Nagypáli Község Önkormányzati Képviselő-testületének 1/2020 (I.31.) önkormányzati rendelete
Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2020. 02. 01Nagypáli Község Önkormányzati Képviselő-testületének 1/2020 (I.31.) önkormányzati rendelete
Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Nagypáli Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény (továbbiakban Mötv.) 53. § ban kapott felhatalmazás alapján Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a működésének részletes szabályairól az alábbiak szerint rendelkezik:
Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat elnevezése: Nagypáli Község Önkormányzata
(2) Az önkormányzat képviselő-testülete: Nagypáli Község Képviselő-testülete
(3) Az önkormányzat hivatala: Nagypáli Közös Önkormányzati Hivatal
(4) Az önkormányzat székhelye: Nagypáli, Arany János utca 26.
(5) Az önkormányzat illetékességi területe: Nagypáli község közigazgatási területe.
(6) Az önkormányzat jogi személy.
(7) A képviselő-testületet a polgármester, távollétében pedig az alpolgármester képviseli.
(8) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.nagypali.hu
2. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.
(2) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a 14/1996.(X.15.) önkormányzati rendelet tartalmazza.
3. § (1) Az Önkormányzat pecsétje kör alakú, Magyarország hivatalos címerét és Nagypáli Község Önkormányzata feliratot tartalmazza.
(2) Az Önkormányzat pecsétjét kell alkalmazni minden olyan esetben, amikor annak használatát jogszabály kötelezővé teszi.
(3) A polgármester pecsétje kör alakú, középen Magyarország címere található, a köríven pedig Nagypáli Község Polgármestere felirat olvasható.
(4) A bélyegzők használatának rendjét a polgármester a kiadmányozás rendjéről szóló szabályzatban határozza meg.
4. § (1) A Képviselő-testület létszáma 5 fő.
(2) A Képviselő-testület tagjainak névsorát jelen rendelet 1. függeléke tartalmazza.
Település nemzetközi kapcsolata
5. § (1) Nagypáli Község Önkormányzat testvér települései:
A helyi önkormányzás általános szabályai
I.
Az Önkormányzat feladat és hatásköre
6. §
7. § A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét a rendelet 4. melléklete tartalmazza.
II.
A képviselő-testület ülései
8. § (1) Az alakuló ülését az Mötv. 43. §-ában foglaltaknak megfelelően kell összehívni és levezetni.
(2) A közmeghallgatások helyszíne: a Nagypáli Közösségi Ház nagyterme.
9. §
A képviselő-testület alakuló ülése
10. §
A Képviselő-testület ülésének összehívása
11. § (1) A Képviselő-testületi ülés meghívóját és az írásos előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak, és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják. Ettől eltérni csak kivételesen és a polgármester előzetes engedélyével lehet.
(2) Azon napirendi pontok írásos anyagát, amelyet a képviselők korábban megkaptak a meghívóval együtt részükre ismételten nem kell megküldeni, azonban a meghívóban utalni kell arra, hogy mikor, melyik meghívóval kapták kézhez azokat az érintettek.
(3) A meghívó minden esetben tartalmazza az ülés helyét, kezdési időpontját, a javasolt napirendeket, a napirendek előterjesztőit, valamint a tervezett napirend tárgyalásához tanácskozási joggal külön meghívottak megjelölését.
(4) Hirdetmény útján az önkormányzat hirdetőtábláján, valamint honlapján közzé kell tenni a testületi ülések időpontját, helyét, és napirendjét, valamint azt, hogy a napirendek anyagát a Hivatalban meg lehet tekinteni.
Rendkívüli Képviselő-testületi ülés
12. § (1) A polgármester rendkívüli testületi ülést hív össze a közérdeket érintő, sürgős, halasztást nem tűrő esetben. A meghívás telefonon is történhet, amikor a polgármester ismerteti a sürgősség okát, illetőleg a napirende(ke)t.
(2) A sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 4 órával is kiküldhető a meghívó. A rendkívüli ülésre szóló meghívó a hivatalsegéd vagy telefon útján is kézbesíthető. A telefonon történő értesítés esetén az írásbeliségtől el lehet tekinteni, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.
Közmeghallgatás
13. .§.
14. § (1) A képviselő-testület ülésére - a képviselőkön kívül - tanácskozási joggal azokat kell meghívni, akiknek jelenlétét a jogszabály kötelezővé teszi. A polgármester a napirendi pontok tárgyalásához bárkit meghívhat.
(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:
III.
Képviselő- testületi ülések ügyrendje
Az ülések nyilvánossága
15. § (1) A képviselő-testület ülésén résztvevő állampolgár engedély alapján felszólalhat.
(2) A hallgatóság tetszését vagy nem tetszését nem nyilváníthatja ki.
(3) Rendzavarás esetén a polgármester a rendzavarókat rendre utasíthatja, ismétlődő rendzavarás esetén az érintetteket a terem elhagyására kötelezheti.
(4) Zárt ülés elrendelésekor a hallgatóságnak a termet el kell hagynia.
Zárt ülés
16. § A képviselő-testület.
17. § (1) A képviselő-testület ülésének napirendjére a polgármester tesz javaslatot, amelynek alapján a napirendet a képviselő-testület állapítja meg.
Az előterjesztések rendje
18. § (1) A képviselő-testületi előterjesztések a polgármesternél írásban nyújthatók be.
(2) A képviselő-testület elé előterjesztést tehetnek:
Sürgősségi indítvány
19. § (1) A polgármester, a képviselők, a bizottság és a jegyző javasolhatják a képviselő-testületnek valamely előterjesztés vagy önálló indítvány, sürgős tárgyalását. A sürgősségi javaslatot indoklással kell ellátni.
(2) Sürgősségi javaslatot az előterjesztéssel vagy az önálló indítvánnyal együtt a képviselő-testület ülését megelőzően 1 nappal a polgármesternél lehet benyújtani, aki dönt a javaslat indokoltságáról.
(3) Amennyiben a polgármester az indítványnak nem ad helyt, a sürgősségi indítvány kérdésében a képviselő-testület a napirend előtt egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával dönt.
Összeférhetetlenség
20. § (1) Az összeférhetetlenség bejelentését a polgármesternél kell kezdeményezni az ok megjelölésével.
(2) A polgármester az összeférhetetlenségre vonatkozó kezdeményezést haladéktalanul átteszi az eljárás lefolytatása céljából az Ügyrendi Bizottsághoz.
(3) Az összeférhetetlenségi ügyeket az Ügyrendi Bizottság vizsgálja.
(4) A Bizottság elnöke köteles az összeférhetetlenségi bejelentést a legközelebbi testületi ülésen ismertetni, döntésre előkészíteni.
Interpelláció
21. § (1) Az önkormányzati képviselő községi önkormányzat vagy annak irányítása alatt álló szervezetének feladat és hatáskörébe tartozó minden ügyben magyarázat kérése céljából a polgármesterhez, a jegyzőhöz és a bizottság elnökéhez interpellációt intézhet. Az interpellációt és az ezzel kapcsolatos tényleírást legkésőbb az ülés előtt legalább 3 nappal a polgármesternél kell benyújtani. E határidő elmulasztása esetén a benyújtó képviselő választása szerint vagy kérdésként nyújtható be – a 22. §.-ban foglalt határidő betartása esetén – vagy interpellációként olyan képviselő-testületi ülésen adható elő, amellyel kapcsolatosan a 3 napos határidő teljesült. Az interpellációra az ülésen – vagy legkésőbb 30 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.
