Boncodfölde Község Önkormányzat Képviselő-testületének10/2017.(X.2..) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról 2015. (III. 10.) önkormányzati rendelet módosításáról. /Egységes szerkezetben./
Hatályos: 2019. 09. 11- 2019. 12. 06Boncodfölde Község Önkormányzat Képviselő-testületének10/2017.(X.2..) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról 2015. (III. 10.) önkormányzati rendelet módosításáról. /Egységes szerkezetben./
2019-09-11-tól 2019-12-06-ig
Boncodfölde Község Önkormányzata önállóan, demokratikus módon, a település lakosságának, önszerveződő közösségeinek, társadalmi, gazdasági szervezeteinek hatékony együttműködésével, széleskörű nyilvánosságot biztosítva intézi a község közügyeit, gondoskodik a közszükségletek kielégítéséről, az életminőség javítására irányuló jelenlegi és jövőbeni céljainak megvalósításáról.
A képviselő-testület ezen elvekkel összhangban az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. (a továbbiakban: Mötv.) 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Mötv. 53. §-ába foglalt feladatkörében eljárva Boncodfölde Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról (a továbbiakban: SzMSz) a következő rendeletet alkotja:
I. fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. §
(1) Az Önkormányzat megnevezése: Boncodfölde Község Önkormányzata.
(2) Székhelye: Boncodfölde, Dózsa György út 10
Működési területe: Boncodfölde község közigazgatási területe.
Az önkormányzat jelképei, az önkormányzat hivatalos honlapja
2. §
(1) Az önkormányzat jelképei: a címer, és a zászló.
(2) Az önkormányzat címere:álló, csücskös, zölddel a kékkel vágott pajzs. Kék mezőben, zöld hármas halmon ezüst fa címerkép, pajzs fej elején lebegő ezüst újhold címerkép. Zöld mezőben három ezüst pólya mesteralak.
(3) Az önkormányzat zászlaja: a címerpajzs jelenik meg egy 100 x 141 cm-es álló formátumú a címer zöldjével azonos színű selymen. A címer maga 50 x 70 cm-es, hímzett. A Boncodfölde felirat 6 cm magas, 45 cm hosszú, az alsó 6 cm-es kék selyem szegély a címerben szereplő kékkel azonos.
(4) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.boncodfolde.hu
A képviselő-testület tagjai, feladat- és hatásköre
3. §
(1) A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 5fő.
(2) A képviselő-testület tagjainak névsorát az SzMSz 1. melléklete tartalmazza.
4. §
(1) A képviselő-testület az Mötv. 10. § és 20.§ (1) bekezdéseiben foglaltak szerint látja el a törvény által kötelezően előírt feladatokat.
(2) Az önkormányzat által ellátott, önként vállalt feladatokat az SzMSz 2. melléklete, az önkormányzat részvételével létrehozott társulásban ellátott feladatokat az SzMSz 3. melléklete tartalmazza.
(3) A feladatok ellátásának mértékét és módját – a lakosság igényei és az önkormányzat anyagi lehetőségeinek figyelembe vételével – a képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében határozza meg.
(4) A képviselő-testület átruházott hatásköreit az SzMSz. 4. melléklete, át nem ruházható hatásköreit az Mötv. 42. §-a tartalmazza. Az ügyrendi bizottság összetételét az 5. melléklet tartalmazza
(5) Az Önkormányzat tevékenységeinek kormányzati funkciók szerinti besorolását a 6. melléklet tartalmazza.
II. fejezet
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYAI
A képviselő-testület ülése
5. §
(1) A képviselő-testület
a) alakuló (Mötv. 43. §),
b) rendes, és
c) rendkívüli
ülést tart.
- A képviselő-testület ülését a polgármester az Mötv. 45. §-a szerint hívja össze és vezeti. Akadályoztatása, tartós távolléte esetén az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti a képviselő-testületet ülését.
- Akadályoztatásnak, tartós távollétnek minősül
a) 30 napot meghaladó távollét, és
b) az előre nem meghatározható idejű betegség.
Az alakuló ülés
6. §
A képviselő-testület az alakuló ülését a választást követően az Mötv. 43. §-a szerint tartja meg.
Rendes ülés
7. §
(1) A képviselő-testület évi 6 ülést tart. Ezen túlmenően szükség szerint ülésezik.
(2) A képviselő-testület bármelyik bizottságának vagy legalább három képviselőnek az írásos indítványára, , rendes ülést kell összehívni. Az indítványt a napirend megjelölésével, az indítványozók sajátkezű aláírásával, ill. a bizottság határozatával, az ülés tervezett időpontja előtt legalább 10 nappal kell a polgármesterhez benyújtani.
(3) Az ülés előkészítéséről a polgármester gondoskodik.
(4) Az üléseket rendszerint minden páros hónap 20. napját követő csütörtöki munkanapra kell összehívni.
(5) Az ülés helye a Rákóczi út 3.szám alatt található Kemenceház vagy a Közös Önkormányzati Hivatal tanácskozó terme. A képviselő-testület indokolt esetben más helyszínen is tarthat ülést.
