Nagypáli Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelete
A közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek megszegésének jogkövetkezményeiről
Hatályos: 2025. 07. 15Nagypáli Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelete
A közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek megszegésének jogkövetkezményeiről
[1] A rendeleti szabályok alkalmazásával a jogkövető magatartást nem tanúsító állampolgárok közigazgatási bírság kiszabásával kötelezhetőek a szabályok betartására a településen élő állampolgárok életminőségének javítása érdekében.
[2] Nagypáli Község Önkormányzati Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 142/C. § (1) bekezdésében és a 143. § (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdése a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. § (2) bekezdésében, 13. § (1) bekezdés 11. pontjában és a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény 10. § (3) bekezdésében és 11. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Alapvető rendelkezések
1. § (1) Nagypáli közigazgatási területén a közösségi együttélés alapvető szabályai azok a szabályok, amelyeket a Képviselő-testület jelen rendeletben annak minősít.
(2) A közösségi együttélés alapvető szabályainak elmulasztása, megszegése miatt - amennyiben az nem minősül bűncselekménynek vagy szabálysértésnek - a 14. életévét betöltött természetes személy, valamint jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vonható felelősségre.
2. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályainak megsértésével kapcsolatos eljárás lefolytatása és a jogkövetkezmény megállapítása során az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény, valamint a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Szankció tv.) rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni az e rendeletben meghatározott eltérésekkel.
(2) A közösségi együttélés alapvető szabályainak elmulasztása, megszegése miatti eljárás lefolytatására a Képviselő-testület által jelen rendeletben átruházott hatáskörben a jegyző jogosult.
3. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályainak elmulasztása, megszegése miatt az ügyfél
a) ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírsággal,
b) természetes személyek esetén kétszázezer forintig, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén kétmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
(2) Fiatalkorúval szemben helyszíni bírságot nem lehet kiszabni. Fiatalkorúval szemben közigazgatási bírságot csak abban az esetben lehet kiszabni, ha önálló keresete (jövedelme) vagy megfelelő vagyona van.
(3) A közösségi együttélés alapvető szabályainak elmulasztása, megszegése miatt kiszabott közigazgatási bírságot készpénzátutalási megbízáson vagy banki utalással Nagypáli Község Önkormányzatának 11749008-15437211 számú pénzforgalmi számlájára kell befizetni az elsőfokú határozat véglegessé válásától számított 30 napon belül.
(4) A helyszíni bírságot 15 napon belül kell megfizetni az ügyfél számára átadott készpénzfizetési utalványon vagy átutalással.
2. Értelmező rendelkezések
4. § E rendelet alkalmazásában
a) közterület: a közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom számára a tulajdonos (használó) által megnyitott és kijelölt részét, továbbá az a magánterület, amelyet azonos feltételekkel bárki használhat;
b) zöldfelületi elem: a zöldfelület részét képező, annak használatát vagy jellegét biztosító pl. egyes fa, cserje, sövény, virágfelület, gyep, díszkő, felszerelés stb.;
c) zöldfelületi építmény: a zöldfelület rendeltetésszerű használatát biztosító épített létesítmény, pl. burkolat, lejtő, lépcső, támfal, pavilon stb.;
d) jelentős zaj: ha a zajforrás keltette zaj vagy rezgés érzékszervi észleléssel megállapíthatóan a környező lakosság nyugalmát zavarja.
A KÖZÖSSÉGI EGYÜTTÉLÉS ALAPVETŐ SZABÁLYAI
3. A közterületek rendezettségének fenntartása
5. § Tilos közterületen zöldfelületi építményt, zöldfelületi elemet rendeltetésétől eltérően használni, a növényzetet károsítani, járdákon, tereken a közforgalmat akadályozni.
6. § Tilos a közterületi bútorokat, berendezéseket (pihenőpad, korlát, utcai hulladékgyűjtő edényzet stb.), felszerelési tárgyakat rendeltetésellenesen használni, felállítási helyükről azokat elmozdítani.
7. § Tilos a közterületi kutakat rendeltetéstől eltérő célra használni, így különösen abban mosni, mosakodni, állatot fürdetni.
8. § Tilos a játszóteret a rendeltetéstől eltérő módon, vagy nem játék céljára használni, a játszótér területére állatot vinni, vagy beengedni.
9. § Nem szilárd burkolattal ellátott közterületen, kivéve a közútként, parkolóként nyilvántartott illetve kijelölt területet, annak állapotától függetlenül, tilos járművel közlekedni, továbbá tilos közterületen gépjárművet javítani, tisztítani vagy bontani.