(2) A polgármester minden ülés elején a testületi ülésnek bejelenti a beterjesztett interpellációkat.
(3) Ha az interpelláló az ülésen nincs jelen, úgy interpellációt elnapoltnak kell tekinteni.
(4) Az interpellálót az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli előterjesztés joga is megilleti.
(5) A válasz elhangzása után – az írásban adott válasz esetében a képviselő-testület következő ülésén – az interpelláló képviselőnek 2 perces viszontválaszra van joga, ennek keretében nyilatkozik arról, hogy a választ elfogadja-e. Ezt követően a képviselő-testület dönt a válasz elfogadásáról.
(6) Ha a testület nem fogadja el a választ, annak vizsgálatát a polgármesterre bízza. Az interpelláció tárgyának kivizsgálásában az interpelláló képviselőt is be kell vonni.
(7) A képviselő-testület az interpelláció tárgyában készített vizsgálati jelentésről az előterjesztést követően az interpellációt benyújtó képviselő véleményének meghallgatása után vita nélkül szavaz.
Kérdés
22. § (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, alpolgármesterhez, jegyzőhöz a bizottság elnökéhez önkormányzati ügyekben kérdést intézhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 30 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.
(2) A kérdésekre, az interpellációra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kérdés a testületi ülésen is feltehető, nem kell írásban benyújtani azt.
A képviselő-testület tanácskozási rendje
23. § (1) A képviselő-testületi ülésen résztvevő képviselők, illetve minden jelenlévő személy köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.
(2) Az ülést levezető polgármester gondoskodik a képviselő-testületi ülés rendjének fenntartásáról.
(3) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében az ülést levezető polgármester:
A vitavezetés szabályai
24. § (1) Az ülést levezető polgármester minden napirendi pont felett vitát nyit. Nem nyithat vitát a tájékoztató jellegű napirendek esetében.
(2) A testületi ülésen napirendenként elsőként az adott napirendi pont előadóját, másodikként a bizottság elnökét illeti meg a szó.
(3) Az írásbeli előterjesztést az előadó a napirend tárgyalásának kezdetekor szóban kiegészítheti. A szóbeli kiegészítés csak az írásos előterjesztésben nem ismertetett kérdésekre terjedhet ki. Az előadó röviden indokolni köteles azt is, hogy a szóbeli kiegészítésre miért van szükség illetve, hogy a szóban elmondottak miért nem szereplenek az írásos előterjesztésben.
(4) A szóbeli kiegészítés maximális időtartama 5 perc.
(5) A szóbeli kiegészítés után az előterjesztőhöz a települési képviselők és a bizottság tagjai kérdéseket intézhetnek. A települési képviselők kérdésüket az ülést megelőzően írásban is benyújthatják a polgármesterhez.
A döntéshozatal szabályai
25. § (1) Az ülést levezető polgármester a döntés meghozatala előtt a képviselő-testület határozatképességét az Mötv. 47. §.(1) bekezdésében foglaltak alapján köteles vizsgálni
(2) A képviselő-testület ülés határozatképtelenségének megállapítása névsorolvasás, s a jelenlévők nevének rögzítése útján történik.
(3) Minősített többség szükséges az Mötv. 42. § 1., 2., 5., 6., 7. pontjában foglalt, eseteken túl a következő esetekben
A szavazás módja
26. § Az elnök a vita során elhangzott javaslatokkal érintett részeket külön-külön bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatot bocsátja szavazásra. Ha a módosító vagy kiegészítő javaslatot az előterjesztő befogadja, a módosító vagy kiegészítő javaslatról az eredeti javaslatnak módosítással, kiegészítéssel, javaslattal nem érintett pontjaival együtt kell a szavazásra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával szavazni.
A nyílt szavazás
27. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. Az elnök köteles a szavazatokat megszámláltatni. Kétség esetén a szavazást kézfelemeléssel meg kell ismételni.
(2) A szavazatok összeszámlálása után az elnök megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát.
28. § (1) Bármely képviselő javaslatot tehet név szerinti szavazásra. A kérdésben a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(2) Ha a jelenlévő képviselők legalább egynegyede indítványozza, név szerinti szavazást kell tartani.
(3) A név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ábécé sorrendben kell felolvasni. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodtam” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja, és a szavazás eredményét – névsorral együtt – átadja az ülés elnökének. A szavazás eredményét az ülést levezető polgármester hirdeti ki. A szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
A titkos szavazás
29. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat az Mötv. 46. §.(2) bekezdésében foglalt esetekben
(2) A titkos szavazás lebonyolítására a képviselő-testület 3 tagú szavazatszámláló bizottságot választ a tagjai köréből.
(3) A titkos szavazás szavazólappal történik.
(4) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét.
(5) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a képviselő-testületnek jelentést tesz.
IV.
A képviselő-testület döntései
30. § (1) A határozat egyértelműen megfogalmazott rendelkező részből, a végrehajtásért felelős szerv, személy megnevezéséből és a határidő megjelöléséből áll. A határozatokat a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal, és a meghozatal időpontjának megjelölésével kell ellátni.
(2) Nem kell sorszámmal ellátni azon képviselő-testületi határozatokat, amely ügyrendi kérdésekkel – napirend elfogadása; képviselői kérdésekre, interpellációra adott válasz, névszerinti szavazás elrendelése stb.- kapcsolatosak. Ezen esetekben elegendő a szavazás tényének jegyzőkönyvben történő rögzítése is.
(3) Jelölése: „Nagypáli Község Önkormányzati Képviselő-testületének …/20..(..hó..nap) számú határozata”.
Az önkormányzati rendelet
31. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 143. §. (3) és (4) bekezdéseiben foglaltak alapján rendeletet alkothat
(2) Rendelet alkotását a képviselő-testület ülésén szóban, vagy a polgármesternél írásban kezdeményezheti:
V.
A képviselő-testület munkaterve, ülésének jegyzőkönyve
32. § (1) A képviselő-testület rendes üléseit elfogadott munkaterv alapján tarja. A munkaterv előkészítése és előterjesztése a polgármester feladata.
(2) A munkaterv tervezetének elkészítéshez javaslatot kell kérni:
A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve
33. § (1) Az Mötv. 52. §. (1) bekezdésében foglaltakon túl a képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve az alábbiakat tartalmazza:
A települési képviselők
34. §
A települési képviselők jogai
A települési képviselők kötelezettségei
35. § (1) A képviselő köteles az MMötv ben meghatározott kötelezettségeit teljesesíteni, továbbá köteles:
A Képviselő-testület Bizottságai
Állandó bizottságok
36. § (1) A képviselő-testület által létrehozott állandó bizottság(ok):
Ideiglenes bizottság
37. § (1) A képviselő-testület indokolt esetben általa meghatározott feladatok ellátására ideiglenes bizottságot is létrehozhat. A bizottság részletes feladatait a képviselő-testület határozza meg.
