetekben, illetve szelektív hulladékgyűjtésre rendszeresített zsákban a külön gyűjtendő hulladékát 2. számú melléklet szerinti megosztásban elhelyezze,

d)   a magánszemélyeknél keletkező veszélyes hulladékot külön gyűjtse és a közszolgáltatónak átadja,

e)  a maradék (szelektíven szétválogatott és veszélyes hulladéktól mentes) szilárd hulladékot – különös tekintettel a hulladék további kezelésére – az elszállításra való átvételig gyűjtse, tárolja,

f)   az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladék kezelésére az önkormányzat által szervezett közszolgáltatást igénybe vegye, és a hulladékot az e rendeletben feljogosított hulladékkezelőnek adja át, kivéve, ha az ingatlantulajdonos a hulladékkezelési kötelezettségének a (2) bekezdésben foglaltak teljesítésével tesz eleget,

g)  a hulladék gyűjtése során megfelelő gondossággal járjon el annak érdekében, hogy a hulladék mások életét , testi épségét és egészségét, valamint jó közérzetét ne veszélyeztesse, a község természetes és épített környezetét ne szennyezze, a növény és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és a közbiztonságot ne zavarja,

h)  az ingatlanán keletkező hulladékot alacsony szinten tartsa, feleslegesen hulladékot ne bocsásson ki.

1. Az ingatlan tulajdonosa köteles a közszolgáltatónak – a tény bekövetkeztétől számított 15 napon belül – bejelenteni, ha tulajdonos, bérlő vagy használó személyének változása vagy egyéb ok miatt a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik. A bejelentésben meg kell jelölnie, - az ingatlanon keletkező rendszeres háztartási hulladék mennyiségének becslése és a szükséges edényzet űrtartalma meghatározása érdekében:

• az ingatlanon lakók (állandó vagy tartózkodási címmel rendelkezők) számát,
• nem rendszeres szilárd hulladék esetében a várhatóan keletkező hulladék mennyiségét,
• nem lakóingatlan esetében az elszállítandó hulladék egy ürítésre vonatkozó nagyságát.

1. Az ingatlantulajdonos, amennyiben a hulladékkezelési kötelezettségének saját maga a (2) bekezdésben rögzítettek szerint az ártalmatlanító helyen történő hulladék elhelyezésével tesz eleget, akkor annak megkezdése előtt köteles írásban tájékoztatni a Közszolgáltatót, továbbá köteles a kötelezettség teljesítését félévente a Közszolgáltatónak az átvételi elismervényekkel köteles írásban igazolni. Amennyiben a hulladék eltávolításáról nem maga gondoskodik, köteles a szervezett közszolgáltatást igénybe venni és a díját a szakvállalkozónak megfizetni.

IV. FEJEZET

12. §

A magánszemély ingatlantulajdonossal, illetve társasházakkal megkötendő szerződés egyes tartalmi elemei

1. A szerződésben meg kell jelölni:

• a szerződő fél nevét, születési helyét, és idejét, anyja nevét, lakcímét, a közszolgáltatás igénybevételének jogcímét (ingatlantulajdonos, ingatlanbérlő, ingatlanhasználó), a bankszámlaszámmal rendelkező társasházak esetén a bankszámlaszámot,
• a közszolgáltatással érintett ingatlan címét, vagy annak hiányában a helyrajzi számát,
• a közszolgáltatás igénybevételének kezdő napját,
• a teljesítés helyét és módját,
• az ürítési gyakoriságot és az ürítés idejét napok szerint,
• a gyűjtőedények használatának jogcímét és módját,
• 
  
• ,
• a szerződés módosításának feltételeit,
• az irányadó jogszabályok meghatározását
• szerződés megszűnésének eseteit.

1. A kötelező közszolgáltatási szerződés megszűnésének esetei:

• a közszolgáltatással érintett beépített ingatlan beépítetlenné válik, és az ingatlanon hulladék nem keletkezik,
• megszűnik a közszolgáltatási szerződés és a díjfizetési kötelezettség, amennyiben az ingatlan lakatlanná válik (az ingatlanon sem lakóhellyel, sem tartózkodási hellyel rendelkező személy nincs bejelentkezve, illetve azon semmilyen módon, jogcímen nem tartózkodik senki), és azon hulladék nem keletkezik.

12/A. §

1. A közszolgáltató a közszolgáltatással összefüggő személyes adat kezelésére a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (továbbiakban: Hgt.) 23.§ g) pontja alapján és a jelen önkormányzati rendeletben foglalt mértékben és terjedelemben jogosult.
2. A közszolgáltató a közszolgáltatással összefüggő a Hgt. 23.§ g) pontjában meghatározott személyes adat (a közszolgáltatást igénybe vevő neve, lakcíme, születési helye és ideje, anyja neve) kezelésére jogosult. A közszolgáltatással összefüggő személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető.
3. A közszolgáltató megfelelő technikai és szervezési intézkedésekkel köteles gondoskodni az adatok biztonságáról. Az adatokat védeni köteles különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, nyilvánosságra hozás vagy törlés, illetőleg sérülés vagy megsemmisülés ellen.
4. A közszolgáltató a közszolgáltatással összefüggő személyes adatokat a közszolgáltatást igénybevevő (ingatlantulajdonos, szerződő fél) azonosítására, a közüzemi szerződés teljesítésével, jogszabályban előírt ellenőrzések végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására, számlázásra, postázásra, kedvezmények érvényesítésére, közüzemi díjhátralékok behajtására használhatja fel. A közszolgáltató a közszolgáltatással összefüggő személyes adatok személyi adat- és lakcímnyilvántartásból történő lekérésére igazgatási szolgáltatási díj megfizetése nélkül jogosult.
5. A közszolgáltató nem jogosult az általa kezelt közszolgáltatással összefüggő személyes adat nyilvánosságra hozatalára.

V. FEJEZET

Adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettség

13. §

1. Az ingatlantulajdonos és a gazdálkodó szervezet köteles eleget tenni a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségének a Hgt. és a 164/2003. Korm. rend. szabályai szerint.
2. A közszolgáltatást igénybevevő ingatlantulajdonosok tekintetében, akik települési szilárd hulladékukat a Közszolgáltatónak adják át, a magasabb szintű jogszabályokban megkövetelt hulladékok nyilvántartásáról és bejelentéséről a Közszolgáltató gondoskodik.

