1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Zalaigrice Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye: 8761 Zalaigrice, Pacsai u. 14.

(3) Az önkormányzat illetékességi területe: Zalaigrice Község közigazgatási területére terjed ki.

(4)²³ A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő képviselő. A képviselő-testület tagjainak névsorát a 2. melléklet tartalmazza.

(5)⁴ A Képviselő-testület hivatali szervezetének elnevezése: Pacsai Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Pacsai KÖH). Székhelye: 8761, Pacsa, Kisfaludy u. 2. A Pacsai KÖH működésére külön Szervezeti és Működési Szabályzat vonatkozik.

(6)⁵ Az Önkormányzat hivatalos honlapja: www.zalaigrice.hu

2. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló.

(2) Az önkormányzat címere: Ívelt talpú háromszögű pajzs vörös mezejében behajló ezüst sátor, a pajzsfőben egy-egy lebegő ezüst kehely. A pajzs alsó részében lebegő, fekete széken ülő vörös ruhás férfi arany hárfán játszik. A pajzs felett fekete betűkkel „ZALAIGRICE” felirat látható.

(3)⁶ Az önkormányzat zászlaja: A zászlólap – arányában a zászlórúd felől nézve 1:2 arányú téglalap – fehér mezőben középen, mint tengelyen foglal helyet az önkormányzat címere. A rúddal szemközti rövidebb oldalon arany rojt van. Az önkormányzat címere felett lebegő, fekete hímzett betűkkel „ZALAIGRICE” alatta „KÖZSÉG” felirat szerepel.

(4)⁷ Az önkormányzat címere, zászlaja használatának rendjére vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

3. § (1) Az önkormányzat a Mötv. 13. § (1) bekezdésében meghatározott helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok ellátásáról saját maga, vagy társulásban való részvétellel, illetve vállalkozóval kötött megállapodás útján gondoskodik. Ezen túlmenően önként vállalt feladat ellátását az önkormányzat csak a Mötv-ben meghatározott feltételek megléte esetén vállalhatja, a törvényben meghatározott módon.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott önként vállalt feladat vállalását megelőzően előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelynek során meg kell vizsgálni, hogy a feladat- és hatáskör vállalásának jogszabályban meghatározott feltételei fennállnak-e.

4. § (1) A képviselő-testület jelen rendelet 1. mellékletében foglalt feladat- és hatásköreit a polgármesterre ruházza át.

(2)⁸

5. § (1) A polgármester és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületet a legidősebb képviselő (korelnök) hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését.

(2) A képviselő-testület az üléseit székhelyén Zalaigrice Község Önkormányzat 8761 Zalaigrice, Pacsai u. 14. szám alatt (Községháza tanácsterme) tartja, melytől a nyilvánosság biztosítása mellett el lehet térni.

(3)⁹ A polgármester a Mötv. 66. §-a alapján tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekinthető.

6. §¹⁰ A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

7. § (1) A képviselő-testület alakuló ülését a Mötv. 43. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint kell összehívni és vezetni.

(2) Az alakuló ülés résztvevőit a helyi választási bizottság és a helyi választási iroda vezetője tájékoztatja a polgármester és a képviselők választásának eredményéről és törvényességéről.

(3)¹¹¹² Az alakuló ülésen – amennyiben azt korábbi időpontban még nem vették át – a képviselők és a polgármester a helyi választási bizottság elnökétől átveszik megbízólevelüket. A megválasztott képviselők a helyi választási bizottság és annak elnöke előtt ünnepélyes esküt tesznek. Ezt követően a polgármester a helyi választási bizottság, annak elnöke és a képviselők előtt teszi le esküjét. Az eskütételről okmány készül.

(4) Az alakuló ülésről távollevő képviselő az esküt azon a képviselő-testületi ülésen teszi le, amelyen először vesz részt.

(5) Az alakuló ülésen az eskütételek után kerül sor a további napirend ismertetésére, elfogadására, majd ezt követően a Mötv. 43. § (3) bekezdésében meghatározott témákban történő döntéshozatalra.

8. § A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6, munkatervben meghatározott ülést (rendes ülés) tart. A képviselő-testület rendes ülésére – amennyiben külső körülmény mást nem indokol – ¹³szerdai napon kerül sor.

9. § (1) A polgármester indokolt esetben – a munkatervben nem szereplő – rendkívüli ülést is összehívhat.

(2) A polgármester a képviselő-testület ülését köteles összehívni a Mötv-ben foglalt esetekben.

(3) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni, az előterjesztésre vonatkozó szabályok figyelembe vételével.

(4)¹⁴ A képviselő-testület évente egy alkalommal közmeghallgatást tart.

10. §¹⁵ (1) A képviselő-testület nyilvános üléséről hangfelvétel készül és videofelvétel készíthető. A képviselő-testületi ülés hivatalos hangfelvételének elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A hangfelvételt a Hivatal jegyzőkönyv vezetésért felelős tisztviselője rögzíti a Jegyző, mint Adatkezelő tulajdonában álló hangrögzítő eszköz segítségével. A hangfelvétel megőrzésének határideje 78/2012 (XII.28) BM rendelet alapján nem selejtezhető, a megőrzés célja az ülésen elhangzottak valóságtartalmának alátámasztása, bizonyíthatósága.