(2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
(3) Az ideiglenes bizottság feladata különösen:
A bizottságok szervezeti és működési rendje
38. § (1) A bizottság tagjaira bármelyik képviselő javaslatot tehet.
(2) Bármelyik képviselő javaslatot tehet a képviselő-testületnek a bizottságok elnöke és tagjai személyének megváltoztatására.
(3) A képviselő legfeljebb két állandó bizottságnak lehet tagja.
(4) A bizottsági tisztség, tagság megszűnik
A bizottságok ülései
39. § (1) A bizottságok üléseiket a képviselő-testület üléseihez igazodva, illetve szükség szerint tartják.
(2) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.
(3) Az elnök akadályoztatása esetén e feladatokat az alelnök látja el.
(4) Az elnök köteles határozatban, indítványban megjelölt határidőn belülre összehívni a bizottság ülését
40. § (1) Bármely képviselő javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó kérdés megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni. A tárgyalásra az indítványozó képviselőt meg kell hívni.
(2) Bármely képviselő kezdeményezheti a képviselő-testületnél bizottsági döntés felülvizsgálatát.
41. § (1) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára-az Mötv. 47. §meghatározott szabályok az irányadó.
(2) A bizottság azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben az Mötv. rendelkezései kötelezővé teszik, vagy lehetőséget biztosítanak. Döntéseiről csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást
(3) A bizottság üléseiről készített jegyzőkönyvre az Mötv. 52. §-ában foglaltak az irányadók
(4) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a (3) bekezdésben foglaltakon túl a hozott döntéseket, elkülönítve az átruházott hatáskörben hozott határozatokat, és mellékelni kell ez utóbbiak alapjául szolgáló előterjesztéseket
(5) A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz.
(6) A bizottság a polgármester által felfüggesztett döntését, még a képviselő-testület ülése előtt napirendjére veheti, és amennyiben a felfüggesztésnek helyt ad és döntését a felfüggesztésnek megfelelően megváltoztatja, nincs szükség a képviselő-testület ülése elé terjesztésre.
(7) A bizottság ülésére az írásos anyagok megküldésével egyidejűleg meg kell hívni a polgármestert és a jegyzőt is.
A Polgármester, az Alpolgármester, a Jegyző
I.
A polgármester
42. § (1) Nagypáli község polgármestere a feladatait főállásban látja el.
(2) A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a polgármesterre ruházza. Ennek jegyzékét ezen rendelet 4 melléklete tartalmazza.
(3) A polgármester Mötv 68. §. (3) bekezdésében foglaltak szerint a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a képviselő-testület két ülése közötti időszakban a 4. mellékletben felsorolt ügyekben döntést hozhat.
(4) A képviselő-testület a polgármesterre átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja.
A polgármester feladatai
43. § (1) A polgármester feladata különösen:
44. § A polgármester illetményének, költségtérítésének, egyéb juttatásainak megállapítására, továbbá a részére az Ügyrendi Bizottság tesz javaslatot. Az ezzel kapcsolatos iratokat, az utalványozást az alpolgármester írja alá.
II.
Az alpolgármester
45. § (1) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.
(2) Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok.
(3) A polgármestert helyettesítő alpolgármester jogai és kötelezettségei a polgármesterével azonosak. A polgármestert közvetlenül megillető jogosítványokat, az alpolgármestert csak a polgármester tartós akadályoztatása esetén gyakorolhatja.
(4) Az alpolgármester fogadónapjának idejét, helyét a 6. melléklet tartalmazza.
46. § Nem képviselő alpolgármester
(1) A képviselő nem a képviselő-testület tagjai közül egy alpolgármestert választhat.
(2) A nem képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.
(3) A nem képviselő alpolgármester jogállását az Mötv. 75. §. (2) bekezdése szabályozza.
III.
A jegyző és az aljegyző
47. § (1) A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ennek keretében:
A KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL
48. § (1) A képviselő-testület Alsónemesapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületével, Kispáli Község Önkormányzata Képviselő-testületével, Kisbucsa Község Önkormányzata Képviselő-testületével Nemesapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületével, Nemeshetés Község Önkormányzata Képviselő-testületével, Szentpéterúr Községi Önkormányzat Képviselő-testületével és Vasboldogasszony Község Önkormányzata Képviselő-testületével közösen Nagypáli Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel hivatalt hozott létre.
(2) A jegyző és megbízottja ügyfélfogadását a Közös Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza
(3) A Közös Önkormányzati Hivatal önállóan gazdálkodó, teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv.
49. § (1) A Közös Önkormányzati Hivatal valamennyi dolgozója – a részletes munkaköri leírásban szereplő feladatokon túl – köteles közreműködni:
Az Önkormányzat Gazdasági Alapjai, Társulásai
A költségvetés
50. § (1) Az önkormányzati költségvetés tárgyalása az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV törvény (továbbiakban: Áht) 24. §. (3) bekezdése alapján a 23. §. (2) bekezdésében meghatározott tartalommal történik.
(2) Az Áht 91. §.-ban foglaltak alapján a polgármester a képviselő-testület elé terjeszti a zárszámadási rendelet tervezetet.
Az önkormányzat vagyona
51. § (1) Az önkormányzat törzsvagyonára és a tulajdoni jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat külön rendelet szabályozza.
(2) A rendelet rögzíti a forgalomképtelen vagyontárgyakat, valamint a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyait, illetve azokat a feltételeket, amelyek szerint e vagyontárgyakról rendelkezni lehet.
(3) Az önkormányzati vagyont nyilvántartásba kell venni. A vagyonleltár elkészítéséért a polgármester felelős.
52. § (1) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszköz lekötéséről értékhatártól függetlenül– a képviselő-testület folyamatos tájékoztatása mellett – saját hatáskörében döntsön.
(2) Az önkormányzat átmenetileg szabad pénzeszközeinek befektetéséről a képviselő-testület dönt.
53. § (1) A polgármester sajáthatáskörében az önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő ügyekben 500.000Ft értékhatárig köthet szerződéseket, vállalhat kötelezettségeket, írhat alá megállapodásokat. Az általa kötött szerződésekről utólagos beszámolási kötelezettséggel tartozik a képviselő-testület ülése előtt.
(2) Az önkormányzat nevében kötelezettséget csak a polgármester vagy az általa megbízott személy vállalhat, ennek ellenjegyzésére a jegyző vagy annak meghatalmazottja jogosult.
(3) A képviselő-testület hitelt csak abban az esetben vesz fel, amennyiben más finanszírozási mód nem lehetséges, vagy gazdaságilag célszerűtlen.
(4) A polgármester évenként köteles tájékoztatni a lakosságot az önkormányzat vagyoni helyzetének alakulásáról.
Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai
54. § Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Közös Önkormányzati Hivatal látja el. E körben különösen:
Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
55. § Az önkormányzat és intézményei gazdálkodásának belső ellenőrzéséről a képviselő-testület megbízás útján gondoskodik. A belső ellenőr feladatai: az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) 70. § (1)-(3) bekezdésben, valamint a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (Bkr.) 21. §-ban meghatározottak.
Az önkormányzat társulásai
56. § (1) A képviselő-testület a rendelkezésre álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.
(2) A társulások célja és rendeltetése:
57. § (1) Az önkormányzat társulásai:
A helyi Népszavazás, és a Lakossági Fórumok rendje
I.
Helyi Népszavazás
58. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 98. §.(1) bekezdésben, a 102§.(3) bekezdésben, a 103. §.(1)bekezdésben foglalt esetekben köteles népszavazást kiírni
(2) Helyi népszavazást kell tartani a választópolgárok 25 %-ának írásbeli kezdeményezésére
(3) A helyi népszavazás eljárási szabályai tekintetében a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
Lakossági Fórumok
59. § (1) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre:
Közmeghallgatás
60. § (1) A közmeghallgatási napirendek tárgyát a képviselő-testület határozza meg, melynek a lakosságkörében való megismertetéséről a polgármester gondoskodik.
(2) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal, de legkésőbb 15 napon belül nyílt levélben válaszolni kell. A nyíl levélben adott választ a helyben szokásos módon és az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.
(3) Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat az ülésen nem válaszolható meg, illetőleg nem dönthető el, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a képviselő-testületnek meg kell vizsgálnia.
(4) A kivizsgált közérdekű javaslatot a képviselő-testület soron következő ülésén tárgyalja. A Javaslatról határozattal dönt. A képviselő-testület döntéséről a javaslattevőt 8 napon belül tájékoztatni kell.
(5) A közmeghallgatás összehívására, a meghívottak körére a képviselő-testület ülésére vonatkozó általános szabályok az irányadóak azzal, hogy a meghívottak köre bővíthető.
Falugyűlés
61. § (1) A polgármester vagy a képviselő-testület előre meghatározott közérdekű kérdésben, illetőleg a jelentősebb községi döntések előkészítésére az állampolgárok és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, véleményezésének kikérése céljából lakossági fórumot, falugyűlést hívhat össze.
(2) A falugyűlés egyaránt összehívható a község egészét vagy annak nagyobb, illetőleg egy részét érintő tárgykörökben.
(3) A falugyűlés elé kerülő ügyeket a képviselő-testület előzetesen megtárgyalja, és véleményt nyilvánít.
(4) A falugyűlés meghirdetésére, lebonyolítására valamint a meghívottak körére a közmeghallgatás szabályai alkalmazandók.
Záró Rendelkezések
62. § (1) E rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A rendelet mellékletei az alábbiak:
polgármester jegyző
1. melléklet
1. Eljár a helyi érdekű közügyekben.
2. Önállóan alakíthatja a szervezetét, működési rendjét.
3. Önkormányzati jelképet alkothat.
4. Helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat.
5. Önállóan rendelkezik önkormányzati tulajdonával és önállóan gazdálkodik bevételeivel.
6. Gondoskodik az önként vállalt és kötelező önkormányzati feladatok ellátásáról.
7. Vállalkozói tevékenységet folytathat.
8. Véleményt nyilváníthat, és kezdeményezést tehet a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben.
9. Jogai védelmében az Alkotmánybírósághoz fordulhat.
10. Szabadon társulhat más helyi képviselő-testülettel, érdekeinek képviseletére önkormányzati érdekszövetséget hozhat létre, feladatkörében együttműködhet más országok helyi önkormányzataival és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek.
11. Gondoskodik a településfejlesztésről, a településrendezésről, az épített és természeti környezet védelméről.
12. Gondoskodik a vízrendezéssel, csapadékvíz-elvezetéssel kapcsolatos feladatok ellátásáról.
13. Gondoskodik a köztemető, a helyi közutak és közterületek fenntartásáról.
14. Biztosítja a településtisztaságot.
15. Gondoskodik a helyi tűzvédelemről, a közbiztonság helyi feladatairól.
16. Közreműködik a helyi energiaszolgáltatásban.
17. Közreműködik a foglalkoztatás megoldásában.
18. Gondoskodik az óvodai nevelésről,
19. Gondoskodik az egészségügyi és szociális ellátásról.
20. Biztosítja a közösségi teret, támogatja a közművelődési, tudományos, művészeti és sporttevékenységet.
21. Támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét, együttműködik a közösségekkel.
22. Átruházhatja egyes hatásköreit a polgármesterre, bizottságaira. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja.
23. Alapíthat önkormányzati intézményt, vállaltot és más szervezetet.
24. Kinevezi az általa alapított intézmény, vállalat, más szervezet vezetőit.
25. Eljár önkormányzati hatósági ügyekben.
26. Elbírálja a polgármester, valamint a képviselő-testület bizottságának önkormányzati jogkörében hozott hatósági határozata elleni fellebbezést.
27. Meghatározza bizottsági szervezetét és megválasztja bizottságait.
28. Rendeletében lehetővé teheti az önkormányzati államigazgatási hatósági ügyben az elektronikus ügyintézést.
1. Ülést tart az SZMSZ-ben meghatározottak szerint, de évente legalább hat alkalommal, illetve szükség szerint.
2. Zárt ülést köteles tartani, illetőleg zárt ülést rendelhet el.
3. Titkos szavazást rendelhet el.
4. Közmeghallgatást tart évente legalább egyszer, előre meghirdetett módon.
5. Határozatot hozhat.
6. Dönt a képviselő döntéshozatalból való kizárásról.
7. Rendeletet alkot a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá a törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására.
8. Meghatározza a működésének részletes szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzatában.
9. Meghatározza azoknak a fórumoknak a rendjét, amelyek a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják.
10. Megbízatásának lejárta előtt kimondhatja feloszlatását.
1. Megtéríti a települési képviselőknek a testületi munkában való részvétel mellett a munkahelyén kiesett jövedelmét, vagy átalányt állapíthat meg számára.
2. A települési képviselőknek törvényben és az önkormányzat rendeletében meghatározott költségtérítést és juttatást, illetőleg havonkénti tiszteletdíjat állapíthat meg.
3. Tanácsnokokat választhat a polgármester, vagy bármely települési képviselő javaslatára.
1. Gyakorolja a munkáltatói jogokat a polgármester tekintetében, munkáját a jogszabály keretei között határozza meg.
2. Határoz a polgármester összeférhetetlenségének kimondásáról.
3. Gondoskodik az önkormányzati képviselők képzéséről, továbbképzéséről feladataik eredményes ellátása érdekében..
4. A polgármesteri tisztség betöltésének módját a megbízatás időtartamán belül a polgármester egyetértésével megváltoztathatja.
5. Alpolgármestert választ a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére, egyes önkormányzati feladatok ellátására.
