1. § (1) Az Önkormányzat megnevezése: Boncodfölde Község Önkormányzata.

(2) Székhelye^[2]: 8992 Boncodfölde, Dózsa utca 10.

2. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, és a zászló.

(2) Az önkormányzat címere:álló, csücskös, zölddel a kékkel vágott pajzs. Kék mezőben, zöld hármas halmon ezüst fa címerkép, pajzs fej elején lebegő ezüst újhold címerkép. Zöld mezőben három ezüst pólya mesteralak.

(3) Az önkormányzat zászlaja: a címerpajzs jelenik meg egy 100 x 141 cm-es álló formátumú a címer zöldjével azonos színű selymen. A címer maga 50 x 70 cm-es, hímzett. A Boncodfölde felirat 6 cm magas, 45 cm hosszú, az alsó 6 cm-es kék selyem szegély a címerben szereplő kékkel azonos.

(4) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.boncodfolde.hu

3. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 5fő.

(2) A képviselő-testület tagjainak névsorát az SzMSz 1. melléklete tartalmazza.

4. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 10. § és 20. § (1) bekezdéseiben foglaltak szerint látja el a törvény által kötelezően előírt feladatokat.

(2) Az önkormányzat által ellátott, önként vállalt feladatokat az SzMSz 2. melléklete, az önkormányzat részvételével létrehozott társulásban ellátott feladatokat az SzMSz 3. melléklete tartalmazza.

(3) A feladatok ellátásának mértékét és módját – a lakosság igényei és az önkormányzat anyagi lehetőségeinek figyelembe vételével – a képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében határozza meg.

(4) A képviselő-testület átruházott hatásköreit az SzMSz. 4. melléklete, át nem ruházható hatásköreit az Mötv. 42. §-a tartalmazza. Az ügyrendi bizottság összetételét az 5. melléklet tartalmazza

(5) Az Önkormányzat tevékenységeinek kormányzati funkciók szerinti besorolását a 6. melléklet tartalmazza.

5. § (1) A képviselő-testület

• a) alakuló (Mötv. 43. §),
• b) rendes, és
• c) rendkívüli

ülést tart.

(2) A képviselő-testület ülését a polgármester az Mötv. 45. §-a szerint hívja össze és vezeti. Akadályoztatása, tartós távolléte esetén az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti a képviselő-testületet ülését.

(3) Akadályoztatásnak, tartós távollétnek minősül

• a) 30 napot meghaladó távollét, és
• b) az előre nem meghatározható idejű betegség.

6. § A képviselő-testület az alakuló ülését a választást követően az Mötv. 43. §-a szerint tartja meg.

7. § (1) A képviselő-testület évi 6 ülést tart. Ezen túlmenően szükség szerint ülésezik.

(2) A képviselő-testület bármelyik bizottságának vagy legalább három képviselőnek az írásos indítványára, , rendes ülést kell összehívni. Az indítványt a napirend megjelölésével, az indítványozók sajátkezű aláírásával, ill. a bizottság határozatával, az ülés tervezett időpontja előtt legalább 10 nappal kell a polgármesterhez benyújtani.

(3) Az ülés előkészítéséről a polgármester gondoskodik.

(4) Az üléseket rendszerint minden páros hónap 20. napját követő csütörtöki munkanapra kell összehívni.

(5) Az ülés helye a Rákóczi út 3.szám alatt található Kemenceház vagy a Közös Önkormányzati Hivatal tanácskozó terme. A képviselő-testület indokolt esetben más helyszínen is tarthat ülést.

(6) A polgármester a képviselő-testület rendes ülését – indokolt esetben – az előzetesen meghatározottól eltérő időpontban is összehívhatja.

8. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének napirendjére, azok tárgyalásának sorrendjére a polgármester a meghívóban tesz javaslatot.

(2) A polgármester köteles az SzMSz-ben meghatározott módon az ülés napirendjére felvenni

• a) az előterjesztéseket,
• b) az önálló indítványokat, és
• c) a tájékoztatókat.

