Zalaigrice Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdés c) pontjában, valamint a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 23. §-ában, valamint a hulladékokról szóló 2012. évi CLXXXV. Törvény 88.§.(4) bekezdésében kapott  felhatalmazás alapján a településtisztaságról és a környezet védelméről az alábbiakat rendeli el:

II. Fejezet

AZ INGATLANOK ÉS KÖZTERÜLETEK TISZTÁNTARTÁSA

3. §

^[1](1) A község területén lévő ingatlanok tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosa, kezelője, tartós használója, illetőleg haszonélvezője (a továbbiakban együtt: tulajdonos) másnak a használatában levő ingatlanok (ingatlanrészek, helyiségek) tisztán tartásáról pedig a használó, illetőleg - a bérleti jogviszonyból származó kötelezettsége szerint - a bérlő (a továbbiakban együtt: használó) köteles gondoskodni, továbbá kötelessége, hogy ingatlanát megművelje, rendben tartsa, gyomtól, gaztól megtisztítsa úgy, hogy az ingatlan állapota a gondozott utcaképet ne rontsa.

(2) Az ingatlan állapota a gondozott utcaképet rontja, ha az ingatlanon a fű és a gyomnövényzet magassága a 30 centiméteres magasságot meghaladja, így az ingatlan tulajdonosa, vagy használója ezen magasság elérését megelőzően köteles azt rendszeresen levágni.

(3) A betegségeket terjesztő vagy egészségügyi szempontból káros rovarok és rágcsálók irtásáról – az (1) bekezdésben foglaltak alapján – a terület, épület tulajdonosának (bérlőjének, használójának, kezelőjének), illetőleg a gazdálkodó szerv vezetőjének vagy üzemeltetőjének (együtt: fenntartó) rendszeresen gondoskodnia kell. Az irtás nem járhat mások életének, egészségének veszélyeztetésével. Az ingatlan használói az irtást tűrni kötelesek. Az irtással kapcsolatos tevékenységre a 18/1998. (VI.3.) NM rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) Az önkormányzati tulajdonú közterületek tisztántartásáról, síkosság-mentesítéséről – a (4) – (6) bekezdésben foglaltak kivételével - a közterületi hulladékgyűjtők kihelyezéséről és rendszeres ürítéséről az önkormányzat gondoskodik.

(5) Magánszemélyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek tevékenysége következtében a közterületen okozott szennyeződés megszüntetése a szennyeződést okozó kötelessége.

(6) Az ingatlan tulajdonosa vagy használója köteles gondoskodni

-az ingatlan előtti és melletti járdaszakasz (járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg, ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület) tisztántartásáról, a hó eltakarításáról, valamint a síkosság elleni védekezésről,

-tömbtelken álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület tisztántartásáról, a hó eltakarításáról valamint a síkosság elleni védekezésről.

(7) Intézmények, kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek és más elárusítóhelyek előtti és melletti járdaszakasz (járda hiányában egy méter széles területsáv) tisztántartása, a hó eltakarítása és a síkosság megszüntetése a tényleges használó kötelessége.

(8) Az ingatlan tulajdonosának vagy használójának kötelessége a járda mellett növő gaz kiirtása, a járdára kinyúló ágak és bokrok – a növény pusztulását nem okozó – szakszerű nyesése.

(9) Ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járdát (járda hiányában egy méter széles területsávot) a hó eltakarítását követően - szükség szerint, naponta akár többször is - fel kell hinteni. A felhintésre bomló, szerves anyagot nem tartalmazó szóróanyagot (homok, hamu, fűrészpor, kőporliszt) kell használni. E célra tüzelés után visszamaradt darabos, sérülést okozó anyagot használni nem szabad. A szóróanyag beszerzéséről az ingatlan tulajdonosa vagy használója köteles gondoskodni.

^[2](10) Bekerítetlen ingatlanon ebet tartani tilos.

4. §

(1) A járdáról letakarított havat, jeget a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy az sem a gyalogos, se a járműforgalmat ne akadályozza.

(2) Tilos az összerakott hó elhelyezése:

-a gyalogos közlekedési útvonalon,

-az útkereszteződésben,

-az úttorkolatban,

-a kapubejárat elé, annak szélességében,

-a tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyénél, a jármű megállóhelye és a járda között,

-a közüzemi, szolgáltatási, felszerelési tárgyon és annak közérdekű létesítményein.