6. A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt keresetet nyújthat be a polgármester ellen a székhely szerint illetékes megyei bírósághoz a polgármester tisztségének megszűntetése érdekében, továbbá vagyonnyilatkozat tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása, vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén
7. Kezdeményezheti a fegyelmi eljárást a polgármester ellen.
8. Elrendeli a fegyelmi eljárást a polgármester ellen.
9. Kezdeményezi a Méltatlanság miatti eljárás lefolytatását.
10. Lefolytatja az összeférhetetlenségi eljárást.
11. Dönt a közhasznú munkás személyéről, gyakorolja felette a munkáltatói jogot.
12. Az érdekelt település képviselő-testületével közösen pályázatot ír ki a jegyzői munkakör betöltésére.
13. Az érdekelt település képviselő-testületével közösen - együttes testületi ülésen kinevezi a jegyzőt.
14. Megállapodást köthet a Közös Önkormányzati Hivatal alakításáról és fenntartásáról.
15. Dönt a Közös Önkormányzati Hivatalból való kiválásról, vagy csatlakozásról az általános önkormányzati választások napját követő hatvan napon belül.
16. Hozzájárul a Közös Önkormányzati Hivatal fenntartásának költségeihez a fenntartói megállapodásban foglaltaknak megfelelően.
17. Gyakorolja a munkáltatói jogokat - az érdekelt település képviselő-testületével közösen a Közös Önkormányzati Hivatal fenntartói megállapodásában és alapító okiratában foglaltak szerint- a jegyző tekintetében.
18. Kinevezi az önkormányzati intézmény vezetőjét, felette munkáltatói jogokat gyakorol.
1. Helyi népszavazást köteles kiírni a törvényben és az önkormányzat rendeletében meghatározott kérdésekben.
2. Dönt a helyi népszavazásra irányuló kezdeményezésről.
3. Kitűzi a helyi népszavazást az elrendeléstől a bejelentést követő 30 napon belül.
1. Megválasztja a választásokon közreműködő szavazatszámláló bizottság és a helyi választási bizottság tagjait.
2. Választhat póttagot a szavazatszámláló és a helyi választási bizottságba.
3. Megtilthatja rendeletében egyes középületeken vagy a közterület meghatározott részén plakát elhelyezését, műemlékvédelmi, környezetvédelmi, községképi okból.
1. Forgalomképtelennek és korlátozottan forgalomképesnek nyilváníthat tulajdonából ingatlan és ingó dolgokat.
2. Rendeletében meghatározza a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyara való rendelkezés feltételeit.
3. Rendelkezik a tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról.
4. Rendeletében helyi népszavazáshoz kötheti meghatározott vagyontárgy vagy vagyonrész elidegenítését, megterhelését, vállalkozásba való bevitelét, illetőleg más célú hasznosítását.
5. Létesíthet vagyonkezelői jogot a helyi önkormányzat tulajdonában korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonának rendeletében meghatározott körére, az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva.
1. Felelős a költségvetés gazdálkodásának biztonságáért, terhelik a veszteséges gazdálkodás következményei.
2. Igényelhet cél és címzett támogatást.
3. Alapítványt hozhat létre és közérdekű kötelezettségvállalást tehet.
4. Hitelt vehet fel és kMötvényt bocsáthat ki. Dönt az 1 millió Ft feletti hitelfelvételről és kMötvénykibocsátásról.
5. Dönt az általános és céltartalék felhasználásáról.
6. Szabadon választja meg számlavezető pénzintézetét.
7. Dönt egyéb banki szolgáltatások igénybevételéről.
8. Támogatásban részesítheti intézményét.
9. Támogatást nyújthat a más által fenntartott intézmények működéséhez.
10. Felelős az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért.
11. Meghatározza az önkormányzat gazdasági programját.
12. Megtárgyalja a költségvetési koncepciót, határozatot hoz a költségvetés készítés további munkálatairól.
13. Megtárgyalja és elfogadja az önkormányzat költségvetését és arról az államháztartás információs és mérlegrendszerének megfelelően tájékoztatja a Kormányt.
14. Évközi, év végi költségvetési beszámolót és havi pénzforgalmi jelentést készít.
15. Költségvetését, valamint a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek költség vetését megváltoztathatja.
16. Rendeletet alkot a zárszámadásra.
17. A költségvetési évet követően a tényleges mutatók alapján elszámol a normatív hozzájárulásokkal, a címzett és céltámogatásokkal, illetve az államháztartás más alrendszerétől kapott egyéb támogatásokkal.
18. Gondoskodik gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítésű ellenőr útján.
19. Ellátja saját intézményeinek pénzügyi ellenőrzését.
20. Képviselő-testületi ülésen hoznak a fenntartók döntést a Közös Önkormányzati Hivatal költségvetéséről.
21. Költségvetéséből finanszírozza és látja el az 2011. évi CLXXXIX. törvényben és más törvényekben meghatározott feladatait.
22. Meghatározott időszakonként áttekinti az általa alapított és fenntartott költségvetési szervek ellenőrzésének tapasztalatait.
1. Gondoskodik a közterületek tisztántartásáról és lomtalanítási akciókkal kapcsolatos feladatok ellátásáról.
2. Gondoskodik a köztemetők létesítésével, bővítésével, fenntartásával, bezárásával, megszűntetésével, kiürítésével, újra használatba vételével, halott hamvasztó létesítésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.
1. Dönt a magánszemély ingatlan felajánlásának elfogadásáról, ha az nem meghatározott szerv részére történhet.
2. Véleményezési jogot gyakorol a körzet hatósági feladatokat ellátó állatorvosa kinevezése és körzete kialakítása ügyében.
3. Véleményezi a települési határ kiigazítást.
4. Megállapítja, megváltoztatja jogszabályban meghatározott körben a földrajzi neveket.
1. Gondoskodik a helyi építési szabályzat és szabályozási terv elkészítéséről, továbbá a meglévő tervek továbbfejlesztéséről.
2. A településszerkezeti tervet legalább 10 évente felülvizsgálja és szükség esetén gondoskodik a terv módosításáról, vagy új terv elkészítéséről.
3. Telekalakítási, illetőleg építési tilalmat rendelhet el a rendezési terv végrehajtásának biztosítása céljából.
1. Védetté nyilváníthatja a helyi jelentőségű természeti értékeket, gondoskodik azok megóvásáról, őrzéséről, fenntartásáról, valamint helyreállításáról.
2. Rendelettel megállapítja az avar és kerti hulladék égetésére, továbbá háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó szabályokat.
3. Megállapítja a helyi zaj- és rezgésvédelmi szabályokat.
1. Gondoskodik a települési vízellátással, csatornázással, az összegyűjtött szennyvizek tisztításával, továbbá a csapadékvíz elvezetéssel kapcsolatos feladatok ellátásáról.
2. Gondoskodik a helyi vízrendezés és kárelhárítás, az árvíz- és belvízvédekezés, valamint a helyi vízkárelhárítás feladatainak ellátásáról.
3. Gondoskodik a lakossági, illetve települési szükségletet kielégítő víz- és csatornamű, továbbá belterületi vízelvezetőmű szakszerű üzemeltetéséről. Dönt a közszolgáltatás biztosításának szervezeti formájáról.
4. Jóváhagyja a közművek vízellátás körében a települési közműves vízszolgáltatás korlátozására vonatkozó tervet és megállapítja a vízfogyasztás rendjét.