10. § Tilos a parkokban, egyéb zöldterületen, közúthoz csatlakozó, de önálló helyrajzi számú közterületen tartósan bármilyen gépjármű tárolása, annak elhagyásának látszatával.
4. A köztisztaság fenntartása
11. § (1) Az ingatlantulajdonos gondoskodni köteles az ingatlana tisztán tartásáról, rendszeres takarításáról, rovar és rágcsáló mentesítéséről legalább olyan mértékben, hogy az ingatlan állapota az utcaképet ne rontsa, illetve környezetében élők életkörülményeire ne gyakoroljon káros hatást.
(2) Az ingatlantulajdonos gondoskodni köteles az ingatlana előtti közterület (különösen járda, zöldsáv, árok) úttestig terjedő teljes területének gondozásáról, tisztán tartásáról, környezetkímélő hó- és síkosság-mentesítéséről, gyommentesítéséről, kaszálásáról, valamint a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról.
(3) Az ingatlantulajdonosnak az ingatlana előtti közterületen lévő vízelvezető árokban meg kell akadályoznia a fák, bokrok felnövekedését, az árkokba növényt nem ültethet, illetve azok kivágásáról gondoskodni köteles.
(4) Azon ingatlan Tulajdonosa - amely ingatlan előtt vízelvezető árok vezet - az árkok szélére a díszítés szándékával is kizárólag olyan növényt ültethet, mely az úttesthez eső oldalon az autós forgalom számára a tájékozódást nem akadályozza meg, illetve a járda felől húzódó oldalon a gyalogos forgalmat a járdán nem akadályozza meg.
(5) Amennyiben az ingatlantulajdonos engedély nélkül az ingatlana előtti vízelvezető árkot elburkolja, úgy annak burkolatát - amennyiben az nem szabványos, vagy nem tisztítható megfelelően – az önkormányzat térítésmentesen elbonthatja, esetlegesen kártérítést is követelhet a jogosulatlan beavatkozás miatt az ingatlan tulajdonosától.
(6) Az ingatlantulajdonos gondoskodni köteles az ingatlanáról a közterületre nyúló fák, bokrok és élő sövény visszavágásáról.
(7) Az ingatlantulajdonos gondoskodni köteles építési, bontási, felújítási munkáknál az elbontott, de a keletkezés helyén hasznosítható hulladékok rendezett tárolásáról, a pangó víz kialakulásának megakadályozása érdekében a telek, valamint a félbehagyott építményrész csapadékvíz-elvezetéséről, továbbá bontási munkák befejeztével a telek területi adottságának megfelelő, természetes terepfelületének helyreállításáról.
12. § A közterület-használó a közterület rendeltetéstől eltérő célra (árusítás, építési-szerelési munka stb. céljára) történő használata során köteles biztosítani a használattal érintett terület közvetlen környezetének tisztán tartását, a használt közterületen élő növény- és állatvilág, valamint az ott elhelyezett építmények, berendezések, burkolatok és felszerelések állagának megóvását, és köteles gondoskodni a keletkezett hulladék jogszerű eltávolításáról.
13. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki
a) a közterület rendeltetéstől eltérő célú használatbavételi szabályairól szóló 1/2023(I.30.) önkormányzati rendeletben közterület-használati engedélyhez kötött célra engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon, vagy azt meghaladó mértékben használja,
b) a közterületek használatáról és rendjéről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott, közterületen nem engedélyezhető vagy tiltott tevékenységet folytat,
c) aki a közúti jármű, kerékpáros vagy gyalogos forgalom biztonságát, zavartalanságát a közterületen engedély nélkül kihelyezett tárggyal vagy eszközzel sérti vagy veszélyezteti,
5. A köztemetők és a temetkezés rendje
14. § (1) A köztemetőkbe tilos engedély nélkül behajtani.
(2) A sírhely tulajdonosa köteles a sírhely gondozását, gyomtalanítását rendszeresen elvégezni, rendben tartásáról folyamatosan gondoskodni.
(3) A temetési helyen történő építés, felújítás, bontás során feleslegessé váló anyagokat, a munkát végző köteles haladéktalanul elszállítani.
(4) Vasárnap és ünnepnapon, illetve pihenőnapon a köztemetőkben – a temetkezési szolgáltatók és az üzemeltető kivételével – vállalkozók által munka nem végezhető.
6. Környezet védelme
15. § (1) Közterületen fás szárú növény telepítéséhez a polgármester írásbeli hozzájárulása szükséges. A telepítést végzőnek kötelezettsége a közterületre telepített fás szárú növény gondozása, fenntartása, szakszerű kezelése.
(2) Belterületen és Nagypáli Község Önkormányzat Képviselő-testülete helyi építési szabályzatról szóló rendelete szerinti kertes és mezőgazdasági területen fehér akác telepítése tilos.
