Zalaigrice Község Önkormányzat képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésében, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 92. § (1) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 29. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazása alapján az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet célja

1.§.

E rendelet célja, hogy meghatározza a szociális biztonság megteremtése és megőrzése, valamint a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében biztosított szociális szolgáltatások, illetve személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti ellátások rendszerét, igénybevételük feltételeit és módjait.

A rendelet hatálya

2.§

(1) A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkező

1. magyar állampolgárokra,
2. bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre és gyermekeikre,
3. letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre és gyermekeikre,
4. a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre és gyermekeikre.

(2) A rendelet hatálya kiterjed az Szt. 4. § (2) és (3) bekezdéseiben meghatározott hajléktalan személyekre a törvényben szabályozott esetekben.

(3) A rendelet hatálya kiterjed a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletében meghatározott jogosulti körbe tartozó, az önkormányzat területén tartózkodó személyekre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkeznek.

(4) A rendelet hatálya kiterjed a rendelet 3. § (2) bekezdése b) és ib), valamint (3) bekezdés cb) pontjában szabályozott ellátások tekintetében az e § (1)-(3) bekezdéseiben foglaltakon túlmenően az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. tv. rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is, ha az ellátás biztosítása mindezen személyek élete, testi épsége megóvásához nélkülözhetetlen.

II. FEJEZET

SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK ÉS SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ GYERMEKJÓLÉTI ELLÁTÁSOK IGÉNYBEVÉTELÉNEK KÖZÖS SZABÁLYAI

Az ellátások rendszere

3.§

(1) Zalaigrice Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) a (2)-(3)bekezdésben

meghatározott szociális szolgáltatásokat és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti ellátási formákat biztosítja.

(2) Szociális szolgáltatások:

Alapszolgáltatások:

1. szociális információs szolgáltatás
2. étkeztetés,
3. házi segítségnyújtás,
4. családsegítés,
5. falugondnoki szolgáltatás

3.  Gyermekjóléti alapellátások:

1. gyermekek napközbeni ellátása,

                         aa) óvodai ellátás,

                         ab) iskolai napközis ellátás,

2. gyermekjóléti szolgáltatások,

4. Az ellátási formákat biztosító intézmények felsorolását a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

Eljárási rendelkezések

4. §

1. A szociális szolgáltatások és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti ellátások

igénybevételére az Szt. 93-94/D. §-aiban, a Gyvt. 31-32. §-aiban, valamint az e rendeletben szabályozottak az irányadóak.

2. A rendelet 3. §-ában meghatározott ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő,

illetve törvényes képviselője indítványára történik. A 3. § (3) bekezdés a) és b) foglalt ellátások igénybevételére – ha a gyermek védelme az ellátás önkéntes igénybevételével nem biztosított – a körjegyző hivatalból kötelezi a szülőt, illetve a törvényes képviselőt.

(3)A rendelet 3. §-ában meghatározott ellátások iránti kérelmet - e rendeletben az egyes

ellátásoknál meghatározottak szerint - a hatályos jogszabályokban előírt formanyomtatványon kell benyújtani.

4. A kérelemhez  – a 3.§ (2) bekezdés a), d), és 3.§ (3) bekezdés a), és b) pontban  foglalt

ellátások kivételével – csatolni kell az igénylő, illetve családja:

1. jövedelmi-, vagyoni viszonyairól szóló igazolást, nyugellátásban részesülő személy esetén a nyugdíjfolyósító szervnek a tárgy év január 1-jén érvényes nyugellátás összegét, valamint a törzsszámot tartalmazó névre szóló igazolást kell benyújtani,
2. nyilatkozatát arról, hogy érvényes tartási, öröklési vagy életjáradéki szerződéssel 

      rendelkezik-e.

5. A jövedelemszámításnál irányadó időszak:

1. a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző három hónap,
2. egyéb jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző egy év.

6. A 3. §. (2) és (3) bekezdésében a szociális szolgáltatások és a személyes gondoskodást

nyújtó gyermekjóléti ellátások iránti kérelemről az intézményvezető dönt.

(7) Az intézményvezető az ellátás igénybevételéről szóló döntésről a 3.§ (2) bekezdésének b),

c),pontjaiban, továbbá a 3. § (3) bekezdésének a), és b) pontjaiban meghatározott ellátások

esetében írásban értesíti az ellátást igénylőt, illetve törvényes képviselőjét.