1. Gondoskodik a helyi közutak kezelésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.
2. Kialakítja a közutak forgalmi rendjét.
3. A településrendezési tervek figyelembevételével osztályba sorolja a helyi közutakat.
4. Felülvizsgálja - a forgalmi körülmények vagy a baleseti helyzet jelentősebb változása esetén, de legalább ötévenként - a forgalmi rendet, és ha szükséges módosítja.
5. Gondoskodik a közutak tisztántartásáról, a hó eltakarításáról, továbbá az út síkossága elleni védekezéssel kapcsolatos feladatok ellátásáról.
6. Együttműködhet a közút használatában érdekelt magán és jogi személyekkel közút építésére.
7. Gondoskodik arról, hogy a közút a biztonságos közlekedésre alkalmas legyen.
8. A helyi önkormányzat - ha az útépítési együttműködésben az érdekeltek több mint kétharmada részt vesz - az abban részt nem vevő, de a közút használatában érdekelt magánszemélyt, vagy jogi személyt a résztvevők által vállalt anyagi hozzájárulás mértékéig útépítési érdekeltségi hozzájárulás fizetésére kötelezheti.
9. A közút melletti ingatlanon, annak rendeltetésszerű használatát lényegesen nem akadályozó módon közúti jelzést, mozgatható hóvédművet, illetőleg - kártalanítás ellenében - azon, az alatt vagy felett műtárgyat helyezhet el, vagy tarthat fenn.
1. Gondoskodik az óvodai nevelés biztosításáról, gondoskodik működtetésükről.
2. Dönt az önkormányzati óvodák szolgáltatásai igénybevételével kapcsolatos kérdésekben.
3. Megszűntetheti, átszervezheti a kötelező feladatot ellátó intézményét, ha az adott tevékenységről, szolgáltatásról továbbra is azonos színvonalon gondoskodik.
4. Dönt intézményének megszűntetéséről, átszervezéséről, feladatának megváltoztatásáról, nevének megállapításáról, költségvetésének meghatározásáról és módosításáról a törvényben meghatározott vélemények kikérése után.
1. Biztosítja a közművelődési tevékenység és szolgáltatások közösségi színteréül szolgáló helyet a lakosság művelődése érdekében.
2. A közművelődési tevékenységek folyamatos megvalósíthatósága érdekében közművelődési intézményt biztosít.
3. Biztosítja, hogy a településen a lakosság önszerveződő közösségei megfelelő rendszerességgel és időtartamban vehessék igénybe az intézmény szolgáltatásait, és az igénybevétel idejére a minimális működési feltételek rendelkezésre álljanak.
4. Mint fenntartó:
1. Könyvtári szolgáltató helyet működtet a felnőtt lakosság és az ifjúságrészére a Deák Ferenc Megyei Könyvtárral kötött ellátási szerződés keretében.
2. Mint fenntartó biztosítja a feladatok ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket.
1. Minden év február 20-ig értesíti a területileg illetékes megyei könyvtárat a könyvtár által a tárgyévet megelőző esztendőben állománygyarapításra fordított összegről.
2. Dönt művészeti alkotás közterületen, valamint önkormányzati tulajdonú épületen való elhelyezéséről, áthelyezéséről, lebontásáról, gondoskodik fenntartásáról és felújításáról.
3. Meghozza a helyi testnevelési és sportfeladatokat, valamint fejlesztési célkitűzéseket.
4. Ellátja a közművelődési, a testnevelési, valamint a művészeti tevékenységgel, a sporttal kapcsolatos helyi irányítási, ellenőrzési feladatokat.
1. Gondoskodik a háziorvosi és védőnői ellátásról.
2. Biztosítja a település rágcsálómentességét.
3. Feladata a szociális ellátás feltételeinek biztosítása.
4. Köteles az arra rászorulónak - tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére - önkormányzati segélyt, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti.
5. A Szociális törvényben szabályozott ellátásokon túl saját költségvetése terhére egyéb ellátásokat is megállapíthat.
6. Rendeletben szabályozza a szociális ellátások rendszerét és az ellátások módját.
7. Rendeletben szabályozza a gyermekvédelmi ellátások rendszerét, szabályait.
1. Helyi adókat vezethet be rendeletével illetékességi területén.
2. Évenként tájékoztatja a település lakosságát a beszedett adók összegéről.
3. Rendeletében szabályozhatja az anyagi érdekeltség feltételeit az ügykörébe tartozó illetékek és a helyi adók hatékony végrehajtásának, illetőleg alkalmazásának elősegítésére.
4. Meghatározza a helyi adó illetékességi területén történő bevezetésének időpontját és időtartamát, megállapítja a bevezetett helyi adók mértékét.
5. Döntése szerint bővíti a helyi adókról szóló törvényben meghatározott mentességi és kedvezményi szabályokat.
6. Elemi kár mértékének megállapítására kárbecslő bizottságot hoz létre.
7. A jegyző beszámoltatása utján ellenőrzi az adóztatást.
1. Gondoskodik a külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően közvilágítási berendezés létesítéséről és üzemeltetéséről.
2. Piaci zavarok megelőzése céljából figyelemmel kíséri a piaci viszonyokat, intézkedést kezdeményez.
1. Koncessziós szerződést köthet belföldi és külföldi természetes és jogi személyekkel, valamint ezek jogi személyiség nélküli társaságaival.
2. Rendeletet alkothat a lakások és helyiségek elidegenítésére, illetve bérlete tárgykörében, az ide vonatkozó külön törvény előírásainak figyelembevételével.
3. Gondoskodik a tulajdonában lévő viziközművek jogszabályok szerinti, szakszerű és biztonságos üzemeltetéséről, fenntartásáról, a közszolgáltatás folyamatos teljesítéséről és a közművek szükséges fejlesztéséről.
4. A közüzem működéséhez szükséges - a tulajdonba adott - vagyont a közüzemre bízza, elvonhatja azt, a közüzem megszűntetése és átszervezése esetén.
5. Vagyonát a jogszabályokban meghatározott módon nyilvántartja, értékeli és teljesíti az előírt adatszolgáltatást.
6. Figyelemmel kíséri a helyi foglalkoztatási viszonyok alakulását.
7. Rendeletében hivatalának köztisztviselője számára az 2011.évi . tv-ben foglaltakhoz képest kedvezőbb szabályokat állapíthat meg a munkavégzésre, a munka- és pihenőidőre és egyéb juttatásokra.
8. Köteles megvizsgálni a Kormányhivatal Vezetőjének a képviselő-testület törvénysértésre vonatkozó felhívását. A megadott határidőn belül tájékoztatja a Kormányhivatal Vezetőjét a felhívás alapján tett intézkedéséről, vagy az abban foglaltakkal való egyet nem értéséről.
9. Érdekképviseleti szervezeteket hozhat létre más helyi önkormányzatokkal.
10. Megszerezheti kisajátítás útján az általa és a törvényben meghatározott közérdekű célra nem állami tulajdonban lévő ingatlanok tulajdonjogát.
11. A fogyasztóvédelem terén együttműködik a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal és felkérheti őket vizsgálat lefolytatására.