(3) A polgármester az ülésen tájékoztatást ad az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, eseményekről, a lejárt határidejű határozatokról, a közbeszerzési és egyéb pályázatokról.

9. § (1) Halaszthatatlan döntést igénylő esetben rendkívüli ülést kell tartani.

(2) Nem minősül rendkívüli ülésnek, ha a meghívó és az írásos előterjesztés az ülést megelőző 5 nappal kézbesíthető.

(3) A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni:

• a) legalább három képviselő, vagy
• b) a képviselő-testület bizottságának

indítványára.

(4) A (3) bekezdésben foglaltakon túl a polgármester halaszthatatlan döntést igénylő esetekben a rendkívüli ülést saját hatáskörében összehívhatja.

10. § (1) A 10. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványnak tartalmaznia kell

• a) a rendkívüli ülés összehívására tett kezdeményezés indokait, illetve a képviselő-testület

11. § (1) A rendkívüli ülésre szóló meghívót és az írásos előterjesztést a képviselő-testületi ülés előtt legalább 24 órával kell a képviselők és a jegyző részére kézbesíteni.

(2) Különösen sürgős esetben – az összes képviselő egyetértésével – a rendkívüli ülés az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő módon és időben, távbeszélőn, elektronikus úton is összehívható és a határozati javaslatok az ülés előtt kioszthatók.

12. § (1) A rendkívüli képviselő-testületi ülésen csak az a napirendi pont tárgyalható, amire az indítvány vonatkozott.

(2) A rendkívüli ülésen legfeljebb három napirend tárgyalható.

(3) A napirendi pont beterjesztéséről a polgármester gondoskodik, az indítványozó, illetve képviselője a rendkívüli képviselő-testületi ülés összehívásának és az indítvány napirendre tűzésének indokait ismertetheti.

13. § (1) Előterjesztésnek minősül

• a) a rendelet-tervezet,
• b) a határozati javaslat, és
• c) a beszámoló.

(2) Az előterjesztéseket írásban kell benyújtani, de a beszámoló szóban is előterjeszthető.

(3) Az írásbeli előterjesztésnek általában tartalmaznia kell

• a) az előterjesztő megnevezését,
• b) az előterjesztés tárgyát, a képviselő-testületi ülés időpontját,
• c) a tényállást,
• d) a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját,
• e) az alternatívák indokait, a megvalósítás várható negatív és pozitív következményeit,
• f) a határozat-, és rendelet-tervezetet,
• g) szükség szerint a határozat végrehajtásáért felelős és a határidő megjelölését, és
• h) azoknak a megjelölését, akiknek a határozatot meg kell küldeni.

(4) A (3) bekezdés c) – e) pontjaiban foglaltakat az előterjesztő vagy az előadó az ülésen szóban is ismertetheti, illetve írásos előterjesztésük esetén – azokat szóban kiegészítheti.

(5) A képviselő-testület elé döntést igénylő kérdésben előterjesztés benyújtására jogosult

• c) a polgármester,
• a) a képviselő-testület tagja,
• b) bizottság,
• d) a jegyző, és
• e) a polgármester ellenjegyzésével önkormányzati intézmény vezetője.

(6) Jogszabály előírása, illetve a polgármester felkérése alapján az önkormányzat feladatkörét érintő kérdésekben nem önkormányzati szervek vezetői, képviselői is adhatnak tájékoztatást, illetve előterjeszthetnek beszámolót a képviselő-testület ülésére.

(7) Az előterjesztő az előterjesztés elkészítésére külön előadót jelölhet ki, vagy kérhet fel, aki az előterjesztés megtárgyalásán tanácskozási joggal vesz részt.

14. § (1) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testületi ülés előtt legalább 5 nappal kell kézbesíteni.

(2) A meghívóval együtt kell kézbesíteni az érintetteknek az írásos előterjesztéseket. Indokolt esetben a polgármester engedélyezheti az előterjesztés külön kézbesítését.

(3) A meghívó tartalmazza a képviselő-testületi ülés napjának, helyének, kezdési időpontjának pontos megjelölését, a napirendi pontok tárgyát, előterjesztőjének, előadójának megjelölését.