IV. rész

A Hulladékkezelési Közszolgáltatások ellátásának rendje

I. FEJEZET

A közszolgáltatás igénybevételének módja és feltételei

14. §

1. Az ingatlantulajdonos és a Közszolgáltató közötti jogviszonyt vagy a közszolgáltatás igénybevételének ténye hozza létre vagy az a tény hogy a közszolgáltató a közszolgáltatást az ingatlantulajdonos részére felajánlja, illetve a közszolgáltatás teljesítésére rendelkezésre áll.
2. A közszolgáltatás teljesítésének feltételeiről a közszolgáltató az ingatlan tulajdonost írásban köteles értesíteni, vagy felhívás közzététele útján tájékoztatni. Az ingatlantulajdonos köteles az értesítés és felajánlás alapján a közszolgáltatási szerződést aláírni, kivéve, ha a jelen rendeletben szabályozott hulladékgazdálkodási köztelezettségének a rendelet 11. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti igazolt módon tesz eleget. A közszolgáltatási szerződés aláírásának jogszerűtlen megtagadása esetén is köteles az ingatlantulajdonos a kötelező közszolgáltatás igénybe vételére A hulladékkezelési helyi közszolgáltatás feltételeiben bekövetkezett változásokról a közszolgáltató az ingatlantulajdonost – a változás bekövetkezése előtt – köteles értesíteni.
3. A jogviszony kezdő időpontja az a nap, amelyen a Közszolgáltató a közszolgáltatás teljesítésének megkezdéséről és lényeges feltételeiről az ingatlantulajdonost írásban értesítette, illetve felhívás közzététele útján tájékoztatta. Az értesítés mintáját e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
4. Az ingatlantulajdonos köteles a Közszolgáltatónak bejelenteni az ingatlanán rendszeresen keletkező települési szilárd hulladék keletkezésének tényét.
5. A hulladék begyűjtésének, elszállításának rendjét (gyakoriság, útvonal és időpont) az ingatlantulajdonosnál keletkező hulladékmennyiség figyelembevételével a Közszolgáltató határozza meg és arról az ingatlantulajdonost a (2) bekezdés szerint értesíti.

II. FEJEZET

A gazdálkodó szervezetekkel megkötendő szerződés egyes tartalmi elemei

15. §

1. Az a gazdálkodó szervezet, amely köteles a közszolgáltatást jelen rendelet 10. § (1) bekezdés alapján igénybe venni, a közszolgáltatás teljesítésére a Közszolgáltatóval írásbeli szerződést köt.
2. A szerződésben meg kell határozni a szerződést kötő feleket: a Közszolgáltatót és a gazdálkodó szervezetet cégjegyzékszerűen, cégjegyzékszám, név, székhely szerint, az adószámot és a bankszámlaszámot is feltüntetve.
3. A szerződésben továbbá meg kell jelölni:

a) a gazdálkodó szervezet nevét, címét, cégjegyzék, vagy egyéb nyilvántartási számát, illetve amennyiben tevékenysége a jogszabályok alapján működési engedélyhez kötött, akkor a működési engedélyének a számát,

b) a közszolgáltatás igénybevételének kezdő napját,

 c) a teljesítés helyét és módját,

d) ha nem saját tulajdonú az edényzet, a Közszolgáltató által a gazdálkodó szervezet rendelkezésére bocsátott gyűjtőedényt űrtartalom és darabszám szerint,

e) az ürítési gyakoriságot és az ürítés idejét napok szerint,

f) nem előre meghatározott időben történő ürítés esetén az ürítés módját,

g) a gazdálkodó szervezet által meghatározott, az ingatlanon előreláthatólag keletkező hulladék mennyiségét, amelyre a közszolgáltatást igénybe veszi.

1. A szerződésben rendelkezni kell továbbá:

a) a gyűjtőedények használatának jogcíméről és módjáról,

b),

c),

d) a szerződés módosításának, felmondásának feltételeiről,

e) az irányadó jogszabályok meghatározásáról,

f)  szerződés megszűnése eseteiről.

1. A szerződést a Közszolgáltató nem mondhatja fel. A gazdálkodó szervezet a szerződést írásban, 30 napos határidővel mondhatja fel.
2. A gazdálkodó szervezet a szerződést akkor mondhatja fel

a) ha Nagypáli község közigazgatási területén megszűnt az a gazdasági tevékenysége, amellyel összefüggésben a települési szilárd hulladéka keletkezett, amennyiben a működési engedélyének visszavonását, illetve hatályon kívül helyezését a közszolgáltató felé hitelt érdemlően igazolja vagy

b)   ha a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett települési szilárd hulladékának kezeléséről a továbbiakban a jelen rendeletben és egyéb jogszabályokban foglaltak szerint nem a közszolgáltatás keretében gondoskodik.

1. A felmondás akkor érvényes, ha a gazdálkodó szervezet - a bejelentés érkeztetett írásbeli példányának csatolásával – Közszolgáltatónak egyidejűleg igazolja, hogy a jelen rendelet szerinti nyilvántartás számára az e rendeletben foglaltak szerint a változást bejelentette és becsatolta a hulladékkezelési engedélyét, illetve az általa igénybe vett új hulladékkezelő gazdálkodó szervezet engedélyét.
2. A Közszolgáltató és az ingatlantulajdonos, illetve gazdálkodó szervezet a közszolgáltatás hatálya alá nem tartozó hulladék tekintetében külön szerződést köt.

III. FEJEZET

A közszolgáltatás szünetelése

16. §

1. Szüneteltethető a közszolgáltatás igénybevétele azokon az ingatlanokon, amelyeken folyamatosan legalább 30 napig senki sem tartózkodik és emiatt hulladék sem keletkezik.
2. A szüneteltetésre vonatkozó igényt az ingatlantulajdonos írásban köteles bejelenteni a Közszolgáltatónak, a szünetelés kívánt kezdő időpontja előtt, azt legalább 15 nappal megelőzően és a szünetelés időtartamának hozzávetőleges meghatározása mellett.
3. Ha a szünetelés (1) bekezdés szerinti feltételeiben változás következik be, az ingatlantulajdonos ezt írásban, haladéktalanul köteles a Közszolgáltatónak bejelenteni.
4. Amennyiben a szüneteléssel érintett ingatlan esetében a szünetelés időtartama alatt hulladékkezelési közszolgáltatás alá tartozó hulladék kerül kihelyezésre, úgy a szünetelés semmissé válik, és az ingatlantulajdonos egyidejű értesítése mellett a Közszolgáltató a hulladékot köteles elszállítani
5. Indokolt esetben (pl.: kórházi ápolás stb) az ingatlantulajdonos az akadályoztatás igazolásával méltányosságból előzetes bejelentés nélkül is kérheti a közszolgáltatási díjfizetés alóli felmentését az általa igazolt időszakra vonatkozóan. Az akadályoztatást megszűnése után 15 napon belül be kell jelenteni. Az utólagos szünetelési kérelem elbírálásáról a képviselő-testület dönt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény alapján. A határozat egy példányának megküldésével a díjfizetés alóli felmentésről a közszolgáltatót értesíteni kell.”
6. A szünetelés szabályai nem alkalmazhatóak társasházi ingatlanok esetében.