12. Javaslatot tehetnek bírósági ülnökjelöltek személyére.
2. Melléklet
1. Az ügyrendi bizottság –feladatkörében- nyilván tartja és ellenőrzi az önkormányzati képviselők és polgármester, illetve a velük közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatát.
2. Javaslatot tesz - a jogszabályi keretek között- a polgármester tiszteletdíjára és költség-átalány megállapítására.
1. Mötv. 39 §. értelmében a képviselő-testület tagja, a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül az Mötv mellékelte szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni.
2. A képviselő saját vagyonnyilatkozazához köteles csatolni a vele közös háztartásában élő házas- vagy élettársának valamint gyermekének az Mötv. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatát is (továbbiakban: vagyonnyilatkozat.)
3. A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén – annak benyújtásáig – a képviselő, képviselői jogait nem gyakorolhatja, juttatásaira nem tarthat igényt az Mötv. 39 §. (2) bekezdésében foglaltak szerint.
1. A kitöltött képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat egy példányát a II/1. pontban megadott határidőig az Ügyrendi Bizottságnak címezve kell benyújtani.
2. A vagyonnyilatkozatokat a Közös Önkormányzati Hivatal hivatali helyiségében a jegyző veszi át és igazolást állít ki azok átvételéről.
3. A képviselő a saját és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatát külön – külön borítékban adja át.
4. A képviselői vagyonnyilatkozat átvétele névvel ellátott nyílt borítékban, a hozzátartozói vagyonnyilatkozat átvétele névvel ellátott lezárt, az átvételkor a Közös Önkormányzati Hivatal körbélyegzőjével lepecsételt borítékban történik.
1. A vagyonnyilatkozatokat az egyéb iratoktól elkülönítetten kell kezelni, azokat a jegyző által kijelölt helyiségben-lemezszekrényben kell tárolni.
2. A vagyonnyilatkozatokról és az ellenőrzési eljárásról nyilvántartást kell vezetni.
3. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos technikai tevékenységet a jegyző végzi. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos iratokat iktatni kell. Az iktatást külön főszámra és szükséges alszámra kell elvégezni.
4. A vagyonnyilatkozatok nyilvánossága:
1. A képviselői vagyonnyilatkozatokat a Közös Önkormányzati Hivatal őrzésre kijelölt helyiségében a hivatali munkaidő alatt bárki megtekintheti.
2. A Bizottság felel azért, hogy a vagyonnyilatkozatokat az adatvédelmi szabályoknak megfelelően őrizzék, kezeljék és hogy az azokban foglaltakat – a nyilvános vagyonnyilatkozatok kivételével – más ne ismerhesse meg.
3. Ha a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett képviselő a Bizottságnak írásban bejelenti, hogy a közös háztartásában élő házas- vagy élettársa és gyermeke esetén a közös háztartásban élés megszűnt, a Bizottság az általa kezelt hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat haladéktalanul visszaadja a képviselő-testület tagjának, melyről igazolást kell kiállítani.
4. A képviselő és hozzátartozója tárgyévben tett vagyonnyilatkozatának benyújtását követően, az előző évre vonatkozó vagyonnyilatkozatuk a az Ügyrendi Bizottság a képviselőnek visszaadja..
1. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja: a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartamának ellenőrzése. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Bizottságnál bárki kezdeményezheti. A Bizottság eljárására a képviselő-testület zárt ülésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Az eljárás kezdeményezéséről a Bizottság elnöke haladéktalanul tájékoztatja az érintett képviselőt, aki haladéktalanul bejelenti az azonosító adatokat.
2. Az ellenőrzési eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 8 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a Bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.
3. Az ellenőrzési eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetén csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást (adatot) tartalmaz. Az ellenőrzési eljárásra irányuló új tényállítás nélkül ismételt kezdeményezést a Bizottság annak érdemi vizsgálata nélkül elutasítja.
4. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás során a képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozatba történő betekintést dokumentálni kell.
5. A Bizottság ellenőrzési eljárásának eredményéről a képviselő-testületet soron következő ülésén tájékoztatja.
1. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos adatok védelméért, az adtakezelés jogszerűségéért a bizottság a felelős.
2. A képviselő felelős azért, hogy az általa bejelentett adatok hitelese, pontosak, teljes körűek és aktuálisak legyenek.
3. A vagyonnyilatkozatok technikai kezelése szabályainak megtartásáért a jegyző a felelős.
3. melléklet
1. Képviseli a képviselő-testület.
2. Ellátja a képviselő-testület által átruházott egyes hatásköröket.
3. Továbbítja - a törvényben meghatározott esetekben - a közigazgatási határozat elleni bírósági felülvizsgálatot kérő keresetlevelet az illetékes bírósághoz a beérkezéstől számított 8 napon belül.
4. Felelős az államigazgatási tevékenységért a közszolgálati szabályok szerint.
1. Összehívja a képviselő-testület alakuló ülését.
2. Összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését.
3. Aláírja a jegyzővel együtt az önkormányzati rendeleteket, valamint a képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét.
4. Érdemi választ ad a települési képviselőnek a képviselő-testület ülésén önkormányzati ügyben hozzá intézett kérdésekre.
5. A képviselő-testület elé terjeszti a hozzá benyújtott helyi népszavazásra irányuló kezdeményezést.
6. A képviselő-testület ülésén a rend fenntartása érdekében intézkedéseket tehet.
7. A jegyzővel együtt gondoskodik a napirendek előterjesztéséről.
8. A hozott döntések végrehajtását a jegyző bevonásával figyelemmel kíséri.
9. Ha a képviselő-testület döntését, az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja ugyanazon ügyben, egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását.
10. Engedélyezi a képviselői költségek kifizetését.
1. Egyetértési jogot gyakorol a Hivatal köztisztviselőinek kinevezése, felmentése, jutalmazása esetén.
2. Ellenőrzi a Hivatal működését, egyezteti a feladatokat az érdekelt községek polgármestereivel.
3. Az alpolgármester, valamint a közhasznú munkás tekintetében gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat.
4. Dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását a jegyzőre átruházhatja.
5. Hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét.
6. Előzetesen véleményt nyilvánít a közösen fenntartott intézmények vezetőinek megbízása, kinevezése és felmentése esetében.
7. Köteles felszólítani a köztisztviselőt az összeférhetetlenség megszűntetésére.
1. Gondoskodik a választásokon közreműködő választási szervek tagjainak eskütételéről.
1. Korlátozhatja és felfüggesztheti a szolgáltató tevékenységet ellátó üzemi létesítmény esetén a veszélyes mértékű zajt és rezgést okozó tevékenységet.
2. Kötelezheti a légszennyezést okozó szolgáltató és/vagy termelő tevékenységet ellátó létesítmények üzemeltetőit más energiahordozó és/vagy üzemmód használatára, a tevékenységet időlegesen korlátozhatja, vagy felfüggesztheti.
3. Megtilthatja védetté nyilvánítási eljárás megindításakor a védelemre tervezett természeti területet veszélyeztető tevékenység gyakorlását, a tilalmat meghosszabbíthatja.
