~~Boncodfölde község Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 37. § (1) bekezdésében, 37/A. § (3) bekezdésében, 38. § (9) bekezdésében, 43/B. § (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében és 132. § (4) bekezdésében, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásáról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet célja 1. § (1) E rendelet célja, hogy Boncodfölde község lakossága szociális biztonságának megteremtése és megőrzése, valamint a gyermekek védelme, veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében, meghatározza a helyi önkormányzat által biztosított egyes szociális és gyermekvédelmi pénzbeli és természetben nyújtott ellátások formáit, a jogosultsági és eljárási szabályokat, illetve azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit. (2) A szociális biztonság megteremtésének és megőrzésének önkormányzati felelősségét megelőzi az egyénnek önmagáért és családjáért viselt felelősségvállalása. A rendelet hatálya 2. § A rendelet személyi hatálya kiterjed, ha a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.), a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) és végrehajtási rendeleteik, valamint e rendelet másképpen nem rendelkezik a) az önkormányzat területén élő, bejelentett lakóhellyel rendelkező aa) magyar állampolgárokra, ab) bevándoroltakra és letelepedettekre, ac) hontalanokra, ad) a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre; b) az Szt. 3.§ (3) bekezdésében meghatározott személyekre, c) a Gyvt. 68/A. §-ában és 69. §-ában meghatározott gyermekvédelmi ellátások tekintetében a Gyvt. 4. § (1) bekezdésében meghatározott személyekre; d) az önkormányzati segély esetében az önkormányzat területén tartózkodó, az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is, ha az ellátás biztosításának hiánya mindezen személyek életét, testi épségét veszélyezteti. Értelmező rendelkezések 3. § (1) E rendeletben használt fogalmak magyarázatánál az Szt. 4. §-ban, a Gyvt. 5. §-ában, valamint a (2) bekezdésben meghatározottakat kell értelemszerűen alkalmazni. (2) E rendelet alkalmazásában a) gyermekét egyedül nevelő: az a szülő, vagy törvényes képviselő, aki hajadon, nőtlen, elvált, özvegy vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van, b) különélő házastársak: azok, akiknek bejelentett lakóhelyük, tartózkodási helyük különböző, c) pénzbeli szociális ellátás: foglalkoztatást helyettesítő támogatás; rendszeres szociális segély; normatív lakásfenntartási támogatás; adósságkezelési szolgáltatásban részesülők lakásfenntartási támogatása; méltányossági ápolási díj; önkormányzati segély; d) természetbeni szociális ellátás: köztemetés; méltányossági közgyógyellátás. e) pénzbeli gyermekvédelmi ellátás: rendszeres gyermekvédelmi segély; óvodáztatási támogatás; f) természetbeni gyermekvédelmi ellátás: rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény; g) ellátások: pénzbeli szociális ellátások, természetbeni szociális ellátások, pénzbeli gyermekvédelmi ellátások és a természetbeni gyermekvédelmi ellátások. h) rendszeres ellátás: foglalkoztatást helyettesítő támogatás, rendszeres szociális segély, normatív lakásfenntartási támogatás, adósságkezelési szolgáltatásban részesülők lakásfenntartási támogatása, méltányossági ápolási díj, méltányossági közgyógyellátás, , rendszeres gyermekvédelmi segély, rendszeres gyermekvédelemi kedvezmény, i) havi rendszeres pénzellátás: foglalkoztatást helyettesítő támogatás, rendszeres szociális segély, normatív lakásfenntartási támogatás, adósságkezelési szolgáltatásban részesülők lakásfenntartási támogatása, méltányossági ápolási díj, rendszeres gyermekvédelmi segély; j) váratlan kiadás: előre nem látható és nem tervezhető esemény következtében keletkezett többletköltség, amelynek biztosítása veszélyezteti a jogosult vagy családja létfenntartását, k) nem hasznosítható ingatlan: ha jogszabály másként nem rendelkezik, különösen a forgalomképtelen, vagy elidegenítési tilalom alatt álló ingatlan, valamint a közös tulajdonú lakóingatlan az első alkalommal igényelt szociális támogatás iránti kérelem benyújtásától számított egy évig. Nem hasznosítható ingatlannak kell tekinteni a haszonélvezeti joggal terhelt lakóingatlant, amennyiben a haszonélvezeti jog jogosultja használja, mert egyéb beköltözhető lakóingatlannal nem rendelkezik. l) környezettanulmány a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 56-57. §-a szerinti helyszíni szemléről készült jegyzőkönyv, amely rögzíti a kérelmező szociális, családi, vagyoni, egészségügyi, lakás- és egyéb körülményeit, továbbá az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat. m) lakás: a 1993. évi LXXVIII. törvény szerinti helyiségcsoport. Eljárási rendelkezések A szociális és gyermekvédelmi ellátások igénylésének részletes szabályai, illetve a felhasználható nyilatkozatok és igazolások tartalma 4. § (1) E rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátásokkal kapcsolatos eljárás kérelemre vagy hivatalból indulhat. (2) A rendeletben szabályozott szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások iránti kérelmet írásban Teskándi Közös Önkormányzati Hivatalnál, a jegyző hatáskörébe tartozó ellátás esetén Teskándi Közös Önkormányzati Hivatalnál, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál, valamint a kormányablaknál, az aktív korúak ellátása iránti kérelmet ezeken felül a kérelmezőt álláskeresőként nyilvántartó járási hivatal munkaügyi kirendeltségénél lehet illetékmentesen benyújtani a) az aktív korúak ellátására, a normatív lakásfenntartási támogatásra, az adósságkezelési szolgáltatásban részesülők lakásfenntartási támogatására, a méltányossági ápolási díjra, a méltányossági közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása érdekében a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet (továbbiakban: Szvhr.) mellékleteiben meghatározott formanyomtatványon, b) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre és az óvodáztatási támogatásra való jogosultság megállapítása érdekében a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet (továbbiakban: Gyvhr.) mellékleteiben meghatározott formanyomtatványon, c) egyéb ellátások esetében e rendelet mellékleteiben meghatározott