(8) Ha a kérelmező, illetve törvényes képviselője az intézményvezető (6) bekezdés szerinti döntését vitatja, a (7) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételét követő 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat. A 3.§ (2) bekezdés b)-c) pontjai esetében a képviselő-testület, míg a 3.§ (3) bekezdés a), b) pontjai esetében a polgármester, az önkormányzat képviselőtestülete által átruházott hatáskörben határozattal dönt az ellátás igénybevételéről.

(9) A 3. §-ban meghatározott ellátások megszűnésére és megszüntetésére az Szt. 100-104.

§-aiban, illetve a Gyvt. 37/A. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

A fenntartó feladat- és jogköre

5.§

Az önkormányzatnak, mint intézményfenntartónak a szociális szolgáltatások, illetve személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti ellátások körében felmerült fenntartói feladat- és hatáskörét a önkormányzat képviselőtestülete, a polgármester gyakorolja.

A önkormányzat képviselőtestülete feladata

6.§

1. A szociális és gyermekjóléti intézmények folyamatos működésének biztosításához az állami szociális intézményi normatíván kívül saját bevételeiből is hozzájárul.
2. Dönt a szociális és gyermekjóléti intézmények alapító okiratának elfogadásáról, gazdálkodási köréről, átszervezéséről, megszüntetéséről, tevékenységi körének módosításáról, nevének megállapításáról.
3. Meghatározza az intézményi térítési díjat.
4. Elkészíti, illetve felülvizsgálja az önkormányzat Szt. 92. § (3) bekezdése szerinti szociális

szolgáltatástervezési koncepcióját az általa működtetett szociális szolgáltatások és gyermekjóléti ellátások vonatkozásában.

5. Kikéri az ellátottak országos érdekképviseleti szervezete területileg illetékes szervének –

gyermekjóléti intézménynek esetében a megyei szociális és gyámhivatal - véleményét az intézmény működését érintő lényeges döntés meghozatala előtt. Lényeges döntéshozatalnak minősül különösen az intézmény megszüntetése, az intézményi típus, forma megváltoztatása.

6. Gyakorolja az intézményvezetővel kapcsolatos alapvető munkáltatói jogokat (kinevezés,

felmentés, vezetői megbízás és visszavonása, összeférhetetlenség megállapítása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása).

(7) Jóváhagyja az intézmények szervezeti és működési szabályzatát.

A polgármester feladata

7.§

1. Ellenőrzi – éves ellenőrzési terv alapján – az intézmény működésének törvényességét.

Az ellenőrzésre vonatkozó részletes szabályokat a rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza. Amennyiben az intézmény működésének ellenőrzése során jogszabálysértést állapít meg, intézkedik annak megszűntetéséről.

2. Jóváhagyja az intézmény szakmai programját, valamint – a jogszabályban meghatározott

intézmények esetében - a házirendet, illetve megtagadja azok jóváhagyását, ha nem felelnek meg az Szt-ben, Gyvt-ben, valamint a külön jogszabályokban előírt feltételeknek.

3. Kivizsgálja a Gyvt. 36. § (2) bekezdése alapján hozzá érkező panaszokat és szükség esetén intézkedik a panaszt kiváltó okok megszüntetése iránt, és a megtett intézkedéséről tájékoztatja a működést engedélyező szervet.
4. Az éves költségvetésben meghatározott keretek között gondoskodik a szakemberek

képzéséről, továbbképzéséről. Az éves képzési, továbbképzési tervet az intézmény vezetője köteles elkészíteni és minden év március 31. napjáig megküldeni a polgármesternek.

5. Az intézmény vezetője tekintetében gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat.

8.§

(1) A Képviselő-testület évente egy alkalommal - minden év július 31. napjáig - értékeli az intézményekben folyó szakmai munka eredményességét.

(2) Jóváhagyja a Közép-Zalai Családsegítő és Gyermekjóléti Központ krízissegély szabályzatát.

Szociálpolitikai kerekasztal

9.§

1. A szociális szolgáltatások, valamint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti ellátások

fejlesztése, az ellátások színvonalának, hatékonyságának javítása, a szociális szolgáltatástervezési koncepcióban foglalt feladatok megvalósulásának, végrehajtásának figyelemmel kísérése érdekében helyi szociálpolitikai kerekasztal működik.