(2) Nem hivatalosan készített hangfelvétel és nem hivatalosan készített videofelvétel nem játszható le olyan módon, hogy annak részletei vagy egésze az eredetileg elhangzottakat szándékosan megmásítja, elferdíti, továbbá nem használhatja fel senki jogellenes célra.

11. § (1) A levezető elnök a testületi ülés vezetése során:

(2) A polgármester az ülés vezetését az alpolgármesternek bármikor átadhatja.

12. §¹⁶ (1) A képviselő-testületi ülés napirendi pontjaira, azok tárgyalásának sorrendjére a polgármester az írásbeli meghívóban tesz javaslatot.

(2) Rendkívüli ülés napirendjére a napirendi javaslatban nem szereplő napirendi pontot nem lehet felvenni.

13. § (1)¹⁷ Napirendet írásbeli vagy szóbeli előterjesztés alapján lehet tárgyalni. Amennyiben az előterjesztésre szóban kerül sor, a határozati javaslatot ebben az esetben is előzetesen írásba kell foglalni és a jegyzőnek biztosított törvényességi észrevételezési időt követően, legkésőbb a napirend tárgyalása előtt a jelen levő képviselőknek kiosztani.

(2) Kizárólag írásbeli előterjesztés alapján lehet a napirendet tárgyalni az alábbi esetekben:

14. § (1)²⁰ Előterjesztésnek minősül minden olyan javaslat, ami döntést igényel.Az előterjesztésnek alkalmasnak kell lennie a tárgykör valósághű bemutatására, megfelelő következtetések levonására és a legcélszerűbb döntések meghozatalára.

(2) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések főbb fajtái:

(3) A képviselő-testület ülésére – a rendelet-tervezet kivételével – előterjesztést tehetnek:

(4)²⁴ Rendelet alkotását, módosítását, hatályon kívül helyezését kezdeményezheti:

(5)²⁵ Rendelettervezet kezdeményezésére irányuló javaslatot a képviselő írásban a a polgármesternél terjeszthet elő a szabályozás indokával és a szabályozásra vonatkozó érdemi javaslattétellel együtt.

(6)²⁶ A polgármester a javaslatot annak beérkezését követő öt munkanapon belül megküldi a jegyzőnek. Rendelettervezet kezdeményezésére irányuló előterjesztés a jegyző írásbeli szakmai, jogi állásfoglalása nélkül nem nyújtható be a képviselő - testületnek.

(7)²⁷ A képviselő - testület a kezdeményezésről a polgármester előterjesztése alapján a jegyző szakmai, jogi állásfoglalásának figyelembe vételével határozatban dönt, amelyben meghatározza a rendelettervezet tartalmát, valamint az előterjesztés képviselő - testület elé terjesztésének határidejét, tervezett hatálybalépésének idejét.

15. § A képviselő-testületi ülésre az írásbeli előterjesztést legkésőbb az ülést megelőző 10. napon kell a polgármesterhez eljuttatni. A jegyző, amennyiben nem ő az előterjesztő, az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot, rendelet-tervezetet törvényességi szempontból véleményezi. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

16. § Előterjesztés a jegyző jogszerűségi nyilatkozatának ismeretében, valamint – a sürgősségi indítvány kivételével – az érintett bizottság véleményének ismeretében tűzhető napirendre.

17. § (1)²⁸ A képviselő-testületi ülés meghívójában nem szereplő napirendi javaslat tárgysorozatba történő felvételére rendes ülés esetén írásban sürgősségi indítványt lehet előterjeszteni a polgármesternél legkésőbb az ülést megelőző 3. nap 12 óráig a sürgősség tényének rövid indokolásával.

(2) Sürgősségi indítvány nyújthatnak be:

(3) Rendelet-tervezet sürgősségi indítványként nem nyújtható be kivéve, ha a hatályos rendelet azonnali módosítása vagy hatályon kívül helyezése magasabb szintű jogszabályba ütközés miatt szükséges, vagy mert az önkormányzat érdekeit sérti.

(4)³⁰ A napirendek elfogadása előtt levezető elnök ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására. A képviselő-testület a sürgősségi indítvány napirendre vételéről egyszerű többséggel, vita nélkül dönt.

(5)³¹ Társadalmi egyeztetésre kell bocsátani az önkormányzati rendelet tervezetét és indokolását (a továbbiakban együtt: rendelettervezet), ha azt külön jogszabály előírja.

(6)³²

(7)³³

(8) Társadalmi egyeztetés formái:

(9) A polgármester a (8) bekezdésben meghatározott egyeztetési formákon kívül más-különösen indokolt esetben, szükség esetén-formákat is igénybe vehet az egyeztetés, véleményeztetés céljára.

(10)³⁴ A társadalmi egyeztetés során beérkezett vélemények közül nem vehető figyelembe a név nélküli, továbbá az a vélemény amely sérti a közerkölcsöt, vagy a rendelettervezet tárgyához nem illeszkedik.

(11)³⁵ A beérkezett vélemények a véleményezésre jogosult nevének és email címének kezelésével történik. Az adatkezelés magában foglalja az érintett adatok gyűjtését, tárolását, közzétételét, felhasználását és törlését is

18. § (1) Módosító indítvány a rendelet-tervezet vagy határozati javaslat szövegének konkrétan megjelölt részétől való egyértelműen megfogalmazott eltérési szándék, vagy kiegészítés.

(2) Az előterjesztő, a képviselő-testület bizottsága, valamint a képviselő-testület tagja az előterjesztéshez – írásban – módosító indítványt nyújthat be a képviselő-testülethez.

(3)³⁶ A módosító indítványt legkésőbb a rendes ülést megelőző 3. nap 12 óráig, rendkívüli ülés esetén az ülést megelőző nap 12. óráig írásban kell benyújtani a polgármesternél. Az előterjesztő, valamint a témakör szerint illetékes bizottság elnöke a módosító indítványt az ülésen szóban is előterjesztheti, de ebben az esetben is időt kell biztosítani a jegyzőnek a törvényességi észrevételre. Ha a jegyző az ülésen úgy ítéli meg, hogy több szakmai szempontot is meg kell vizsgálnia, így nem tud az ülésen állást foglalni a megalapozott döntéshez, akkor a polgármester javasolhatja a módosítás nélküli napirend elfogadását vagy a napirend elnapolását.

19. § (1) A képviselő-testület ülésein a képviselők és a tanácskozási joggal részt vevő meghívottak kaphatnak szót, akik kézfelemeléssel jelzik hozzászólási szándékukat a levezető elnöknek.

(2) A levezető elnök felszólalási jogot adhat a nem tanácskozási joggal meghívottaknak is.

20. § A képviselő-testület ülésén az alábbi felszólalásokra kerülhet sor:

21. § (1) Ügyrendi felszólalás címén a képviselő-testület bármely tagja és a jegyző kérhet szót a képviselő-testület ülésén. Amennyiben a levezető elnök megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi felszólalás, a felszólalótól megvonja a szót.

(2) Ügyrendi felszólalás esetén az arra jogosult ügyrendi javaslatot tesz, mely javaslatról a képviselő-testület határozatot hoz.

(3) Ügyrendi javaslat:

(4) A képviselő-testület zárt ülést tart, illetve tarthat a Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott kérdésekben. A Mötv. 46. § (2) c) pontban foglalt témák tekintetében zárt ülés elrendeléséről a képviselő-testület a polgármester, a képviselő, vagy a jegyző indítványozására dönt.

(5)³⁷ A zárt ülésen elhangzottakról a polgármester adhat tájékoztatást, mely során nem sértheti azokat az érdekeket, illetve jogszabályi rendelkezéseket, amelyek a zárt ülés elrendelésének alapjául szolgáltak.

22. § (1)³⁸ A képviselő-testület ülését a polgármester írásbeli meghívó és lehetőség szerint az írásos előterjesztések együttes elektronikus (email) megküldésével hívja össze. Azon napirendi pontok írásos anyagát, amelyet a képviselők korábban megkaptak, a meghívóval együtt ismételten nem kell részükre megküldeni, de a meghívóban utalni kell arra, hogy mikor küldték meg azokat.

(2) A képviselő-testületi ülés meghívóját és az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket a képviselőknek és a 23. § (1) bekezdésében felsorolt meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.

(3) A rendkívüli ülésre szóló meghívót – lehetőleg az írásos előterjesztéssel együtt – legalább 2 nappal az ülés előtt kell kézbesíteni. A rendkívüli ülés halaszthatatlan esetben rövid úton, azaz telefonon, e-mailen vagy kézbesítő útján is összehívható.

(4)³⁹ A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és tervezett napirendjéről a lakosságot az ülés előtt legalább 5 nappal, rendkívüli ülés esetén legalább 2 nappal, rövid úton összehívott ülés esetén az ülés összehívását követően azonnal, a meghívónak a Pacsai KÖH hirdetőtábláján és Zalaigrice Község Önkormányzatának hirdetőtábláján történő kifüggesztésével kell tájékoztatni. A képviselő-testületi ülés meghívója, az írásos előterjesztések, valamint a jegyzőkönyv - a zárt ülés anyagai kivételével – a Pacsai KÖH titkárságán megtekinthetők.

23. § (1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

(2)⁴² Az (1) bekezdés a)-c) pont szerinti meghívottak részére a meghívóval együtt valamennyi, az ülésen tárgyalandó előterjesztést kézbesíteni kell, míg az d)-e) pontok szerinti meghívottak részére a meghívót, valamint az őket érintő előterjesztéseket kell megküldeni.

(3) A zárt ülés anyagát a képviselő-testület tagjain kívül azok részére kell megküldeni, akik a zárt ülésen részt vehetnek.

(4)⁴³ A 23. § (1) – (3) bekezdéseiben meghatározott meghívott amennyiben elektronikus levélcímmel (email) rendelkezik, úgy részére a meghívókat, az előterjesztéseket vagy azok elérhetőségéről szóló tájékoztatást elektronikus úton kell továbbítani.

24. § (1) Az ülést a levezető elnök nyitja meg, megállapítja a jelenlévő képviselők számát, az ülés határozatképességét, ismerteti a távollévők és a távollétüket bejelentők személyét.

(2) Amennyiben a levezető elnök azt állapítja meg, hogy a képviselő-testület nem határozatképes, a 11. § (1) bekezdés b) pont szerint jár el, azaz az ülést felfüggeszti vagy berekeszti.

(3) A képviselő-testület az ülés megnyitását követően dönt a napirendről. A képviselő-testület a napirend kérdésében vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel – alakszerű határozatba foglalás mellőzésével - dönt.

(4) A napirendre venni nem javasolt előterjesztésekről a képviselő-testület egyenként – egyszerű szótöbbséggel – szavaz.

(5) A napirend elfogadását követően az egyes napirendekhez tartozó előterjesztéseket tárgyalja a képviselő-testület.

25. § (1) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendje az elfogadott napirend szerinti sorrend.

(2) A levezető elnök a napirendi pontok elfogadott sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyitja meg annak tárgyalását.

(3) A napirend tárgyalásának szakaszai sorrendben az előterjesztői kiegészítés, kérdések, vita.

26. § Az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóbeli kiegészítést tehet, amely nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat, tényeket vagy adatokat kell tartalmaznia (továbbiakban: előterjesztői kiegészítés).

27. §⁴⁴ Az előterjesztői kiegészítést követően az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal részt vevők kérdéseket intézhetnek, amelyekre az előterjesztő vagy az általa felkért közszolgálati tisztviselő válaszol.

28. § (1) A kérdéseket követően a levezető elnök a napirend tárgyalásához kapcsolódó vitát megnyitja.

(2) A napirend tárgyalásához kapcsolódó vita megkezdésekor először a bizottsági elnököket, majd a hozzászólási szándékukat jelző képviselőket, a tanácskozási joggal megjelenteket illeti felszólalás. A polgármester a vita során bármikor felszólalhat.

29. § (1) A képviselő-testület tanácskozási jogot biztosít azon személyek és szervezetek részére, akiket külön jogszabály rendelkezése feljogosít erre.

(2) A képviselő-testület tanácskozási jogot biztosíthat egy-egy előterjesztés tárgyalása során bármely személy vagy szervezet részére, akinek vagy amelynek véleményét, hozzászólását a döntéshozatalhoz szükségesnek tartja.

(3) A képviselő-testület ülésein jelenlévő választópolgároknak tanácskozási joguk nincs. Kivéve, ha a hozzászólási szándékot az ülés megkezdésekor jelzik a képviselő-testület felé. A tanácskozási jog megadásáról az ülés vezetője dönt A hozzászólás időtartama legfeljebb 2 perc lehet.

30. § (1) A vita közben felmerülő módosító indítványt a vita lezárásáig lehet benyújtani írásban vagy szóban a levezető elnöknél.

(2) A szóban előterjesztett módosító javaslatok megfogalmazására az indítványozó kérésére az ülést levezető elnöknek időt kell biztosítania.

(3) A képviselő-testületi ülésen benyújtott módosító indítvány jogszerűségi vizsgálata céljából a jegyző részére – kérésére – időt kell biztosítani.

(4) Az előterjesztőnek az előterjesztést érintő módosító javaslat befogadásáról véleményt kell nyilvánítania.

(5) Ugyanazon ügyben a téma ismételt tárgyalására és szavazásra a Mötv. 68. § (1) bekezdésében foglalt szabályok vonatkoznak.

31. § (1) A levezető elnök a vitát lezárja, ha a napirendhez nincs további felszólaló, vagy a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával a vitát lezárta. A vita lezárását kezdeményezheti az előterjesztő és a képviselő-testület bármely tagja. A vita lezárását követően a már korábban szólásra jelentkezettek még hozzászólhatnak.

(2) A hozzászólásokat követően az előterjesztőt vagy az általa megjelölt előadót megilleti a zárszó joga.

32. § (1) A napirendi pont tárgyalásának elnapolását – a tárgyalás megkezdése előtt vagy tárgyalása közben – előkészítetlenség vagy egyéb alapos indok alapján bármely képviselő indítványozhatja. Ha az előterjesztő az elnapolással nem ért egyet, ebben az esetben az álláspontját ismertetheti. A képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz a javaslat elnapolásáról. Amennyiben a képviselő-testület a napirendi pont tárgyalását elnapolja, - a polgármester javaslatára – meghatározza a napirend tárgyalásának új időpontját.

(2) Az előterjesztő az előterjesztését a szavazás megkezdéséig visszavonhatja.

33. § (1) A levezető elnök a vita lezárásaként a szavazás megkezdése előtt ismerteti a módosító és a kiegészítő javaslatokat, valamint az alternatív döntési javaslatokat, a szavazásra bocsátás sorrendjét, továbbá az elfogadásukhoz szükséges szavazati arányt.

(2) Ha az önkormányzati rendelet-tervezethez vagy a határozati javaslathoz több módosító javaslatot nyújtottak be, azokat a következő sorrendben kell szavazásra bocsátani:

(3) Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott módosító javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először a módosító indítványokról dönt a képviselő-testület, majd az elfogadott módosításokkal egységes döntési javaslatról.

(4) A döntési kérdést úgy kell feltenni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen szavazni.

(5) Ha egy előterjesztés több határozati javaslatot tartalmaz, akkor a határozati javaslatokat külön-külön bocsátja szavazásra a levezető elnök.

(6) A szavazás eredményének megállapítása során a levezető elnök kihirdeti a döntést.

(7) Szavazni csak személyesen lehet.

34. § A napirendi pontok tárgyalását követően az esetleges kérdésekre adott válaszok után a levezető elnök az ülést berekeszti.

35. § (1) A képviselő-testület döntéseit egyszerű vagy minősített többséggel hozza.

(2) Minősített többség szükséges a Mötv-ben, egyéb jogszabályban és a jelen szakasz (3) bekezdésében foglalt ügyek eldöntéséhez. A minősített többséghez három (3) képviselő igen szavazata szükséges.

(3) Minősített többség szükséges:

36. § (1)⁴⁵ A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget.

(2)⁴⁶ A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a Képviselő-testület a képviselőt kizárhatja, a szavazást megismétli, valamint dönthet arról, hogy a bejelentés elmulasztásából fakadó károk megtérítésére kötelezheti. A döntéshozatalból történő kizárást bármely képviselő kezdeményezheti a napirend határozati javaslatainak szavazásra bocsátásáig.

37. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. Először a javaslat mellett, majd ellene szavazó képviselők, s végül a döntéstől tartózkodók szavaznak.

(2) Az eredmény kihirdetése előtt a nem szavazók figyelmét fel kell hívni a szavazatuk hiányára. A felhívás után nyilatkoznak arról, hogy nem kívánnak szavazni, vagy pótolják az elmaradt szavazást.

(3) A szavazatok összeszámlálása után a levezető elnök megállapítja a javaslat mellett, a javaslat ellen szavazók számát, s végül a szavazástól tartózkodók számát.

38. § (1) Név szerinti szavazást kell tartani, ha azt jogszabály előírja. A képviselői indítványról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) Nem lehet név szerinti szavazást tartani a Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben.

(3)⁴⁷ Név szerinti szavazáskor a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők „igen”, „nem” nyilatkozattal szavaznak.

(4) A szavazás eredményét a levezető elnök kihirdeti.

(5) A jegyző gondoskodik a szavazási névsor jegyzőkönyvben történő rögzítéséről vagy a jegyzőkönyvhöz történő csatolásáról.

39. § (1) A képviselő-testület jogszabályban meghatározott esetekben titkos szavazást tart vagy tarthat. Titkos szavazás tartásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) A titkos szavazás a jegyző hivatalos bélyegzőjével hitelesített szavazólapon, a képviselő-testület által kijelölt helyiségben történik. A szavazólapon fel kell tüntetni a döntési javaslatot/javaslatokat.

(3) Érvényesen szavazni csak a szavazólapon szereplő döntési javaslatra/javaslatokra lehet. A szavazáshoz tollat kell használni.

(4)⁴⁸ A képviselők úgy szavaznak, hogy a döntési javaslat/javaslatok mellett elhelyezett „igen”, „nem” feliratú négyzetek egyikébe két egymást metsző vonalat helyeznek el.

(5) Érvénytelen a szavazat, ha:

(6) A titkos szavazás lebonyolításához a képviselő-testület három tagú szavazatszámláló bizottságot választ. A bizottság elnökét és tagjait – bármely képviselő javaslatára – a képviselő-testület nyílt szavazással, minősített többséggel választja meg saját tagjai közül. A szavazás technikai lebonyolításáról a jegyző gondoskodik.

(7) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja a szavazás eredményét, és a szavazásról jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza:

(8)⁴⁹ A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető írja alá.A jegyzőkönyv elválaszthatatlan részét képezi az érintett képviselő - testületi jegyzőkönyvnek.

(9) A szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet.

40. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a képviselő-testületi ülés levezető elnöke gondoskodik.

(2) A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a levezető elnök a következő intézkedéseket teheti:

(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén az ülést levezető elnök rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.

(4) Tartós rendzavarás, állandó lárma, vagy a tanácskozást lehetetlenné tevő egyéb körülmény esetén a levezető elnök az ülést felfüggesztheti, vagy az ülést berekesztve a még meg nem tárgyalt napirendi pontokat a soron következő ülésre elnapolja, vagy rendkívüli ülést hív össze.

(5) A levezető elnöknek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

41. § (1) A képviselő-testület döntése a határozat és a rendelet.

(2) A határozatokat naptári évenként eggyel kezdődő folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni, zárójelben fel kell tüntetni a határozat meghozatala napját, valamint a „képviselő-testületi határozat” szöveget a következők szerint: „…/…… (…..) képviselő-testületi határozat”. A rendeletek megjelölésére külön jogszabályok rendelkezései az irányadók.

42. § (1) A képviselő-testületi határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet, amely alkalmas a gyors keresésre, ellenőrzésre.

(2) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 3 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

43. § (1)⁵⁰ A képviselő-testület rendeleteit a jogszabály-szerkesztésre vonatkozó jogszabályok szerint kell elkészíteni. A rendelettervezet a jogalkotásról szóló törvényben meghatározott előzetes hatásvizsgálat elvégzését követően terjeszthető a képviselő - testület elé. Nem a jegyző által készített rendelettervezet tárgyalása során a jegyző köteles azt jogszerűségi szempontból véleményezni és amennyiben azt jogsértőnek vagy kihirdetésre alkalmatlannak tartja a rendelet tervezet jogszerűen nem fogadható el.

(2) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző állítja össze.

(3)⁵¹ A rendelet kihirdetése a Pacsai KÖH hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel történik meg. A rendelet kihirdetésének tényét a rendeletre záradékként rá kell vezetni.A rendelet kihirdetésének napja a Pacsai KÖH hirdetőtáblájára való kifüggesztés napja. A rendelet közzétételére a Mötv. 51. § (2) bekezdésének előírásai az irányadóak.

(4) A kihirdetett és hatályos önkormányzati rendelettel kapcsolatosan véleményt, észrevételt, a jogszabály módosítására vonatkozó javaslatot bárki tehet, és a beérkező véleményeket az önkormányzati rendelet utólagos hatásvizsgálata során figyelembe kell venni, melyről a képviselő-testületet tájékoztatni kell.

44. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek tartalmára és készítésének szabályaira a Mötv. 52. §-ában foglaltakat kell alkalmazni. Az ülésen elhangzottakat hangfelvételen is rögzíteni kell.

(2) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

(3)⁵² A jegyzőkönyvet a jegyző továbbítja a jogszabályokban foglaltak szerint.

(4)⁵³ A jegyzőkönyvet és mellékleteit a Pacsai KÖH irattárában kell elhelyezni.

(5) A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntéseket a képviselő-testület következő rendes ülésén napirend előtt a levezető elnök ismerteti.

45. § (1) A képviselő-testület más település képviselő-testületeivel együttes ülést tarthat.

(2) A képviselő-testületek együttes ülésére szóló meghívót – amennyiben megállapodás eltérően nem rendelkezik – az érintett települések polgármesterei írják alá.

(3) Az együttes ülésen a határozatképességet a résztvevő képviselő-testületek mindegyike esetében külön-külön kell megállapítani.

(4) A napirendi pontok vitáját követően a határozati javaslatot a résztvevő képviselő-testületeknek külön-külön kell feltenni. Egybehangzó határozatok meghozatala esetén a javaslatot elfogadottnak kell tekinteni és a jegyzőkönyvben az egyes képviselő-testületek szavazati eredményét feltüntetve a döntést egy határozatban kell rögzíteni.

(5) Az együttes ülésen hozott határozatokat naptári évenként eggyel kezdődő folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni, zárójelben fel kell tüntetni a határozat meghozatala napját, valamint az „együttes képviselő-testületi határozat” szöveget a következők szerint: „…/…… (…..)együttes képviselő-testületi határozat” .

(6) Az együttes ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni a képviselő-testület üléseiről készült jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok szerint. A jegyzőkönyvet az érintett települések polgármesterei és jegyzői írják alá.

46. § (1) A képviselő-testület állandó bizottságként ügyrendi bizottságot hoz létre.

(2)⁵⁴⁵⁵ A bizottság 5 tagból áll, tagjait a 3. melléklet tartalmazza.

(3) Az ügyrendi bizottság feladata

48. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartamára szóló, ⁵⁹öt éves gazdasági program alapján működik.

(2) A ⁶⁰öt éves gazdasági program előkészítéséről és a képviselő-testület alakuló ülését követő 6 hónapon belül történő előterjesztéséről a polgármester gondoskodik.

49. § (1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján végzi a munkáját.

(2) Az éves munkatervet a polgármester állítja össze és terjeszti a képviselő-testület elé legkésőbb a tárgyévet megelőző év december 15. napjáig.

(3) A munkaterv összeállításához a polgármester javaslatot kér a képviselő-testület tagjaitól, a bizottságoktól, a jegyzőtől, az önkormányzati intézmények vezetőitől.

(4) A munkatervnek tartalmaznia kell:

(5) A munkaterv előterjesztésével egyidejűleg a polgármester tájékoztatást ad a képviselő-testületnek a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, valamint azok indokáról.

(6) A munkaterv a képviselő-testületi és bizottsági munka tervezésének eszköze, attól indokolt esetben el lehet térni.

50. § A képviselő – a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározottakon felül – köteles

51. § (1) Az a képviselő, aki a szabályszerűen kiküldött meghívóban megjelölt időpontban a képviselő-testület ülésén előzetes bejelentés vagy igazolás nélkül távolmaradt és távolmaradását alapos indokkal nem menti ki, igazolatlanul távollévőnek minősül.

(2) Igazoltan távollévőnek az a képviselő minősül, aki az ülést megelőzően legkésőbb 24 órával távolmaradását bejelenti a polgármesternél.

52. § Amennyiben a képviselő személyes érintettsége esetén a Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, és a köztudomású, vagy a képviselő-testület azt megállapítja, a képviselő-testület határozatban rögzíti, hogy a képviselő törvényben előírt kötelezettségének nem tett eleget, és szükség esetén döntését felülvizsgálja.

53. § Az 46. §-ban foglaltak vonatkoznak a bizottsági üléseken történő részvétele is. Ennek betartása és figyelemmel kísérése a bizottság elnökének feladata.

54. § (1)⁶² A képviselő-testület tagjai valamely önkormányzati döntés vagy annak végrehajtása tárgyában a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a bizottság elnökeihez, valamint a jegyzőhöz önkormányzati ügyekben írásban interpellációt terjeszthetnek elő. Közigazgatási hatósági ügyben interpellálni nem lehet.

(2) Az interpellációt legkésőbb az ülést megelőző ötödik nap 16 óráig a polgármesternél kell benyújtani. E határidő elmulasztása esetén az interpelláció a képviselő-testület következő rendes ülésén adható elő.

(3) A polgármester az interpellációt az interpellált személynek a kérdés megvizsgálása, és a válasz előkészítése céljából továbbítja.

(4) Az interpellációs kérdés interpelláló képviselő általi ismertetésére valamint a válaszadásra a napirend tárgyalását megelőzően kerül sor.

(5)⁶³ Az interpellációra az ülésen – vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban – érdemi választ kell adni. Az írásbeli választ a képviselőknek is meg kell küldeni.

(6) A válasz után – az írásban adott válasz esetén is – az interpelláló képviselőnek viszontválaszra van joga, amely nem terjedhet túl az interpellációra adott válasz értékelésén, illetőleg az értékelés indokolásán. Az interpelláció során hozzászólási jog csak az interpellálót és az interpelláltat illeti meg.

(7) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló képviselő nyilatkozik. Amennyiben az interpelláló képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(8) Ha az interpelláló képviselő az ülés interpellációs részén nincs jelen, az interpellációt elnapoltnak kell tekinteni.

55. § (1) A képviselő-testület – amennyiben az interpellációra adott választ nem fogadta el –elrendeli az ügy kivizsgálását. A vizsgálat lefolytatásával – annak tárgyától függően – megbízza a polgármestert, a bizottságot, vagy ideiglenes bizottságot hoz létre. A kivizsgálásról jelentést kell készíteni.

(2) Az interpellációt a képviselő-testület a jelentés alapján a következő rendes ülésén ismét napirendre tűzi. A jelentésről vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

56. § (1) A képviselő-testület tagja a képviselő-testület ülésén a polgármestertől, alpolgármestertől, a bizottság elnökeitől valamint a jegyzőtől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet. Közigazgatási hatósági ügyben kérdést feltenni nem lehet.

(2) A kérdést írásban, az ülés napirendjének megállapításáig a levezető elnöknél kell benyújtani. Az ülés levezető elnöke a benyújtott kérdést az ülés elején a képviselő-testületnek bejelenti.

(3)⁶⁴ A kérdezett az ülésen szóban, vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban köteles a felvilágosítást megadni. Az írásban adott választ valamennyi képviselő részére meg kell küldeni. A képviselő viszontválaszra nem jogosult, a képviselő-testület az adott válasz felett nem szavaz.

57. § (1) A polgármester felett a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat.

(2)⁶⁵ Zalaigrice községben a polgármester feladatát főállásban látja el.

(3) A polgármester a képviselő-testület elnöke, aki felelős az önkormányzat egészének működéséért.

(4) A polgármester biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát. Tevékenységével hozzájárul a település fejlődéséhez, elsődleges feladata a település fejlesztése, a közszolgáltatások szervezése, a társadalmai szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel együttműködve.

(5) A polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, hatásköreit a Pacsai KÖH közreműködésével látja el.

(6)⁶⁶ A polgármesternek a Mötv. 68. § (2) illetve (3) bekezdése szerinti esetekben nincs átruházott hatásköre. Átruházott hatásköreit az R. 1. melléklete tartalmazza

58. § A polgármesternek a képviselő-testület és működésével összefüggő feladatai különösen:

59. § A polgármestert tartós távolléte, vagy tevékenységében való akadályoztatása esetén a képviselő-testület saját tagjai közül választott alpolgármester helyettesíti.

60. §⁶⁹ (1) A képviselő-testület a saját tagjai közül, a polgármester helyettesítésére és munkájának segítésére egy alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester a tevékenységét társadalmi megbízatásban látja el.

(3) A polgármestert közvetlen megillető jogosítványokat az alpolgármester csak a polgármester tartós akadályoztatása esetén, helyettesítési jogkörben gyakorolja.

(4) Az alpolgármester hivatali munkarendje: az alpolgármester feladatait szükség szerint, kötetlen munkaidő beosztásban látja el.

61. § (1) Pacsa Város Önkormányzata Képviselő-testülete és Zalaigrice Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Mötv. alapján létre hozták a Pacsai Közös Önkormányzati Hivatalt, az alapító okiratban meghatározott feladatok ellátására. A Pacsai KÖH jogi személy, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.

(2) A Pacsai KÖH a közigazgatási feladatok ellátását végzi, valamint biztosítja az önkormányzatok működésével összefüggő feladatok ellátását.

(3) A Pacsai KÖH felépítésére és működésére vonatkozó szabályokat a Pacsai Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

(4) A Pacsai KÖH feletti irányítási jogosítványokat Pacsa Város Polgármestere gyakorolja.

62. § A jegyző – egyéb jogszabályokban meghatározott feladatain túl – gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, továbbá:

63. § (1) A jegyző – amennyiben nem ő az előterjesztő - az előterjesztéseket törvényességi szempontból megvizsgálja, és az előterjesztésen írásban jelzi, ha a képviselőtestület döntési javaslata jogszabálysértő. Amennyiben a döntési javaslat nem jogszabálysértő, úgy az előterjesztést kézjegyével látja el.

(2) A képviselő-testületi ülésen a jegyző köteles jelezni, ha a döntésnél jogszabálysértést észlel, mely tény a jegyzőkönyvben rögzítésre kerül.

64. § A jegyző a Pacsai Közös Önkormányzati hivatal székhelyén minden héten, hétfőn 10.00-12.00 óra között fogadóórát tart.

65. § (1) A jegyző az őt helyettesítő aljegyző feladatait az aljegyző munkaköri leírásában határozza meg.

(2)⁷⁰ A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a polgármester által írásban megbízott a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti (felsőfokú államigazgatási vagy jogi végzettségű) közszolgálati tisztviselő látja el.

66. § (1)⁷¹⁷²

(2) A képviselő-testület a költségvetését rendeletben állapítja meg. A költségvetés összeállításának és elfogadásának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, és annak végrehajtásáról szóló kormányrendelet, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény határozza meg.

(3)⁷³ A zárszámadási rendelet tervezet előkészítésére és előterjesztésére a költségvetési rendeletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

67. § (1) Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján a Pacsai KÖH látja el.

(2) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmény az alapító okirata és az éves költségvetési rendeletben előírtak szerint gazdálkodik.

68. § (1) A képviselő-testület – a költségvetésben meghatározott összeg erejéig – anyagilag is támogatja a lakossági önszerveződő közösségek tevékenységét és a közösségekkel együttműködik.

(2) Az együttműködés formái:

69. § (1)⁷⁴ A közmeghallgatás időpontjáról a község polgárait legalább tizenöt nappal korábban hirdetmény közzétételével kell értesíteni. A hirdetményt az alábbi módon kell közzétenni:

(2) A közmeghallgatást a polgármester vagy megbízása alapján az alpolgármester vezeti.

(3) A közmeghallgatáson elhangzott közérdekű javaslatokra, észrevételekre lehetőleg azonnal válaszolni kell.

(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok vonatkoznak.

70. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű kérdésben, illetőleg jelentősebb döntések előkészítésére, valamint jogszabályban előírt esetekben a polgárok és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása céljából lakossági gyűlést hívhat össze.

(2) A lakossági gyűlésről, annak témájáról, helyéről és idejéről az érintetteket a közmeghallgatásra vonatkozó szabályok szerint kell tájékoztatni.

(3) A lakossági gyűlést a polgármester vagy az általa megbízott személy vezeti.

(4) A lakossági gyűlés témájáról, helyéről és idejéről a hirdetmény megküldésével a képviselőket tájékoztatni kell.

(5) A lakossági gyűlésre a jegyzőt és az illetékes irodavezetőt meg kell hívni.

(6) A lakossági gyűlésről feljegyzés vagy emlékeztető készül, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.

71. § (1) Az önkormányzat feladatainak ellátása és hatáskörének gyakorlása során – a kölcsönös érdekek alapján – együttműködik más települési önkormányzatokkal.

(2) A polgármester az együttműködés keretében folytatott tárgyalásai során a képviselő-testület nevében jár el. A képviselő-testületet e tevékenységéről annak soron következő rendes ülésén tájékoztatni köteles.

(3)⁷⁵ Az önkormányzat feladatai eredményesebb ellátása érdekében az alábbi társulásokban vesz részt:

(4)⁷⁸ Az önkormányzat a társulások működésének részletes szabályait a társulási megállapodásban határozza meg.

72. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő nap lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Zalaigrice Község Önkormányzat Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 2/1991./XI.28./ sz. rendelete a 6/1992. /XII.1./ sz., az 1/1995/I.17./ sz., a 3/1998./IX.1./ sz. a 4/1999./IV.27./ sz., a 12/1999./XI.10./ sz., a 8/2002./XI.13./ sz., az 5/2004./VI.23./ sz. 6/2005./IX.7. / sz. 7/2005./X.25./ sz., 6/2006./VI.29./ sz. 1/2007./II.28./ sz., a 3/2008./III.27./ sz. rendeletekkel és a 32/2010./X.12./ sz. határozattal és a 10/2010./XII.20./ sz. rendelettel módosítottan önkormányzati rendelet.