4. Megtilthatja a helyi védelem alatt álló természeti értéket veszélyeztető tevékenység folytatását, a tilalmat meghosszabbíthatja.
5. Ellenőrzi a helyi védelem alatt álló természeti területen a jogszabályban előírtak teljesítését, korlátozhatja a közlekedést és az ott tartózkodást.
1. Közreműködik az ár- és belvíz-védekezési feladatok ellátásában.
2. Gondoskodik az élet- és vagyonbiztonság, valamint a mentés érdekében szükséges egyéb intézkedések megtételéről.
3. Megtervezi a kiürítést, a mentést, a visszatelepítést, illetőleg ezek elrendelése esetén gondoskodik végrehajtásáról.
4. Gondoskodik a védekezésben résztvevők egészségügyi ellátásáról, továbbá a kiürítés, a mentés és a visszatelepítés során a járványok megelőzésével és elhárításával kapcsolatos intézkedésekről a területileg illetékes állami népegészségügyi és tisztiorvosi szolgálat közreműködésével.
5. Megteszi az árvíz és belvíz által okozott, valamint a védekezéssel kapcsolatban keletkezett károkkal összefüggésben a helyreállításhoz szükséges intézkedéseket.
6. Elrendeli a vízfogyasztás korlátozását a közműves vízellátás körében.
7. Ellátja az árvíz- és belvízvédekezés, valamint a helyi vízkárelhárítás államigazgatási feladat- és hatásköreit a törvényben, vagy kormányrendeletben meghatározottak szerint.
1. Felelős az önkormányzat gazdálkodásának szabályszerűségéért.
2. A képviselő-testület elé terjeszti a gazdasági program tervezetét, a költségvetési rendeletet, illetve az azt meghatározó egyéb rendeletek tervezetét.
3. Gondoskodik a helyi önkormányzat költségvetésének végrehajtásáról.
4. Tájékoztatja a képviselő-testület az önkormányzat évközi gazdálkodásáról, a költségvetési előirányzatok alakulásáról, a költségvetés egyensúlyi helyzetéről.
5. Beszámol a saját hatáskörben végrehajtott előirányzat módosításokról.
6. A helyi önkormányzat nevében kötelezettséget vállalhat, erre más személyt is felhatalmazhat.
7. A képviselő-testület elé terjeszti a költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadási rendelettervezetet, valamint tájékoztatásul bemutatja az Áht. 91. § (2) bekezdésében foglalt kimutatásokat.
8. Szükség esetén a képviselő-testület elé terjeszti az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelettervezetet.
9. Átmeneti intézkedéseket hozhat az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az elhárítása érdekében / veszélyhelyzetben / a helyi önkormányzat költségvetése körében, amelyről a képviselő-testület legközelebbi ülésén be kell számolnia.
10. 1 millió Ft értékhatárig dönt a hitelfelvételről, a hitelszerződésről, annak aláírását követő képviselő-testületi ülésen köteles tájékoztatást adni.
1. Irányítja a polgári védelmi feladatok végrehajtását az 2011.évi . törvény 15. §.-ban meghatározottak szerint.
2. Polgári védelmi ügyekben elsőfokú hatósági jogkört gyakorol.
1. Tájékoztatja a helyi önkormányzati képviselő-testületet a településfejlesztéssel és a költségvetéssel összefüggő tényekről, adatokról.
2. Gondoskodik az önkormányzati beruházások, beruházási célokmányok, beruházási programok előkészítéséről.
3. Gondoskodik a jóváhagyott beruházás tervezésének és kivitelezésének szervezéséről
4. Irányítja a fejlesztési feladatok megvalósítását.
5. Koordinálja a beruházások pénzügyi lebonyolítását.
6. Gondoskodik a fejlesztési céltámogatás igényléséhez szükséges pályázat elkészítéséről.
7. A képviselő-testület tájékoztatja a beruházások időarányos alakulásáról, a fejlesztési kiadások alakulásáról.
1. Az állampolgársági ügyintézéssel kapcsolatos feladat- és hatáskörök terén kiveszi az állampolgársági esküt a honosított, illetőleg visszahonosított személytől.
2. Az anyakönyvvezetői tevékenységgel kapcsolatos feladat- és hatáskörei: - anyakönyvvezetői feladatokat láthat el a jogszabályban meghatározott képesítési feltételek megléte esetén, - levezetheti az anyakönyvvezető által előkészített névadási, házasságkötési, polgári gyászszertartást - az anyakönyvvezetőre megállapított képesítési feltételek hiányában is - az anyakönyvbe azonban bejegyzést nem tehet.
3. A Büntető Törvénykönyv végrehajtásával kapcsolatos feladat- és hatásköre: feljelentést tesz hatóság vagy hivatalos személy megsértése miatt, ha a sértett az önkormányzati képviselő-testület, vagy annak tagja.
4. Az építésügyi igazgatással kapcsolatos feladat- és hatáskörei: - gondoskodik a rendezési program megállapításával kapcsolatos egyeztetési eljárás lefolytatásáról, - gondoskodik a rendezési terv jóváhagyásával kapcsolatos egyeztetési eljárás lefolytatásáról.
5. A közúti közlekedéssel kapcsolatos feladat- és hatásköre: irányítja a védekezést és a mentést, ha az elemi csapás, vagy rendkívüli hóakadály elhárítása egységes, központi irányítást nem igényel.
6. Neveléssel, oktatással kapcsolatos feladat- és hatásköre: megvitatja - a képviselő-testület döntése előtt - az önkormányzat intézményével kapcsolatban tervezett döntést az intézmény dolgozói közösségével, valamint a szolgáltatást igénybevevők képviselőivel és a véleményekről tájékoztatja a képviselő-testület.
7. Kérelmére jegyezhető be az önkormányzatot megillető tulajdonjog.
8. Aláírja a szerződéseket, megállapodásokat az önkormányzat nevében.
9. Levezeti a falugyűlést, közmeghallgatást és egyéb közösségi fórumot, ügyel a rendfenntartására.
10. Gondoskodik a honvédelemmel kapcsolatos hatáskörébe utalt feladatok ellátásáról.
11. Képviselő-testület elé terjeszti a tárgyévre vonatkozó éves ellenőrzési jelentést.
12. Anyagi felelősséggel tartozik a tisztségéből eredő kötelezettség vétkes megszegésével okozott kárért.
13. Szociális ellátással kapcsolatos feladat és hatáskörei:
4. melléklet
1. Az önkormányzat költségvetését illetően:
1. Szociális ellátások terén:
1. Megköti az önkormányzat nevében a megállapodásokat és a szerződéseket.
2. Az Mötv.68. §. (3) bekezdésében meghatározott alábbi ügyekben hozhat döntést a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett:
7. melléklet
1. Nagypáli Község Önkormányzati Képviselő-testülete alapításának adatai :
2. A költségvetés végrehajtására szolgáló számlaszámmal kapcsolatos adatok:
1. A szerv általános forgalmi adó alanyisága: általános szabályok szerint ÁFA alany.
1. függelék
2. függelék
10 függelék