2. A szociálpolitikai kerekasztal tagjainak jegyzékét e rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.
3. A szociálpolitikai kerekasztal szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülést tart, üléseit a polgármester hívja össze. A szociálpolitikai kerekasztal ülései nyilvánosak.
4. A szociálpolitikai kerekasztal működésének további szabályait az általa elfogadott működési szabályzatban határozza meg.

III. FEJEZET

SZOCIÁLIS  ALAPSZOLGÁLTATÁSOK

Szociális információs szolgáltatás

10.§

1. A szociális információs szolgáltatás keretében biztosítani kell, hogy a szociális biztonság

megteremtéséhez kapcsolódó ellátások és szolgáltatások igénylői megfelelő tájékoztatást kapjanak az ellátások hozzáférhetőségéről és igénybevételének szabályairól.

2. Ha a tájékoztatást kérő személy által igényelt ellátás, illetve szolgáltatás helyben nem

elérhető, a szociális információs szolgáltatást nyújtó intézkedik az ellátási lehetőségek felkutatása érdekében, valamint segítséget nyújt az ügyintézésben.

3. A szociális információs szolgáltatást az önkormányzat a Közép-Zalai Családsegítő  és

Gyermekjóléti Központ intézményében biztosítja.

4. A szociális információs szolgáltatás igénybevétele térítésmentes.

Étkeztetés

11.§

1. Étkeztetés szempontjából szociálisan rászorultnak kell tekinteni azt a személyt

        a) aki hajléktalan,  

        b) aki jövedelemmel nem rendelkezik.

2. Életkora miatt rászoruló az a személy, aki 65. életévét betöltötte.
3. Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgásában

korlátozott, krónikus, vagy akut megbetegedése, fogyatékossága miatt önmaga ellátásáról – részben vagy teljesen – gondoskodni nem tud.

4. A (2) és (3) bekezdésekben meghatározott rászorulók közül elsősorban azt a személyt lehet étkeztetésben részesíteni, aki egyedülálló és havi jövedelme nem haladja meg az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összegének (továbbiakban: nyugdíjminimum) kétszeresét, illetve aki családban él, és családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum másfélszeresét.
5. Az étkeztetést - amely legalább napi egyszeri meleg élelmezést jelent - az önkormányzat

biztosítja

1. az étel kiszolgálásával egyidejű helyben fogyasztással,
2. elviteli lehetőséggel, vagy

      a Falugondnoki Szolgálat révén 

3. indokolt esetben házhoz szállítással.

(6) Az étkeztetés iránti kérelmet, valamint a szociális és egészségügyi rászorultságot igazoló

jövedelemigazolást és orvosi igazolást a Polgármesterhez – a Körjegyzőségen keresztül- kell

benyújtani. aki dönt az étkeztetési ellátás igénybevételéről, valamint az ellátás megszüntetéséről.

6. Az étkeztetésért fizetendő intézményi térítési díjakat a rendelet 2. számú melléklete határozza meg.

Házi segítségnyújtás

12.§

1. A házi segítségnyújtásban részesülő személy jogosult:

1. egyéni szükséglet szerinti alapvető ápolásra, gondozásra,
2. napi egyszeri meleg élelem házhoz szállítására,
3. saját, illetve lakókörnyezete higiénés körülményeinek megtartásában való közreműködésre,
4. segítségnyújtásra a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve elhárításában.

2. A házi segítségnyújtást az önkormányzat a működtetett Falugondnoki Szolgálata útján

biztosítja.

3. A házi segítségnyújtás igénybevétele iránti kérelmet a Polgármesterhez – a Körjegyzőségre a jövedelemigazolás és orvosi igazolás mellékelésével kell benyújtani.
4. A házi segítségnyújtásért fizetendő intézményi térítési díjakat a rendelet 2. számú melléklete határozza meg.

Családsegítés

13.§

A családsegítést az önkormányzat a Közép-Zalai Családsegítő és Gyermekjóléti Központ

intézményében biztosítja.

(2) A Közép-Zalai Családsegítő és Gyermekjóléti Központ az  Szt. 64.§ (1)-(3) bekezdésében

meghatározott feladatokon túl

a) a krízishelyzetbe került családoknak, személyeknek pénzbeli és természetbeni segítséget nyújthat,

b) biztosítja Zalaigrice Község Önkormányzat képviselőtestületének a pénzbeli és természetben nyújtott szociális és gyermekjóléti ellátásokról szóló külön önkormányzati rendeletében meghatározott együttműködési programok megszervezését.

