(1) E rendelet alkalmazásában közösségi együttélés alapvető szabályai azok, melyeket Zalaigrice Község Önkormányzata Képviselő-testülete e rendeletben annak minősít.

(2) Nem alkalmazható e rendelet azon magatartásokra, amely magatartásokat magasabb szintű jogszabály bűncselekménynek vagy szabálysértésnek minősít, vagy más módon szankcionál.

(1) A rendelet hatálya kiterjed Zalaigrice Község Önkormányzatának közigazgatási területén megvalósuló, e rendeletben meghatározott közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásokra.

(2) A rendelet hatálya kiterjed valamennyi, Zalaigrice Község Önkormányzata közigazgatási területén tartózkodó, e rendeletben meghatározott közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást tanúsító természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre.

E rendelet alkalmazásában:

(1)¹ A rendelet hatálya alá tartozó ingatlanok tisztán tartásáról az ingatlan tulajdonosa, kezelője,tartós használója, vagy haszonélvezője (a továbbiakban együtt: tulajdonos) másnak a használatában levő ingatlanok (ingatlanrészek) tisztán tartásáról- ide nem értve a lakhatást szolgáló közvetlen helyiségeket - pedig a használó, vagy - a bérleti jogviszonyból származó kötelezettsége szerint - a bérlő (a továbbiakban együtt: használó) köteles gondoskodni, továbbá kötelessége, hogy ingatlanát megművelje, rendben tartsa, gyomtól, gaztól megtisztítsa úgy, hogy az ingatlan állapota a gondozott utcaképet ne rontsa.

(2)² Az ingatlan külső állapota a gondozott utcaképet rontja, ha az ingatlanon a fű és a gyomnövényzet magassága a 30 centiméteres magasságot meghaladja, továbbá a növekvő és elhanyagolt növényzet által csekmetes, bozótos, dzsumbujos terület alakul ki, így az ingatlan tulajdonosa, vagy használója ezen magasság elérését, állapot kialakulását megelőzően köteles azt rendszeresen levágni.

(3) A betegségeket terjesztő vagy egészségügyi szempontból káros rovarok és rágcsálók irtásáról – az (1) bekezdésben foglaltak alapján – a terület, épület tulajdonosának (bérlőjének, használójának, kezelőjének), vagy a gazdálkodó szerv vezetőjének vagy üzemeltetőjének (együtt: fenntartó) rendszeresen gondoskodnia kell. Az irtás nem járhat mások életének, egészségének veszélyeztetésével. Az ingatlan használói az irtást tűrni kötelesek. Az irtással kapcsolatos tevékenységre a 18/1998. (VI.3.) NM rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) Az önkormányzati tulajdonú közterületek tisztán tartásáról, síkosság-mentesítéséről – az (5) - (9) bekezdésben foglaltak kivételével - a közterületi hulladékgyűjtők kihelyezéséről és rendszeres ürítéséről az önkormányzat gondoskodik.

(5) Magánszemélyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek tevékenysége következtében a közterületen okozott szennyeződés megszüntetése a szennyeződést okozó kötelessége.

(6) Az ingatlan tulajdonosa vagy használója köteles gondoskodni

(7) Intézmények, kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek és más elárusítóhelyek előtti és melletti járdaszakasz (járda hiányában egy méter széles területsáv) tisztán tartása, a hó eltakarítása és a síkosság megszüntetése a tényleges használó kötelessége.

(8) Az ingatlan tulajdonosának vagy használójának kötelessége a járda mellett növő gaz kiirtása, a járdára kinyúló ágak és bokrok – a növény pusztulását nem okozó – szakszerű nyesése.

(9) Ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járdát (járda hiányában egy méter széles területsávot) a hó eltakarítását követően - szükség szerint, naponta akár többször is - fel kell hinteni. A felhintésre bomló, szerves anyagot nem tartalmazó szóróanyagot (homok, hamu, fűrészpor, kőporliszt) kell használni. E célra tüzelés után visszamaradt darabos, sérülést okozó anyagot használni nem szabad. A szóróanyag beszerzéséről az ingatlan tulajdonosa vagy használója köteles gondoskodni.

(1) A járdáról letakarított havat, jeget a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy az sem a gyalogos, se a járműforgalmat ne akadályozza.