(4) A képviselő-testületi ülésre meg kell hívni

• a) a képviselő-testület tagjait,
• b) a jegyzőt,
• c) a napirendi pontok előadóit,
• d) az önkormányzati intézmények vezetőit, a feladatkörükbe tartozó, illetve feladatkörüket érintő képviselő-testületi előterjesztések tárgyalására,
• e) mindazokat, akiknek meghívását a polgármester indokoltnak tartja.

f: a társdalmi és civil szervezetek vezetőit

(5) A meghívottakat a képviselő-testület, és a bizottság ülésein – tevékenységi körükben – tanácskozási jog illeti meg.

(6) A képviselő-testület ülésének időpontjáról a község lakosságát (a nyilvánosságot) a meghívónak a községi hirdetőtáblákon történő kifüggesztésével, valamint a község honlapján kell értesíteni.

(7) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármesterek egyidejű tartós akadályoztatása esetében az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet és vezeti annak ülését.

15. § A képviselő-testület nyilvános vagy zárt ülést tart az Mötv. 46. §-a szerint.

16. § (1) A polgármester, a jegyző, a képviselő-testület bizottsága, vagy bármely képviselő javasolhatja a napirend kiegészítését (sürgősségi javaslat). A javaslatot indokolni kell.

(2) A sürgősségi javaslat kérdésében a képviselő-testület a napirend megszavazása előtt, minősített többséggel dönt.

(3) Sürgősséggel rendelet-tervezet nem tárgyalható.

(4) A sürgősségi javaslat határozat-tervezetét a képviselők részére legkésőbb az ülés megkezdéséig ki kell osztani.

(5) A sürgősségi javaslat tárgyalása előtt, bármely képviselő indítványára, a polgármester mint levezető elnök legalább 15 perces szünetet köteles elrendelni annak érdekében, hogy az előterjesztést a képviselők áttanulmányozhassák.

17. § (1) A polgármester mint levezető elnök vagy bármelyik képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását, az adott napirendi pont vitájának lezárásáig. Erről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(2) Azokat az előterjesztéseket, amelyek tárgyalását a képviselő-testület elnapolta, vagy amelyek tárgyalása határozat-képtelenség miatt maradt el, a következő ülés napirendjének elejére kell felvenni, kivéve ha az elnapolásról hozott határozatában a képviselő-testület másként döntött.

18. § (1) A munkatervben szereplő, valamint a napirendbe már felvett ügyekkel nem összefüggő képviselői önálló indítványt az ülést megelőzően 10 nappal kell a polgármesternél, írásban beterjeszteni. A sürgősséggel beterjesztett önálló indítvány esetében a 17. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) A beterjesztésnek tartalmaznia kell az önálló indítványt előterjeszteni kívánó képviselő nevét, az indítvány tárgyát, és az előterjesztő sajátkezű aláírását.

(3) A képviselő-testület ülésének napirendjére önálló napirendi pontként felvehető indítványok

• a) a rendelet-tervezetek, és
• b) határozati javaslatok

lehetnek.

19. § (1) A települési képviselő a képviselő-testület ülésén a

• a) polgármestertől (alpolgármestertől),
• b) jegyzőtől, és a
• c) bizottság elnökétől

önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet (interpelláció).

(2) Az interpellációt az ülés napját megelőzően legalább 2 nappal a polgármesternél kell írásban bejelenteni.

(3) A bejelentésnek tartalmaznia kell

• a) az interpelláló nevét, valamint
• b) az interpelláció tárgyát és tartalmát.

(4) Az interpellálót megilleti az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli kiegészítés joga is.

(5) Sürgős esetben az ülés elnökeként eljáró polgármester engedélyével az ülésen szóbeli interpelláció is előterjeszthető. Ha az elnök az engedélyt megtagadja, a képviselő kérésére az interpelláció engedélyezéséről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(6) Az interpellációra lehetőség szerint az ülésen, ha ez nem lehetséges 15 napon belül írásban kell választ adni. Ha az interpelláló képviselő írásban kapott választ, akkor a következő rendes ülésen kell nyilatkoznia a válasz elfogadásáról. Az írásbeli választ a képviselő-testület minden tagja részére meg kell küldeni.