(3) A pénzbeli és természetbeni segítségnyújtás részletes feltételei a képviselő-testület által jóváhagyott - krízissegély szabályzatban kerülnek meghatározásra.

(4) A családsegítés igénybevétele térítésmentes.

Falugondnoki szolgáltatás

14.§

(1)A szolgálat ellátási területe: Zalaigrice Község közigazgatási területe.

(2) A szolgálat ellátási szerződés alapján más településeken is elláthatja a szociális alapellátási feladatokat. Az ellátási szerződés tartalmáról a képviselő-testület külön határozatban dönt.

(3) A szolgálat által ellátott kötelező alapellátási feladatok:

                        a./ szociális étkeztetés

                        b./ házi segítségnyújtás

(4) A szolgálat által ellátott egyéb szolgáltatási feladatok:

                        a./ személyszállítás

                        b./ árubeszerzés, szállítás

                        c./ közművelődés, kulturális, sport és egyéb szabadidős rendezvények

szervezése

                        d./ egészségügyi, szociális kiegészítő szolgáltatások

                        e./ egyéb szolgáltatások / lakosság tájékoztatása, hivatalos ügyekben való

                                   közreműködés, levelezések bonyolítása, stb. /

IV. FEJEZET

GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK

Gyermekjóléti szolgáltatások

15. §

(1) A gyermekjóléti szolgáltatásokat az önkormányzat a Közép-Zalai Családsegítő  és

Gyermekjóléti Központ intézményében biztosítja.

(2) A gyermekjóléti központ a Gyvt.  39.§-40. §-ában meghatározott feladatokat látja el.

(3) A gyermekjóléti központ igénybevétele térítésmentes.

V. FEJEZET

TÉRITÉSI DÍJ

16.§

A rendelet hatálya alá tartozó személyes gondoskodást nyújtó ellátási formáknál az 2. számú mellékletben foglalt intézményi térítési díjakat kell alkalmazni.

17.§

1. A személyi térítési díjat az intézményvezető/polgármester állapítja meg, és a térítési díj

fizetésére kötelezettet erről tájékoztatja.

(2) Az önkormányzat által fenntartott intézményekben a személyi térítési díjak polgármester  által történő évi felülvizsgálata után, az új személyi térítési díjak minden évben január 1-jén kerülnek bevezetésre.

(3) A gyermekek napközbeni ellátása vonatkozásában a térítési díjak Pacsa Nagyközség

Önkormányzat képviselőtestületének az önkormányzat által fenntartott költségvetési

szerveknél, intézményeknél folyó munkahelyi étkeztetéssel és az intézeti élelmezés

nyersanyagköltségeiről szóló  mindenkor hatályos rendeletében meghatározott időponttól

kerülnek bevezetésre.

(4) A gyermekétkeztetés intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyag

költségének egy ellátottra jutó napi összege.

A gyermekétkeztetésért fizetendő személyi térítési díj ezen összegnek az általános forgalmi adóval növelt összege és az igénybevett étkezések számának a szorzata.

(5) Gyermekétkeztetésnek nem minősülő étkeztetés, a szociális intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltségének, valamint az étkeztetéssel kapcsolatosan felmerült költségnek egy ellátottra jutó napi összege. A térítési díj megegyezik Pacsa Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete által meghatározottakkal, figyelemmel arra, hogy a szociális étkeztetés ezen önkormányzat által fenntartott intézmény, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Pacsa konyhájáról történik. Az étkeztetésért fizetendő személyi térítési díj ezen összegnek az általános forgalmi adóval növelt összege.

(6)  A rendelet 3.§ (2) bekezdés  b), c), pontjaiban meghatározott ellátási formáknál a személyi

térítési díj összegét a Polgármester  csökkentheti vagy elengedheti, - étkeztetési, házi

segítségnyújtás, ellátási formánál a 3. számú, mellékletben foglalt értékhatárok figyelembe-

vételével, feltéve, hogy a kötelezett az Szt. 4.§  (1) bekezdése b) pontjában meghatározott

vagyonnal nem rendelkezik.     

 18.§

Ha a térítési díj fizetésére kötelezett a térítési díj összegét vitatja, illetve annak csökkentését vagy elengedését kéri, a térítési díj megállapításáról szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a polgármesterhez fordulhat, aki határozattal dönt a térítési díj összegéről.