5. §

(1) Az ingatlan tulajdonosának vagy használójának a kötelessége – az ingatlana előtti szakaszra terjedően – a közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztántartása, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása.

(2) Járműbehajtók átereszeinek építése, karbantartása és tisztántartása az ingatlan tulajdonosának vagy használójának kötelessége.

(3) Az ingatlanon keletkező csapadékvíz saját területen történő elhelyezéséről, illetve kiépített csapadékvíz-csatorna esetében az abba történő bevezetéséről – előzetes bejelentés alapján – az ingatlan tulajdonosa gondoskodik.

(4) A csapadékvíz elvezető árokba szennyezett (olajos, vegyszeres, stb.) vizet, tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet bevezetni tilos. Eldugulás, vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (szemetet, iszapot, papírt, törmeléket, tűz- és robbanásveszélyes anyagot) a csapadékvíz elvezető árokba szórni, beleönteni, beleseperni vagy bevezetni tilos.

6. §

(1) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén – a kivitelezés megkezdésétől a befejezéséig - a tisztaságot az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani.

(2) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen.

(3) Közterületen építési, bontási anyagot a polgármester által kiadott közterület-használati engedélyben meghatározott területen, az engedélyben megjelölt módon és időtartamig szabad tárolni.

(4) Önkormányzati utak, járdák felbontása csak a jegyző, az országos közúthálózatba tartozó utak tekintetében a közút kezelőjének hozzájárulásával lehetséges. Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, illetve hulladék keletkezik, azt folyamatosan, legkésőbb azonban a munka befejezését követő 48 órán belül a kivitelezőnek el kell szállítani, a közterületet meg kell tisztítani és az eredeti állapotába helyre kell állítani.

7. §

(1) Közterületen szennyezést okozó anyagot (pl. szemét, szerves- vagy folyékony trágya, stb.) csak oly módon szabad szállítani, hogy a szállításból semmi ki ne hulljon, por és csepegés ne keletkezzen. Ha a szállítás közben a terület szennyeződne, a szennyeződés előidézője köteles azt eltávolítani és a további szennyezés megakadályozásáról gondoskodni.

(2) Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál közterület vagy magánterület szennyeződik, a szennyeződés előidézője a rakodás befejezését követően köteles a területet haladéktalanul megtisztítani.

8. §

(1) Közterületen tilos járművet mosni, olajcserét vagy bármely más olyan tevékenységet végezni, ami a közterület szennyeződését idézné elő. Magánterületen az ilyen munkákat oly módon kell végezni, hogy a szennyeződés ne kerüljön a közterületre.

(2) A gondozott zöldfelületre járművel ráhajtani, azon parkolni, azt bármi módon károsítani tilos.

9. §

(1) Közterületen hirdetményt, plakátot csak az erre a célra rendszeresített helyen szabad elhelyezni.

(2) Az idejét múlt hirdetményt, plakátot az elhelyező köteles eltávolítani, és köteles az így keletkezett hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról gondoskodni.

(3) Tilos az építményeket, élőfákat bármilyen felirattal megrongálni. A közízlést és a közszemérmet sértő feliratokat a tulajdonos 24 órán belül köteles saját költségén eltávolítani.

10. §

(1) A közterületek, a sportolás céljára szolgáló területek, valamint a kiránduló- és táborozóhelyek beszennyezése tilos. A köztisztaság megóvása és a balesetek elkerülése érdekében ezen területeken hulladékot (szennyező vagy egészségre ártalmas anyagot) kiönteni, elszórni vagy eldobni tilos.

(2) Hulladékot csak az erre a célra rendszeresített és felállított hulladéktartóba lehet elhelyezni.

(3) Aki a közterületet, a sportolás céljára szolgáló területeket, valamint a kiránduló- és táborozóhelyeket, vagy az ott elhelyezett felszerelési és berendezési tárgyakat beszennyezi, köteles annak megtisztításáról gondoskodni.

(4) Állati hullát, valamint olyan anyagot, amely  a környék levegőjét szennyezi, az egészséget veszélyezteti, vagy az élősdiek részére táptalajt nyújthat, közterületen elhelyezni vagy elhagyni nem szabad. Magánterületen állati hulla elhelyezésére csak jogszabályban meghatározott módon és mértékben kerülhet sor.

(5) Tilos a közterületet és a magánterületet fekáliával (emberi ürülékkel) szennyezni.

III. Fejezet

A FÖLD ÉS A VÍZ VÉDELME

11. §

(1) A zárt csapadékvíz-elvezető és szennyvízcsatornában, illetve nyílt árkokban, vízfolyásokban a természetes vizek elfolyását gátolni tilos. 

(2) Tilos ingatlanok, intézmények, üzemek szennyvízét, illetve egyéb szennyezést, vagy

mérgező anyagot (szemetet, trágyalét, iszapot, vegyszermaradékot stb.) nyílt felszínű, illetve zárt csapadékvíz-elvezető csatornába, vízfolyásba,  üzemelő, vagy használaton kívüli kútba, illetve bármilyen módon a talajba juttatni. 

(3) A talaj szennyezésének megakadályozása céljából a földhasználó köteles - a földhasználat során - a termőföldet a minőségét rontó talajidegen anyagoktól megóvni. 

(4) Azokon a közterületeken, ahol gépjármű és gyalogosforgalom nincs, törekedni kell, hogy a földfelszín legalább füvesített legyen és az ne vízzáró módon kerüljön lefedésre.

IV. Fejezet

LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM

Porképző és bűzös anyagok kezelésére vonatkozó szabályok 

12. §

(1) Porképző vagy könnyen lesodródó anyagokat csak rögzített ponyvával, nedvesített állapotban szabad szállítani. 

(2) Építésnél, tatarozásnál, bontásnál és az úttest felbontásánál keletkezett port, terjedésének megakadályozására vízzel kell nedvesíteni. 

(3) Bűzös anyagot csak lezárt tartályban, vagy rögzített ponyvával felszerelt járművön szabad szállítani. 

(4) A községben keletkező por képződésének megakadályozása érdekében törekedni kell, hogy a fedetlen talajterületek növényzettel borítottak legyenek. Az építési területek végleges rendezését és parkosítását az építkezés befejezésével együtt kell biztosítani.

(5) Új utak tervezésekor a légszennyező hatás csökkentése érdekében a lakóterületek mellet haladó útszakaszok mentén a védő növénysáv telepítésére vonatkozó javaslatokat a beruházási programnak tartalmaznia kell. Törekedni kell arra,  hogy a védő növénysávok telepítésére az utak kivitelezésével egy időben kerüljön sor.

Mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék

kezelésének, égetésének szabályai 

13. §

(1) A mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék ártalmatlanításáról elsősorban komposztálással, ha ez nem lehetséges, elszállításával kell gondoskodni. Az elszállítás során a köztisztaság fenntartásáról szóló önkormányzati rendelet előírásait be kell tartani. 

(2) Hulladékok nyílt téri, illetőleg háztartási tüzelőberendezésben történı égetése tilos.

(3) Lábon álló növényzet, tarló, illetve növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék égetése tilos, kivéve, ha jogszabály másként nem rendelkezik.

Az avar és kerti hulladékok nyílttéri égetése

14. §

(1) Avar és kerti hulladék megsemmisítése elsősorban helyben történő komposztálással történhet.

(2) Égetéssel csak a nem komposztálható (nem lebomló), illetve a komposztálásra alkalmatlan (pl. vírusos, baktériumos, gombás vagy egyéb módon fertőzött) avar és kerti hulladék ártalmatlanítható,

(3) Tilos égetni egészségügyi, szociális és gyermekintézmények, nyitott sportlétesítmények 100 méteres körzetében az intézmény működési ideje alatt, valamint a magasfeszültségű vezetékek alatti kiskertekben.

(4) Avart és kerti hulladékot csak olyan helyen és területen szabad elégetni, ahol az égetés személyi biztonságot nem veszélyeztet, vagyoni és környezeti kárt nem okoz.

(5) A lakosság egészségének és a környezet tisztaságának védelme érdekében az avar és a kerti hulladék égetése lakott területen heti egy alkalommal, csütörtökön 15-19 óra között lehetséges, az időjárás figyelembe vételével.

15. §

(1) Avar és kerti hulladék égetését úgy kell végezni, hogy a környezetét erősen zavaró, ingerlő (füst, bűz, pernye, hőterhelés) hatás ne álljon elő, az tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen. Égetni a szomszédos telken lévő épületektől 10, saját telken lévő épülettől 5 méter távolságon belül nem szabad. Égetni csak oly módon lehet, hogy a keletkező hő a környéken lévő zöld növényeket, fát, bokrot ne károsítsa. Az égetést csak 18 éven felüli személy végezheti. Avart és kerti hulladékot magánszemélyek kizárólag csak a saját telkükön égethetnek, közterületen égetniük tilos.

(2) Az égetendő hulladék nem tartalmazhat kommunális, veszélyes vagy ipari eredetű hulladékot (műanyagot, gumit, vegyszert, festéket, illetve ezek maradékait, stb.).

(3) A tűz őrzéséről és veszély esetén annak eloltásáról az égetést végző köteles gondoskodni. Az égetés helyszínén olyan eszközöket, felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, eloltható, így különösen kerti locsolótömlőt, vagy legalább 50 liter vizet edényben, tűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket, lapátot, ásót vagy egyéb más kézi szerszámot.

(4) Az égetés befejezésével a tüzet el kell oltani és a parázslást – vízzel, földtakarással, stb. – meg kell szüntetni.

(5) A tűzvédelmi hatóság által kihirdetett tűzgyújtási időszakokban avart és kerti hulladékot égetni tilos.

V. Fejezet

ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM

^[3]

16. §

(1) A rendelet hatálya alá tartozó hangosító berendezések működéséhez, élőzene szolgáltatásához hatósági engedély (zajkibocsátási határérték megállapítása) szükséges. 

(2) Az engedély iránti kérelmet a létesítmény tulajdonosának, üzemeltetőjének a tevékenység megkezdését megelőzően kell benyújtani. A kérelemben meg kell jelölni az adott tevékenység napi kezdetének és befejezésének időpontját, valamint a zajkeltés módját. Engedély hiányában a tevékenység nem folytatható. 

(3) Vendéglátó és szórakoztató tevékenységet folytató egységekben zeneszolgáltatás 24 óráig, hétvégeken (péntek, szombat) éjjel 4 óráig engedélyezhető.

(4) Nem adható engedély szabadban történő élőzene szolgáltatásra, hangerősítő berendezés működtetésére 23-06 óráig terjedő időszakra.

(5) Egyedi esetekben az üzemeltetőnek, illetve a rendezvény szervezőjének kérelmére a (4) bekezdéstől eltérően (pl. községi kulturális rendezvény) felmentés adható éjjel 02 óráig.

(6) Lakóterületen az üzletek, raktárak áruval történő feltöltése, zajjal járó rakodás és áruszállítás 23 óra és reggel 5 óra között tilos.

VI. Fejezet

^[4]AZ ÖNKORMÁNYZATI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI KÖZFELADATRA

VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

17. §

(1) Zalaigrice község közigazgatási területén a települési szilárd ^[5]hulladékgazdálkodási közfeladat körében, a közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényben, a közterületen vagy az ingatlanon összegyűjtött és a közszolgáltató rendelkezésére bocsátott települési szilárd hulladék elhelyezés céljára történő rendszeres elszállítására kizárólagosan jogosult ^[6]hulladékgazdálkodási közszolgáltató a ZALAISPA Zrt. (8798 Zalabér, 3096/12 hrsz.), amely a kötelező közszolgáltatónak minősül (a továbbiakban: Közszolgáltató).

A Közszolgáltató Zalaigrice község közigazgatási területén a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelező ^[7]önkormányzati hulladékgazdálkodási közfeladat teljesítésére jogosult, illetőleg kötelezett ^[8]2014. július 1. napjától 2024. június 30. napjáig a megkötött közszolgáltatási szerződés alapján. A Közszolgáltató végzi Pacsa város települési szilárd és lakossági hulladékának gyűjtését és szállítását, és gondoskodik a szilárd nem veszélyes hulladék – környezetvédelmi hatóság által engedélyezett összetételű és mennyiségű – elhelyezéséről és ártalmatlanításáról, továbbá külön szerződésben rögzített feltételekkel a meglévő hulladékudvart üzemelteti.

^[9]A Közszolgáltató tevékenységét közszolgáltatási szerződés alapján, a hatályos jogszabályok szerint, valamint e rendelet figyelembevételével látja el.

(1a) Az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot a Ht. 32/A. § (2) bekezdése alapján az állam által az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátására alapított Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Koordináló szerv) látja el.

(2) A települési szilárd hulladék elhelyezésére és ártalmatlanítására kijelölt hely a Nyugat-Balaton és Zala folyó medence nagytérségi települési szilárd hulladékai kezelésének korszerű megoldására létrehozott Önkormányzati társulás tagjainak közös tulajdonában lévő, Zalabér 3096/12 helyrajzi számú ingatlanon elhelyezkedő hulladékártalmatlanító létesítmény, melyet a Közszolgáltató az általa összegyűjtött és elszállított települési szilárd hulladék elhelyezése és ártalmatlanítása céljából köteles igénybe venni.

(3) A (2) bekezdésben körülírt, a települési szilárd hulladék elhelyezésére és ártalmatlanítására kijelölt, Zalabér 3096/12 helyrajzi számú ingatlanon lévő hulladékártalmatlanító létesítmény üzemeltetésére irányuló kötelező közszolgáltatás kizárólagos teljesítésére jogosult, illetve kötelezett a lerakót üzemeltető közszolgáltató, aki köteles a Közszolgáltató által összegyűjtött és kijelölt hulladékártalmatlanító helyre beszállított települési szilárd hulladék elhelyezését és ártalmatlanítását elvégezni.

(4) Házhoz menő lomtalanításra évente egy alkalommal kerül sor térítésmentesen. Ezzel egyidejűleg a Közszolgáltató konténer biztosításával térítésmentesen begyűjti a lakosságtól a személyautó gumiabroncsokat és a sérülésmentes elektromos háztartási gépeket, berendezéseket. A lomtalanítás önkormányzattal egyeztetett időpontjáról, valamint az elektromos gépek, berendezések és gumiabroncsok elhelyezésére kihelyezett konténerek helyéről a Közszolgáltató a lakosságot köteles előzetesen tájékoztatni.

(5) Évente egy alkalommal – a karácsonyi ünnepeket követően január 15. napjáig – a hulladékgyűjtő edények mellé kihelyezett karácsonyfákat a Közszolgáltató térítésmentesen begyűjti és elszállítja. A Közszolgáltató háztartásonként évente 3 m³ mennyiségben térítésmentesen köteles átvenni az általa üzemeltetett hulladékudvarban a szennyeződésmentes zöldhulladékot.

(6) ^[10]A közszolgáltatás igénybevételével az ingatlanhasználó és a Közszolgáltató között – a Polgári Törvénykönyv szerződésekre vonatkozó szabályai szerint – szerződéses jogviszony jön létre. A Közszolgáltató az ingatlan tulajdonosával vagy használójával szemben a szolgáltatást csak jogszabályban, illetve a jelen rendeletben meghatározott esetekben szüneteltetheti, illetőleg korlátozhatja. A Közszolgáltató a rendszeres hulladékszállításba bevont valamennyi ingatlantulajdonos tekintetében rendszeresen köteles teljesíteni.

(7) Ha a teljesítés a Közszolgáltató hibájából marad el, köteles a hulladékot a következő munkanapon elszállítani.

(8) Amennyiben a Közszolgáltató a hulladék begyűjtését neki fel nem róható ok miatt a gyűjtési napon nem tudja teljesíteni, a megváltozott gyűjtőnap idejéről 5 nappal korábban köteles az önkormányzatot és a lakosságot értesíteni.

18. §

(1) Az ingatlan tulajdonosa, illetve használója a hulladékot köteles a tulajdonát képező, ingatlanonként 1 db 120 vagy 80 literes űrmértékű, szabványos hulladékgyűjtő edényben az ingatlan előtti közterületre kihelyezni.

(2) A hulladék elszállítására hetente egy alkalommal, csütörtöki napon 07.00 és 18.00 óra közötti időben kerül sor. Ha a gyűjtési nap ünnepnapra esik, a Közszolgáltató az ünnepnapon végzi el a begyűjtést. A többletmennyiség elszállíttatása – a ZALAISPA, mint szolgáltató nevével ellátott – műanyag zsákban lehetséges, amely megvásárolható a Polgármesteri Hivatalban.

(3) Az időlegesen használt ingatlan tulajdonosok a közszolgáltatást június 1. és augusztus 31. közötti időszakban vehetik igénybe (használati szezon). A használati szezonon kívüli időszakban az esetlegesen keletkezett hulladékot a Közszolgáltató a (2) bekezdésben írt zsákban szállítja el.

(4) A természetes elhasználódás során, vagy sérülés következtében használhatatlanná vált szabványos hulladéktároló edényzet pótlása, tisztántartása, fertőtlenítése az ingatlan tulajdonosának, illetve használójának, önkormányzati bérlakás esetében a bérlő kötelessége. A Közszolgáltató köteles gondoskodni – kizárólag az ürítés folyamán bizonyítottan a hibájából megsérült – hulladéktároló edény kijavításáról és kicseréléséről.

(5) Hulladékot felhalmozni nem szabad, azt a megadott gyűjtési napon elszállítás céljából a Közszolgáltatást végző rendelkezésére kell bocsátani.

(6) A hulladékgyűjtő edénybe nem szabad mérgező, robbanó, folyékony vagy egyéb olyan anyagot elhelyezni, amely veszélyezteti a Közszolgáltatást végző dolgozók testi épségét és egészségét vagy a szállítójárműben rongálódást okozhat.

19. §

^[11](1) Az önkormányzati hulladékgazdálkodási közfeladat ellátásához kapcsolódó hulladékgazdálkodási közszolgáltató igénybevételéért az ingatlanhasználó a Koordináló szerv részére közszolgáltatási díjat köteles fizetni.

(2) Az a zalaigricei állandó lakóhellyel rendelkező ingatlantulajdonos, aki

-a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai szerint az ingatlanban egyedül él,

vagy

-az ingatlanban élők mindegyike nyugellátásban részesül,

jogosult a 120 literes edényzet igénybevételével a 80 literes edényzetre megállapított díjat igénybe venni.

^[12](3) A közszolgáltatási díj megállapítását, számlázását és a díjak beszedését a Koordináló szerv végzi.”

(4) A hulladékszállítással kapcsolatos ügyek intézését – személyesen ügyfélfogadási idő biztosításával, továbbá írásban és telefonon, illetve elektronikus úton –a  Közszolgáltató végzi, amelyek elérhetőségéről és időpontjáról a Közszolgáltató a lakosságot köteles tájékoztatni.

(5) A közszolgáltatási díjhátralék behajtására a hulladékgazdálkodásról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény rendelkezései alkalmazandók.

20. §

(1) Az egyéb – nem háztartási hulladék – összegyűjtéséről és saját költségen történő elszállításáról annak kell gondoskodnia, akinél az keletkezett.

(2) A közszolgáltatási szerződésben meghatározott jogi személyekkel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel az egyéb – nem háztartási – hulladék elszállítására a Közszolgáltató külön megállapodást köthet. Amennyiben a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a Közszolgáltatóval külön megállapodást nem köt, úgy rá jelen rendelet III. fejezetében foglaltak vonatkoznak.

(3) Az egyéb – nem háztartási – hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedények, konténerek beszerzése, javítása, pótlása, elhelyezése, tisztántartása és fertőtlenítése azt terheli, akinél a hulladék keletkezik.

(4) A rothadó vagy bűzös hulladék haladéktalan elszállításáról és megsemmisítéséről annak kell gondoskodnia, akinél a hulladék keletkezik.

21. §

(1) A környezet fokozott védelme a hulladék-összetevők újrafeldolgozásának, visszanyerésének elősegítése, az energetikai hasznosítás előmozdítása érdekében az önkormányzat a helyi feltételekhez igazodva – fokozatosan vezeti be a hulladékok elkülönített, a hasznosítási lehetőségeknek megfelelő (szelektív) begyűjtésének kombinált rendszerét.

(2) A települési szilárd hulladék szelektív gyűjtésével, begyűjtésével összefüggő tevékenységek teljesítéséhez szükséges feltételeket az önkormányzat a Közszolgáltató közreműködésével biztosítja.

(3) Az önkormányzat oly módon vesz részt a szelektív hulladékgyűjtés további fenntartásában és módszertani, technikai fejlesztésében, népszerűsítésében, hogy működtetését és kiterjesztését elviekben támogatja, illetve a Közszolgáltató munkáját segítve közreműködik bizonyos általa biztosított eszközök (pl.: műanyag zsákok) kiosztásában.

(4) A házhoz menő műanyag PET palack és fólia gyűjtése sárga színű feliratozott emblémával ellátott 120 literes, a Közszolgáltató által erre a célra rendszeresített, a lakosság részére térítésmentesen biztosított zsákokban történik, havonta egy alkalommal, minden hónap első szombatján. A zsákok első induló kiadásában a Polgármesteri Hivatal közreműködik, ezt követően a zsákokat a Közszolgáltató osztja ki minden kirakott zsák után újabb zsák biztosításával, háztartásonként azonban legfeljebb 16 db zsák/év mennyiségben.

22. §

(1) A lakosság a települési szilárd hulladék más összetevőitől elkülönítetten gyűjthető anyagokat a Közszolgáltató által működtetett hulladékgyűjtő szigeten/szigeteken helyezheti el. A hulladékgyűjtő sziget/szigetek helyéről, működésének megkezdéséről a Közszolgáltató a lakosságot értesíti.

(2) Gyűjtősziget használata esetén a hulladéknak az elhelyezés céljára szolgáló helyre történő szállításáról az ingatlantulajdonos vagy használó gondoskodik. A hulladékot a kijelölt helyen – a közszolgáltató előírásaira is tekintettel – úgy kell elhelyezni, hogy az más hulladékfajtával ne keveredjen és a környezetet ne szennyezze.

(3) A szelektíven gyűjtött hulladék elhelyezésére szolgáló szabványos gyűjtőedények elhelyezéséről, az edények ürítéséről, karbantartásáról és fertőtlenítéséről a Közszolgáltató, a gyűjtőszigetek és környékük tisztán tartásáról, a hó- és síkosság mentesítéséről az önkormányzat gondoskodik. A begyűjtést szolgáló szabványos gyűjtőedényt jelöléssel, piktogrammal, más színnel, felirattal, stb., vagy speciális kialakítással (más alakú edény) meg kell különböztetni az egyéb gyűjtőedénytől.

(4) A hulladékgyűjtő szigeteken elhelyezett gyűjtőedény szükség szerinti ürítését, a hulladék válogatását és kezelését a Közszolgáltató végzi. A Közszolgáltató kizárólagosan jogosult az ily módon gyűjtött hulladék értékesítésére. A szelektíven gyűjtött hulladék értékesítéséből befolyó tiszta bevételét a Közszolgáltató a hulladékszállítási díj megállapítására vonatkozó javaslata során köteles díjcsökkentő tényezőként számításba venni.

(5) A Közszolgáltatón kívül természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet számára tilos a szelektív hulladékgyűjtő edényekben és zsákokban elhelyezett hulladék eltávolítása.

(6) Az egyes anyagkategóriákon belül az összetételre vonatkozó konkrét kikötéseket a Közszolgáltató az aktuális hasznosíthatósági lehetőségek alapján határozza meg. A szelektív gyűjtésre alkalmas anyagok, termékek megnevezését a Közszolgáltató a rendszeresített közterületi konténeren feltünteti.

Adatkezelés

^[13]23. §

VII. Fejezet

^[14]Záró rendelkezések. A köztisztasági rendelkezések betartásának ellenőrzése, jogkövetkezmények

^[15]

(1) Közösségi együttélést sértő magatartást követ el és a 26. § (1) bekezdéseiben meghatározott összegű közigazgatási bírsággal sújtható az, aki, vagy amely szerv jelen rendelet I – V. Fejezeteiben meghatározott kötelezettségének nem, vagy nem megfelelő módon tesz eleget, vagy a tiltást megszegi.”

 (2) Az (1) bekezdésben meghatározott közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás elkövetése miatti eljárás - amennyiben az nem minősül bűncselekménynek vagy szabálysértésnek - kizárólag hivatalból indítható, mely akkor sem minősül kérelemre indult eljárásnak, ha azt természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet jelenti be. Az eljárást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit, e rendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.”

 (3) Az (1) bekezdésben meghatározott közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás elkövetése miatt induló eljárás lefolytatása és bírság kiszabása tekintetében Zalaigrice Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a hatáskör gyakorlását a Jegyzőre ruházza át.”

(4) Az (2) bekezdés hatálya alá tartozó eljárások során a Ket. rendelkezéseit az alábbi eltéréssel kell alkalmazni: közigazgatási bírság helyett figyelmeztetés alkalmazható, ha a cselekmény az elkövetés körülményeire tekintettel csekély súlyú és a figyelmeztetéstől is kellő visszatartó hatás várható.”

25.§

(1) Amennyiben e rendelet hatálya alá tartozó szerv vagy személy jelen rendeletben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, a 24.§ (1) bekezdésben foglaltak szerint közösségi együttélést sértő magatartást követ el, a Jegyző a közigazgatási bírság kiszabása előtt egy alkalommal felhívhatja, hogy e rendeletben foglalt kötelezettségének legkésőbb a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül tegyen eleget, vagy e rendeletben foglalt tiltott magatartást haladéktalanul fejezze be, egyúttal felhívja figyelmét a teljesítés elmaradásának a e § (2) bekezdésében és a 26. § foglalt jogkövetkezményeire.”

(2) Amennyiben e rendelet hatálya alá tartozó szerv vagy személy az (1) bekezdés szerinti felhívásban foglaltaknak nem, vagy nem határidőben tesz eleget, a Jegyző megfelelő határidő kitűzésével – a 26. § (1) bekezdésben meghatározott közigazgatási bírság kiszabása mellett - határozatban kötelezi a kötelezettsége teljesítésére.”

 (3) Amennyiben a kötelezett a Jegyzői határozatban foglaltaknak nem tesz eleget, úgy a határozatban foglalt kötelezettség végrehajtásáról a Jegyző gondoskodik a Ket. rendelkezései szerint.”

26.§

(1) A 24. § (1) bekezdésében meghatározott közösségi együttélés alapvezető szabályaiba ütköző magatartás tanúsítójával szemben

1. természetes személlyel szemben százezer forintig,
2. jogi személyekkel és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben kétszázezer forintig terjedő közigazgatási bírság szabható ki.”

(2) A bírság ismételten is kiszabható, amennyiben a 25. § (2) bekezdés szerinti határozatba foglalt kötelezettségnek a kötelezett nem, vagy nem határidőben tesz eleget.”

(3) A közigazgatási bírság mértékének megállapításánál figyelembe kell venni az elkövető személyi és jövedelmi viszonyait, amennyiben azokat az elkövető az eljárás során - felhívásra - igazolja.”

(4) A határozatban kiszabott közigazgatási bírságot készpénz átutalási megbízáson, utalással, vagy az Önkormányzat házipénztárába történő befizetéssel kell megfizetni a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül.”

(5) Ha a határozatban kiszabott közigazgatási bírságot az elkövető, a befizetési határidőig nem fizeti be, akkor a befizetési határidő leteltét követő 15. naptól a bírság összege adók módjára kerül behajtásra.”

(6) Ha a 26.§ (5) bekezdése alapján a behajtás nem lehetséges, akkor a kifizetetlen bírság összege jelzálogként bejegyzésre kerül az ingatlanra. 

27. §

(1) Ez a rendelet 2013. január 1-jén lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Zalaigrice Község Önkormányzatának az egyes helyi közszolgáltatásokról, a köztisztaság és környezetvédelem fenntartásáról, valamint a belvíz- és árvízvédelem feladatairól szóló 8/1999. (VI. 8.) rendelete és az azt módosító 5/2001. (VII. 11.)., az 1/2003. (II. 4.)., a 10/2003. (XII. 10.), a 4/2004. (IV. 22.), a 10/2004. (XII. 15.), a 7/2005.(X. 25.)., a 8/2005. (XI. 15.), a 10/2006. (XII. 13.),a 9/2007. (XII. 10.), a 3/2008. (III. 27.), a 11/2008. (XII. 8.), a 9/2009. (XII. 25.), a 8/2010. (XII. 20.), a 9/2011. (XII. 13.), az 1/2012. (II. 8.), a 10/2012. (V. 30.) és a 11/2012. (V. 20.) önkormányzati rendelet.