(7) Ha az interpellációra adott szóbeli vagy írásbeli választ a képviselő nem fogadja el, a képviselő-testület a válasz elfogadásáról egyszerű szótöbbséggel dönt. Abban az esetben, ha a választ a képviselő-testület sem fogadja el, az interpellációt az illetékes állandó bizottságnak kell kiadni vizsgálatra és az interpellációt a soron következő ülésen ismételten megválaszolni.

20. § (1) A képviselő a képviselő-testületi ülésen napirend előtt, önkormányzati ügyekben kérdéssel, illetve észrevétellel fordulhat a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, és a bizottság elnökéhez. Részére a választ lehetőleg azonnal, de legkésőbb a következő ülésen meg kell adni.

(2) A képviselő az erre kijelölt napirendi pont keretében, vagy ennek hiányában az ülés végén közérdekű ügyekről tájékoztatást adhat, vagy bejelentéssel élhet.

21. § (1) Napirend előtti felszólalásra az ülés elnökeként eljáró polgármestertől írásban bármelyik képviselő, a felszólalás tárgyának megjelölésével, engedélyt kérhet.

(2) Ha az elnök az engedélyt megtagadja, a képviselő kérésére, e tárgyban a képviselő-testület felszólalás és vita nélkül határoz.

(3) A napirend előtti felszólalás legfeljebb 5 percig tarthat. A felszólaláshoz kapcsolódóan bármely képviselő egy ízben, két-két percre kaphat szót.

(4) Napirend előtti felszólalás tárgyában vitának és határozathozatalnak helye nincs.

22. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselők több mint a fele (4 fő) jelen van.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen képviselő-testületi ülést 8 napon belüli időpontra ugyanazon napirendek megtárgyalására újra össze kell hívni.

(3) Amennyiben az ülés közben válik határozatképtelenné a képviselő-testület az ülés elnökeként eljáró polgármester az ülést berekeszti, és 8 napon belüli időpontra, a nem tárgyalt napirendekkel, újból összehívja.

(6) Az ülés elnöke

• a) megnyitja az ülést, megállapítja a határozatképességet, számba veszi a távollévőket és ismerteti a bejelentett távollét okát., és lehetőséget ad a napirend előtti felszólalásra és interpellációra,
• b) előterjeszti és elfogadásra szavazásra bocsátja a napirendi javaslatot,
• c) félbeszakíthatja, bezárja az ülést, tárgyalási szünetet rendelhet el, biztosítja az ülés rendjét,
• d) általános vitavezetési feladatokként

23. § (1) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, az elnök felszólítja, hogy térjen a tárgyra.

(2) Az elnök az (1) bekezdés szerinti második felszólítás után megvonja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

24. § (1) Ha a képviselő, felszólalása során a képviselő-testület vagy bármely személy tekintélyét, személyiségi jogait megsérti, vagy a képviselő-testület tagjaira sértő kifejezést használ, továbbá az SzMSz-nek a tanácskozás rendjére és a szavazás szabályaira vonatkozó előírásait megszegi, az elnök rendre utasítja.

(2) A testületi ülésen tilos felhangosított rádiótelefonnal részt venni. E tilalom megszegőjét az elnök rendre utasítja. Ha nem képviselő a rendet sértő, akkor a második rendreutasításkor fel kell szólítani a terem elhagyására.

(3) A képviselő-testületi ülésen résztvevő állampolgárok sem a napirendekhez, sem azon kívül nem kaphatnak szót. Ezen szabály megsértése esetén az érintettet a polgármester figyelmeztetésben részesíti, ismételt esetben felszólítja a terem elhagyására. Amennyiben ez sem jár eredménnyel a 26. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

25. § Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést félbeszakíthatja. Ha az elnök nem talál meghallgatásra, elhagyja az elnöki széket, az ülés ezzel félbeszakad és elnöki összehívásra folytatódik.

26. § (1) Az elnök napirendi pontonként megnyitja az előterjesztés tárgyalását.

(2) Megadja a szót az előterjesztőnek, az előadónak, akik az előterjesztéshez szóbeli kiegészítést fűzhetnek. Az előterjesztő az előterjesztést a vita megnyitásáig módosíthatja, visszavonhatja, ill. a vita lezárásáig, átdolgozásra visszakérheti.

(3) A képviselők az előterjesztőhöz, az előadóhoz, az adott előterjesztés tárgyalására meghívott szakértőhöz kérdést intézhetnek, akik kötelesek a válaszadásra.

(4) A képviselő-testület bizottságának elnöke ismerteti a polgármester által a bizottság részére kiadott, valamint a munkatervben meghatározott előterjesztésekkel kapcsolatos bizottsági ajánlást, és a bizottság esetleges módosító javaslatát.

(5) Az előterjesztéshez módosító javaslatot bármely települési képviselő, a képviselő-testület állandó bizottsága, a polgármester, és a jegyző nyújthatnak be. A módosító javaslatot indokolni kell.

(6) Ha az előterjesztés rendelet, vagy határozat módosítására irányul, akkor a módosító javaslat nem terjedhet ki a rendelet, vagy a határozat előterjesztéssel nem érintett részeire, kivéve, ha ez a szabályszerű módosító javaslat tartalma miatt nyilvánvalóan szükséges.

(7) A módosító javaslat benyújtója módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja, ill. visszavonhatja.

(8) A kérdések, válaszok, bizottsági ajánlás, módosító javaslatok elhangzása után az ülés elnöke megnyitja a napirend vitáját.

(9) A hozzászólásra jelentkezőknek az elnök a jelentkezés sorrendjében adja meg a szót.

(10) Egy napirendhez egy képviselő legfeljebb két ízben, első ízben 5, másodízben 2 perc időtartamban szólhat hozzá.

(11) Az ülés elnöke – indokolt esetben – a képviselő további felszólalásának engedélyezését megtagadhatja. Ilyen esetben a képviselő a képviselő-testülettől kérheti a felszólalás engedélyezését. A képviselő-testület e tárgyban vita nélkül határoz.

(12) Az ülés elnöke, indokolt esetben, a hozzászólások időtartamát korlátozhatja, valamint kezdeményezheti a napirend vitájának időbeli korlátozását. Ez utóbbiról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(13) A tanácskozási joggal rendelkezők a napirendi pont vitája során legfeljebb egy alkalommal, legfeljebb 3 perc időtartamban szólalhatnak fel.

(14) Az előterjesztőt és az előadót – legfeljebb 3 perc időtartamra - megilleti a zárszó joga.

27. § (1) Az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi javaslatot érdemben nem érintő – döntést igénylő – eljárási kérdésben bármelyik képviselő 2 percre szót kérhet és javaslatot tehet. (Ügyrendi javaslat).

(2) Az ügyrendi javaslat elhangzása után ehhez felszólalásra jelentkezőknek legfeljebb 2 perces hozzászólás engedélyezhető.

(3) A képviselő-testület a javaslat felett vita nélkül határoz.

28. § (1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az elnök a vitát lezárja.

(2) Az előterjesztő, vagy bármelyik képviselő javasolhatja a vita lezárását. A képviselő-testület e kérdésben vita nélkül határoz.

29. § (1) A képviselő-testület a vita lezárása után rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.

(2) Minősített többség szükséges az Mötv. 50. §-ában, valamint az Önkormányzat rendeletében meghatározott ügyek eldöntéséhez.

30. § (1)^[3]

(2) A képviselő-testület először – benyújtásuk sorrendjében – a módosító javaslatról, majd a rendeleti vagy határozati javaslat egészéről dönt. Bármely képviselő a módosító indítványok szavazási sorrendjének megváltoztatását kezdeményezheti. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(3) A több változatban előterjesztett javaslatokról az előterjesztés sorrendjének megfelelően kell szavazni.

31. § (1) A képviselő-testület döntéseit, az SzMSz-ben és más jogszabályban meghatározott kivételekkel, nyílt szavazással hozza meg.

(2) A szavazatok összeszámlálásáról az ülés elnöke gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felöl kétség merül fel, vagy valamelyik képviselő kéri, az elnök köteles a szavazást megismételni. A napirendi pont végszavazása után a részszavazások nem ismételhetők meg.

(3) Nyílt szavazás esetén, legalább 2 képviselőnek a szavazás megkezdése előtt benyújtott javaslatára, név szerinti szavazást kell tartani. Egyéni képviselői kezdeményezés esetén a nyílt szavazásról a képviselő-testület dönt, vita nélkül.

(4) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC-sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők „igen”, „nem”, vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét – a névsorral együtt – átadja az elnöknek. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

32. § (1) A képviselő-testület döntéseit, az SzMSz-ben és más jogszabályban meghatározott kivételekkel, nyílt szavazással hozza meg.

(2) A szavazatok összeszámlálásáról az ülés elnöke gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felöl kétség merül fel, vagy valamelyik képviselő kéri, az elnök köteles a szavazást megismételni. A napirendi pont végszavazása után a részszavazások nem ismételhetők meg.

(3) Nyílt szavazás esetén, legalább 2 képviselőnek a szavazás megkezdése előtt benyújtott javaslatára, név szerinti szavazást kell tartani. Egyéni képviselői kezdeményezés esetén a nyílt szavazásról a képviselő-testület dönt, vita nélkül.

(4) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC-sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők „igen”, „nem”, vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét – a névsorral együtt – átadja az elnöknek. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

33. § (1) Titkos szavazást a polgármester, vagy bármelyik települési képviselő kezdeményezheti. Titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) Titkos szavazást kell tartani abban az esetben is, ha azt jogszabály elrendeli.

(3) A szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.

(4) A szavazás lebonyolítására a képviselő-testület a képviselők közül háromtagú – elnökből és két tagból álló – szavazatszámláló bizottságot választ.

(5) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.

(6) A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:

• a) a szavazás tárgyát, helyét, napját, kezdetének és befejezésének időpontját,
• b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
• c) a szavazás során felmerült, jogi jelentőséggel bíró körülményeket,
• d) a szavazás során tett megállapításait és a hozott határozatait, valamint
• e) a szavazás eredményét.

(7) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai aláírják.

(8) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a képviselő-testületnek – a jegyzőkönyv ismertetésével – jelentést tesz, amelynek elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.

34. § (3) Nyílt szavazás esetén, legalább 2 képviselőnek a szavazás megkezdése előtt benyújtott javaslatára, név szerinti szavazást kell tartani. Egyéni képviselői kezdeményezés esetén a nyílt szavazásról a képviselő-testület dönt, vita nélkül.

(4) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC-sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők „igen”, „nem”, vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét – a névsorral együtt – átadja az elnöknek. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(4) A szavazás lebonyolítására a képviselő-testület a képviselők közül háromtagú – elnökből és két tagból álló – szavazatszámláló bizottságot választ.

(5) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.

(6) A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:

• a) a szavazás tárgyát, helyét, napját, kezdetének és befejezésének időpontját,
• b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
• c) a szavazás során felmerült, jogi jelentőséggel bíró körülményeket,
• d) a szavazás során tett megállapításait és a hozott határozatait, valamint
• e) a szavazás eredményét.

(7) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai aláírják.

(8) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a képviselő-testületnek – a jegyzőkönyv ismertetésével – jelentést tesz, amelynek elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.

35. § (1) A képviselő-testület által hozott határozatokat, rendeleteket a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

(3) Nem kell sorszámmal ellátott, alakszerű határozatba foglalni az ügyrendi jellegű döntéseket, de a döntést és a szavazás számszerű eredményét a jegyzőkönyvben, ilyen esetben is rögzíteni kell.

(4)^[4] A határozatok esetén a sorszám /arab szám/ és az évszám /arab szám/ után zárójelben fel kell tüntetni az elfogadás időpontját (hó. /római szám/ nap. /arab szám/), valamint a határozat megjelölést az alábbi minta szerint:

(5)^[5] A rendeletek esetén a jogszabályalkotásról, és - szerkesztésről szóló mindenkori felsőbb szintű jogszabályok alapján kell eljárni. A jelenleg hatályos, a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet alapján a rendeleteket az alábbi minta szerint kell jelölni:

(6) A hatályos önkormányzati rendeleteknek a módosításokkal történő egységes szerkezetbe foglalásáról a jegyző gondoskodik.

(7) Az önkormányzati rendelet kihirdetésének időpontját a rendeletben meg kell határozni, ennek hiányában a jegyző, a rendelet megalkotásától számított 15 napon belül, az önkormányzat hirdetőtábláján történő elhelyezéssel hirdeti ki.

36. § (1) A képviselő-testület üléséről az Mötv. 52. §-ában foglalt rendelkezések szerint kell jegyzőkönyvet készíteni.

(2) A tárgyalt napirendeknél a tanácskozás lényegét kell a jegyzőkönyvbe foglalni. A képviselő-testület tagja, valamint az ülésen tanácskozási joggal résztvevő kérésére, az általa elmondottakat szó szerint kell rögzíteni a jegyzőkönyvbe.

37. § (1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal az Mötv. 54. §-a szerint közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatásról a 36. § szerinti jegyzőkönyv készül.

(3) A polgármester a lakosság, a társadalmi szervezetek tájékoztatása, meghatározott döntések előkészítésébe történő bevonása érdekében, falugyűlést, lakossági fórumot hívhat össze.

(4) A közmeghallgatás, falugyűlés, lakossági fórum idejéről, helyéről, tárgyáról a lakosságot, legalább 7 nappal korábban hirdetmények útján tájékoztatni kell. A választópolgárok számára lehetővé kell tenni, hogy kérdéseiket a közmeghallgatás előtt írásban, elektronikus úton, vagy telefonon is feltehessék.

(5) A helyi népszavazást a választópolgárok 25%-ának kezdeményezésére ki kell írni.

(6) A kezdeményezések hitelességének vizsgálatáról, az aláírások ellenőrzéséről a Helyi Választási Bizottság gondoskodik.

38. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb ellátása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselő-testület elsősorban a megyei közgyűlés és más települések önkormányzataival hoz létre társulásokat, a kötelező és önként vállalt önkormányzati feladatok ellátása érdekében.

(2) Az Önkormányzat részvételével működő társulások felsorolását a 3. melléklet tartalmazza.

39. § (1) Ha a képviselő-testület tagját önkormányzati jogkörében eljárva, vagy testületi felhatalmazás alapján, jogszerűen tett hivatalos nyilatkozata miatt joghátrány éri, érdekében az önkormányzat külön határozatban foglalt döntés szerint helytáll. A képviselő-testület e határozatát az adott esetre vonatkozó tényeket mérlegelve hozza meg.

(2) A települési képviselő – köteles

• a) kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni őket a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,
• b) lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,
• c) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,
• d) a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.

(3) A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:

• a) a képviselő köteles az ülésre pontosan megjelenni,
• b) a képviselő az ülésre köteles a részére előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni,
• c) a jelen szervezeti és működési szabályzatban meghatározott, a testületi ülésen biztosított hozzászólási jogot szabályszerűen gyakorolni.

(4)^[6] A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztó képviselőt a levezető elnök jegyzőkönyvben rögzített módon figyelmezteti.

40. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 57. §-a szerint állandó, vagy ideiglenes (ad hoc) bizottságokat hoz létre.

(2) Az ideiglenes bizottságot a képviselő-testület konkrétan meghatározott feladat ellátására hozza létre. A bizottság az adott feladat ellátását követően arról beszámol a képviselő-testületnek. A beszámoló elfogadásával az ideiglenes bizottság megszűnik.

(3) A bizottság nem képviselő-testületi tagjainak, a bizottság feladatköre szerinti jelentősebb szervezet képviselőjét, szakemberét, társadalmi szervezet küldöttjét, a szolgáltatást igénybevevők képviselőjét, a terület szakértőjét célszerű megválasztani. A bizottság nem képviselő tagja a megválasztását követően köteles esküt tenni a képviselő-testület előtt. Az eskü letételéig a bizottság tagja nem gyakorolhatja jogait. A vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően köteles megtartani a tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti titkot, valamint köteles figyelembe venni az Alaptörvényben és más jogszabályban a magántitokra és a személyi adatok védelmére vonatkozó szabályokat.

41. § (1) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre és tagjainak számát a következők szerint határozza meg:

• a) Ügyrendi Bizottság

tagjainak száma: 3 fő

(2) A bizottságok személyi összetételét az SzMSz. 5. melléklete, feladatait az 6. melléklete tartalmazza.

42. § (1) A bizottságok működésére az Mötv. 60. §-ának szabályait kell alkalmazni.

(2) A bizottság éves munkaterv alapján végzi tevékenységét. Az éves munkatervről az adott év első Képviselő-testületi ülésén, a bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet.

(3) A bizottságok munkájuk segítése érdekében folyamatosan, vagy egy meghatározott célra tanácsadókat, szakértőket kérhetnek fel. A tanácsadók munkájukat fizetés, költségtérítés nélkül végzik. A szakértők díjazását önkormányzati döntéssel biztosított keretből, vagy pályázat útján elnyert összegből lehet biztosítani.

(5) A bizottság szükség szerint ülésezik.

(6) Az állandó bizottsági üléseket eltérő időpontban, úgy kell megtartani, hogy azokon a képviselő-testület többi tagja is részt tudjon venni.

43. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(2) Az elnök köteles összehívni a bizottságot:

• a) a Képviselő-testület határozata alapján,
• b) a polgármester indítványára,
• c) a bizottsági tagok egyharmadának kezdeményezésére.

(3) A bizottság ülésére a polgármestert, az alpolgármestert, az erre igényt tartó képviselőket és a jegyzőt meg kell hívni, a bizottság szakértőit külön is meg lehet hívni.

44. § (2) A bizottsági ülésről az Mötv. 60. §-a szerint jegyzőkönyvet kell készíteni.

45. § (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.

(2) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásban foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek.

(3) Gyakorolja a munkáltatói jogokat az Mötv. 67. §-a szerint, továbbá egyetértési jogát a köztisztviselők vonatkozásában a jogszabályokban és , a közös önkormányzati hivatal létrehozására kötött megállapodásban biztosított esetekben.

(4) A polgármester az Mötv. 65. és 67. §-ában meghatározott feladatokon túli további feladatai:

• a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,
• b) meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,
• c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel.

(7) A polgármester a hozzáforduló választókat a hét minden napján munkaidőben fogadja, konzultáció előzetes egyeztetés alapján a következő időpontban lehetséges :

47. § (1) A közös önkormányzati hivatalt létrehozó települések polgármesterei az Mötv. 82-83., és 146/C. §-ai szerint jegyzőt neveznek ki.

(2) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

(3) A jegyző - Mötv. 81. § (3) bekezdésében felsoroltakon kívüli - kiemelt feladatai:

• a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
• b) tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
• c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,
• d) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését,
• e) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,
• f) a bizottság döntéseiről határozat-nyilvántartást vezet,
• g) gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.

(4) A jegyző gondoskodik a rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetéséről

(5) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén, , illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a Közös Önkormányzati Hivatal székhelye szerinti település polgármestere a Közös Önkormányzati Hivatal olyan köztisztviselőjét bízza meg, aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel.

49. § (1) Az önkormányzat vagyonára és gazdálkodására különösen az Alaptörvény, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény, az Mötv. 106-110. §-ainak, az államháztartásról szóló törvény és végrehajtási rendeleteinek rendelkezései az irányadóak.

(2) Az önkormányzati vagyonra, a vagyon hasznosítására vonatkozó szabályokat az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.

(3) A választási ciklusra a képviselő-testület gazdasági programot készít.

(4) Az önkormányzat gazdálkodásának pénzügyi kereteit és szabályait a képviselő-testület az éves költségvetési rendeletben, ill. külön rendeletben határozza meg.

(5) Az önkormányzat intézményeinek függetlenített belső ellenőrzését a Hivatal látja el.

50. § (1) Ez a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.