19.§

Az intézmény vezetője havonta ellenőrzi, hogy a térítési díj befizetése megtörtént-e, és a díjhátralékról nyilvántartást vezet. A hátralékokról negyedévente tájékoztatja a polgármestert, aki intézkedik a díjhátralék behajtásáról, vagy a behajthatatlan hátralék törléséről, illetve a díjhátralék méltányosságból történő elengedéséről.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Az Európai Unió jogának való megfelelés

20.§

E rendelet 2. § (3) bekezdése a Tanács a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1968. október 15-i 1612/68/EGK rendeletének való megfelelést szolgálja.

21.§

(1)E rendelet kihirdetése napján – kivéve a /2/ bekezdésben foglaltakat - lép hatályba.

(2) E rendelet  2-3-4-5.sz. mellékletei 2007. január 1-én lépnek hatályba.

(3) A hatálybalépést követő 30 napon belül a 3.§. /2/ bek. b-c.,pontjában megjelölt szolgáltatások térítési díjait felül kell vizsgálni, a személyi térítési díjakat 2007. január 1-től határozattal kell megállapítani.

(4) Zalaigrice község Önkormányzat képviselőtestületének a  szociális törvény végrehajtására kiadott többször módosított 5/1993. (IV.1.) számú rendeletének a 8-9-10.§-a  2007. január 1. napjával hatályát vesztik.

Dr. Szabados Gyula                                                       Bóbics József

                  körjegyző                                                      polgármester

Kihirdetve:     2006. december 13.

                                                                       Dr. Szabados Gyula

                                                                           körjegyző

1. számú melléklet

Az önkormányzat által – saját, illetve közös fenntartású intézményében vagy ellátási szerződés útján – nyújtott szociális és gyermekjóléti ellátásokat biztosító intézmények:

A L A P  S Z O L G Á L T A T Á S O K :

Szociális információs szolgáltatás: 

-Közép-Zalai  Családsegítő  és Gyermekjóléti Központ

Pacsa, Kisfaludy u. 2.

Étkeztetés:

- Falugondnoki Szolgálat                   Zalaigrice, Ady u.1.

Házi segítségnyújtás:              

• Falugondnoki Szolgálat               Zalaigrice, Ady u.1.

Családsegítés:

- Közép-Zalai Családsegítő  és Gyermekjóléti Központ

Pacsa, Kisfaludy u. 2.

Falugondnoki Szolgáltatás:

• Falugondnoki Szolgálat                 Zalaigrice, Ady u.1.

G Y E R M E K J Ó L É T I    A L A P E L L Á T Á S O K:

Gyermekjóléti szolgáltatás:

• Közép-Zalai Családsegítő  és Gyermekjóléti Központ

Pacsa, Kisfaludy  u. 2.

2. sz. melléklet

A személyes gondoskodást nyújtó ellátások

intézményi térítési díja

3. számú melléklet

Az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, személyi térítési díjának csökkentési rendszere

4. számú melléklet

A SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEK ELLENŐRZÉSI RENDSZERE

I.  Az ellenőrzések típusai

1. Átfogó ellenőrzések:

1.1   (törvényességi és szakmai) felügyeleti ellenőrzés

1.2.  komplex (törvényességi és szakmai + költségvetési gazdálkodási) ellenőrzés

2. Témavizsgálat
3. Célvizsgálat
4. Utóellenőrzés

1. Átfogó ellenőrzések:

Az ellenőrzött intézmény meghatározott időszak alatt végzett szakmai feladatainak önálló vizsgálata (általános felügyeleti vizsgálat) illetve a szakmai feladatok és a költségvetési gazdálkodást jellemző folyamatok együttes, egymással összefüggésben történő ellenőrzése (komplex ellenőrzés).

2. Témavizsgálat:

Egy adott feladat vagy kérdés, illetve jogszabály-alkalmazás több intézménynél (intézményi szervezeti egységnél) egy időben végzett ellenőrzése abból a célból, hogy a vizsgálat eredményeként általános következtetések legyenek levonhatók, és megfelelő intézkedések legyenek megtehetők.

3. Célvizsgálat:

Egy egyedi téma, feladat kivizsgálása egy adott intézménynél, intézményi szervezeti egységnél.

4. Utóellenőrzés:

A korábban végzett ellenőrzéseknél, vizsgálatoknál észlelt és tapasztalt hiányosságok megszüntetésének, valamint az azok alapján tett intézkedések végrehajtásának és eredményességének helyszíni ellenőrzése.

II.  Az ellenőrzéssel szemben támasztott követelmények

1. Tényszerűség:

Az ellenőrzésnek ténymegállapításokon kell alapulni, a ténymegállapítás valódiságáért és  helytállóságáért az ellenőrzést végző személy felelős.

2. Nyilvánosság:

Az ellenőrzés tapasztalatait széles körben ismertté kell tenni. A vizsgálat során tett megállapításokat, észrevételeket elsősorban az ellenőrzéssel érintett szerv vezetőjének tudomására kell hozni, majd az ellenőrzött tevékenységben közreműködő valamennyi dolgozóval is ismertetni kell.

3. Segítő jelleg:

Az ellenőrzés egyik feladata az elkövetett hibák, hiányosságok feltárása. Legalább ilyen fontos, hogy az ellenőrzés segítse az ellenőrzött intézmények munkáját, főként annak érdekében, hogy a hibák, hiányosságok elkerülhetővé váljanak. Ebben az értelemben az ellenőrzés megelőző, preventív jellegű tevékenység.

4. Kétoldalúság:

Az ellenőrzés kétoldalú folyamat. Az abban résztvevő ellenőrzött személynek, vagy szervezetnek meg kell adni a lehetőséget arra, hogy álláspontját kifejtse, magatartásának, cselekedeteinek miértjét megmagyarázza.

5. Tervszerűség:

Ez elsősorban abban nyilvánul meg, hogy az ellenőrző szervezet egy meghatározott időszakban elvégzendő feladatait, az ellenőrzés alapvető szempontjait, az ellenőrzés alá kerülő egységeket és az egyes vizsgálatok időpontját előzetesen meghatározza, és az ellenőrzöttek tudomására hozza.

6. Rendszeresség:

E követelmény azt jelenti, hogy az ellenőrzések meghatározott időszakonként ismétlődnek (évente: általános felügyeleti vizsgálat, kétévente: komplex vizsgálat).

7. Folyamatosság:

Az ellenőrzési időszakok kihagyás, megszakítás nélkül követik egymást, közvetlenül kapcsolódnak az előző vizsgálat által ellenőrzött időszakhoz.

8. Következetesség:

Az ellenőrzést végzőnek az azonos jellegű magatartásokat, cselekményeket azonos módon kell megítélnie, tartózkodni kell az eltérő mércétől, a szubjektív értékeléstől.

III.  Az ellenőrzés folyamata

1. Éves munkaterv:

     Az ellenőrzésekről éves munkatervet kell készíteni, amely tartalmazza:

• az ellenőrzendő intézmény, intézményi szervezeti egység nevét,
• az ellenőrzés típusát,
• téma- és célvizsgálat esetén: az ellenőrzés témáját, célját, az ellenőrzött időszakot,
• az ellenőrzések időbeli ütemezését,
• az ellenőrzést végző személy nevét.

Az éves munkaterv elkészítésének határideje:  minden év november 30.

Az éves munkatervet a polgármester hagyja jóvá, amelyet meg kell küldeni valamennyi intézmény vezetőjének.

2. Vizsgálati szempontok:

• Az általános felügyeleti vizsgálat szempontjait az ellenőrzési adatlap tartalmazza.
• A tárgyévre vonatkozó ellenőrzési adatlapokat az ellenőrzést végző minden év november 30. napjáig bocsátja az ellenőrzött szervezeti egység vezetőjének rendelkezésére, aki minden év január 31-ig kitöltve juttatja azt vissza.
• Az ellenőrző szervezet az adatlapok megküldésével egyes dokumentumokat előzetesen bekérhet.
• Téma- és célvizsgálatok esetén a vizsgálati szempontokat az esetenként összeállított téma- és célvizsgálati program tartalmazza. A programot a hivatal az éves munkatervben meghatározott időpontot – legalább 30 nappal – megelőzően juttatja el az ellenőrzött intézmény vezetője részére.
• Utóvizsgálat során külön vizsgálati programot nem kell készíteni, az ellenőrzés szempontjait a korábban végzett ellenőrzésről szóló jelentés alapozza meg.

3. Megbízólevél:

Az ellenőrzést végzőket a helyszíni ellenőrzés megkezdése előtt megbízólevéllel kell ellátni, amelyet a polgármester ír alá.  A megbízólevél tartalma:

• az ellenőrzést végző személy neve, beosztása,
• a ellenőrzés típusa,
• az ellenőrzés helye,
• az ellenőrzési programra való utalás,
• a kiállítás kelte,
• a kiállításra jogosult aláírása.

4. Az ellenőrzés módszerei:

• helyszíni ellenőrzés,
• adatkérés,
• dokumentumellenőrzés.

5. A vizsgálatok elvégzésének határideje:

• általános felügyeleti vizsgálat:   minden évben április 30.
• téma és célvizsgálatok:               minden év december 31.

6. Az ellenőrzés dokumentálása:

• Az ellenőrzések tapasztalatait – a megállapításokat, a javaslatokat, a szükséges intézkedéseket – minden esetben írásba kell foglalni, és szóban is ismertetni kell az érintett szervezet, illetve szervezeti egység vezetőjével.
• Az ellenőrzött szervezet a vizsgálattal kapcsolatban írásban és szóban tehet észrevételt, a vizsgálat jelentés átvételétől számított 8 napon belül.

IV.  Az ellenőrzésben résztvevők jogai és kötelességei

1. Az ellenőr jogai és kötelességei:

Az ellenőrzést végző személy általánosságban jogosult az ellenőrzött intézménynél, intézményi szervezeti egységnél kérdéseket feltenni, arra a tájékoztatást kérni.

J o g á b a n   áll különösen:

• az ellenőrzött szerv bármely helyiségébe belépni, figyelemmel az ellenőrzött szerv biztonsági előírásaira,
• az ellenőrzött szerv bármely dolgozójától írásban vagy szóban nyilatkozatot kérni, valamennyi dokumentumba betekinteni,
• a dokumentumokat átvételi elismervény ellenében átvenni, azokról másolatot, kivonatot készíteni,
• az ellenőrzött szervezet működésével és gazdálkodásával összefüggő kérdésekben felvilágosítást kérni más szervektől,
• indokolt esetben szakértő bevonását kezdeményezheti a vizsgálatba.

Az ellenőr  k ö t e l e s :

• ellenőrizni munkája során az ellenőrzésre vonatkozó jogszabályokban, az ellenőrzési programban foglaltakat, valamint a megbízójának rendelkezéseit maradéktalanul betartani,
• tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzendő intézmény vezetőjét tájékoztatni, és megbízólevelét bemutatni,
• az objektív vélemény kialakításához elengedhetetlenül szükséges dokumentumokat és körülményeket megvizsgálni,
• megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően írásba foglalni,
• az ellenőrzés alatt megismert állami-, szolgálati- és magántitkokat megőrizni, illetve a jogszabályban meghatározott adatvédelmi kötelezettségnek eleget tenni,
• az ellenőrzés befejezését követően megállapításait az ellenőrzött szerv vezetőjével, valamint a vonatkozó részek tekintetében a felelőssé tett személyekkel ismertetni,
• az átvett dokumentumokról átvételi elismervényt adni, illetőleg azokat hiánytalanul visszaszolgáltatni.

2. Az ellenőrzött jogai és kötelezettségei:

Az ellenőrzött szervnek  j o g a   van:

• a vizsgálat idejéről, típusáról, a vizsgálat tartalmáról előzetesen tájékoztatást kapni,
• az ellenőrzést végző személytől megbízólevelét kérni, ennek hiányában az ellenőrzést megtagadni,
• az ellenőrzés megállapításait megismerni, azokra észrevételeket tenni, és az észrevételekre szóban vagy írásban választ kérni,
• személyes felelősségével kapcsolatban adott írásbeli magyarázatára írásban választ kérni.

Az ellenőrzött szerv dolgozója  k ö t e l e s :

• az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni,
• az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani, kérés esetén az eredeti iratokat,  vagy másolatokat - átvételi elismervény ellenében – átadni,
• az ellenőr kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentumok teljességéről nyilatkozni,
• felelősségének megállapítása esetén a megadott határidőre írásbeli magyarázatot adni,
• az ellenőrzés megállapításai alapján a hibák kijavítása céljából a saját hatáskörébe tartozó intézkedéseket a megadott határidőre megtenni, és erről az ellenőrzést végzőt tájékoztatni.

5.számú melléklet

A szociálpolitikai kerekasztalban résztvevő szerveztek