(2) Tilos az összerakott hó elhelyezése:

(1) Közterületen tilos járművet mosni, olajcserét vagy bármely más olyan tevékenységet végezni, ami a közterület szennyeződését idézné elő. Magánterületen az ilyen munkákat oly módon kell végezni, hogy a szennyeződés ne kerüljön a közterületre.

(2) A gondozott zöldfelületre, közterületre járművel ráhajtani, azon parkolni, azt bármi módon károsítani tilos.

(1) Közterületen szennyezést okozó anyagot (pl. szemét, szerves- vagy folyékony trágya, stb.) csak oly módon szabad szállítani, hogy a szállításból semmi ki ne hulljon, por és csepegés ne keletkezzen. Ha a szállítás közben a terület szennyeződne, a szennyeződés előidézője köteles azt eltávolítani és a további szennyezés megakadályozásáról gondoskodni.

(2) Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál közterület vagy magánterület szennyeződik, a szennyeződés előidézője a rakodás befejezését követően köteles a területet haladéktalanul megtisztítani.

(1) Közterületen hirdetményt, plakátot csak az erre a célra rendszeresített helyen szabad elhelyezni.

(2) Az idejét múlt hirdetményt, plakátot az elhelyező köteles eltávolítani, és köteles az így keletkezett hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról gondoskodni.

(3) Tilos az építményeket, élőfákat bármilyen felirattal megrongálni. A közízlést és a közszemérmet sértő feliratokat a tulajdonos 24 órán belül köteles saját költségén eltávolítani.

(1) Tilos közterületen zöldfelületi építményt, zöldfelületi elemet rendeltetésétől eltérően használni, a növényzetet károsítani, járdákon, tereken a közforgalmat akadályozni.

(2) Tilos a közterületi bútorokat, berendezéseket, díszítő elemeket (pihenőpad, korlát, utcai hulladékgyűjtő edényzet, közterületi idényjellegű dísz stb.), felszerelési tárgyakat rendeltetésellenesen használni, felállítási helyükről azokat elmozdítani.

(3) Tilos a játszóteret a rendeltetéstől eltérő módon, vagy nem játék céljára használni, a játszótér területére állatot felügyelet nélkül beengedni.

(1) A közterületek, a sportolás céljára szolgáló területek, valamint a kiránduló- és táborozóhelyek beszennyezése tilos. A köztisztaság megóvása és a balesetek elkerülése érdekében ezen területeken hulladékot (szennyező vagy egészségre ártalmas anyagot) kiönteni, elszórni vagy eldobni tilos.

(2) Hulladékot csak az erre a célra rendszeresített és felállított hulladéktartóba lehet elhelyezni.

(3) Aki a közterületet, a sportolás céljára szolgáló területeket, valamint a kiránduló- és táborozóhelyeket, vagy az ott elhelyezett felszerelési és berendezési tárgyakat beszennyezi, azokon háztartási hulladékot helyez el és otthagy, köteles annak megtisztításáról gondoskodni.

(4) Állati hullát, valamint olyan anyagot, amely a környék levegőjét szennyezi, az egészséget veszélyezteti, vagy az élősdiek részére táptalajt nyújthat, közterületen elhelyezni vagy elhagyni nem szabad. Magánterületen állati hulla elhelyezésére csak jogszabályban meghatározott módon és mértékben kerülhet sor..

(5) Tilos a közterületet és a magánterületet fekáliával (emberi ürülékkel) szennyezni.

(1) Mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék ártalmatlanításáról elsősorban komposztálással, ha ez nem lehetséges, elszállításával kell gondoskodni. Az elszállítás során a köztisztaság fenntartásáról szóló önkormányzati rendelet előírásait be kell tartani.

(2) Hulladékok nyílt téri és háztartási tüzelőberendezésben történő égetése tilos.

(3) Lábon álló növényzet, tarló, illetve növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék égetése tilos, kivéve, ha jogszabály másként nem rendelkezik.

(4) A hatóságilag elrendelt tűzgyújtási tilalom alól e Rendelet soha semmilyen módon nem ad felmentést.

(1) Avar és kerti hulladék megsemmisítése elsősorban helyben történő komposztálással történhet.

(2) Égetéssel kizárólag a nem komposztálható (nem lebomló), illetve a komposztálásra alkalmatlan (pl. vírusos, baktériumos, gombás vagy egyéb módon fertőzött) növényzet, avar és kerti hulladék ártalmatlanítható,

(3) Tilos égetni egészségügyi, szociális és gyermekintézmények, nyitott sportlétesítmények 100 méteres körzetében az intézmény működési ideje alatt, valamint a magasfeszültségű vezetékek alatti kiskertekben.

(4) Avart és kerti hulladékot csak olyan helyen és területen szabad elégetni, ahol az égetés személyi biztonságot nem veszélyeztet, vagyoni és környezeti kárt nem okoz.

(5) A lakosság egészségének és a környezet tisztaságának védelme érdekében az avar és a kerti hulladék égetése lakott területen heti egy alkalommal, csütörtökön 08.00-19.00 óra között lehetséges, az időjárás figyelembe vételével.

(1) Avar és kerti hulladék égetését úgy kell végezni, hogy a környezetét erősen zavaró, ingerlő (füst, bűz, pernye, hőterhelés) hatás ne álljon elő, az tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen. Égetni a szomszédos telken lévő épületektől 10, saját telken lévő épülettől 5 méter távolságon belül nem szabad. Égetni csak oly módon lehet, hogy a keletkező hő a környéken lévő zöld növényeket, fát, bokrot ne károsítsa. Az égetést csak 18 éven felüli személy végezheti. Avart és kerti hulladékot magánszemélyek kizárólag csak a saját telkükön égethetnek, közterületen égetniük tilos.

(2) Az égetendő hulladék nem tartalmazhat kommunális, veszélyes vagy ipari eredetű hulladékot (műanyagot, gumit, vegyszert, festéket, illetve ezek maradékait, stb.).

(3) A tűz őrzéséről és veszély esetén annak eloltásáról az égetést végző folyamatos személyes felügyelettel köteles gondoskodni. Az égetés helyszínén olyan eszközöket, felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, eloltható, így különösen kerti locsolótömlőt, vagy legalább 50 liter vizet edényben, tűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket, lapátot, ásót vagy egyéb más kézi szerszámot.

(4) Az égetés befejezésével a tüzet el kell oltani és a parázslást – vízzel, földtakarással, stb. – meg kell szüntetni.

(5) A tűzvédelmi hatóság által kihirdetett tűzgyújtási időszakokban avart és kerti hulladékot égetni tilos.

(1) Az ingatlan tulajdonosának vagy használójának a kötelessége – az ingatlana előtti szakaszra terjedően – a közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztán tartása, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása.

(2) Járműbehajtók átereszeinek építése, karbantartása és tisztán tartása az ingatlan tulajdonosának vagy használójának kötelessége.

(3) Az ingatlanon keletkező csapadékvíz saját területen történő elhelyezéséről, illetve kiépített csapadékvíz-csatorna esetében az abba történő bevezetéséről – előzetes bejelentés alapján – az ingatlan tulajdonosa gondoskodik.

(4) A csapadékvíz elvezető árokba szennyezett (olajos, vegyszeres, stb.) vizet, tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet bevezetni tilos. Eldugulás, vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (szemetet, iszapot, papírt, törmeléket, tűz- és robbanásveszélyes anyagot) a csapadékvíz elvezető árokba szórni, beleönteni, beleseperni vagy bevezetni tilos.

(5) A zárt csapadékvíz-elvezető és szennyvízcsatornában, illetve nyílt árkokban, vízfolyásokban a természetes vizek elfolyását gátolni tilos.

(6) Tilos ingatlanok, intézmények, üzemek szennyvízét, illetve egyéb szennyezést, vagy mérgező anyagot (szemetet, trágyalét, iszapot, vegyszermaradékot stb.) nyílt felszínű, illetve zárt csapadékvíz-elvezető csatornába, vízfolyásba, üzemelő, vagy használaton kívüli kútba, illetve bármilyen módon a talajba juttatni.

(7) A talaj szennyezésének megakadályozása céljából a földhasználó köteles - a földhasználat során - a termőföldet a minőségét rontó talajidegen anyagoktól megóvni.

(8) Azokon a közterületeken, ahol gépjármű és gyalogosforgalom nincs, törekedni kell, hogy a földfelszín legalább füvesített legyen és az ne vízzáró módon kerüljön lefedésre.

(1) Porképző vagy könnyen lesodródó anyagokat csak rögzített ponyvával, nedvesített állapotban szabad szállítani.

(2) Építésnél, tatarozásnál, bontásnál és az úttest felbontásánál keletkezett port, terjedésének megakadályozására vízzel kell nedvesíteni.

(3) Bűzös anyagot csak lezárt tartályban, vagy rögzített ponyvával felszerelt járművön szabad szállítani.

(4) A városban keletkező por képződésének megakadályozása érdekében törekedni kell, hogy a fedetlen talajterületek növényzettel borítottak legyenek. Az építési területek végleges rendezését és parkosítását az építkezés befejezésével együtt kell biztosítani.

(5) Új utak tervezésekor a légszennyező hatás csökkentése érdekében a lakóterületek mellet haladó útszakaszok mentén a védő növénysáv telepítésére vonatkozó javaslatokat a beruházási programnak tartalmaznia kell. Törekedni kell arra, hogy a védő növénysávok telepítésére az utak kivitelezésével egy időben kerüljön sor.

(1) Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki

(2) A rendezéshez szükséges engedély iránti kérelmet a létesítmény tulajdonosának, üzemeltetőjének a tevékenység megkezdését megelőző 30 napon belül kell benyújtania a Képviselő - testülethez. A kérelemben meg kell jelölni az adott tevékenység napi kezdetének és befejezésének időpontját, valamint a zajkeltés módját. Engedély hiányában a tevékenység nem folytatható.

(3) Vendéglátó tevékenységet folytató egységben zeneszolgáltatás 24 óráig, hétvégeken (péntek, szombat) éjjel 4 óráig megengedett.

(4) Nem adható engedély szabadban történő élőzene szolgáltatásra, hangerősítő berendezés működtetésére 00-06 óráig terjedő időszakra.

(5) Egyedi esetekben az üzemeltetőnek, illetve a rendezvény szervezőjének kérelmére a (4) bekezdéstől eltérően (pl. önkormányzati falunapi kulturális rendezvény) felmentés adható éjjel 02 óráig.

(1) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén – a kivitelezés megkezdésétől a befejezéséig - a tisztaságot az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani.

(2) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen.

(3) Közterületen építési, bontási anyagot a polgármester által kiadott közterület-használati engedélyben meghatározott területen, az engedélyben megjelölt módon és időtartamig szabad tárolni.

(4) Önkormányzati utak, járdák felbontása csak mindenkori közút kezelőjének hozzájárulásával valamint közterület bontási engedély birtokában lehetséges. Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, illetve hulladék keletkezik, azt folyamatosan, de legkésőbb azonban a munka befejezését követő 48 órán belül a kivitelezőnek el kell szállítani, a közterületet meg kell tisztítani és az eredeti állapotába helyre kell állítani.

(5) Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki közutat és egyéb közterületet:

Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki:

Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki

Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki

Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki:

(1) Az e rendeletben meghatározott közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás elkövetőjével szemben közigazgatási bírság szabható ki.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott közigazgatási bírság felső határa természetes személyek esetén kétszázezer forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén kétmillió forint lehet, mely ismételten kiszabható.

(3) Az e rendeletben meghatározott közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás elkövetőjével szemben helyszíni bírság szabható ki, melynek összege természetes személyek esetén ötvenezer forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén ötszázezer forint lehet.

(4) A közösségi együttélés alapvető szabályát sértő magatartás jogkövetkezményeként közigazgatási bírság helyett az eset összes körülményére figyelemmel figyelmeztetés alkalmazható.

(1) Az e rendeletben meghatározott közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás elkövetőjével szemben a közigazgatási bírság kiszabásával kapcsolatos eljárásokban a Képviselő - testület jár el, a döntés (figyelmeztetés, bírság kiszabása) előkészítéséhez szükséges eljárást (felszólítás, helyszíni szemle) a polgármester megbízásából a Pacsai Közös Önkormányzati Hivatal ügyintézője végzi el. A helyszíni bírság kiszabására közterület-felügyelő jogosult.

(2) Az eljárás lefolytatása során a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény és az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.