formanyomtatványon. (3) Az eljárás során az igénylőnek nyilatkoznia kell: a) saját és együtt élő családtagjai, továbbá lakásfenntartási támogatás igénylése esetén a háztartásban élők - természetes személyazonosító adatairól (név, születési hely és idő, anyja neve) - lakó- és tartózkodási helyéről, továbbá hajléktalan személy esetében arról a címről, amelyre a megállapított ellátást kéri, - állampolgárságáról, - az igényelt szociális és gyermekvédelmi ellátás – e rendeletben az egyes ellátási formáknál meghatározott – jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokról, - társadalombiztosítási azonosító jeléről, - jövedelemi viszonyairól, - az Szt-ben, Gyvt-ben és e rendeletben meghatározott esetekben vagyoni viszonyairól, b) ápolási díj esetén az adóazonosító jeléről, c) lakásfenntartási támogatás esetén a támogatott szolgáltatást szerződőként igénybe vevő fogyasztónak és a fogyasztási helynek az azonosításához szükséges adatokról. (4) Ha a jogosultság elbírálásához szükséges adatok, igazolások, nyilatkozatok, bizonyítékok az ellátás megállapítására jogosult szervnél rendelkezésre állnak, azokat újból bekérni nem lehet. (5) Nem köteles az ügyfél olyan adatok igazolására, amelyet valamely hatóság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell, és annak a Teskándi Közös Önkormányzati Hivatal általi beszerzését törvény lehetővé teszi, továbbá az ügyfél írásban felhatalmazást ad az igazolások beszerzésére. (6) A lakcím megállapítása szempontjából a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai az irányadóak. (7) A hivatal a bejelentett és nyilvántartásba vett adatok valódiságát ellenőrizni jogosult. 5. § (1) A jövedelemtől függő szociális és gyermekvédelmi ellátások jogosultságának elbírálása érdekében a kérelmező köteles nyilatkozni a) a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, a rendszeres szociális segély, a normatív lakásfenntartási támogatás, az adósságkezelési szolgáltatásban részesülők lakásfenntartási támogatása, a méltányossági ápolási díj, a méltányossági közgyógyellátás esetében az Szvhr. mellékleteiben meghatározott formanyomtatványon, b) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén a Gyvhr. 3. számú mellékletében meghatározott formanyomtatványon, c) egyéb ellátások esetében e rendelet 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon saját és a családtagjai, illetve a háztartásában élők jövedelmi viszonyairól, valamint becsatolni a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről szóló, az Szt. 10. § (2)- (5) bekezdésében meghatározottak szerinti igazolásokat vagy azok fénymásolatát. (2) Amennyiben az Szt., a Gyvt. és végrehajtási rendeleteik másként nem rendelkeznek és a rendszeres pénzellátás, családi pótlék, árvaellátás összege a kérelem benyújtásának hónapjában emelkedik, a jövedelemnyilatkozathoz az emelt összegű ellátásról szóló jövedelemigazolást kell mellékelni. (3) A család egy főre jutó jövedelmének meghatározásához az Szt. 4. § (1) bekezdés dc) pontja szerinti személy esetén csatolni kell a magasabb összegű családi pótlék, a rokkantsági járadék, a rokkantsági ellátás, a vakok személyi járadéka, vagy a fogyatékossági támogatás folyósítását igazoló iratot. (4) A jövedelemszámításnál csökkentő tényezőként kell figyelembe venni a kérelmezőnek és közeli hozzátartozójának, továbbá a háztartás tagja által (bírásági határozat alapján) rokontartás címén fizetett tartásdíj összegét. (5) Ha az elbírálásra jogosult szerv a jövedelmekről szóló igazolásban foglaltak vitatja, az ügyfél köteles a megállapítás alapjául szolgáló döntésről, nyugdíj és nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások esetén a tárgyév január elsején érvényes ellátások összegét, valamint a törzsszámot tartalmazó névre szóló igazolást, illetve annak másolatát benyújtani, vagy felhatalmazást adni annak beszerzésére. (6) Ha az elbírálásra jogosult szerv a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások esetében az Szt. 10. § (6) bekezdése, a pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátások esetében a Gyvt. 131. § (4) bekezdése szerint vitatja, az érintett személy jövedelme az általa lakott lakás, illetve a saját és a családja, vagy lakásfenntartási támogatás esetén a háztartás tagjának tulajdonában álló vagyon egy főre jutó együttes havi fenntartási költsége alapján vélelmezhető. A havi vélelmezett jövedelem nem haladhatja meg a család (háztartás) által lakott lakás, és a tulajdonában álló vagyontárgyak egy főre jutó együttes fenntartási költségének gyermekvédelmi ellátások esetén kétszeresét, szociális ellátások esetén háromszorosát. (7) A (6) bekezdés szerinti fenntartási költségeknek minősülnek – ha jogszabály másként nem rendelkezik - különösen a lakbér, az albérleti díj, a közüzemi díjak, a közös költség, a telefondíj, a kötelező és önkéntes biztosítás díjai, az adó- és adójellegű befizetések, a hiteltörlesztés, valamint a lízingdíj. (8) A pénzbeli és természetben nyújtott gyermekvédelmi ellátások esetén a családba fogadott vagy harmadik személynél elhelyezett gyámság alatt álló gyermek a jövedelemszámítás szempontjából nem tekinthető a támogatást kérővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak. A reá nézve igényelt támogatás megállapításánál a gyermek megélhetését szolgáló juttatásokat kell figyelembe venni. 6. § (1) A vagyoni helyzettől függő szociális és gyermekvédelmi ellátások jogosultságának elbírálása érdekében a kérelmező köteles nyilatkozni a) a foglalkoztatást helyettesítő támogatás és a rendszeres szociális segély igényléseesetén az Szvhr. 1. számú mellékletében meghatározott formanyomtatványon, b) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylése esetén Gyvhr. 3. számú mellékletében meghatározott formanyomtatványon, c) egyéb ellátások esetében e rendelet 2. számú melléklete szerinti formanyomtatványon saját és a családtagjai, illetve a háztartásában élők vagyoni helyzetéről. A szociális és gyermekvédelmi ellátások megállapításának, kifizetésének és folyósításának szabályai 7. § (1) A havi rendszerességgel adott szociális és gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások esetében a támogatásra való jogosultságot – a (3)-(4) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve – a kérelem benyújtásának napjától kell megállapítani. (2) Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülők lakásfenntartási támogatását az adósságkezelés időtartamára kell megállapítani. (3) Ha a kérelmet nem a formanyomtatványon nyújtották be, úgy a kérelem benyújtása napjának az írásbeli kérelem benyújtásának igazolt napját kell tekinteni, feltéve, hogy a formanyomtatványon történő utólagos bejelentés megtörtént. (4) Ha a kérelmező a határozott időre megállapított ellátás jogosultsági időtartamának megszűnése előtt kéri a jogosultság ismételt megállapítását, az új ellátási jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani. 8. § (1) A jogerősen megállapított pénzbeli ellátások folyósításáról a) rendszeres támogatás esetén utólag, minden hónap 5. napjáig, b) egyéb esetben a jogerőre emelkedést követő 5 munkanapon belül kell gondoskodni postai vagy folyószámlára utalással, illetve pénztári kifizetéssel. (2) Ha e rendelet 3. § (2) bekezdés i) pontjában meghatározott havi rendszeres pénzbeli ellátás nem teljes hónapra jár, a töredékellátás összege azonos az ellátás havi összege harmincad részének és az ellátási napok számának szorzatával. (3) A havi rendszerességgel járó lakásfenntartási támogatás esetén a jogosultság kezdő hónapjában a havi támogatás teljes összegét kell folyósítani. (4) A Gyvt-ben szabályozott rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kapcsolódó pénzbeli ellátás esetében, ha a jogosultság kezdete a) a tárgyhónap tizenötödikéig terjedő időszakra esik, a támogatás teljes összegét, b) a tárgyhónap tizenötödikét követő időszakra esik, a támogatás 50 %-át kell folyósítani. 9. § (1) A havi rendszerességgel adott szociális vagy gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások esetében a támogatásra való jogosultságot, ha a jogszabály másképpen nem rendelkezik a) a megszűnésre okot adó körülmény bekövetkezését megelőző nappal kell megszüntetni, b) lakásfenntartási támogatás esetén, ha a jogosult lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, a támogatást a változás, illetve a haláleset hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni. (2) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátás folyósításának megszüntetéséről – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - határozatot kell hozni. 10. § Felülvizsgálati szabályok (1) E rendeletben meghatározott hatáskör gyakorlója elvégzi a) a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, a rendszeres szociális segély és a méltányossági ápolási díj esetében az Szt. 25. § (4)-(6) bekezdéseiben meghatározott – a támogatási jogosultságra, a támogatás összegére vonatkozó – felülvizsgálatokat, b) a normatív és az adósságkezelési szolgáltatásban részesülők lakásfenntartási támogatásánál – az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összegének változása esetén – a támogatás összegének felülvizsgálatát, c) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, ideértve a Gyvt. 19. § (1a) bekezdés szerinti pénzbeli ellátásra való jogosultság hivatalból vagy kérelemre történő felülvizsgálatát, ha a megállapított jogosultság időtartama alatt a jogosultsági feltételekben változás következett be, és gondoskodik az Szt-ben és Szvhr-ben, továbbá a Gyvt-ben és Gyvhr-ben meghatározott módon a szükséges intézkedések megtételéről. (2) A (1) bekezdésben meghatározott esetben a hatáskör gyakorlója – az Szvhr-ben foglalt kivételekkel - határozattal dönt a felülvizsgálat eredményéről. (3) Meg kell szüntetni a támogatás folyósítását, ha a jogosult a felülvizsgálatot nem teszi lehetővé, vagy a kért dokumentumokat nem bocsátja rendelkezésre. Egyéb eljárási rendelkezések 11. § (1) A tényállás tisztázása érdekében – amennyiben indokolt – a döntés-előkészítő szerv környezettanulmányt készít. (2) Nem kell környezettanulmányt készíteni a) ha a hatáskör gyakorlója megállapítja, hogy a jogszabályban előírt jövedelmi és/vagy vagyoni feltételek nem teljesültek, b) ha az igénylőről vagy családjáról 1 évnél nem régebbi környezettanulmány a Teskándi Közös Önkormányzati Hivatalnál rendelkezésére áll, c) köztemetés és óvodáztatási támogatás ügyében indult eljárásokban. (3) Önkormányzati segély és rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény ügyekben a kérelemnek teljes egészében helyt adó elsőfokú döntés esetén, ellenérdekű ügyfél hiányában mellőzhető a döntésből az indokolás és a jogorvoslatról szóló tájékoztatás. 12. § E rendeletben szabályozott szociális és gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátásban részesülő személy a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet. Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése 13. § (1) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások esetében az Szt. 17. §-ában, a pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátások esetében Gyvt. 133. §-ában meghatározott szabályok szerint a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítését e rendelet 16. § (3)-(6) bekezdésében meghatározott hatáskör gyakorlója rendeli el. (2) A rendelet 16. § (1) bekezdés a-b) pontja szerinti hatáskör jogosultja a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét, továbbá a kamat összegét méltányosságból elengedheti, csökkentheti, illetve részletfizetést engedélyezhet, ha a jogosulatlanul igénybevett ellátás visszafizetése a kötelezett, illetve családja megélhetését súlyosan veszélyezteti, vagy aránytalanul nagy terhet jelent. (3) Megélhetést súlyosan veszélyeztető, vagy aránytalanul nagy terhet jelentő élethelyzetnek kell tekinteni, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem egyedülélő esetén a nyugdíjminimum összegének két és félszeresét, egyéb esetben kétszeresét nem haladja meg, és e rendelet 3. § (2) bekezdés k) pontjában meghatározott értékű vagyonnal nem rendelkeznek. Adatkezelés 14. § E rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások esetén az Szt. 18-24. §-aiban, a pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátások esetében a Gyvt. 134-142. §- aiban meghatározott szabályok szerint a jegyző gondoskodik a nyilvántartások vezetéséről és az adatkezelésre vonatkozó szabályok betartásáról. II. Fejezet A SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKVÉDELMI PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK Az ellátások rendszere 15. § (1) Az Szt-ben, a Gyvt-ben valamint e rendeletben meghatározott szabályok alapján a jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátásokra való jogosultság állapítható meg. (2) Szociális pénzbeli ellátásként az alábbi támogatások állapíthatóak meg: a) az Szt-ben meghatározott jogosultsági feltételek alapján aa) foglalkoztatást helyettesítő támogatás, ab) rendszeres szociális segély, ac) normatív lakásfenntartási támogatás, ad) adósságkezelési szolgáltatásban részesülők lakásfenntartási támogatása b) Az Szt-ben meghatározott keretszabályok figyelembevételével, e rendeletben meghatározott konkrét feltételek alapján ba) méltányossági ápolási díj, bb) önkormányzati segély; (3) Gyermekvédelmi pénzbeli ellátásként az alábbi támogatások állapíthatóak meg: a) a Gyvt-ben és Gyvhr-ben meghatározott jogosultsági feltételek alapján óvodáztatási támogatás, b) az önkormányzat saját költségvetése terhére, e rendeletben meghatározott feltételek alapján rendszeres gyermekvédelmi segély. (4) Szociális természetbeni ellátásként az alábbi támogatások állapíthatóak meg: a) Az Szt-ben meghatározott jogosultsági feltételek alapján köztemetés. b) Az Szt-ben meghatározott keretszabályok, és e rendeletben meghatározott konkrét feltételek alapján méltányossági közgyógyellátás. (5) Gyermekvédelmi természetbeni ellátásként az alábbi támogatások állapíthatóak meg a Gyvt- ben meghatározott jogosultsági feltételek alapján: rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény. (6) A hatáskör gyakorlására jogosult döntése alapján az alábbi pénzbeli ellátások természetbeni ellátás formájában is nyújthatók: a) önkormányzati segély, b) normatív lakásfenntartási támogatás. A hatásköri szabályok 16. § (1) E rendelet 15. §-ában meghatározott ellátások esetében az első fokú szociális- és gyermekvédelmi feladat- és hatásköröket a) önkormányzati hatósági ügyben eljárva, a képviselőtestület által átruházott hatáskörben a polgármester, b) államigazgatási hatósági ügyben eljárva, saját hatáskörben a jegyző gyakorolja. (2) Az elsőfokú feladat- és hatáskör gyakorlója dönt a) a támogatásra való jogosultság megállapításáról, módosításáról, szüneteltetéséről és megszüntetéséről, b) a jogosultságnak vagy a támogatás összegének – az Szt-ben, és Gyvt-ben előírt – felülvizsgálatáról és a támogatás továbbfolyósításának elrendeléséről, c) a jogosulatlanul igénybe vett támogatás és a kamat összege megtérítésének elrendeléséről, illetve méltányosságból történő elengedéséről vagy csökkentéséről, továbbá a részletfizetés engedélyezéséről, d) (3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a polgármester az alábbi ellátások esetében gyakorol döntési hatáskört: a) méltányossági ápolási díj, b) méltányossági közgyógyellátás, c) önkormányzati segély, d) köztemetés, (4) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a jegyző az alábbi ellátások esetében gyakorol döntési hatáskört: a) normatív lakásfenntartási támogatás, b) adósságkezelési szolgáltatásban részesülők lakásfenntartási támogatása, c) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, d) foglalkoztatást helyettesítő támogatás, e) rendszeres szociális segély, f) óvodáztatási támogatás. (5) Az első fokú döntés ellen benyújtott fellebbezés ügyében másodfokú szervként jár el a) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben Teskánd Község Önkormányzata Képviselőtestülete. b) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben az Szvhr. 6/A. § (2) bekezdése szerinti szerv. Az ellátások finanszírozása 17. § (1) E rendeletben megállapított pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátások – részben vagy egészben történő – finanszírozására Teskánd Község Önkormányzatának költségvetésében kell előirányzatot biztosítani. (2) Önkormányzati pénzforrásból finanszírozott ellátások:  méltányossági ápolási díj,  önkormányzati segély,  köztemetés,  méltányossági közgyógyellátás után fizetendő térítési díj,  rendszeres gyermekvédelmi segély. (3) Részben (10 %-ban) önkormányzati pénzforrásból finanszírozott ellátások: 1.) rendszeres szociális segély, 2.) normatív lakásfenntartási támogatás, 3.) adósságkezelési szolgáltatásban részesülők lakásfenntartási támogatása. (4) Részben (20 %-ban) önkormányzati pénzforrásból finanszírozott ellátás:  foglalkoztatást helyettesítő támogatás. 1.rész Aktív korúak ellátása 18. § (1) Az aktív korúak ellátására való jogosultság egyéb feltételeként a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja köteles a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó, (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségeket teljesíteni. (2) A kérelmező vagy jogosult köteles gondoskodni: a) az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház tisztántartásáról, folyamatos takarításáról, belső rendjének és higiéniájának fenntartásáról, b) az általa életvitelszerűen lakott házhoz tartozó udvarnak, kertnek a tisztaságáról, az ott lévő szemét eltávolításáról, c) az általa életvitelszerűen lakott házhoz tartozó udvarnak, kertnek a rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítéséről, d) az általa életvitelszerűen lakott házhoz tartozó udvaron és kertben a rendszeres fűnyírásról, a kert előtti útszakasz, árok, padka rendben tartásáról. Normatív lakásfenntartási támogatás 19. § (1) A jegyző az Szt. 38. § (2)-(4) és (6)-(8) bekezdései, továbbá a 39. §-ban meghatározott jogosultsági feltételek, valamint az Szvhr-ben meghatározott szabályok alapján a jogosult részére normatív lakásfenntartási támogatást állapít meg. (2) A normatív lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet az Szvhr. 12. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell – figyelemmel e rendelet 4. § (5) bekezdésére – a) a kérelem nyomtatványon feltüntetett jövedelmekről – a jövedelem típusának megfelelő – igazolást, vagy azok fénymásolatát, b) az Szvhr. 1. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot, továbbá c) a lakás nagyságának hitelt érdemlő igazolására vonatkozó dokumentumot. (3) Amennyiben a kérelmezőnek a lakás nagyságát hitelt érdemlő módon igazoló irat nem áll a rendelkezésére a) a lakás nagyságára vonatkozó adatok közlése céljából meg kell keresni az ingatlan fekvése szerint illetékes körzeti földhivatalt, vagy b) a lakás nagyságát a kérelmező nyilatkozata, illetőleg helyszíni szemle alapján kell megállapítani. Adósságkezelési szolgáltatásban részesülők lakásfenntartási támogatása 20. § (1) A jegyző az Szt. 38. § (5) bekezdése, továbbá a 39. §-ban meghatározott jogosultsági feltételek, valamint az Szvhr-ben meghatározott szabályok alapján a jogosult részére adósságkezelési szolgáltatásban részesülők lakásfenntartási támogatását állapít meg. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatási forma megállapítása iránt külön kérelmet nem kell benyújtani, a támogatásra való jogosultság megállapítása hivatalból történik. (3) Amennyiben az adósságkezelési szolgáltatás megszűnése miatt az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő lakásfenntartási támogatásra való jogosultsága megszűnik, hivatalból – a támogatásra való jogosultság megszűnésétől számított 30 napon belül – meg kell vizsgálni, hogy fennállnak-e a normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultság feltételei. Méltányossági ápolásidíj 21. § (1) A méltányossági ápolási díj megállapítása során az Szt. 41-44. §-aiban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. A méltányossági ápolási díj annak állapítható meg akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 150 %-át nem haladja meg, és a vagyona, valamint az ápolt személy vagyona nem haladja meg az Szt. 4.§.(1) bekezdés b) pontjában meghatározott értéket. 22. § (1) A méltányossági ápolási díj iránti kérelmet a Szvhr. 4. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell – figyelemmel e rendelet 4. § (5) bekezdésére – a) a háziorvos által kiállított, az Szvhr. 5. számú melléklete szerinti igazolást és szakvéleményt, b) e rendelet 1. számú melléklet szerinti jövedelemnyilatkozatot, c) az ápoló – e rendelet 3. számú melléklete szerinti – nyilatkozatát arról, hogy - kérelmezőn kívül családjában ápolásra, gondozásra alkalmas más személy nincs, - az ápolási tevékenység ellátására kora, egészségi állapota és fizikuma alapján, továbbá az ápolt gondozási és ápolási igényére tekintettel alkalmas, - ápoltjával tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződése nincs, d) e rendelet 2. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot. 23. § (1) A méltányossági ápolási díj összege azonos az éves költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 110 %-ával. 24. § Az ápolási kötelezettség teljesítését szükség szerint, a jogosultság fennállását, pedig kétévente legalább egyszer felül kell vizsgálni. Önkormányzati segély 25. § (1) A Képviselőtestület által átruházott hatáskörben a polgármester önkormányzati segélyt állapíthat meg annak a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személynek, akinek családjában a) váratlan esemény, vagy egyéb rendkívüli ok miatt előre nem látható, jelentős többletkiadás keletkezett vagy várható, továbbá b) az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg ba) egyedül élő esetén a nyugdíjminimum összegének 250 %-át, bb) egyéb esetben a nyugdíjminimum összegének 200 %-át. (2) Különösen indokolt esetben az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott értékhatároktól a nyugdíjminimum összegének 50 %-ával el lehet térni. (3) Különösen indokolt esetnek kell tekinteni elsősorban azt az élethelyzetet, a) ha az igénylő aa) egyedül él, ab) 70 éven felüli, ac) balesetet szenvedett vagy elemi kár érte, ad) betegsége miatt egy hónapot meghaladó táppénzes állományban volt, ae) e rendelet 3. § (2) bekezdés k) pontjában meghatározott értékű vagyonnal nem rendelkezik, b) ha a szülő (törvényes képviselő) ba) az iskoláztatás bb) válsághelyzetben lévő várandós anyaként gyermekének megtartásával kapcsolatos bc) a gyermek fogadásához szükséges bd) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartás be) a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez szükséges kiadásaira tekintettel szorul támogatásra. (4) Az önkormányzati segély adható eseti jelleggel, vagy tartósan jövedelem nélküli, létfenntartási gonddal küzdő rászoruló részére meghatározott időszakra havi rendszerességgel. (5) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként önkormányzati segély – a hadigondozásról szóló törvény alapján temetési hozzájárulásban részesülő kivételével - annak nyújtható, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 300%-át, egyedülálló esetében 350 %-át nem haladja meg. (6) Az önkormányzati segély iránti kérelmet a rendelet 4. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell – figyelemmel e rendelet 4. § (5) bekezdésére – a) a rendelet 1. számú melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, illetve a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről – a jövedelem típusának megfelelő – igazolást, vagy azok fénymásolatát, továbbá b) a többletkiadásokat hitelt érdemlően bizonyító dokumentumokat vagy azok másolatát, illetve az előzőek hiányában az ügyfél nyilatkozatát, c) az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatát, vagy annak fénymásolatát, továbbá d) a temetés költségeiről – a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti példányát, amelyet az Szvhr. 32. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint az igénylőnek vissza kell adni. (7) Önkormányzati segély: eseti kifizetéssel háztartásonként évente legfeljebb három alkalommal állapítható meg, egyszeri összege nem lehet kevesebb 3.000,- forintnál és nem lehet több 20.000 forintnál. Elemi kár, illetve közeli hozzátartozó halála esetén 100.000 Ft-ig terjedő támogatás nyújtható. (8) A képviselőtestület által átruházott hatáskörben a polgármester temetési segélyt állapíthat meg annak az igénylőnek, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, feltéve, hogy családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 300 %-át , egyedülálló esetében 350 %-át nem haladja meg. (9) A temetési segély megállapításának csak akkor van helye, ha az eltemettető lakóhelye az Önkormányzat illetékességi területén van. (10) A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 6 hónapon belül lehet benyújtani. (11) A temetési segély iránti kérelmet formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell – figyelemmel e rendelet 4. § (5) bekezdésére – a) jövedelemnyilatkozatot, illetve a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről – a jövedelem típusának megfelelő – igazolást, vagy azok fénymásolatát, továbbá b) a temetés költségeiről – a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti példányát, amelyet az Szvhr. 32. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint az igénylőnek vissza kell adni, arra a megállapított segély összegét, illetve a határozat számát rá kell vezetni c) a halotti anyakönyvi kivonat másolatát. (12) A temetési segély összege 20.000,- Ft. (13) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének összegét minden évben a Képviselőtestület határoz meg, mely 2014. évben 150.000 Ft. (14)A képviselőtestület által átruházott hatáskörben a polgármester minden boncodföldei újszülött gyermek anyját 20.000,- Ft szülési segélyben részesíti. (15) Az (1) bekezdés alkalmazásában az édesanya boncodföldei állandó lakcímmel rendelkezik. (16) A szülési segélyt a gyermek 1 éves koráig lehet kérni. A kérelemhez mellékelni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát. 2. rész Természetben nyújtott szociális ellátások Köztemetés 26. § (1) A polgármester önkormányzati hatáskörben eljárva gondoskodik az Szt. 48. §-ában, valamint az Szvhr-ben meghatározott rendelkezések figyelembevételével az elhunyt személy közköltségen való eltemettetéséről. (2) Az eltemettetésre köteles személy a köztemetés költségeinek megtérítése alól mentesül, ha a) a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 80%-át, egyedülálló esetén annak a 120%-át nem haladja meg, b) az Szt. 4.§ (1) bekezdés b) pontja szerinti vagyonnal nem rendelkezik, és c) a hagyaték csak hagyatéki teherből áll. (3) A (2) bekezdés igazolására a kérelemmel egyidejűleg be kell csatolni a kérelmezőnek az erre vonatkozó nyilatkozatát és a hagyatéki leltárt. (4) Boncodfölde községben a köztemetés helye: Boncodfölde köztemető (5) Közköltségen elsősorban hamvasztásos temetés, a hozzátartozó vagy az elhalt eltérő rendelkezése esetén a legolcsóbb testtemetés rendelhető el. (6) A (4)-(5) bekezdésekben foglaltaktól indokolt esetben el lehet térni, de az ezzel járó jelentősebb többletköltségeket az önkormányzat nem vállalja fel. Ilyen indokolt eset különösen, ha a méltó eltemettetés költségére az elhalt hagyatéka fedezetet nyújt. (7) A köztemetés költségének megtérítésére a hatáskör gyakorlója méltányosságból részletfizetést engedélyezhet, illetve indokolt esetben a megtérítéstől részben vagy egészben eltekinthet, ha az a kötelezett vagy családjának megélhetését veszélyezteti, vagy számára aránytalanul nagy terhet jelent. Közgyógyellátás 27. § A szociálisan rászoruló személy részére – az egészségi állapotának megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásának csökkentése érdekében – méltányossági közgyógyellátás állapítható meg. Méltányossági közgyógyellátás 28. § (1) Az önkormányzat által átruházott hatáskörben a polgármester közgyógyellátásra való jogosultságot állapíthat meg annak a községben lakóhellyel rendelkező szociálisan rászoruló személynek, aki az alábbi feltételeknek együttesen megfelel. a) a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg aa) egyedülálló esetén a nyugdíjminimum 250 %-át, ab) minden egyéb esetben a 200 %-át. b) a kérelmező havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége meghaladja a nyugdíjminimum összegének ba) egyedül élő esetén 15 %-át, bb) két- vagy több főből álló család esetén 20 %-át. feltéve, az Szt. 4. §. (1) bekezdés b. pontjában meghatározott értékű – vagyonnal nem rendelkezik. (2) Ha az igénylő olyan háztartásban él, amelynek tagjai öregségi vagy rokkantsági nyugdíjjal rendelkeznek, méltányossági közgyógyellátásra való jogosultság állapítható meg akkor is, ha a kérelmező az alábbi feltételeknek együttesen megfelel a) a kérelmező háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg aa) egyszemélyes háztartás esetén a nyugdíjminimum 275 %-át, ab) minden egyéb esetben a 250 %-át. b) a kérelmező havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége meghaladja a nyugdíjminimum összegének ba egyszemélyes háztartás esetén 20 %-át, bb) két- vagy ennél több főből álló háztartás esetén 25 %-át. feltéve, az Szt. 4. §. (1) bekezdés b. pontjában meghatározott értékű – vagyonnal nem rendelkezik. (3) A méltányossági közgyógyellátás iránti kérelmet az Szvhr. 9. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell – figyelemmel e rendelet 4. § (5) bekezdésére – a) az Szvhr. 10. számú melléklete szerinti formanyomtatványon a háziorvos igazolását, továbbá b) az Szvhr. 9. számú mellékletében található jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről – a jövedelem típusának megfelelő – igazolást, vagy azok fénymásolatát, továbbá, c) vagyonnyilatkozatot. 29. § A hatáskör gyakorlója további eljárása során az Szt. és a Szvhr. közgyógyellátására vonatkozó hatályos rendelkezései alapján kötelesek eljárni. Természetben is nyújtható pénzbeli szociális ellátások 30. § (1) A hatáskör gyakorlójának döntése alapján az alábbi pénzbeli szociális ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatóak a) lakásfenntartási támogatás, b) önkormányzati segély, (2) Természetbeni ellátás formái különösen a lakbér, a közüzemi díjak, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjának kifizetése. (3) A szociális ellátás konkrét formájáról (pénzben, vagy természetben való nyújtásáról) a döntésre jogosult a megállapító határozatban rendelkezik. 3. rész Óvodáztatási támogatás 31. § A jegyző a Gyvt-ben és a Gyvhr-ben meghatározottak szerint óvodáztatási támogatásra jogosultságot állapít meg és gondoskodik a támogatás folyósításáról. 4. rész Természetben nyújtott gyermekvédelmi ellátások Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 32. § (1) A jegyző rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot állapít meg egy évre a Gyvt. 19-20. §-aiban, valamint a Gyvhr-ben meghatározott szabályok alapján. (2) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítására irányuló kérelmet a Gyvhr. 3. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell – figyelemmel e rendelet 4. § (5) bekezdésére – a) a 1. számú mellékletben található jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről – a jövedelem típusának megfelelő – igazolást, vagy azok fénymásolatát, továbbá b) a Gyvhr. 65. § (1) b-f) pontjaiban meghatározott dokumentumok közül azokat, amelyek a jogosultság elbírálásának alapjául szolgálnak. (3) A gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítása esetén a gyermek a Gyvt. 19. § (1) bekezdés a-c) pontjaiban meghatározottak igénybevételére jogosult. III. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 33. § (1) E rendelet 2014 január 1.-én lép hatályba, amelynek szabályait a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Boncodfölde Község Képviselőtestülete szociális ellátások helyi szabályairól szóló 2/2012.(II.14.) önkormányzati rendelete, valamint a pénzbeli és természetben nyújtott szociális, valamint gyermekvédelmi ellátásokról szóló 6/2008. (XII. 31.) önkormányzati rendelete. (3) A 2014. január 1-jét megelőzően jogerős határozattal megállapított átmeneti segély, temetési segély és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás ellátásokra, valamint a 2014. január 1-jén átmeneti segély, temetési segély és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás iránt folyamatban lévő ügyekre a 2013. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal, hogy 2014. január 1-jétől e rendelet alkalmazásában az átmeneti segély, a temetési segély és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás önkormányzati segély ellátásnak minősül. A 2013. december 31-ét követően átmeneti segély, temetési segély és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás iránt előterjesztett kérelmet önkormányzati segély iránt előterjesztett kérelemként kell elbírálni. Fazekas István jegyző Zsuppán Ernő polgármester Kihírdetve: 2013.12.31 Fazekas István jegyző Tisztelt Képviselőtestület! Az önkormányzati segély kialakításával összefüggő törvénymódosításokról szóló 2013. évi LXXV. törvény 2014. január elsejei hatállyal módosította a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényt (a továbbiakban: Szt.) és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényt (a továbbiakban: Gyvt.). A törvény a szociális ellátórendszer átláthatóbbá tétele és a nyújtható támogatási formák számának csökkentése, ezáltal az ügyfelek adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében önkormányzati segély néven összevonta az átmeneti és a temetési segélyt, valamint a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást. Egyidejűleg felhatalmazta a települési önkormányzatokat, hogy az önkormányzati segély megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályait rendeletben határozzák meg legkésőbb 2013. december 31-éig. A fentieken kívül a méltányossági közgyógyellátással kapcsolatos hatáskört a jegyzőtől a települési önkormányzat hatáskörébe telepítette. A szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2013. évi XXVII. törvény 2013. április 1-jei hatállyal módosította a Gyvt-nek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre és a kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra vonatkozó szabályait olyan módon, hogy jogosultak körének átfedése miatt a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás „beolvasztásra” került a rendszeres gyermekvédelmi kedvezménybe. Az egyes törvényeknek a szociális és gyermekvédelmi ellátások országos nyilvántartásával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CLVIII. törvény 2013. november 15-ei hatállyal módosította az Szt. a települési önkormányzat és a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó szociális ellátások nyilvántartásának szabályait. Jelen előterjesztés döntően a fenti változásoknak a pénzbeli és természetben nyújtott szociális, valamint gyermekvédelmi ellátásokról szóló önkormányzati rendeleten történő átvezetését tartalmazza. A megszűnő átmeneti segély egyik fajtája, a méltányossági segély esetében pedig annak önálló támogatási formaként történő megőrzésére tesz javaslatot.Az előterjesztés együttesen tartalmazza Teskánd község Képviselőtestülete szociális ellátások helyi szabályairól szóló 3/2012.(II.16.) önkormányzati rendeletben, valamint a pénzbeli és természetben nyújtott szociális, valamint gyermekvédelmi ellátásokról szóló 13/2008. (XII. 31.) önkormányzati rendeletben foglalt szabályokat. A rendelet társadalmi-gazdasági, költségvetési, környezeti, egészségi, adminisztratív terheket befolyásoló és egyéb hatása: A három szociális támogatás összevonása által az ellátórendszer átláthatóbbá, az ügyfelek számára pedig a hozzáférés egyszerűbbé válik. A megszűnő és az új segély egyaránt válsághelyzet kezelésére szolgál, melyet még hangsúlyosabbá válik azáltal, hogy a hatóságnak az eddigi 30 nappal szemben a kérelem benyújtásától számított 15 napon belül döntést kell hoznia. Az előterjesztés elfogadásának környezeti, egészségi terheket befolyásoló hatása nincs. A módosítás az önkormányzat és az állampolgárok adminisztrációs terheit is csökkenti. A rendelet megalkotásának szükségessége: A szociális törvény határidő megjelölésével szabályozási kötelezettséget ír elő a települési önkormányzatok számára. A rendelet alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi, pénzügyi feltételek: A módosítás a kérelmek számában várhatóan nem eredményez számottevő változást, az ügyintézési határidő csökkentéséhez kapcsolódóan a személyi feltételek belső átszervezéssel biztosíthatók. I n d o k o l á s A Rendelet összhangját teremti meg a szociális törvény személyi hatályra vonatkozó rendelkezéseivel, valamint a megszűnt kiegészítő gyermekvédelmi támogatás, rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra történő hivatkozást, továbbá az átmeneti segély névváltozását tartalmazza. A megszűnő támogatásokat és az új ellátást vezeti át. A kérelem benyújtásának helyét szabályozza a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 1/A. §-a alapján. Az ügyfelek által kötelezően szolgáltatandó adatok körét az Szt. szerint vezetett nyilvántartás adatainak megfelelően szbályozza. Az ellátások körében bekövetkezett változás követésén túl tartalmazza a méltányossági közgyógyellátás hatáskör változását. Az átmeneti, temetési segély és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összevonásából létrejött önkormányzati segély jogosultsági feltételeire, igénylésére, összegére, valamint a felhasználás ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. Az átmeneti segély névváltozását vezeti át. A természetben nyújtható szociális ellátások köréből kiveszi a megszűnt temetési segélyt, az önálló támogatásként szereplő méltányossági támogatás esetében pedig lehetőséget ad a hatáskör gyakorlójának, hogy a célzott felhasználás érdekében élhessen e megoldással. A hatályba léptetés időpontját, továbbá az összevonásból adódó hatályon kívül helyezéseket tartalmazza. Ezen túlmenően átmeneti rendelkezéseket is bevezet e rendelet hatálybalépését megelőzően megállapított átmeneti, temetési segély és rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra való jogosultsággal, illetve a hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyekkel összefüggésben. 1. sz. melléklet JÖVEDELEMNYILATKOZAT Jövedelem típusa A kérelmező A kér elmezőv el kö zös háztartásb an élő Összesen házastárs (élettárs) egyéb rokon nettó jövedelme (Ft/hó) Munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb munkaviszonyból származó jövedelem Társas vagy egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és önálló tevékenységből származó jövedelem Alkalmi munkavégzésből származó jövedelem Táppénz és gyermekgondozási támogatások (terhességi gyermekágyi segély, GYED, GYES, GYVT, családi pótlék, gyermektartásdíj) Nyugdíj és egyéb nyugdíjszerű ellátások (öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági, özvegyi, szülői nyugdíj; árvaellátás, baleseti hozzátartozói nyugellátások; rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, rokkantsági járadék, politikai rehabilitációs ellátások, házastársi pótlék, házastárs után járó jövedelempótlék) Önkormányzat és munkaügyi szervek által folyósított ellátások (időskorúak járadéka, rendszeres szociális segély, ápolási díj, adósságcsökkentési támogatás, munkanélküli járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, képzési támogatásként folyósított keresetpótló juttatás) Egyéb jövedelem (pl. ösztöndíj, szakképzéssel összefüggő pénzbeli juttatások, nevelőszülői díj, szociális gondozási díj, végkielégítés, életjáradékból, föld és egyéb ingatlan bérbeadásából származó jövedelem) Jövedelem összesen: Az összes jövedelmet csökkentő tényezők (gyermektartásdíj, egyéb rokontartás címén fizetett tartásdíj) ÖSSZES NETTÓ JÖVEDELEM EGY FŐRE JUTÓ JÖVEDELEM A jövedelemről – a jövedelem típusának megfelelő – igazolást vagy annak másolatát a kérelemhez mellékelni szükséges . Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a NYILATKOZAT-ban közölt adatok a valóságnak megfelelnek. Hozzájárulok a nyilatkozatban szereplő adatoknak a szociális vagy a gyermekvédelmi eljárásban történő felhasználásához, kezeléséhez. Teskánd, 20_ _, hó nap kérelmező aláírása 2. sz. melléklet Vagyonnyilatkozat Megnevezés 1. 2. 3. Ingatlantulajdon fajtája* Címe Alapterülete (m2) Tulajdoni hányada Szerzési ideje (év) Becsült forgalmi értéke (Ft) Haszonélvezeti vagy özvegyi igen nem igen nem igen nem joggal terhelt *Ingatlantulajdon fajtái: lakástulajdon, lakótelek-tulajdon, üdülőtulajdon, üdülőtelek-tulajdon, egyéb nem lakás céljára szolgáló épület-(épületrész-)tulajdon (zártkerti építmény, műhely, üzlet, műterem, rendelő, garázs stb.) termőföldtulajdon, vagy az ingatlantulajdonfajták használata. II. Járművek Megnevezés 1. 2. 3. Fajtája Típusa Rendszáma Évjárata (év) Szerzés ideje (év) Becsült forgalmi értéke (Ft) Hitellel vásárolt igen nem igen nem igen nem Lízingelt igen nem igen nem igen nem Vagyonhasznosítással kapcsolatos megjegyzések: Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a NYILATKOZAT-ban közölt adatok a valóságnak megfelelnek. Hozzájárulok, hogy a nyilatkozatban szereplő adatokat az eljáró szerv ellenőrizze, arra vonatkozóan az ingatlan, illetve a gépjármű nyilvántartásból adatokat szerezzen be, illetve azokat kezelje. Teskánd, 20_ _, _hó nap az igénylő és a vele közös háztartásban élő nagykorú személyek a l á í r á s a 3. sz. melléklet N y i l a t k o z a t méltányossági ÁPOLÁSI DÍJ megállapítására (Az ápolást végző személy tölti ki.) Alulírott (név) (születési .hely, idő) Boncodfölde, szám alatti lakos büntetőjogi felelősségem tudatában k i j e l e n t e m, hogy 1) családomban (az egy háztartásban életvitelszerűen együttlakó hozzátartozók között) rajtam kívül ápolásra, gondozásra alkalmas más személy van nincs 2) korom, egészségi állapotom és fizikumom alapján, valamint az ápolt személy gondozási és ápolási igényére tekintettel az ápolási, gondozási tevékenységet el tudom látni nem tudom ellátni 3) az általam ápolt, gondozott személlyel tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződésem van nincs. Teskánd, 200 ápoló aláírása Megjegyzés: A megfelelő választ aláhúzással kell jelölni. 4. sz. melléklet K é r e l e m ÖNKORMÁNYZATI SEGÉLY megállapítására I. SZEMÉLYI ADATOK Megnevezés kérelmező házastárs (élettárs) Neve (születési név is) Anyja neve Születési hely, év, hó, nap Családi állapota Lakóhelye Tartózkodási helye Hajléktalan esetén a folyósítás helye TAJ száma Telefonszáma (nem kötelező megadni) Bankszámlaszám (ha a folyósítást bankszámlára kéri) Folyószámla-vezető pénzintézet II. A KÉRELMEZŐVEL KÖZÖS HÁZTARTÁSBAN ÉLŐ SZEMÉLYEK ADATAI Név Születési év, hó, nap Családi kapcsolat Foglalkozás 1. 2. 3. 4. III. A JOGOSULTSÁG FELTÉTELEIRE VONATKOZÓ ADATOK N y i l a t k o z a t a segé ly ezés indokoltságáról: Az elhalt hadigondozott volt: igen nem Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezett: igen nem A kérelemhez mellékelni kell: a többletkiadások hitelt érdemlő bizonyító dokumentumait; temetési kiadások esetén: az igénylő, vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozó nevére kiállított eredeti temetési számlát, az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatát, vagy annak fénymásolatát, ha a halálesetet nem helyben anyakönyvezték. Büntetőjogi felelősségem tudatában k i j e l e n t e m, hogy a kérelemben közölt adatok a valóságnak megfelelnek. H o z z á j á r u l o k a kérelemben közölt adatoknak a szociális igazgatási eljárásban történő felhasználásához és kezeléséhez. Teskánd, 20 év hó nap kérelmező aláírása