IV. FEJEZET

A települési szilárd hulladék gyűjtése, begyűjtése, szállítása és ártalmatlanítása

Hulladékszállítás rendje

17. §

1. A hulladék begyűjtésének és elszállításának rendjét és gyakoriságát a közszolgáltatóval kötött közszolgáltatási szerződés tartalmazza. A közszolgáltató jogosult az útvonal és a közszolgáltatási szerződésben meghatározott kötelező gyakoriság mellett a napi vagy a heti időpontok meghatározására. Ha az útvonal és az időpont (gyűjtési nap) változik, arról a közszolgáltatónak kell a szolgáltatást igénybe vevőket, a lakosságot értesítenie.
2. A hulladékszállítás gyakorisága:

A lakossági háztartási szilárd hulladékot a szakvállalkozó köteles rendszeresen, kéthetenként egy alkalommal a lakosságtól elszállítani.

1. E rendeletben meghatározott gyakoriságú hulladékszállítás mellett, ha az ingatlantulajdonosnak többlet települési szilárd hulladéka keletkezik a közszolgáltatónál megvásárolt és erre a célra rendszeresített hulladékgyűjtő zsákba helyezheti el. .

A hulladékszállításra vonatkozó egyéb rendelkezések

18. §

1. Ha a közszolgáltató által megállapított rendszeres szállítási nap ünnep, vagy munkaszüneti napra esik, a hulladék elszállítására a rendeletben meghatározott kötelező gyakoriság megtartásával - a lakosság előzetes tájékoztatása mellett - a közszolgáltató által megjelölt időpontban kerül sor.
2. Ha a gyűjtőedényzet ürítése az ingatlantulajdonosok hibájából marad el, akkor az ürítésre csak az ingatlanra vonatkozó következő szállítási napon kerül sor. Ilyen esetben azonban soron kívüli szolgáltatás is rendelhető díj ellenében a közszolgáltatótól.
3. Ha a hulladékot, a lakossági veszélyes hulladékot, vagy a lomokat Közszolgáltató a szállítási napon, vagy az előzetesen meghirdetett időpontban elszállítani nem tudja, és a szállítás kimaradása nem az ingatlantulajdonosok hibájából történik, akkor a közszolgáltató köteles többletdíjazás igénye nélkül helyettesítő megoldásról gondoskodni. Az új időpontról a lakosságot tájékoztatni kell.

Hulladékgyűjtő edényzet

19. §

1. Az ingatlantulajdonos az ingatlanán keletkező vagy birtokába került települési szilárd hulladékot a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró módon köteles gyűjteni, és ahhoz a Közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített, az ingatlantulajdonos tulajdonát képező, vagy a Közszolgáltató által biztosított gyűjtőedényt köteles igénybe venni.
2. Lakóingatlan esetén a gyűjtőedények méretének és számának meghatározásakor két ürítés közötti időszakra ingatlanonként a keletkezett hulladékot, de legkevesebb 50 liter/fő/hét hulladékmennyiséget kell figyelembe venni.
3. Ha az ingatlantulajdonos a Közszolgáltató felé a valóságnak meg nem felelő hulladékmennyiséget vagy adatot közöl, - ideértve az ingatlanon rendszeresen tartózkodó személyek számára vonatkozó adatot is,- és e miatt a hulladék mennyisége rendszeresen legalább egy hónapon keresztül meghaladja az átvett gyűjtőedény űrtartalmát, a közszolgáltató jogosult - a köztisztaság biztosítása érdekében - az ingatlantulajdonost felhívni, hogy haladéktalanul gondoskodjon nagyobb gyűjtőedényzet rendelkezésre bocsátásáról. Amennyiben az ingatlantulajdonos a felhívás átvételétől számított 15 napon belül nem gondoskodik a megfelelő méretű edényzet rendelkezésre bocsátásáról, Közszolgáltató jogosult a kötelezettségét elmulasztó ingatlantulajdonos egyidejű értesítése mellett, a tényleges mennyiségű hulladéknak megfelelő űrtartalmú edényt kihelyezni és a kihelyezést követően a nagyobb űrtartalmú edényzet után számlázni a díjat, mindaddig, míg a keletkező hulladékmennyiséget figyelembe véve a nagyobb űrtartalmú edényzet szükséges.
4. Ha a közszolgáltató, a szállítóeszközéhez rendszeresített, fentiek szerint meghatározott nagyságú gyűjtőedényeket az ingatlantulajdonos – kérelmére, vagy a 19. § (1) bekezdés esetén - rendelkezésére bocsátja 15 napon belül, az ingatlan tulajdonosa, meghatalmazottja, illetve nagykorú, vele egy lakcímen lakó hozzátartozója köteles írásban igazolni a gyűjtőedényzet átvételét.
5. A kötelező közszolgáltatás a közszolgáltató által meghatározott, a közszolgáltató a szállítóeszközéhez rendszeresített típusú gyűjtőedényből történik, akár az a Közszolgáltató, akár az ingatlantulajdonos tulajdonát képezi. A gyűjtőedények mérete a következő

• 110 literes (DIN 6629) műanyag vagy horganyzott alumínium
• 120 literes (DIN 30740) műanyag, kerekes
• 240 literes (DIN 30740) műanyag, kerekes

20. §

1. Az ingatlantulajdonosnak a hulladék gyűjtése során kellő gondossággal kell eljárni annak érdekében, hogy a hulladék mások életét, testi épségét, egészségét és jó közérzetét ne veszélyeztesse, a természetes és épített környezetet ne szennyezze, a növény- és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és a közbiztonságot ne zavarja, és az ingatlanán keletkező hulladék mennyiségét alacsony szinten tartsa.
2. Az ingatlantulajdonos köteles írásban, vagy telefonon három nappal korábban bejelenteni a Közszolgáltatónak, ha ingatlanán az addig szokásos hulladékmennyiséget jelentősen meghaladó mennyiségű hulladék keletkezése várható. Amennyiben az ingatlantulajdonos nem tud nagyobb gyűjtőedényt vagy egyéb gyűjtőeszközt rendelkezésre bocsátani, bejelentése alapján a Közszolgáltató köteles az egyeztetett időpontra vagy időtartamra a hulladék adott mennyiségének megfelelő gyűjtéséhez, illetve elszállításához alkalmas nagyobb űrtartalmú, vagy további gyűjtőedényt, illetve a hulladék gyűjtésére alkalmas más gyűjtőeszközt az ingatlantulajdonos rendelkezésére bocsátani, és a többletszolgáltatást teljesíteni, az ingatlantulajdonos pedig a többletszolgáltatás díját megfizetni.
3. Ha az ingatlanon keletkező hulladék mennyisége nem rendszeresen, hanem alkalmilag haladja meg az átadott gyűjtőedények űrtartalmát, és az ingatlantulajdonos elmulasztja a bejelentési kötelezettségét, a Közszolgáltató köteles a többlet hulladék kezelésére rendszeresített, a közszolgáltató cégemblémájával jelölt zsákba kihelyezett hulladék elszállítására.A többletdíjat a tulajdonos a hulladékgyűjtő zsák megvásárlásával fizeti meg. A zsák díját külön rendelet tartalmazza. A zsákot jelen rendelet 28. §(2) bekezdésében foglalt helyen lehet beszerezni.

1. Ha az ingatlanon keletkező hulladék mennyisége nem rendszeresen, hanem alkalmilag haladja meg az átadott gyűjtőedények űrtartalmát, és az ingatlantulajdonos elmulasztja a (2) bekezdésben írt bejelentési kötelezettségét, és/vagy az ingatlantulajdonos a hulladékot nem a szabványosított gyűjtőedényben, zsákban gyűjti, a Közszolgáltató nem köteles az így átadott, illetőleg a gyűjtőedény mellé kirakott hulladék elszállítására.

 (5) Amennyiben az ingatlan elhelyezkedése és az útviszonyok nem teszik lehetővé az ingatlan hulladékgyűjtő járművel történő megközelítését, az ingatlantulajdonos a közszolgáltatóval kötött külön írásbeli megállapodás alapján a kötelező közszolgáltatásnak a közszolgáltató cégemblémájával jelölt zsák megvásárlásával tehet eleget.

21. §

1. Az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni a gyűjtőedények rendeltetésszerű használatáról, valamint környezetük tisztán tartásáról. A Közszolgáltató által rendelkezésre bocsátott gyűjtőedény rendeltetéstől eltérő használata, valamint a gyűjtési időn túli időben való eltűnése vagy megsemmisülése miatt keletkezett kárt az az ingatlantulajdonos köteles megtéríteni, aki a gyűjtőedényt e rendeletben írt módon megfelelően átvette, vagy a gyűjtőedényét a jelen rendelet 19. § (3) bekezdésének megfelelően lecserélték. A Közszolgáltató kárát az ingatlantulajdonos a Közszolgáltató felszólításának megfelelően, de legfeljebb a kár bekövetkeztétől számított harminc napon belül köteles megtéríteni.
2. A Közszolgáltató az ingatlantulajdonos rendelkezésére bocsátott és rendeltetésszerűen használt gyűjtőedények szükség szerinti javításáról, cseréjéről és esetleges pótlásáról az ingatlantulajdonos bejelentése alapján a Közszolgáltató köteles gondoskodni. Az ingatlantulajdonos tulajdonát képező gyűjtőedény rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban tartásáról – beleértve a környezetszennyezés megakadályozását is – az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni.
3. Tilos a szabályszerűen kihelyezett gyűjtőedényekből a hulladék kiszórása, a közterület szennyezése.
4. A hulladékok gyűjtése során történő szennyezés esetén az ingatlan tulajdonosa, míg a szabályszerűen kihelyezett gyűjtőedényekből történő hulladék begyűjtése, szállítása során, a közterületen okozott szennyezés esetén a Közszolgáltató köteles a szennyezett területet megtisztítani és fertőtleníteni.

V. FEJEZET

A hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedények elhelyezésével, használatával és kezelésével kapcsolatos kötelezettségek

22. §

1. A hulladék gyűjtésére szolgáló edényzetet több ingatlantulajdonos közösen is használhatja a következő esetekben :

a.)           ha egy ingatlanon több egyéni vagy társas vállalkozás, vagy jogi személy szervezete működik, és valamennyi érintett egybehangzóan és írásban így állapodott meg.

1. Ha a gyűjtőedényzet közös használatáról állapodtak meg az (1) bekezdésben meghatározottak, az edények térfogatának meg kell felelnie a képződő hulladék mennyiségének az ürítés gyakoriságát is figyelembe véve.
2. A gyűjtőedényzet közös használatára megállapodást kötők közös képviselőjének írásban kell nyilatkoznia a közszolgáltató felé arról, hogy a gyűjtőedényt hol tárolják, és adják át ürítésre, ki köteles gondoskodni a hulladéktároló edényzet tisztántartásáról, illetve annak környezetének tisztántartásáról, továbbá nyilatkoznia kell a díjfizetésre kötelezett személyéről is.
3. Amennyiben a gyűjtőedényzet közös használata az (1) bek. b) pontja alapján áll fenn, a gazdálkodó szervezetek kötelesek bejelenteni a Közszolgáltatónak a megállapodás megkötését követő 15 napon belül azt, hogy a közös használatra vonatkozó megállapodás mely ingatlantulajdonosok között és milyen hatállyal jött létre, továbbá megállapodásban részt vevő gazdálkodó szervezetek jelen rendelet 15. § (2) bekezdésében meghatározott adatait, valamint ha rendelkezik vele a működési engedélyek számát, valamint annak a megállapodásban részt vevő félnek az adatait, amelynek részére a közszolgáltatás díja számlázásra kerül.