(6) A polgármester a képviselő-testület rendes ülését – indokolt esetben – az előzetesen meghatározottól eltérő időpontban is összehívhatja.
8. §
(1) A képviselő-testület rendes ülésének napirendjére, azok tárgyalásának sorrendjére a polgármester a meghívóban tesz javaslatot.
(2) A polgármester köteles az SzMSz-ben meghatározott módon az ülés napirendjére felvenni
a) az előterjesztéseket,
b) az önálló indítványokat, és
c) a tájékoztatókat.
(3) A polgármester az ülésen tájékoztatást ad az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, eseményekről, a lejárt határidejű határozatokról, a közbeszerzési és egyéb pályázatokról.
Rendkívüli ülés
9. §
(1) Halaszthatatlan döntést igénylő esetben rendkívüli ülést kell tartani.
(2) Nem minősül rendkívüli ülésnek, ha a meghívó és az írásos előterjesztés az ülést megelőző 5 nappal kézbesíthető.
(3) A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni:
a) legalább három képviselő, vagy
b) a képviselő-testület bizottságának
indítványára.
(4) A (3) bekezdésben foglaltakon túl a polgármester halaszthatatlan döntést igénylő esetekben a rendkívüli ülést saját hatáskörében összehívhatja.
10. §
(1) A 10. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványnak tartalmaznia kell
a) a rendkívüli ülés összehívására tett kezdeményezés indokait, illetve a képviselő-testület
bizottságának e tárgyban hozott döntését,
b) a határozat-tervezetet,
c) az ülés napirendjére, helyére, időpontjára vonatkozó javaslatot, és
d) a 10. § (3) bek. a) pontjában meghatározott esetben a települési képviselők sajátkezű alá -
írását.
- A 10. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben a polgármester, lehetőleg az indítványban megjelölt időpontban, legkésőbb a benyújtástól számított 15 napon belüli időpontra köteles összehívni a képviselő-testület ülését.
11. §
(1) A rendkívüli ülésre szóló meghívót és az írásos előterjesztést a képviselő-testületi ülés előtt legalább 24 órával kell a képviselők és a jegyző részére kézbesíteni.
(2) Különösen sürgős esetben – az összes képviselő egyetértésével – a rendkívüli ülés az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő módon és időben, távbeszélőn, elektronikus úton is összehívható és a határozati javaslatok az ülés előtt kioszthatók.
12. §
(1) A rendkívüli képviselő-testületi ülésen csak az a napirendi pont tárgyalható, amire az indítvány vonatkozott.
(2) A rendkívüli ülésen legfeljebb három napirend tárgyalható.
(3) A napirendi pont beterjesztéséről a polgármester gondoskodik, az indítványozó, illetve képviselője a rendkívüli képviselő-testületi ülés összehívásának és az indítvány napirendre tűzésének indokait ismertetheti.
Az előterjesztések rendje, tartalmi, formai követelményei
13. §
(1) Előterjesztésnek minősül
a) a rendelet-tervezet,
b) a határozati javaslat, és
c) a beszámoló.
(2) Az előterjesztéseket írásban kell benyújtani, de a beszámoló szóban is előterjeszthető.
(3) Az írásbeli előterjesztésnek általában tartalmaznia kell
a) az előterjesztő megnevezését,
b) az előterjesztés tárgyát, a képviselő-testületi ülés időpontját,
c) a tényállást,
d) a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját,
e) az alternatívák indokait, a megvalósítás várható negatív és pozitív következményeit,
f) a határozat-, és rendelet-tervezetet,
g) szükség szerint a határozat végrehajtásáért felelős és a határidő megjelölését, és
h) azoknak a megjelölését, akiknek a határozatot meg kell küldeni.
(4) A (3) bekezdés c) – e) pontjaiban foglaltakat az előterjesztő vagy az előadó az ülésen szóban is ismertetheti, illetve írásos előterjesztésük esetén – azokat szóban kiegészítheti.
(5) A képviselő-testület elé döntést igénylő kérdésben előterjesztés benyújtására jogosult
c) a polgármester,
a) a képviselő-testület tagja,
b) bizottság,
d) a jegyző, és
e) a polgármester ellenjegyzésével önkormányzati intézmény vezetője.
(6) Jogszabály előírása, illetve a polgármester felkérése alapján az önkormányzat feladatkörét érintő kérdésekben nem önkormányzati szervek vezetői, képviselői is adhatnak tájékoztatást, illetve előterjeszthetnek beszámolót a képviselő-testület ülésére.
(7) Az előterjesztő az előterjesztés elkészítésére külön előadót jelölhet ki, vagy kérhet fel, aki az előterjesztés megtárgyalásán tanácskozási joggal vesz részt.
A képviselő-testület összehívása
14. §
(1) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testületi ülés előtt legalább 5 nappal kell kézbesíteni.
(2) A meghívóval együtt kell kézbesíteni az érintetteknek az írásos előterjesztéseket. Indokolt esetben a polgármester engedélyezheti az előterjesztés külön kézbesítését.
(3) A meghívó tartalmazza a képviselő-testületi ülés napjának, helyének, kezdési időpontjának pontos megjelölését, a napirendi pontok tárgyát, előterjesztőjének, előadójának megjelölését.
(4) A képviselő-testületi ülésre meg kell hívni
a) a képviselő-testület tagjait,
b) a jegyzőt,
c) a napirendi pontok előadóit,
d) az önkormányzati intézmények vezetőit, a feladatkörükbe tartozó, illetve feladatkörüket érintő képviselő-testületi előterjesztések tárgyalására,
e) mindazokat, akiknek meghívását a polgármester indokoltnak tartja.
f: a társdalmi és civil szervezetek vezetőit
(5) A meghívottakat a képviselő-testület, és a bizottság ülésein – tevékenységi körükben – tanácskozási jog illeti meg.
(6) A képviselő-testület ülésének időpontjáról a község lakosságát (a nyilvánosságot) a meghívónak a községi hirdetőtáblákon történő kifüggesztésével, valamint a község honlapján kell értesíteni.
(7) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármesterek egyidejű tartós akadályoztatása esetében az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet és vezeti annak ülését.
Az ülések nyilvánossága
15. §
A képviselő-testület nyilvános vagy zárt ülést tart az Mötv. 46. §-a szerint.
Sürgősségi javaslat
16. §
(1) A polgármester, a jegyző, a képviselő-testület bizottsága, vagy bármely képviselő javasolhatja a napirend kiegészítését (sürgősségi javaslat). A javaslatot indokolni kell.
(2) A sürgősségi javaslat kérdésében a képviselő-testület a napirend megszavazása előtt, minősített többséggel dönt.
(3) Sürgősséggel rendelet-tervezet nem tárgyalható.
(4) A sürgősségi javaslat határozat-tervezetét a képviselők részére legkésőbb az ülés megkezdéséig ki kell osztani.
(5) A sürgősségi javaslat tárgyalása előtt, bármely képviselő indítványára, a polgármester mint levezető elnök legalább 15 perces szünetet köteles elrendelni annak érdekében, hogy az előterjesztést a képviselők áttanulmányozhassák.
Napirendi pont tárgyalásának elnapolása
17. §
(1) A polgármester mint levezető elnök vagy bármelyik képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását, az adott napirendi pont vitájának lezárásáig. Erről a képviselő-testület vita nélkül dönt.
(2) Azokat az előterjesztéseket, amelyek tárgyalását a képviselő-testület elnapolta, vagy amelyek tárgyalása határozat-képtelenség miatt maradt el, a következő ülés napirendjének elejére kell felvenni, kivéve ha az elnapolásról hozott határozatában a képviselő-testület másként döntött.
Képviselői önálló indítványok
18. §
(1) A munkatervben szereplő, valamint a napirendbe már felvett ügyekkel nem összefüggő képviselői önálló indítványt az ülést megelőzően 10 nappal kell a polgármesternél, írásban beterjeszteni. A sürgősséggel beterjesztett önálló indítvány esetében a 17. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(2) A beterjesztésnek tartalmaznia kell az önálló indítványt előterjeszteni kívánó képviselő nevét, az indítvány tárgyát, és az előterjesztő sajátkezű aláírását.
(3) A képviselő-testület ülésének napirendjére önálló napirendi pontként felvehető indítványok
a) a rendelet-tervezetek, és
b) határozati javaslatok
lehetnek.
Interpelláció
19. §
(1) A települési képviselő a képviselő-testület ülésén a
a) polgármestertől (alpolgármestertől),
b) jegyzőtől, és a
c) bizottság elnökétől
önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet (interpelláció).
(2) Az interpellációt az ülés napját megelőzően legalább 2 nappal a polgármesternél kell írásban bejelenteni.
(3) A bejelentésnek tartalmaznia kell
a) az interpelláló nevét, valamint
b) az interpelláció tárgyát és tartalmát.
(4) Az interpellálót megilleti az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli kiegészítés joga is.
(5) Sürgős esetben az ülés elnökeként eljáró polgármester engedélyével az ülésen szóbeli interpelláció is előterjeszthető. Ha az elnök az engedélyt megtagadja, a képviselő kérésére az interpelláció engedélyezéséről a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(6) Az interpellációra lehetőség szerint az ülésen, ha ez nem lehetséges 15 napon belül írásban kell választ adni. Ha az interpelláló képviselő írásban kapott választ, akkor a következő rendes ülésen kell nyilatkoznia a válasz elfogadásáról. Az írásbeli választ a képviselő-testület minden tagja részére meg kell küldeni.
(7) Ha az interpellációra adott szóbeli vagy írásbeli választ a képviselő nem fogadja el, a képviselő-testület a válasz elfogadásáról egyszerű szótöbbséggel dönt. Abban az esetben, ha a választ a képviselő-testület sem fogadja el, az interpellációt az illetékes állandó bizottságnak kell kiadni vizsgálatra és az interpellációt a soron következő ülésen ismételten megválaszolni.
Kérdések, észrevételek, tájékoztatók, bejelentések, napirend előtti felszólalás
20. §
- A képviselő a képviselő-testületi ülésen napirend előtt, önkormányzati ügyekben kérdéssel, illetve észrevétellel fordulhat a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, és a bizottság elnökéhez. Részére a választ lehetőleg azonnal, de legkésőbb a következő ülésen meg kell adni.
(2) A képviselő az erre kijelölt napirendi pont keretében, vagy ennek hiányában az ülés végén közérdekű ügyekről tájékoztatást adhat, vagy bejelentéssel élhet.
21. §
(1) Napirend előtti felszólalásra az ülés elnökeként eljáró polgármestertől írásban bármelyik képviselő, a felszólalás tárgyának megjelölésével, engedélyt kérhet.
(2) Ha az elnök az engedélyt megtagadja, a képviselő kérésére, e tárgyban a képviselő-testület felszólalás és vita nélkül határoz.
(3) A napirend előtti felszólalás legfeljebb 5 percig tarthat. A felszólaláshoz kapcsolódóan bármely képviselő egy ízben, két-két percre kaphat szót.
(4) Napirend előtti felszólalás tárgyában vitának és határozathozatalnak helye nincs.
A képviselő-testület tanácskozási rendje
22. §
(1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselők több mint a fele (4 fő) jelen van.
(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen képviselő-testületi ülést 8 napon belüli időpontra ugyanazon napirendek megtárgyalására újra össze kell hívni.
(3) Amennyiben az ülés közben válik határozatképtelenné a képviselő-testület az ülés elnökeként eljáró polgármester az ülést berekeszti, és 8 napon belüli időpontra, a nem tárgyalt napirendekkel, újból összehívja.
(6) Az ülés elnöke
a) megnyitja az ülést, megállapítja a határozatképességet, számba veszi a távollévőket és ismerteti a bejelentett távollét okát., és lehetőséget ad a napirend előtti felszólalásra és interpellációra,
b) előterjeszti és elfogadásra szavazásra bocsátja a napirendi javaslatot,
c) félbeszakíthatja, bezárja az ülést, tárgyalási szünetet rendelhet el, biztosítja az ülés rendjét,
d) általános vitavezetési feladatokként
- napirendi pontonként megnyitja és berekeszti a vitát,
- megadja, vagy megtagadja a szót,
- megvonja a szót, vagy felszólít a tárgyra térésre,
- elrendeli a szavazást,
- megállapítja a szavazás eredményét, és
- kimondja a határozatot.
A tárgyra térésre felhívás, és a szó megvonása
23. §
(1) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, az elnök felszólítja, hogy térjen a tárgyra.
(2) Az elnök az (1) bekezdés szerinti második felszólítás után megvonja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.
Rendfenntartás
24. §
(1) Ha a képviselő, felszólalása során a képviselő-testület vagy bármely személy tekintélyét, személyiségi jogait megsérti, vagy a képviselő-testület tagjaira sértő kifejezést használ, továbbá az SzMSz-nek a tanácskozás rendjére és a szavazás szabályaira vonatkozó előírásait megszegi, az elnök rendre utasítja.
(2) A testületi ülésen tilos felhangosított rádiótelefonnal részt venni. E tilalom megszegőjét az elnök rendre utasítja. Ha nem képviselő a rendet sértő, akkor a második rendreutasításkor fel kell szólítani a terem elhagyására.
(3) A képviselő-testületi ülésen résztvevő állampolgárok sem a napirendekhez, sem azon kívül nem kaphatnak szót. Ezen szabály megsértése esetén az érintettet a polgármester figyelmeztetésben részesíti, ismételt esetben felszólítja a terem elhagyására. Amennyiben ez sem jár eredménnyel a 26. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az ülés félbeszakítása
25. §
Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést félbeszakíthatja. Ha az elnök nem talál meghallgatásra, elhagyja az elnöki széket, az ülés ezzel félbeszakad és elnöki összehívásra folytatódik.
Az előterjesztés tárgyalásának részletes vitavezetési szabályai
26. §
(1) Az elnök napirendi pontonként megnyitja az előterjesztés tárgyalását.
(2) Megadja a szót az előterjesztőnek, az előadónak, akik az előterjesztéshez szóbeli kiegészítést fűzhetnek. Az előterjesztő az előterjesztést a vita megnyitásáig módosíthatja, visszavonhatja, ill. a vita lezárásáig, átdolgozásra visszakérheti.
(3) A képviselők az előterjesztőhöz, az előadóhoz, az adott előterjesztés tárgyalására meghívott szakértőhöz kérdést intézhetnek, akik kötelesek a válaszadásra.
(4) A képviselő-testület bizottságának elnöke ismerteti a polgármester által a bizottság részére kiadott, valamint a munkatervben meghatározott előterjesztésekkel kapcsolatos bizottsági ajánlást, és a bizottság esetleges módosító javaslatát.
(5) Az előterjesztéshez módosító javaslatot bármely települési képviselő, a képviselő-testület állandó bizottsága, a polgármester, és a jegyző nyújthatnak be. A módosító javaslatot indokolni kell.
(6) Ha az előterjesztés rendelet, vagy határozat módosítására irányul, akkor a módosító javaslat nem terjedhet ki a rendelet, vagy a határozat előterjesztéssel nem érintett részeire, kivéve, ha ez a szabályszerű módosító javaslat tartalma miatt nyilvánvalóan szükséges.
(7) A módosító javaslat benyújtója módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja, ill. visszavonhatja.
(8) A kérdések, válaszok, bizottsági ajánlás, módosító javaslatok elhangzása után az ülés elnöke megnyitja a napirend vitáját.
(9)A hozzászólásra jelentkezőknek az elnök a jelentkezés sorrendjében adja meg a szót.
(10) Egy napirendhez egy képviselő legfeljebb két ízben, első ízben 5, másodízben 2 perc időtartamban szólhat hozzá.
(11) Az ülés elnöke – indokolt esetben – a képviselő további felszólalásának engedélyezését megtagadhatja. Ilyen esetben a képviselő a képviselő-testülettől kérheti a felszólalás engedélyezését. A képviselő-testület e tárgyban vita nélkül határoz.
(12) Az ülés elnöke, indokolt esetben, a hozzászólások időtartamát korlátozhatja, valamint kezdeményezheti a napirend vitájának időbeli korlátozását. Ez utóbbiról a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(13) A tanácskozási joggal rendelkezők a napirendi pont vitája során legfeljebb egy alkalommal, legfeljebb 3 perc időtartamban szólalhatnak fel.
(14) Az előterjesztőt és az előadót – legfeljebb 3 perc időtartamra - megilleti a zárszó joga.
Felszólalás ügyrendi kérdésben
27. §
(1) Az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi javaslatot érdemben nem érintő – döntést igénylő – eljárási kérdésben bármelyik képviselő 2 percre szót kérhet és javaslatot tehet. (Ügyrendi javaslat).
(2) Az ügyrendi javaslat elhangzása után ehhez felszólalásra jelentkezőknek legfeljebb 2 perces hozzászólás engedélyezhető.
(3) A képviselő-testület a javaslat felett vita nélkül határoz.
A vita lezárása
28. §
(1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az elnök a vitát lezárja.
(2) Az előterjesztő, vagy bármelyik képviselő javasolhatja a vita lezárását. A képviselő-testület e kérdésben vita nélkül határoz.
A döntéshozatal szabályai
29. §
(1) A képviselő-testület a vita lezárása után rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.
- Minősített többség szükséges az Mötv. 50. §-ában, valamint az Önkormányzat rendeletében meghatározott ügyek eldöntéséhez.
30. §
(1)
(2) A képviselő-testület először – benyújtásuk sorrendjében – a módosító javaslatról, majd a rendeleti vagy határozati javaslat egészéről dönt. Bármely képviselő a módosító indítványok szavazási sorrendjének megváltoztatását kezdeményezheti. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
- A több változatban előterjesztett javaslatokról az előterjesztés sorrendjének megfelelően kell szavazni.
31. §
(1) A képviselő-testület döntéseit, az SzMSz-ben és más jogszabályban meghatározott kivételekkel, nyílt szavazással hozza meg.
(2) A szavazatok összeszámlálásáról az ülés elnöke gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felöl kétség merül fel, vagy valamelyik képviselő kéri, az elnök köteles a szavazást megismételni. A napirendi pont végszavazása után a részszavazások nem ismételhetők meg.
(3) Nyílt szavazás esetén, legalább 2 képviselőnek a szavazás megkezdése előtt benyújtott javaslatára, név szerinti szavazást kell tartani. Egyéni képviselői kezdeményezés esetén a nyílt szavazásról a képviselő-testület dönt, vita nélkül.
(4) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC-sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők „igen”, „nem”, vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét – a névsorral együtt – átadja az elnöknek. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
32. §
(1) A képviselő-testület döntéseit, az SzMSz-ben és más jogszabályban meghatározott kivételekkel, nyílt szavazással hozza meg.
(2) A szavazatok összeszámlálásáról az ülés elnöke gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felöl kétség merül fel, vagy valamelyik képviselő kéri, az elnök köteles a szavazást megismételni. A napirendi pont végszavazása után a részszavazások nem ismételhetők meg.
(3) Nyílt szavazás esetén, legalább 2 képviselőnek a szavazás megkezdése előtt benyújtott javaslatára, név szerinti szavazást kell tartani. Egyéni képviselői kezdeményezés esetén a nyílt szavazásról a képviselő-testület dönt, vita nélkül.
(4) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC-sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők „igen”, „nem”, vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét – a névsorral együtt – átadja az elnöknek. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
33. §
(1) Titkos szavazást a polgármester, vagy bármelyik települési képviselő kezdeményezheti. Titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(2) Titkos szavazást kell tartani abban az esetben is, ha azt jogszabály elrendeli.
(3) A szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.
(4) A szavazás lebonyolítására a képviselő-testület a képviselők közül háromtagú – elnökből és két tagból álló – szavazatszámláló bizottságot választ.
(5) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.
(6) A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:
a) a szavazás tárgyát, helyét, napját, kezdetének és befejezésének időpontját,
b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
c) a szavazás során felmerült, jogi jelentőséggel bíró körülményeket,
d) a szavazás során tett megállapításait és a hozott határozatait, valamint
e) a szavazás eredményét.
(7) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai aláírják.
(8) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a képviselő-testületnek – a jegyzőkönyv ismertetésével – jelentést tesz, amelynek elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.
34. §
(3) Nyílt szavazás esetén, legalább 2 képviselőnek a szavazás megkezdése előtt benyújtott javaslatára, név szerinti szavazást kell tartani. Egyéni képviselői kezdeményezés esetén a nyílt szavazásról a képviselő-testület dönt, vita nélkül.
(4) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC-sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők „igen”, „nem”, vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét – a névsorral együtt – átadja az elnöknek. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(4) A szavazás lebonyolítására a képviselő-testület a képviselők közül háromtagú – elnökből és két tagból álló – szavazatszámláló bizottságot választ.
(5) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.
(6) A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:
a) a szavazás tárgyát, helyét, napját, kezdetének és befejezésének időpontját,
b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
c) a szavazás során felmerült, jogi jelentőséggel bíró körülményeket,
d) a szavazás során tett megállapításait és a hozott határozatait, valamint
e) a szavazás eredményét.
(7) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai aláírják.
(8) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a képviselő-testületnek – a jegyzőkönyv ismertetésével – jelentést tesz, amelynek elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.
A képviselő-testület döntéseinek jelölése
35. §
(1) A képviselő-testület által hozott határozatokat, rendeleteket a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.
(3) Nem kell sorszámmal ellátott, alakszerű határozatba foglalni az ügyrendi jellegű döntéseket, de a döntést és a szavazás számszerű eredményét a jegyzőkönyvben, ilyen esetben is rögzíteni kell.
(4) A határozatok esetén a sorszám /arab szám/ és az évszám /arab szám/ után zárójelben fel kell tüntetni az elfogadás időpontját (hó. /római szám/ nap. /arab szám/), valamint a határozat megjelölést az alábbi minta szerint:
„Boncodfölde Község Önkormányzat Képviselő-testületének sorszám/év. (hó. nap.) számú határozata”
(5) A rendeletek esetén a jogszabályalkotásról, és - szerkesztésről szóló mindenkori felsőbb szintű jogszabályok alapján kell eljárni. A jelenleg hatályos, a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet alapján a rendeleteket az alábbi minta szerint kell jelölni:
„Boncodfölde Község Önkormányzat Képviselő-testületének sorszám(arab szám) / év(arab szám). (hó(római szám). nap(arab szám).) önkormányzati rendelete cím (-ról, -ről toldattal)”
(6) A hatályos önkormányzati rendeleteknek a módosításokkal történő egységes szerkezetbe foglalásáról a jegyző gondoskodik.
(7) Az önkormányzati rendelet kihirdetésének időpontját a rendeletben meg kell határozni, ennek hiányában a jegyző, a rendelet megalkotásától számított 15 napon belül, az önkormányzat hirdetőtábláján történő elhelyezéssel hirdeti ki.
A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve
36. §
(1) A képviselő-testület üléséről az Mötv. 52. §-ában foglalt rendelkezések szerint kell jegyzőkönyvet készíteni.
(2) A tárgyalt napirendeknél a tanácskozás lényegét kell a jegyzőkönyvbe foglalni. A képviselő-testület tagja, valamint az ülésen tanácskozási joggal résztvevő kérésére, az általa elmondottakat szó szerint kell rögzíteni a jegyzőkönyvbe.
III. fejezet
A lakossági fórumok rendje
37. §
(1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal az Mötv. 54. §-a szerint közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatásról a 36. § szerinti jegyzőkönyv készül.
(3) A polgármester a lakosság, a társadalmi szervezetek tájékoztatása, meghatározott döntések előkészítésébe történő bevonása érdekében, falugyűlést, lakossági fórumot hívhat össze.
(4) A közmeghallgatás, falugyűlés, lakossági fórum idejéről, helyéről, tárgyáról a lakosságot, legalább 7 nappal korábban hirdetmények útján tájékoztatni kell. A választópolgárok számára lehetővé kell tenni, hogy kérdéseiket a közmeghallgatás előtt írásban, elektronikus úton, vagy telefonon is feltehessék.
- A helyi népszavazást a választópolgárok 25%-ának kezdeményezésére ki kell írni.
(6) A kezdeményezések hitelességének vizsgálatáról, az aláírások ellenőrzéséről a Helyi Választási Bizottság gondoskodik.
IV. fejezet
A társulás
38. §
(1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb ellátása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselő-testület elsősorban a megyei közgyűlés és más települések önkormányzataival hoz létre társulásokat, a kötelező és önként vállalt önkormányzati feladatok ellátása érdekében.
(2) Az Önkormányzat részvételével működő társulások felsorolását a 3. melléklet tartalmazza.
V. fejezet
A Képviselő-testület tagjainak jogállása és felelőssége
39. §
(1) Ha a képviselő-testület tagját önkormányzati jogkörében eljárva, vagy testületi felhatalmazás alapján, jogszerűen tett hivatalos nyilatkozata miatt joghátrány éri, érdekében az önkormányzat külön határozatban foglalt döntés szerint helytáll. A képviselő-testület e határozatát az adott esetre vonatkozó tényeket mérlegelve hozza meg.
(2) A települési képviselő – köteles
a) kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni őket a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,
b) lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,
c) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,
d) a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.
(3) A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:
a) a képviselő köteles az ülésre pontosan megjelenni,
b) a képviselő az ülésre köteles a részére előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni,
c) a jelen szervezeti és működési szabályzatban meghatározott, a testületi ülésen biztosított hozzászólási jogot szabályszerűen gyakorolni.
(4) A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztó képviselőt a levezető elnök jegyzőkönyvben rögzített módon figyelmezteti.
VI. fejezet
A Képviselő-testület SZERVEI
A képviselő-testület bizottságai
40. §
(1) A képviselő-testület az Mötv. 57. §-a szerint állandó, vagy ideiglenes (ad hoc) bizottságokat hoz létre.
(2) Az ideiglenes bizottságot a képviselő-testület konkrétan meghatározott feladat ellátására hozza létre. A bizottság az adott feladat ellátását követően arról beszámol a képviselő-testületnek. A beszámoló elfogadásával az ideiglenes bizottság megszűnik.
(3) A bizottság nem képviselő-testületi tagjainak, a bizottság feladatköre szerinti jelentősebb szervezet képviselőjét, szakemberét, társadalmi szervezet küldöttjét, a szolgáltatást igénybevevők képviselőjét, a terület szakértőjét célszerű megválasztani. A bizottság nem képviselő tagja a megválasztását követően köteles esküt tenni a képviselő-testület előtt. Az eskü letételéig a bizottság tagja nem gyakorolhatja jogait. A vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően köteles megtartani a tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti titkot, valamint köteles figyelembe venni az Alaptörvényben és más jogszabályban a magántitokra és a személyi adatok védelmére vonatkozó szabályokat.
41. §
(1) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre és tagjainak számát a következők szerint határozza meg:
a) Ügyrendi Bizottság
tagjainak száma: 3 fő
(2) A bizottságok személyi összetételét az SzMSz. 5. melléklete, feladatait az 6. melléklete tartalmazza.
A bizottság működése
42. §
(1) A bizottságok működésére az Mötv. 60. §-ának szabályait kell alkalmazni.
(2) A bizottság éves munkaterv alapján végzi tevékenységét. Az éves munkatervről az adott év első Képviselő-testületi ülésén, a bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet.
(3) A bizottságok munkájuk segítése érdekében folyamatosan, vagy egy meghatározott célra tanácsadókat, szakértőket kérhetnek fel. A tanácsadók munkájukat fizetés, költségtérítés nélkül végzik. A szakértők díjazását önkormányzati döntéssel biztosított keretből, vagy pályázat útján elnyert összegből lehet biztosítani.
(5) A bizottság szükség szerint ülésezik.
(6) Az állandó bizottsági üléseket eltérő időpontban, úgy kell megtartani, hogy azokon a képviselő-testület többi tagja is részt tudjon venni.
43. §
(1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
(2) Az elnök köteles összehívni a bizottságot:
a) a Képviselő-testület határozata alapján,
b) a polgármester indítványára,
c) a bizottsági tagok egyharmadának kezdeményezésére.
(3) A bizottság ülésére a polgármestert, az alpolgármestert, az erre igényt tartó képviselőket és a jegyzőt meg kell hívni, a bizottság szakértőit külön is meg lehet hívni.
44. §
(2) A bizottsági ülésről az Mötv. 60. §-a szerint jegyzőkönyvet kell készíteni.
A polgármester
45. §
(1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.
(2) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásban foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek.
(3) Gyakorolja a munkáltatói jogokat az Mötv. 67. §-a szerint, továbbá egyetértési jogát a köztisztviselők vonatkozásában a jogszabályokban és , a közös önkormányzati hivatal létrehozására kötött megállapodásban biztosított esetekben.
(4) A polgármester az Mötv. 65. és 67. §-ában meghatározott feladatokon túli további feladatai:
a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,
b) meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,
c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel.
(7) A polgármester a hozzáforduló választókat a hét minden napján munkaidőben fogadja, konzultáció előzetes egyeztetés alapján a következő időpontban lehetséges :
minden héten, csütörtökön14-16 óra
(8) A polgármester dönthet - a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett - a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:
a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár,
b) az önkormányzat költségvetési rendelete alapján meghatározott eredeti előirányzati főösszeg 5 %-át elérő kiadás megtakarítást, vagy bevételszerzést eredményező új kötelezettségvállalás esetén,
c) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni.
A jegyző
47. §
(1) A közös önkormányzati hivatalt létrehozó települések polgármesterei az Mötv. 82-83., és 146/C. §-ai szerint jegyzőt neveznek ki.
(2) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.
(3) A jegyző - Mötv. 81. § (3) bekezdésében felsoroltakon kívüli - kiemelt feladatai:
a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
b) tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,
d) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését,
e) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,
f) a bizottság döntéseiről határozat-nyilvántartást vezet,
g) gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.
(4) A jegyző gondoskodik a rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetéséről
(5) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén, , illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a Közös Önkormányzati Hivatal székhelye szerinti település polgármestere a Közös Önkormányzati Hivatal olyan köztisztviselőjét bízza meg, aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel.
VII. fejezet
A Képviselő-testület Hivatala
48. §.
(1) Boncodfölde,Becsvölgye,Kustánszeg, Salomvár,Teskánd községek képviselő-testületei az Mötv. 84-86. §-ai alapján, 2015. január 1-i hatállyal közös önkormányzati hivatalt hoztak létre Teskándi Közös Önkormányzati Hivatal megnevezéssel (a továbbiakban: Hivatal), Teskándi székhellyel (8991 Teskánd, Rákóczi út 3. )
(2) A Közös Önkormányzati Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése határozza meg.
(3) A Hivatal további feladatát és hatásköreit, működésének részletes szabályait a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. A jegyző által, a vonatkozó jogszabályok – különösen az Mötv. 67. § d) pontjának és a 85. § (6), (9) bekezdéseinek figyelembe vételével – és a Hivatal létrehozására és fenntartására kötött megállapodás alapján megalkotott Szervezeti és Működési Szabályzatot a tagönkormányzatok képviselő-testületei határozattal hagyják jóvá.
VIII. fejezet
Az Önkormányzat vagyona, gazdálkodása
49. §
(1) Az önkormányzat vagyonára és gazdálkodására különösen az Alaptörvény, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény, az Mötv. 106-110. §-ainak, az államháztartásról szóló törvény és végrehajtási rendeleteinek rendelkezései az irányadóak.
- Az önkormányzati vagyonra, a vagyon hasznosítására vonatkozó szabályokat az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.
- A választási ciklusra a képviselő-testület gazdasági programot készít.
(4) Az önkormányzat gazdálkodásának pénzügyi kereteit és szabályait a képviselő-testület az éves költségvetési rendeletben, ill. külön rendeletben határozza meg.
(5) Az önkormányzat intézményeinek függetlenített belső ellenőrzését a Hivatal látja el.
IX. fejezet
Záró rendELkezések
50. §
(1) Ez a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.
Fehér Károly polgármester | Fazekas István jegyző |
Kihirdetve: 2017. október 2.
Fazekas István jegyző |
- melléklet
A képviselő-testület tagjainak névsora:
Fehér Károly polgármester
Sipos Ernő alpolgármester
Büki Tibor képviselő
Balázsi-Könye Éva képviselő
- melléklet
Az önkormányzat által ellátott, önként vállalt feladatok:
- településfejlesztés, településrendezés, az épített és természeti környezet védelme,
- vízrendezés, vízelvezetés, csatornázás, szennyvízkezelés,
- köztisztaság, településtisztaság,
- sport támogatása,
- helyi közbiztonság feltételeinek megteremtésének támogatása,
- közreműködés a helyi energiaellátásban,
- közösségi tér biztosítása,
- kulturális és közművelődési tevékenység támogatása,
- civil szervezetek közérdekű tevékenységének támogatása,
- helyi rendezvények (különösen: Nyugdíjas találkozó,Falunap, Szüret-Borünnep)
szervezése,
Társulás útján ellátott feladatok:
1. Óvodai ellátás
3. Szociális,- gyermekvédelmi alapellátás
4. Hulladékgazdálkodás
5. Vízgazdálkodási feladatok
- melléklet
A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök:
a) közterület-foglalási díj
b) a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv-ben meghatározott közútkezelői feladatok és hatáskörök
c) közút nem közlekedési célú igénybevételéhez tulajdonosi hozzájárulás
d) egyéb önkormányzati rendeletben a polgármesterre átruházott hatáskörök
5. melléklet
Az önkormányzat bizottságainak személyi összetétele:
Ügyrendi Bizottság:
Sipos Ernő
Balázsi-Könye Éva
Büki Tibor
Hatályon kívül helyezte a 7/2019.(IX.10.) önkormányzati rendelet 1.§-a.
Módosította a 7/2018. (IX.26.) önkormányzati rendelet, hatályos 2018. szeptember 27-től.