(3) Belterületen és Nagypáli Község Önkormányzat Képviselő-testülete helyi építési szabályzatról szóló rendelete szerinti kertes és mezőgazdasági területen a fehér akác fajból az önerdősülést meg kell akadályozni.
(4) Egyebekben jelen rendelet a településen a telekhatártól, illetve épület határától mérten a növények ültetési, telepítési távolsága tekintetében irányadóként az alábbiakat fogalmazza meg:
a) Virág és egyéb lágy szárú növény telekhatártól 0,50 m, épület határától 0,75 m,
b) 1,00 méternél magasabbra nem növő sövény, bokor és díszcserje telekhatártól 1,00 m, épülettől 1,50 m,
c) Szőlő, valamint 2,00 méternél magasabbra nem növő sövény, bokor és díszcserje telekhatártól 1,50 m, épülettől 2,00 m,
d) 3,00 méternél magasabbra nem növő cserje, bokor, gyümölcs és egyéb díszfa telekhatártól 2,00 m, épülettől 3,00 m,
e) 4,00 méternél magasabbra nem növő díszfa telekhatártól 2,00 m, épülettől 3,00 m,
f) Alacsony növésű gyümölcsfa, 4,00 méternél magasabbra növő terebélyes díszfa telekhatártól 4,00 m, épülettől 5,00 m,
g) Cseresznye, nyár, fűz, akác, fenyő telekhatártól és épülettől 7,00 m,
h) Dió és gesztenyefa telekhatártól és épülettől 8,00 m.
(5) A (4) bekezdésben foglalt irányadó mértéktől történő 0,5 méteres eltérés elfogadott, az ültetési távolság megsértése kizárólag a rendelet hatálybalépését követő telepítés esetében bírságolható jelen rendelt rendelkezései szerint.
16. § A Tulajdonos, illetve a terület birtokosa, használója köteles az ingatlan gyommentesítésére. Amennyiben a terültet nem tartja művelés alatt, úgy azt évente két alkalommal gyom-mentesíteni (kaszálni, kaszáltatni) köteles, hogy az allergén gyomok elterjedését, illetve a szomszédos területekre a gyomnövények elterjedését megakadályozza.
17. § (1) Tilos zaj- és rezgésbírság kiszabásával nem járó és csendháborításnak nem minősülő jelentős zajt keltő munkát végezni (pl.: fűnyíró gép, kapálógép, betonkeverő, fűrészgép használata, építőipari munkák) hétfőtől- szombatig este 20 óra és reggel 7 óra között, június 1-től szeptember 30-ig este 21 óra és reggel 7 óra között kivéve az azonnali hibaelhárítási munkákat és a közterületek gondozása körében végzett tevékenységet.
(2) Tilos zaj- és rezgésbírság kiszabásával nem járó és csendháborításnak nem minősülő jelentős zajt keltő munkát végezni (pl.: fűnyíró gép, kapálógép, betonkeverő, fűrészgép használata, építőipari munkák) vasárnap, újév napján, nagypénteken, húsvéthétfőn, pünkösdhétfőn, mindenszentek napján és karácsonykor , kivéve az azonnali hibaelhárítási munkákat és a közterületek gondozása körében végzett tevékenységet.
(3) Tilos a szabad térben működtetett, szabadidős zaj- vagy rezgésforrást hajnali 2 és reggel 7 óra között zaj- és rezgésbírság kiszabásával nem járó és csendháborításnak nem minősülő módon üzemeltetni. Ezen tevékenységek külön engedély alapján végezhetők.
18. § (1) Belterületen avar, kerti és egyéb növényi hulladékot egy évben kettő alkalommal a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester engedélyében nevesített időpontban lehet égetni.
(2) Az engedélyezett időpontontól eltérően belterületen avar, kerti és egyéb növényi hulladék égetése tilos.
7. Az állatok tartása
19. § (1) Az ebtartó a felügyelete alatt álló ebet a belterület közterületein - kivéve az ebek futtatására kijelölt területet - és a tiltó táblával jelölt más közterületeken csak pórázon vezetheti. Az ebtartó az ebet – bűncselekménynek, szabálysértésnek vagy állatvédelmi bírság kiszabására okot adó magatartásnak nem minősülő módon – felügyelet nélkül nem bocsáthatja közterületre, nem hagyhatja kóborolni.
(2) A tulajdonos a felügyelete alatt álló haszon, illetve számos állatot a belterület közterületein – parkokban - felügyelet nélkül nem hagyhatja.
20. § Ez a rendelet 2025. július 15-én lép hatályba.
|
Köcse Tibor |
Szita Gabriella |