23. §

1. Az ingatlantulajdonos köteles az átvett, vagy saját tulajdonú gyűjtőedényeket a hulladék elszállítása céljából a Közszolgáltató által megjelölt időpontban, a közterületen, a begyűjtést végző gépjárművel megközelíthető és ürítésre alkalmas helyen elhelyezni, kivéve a tartósan engedélyezett elhelyezést.
2. Ha az ingatlantulajdonos a gyűjtőtartály tárolási helyéről az edényzet ürítésére való átadásának helyére történő mozgatás és visszaszállítás céljából a Közszolgáltatót kívánja igénybe venni, a Közszolgáltató az ingatlantulajdonossal kötött külön megállapodás alapján határozza meg a többletszolgáltatásért fizetendő díj mértékét.
3. Az ingatlantulajdonos a települési szilárd hulladékát kizárólag a Közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített, és e rendeletben meghatározott gyűjtőedényben adhatja át. A hulladék más módon történő kihelyezése tilos, kivéve a rendelet 20. § (3), (4) és (5) bekezdésében meghatározott zsákos szállítási mód alkalmazását.
4. A hulladék elszállítása céljából kihelyezett gyűjtőedény fedelének a közterület szennyezésének elkerülése érdekében lecsukott állapotban kell lennie. A hulladékot a gyűjtőedényben úgy kell elhelyezni, hogy az, az edény mozgatásakor és ürítésekor ne szóródjon, valamint a gépi ürítést ne akadályozza.
5. A kihelyezett gyűjtőedény nem akadályozhatja a jármű és gyalogos forgalmat és elhelyezése egyébként sem járhat baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.
6. Az ingatlantulajdonos a gyűjtőedényt - kivéve a közterületeken a közszolgáltató tartósan elhelyezett nagy űrtartalmú konténereket - az ingatlanán belül köteles elhelyezni, úgy, hogy ahhoz illetéktelen személyek és állatok ne férjenek hozzá.
7. Gyűjtőedényt – kivéve a közszolgáltató által elhelyezett nagy űrtartalmú konténereket –közterületen elhelyezni vagy tartósan tárolni kizárólag az önkormányzat külön rendeletében szabályozott közterület-használatra vonatkozó rendelkezések megtartásával, az ott szabályozott engedély, illetve közterület-használati hozzájárulás alapján lehet.
8. Az ingatlantulajdonos, amennyiben az ingatlan jól látható azonosítószámmal nem rendelkezik, köteles az általa használt hulladéktároló edényen a közszolgáltatóval megkötött szerződésben rögzített házszámot, vagy helyrajzi számot feltüntetni.
9. A gazdálkodó szervezet, amennyiben a hulladéktároló edény elhelyezéséből nem azonosítható a székhelye, illetve telephelye, illetve az edény más közszolgáltatást igénybe vevő gyűjtőedényével együtt kerül elhelyezésre, köteles az általa használt hulladéktároló edényen a közszolgáltatóval megkötött szerződésben rögzített cégnevet feltüntetni.

24. §

1. Az ingatlan tulajdonos a gyűjtőedényt ürítés és elszállítás céljából a közszolgáltató által megjelölt időpontban a begyűjtést végző járművel megközelíthető és ürítésre alkalmas helyen, az ingatlan bejáratának a közelében, közlekedésre alkalmas úttól legfeljebb 10 m-re, a közterületen köteles elhelyezni. Ha a szállítójármű járható úttest hiányában nem tudja megközelíteni az ingatlan bejáratát úgy az ürítési hely az ingatlan bejáratához legközelebb eső úttest közelében van. Az egyéb területeken történő átvételre (járművel meg nem közelíthető ingatlanon) a Közszolgáltató - külön díjazás ellenében - köteles.
2. Télen az ingatlantulajdonos az átvételi hely megközelíthetőségéről, valamint a gyűjtőedényzet kezelése érdekében érintett útszakasz (1 méter széles átjáró az úttest és az átvételi hely között) hó- és síkosság elleni védelméről gondoskodni köteles. A Közszolgáltató köteles gondoskodni a gyűjtőedényzet ürítéséről.
3. A közszolgáltató hulladékgyűjtő edények ürítését a szállítási napokon reggel 6 és este 11 óra között végzi. Az ürítés, a szállítás és a gyűjtés napját a közszolgáltató állapítja meg.
4. A gyűjtőedényt – tartósan a közterületre kihelyezett konténerek kivételével – a szállítás napján lehet kihelyezni a közterületre reggel 6 óráig. A tulajdonos kötelezettsége a hulladék elszállításának napján az elszállítást követően az edényzet tárolási helyre történő visszahelyezése.
5. A kihelyezett gyűjtőedényekből hulladékot kiszedni, válogatni (guberálni) tilos!

25. §

1. Az ingatlan tulajdonos feladata gondoskodni - ha Közszolgáltató által rendelkezésre bocsátott edényzettel rendelkezik - a hulladékgyűjtő edények megőrzéséről, valamint arról, hogy az edényzet hozzáférhető helyen legyen és azt rendeltetésszerűen használják.
2. Az e rendeletben meghatározott háztartási hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedények tisztántartásáról, fertőtlenítésről az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni.
3. A

26 §

1. A hulladékgyűjtő edényeket csak annyira szabad megtölteni, hogy azok zárhatóak legyenek. A gyűjtőedényzetbe a hulladék bedöngölése vagy tömörítése tilos. Az edények ürítése során figyelemmel kell lenni arra, hogy a gyűjtőedényzet teljes kiürítésre kerüljön. Nagyobb terjedelmű hulladékot a gyűjtőedényzetbe helyezés előtt a megfelelő méretűre fel kell darabolni.
2. Tilos a külön jogszabályokban meghatározott veszélyes hulladékot a települési szilárd hulladékkal összekeverni és azt a települési szilárd hulladék gyűjtésére szolgáló rendszeresített gyűjtőedényben elhelyezni. A külön jogszabályokban kihirdetett hulladékjegyzékekben nem szereplő, vagy ismeretlen összetételű hulladékot veszélytelenségének, illetve veszélyességének megállapításáig veszélyes hulladéknak kell tekinteni.
3. A gyűjtőedényzetben tilos olyan hulladék elhelyezése, amely az edényzetet, a szállítóeszközt, vagy a szállító személyzet testi épségét veszélyezteti.(Különösen tégla, beton, vas, stb.). Tilos a gyűjtőedényzetbe folyékony, mérgező, tűzveszélyes és robbanásveszélyes anyagot, állati tetemet vagy egyéb olyan anyagot elhelyezni, amely veszélyeztetheti a begyűjtést, ürítést végző személyek, vagy mások életét, testi épségét, egészségét.
4. Ha a gyűjtőedényben olyan nedves hulladékot helyeztek el, amely az edényben összetömörödött vagy befagyott, illetve a tiltás ellenére az edényben levő hulladékot úgy összepréselték, hogy emiatt az edényt üríteni nem lehet az ingatlan tulajdonos a közszolgáltató felhívására köteles az edényt üríthetővé, illetve használhatóvá tenni. Köteles e fenti tevékenysége miatt bekövetkező kárt megtéríteni.
5. Tilos a gyűjtőedényzetbe betenni azokat a hulladékokat, amelyeket az e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott hulladékszigeteken, elhelyezett hulladéktárolókban kell elhelyezni.
6. Az ingatlantulajdonos köteles a külön jogszabályban meghatározott veszélyes hulladékot a települési szilárd hulladéktól elkülönítetten, a környezet szennyezését, károsítását vagy veszélyeztetését kizáró módon gyűjteni és a veszélyes hulladék begyűjtésére és szállítására, illetőleg ártalmatlanítására feljogosított engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek átadni, illetve a Hgt. 12. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltak szerint eljárni. Ilyen esetben a Hgt. szerinti adminisztratív és tervezési kötelezettségek a hulladék átvevőjét terhelik.

27. §

1. A települési szilárd hulladék szállítását a Közszolgáltatónak zárt konténerben vagy a kiporzást és kiszóródást megakadályozó ideiglenes takarású konténerben, vagy e feltételeket biztosító célgéppel, szállítójárművel úgy kell elvégezni, hogy annak során a környezet ne szennyeződjék. Szállításból eredő szennyeződés esetén a Közszolgáltató a hulladék eltakarításáról, a terület szennyeződés-mentesítéséről, valamint az eredeti környezeti állapot helyreállításáról köteles gondoskodni.
2. A Közszolgáltató a települési szilárd hulladék ártalmatlanításáról előkezelést követően hulladéklerakóba történő lerakással és tömörítéssel gondoskodik.
3. A rendelet hatálya alá tartozó települési szilárd hulladék elhelyezését, ártalmatlanítását a Közszolgáltató, illetve ingatlantulajdonos kizárólag a képviselő-testület által erre a célra kijelölt hulladéklerakón végezheti.
4. Egyéb, nem a közszolgáltatás körébe tartozó hulladék elhelyezését, ártalmatlanítását és hasznosítását kizárólag megfelelő és érvényes engedéllyel rendelkező hulladékártalmatlanító vagy hasznosító telepen lehet megvalósítani.
5. A gyűjtőedényben elhelyezhető települési szilárd hulladék súlya:

• 110-120 literes gyűjtőedény esetében legfeljebb 25 kg,
• 240 literes gyűjtőedény esetében legfeljebb 50 kg,

VI. FEJEZET

Nem rendszeres közszolgáltatások

28.§

A nagy darabos települési szilárd hulladékra vonatkozó rendelkezések

1. A nagy darabos hulladék (lom) – lakásokban, nem lakás céljára szolgáló helyiségekben használhatatlanná vált, nagyobb háztartási felszerelési tárgy, bútor, egyéb ingóság - gyűjtéséről, elszállításáról és ártalmatlanításáról a Közszolgáltató évente legalább egy alkalommal a hulladékkezelési közszolgáltatás keretében - külön díj felszámítása nélkül – az Önkormányzat térítése ellenében gondoskodik. Lebonyolításáról és megszervezéséről, a hulladék elszállításáról és ártalmatlanításáról a közszolgáltató gondoskodik.

       A Közszolgáltató kizárólag a lakosságnál, a háztartásokban képződött, de a rendszeres hulladékszállításra használatos gyűjtőedényekben el nem helyezhető nagy darabos hulladék elszállítására köteles. A Közszolgáltató által a közszolgáltatás keretében szervezett lomtalanítási szolgáltatás semmilyen más hulladékra (így pl. inert hulladék, építési törmelékre, járműroncsra, biohulladékra, rendszeres háztartási szilárd hulladékra) nem terjed ki.

1. Az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatást a közszolgáltató az önkormányzattal egyeztetett ütemezésben végzi. Az aktuális lomtalanítási időpontról a lakosságot az önkormányzat a helyben szokásos módon tájékoztatja.
2. A lomtalanítási hulladékot az ingatlannak a közúthoz legközelebb eső részén, lehetőleg kerítéssel határolt területen belül kell elhelyezni.

Lakossági veszélyes hulladékok gyűjtése és szállítása

29. §

1. A külön jogszabályokban kihirdetett hulladékjegyzékekben nem szereplő, vagy ismeretlen összetételű hulladékot veszélytelenségének, illetve veszélyességének megállapításáig veszélyes hulladéknak kell tekinteni.
2. Minden tevékenységet, amelynek végzése során veszélyes hulladék keletkezik, úgy kell végezni, hogy a veszélyes hulladék mennyisége, illetve veszélyessége a lehető legkisebb legyen, illetve a hasznosítását minél nagyobb mértékben segítse elő.
3. A veszélyes hulladék birtokosa köteles megakadályozni, hogy tevékenysége végzése során a veszélyes hulladék a talajba, a felszíni, a felszín alatti vizekbe, a levegőbe jutva szennyezze vagy károsítsa a környezetet.
4. Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott követelmények teljesítése érdekében a háztartásokban keletkezett veszélyes hulladékokat az ingatlantulajdonos köteles a települési szilárd hulladék más összetevőitől elkülönítetten gyűjteni és a veszélyes hulladék átvételére feljogosított hulladékkezelőnek átadni, illetve az egyes veszélyes hulladékoknak a többi hulladéktól való elkülönített gyűjtését biztosító gyűjtőhelyeket igénybe venni.
5. A háztartásban keletkező veszélyes hulladékokat, elektronikai hulladékokat a közszolgáltató az általa üzemeltetett Zalaegerszegi hulladékudvarban veszi át, illetve külön megállapodás alapján házhoz menő gyűjtéssel veszi át. Az átvételi költségmentesség csak a hulladék udvarban történő átvétel esetében érvényesül.

VII. FEJEZET

A hulladékgyűjtő szigetek működésével kapcsolatos szabályok

30. §

1. A környezet fokozott védelme, a hulladék összetevők újrafeldolgozásának, visszanyerésének elősegítése, az energetikai hasznosítás előmozdítása érdekében a képviselő- testület a helyi feltételekhez igazodva - fokozatosan - vezeti be a hulladékok elkülönített, a hasznosítási lehetőségeknek megfelelő (szelektív) begyűjtésének kombinált rendszerét.
2. A települési szilárd hulladék szelektív gyűjtésével, illetve begyűjtésével összefüggő tevékenységek teljesítéséhez szükséges feltételeket az önkormányzat a Közszolgáltató közreműködésével biztosítja.
3. Az önkormányzat oly módon vesz részt a szelektív hulladékgyűjtés bevezetésében és népszerűsítésében, hogy a Közszolgáltató által szervezett szelektív hulladék begyűjtést, illetve a Közszolgáltató által üzemeltetett begyűjtőhelyek létesítését, fenntartását, működtetését és kiterjesztését támogatja.
4. Az önkormányzat a fentiekben foglalt kötelezettségeként a közszolgáltatási díjban biztosítja a Közszolgáltató részére a települési szilárd hulladék szelektív begyűjtésével felmerülő indokolt költségek és ráfordítások megtérülését.
5. A települési szilárd hulladék szelektív begyűjtésének részletes községi feladatait a Hulladékgazdálkodási Terv állapítja meg, elősegítve a hulladékfajta szerinti, illetve az egyes hulladékalkotók újrafeldolgozását, visszanyerését és hasznosítását, továbbá az ártalmatlanítandó hulladék mennyiségének csökkentését.
6. Az ingatlantulajdonos a szelektíven gyűjtött háztartási hulladékot az elhelyezés céljára kijelölt hulladékgyűjtő szigeten a hulladékfajta szerinti elkülönítésére szolgáló gyűjtőedényben, illetve szelektív hulladék gyűjtéséhez rendszeresített zsákban helyezheti el.
7. A rendeletbe foglalt települési szilárd hulladékkal összefüggő hulladékkezelési közszolgáltatás kiterjed a települési szilárd hulladék elkülönített, szelektív gyűjtésére, az e rendeletben rögzített tartalommal.
8. Az ingatlantulajdonos jogosult, illetve köteles eleget tenni a hulladék szelektív gyűjtésére vonatkozó előírásoknak.
9. Az ingatlantulajdonos az, elkülönítetten gyűjtött települési szilárd hulladékának elhelyezéséről a közszolgáltatáson kívül is gondoskodhat, azt más - erre feljogosított - hulladékkezelőnek történő átadással is teljesítheti.

A települési szilárd hulladék közszolgáltatás keretében történő szelektív begyűjtése

31. §

1. A lakosság a települési szilárd hulladék más összetevőitől elkülönítetten gyűjthető 2. sz. mellékletben meghatározott anyagokat a Közszolgáltató által működtetett hulladékgyűjtő szigeten, szelektív gyűjtésre rendszeresített zsákban köteles elhelyezni.
2. Gyűjtősziget használata esetén a hulladéknak az elhelyezés céljára szolgáló helyre történő szállításáról az ingatlantulajdonos gondoskodik. A hulladékot a kijelölt helyen – a Közszolgáltató előírásaira is tekintettel – úgy kell elhelyezni, hogy az más hulladékfajtával ne keveredjen és a környezetet ne szennyezze.
3. A hulladékgyűjtő szigeteken elhelyezett gyűjtőedényekben, szelektív gyűjtésre rendszeresített zsákban a kizárólag az azokon lévő feliratoknak megfelelő anyagú hulladékokat szabad elhelyezni.
4. A szelektíven gyűjtött hulladék elhelyezésére szolgáló szabványos gyűjtőedények elhelyezéséről, az edények ürítéséről, karbantartásáról és fertőtlenítéséről a Közszolgáltató, a gyűjtőedények, gyűjtősziget és környékük tisztán tartásáról, a hó és síkosság mentesítéséről az önkormányzat gondoskodik. A begyűjtést szolgáló szabványos gyűjtőedényt - jelöléssel piktogrammal, más színnel, felirattal stb.) vagy speciális kialakítással (más alakú, színű edény) - meg kell különböztetni az egyéb gyűjtőedénytől.
5. A szelektíven gyűjtött hulladék elhelyezésére szolgáló gyűjtőedények, illetve a gyűjtősziget használatának rendjéről a Közszolgáltató rendszeresen köteles tájékoztatást adni az ingatlantulajdonosoknak.
6. A gyűjtőszigeten elhelyezett szelektív gyűjtés alá tartozó hulladék fizikai előkezeléséről a Közszolgáltató gondoskodik. Az elkülönítetten begyűjtött települési szilárd hulladék hasznosítható összetevőinek előkezelése, hasznosításra előkészítése hulladékkezelő telepen végezhető. A hulladékgyűjtő szigeteken, hulladékgyűjtő udvarokon, önkormányzati és oktatási intézmények területén elhelyezett gyűjtőedényzet szükség szerinti ürítését, a szelektív gyűjtésre rendszeresített zsákok előre meghirdetett időpontban történő begyűjtését, a hulladék válogatását és kezelését a közszolgáltató végzi. Jogosult a közszolgáltató az így gyűjtött hulladék értékesítésére is. .
7. A Közszolgáltatón kívül természetes, jogi vagy jogi személyiséggel nem rendelkező személy számára tilos a szelektív hulladékgyűjtő edényekben és zsákokban elhelyezett hulladék eltávolítása.

VIII. FEJEZET

Építési törmelék elhelyezésére vonatkozó előírások

32. §

1. Az építési törmelék - mint hulladék elszállítására- az ingatlan tulajdonosa, az építtető, illetőleg az köteles akinek a tevékenysége révén a hulladék keletkezett (továbbiakban: hulladéktulajdonos).
2. A veszélyes hulladéknak nem minősülő építési törmeléket a Zalaegerszeg 0182/13 hrsz-ú ingatlanon lévő hulladékgyűjtő telepre lehet elhelyezni. A külön építési törmelék (sitt) lerakó hely kialakításáig a Zalaegerszeg 0182/13 hrsz-ú ingatlanon lévő hulladékgyűjtő telep befogadó képessége korlátozott, így a Közszolgáltató csak a jogszabályokban, egyéb előírásokban meghatározott, befogadóképessége mértékéig köteles az építési törmeléket a hulladéktulajdonosoktól átvenni.
3. A veszélyes hulladéknak nem minősülő építési törmeléket – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével –díj megfizetése mellett lehet a hulladékgyűjtő telepen elhelyezni.

IX. FEJEZET

A hulladék elhelyezésével ártalmatlanításával illetve hasznosításával kapcsolatos rendelkezések

33. §

1. A települési szilárd hulladék elhelyezését és ártalmatlanítását a közszolgáltató a Zalaegerszegi Önkormányzat tulajdonában levő és a közszolgáltató által üzemeltett Zalaegerszeg 0182/13 hrsz-ú ingatlanon levő létesítményben végzi.
2. A hulladék ártalmatlanításáról illetve hasznosításáról a közszolgáltató gondoskodik. Az ártalmatlanítást megelőzően a Közszolgáltató jogosult az átvett hulladék minőségét ellenőrizni. A Közszolgáltató jogosult a közszolgáltatás keretébe nem tartozó hulladék átvételét megtagadni. A begyűjtött hulladék tulajdonosa a közszolgáltató. Kivéve a közszolgáltató által át nem vehető, a helyi közszolgáltatás keretébe nem tartózó hulladék, mely az elhelyezést kezdeményező személy tulajdona marad, aki a Közszolgáltató írásbeli felszólítását követően köteles a hulladék jogszabályoknak, és egyéb rendelkezéseknek megfelelő ártalmatlanításáról gondoskodni.
3. A hulladéklerakón a jogszabályoknak, és a közszolgáltató hulladékkezelési engedélyének megfelelő hulladék a lerakással a hulladéklerakót üzemeltető tulajdonává válik.

V. rész

I. FEJEZET

A közszolgáltatás díja

34. § 

35. § 

36. § 

II. FEJEZET

A közszolgáltatási díj fizetési módjának és fizetésének meghatározása

37. § 

III. FEJEZET

A közszolgáltatási díj megfizetése

38. § 

A közszolgáltatás teljesítésének szünetelése

39. §

A hulladék kezelési helyi közszolgáltatás teljesítése csak törvényben, kormányrendeletben meghatározott estekben szüneteltethető, illetőleg korlátozható.

VI. rész

A hulladékkezelési közszolgáltatás hatálya alá nem tartozó települési szilárd hulladékkal kapcsolatos egyes kérdések

40. §

1. A hulladékkezelési közszolgáltatás nem terjed ki:

a)    az inert hulladékra,

b)   a nagy darabos hulladékra a jelen rendeletben foglalt, évi legalább egyszeri alkalommal végzett lomtalanítás kivételével és

c)   a gazdálkodó szervezetnek a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett települési szilárd hulladékára, ha nem kötelezett a közszolgáltatás igénybevételére

d)   a veszélyes hulladékra (kivéve a 7.§ (1) bekezdés f) pontjában foglaltakra).

1. A hulladék termelője, birtokosa a tevékenysége gyakorlása során keletkező vagy más módon a birtokába kerülő - a hulladékkezelési közszolgáltatás hatálya alá nem tartozó - hulladékot a jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően köteles gyűjteni (ideértve az elkülönített gyűjtést is), továbbá az ártalmatlanításáról vagy a hasznosításáról gondoskodni.
2. Az ártalmatlanításra vagy hasznosításra vonatkozó kötelezettséget a hulladék termelője, birtokosa:

a)   jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelelő ártalmatlanító vagy hasznosító eljárás, berendezés, létesítmény alkalmazásával saját maga teljesíti, vagy

b)   az erre feljogosított és engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek történő átadással, a kezelés költségeinek megfizetésével teljesíti.

1. Az ingatlantulajdonos jogosult a közszolgáltatás hatálya alá nem tartozó, az (1) bekezdésben megjelölt hulladékának begyűjtésére, elszállítására, ártalmatlanítására, illetve hasznosítására a Közszolgáltató szolgáltatását igénybe venni.
2. Ha az ingatlantulajdonos a (4) bekezdésben foglaltakkal a Közszolgáltatót bízza meg, a megrendelés és a szolgáltatás feltételeit megállapodásban rendezik. A Közszolgáltató ilyen esetben a hulladék ártalmatlanításáról a jelen rendelet szerint kijelölt hulladékártalmatlanító helyeken, az azokra vonatkozó hatósági engedélyben foglaltak betartása mellett köteles gondoskodni.
   1. 
      
      1. A közszolgáltatás alá nem tartozó inert hulladék, továbbá a települési szilárd hulladék konténerrel történő szállítása esetében a hulladék termelője, birtokosa és kezelője a közterület tisztán tartására vonatkozó jogszabályok szerint köteles eljárni.
      2. A hulladék átvétele, illetve szállítása során a hulladékkezelőnek olyan gondossággal kell eljárnia, hogy a hulladék a szállító járműbe történő ürítésekor, illetőleg a szállítás folyamán ne szóródjon és más környezetterhelést ne idézzen elő. Szállításból eredő szennyeződés esetén a hulladék eltakarításáról, a terület szennyeződés-mentesítéséről, fertőtlenítéséről, valamint az eredeti környezeti állapot helyreállításáról a hulladék szállítója köteles gondoskodni.
      3. A hulladék termelője, birtokosa, kezelője köteles gondoskodni a közterület-használati hozzájárulás, illetve engedély megszerzéséről, ha a hulladék összegyűjtésére szolgáló konténer a közterületen 48 órát meghaladó időtartamra kerül kihelyezésre, vagy meghosszabbításáról, ha a közterület-használati hozzájárulás időtartama lejárt. Köteles gondoskodni továbbá a konténer környezetének folyamatos tisztán tartásáról, fertőtlenítéséről, a konténer telítődése esetén annak haladéktalan elszállításáról.
      4. Konténer közterületen a közúti és gyalogos forgalom biztonságát nem veszélyeztető módon, az alábbi előírások megtartásával helyezhető ki:

a) főközlekedési útvonalon konténer kizárólag folyamatos rakodás idejére helyezhető ki,  gondoskodni kell arról, hogy az elszállítás a telítődéskor haladéktalanul megtörténhessen,

b) az a) ponton kívüli úton, amennyiben a konténer csak a közúti forgalom zavarásával helyezhető ki, az a) pontban foglaltak szerint kell eljárni.

1. Közterületre kihelyezett konténeren el nem távolítható módon, jól láthatóan fel kell tüntetni a konténer tulajdonosának cégnevét, telefonszámát.

VII. rész

Szabálysértések

VIII. rész

Hatályba léptető rendelkezések

Ezen rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

                          Köcse Tibor                                                                                   Szita Gabriella
                         polgármester                                                                                      körjegyző

Záradék:

A rendelet a mai napon kihirdetve.

Nagypáli, 2009. február 9.

                                                                         Szita Gabriella
                                                                            körjegyző

1. sz. melléklet

Értesítés a rendszeres háztartási szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatás igénybevételének feltételeiről

Nagypáli Község Önkormányzat Képviselő-testület rendelete alapján a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás igénybevétele kötelező. A közszolgáltatást az Önkormányzat által kiírt pályázatot elnyerő Közszolgáltató a ZALA-DEPO Kft. végezheti kizárólagos jogosultsággal.

A Közszolgáltató az alábbi feltételek szerint nyújtja a közszolgáltatást:

1.    A megjelölt szolgáltatást ............. napjától folyamatosan végzi.

2.    A Közszolgáltató ..........................l-es edényekből végzi a hulladék ürítését. Az edények lehetnek saját tulajdonúak, de igény szerint a közszolgáltatótól is bérelhetők.

4.    A közszolgáltatás díja: ........ Ft/ürítés/db + áfa.

        Ügyfélszolgálat nyitva tartása: ................

       telefon, telefax számok: ......................

5.         A szolgáltatás gyakorisága: …………………………….

6.   Közszolgáltató közleménye

dátum............................ .  .............................................
                                                                                                Közszolgáltató

2. sz. melléklet

Szelektíven gyűjtendő anyagkategóriák:

• műanyag
• papír
• üveg
• fém
• fa és zöld hulladék
• lim-lom
• építési és bontási hulladék
• elektronikai hulladék
• veszélyes hulladék

Az egyes anyagkategóriákon belül az összetételre (pl. fém esetében alumínium, vas stb.; műanyag esetében etilén, PVC stb.), illetve termékre vonatkozó konkrét kikötéseket a közszolgáltató az aktuális hasznosíthatósági lehetőségek alapján határozza meg.

A szelektív gyűjtésre alkalmas anyagok, termékek megnevezését a közszolgáltató a rendszeresített közterületi konténeren feltünteti.

Gyűjtősziget: