Boncodfölde Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2005. (II. 11.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jog gyakorlásáról, valamint a közbeszerzés helyi szabályairól.
Hatályos: 2022. 02. 01
Boncodfölde Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2005. (II. 11.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jog gyakorlásáról, valamint a közbeszerzés helyi szabályairól.
2022.02.01.
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Boncodfölde Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) vagyonára.
(2) E rendelet előírásait kell alkalmazni az önkormányzat és intézményeinek az önkormányzat költségvetéséből megvalósuló árubeszerzéseire, építési beruházásaira, építési koncesszióira, szolgáltatásaik megrendelésére és szolgáltatási koncesszióira, amennyiben azok értéke meghaladja a Kbt. 402. § (1)-(4) bekezdéseiben foglalt közbeszerzési értékhatárokat.
(3) A lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény hatálya alá tartozó lakások és helyiségek bérletéről, elidegenítésének szabályairól külön önkormányzati rendelet rendelkezik.
2. § (1) Az önkormányzat vagyona törzsvagyonból és egyéb vagyonból áll.
(2) A törzsvagyon tárgyai forgalomképtelenek vagy korlátozottan forgalomképesek. A törzsvagyon tárgyait jogszabályok határozzák meg, a Képviselő-testület egyedi határozatával is meghatározhat vagy törölhet törzsvagyonba tartozó vagyontárgyakat.
(3) A törzsvagyonba nem tartozó vagyontárgyak forgalomképesek.
3. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyakat a költségvetési év zárónapjával készült vagyonleltárban kell kimutatni értékben és mennyiségben.
(2) A vagyonleltárt az éves költségvetési beszámolóhoz csatolva a Képviselő-testületnek be kell mutatni.
(3)2 A vagyonleltárt a Teskándi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: hivatal) vezeti, annak adatait és készítésének szabályait, valamint a vagyonhasznosítási szerződések nyilvántartását és kezelését külön hivatali szabályzat állapítja meg az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI.6.) Korm. rendeletalapján.
4. § (1) Az önkormányzat a vagyon tárgyának értékesítése, megterhelése esetén a vagyontárgy értékét:
a) ingatlan vagyon és vagyoni értékű jog esetén – 3 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés, illetve, ha rendelkezésre áll egy évnél nem régebbi értékbecslés, vagy üzleti értékelés, ennek felülvizsgált változata alapján;
b) ingó vagyon esetén legalább a könyv szerinti nyilvántartás alapján;
c) tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén:
ca) - a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vagy forgalmazott értékpapírt a tőzsdei árfolyamon;
ca) - másodlagos értékpapír piacon forgalmazott értékpapírt az értékpapír kereskedők által a sajtóban közzétett vételi közép árfolyamon;
ca) - társasági részesedés estén három hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján;
ca) - egyéb esetben névértéken határozza meg.
(2) Az önkormányzati vagyon nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági társaság, egyesülés, illetve közhasznú társaság részére történő szolgáltatásakor kizárólag a könyvvizsgáló által megállapított értéken vehető figyelembe.
(3) Vagyontárgynak az (1) bekezdésben meghatározottakon túli egyéb hasznosítása esetén a vagyontárgy értékén a tizenkét havi, ennél rövidebb idejű hasznosítása esetén a tizenkét hónapra számított bérleti, használati díjat kell érteni.
(4) Amennyiben a szerződés tárgya több vagyontárgy, a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.
5. § (1) Az önkormányzatot megilletik mindazon jogok és terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek a tulajdonost illetik, terhelik.
(2) A tulajdonosi jogokat az Önkormányzat Képviselő-testülete közvetlenül, átruházott hatáskörben nettó egyszázezer forint értékhatárig a polgármester gyakorolja.
6. § (1) Az önkormányzat vagyonkezelő szervei:
b) az önkormányzat költségvetési intézményei;
(2) A Képviselő-testület az önkormányzati vagyon tárgyait vagyonkezelési szerződéssel e rendelet keretei között bízhatja másra. A vagyonkezelő szervezet, a vele kötött vagyonkezelési szerződéssel összhangban, a tulajdonos nevében gyakorolja a tulajdonost a polgári jogi kapcsolatokban megillető jogokat és köteles teljesíteni a tulajdonost terhelő kötelezettségeket.
(3) Az önkormányzat vagyonkezelő szerveit megilleti a működés feltételeként rájuk bízott vagyonra vonatkozóan az ingyenes használat joga.
(4) Az önkormányzat vagyonkezelő szervei kötelesek a rájuk bízott vagyont megőrizni, a rendes gazdálkodás szabályai szerint használni és gyarapítani.
(5) Az önkormányzat vagyonkezelő szervei jogosultak, illetve kötelesek a működés feltételeként rájuk bízott vagyontárgyak:
a) birtoklására, használatára, hasznainak a szedésére, a birtokvédelemre;
b) a bérbeadásra, egyéb hasznosításra;
c) az ingó vagyontárgyak elidegenítésére;
d) Az (5) bekezdésben meghatározott jogokat e rendelet szabályai szerint kell gyakorolni.
(7) A vagyonkezelő szervek kötelesek a vagyonkezelésükben lévő vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával, felújításával kapcsolatos feladatok ellátására.
(8) A vagyonkezelő beruházást, felújítást csak a költségvetési rendeletben szabályozott módon és keretek között végezhet.
7. § (1) A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv, személy vagy annak megbízottja, illetve a képviselet jogát szerződés, meghatalmazás alapján ellátó személy a vonatkozó törvényi rendelkezésekkel összhangban a tulajdonosi jogok körében önállóan gyakorolja a vagyontárgyat érintő hatósági eljárásban a tulajdonost illető nyilatkozattételi jogot.
(2) A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv vagy személy, illetve annak megbízottja gyakorolja az osztatlan közös tulajdon esetében a tulajdonostársakat megillető jogokat és teljesíti kötelezettségeit.
8. § (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát, illetve használatát ingyenesen vagy kedvezményesen átruházni, bérbe vagy használatba adni kizárólag:
a) meghatározott céllal más önkormányzatnak;
b) közérdekű kötelezettségvállalással;
c) közalapítvány javára, alapítványi hozzájárulás jogcímen lehet.
(2) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát, illetve használatát ingyenesen átengedni, bérbe vagy használatba adni más önkormányzat vagy állami szerv részére a vonatkozó feladat- és hatáskör átadása kapcsán lehet.
(3) Az önkormányzati vagyon ingyenes vagy kedvezményes átruháházásáról, bérbe vagy használatba adásáról a Képviselőtestület határoz.
(4) Az önkormányzat a tulajdonát képező építési telkeket legfeljebb öt év időtartamű részletfizetési kedvezménnyel értékesítheti a helyi lakos házaspárok részére. Az értékesítés feltétele a beépítési kötelezettség vállalása.
(5) Kivételes esetben a polgármester előterjesztése és a Képviselő-testület határozata alapján lehet az (1) bekezdésben meghatározott jogcímektől eltérő esetben ingyenese, kedvezményesen átruházni, bérbe vagy használatba adni az önkormányzat vagyonát.
9. § (1) Vagyon tulajdonjogának ingyenes vagy kedvezményes megszerzéséről, felajánlás elfogadásáról a Képviselő-testület határoz.
(2) Ha a vagyon ingyenes vagy kedvezményes felajánlása a 6§ (1) bekezdésében megjelölt vagyonkezelő részére történik, a felajánlás elfogadásához szükséges a vagyonkezelő nyilatkozata, hogy képes a felajánlott vagyonhoz kapcsolódó kötelezettségek teljesítésére.
10. § Az önkormányzat részben vagy egészben lemondhat követeléséről:
a) csődegyezségi megállapodásban
b) bírói egyezség keretében;
c) ha követelés csak veszteséggel vagy aránytalanul nagy költségráfordítással érvényesíthető;
d) a kötelezett bizonyíthatóan nem lelhető fel.
11. § Az önkormányzat vagyonát és várományi vagyonát érintő perbeli vagy peren kívüli egyezség megkötésére a Képviselő-testület jogosult.
12. § (1) A forgalomképtelen törzsvagyon nem idegeníthető el, nem terhelhető meg, vállalkozásba nem apportálható, nem lehet követelés biztosítéka és tartozás fedezete.
(2) A forgalomképtelen vagyon tulajdonjogát nem érintő hasznosítása tekintetében – a Képviselőtestület dönt.
(3) A polgármester a forgalomképtelen vagyon hasznosítása során eljárva gondoskodik a vagyontárgyak hasznosítására irányuló megállapodások, szerződések megkötéséről, valamint a tulajdonosi jognyilatkozatok megtételéről. A hatáskör gyakorlása különösen bérleti szerződések, használatra, illetve használati és reklámjogra, valamint telekrendezési eljárás végrehajtására vonatkozó megállapodások megkötését foglalja magában.
(4) A forgalomképtelen törzsvagyont érintő koncessziós pályázat kiírásáról és elbírálásáról a Képviselő-testület dönt.
(5) Az önkormányzat tulajdonában álló közterületeken közművek, nyomvonal jellegű létesítmények és ezekkel összefüggő építmények létesítéséhez, bővítéséhez, áthelyezéséhez, valamint a közterület használatához tulajdonosi hozzájárulás szükséges. A tulajdonosi hozzájárulást a polgármester adja meg. A hozzájárulás megadásával kapcsolatos feladatok ellátása – kizárólag meghatározott időtartamra – megbízás útján más személyre ruházható át.
13. § (1) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak megszerzéséről, elidegenítéséről, bérleti vagy használati jogának átengedéséről, bármilyen megterheléséről vagy gazdasági társaságba való beviteléről a 6. § (2) bekezdésben meghatározott értékhatárig a polgármester, ezt meghaladó értékben a Képviselő-testület határoz.
(2) Azokban az esetekben, amikor más jogszabályok értelmében a vagyontárggyal való rendelkezéshez más személy hozzájárulása szükséges, azt a tulajdonosi jogok gyakorlója köteles beszerezni.
(3) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak megszerzéséről, elidegenítéséről, bérleti vagy használati jogának átengedéséről, bármilyen megterheléséről, vagy gazdasági társaságba történő beviteléről a 7. § (2) bekezdésében foglaltak esetén a vagyonkezelő szervek a velük megkötött vagyonkezelési szerződés rendelkezései szerint járhatnak el.
(4) A helyi közművek hasznosítására vonatkozó koncessziós pályázat kiírásáról és elbírálásáról a Képviselő-testület dönt.
14. § Gazdasági társaságban az önkormányzatot a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester képviseli. A Képviselő-testület meghatározhatja a képviselet tartalmát, a kötelezettség vállalás terjedelmét.
15. § (1) Az önkormányzati feladatok ellátásában nélkülözhető forgalomképes vagyonnal vállalkozás végezhető.
(2) Az önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét.
(3) A forgalomképes vagyonnal kapcsolatos valamennyi tulajdonosi jogosultságot a 6. § (2) bekezdésben meghatározott értékhatárig a polgármester, az azt meghaladó érték esetében a Képviselő-testület gyakorolja.
(4) Amennyiben a jogszabály eltérően nem szabályozza, kettő millió forint értéket meghaladó vagyontárgy elidegenítése, használatba, bérbeadása, továbbá más módon történő hasznosítása nyilvános versenytárgyalás útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére történik.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott nyilvános versenytárgyalást a polgármester írja ki, eredményéről a Képviselő-testület dönt.
(6) Az önkormányzatot megillető elővásárlási jogot az önkormányzat költségvetésében erre vonatkozóan biztosított előirányzat terhére a 6. § (2) bekezdése szerint gyakorolja. A középületek, és az erdő művelési ágban nyilvántartott ingatlanok feletti rendelkezési jogot a (7) bekezdésben foglalt kivétellel a Képviselő-testület gyakorolja.
(7) A középületek, a középületekben lévő helyiségek alkalmi célra történő használatba adásáról a polgármester dönt.
16. § (1) Az önkormányzat intézménye vezetője az alapító okiratban, illetve a vagyonkezelési szerződésben meghatározott tevékenységi körön és mértéken belül, az alaptevékenység sérelme nélkül jogosult:
a) a rábízott vagyon két évet meg nem haladó időtartamű bérbeadás útján történő hasznosítására;
b) ingóvagyon és vagyon értékű jog megszerzésére, elidegenítésére és egyéb módon történő hasznosítására egymillió forint értékhatárig.
(2) Az önkormányzati intézmény vezetője a polgármester előzetes jóváhagyása és állásfoglalásának beszerzését követően dönt:
a) ingóvagyonnal és vagyoni értékű joggal való rendelkezés tárgyában egymillió forint értékhatárig;
b) ingatlan vagy ingatlan természetben meghatározott része két évet meghaladó időtartamű, határozott idejű (öt év) hasznosításáról.
(3) A vagyon hasznosításából származó bevétel a vagyonkezelőt illeti meg. A vagyonkezelő fenti bevételt a rendelkezésére bocsátott vagyon megőrzésére, karbantartására, valamint egyéb tárgyi eszköz vásárlására, illetve beruházásra köteles fordítani.
17. § A Képviselő-testület dönt a tulajdonában levő vagyonnal kapcsolatban:
a) A) gazdasági- és közhasznú társaság alapításáról;
b) közalapítvány létrahozásáról, alapítványhoz, társadalmi szervezethez való csatlakozásról;
c) gazdasági és közhasznú társaságban fennálló üzletrésznek értékesítésre kijelöléséről, pénzben és apport befektetésről;
d) kötvény kibocsátásról;
e) kezességvállalásról, a polgármester hatáskörében a 6. § (2) bekezdésének megfelelően tartozó egyszázezer forint értkékhatárig terjedő kezességvállalás kivételével;
f) behajthatatlan követelés törléséről.
16. § (1) A közbeszerzésekért – az egyszerű közbeszerzési eljárásokat kivéve – a Képviselő-testület, azok alapján a szerződést megkötéséért a polgármester a felelős.
(2) A közbeszerzési eljárás során a bontási és bíráló a Polgármester, az Alpolgármester, az Aljegyző, valamint a Polgármester által felkért szakértő által alkotott bizottság.
(3) A közbeszerzési eljárásban való közreműködéssel külső szakértő személy, lebonyolító szervezet bízható meg, illetve Kbt. 9. § (1) bekezdésében foglalt esetben köteles megbízni. A szakértő, a lebonyolító személyéről a Képviselőtestület dönt. A közbeszerzési eljárás szakmai előkészítését a hivatal látja el.
(4) Az önkormányzati intézmény vezetője a közbeszerzések tekintetében önállóan jár el és jelöli ki a szerződés megkötéséért felelős személyt. Az intézményi közbeszerzéseket a polgármester ellenőrzi.
(5) A közbeszerzési eljárás részletes szabályait jelent rendelet 1. számú melléklete – Közbeszerzési szabályzat – tartalmazza.
19. § Az egyszerű közbeszerzési eljárás rendje: Az egyszerű közbeszerzési eljárásokért a Képviselőtestület azok alapján a szerződés megkötéséért a Polgármester felelős.
20. § A közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzések szabályai
(1) A közbeszerzési értékhatárt el nem érő árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése eseténben egyszázezer forint értékhatárig a Polgármester dönt a beérkezett árajánlatokról.
(2) Építési beruházás esetében a beérkezett árajánlatok elbírálója a Képviselőtestület.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott beszerzések esetében három ajánlatot kell kérni írásban, illetve faxon.
(4) A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy minden esetben döntsön arról, hogy az ajánlatkérést újságban szükséges-e megjelentetni.
(5) A beérkezett árajánlatok közül elfogadottnak az összességében legelőnyösebb ajánlat tekintendő.
(6) Az elbírálást követő öt munkanapon belül valamennyi ajánlattevőt írásban kell értesíteni az elbírálás eredményéről.
21. § (1) E rendelet kihirdetésének napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A közbeszerzésekről szóló
2003. évi CXXIX. törvény (továbbiakban: Kbt.) 6. § (1) bekezdésében foglaltak teljesítése érdekében a továbbiakban a jelen Közbeszerzési Szabályzat (továbbiakban: Szabályzat) rendezi az önkormányzat és az önkormányzat költségvetési szervei, mint ajánlatkérő közbeszerzési eljárásaival kapcsolatos szabályokat, az eljárásban szereplők feladatait, hatásköreit és felelősségi rendjét. A Szabályzat rendelkezéseit a
Kbt. szabályaival együtt és összhangban kell alkalmazni.
- Az 1992. évi XXXVIII. tv. – az Államháztartásról,
- A 2003. évi CXVI. tv. – a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetésről,
- A
128/1995. (X.20.) Korm. rendelet „Közbeszerzési Értesítő, a Közbeszerzések Tanácsának Hivatalos Lapjá”-ban történő közzététel rendjéről és térítési díjáról,
- A Közbeszerzések Tanácsának hatályos Ajánlásai,
- A Közbeszerzések Tanács elnökének hatályos tájékoztatói,
- Az 1997. évi LXXVIII. tv. – az épített környezet alakításáról és védelméről,
- Az
1/1996 (II. 7.) KTM. Rendelet – a közbeszerzés keretében megvalósuló építési beruházásra vonatkozó ajánlati felhívás dokumentációjának részletes műszaki tartalmáról,
- Az 1990. évi LXV. tv. – a helyi önkormányzatokról,
- A 2002. évi LXXIV. tv.,
- Az 1959. évi IV. tv. (PTK)
- A
15/2004. (IV.25.) IM rendelet a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények, a bírálati összegezések és az éves statisztikai összegezések mintáiról
Az ajánlatkérő köteles betartani
Kbt. előírásait, valamint a Szabályzat rendelkezéseit valamennyi közbeszerzési eljárása során.
A
Kbt. 22. §-a rendelkezik a törvény alanyai hatálya alá tartozó szervezetektől. A rendelkezés d) pontja alapján – mint helyi önkormányzat és a helyi önkormányzati költségvetési szerv – az ajánlatkérő a
Kbt. alanyi (személyi) hatálya alá tartozik.
A Szabályzat hatálya kiterjed minden olyan árubeszerzésre, építési beruházásra, építési koncesszióra, szolgáltatás megrendelésére és szolgáltatási koncesszióra, amelynek értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri vagy meghaladja a
Kbt. 402. § (1)-(4) bekezdése szerinti értékhatárt.
A szabályzat a következő elvekre épül:
- a törvényesség elve;
- az esélyegyenlőség elve; egyenlő bánásmód
- a nyilvánosság elve
- a verseny tisztaságának elve
Az ajánlatkérő a
Kbt. alanyi hatálya alá tartozik, ezért az értékhatár feletti beszerzések esetén a Kbt-vel összhangban készült jelen Szabályzat szerint köteles eljárni.
Az ajánlatkérő az ajánlati/részvételi felhívás közzététele/megküldése után, a megfogalmazott ajánlati/részvételi felhívási feltételeket, a dokumentáció előírásait tiszteletben tartja, magára nézve kötelezőnek ismeri el. A nyilvánosságra hozott szabályokat, és a jelen Szabályzat rendelkezéseit betartja.
Az ajánlatkérő a jelen Szabályzatban megfogalmazott jogait és kötelezettségeit – azok rendeltetésével összhangban és jóhiszeműen – a mindenkori hatályos jogszabályok alapján gyakorolja.
Az ajánlatkérő az ajánlati/részvételi felhívásban valamennyi ajánlattevő számára egyenlő esélyt biztosít az ajánlattételhez szükséges információszolgáltatás, az eljárás során alkalmazott versenyfeltételek, valamint a pályázat elnyerése tekintetében, figyelembe véve a nemzeti elbánás elvét is. Minden ajánlattevőnek joga van az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott valamennyi információhoz hozzájutni, részükre az egyenlő feltételek biztosítása az ajánlatkérő valamennyi – a közbeszerzési folyamatban résztvevő – alkalmazottjának, külső munkatársának munkaköri, illetve szerződéses kötelessége.
Az ajánlatkérő a közbeszerzés tárgyát nem határozhatja meg oly módon, hogy egyes ajánlattevőket az ajánlattétel lehetőségéből kizár, vagy más módon hátrányos megkülönböztetésüket okozza.
Közbeszerzési eljárás lefolytatása esetén – kivéve a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást – a közbeszerzést a Közbeszerzési Értesítőben hirdetmény formájában nyilvánosan közzé kell tenni. Garanciális szabály továbbá, hogy az eljárás eredményét is közzé kell tenni, valamint a nyertessel kötött szerződés – a
Kbt. 45. § (1) bekezdése szerinti melléklete kivételével – szintén nyilvános, annak tartalma közérdekű adatnak minősül.
Az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevők pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát. Az ajánlatkérő valamennyi belső és külső munkatársa az eljárás teljes időtartama alatt úgy kell eljárjon, hogy senkit ne hozzon előnyös vagy hátrányos helyzetbe, valamint azonnal jelezze, ha valamely cselekmény sérti bármely résztvevő jogait. Különösen szem előtt kell tartaniuk az összeférhetetlenségi és titoktartási szabályok betartását.
- Bármely közbeszerzést az ajánlatkérő csak abban az esetben indíthat el, ha rendelkezik a szerződés teljesítéséhez szükséges anyagi fedezettel, vagy az arra vonatkozó biztosítékkal, hogy a teljesítés időpontjában az anyagi fedezet rendelkezésre áll. Ennek általános formája a képviselő-testületi határozat az anyagi fedezet összegéről és rendelkezésre állásának időbeli ütemezéséről.
- A közbeszerzési eljárás elindításának további feltétele, hogy rendelkezésre álljanak a szerződés megkötéséhez szükséges engedélyek (pl. építési beruházás esetén a jogerő és végrehajtható építési engedély stb.)
- A
Kbt. rendelkezéseivel összhangban a közbeszerzések alapeljárása a nyílt eljárás. Más eljárás fajta csak akkor alkalmazható, ha annak a Kbt-ben meghatározott feltételei teljeskörűen és bizonyíthatóan fennállnak.
- A közbeszerzési eljárás során nem lehet áttérni egyik eljárás fajtáról a másikra
- Amennyiben az ajánlati/részvételi felhíváshoz dokumentációt kell készíteni, úgy annak a hirdetmény megjelenésének napján megfelől példányszámban rendelkezésre kell állnia.
- A közbeszerzési eljárásban bármilyen módon résztvevő természetes és jogi személyeknek – az eljárásba való bekapcsolódásukkal egyidőben – alá kell írniuk az Összeférhetetlenségi és Titoktartási Nyilatkozatot.
- Tilos a
Kbt. megkerülése céljából a közbeszerzést részekre bontani. A becsült érték kiszámítása során alkalmazni kell az egybeszámítási szabályt (
Kbt. 40. § (2) bek.)
- Az ajánlatkérő köteles a
Kbt. 9. § (1) bekezdésben foglalt esetben hivatalos közbeszerzési tanácsadót az eljárásba bevonni.
- A közbeszerzési eljárás során keletkezett valamennyi iratot az ajánlatkérőnek 5 évig meg kell őriznie.
A közbeszerzési eljárások rendje attól függően alakult, hogy az közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekről, vagy nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekről, illetve nemzeti értékhatár alatti közbeszerzésekről beszélünk.
5.1.1. Nyílt eljárás
A nyílt eljárás ajánlati felhívással indul, amelyet az ajánlatkérő hirdetmény útján köteles közzétenni.
Nyílt eljárást kell alkalmazni minden esetben, amikor nem állnak fenn azok az okok, amelyek a meghívásos, vagy tárgyalásos eljárás alkalmazását indokolják. A nyílt eljárás egyebekben egy szakaszos vagy két szakaszos lehet.
5.1.2. Meghívásos eljárás
Az ajánlatkérő meghatározhatja az ajánlattevők keretszámát azzal, hogy a részvételre jelentkezők közül legfeljebb a keretszám felső határáig terjedő számú alkalmas, egyben érvényes jelentkezést benyújtó jelentkezőnek küld ajánlattételi felhívást. A keretszámnak legalább 5 ajánlattevőt kell magában foglalnia és minden körülmények között biztosítani kell a valódi versenyt.
Ha az ajánlatkérő nem határozott meg keretszámot, az összes alkalmas jelentkezőt köteles ajánlattételre felhívni. Az ajánlattételre felhívott jelentkezők közösen nem tehetnek ajánlatot.
5.1.3. Tárgyalásos eljárás
A tárgyalásos eljárás hirdetmény közzétételével vagy anélkül indul.
A tárgyalásos eljárás részletes szabályait a
Kbt. tartalmazza.
5.1.4. Gyorsított eljárás
Az ajánlatkérő a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás, illetve a meghívásos eljárás esetében alkalmazhatja a rendkívüli sürgősség miatt az ilyen eljárásokra előírt határidők nem lennének betarthatóak.
5.2.1. Nyílt eljárás
A nyílt eljárást kell alkalmazni minden esetben, amikor nem állnak fenn azok az okok, amelyek a meghívásos, vagy a tárgyalásos eljárás alkalmazását indokolják. A nyílt eljárás egyebekben egy szakaszos vagy két szakaszos lehet.
5.2.2. Meghívásos eljárás
Az ajánlatkérő meghatározhatja az ajánlattevők keretszámát azzal, hogy a részvételre jelentkezők közül legfeljebb a keretszám első határáig terjedő számú alkalmas, egyben érvényes jelentkezést benyújtó jelentkezőnek küld ajánlattételi felhívást. A keretszámnak legalább 5 ajánlattevőt kell magában foglalnia és minden körülmények között biztosítani kell a valódi versenyt.
Ha az ajánlatkérő nem határozott meg keretszámot, az összes alkalmas jelentkezőt köteles az ajánlattételre felhívni. Az ajánlattételre felhívott jelentkezők közösen nem tehetnek ajánlatot.
5.2.3. Tárgyalásos eljárás
A tárgyalásos eljárás hirdetmény közzétételével vagy anélkül indul.
A tárgyalásos eljárás részletes szabályait a
Kbt. tartalmazza.
Az árubeszerzésre, az építési beruházásra és a szolgáltatás megrendelésére vonatkozó értékhatározat 2004., illetve 2005. évre a
Kbt. 402. §-a rögzíti, míg 2006. évre és azt követően az éves költségvetési törvény állapítja meg.
5.3.1. Egyszerű közbeszerzési eljárás
Az egyszerű közbeszerzési eljárást a
Kbt. szabályozza. Az Ügyrendi Bizottság dönt arról, hogy az ajánlattételi felhívást a közbeszerzési értesítőben közzé kell-e tenni abban az esetben is, ha a közbeszerzés értéke a közbeszerzés megkezdésekor nem éri el a mindekori nemzeti értékhatárok felét.
5.4.1. Általános előírások
A közbeszerzési eljárást árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, szolgáltatás megrendelése és szolgáltatási koncesszió egészére, vagy részeire lehet meghirdetni. A közbeszerzés megkezdésekor a közbeszerzést igénylő szervezeti egység vetőjének intézkednie kell az alábbiakról:
- A közbeszerzési referens (témafelelős) kijelölése;
- javaslattétel a polgármester felé közbeszerzési szakértő, egyéb szakértő megbízására, amely részletesen tartalmazza a szakértők adott eljárásban ellátandó feladatait;
- aláírt megbízási szerződéssel a közbeszerzési szakértő, egyéb szakértő bevonása az eljárásba;
- az ellenőrzést végző személy kijelölése (aki a közbeszerzési referens, a közbeszerzési szakértő és más szakértő által elkészített közbeszerzési anyagokat tartalmilag és formailag leellenőrzi);
- meghívásos, vagy tárgyalásos eljárás esetén az ajánlattételre felhívni kívánt szervezetek kijelölése;
- az értékelés szempontjának meghatározása (legalacsonyabb ellenszolgáltatás, vagy összességében legelőnyösebb ajánlat).
5.4.2. A közbeszerzési referens
A közbeszerzési referens felelős a következőkért:
- Az előkészítési időszakban:
- az Összeférhetetlenségi és Titoktartási Nyilatkozatok rendelkezésre állásáért;
- az ajánlati/részvételi felhívás és az ajánlati dokumentáció időben történő rendelkezésre állásáért, a Bíráló Bizottsággal történő leegyeztetéséért, az ellenőrzést végző személy általi ellenőrzéséért, véglegesítéséért;
- a Közbeszerzési Döntőbizottság
Kbt. szerinti tájékoztatásáért, (a részére a szükséges iratok megküldéséért);
- a részvételi (ajánlati) felhívás hirdetményben történő megjelentetéséért, az ajánlati dokumentáció megfelelő példányszámban való rendelkezésre állásáért;
- a közbeszerzés technikai lebonyolításáért és a külső kapcsolattartásért (ajánlattevők, közbeszerzési szakértő, Közbeszerzési Értesítő Szerkesztősége).
- A végrehajtás (közbeszerzés lefolytatása) időszakában:
- az ajánlatok (részvételi jelentkezések) érkeztetéséért és őrzéséért;
- az ajánlatok (részvételi jelentkezések) bontásának megszervezéséért;
- a helyszíni szemle és konzultáció bonyolításáért;
- az ajánlatok értékelésével, az eredményhirdetéssel, a szerződéskötéssel és az eljárás lezárásával összefüggő adminisztrációs jellegű feladatok (Bíráló Bizottság ülésének megszervezése, nyertes személyének jóváhagyása, eredményhirdetés szervezése és bonyolítása, külső levelezések (ajánlattevők, Közbeszerzési Értesítő Szerkesztősége, Közbeszerzési Döntőbizottság) bonyolítása, az eljárás dokumentumainak rendszerezett formában történő tárolásáért;
- a megkötött szerződések teljesítésének figyelemmel kísérése a teljesítésig.
- Általánosságban:
- a
Kbt. szerinti hirdetmények (Előzetes összesített tájékoztató, Éves összegzés,
- a fenti adatok közléséért a hirdetmények elkészítésével megbízott személlyel;
- a fenti hirdetmények közzétételéért a Közbeszerzési Értesítőben.
5.4.3. A közbeszerzést ellenőrző személy
A közbeszerzést ellenőrző személy felelős a következőkért:
- közbeszerzési referens és a külsős szakértők által elkészített valamennyi közbeszerzési anyag tartalmi és formai ellenőrzése
5.4.4. A Bíráló Bizottság
A Bíráló Bizottság tagjaira vonatkozó általános előírások:
- a Bíráló Bizottság az ajánlatkérő Önkormányzat polgármestere, alpolgármestere, az aljegyző és a polgármester által felkért szakértő
- a Bíráló Bizottság elnöke a polgármester.
- a Bíráló Bizottság munkájába a közbeszerzési szakértőn kívül más, külső szakértő is bevonható.
- a Bíráló Bizottság határozatait szavazás útján hozza meg. Minden tagnak egy szavazata van. Szavazat egyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
A Bíráló Bizottság felelős a következőkért:
- minden tagja részt vesz a bizottság minden ülésén;
- meghatározza az adott közbeszerzés tekintetében az értékelési elveket, a bírálati részszempontokat, a súlyszámokat, az adható pontokat, az értékelés módszerét, szükség esetén konzultálva a közbeszerzési szakértővel vagy más, külsős szakértővel. Konzultáció esetén felelőssége megosztott a konzultációba bevont személlyel;
- a nemzeti értékhatár alatti közbeszerzési eljárásokért;
- a fentiekre tekintettel részt vesz az ajánlati/részvételi felhívás és a dokumentáció kidolgozáságban;
- a kétfordulós eljárásban javaslatot tesz az alkalmasnak, illetve alkalmatlannak ítélt részvételre jelentkező személyére, a minősítésre vonatkozó döntést megindokolja;
- a tárgyalásos eljárást – külső megbízott, illetve a Polgármester részvételével – lebonyolítja;
- megvizsgálja és minősíti az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát;
- a hirdetményben meghatározott szempontok alapján értékeli a benyújtott ajánlatokat, határozatát indokolva dönt az ajánlattevők/részvételre jelentkezők szerződés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapításáról és az ajánlattevő/részvételre jelentkező kizárásáról, javaslatot tesz az eljárás nyertesére, javaslatát írásban indokolja;
5.4.5. A közbeszerzési szakértő
A közbeszerzési szakértő felelős a következőkért:
- a közbeszerzési eljárás indításához szükséges feltételek meglétének ellenőrzése, hiányosság jelzése
- az eljárást indító hirdetmény, illetve kétfordulós eljárás esetén az ajánlati felhívás –
Kbt. előírásainak megfelelő – tervezetének elkészítése;
- a dokumentáció jogi jellegű részeinek elkészítése, a műszaki leírást készítővel történő egyeztetése;
- az Összeférhetetlenségi és Titoktartási Nyilatkozat mintájának elkészítése;
- az Átvételi elismervény mintájának elkészítése;
- az adott közbeszerzési eljárás forgatókönyvének elkészítése;
- szükség esetén részvétel a helyszíni bejáráson/konzultáción;
- az ajánlattevők/részvételre jelentkezők által feltett jogi jellegű kérdésekre válaszadás, az egyéb kérdésekre adott válaszok ellenőrzése a
Kbt. előírásainak történő megfelelés szempontjából;
- részvétel a nyilvános bontási eljáráson, szükség esetén tanácsadás a felmerült jogi jellegű kérdésekben;
- felkérés alapján részvétel a Bíráló Bizottság munkájában, tanácsadás az alkalmatlanság, érvénytelenség, kizárás vonatkozásában meghozandó döntéshez;
- hiánypótló, illetve felvilágosítást kérő levelek tartalmának meghatározása, elkészítése;
- jegyzőkönyv elkészítése a bontásról (diktafon, magnófelvétel vagy jegyzőkönyvvezető által készített anyag alapján);
- az ajánlatok/részvételi jelentkezések értékeléséről készített jegyzőkönyv átvizsgálása a
Kbt. előírásainak való megfelelés szempontjából;
- részvétel a nyilvános eredményhirdetésen, szükség esetén tanácsadás a felmerült jogi jellegű kérdésekben;
- jegyzőkönyv készítése az eredményhirdetésről (diktafon, magnófelvétel vagy jegyzőkönyvvezető által készített anyag alapján);
- a Bíráló Bizottság jegyzőkönyve alapján az Összegzés elkészítése;
- az eljárás eredményéről szóló tájékoztató elkészítése;
- a közbeszerzési referens által szolgáltatatott adatok alapján az Előzetes összesített tájékoztató, az Éves összegzés, és a Tájékoztató szerinti szerződéskötésekről tárgyú hirdetmények elkészítése;
- részvétel a Közbeszerzési Döntőbizottság előtti eljárásokban;
- felkérés alapján a közbeszerzési eljárások során mások által készített anyagok véleményezése a
Kbt. előírásainak történő megfelelés érdekében
5.4.6. A polgármester
Az ajánlatkérő képviselője (polgármester) felelős a következőkért:
- Polgármester a közbeszerzési eljárások során gyakorolja az ötv-ben rögzített jogait (különös tekintettel a képviseleti jog gyakorlására).
- a Közbeszerzési Szabályzat elkészíttetése és jóváhagyása;
- megbízási szerződések megkötése a javasolt külsős szakértőkkel;
- a közbeszerzési eljárást indító hirdetmény – aláírásával történő – jóváhagyása;
- a közbeszerzési eljárások szabályszerű lefolytatása ellenőrzésének elrendelése, a szabálytalan vagy a közbeszerzési eljárás tisztaságát sértő esetek kivizsgálása, a szükséges intézkedések megtétele;
- esetenként a Szabályzatban foglaltak szerint egyes intézkedések alól a felmentések megadása.
5.4.7. A képviselő-testület
Az ajánlatkérő (az önkormányzat képviselő-testülete) felelős a következőkért:
- a Bíráló Bizottság szakvéleménye alapján a közbeszerzési eljárást lezáró döntés meghozatala;
- döntés az adott közbeszerzési eljárás esetében a szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre állásáról;
- döntés a közbeszerzési eljárás kiírásáról.
- a közbeszerzési eljárások szabályszerű lefolytatása ellenőrzésének elrendelése, a szabálytalan vagy közbeszerzési eljárás tisztaságát sértő esetek kivizsgálása, a szükséges intézkedések megtétele;
- esetenként a Szabályzatban foglaltak szerint egyes intézkedések alól a felmentések megadása.
5.5.1. Az ajánlati dokumentáció összeállítása
Általános előírások
Az ajánlati dokumentáció célja, hogy az ajánlattevők számára megadja mindazon információkat, amelyek alapján az ajánlatukat megtehetik, valamint rögzítse mindazon követelményeket, amelyeket az ajánlatoknak ki kell elégíteniük.
Az ajánlati dokumentáció úgy kell összeállítani, hogy a felhasználásával elkészült ajánlatok összehasonlíthatók és ezáltal értékelhetők legyenek.
Az ajánlati dokumentációt lehet ellenérték ellenében, vagy anélkül az ajánlattevők rendelkezésére bocsátani. A dokumentáció ellenértéke az annak előállításával és kezelésével kapcsolatos költségeket tartalmazhatja.
5.5.2. Az ajánlati dokumentáció tartalma
Az ajánlati dokumentáció az alábbi részekből áll:
- Ajánlati felhívás és általános rendelkezések az ajánlattétel feltételeiről,
- Egyéb dokumentumok:
- Műszaki dokumentáció,
- Részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentum,
- Egyéb pl. felolvasólap minta, ajánlattevői nyilatkozat minta stb.
Műszaki dokumentáció
Az ajánlatkérő köteles az ajánlati dokumentáció részeként a beszerzés tárgyára vonatkozó részletes műszaki leírást adni.
A műszaki leírásnak tartalmaznia kell a beszerzés tárgyával kapcsolatos műszaki és minőségi követelményeket a megfelelőségük tanúsítását és ellenőrzését, a megkövetelt feladatokat és a munkaterjedelmet. A műszaki leírás
Kbt. előírásainak megfelelő elkészítése komoly szakértelmet igénylő munka, ezért tanácsos annak elkészítésével a közbeszerzés tárgyához igazodó szakképzettséggel rendelkező belső vagy külső munkatársa(ka)t megbízni. Építési beruházás esetén a dokumentáció kötelező tartalmi elemeit az
1/1996 (II.7.) KTM rendelet határozza meg. Ezen előírásokat minden esetben be kell tartani.
A műszaki leírást csak jogszabályba foglalt, vagy jogszabály által kiadott műszaki előírásra, illetve nemzeti szabványra hivatkozással lehet meghatározni. Ettől akkor lehet eltérni, ha a műszaki előírások, nemzeti szabványok:
- nem állnak rendelkezésre;
- nem tartalmaznak olyan leírást, ami biztosítaná a beszerzés tárgyának megfelelőségét;
- alkalmazása a korábbi beszerzésekhez nem illeszkedő beszerzést eredményezne, illetve műszaki nehézségeket vagy aránytalan többletköltséget okozna;
- alkalmazása nem teszi lehetővé a kifejezetten fejlesztésre irányuló beszerzést.
Ebben az esetben az ajánlati felhívásban meg kell jelölni az eltérés alkalmazásának indokát.
A fentiek alapján a műszaki leírás (dokumentáció) lehet:
- Az ajánlatkérő által készíttetett terv (tanulmányterv, engedélyezési terv, műszaki terv, kiviteli terv);
- Az ajánlatkérő által készíttetett, a beszerzés tárgyához szervesen kapcsolódó dokumentáció (jelentések, beszámolók, tanulmányok stb.);
- Az ajánlatkérő által összeállított műszaki leírás. Ebben az esetben minden olyan tényt, információt és elvárt eredményt meg kell határozni, amely az ajánlatkérő igényének megfelelő szolgáltatás nyújtásához szükséges.
A műszaki dokumentáció – a műszaki leíráson túlmenően – kiegészítendő a beszerzéshez kapcsolódó egyéb, rendelkezésre álló dokumentummal is (pld. építési beruházás esetén a különféle engedélyek, szakhatósági hozzájárulások stb.).
Amennyiben a közbeszerzés tárgyának egyértelmű meghatározása szükségessé tesz meghatározott eredetű, vagy típusú dologra, eljárásra, tevékenységre, szabadalomra, vagy védjegyre való hivatkozást, a leírásnak tartalmaznia kell, hogy a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt.
Részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentum,
A közbeszerzési eljárás alapvetően szerződés létrehozására irányul. Az ajánlatkérőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban nyilatkoznia kell a részletes szerződéses feltételekről. Ezt megteheti úgy is, hogy szerződéstervezetet készít, és azt mellékeli a dokumentációhoz.
5.6.1. Az eljárás megindítása
A közbeszerzési eljárás részvételi (ajánlati) felhívás közzétételével indul. A közzététel alatt a Közbeszerzési Értesítőben történő közzétételt kell érteni.
Kivételt képez ez alól:
- A hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás.
A hirdetmény közzététele
A közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény lehet:
- Ajánlati felhívás (nyílt eljárás),
- Részvételi felhívás (előminősítéses, meghívásos és tárgyalásos eljárás).
A hirdetmény közzétételének feltételei:
- A megfelelő módon előkészített ajánlati (részvételi) felhívás és dokumentáció megléte,
- A megbízások rendelkezésre állása (külső szakértők),
- A közzétételi díj befizetéséről szóló bankigazolás megléte,
- A belső felelősségi rend rögzítése.
A hirdetményt a Közbeszerzési Értesítő Szerkesztőségéhez levélben kell eljuttatni, 2 példányban. A levélben – a hirdetménye kívül – csatolni kell a közzétételi díj átutalásáról szóló banki igazolás másolati példányát. A közzétételi díj aktuális összegét Kormányrendelet teszi közzé.
Amennyiben a beküldött anyaggal kapcsolatban a Közbeszerzési Értesítő Szerkesztősége részéről észrevétel merül fel, a javított felhívást faxon ismételten meg kell küldeni.
A javított szöveget a fax-szal egyidejűleg levélben is el kell juttatni a Szerkesztőség részére (szükség esetén – a terjedelem módosulása függvényében – a kiegészítő közzétételi díj átutalásáról szóló bizonylat kíséretében).
A hirdetmény módosítása, visszavonása
A hirdetmény módosítása
A részvételi szakaszra vonatkozó dokumentációt és a részvételi felhívásnak a részvételi szakaszra vonatkozó részeit, valamint a beszerzés tárgyát és mennyiségét a részvételi határidő lejártáig, annak egyéb elemeit pedig az ajánlattételi határidő lejártáig lehet módosítani.
Az ajánlati felhívásban meghatározott feltételeket az ajánlattételi határidő lejártáig lehet módosítani. A módosított feltételekről új hirdetményt kell közzétenni, amelyben új részvételi (ajánlattételi) határidőt kell megállapítani. A határidő azonban ebben az esetben sem lehet rövidebb a Kbt-ben előírtnál, és a módosított hirdetmény megjelenésével újból kezdődik.
A határidő meghosszabbítása
A részvételi (ajánlattételi) határidőt indokolt esetben – az indokok közlése mellett – összesen egy ízben lehet meghosszabbítani az eredeti határidő lejárta előtt, és ezt hirdetményben kell közzé tenni. A részvételi (ajánlattételi) határidőt nem lehet rövidíteni.
A hirdetmény visszavonása
A részvételi (ajánlati) felhívást az eredeti határidő lejártáig lehet visszavonni hirdetményben. A módosításra, határidő hosszabbításra, vagy a visszavonásra vonatkozó hirdetményt a Közbeszerzési Értesítőben kell közzétenni.
Közvetlen felhívás ajánlattételre
Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás esetén az ajánlattevőket egyidejűleg, közvetlen úton, írásos formában kell felkérni ajánlattételre.
5.6.2. Az ajánlat módosítása, vagy visszavonása
Az ajánlattevő a már benyújtott ajánlatát módosíthatja, vagy visszavonhatja. A módosításnak, vagy visszavonásnak az ajánlattételi határidő előtt meg kell érkeznie az ajánlatkérőhöz, ellenkező esetben az ajánlatot úgy kell figyelembe enni, mintha a módosítás, vagy visszavonás meg sem történt volna.
A módosítás, vagy visszavonás elkészítésére, lezárására, jelölésére, elküldésére az ajánlat benyújtására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
Az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt az ajánlatát nem módosíthatja.
Abban az esetben, ha ajánlatát az ajánlattevő az eredményhirdetést követően visszavonja, az ajánlatkérő a második legkedvezőbb ajánlatot tevővel köti meg a szerződést, ha ezt az ajánlati felhívásban így írta elő.
5.6.3. Helyszíni szemle és konzultáció
Az ajánlatkérőnek lehetősége van arra, hogy az ajánlati felhívással és tájékoztatóval kapcsolatos írásbeli kérdések és az arra adott válaszok mellett, konzultációs lehetőséget biztosítson a dokumentációt átvevő ajánlattevők részére, ha ezt az ajánlati felhívásban jelezte. Különösen építési beruházások esetén célszerűnek és szükségesnek látszik a beszerzés helyszínének alapos megismerése (a terepviszonyok, körülmények jobb megismerése, a szükséges adatok felvétele, a mérések elvégzése). Ebben az esetben az ajánlattevők részére helyszíni szemlével egybekötött konzultációt kell tartani.
A helyszíni szemlén vagy a konzultáción való részvétellel kapcsolatban felmerült költségeket az ajánlattevők viselik.
A helyszíni szemléről, a konzultációról az ajánlatkérő jegyzőkönyvet készít, amelyet valamennyi ajánlattevő részére megküld – függetlenül attól, hogy az a helyszíni szemlén, illetve a konzultáción részt vett-e, vagy sem – a szemle illetve a konzultáció időpontjától számított 5 napon belül.
A jegyzőkönyv tartalmazza:
- a beszerzés megnevezését;
- a konzultáció (helyszíni szemle) helyét és idejét;
- a jelenlévőket (jelenléti ív, név, beosztás és szervezet megjelölésével);
- valamennyi kérdést és az arra adott választ.
Az ajánlatkérő a helyszínen feltett kérdésekre szóban nem, csak utólag írásban válaszol,
amennyiben a feltett kérdéseket az ajánlattevők írásban is eljuttatják az ajánlatkérőhöz. A helyszíni szemléről és a konzultációról készült jegyzőkönyv nem módosíthatja, csak értelmezheti, illetve kiegészítheti az ajánlati felhívásban és a dokumentációban leírtakat.
5.6.4. Az ajánlatok átvétele és bontása
Az ajánlatok átvétele
Az ajánlatokat postai úton, személyesen vagy meghatalmazott útján kell eljuttatni az ajánlatkérő címére.
Személyes kézbesítés esetén az átvétel Átvételi elismervénnyel történik. Az átvételi elismervényt csatolni kell a beérkezett ajánlathoz.
A nem ép csomagolású, vagy nem zárt ajánlatot érvénytelenné kell nyilvánítani, mert az nem felel meg a
Kbt. és az ajánlati felhívás feltételeinek. Az ajánlattételi határidő után érkezett ajánlat szintén érvénytelen. Ezen adatokat a bontási eljárás során ismertetni kell. Az ajánlatkérőnek gondoskodnia kell a beérkezett ajánlatok bontási határidőig történő biztonságos, zárt tárolásáról.
Az ajánlatok felbontása
Az ajánlatok felbontása az ajánlattételi határidő lejárta időpontjában történik. Az ajánlatok felbontásakor kötelezően jelen vannak az ajánlatkérő erre felhatalmazott képviselője(i), valamint a Kbt-ben meghatározott személyek, szervezetek lehetnek jelen. Az ajánlatok felbontásakor feltétlenül ismertetni kell a közbeszerzés tárgyát, az ajánlatok beadásának körülményeit, az ajánlatok csomagolására, példányszámára vonatkozó adatokat, az ajánlattevők nevét, székhelyét, az ellenszolgáltatás összegét, a teljesítés időpontját.
Amennyiben a bontás alkalmával biztonsággal megállapítható, az érvénytelen ajánlatot tevőt is meg kell nevezni (pl. elkésett ajánlat). Az ajánlatok érdemi bírálata ezt követően történik, így a formai és tartalmi kellékek vizsgálata is.
A bontásról felvett jegyzőkönyv az alábbiakat tartalmazza
- az ajánlatkérő nevét és címét, a közbeszerzés megnevezését;
- a bontás helyét és idejét;
- az ajánlati (részvételi) felhívás közzétételének helyét és időpontját;
- a bontáson résztvevők nevét és minőségét;
- a beérkezett ajánlatok számát, utalva a beérkezés időpontjára (van-e késve benyújtott ajánlat);
- az ajánlati adatlapon (felolvasólap) szereplő adatokat ajánlattevőnkénti bontásban;
A jegyzőkönyvet az ajánlatkérő valamennyi ajánlattevő részére a felbontástól számított 5 munkanapon belül köteles megküldeni.
5.6.5. Az ajánlatok értékelése
Az ajánlatok értékelését a pontszámok kiosztásával a Bíráló Bizottság végzi a
Kbt. idevonatkozó szabályai maximális betartásával. A Bíráló Bizottság elnöke – szükség esetén – külső szakértőket is bevonhat az értékelésbe.
Az értékelés első fázisában az ajánlatokat formai szempontból kell megvizsgálni, majd az érvényes ajánlatokat érdemben is értékelni kell. A kizárásról, az alkalmatlan ajánlattevőkről, az érvénytelen ajánlatokról a döntést követő 5 munkanapon belül írásban kell értesíteni az érintett ajánlattevőket.
Az értékelést követően a Bíráló Bizottság indokolt javaslatot tesz az ajánlatkérő felé, melyben az eljárás eredményessége esetén megnevezi a nyertes ajánlattev(ő)k személyét, illetve – ha
annak törvényi esetei közül valamelyik megállapítható – az eljárás eredménytelenségére tesz javaslatot. Az értékelést az ajánlati elhívásban meghatározott határidőn belül el kell végezni, és az eredményt ki kell hirdetni. Az eredményhirdetés időpontját az ajánlatkérő – indokolt esetben – egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal elhalasztja. A halasztásról és annak indokáról az összes ajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül és írásban kell tájékoztatni.
A pontozásra vonatkozó szabályok a következők
- Nyilvánvaló számszaki hiba esetén a javítást a Bíráló Bizottságnak kell elvégezni és arról az összes ajánlattevőt haladéktalanul tájékoztatni kell. A számítási hibát csak az elbírálási időszakban lehet kijavítani,
- Az elbírálás során az ajánlatkérő írásban – a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett – felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől az ajánlattal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések, vagy kirívóan alacsony ellenszolgáltatás esetén,
- Amennyiben az elbírálás eredményeként 2, vagy több ajánlattevő is azonos pontszámmal végzett, a sorrendet az alábbiak szerint kell eldönteni:
- az alacsonyabb összegű ellenszolgáltatás alapján,
- a legmagasabb súlyszámú pontozási részszempont alapján.
Az elbírálásról
A Bíráló Bizottság jegyzőkönyvet vesz fel, melyhez csatolja az elbírálásról készült táblázatot.
A jegyzőkönyvben a Bíráló Bizottság javaslatot tesz a nyertes személyére az eljárás eredményessége esetén. A döntést a képviselő-testület hozza meg. A döntésnek meg kell előznie az eredmény kihirdetését. A képviselő-testületnek olyan időpontban kell összeülnie és döntenie, amely lehetővé teszi az ajánlati felhívásban meghatározott eredményhirdetési időpont betartását.
5.6.6. Az eljárás eredményének kihirdetése és közzététele
Az eljárás eredményét az ajánlati felhívásban közzétett helyen és időpontban kell kihirdetni.
Az eredményhirdetésen az ajánlattevőkön kívül az ajánlatkérő által meghívott, külön jogszabályban meghatározott szervek és személyek vehetnek részt.
Az eredményhirdetéskor az ajánlatkérő köteles írásos Összegzést az ajánlattevők részére nyilvánosan ismertetni, a jelen lévő ajánlattevőknek odaadni, az eredményhirdetést követő 5 munkanapon belül még írásban valamennyi ajánlattevő részére megküldeni. Az ajánlatkérő az eljárás eredményéről a
Kbt. 6. számú melléklete szerinti Tájékoztatót köteles készíteni és azt a kihirdetéstől számított öt munkanapon belül a Közbeszerzési Értesítő Szerkesztőségnek megküldeni közzététel céljából.
5.6.7. A szerződés megkötése
Eredményes közbeszerzési eljárás esetén a szerződést a nyertesnek nyilvánított egy ajánlattevővel, vagy – annak visszalépése esetén, ha az az ajánlati felhívásban elő lett írva – az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevő személlyel kell megkötni az ajánlati felhívás, a dokumentáció és az ajánlat tartalmának megfelelően, az eredményhirdetés napjától számított nyolcadik napnál nem korábbi és a harmincadik napnál (építés beruházás esetén hatvanadik) napnál nem későbbi időpontban. A szerződéskötés időpontját az ajánlati felhívás pontosan tartalmazza.
Ha az ajánlatkérő lehetővé tette a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, a részek tekintetében nyertesekkel külön-külön kell szerződést kötni.
Az ajánlatkérő csak abban az esetben mentesül a szerződés megkötésének kötelezettsége alól, ha az eredményhirdetést követően – általa előre nem látható ok következtében – beállott körülmény miatt a szerződés megkötésére, vagy teljesítésére nem képes.
A szerződést a szerződéskötő ajánlattevőnek kell teljesítenie. A teljesítésben csak a szerződésben felsorolt személyek (alvállalkozók) vehetnek részt. Kivételt képez ez alól, ha emiatt a szerződéskötést követően – a felek által előre nem látható okból – beállott
körülményre tekintettel a szerződés, vagy annak egy része nem volna teljesíthető és az ajánlatkérő mint szerződést kötő fél a más megjelölt szervezet közreműködéséhez hozzájárul. A szerződő felek csak akkor módosíthatják a szerződésnek az ajánlati felhívás és dokumentáció feltételei, illetve az ajánlat tartalma alapján meghatározott részeit, ha a szerződéskötést követően beállott körülmények folytán a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti.