1. § (1) Az Önkormányzat elnevezése: Böde Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) székhelye: 8991 Böde, Hunyadi u. 1/A.

(2) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet elnevezése: Böde Község Önkormányzati Képviselőtestülete (a továbbiakban: Képviselőtestület)

(3) Illetékességi területe: Böde község közigazgatási területe

(4) A Képviselő-testület bizottságának elnevezése: Vagyonkezelő és Ügyrendi Bizottság Böde (a továbbiakban: Ügyrendi Bizottság). Székhelye: Böde, Hunyadi u. 1/A.

(5)^[2] A Képviselőtestület hivatalának elnevezése: Teskándi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal), székhelye: 8991 Teskánd, Rákóczi Ferenc utca 3.

(6) Az önkormányzat jelképe a pecsét.

(7) A Képviselő-testület, a polgármester, a jegyző, a Hivatal hivatalos, kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig

• a) A képviselő-testület pecsétjén a „Böde Község Önkormányzati Képviselőtestülete”
• b) A polgármester pecsétjén a „Böde Község Polgármestere”
• c) A jegyző pecsétjén a „Teskándi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője”
• d) A Hivatal pecsétjén a „Teskándi Közös Önkormányzati Hivatal Teskánd”

^[3][4] felirat olvasható.

(8) Az Önkormányzat hivatalos honalapjának (a továbbiakban: önkormányzati honlap) címe: www.bodefalu.hu

2. § (1) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben meghatározott kötelezően ellátandó feladatok ellátásán túl – saját felelősségére, a jogszabályokban előírt feltételek szerint – vállalkozási tevékenységet is folytathat.

(2) Az Önkormányzat önként vállalt feladatai körében gondoskodik:

• a) A falugondnoki szolgálat működtetéséről
• b) a lakosság önszerveződő közösségei tevékenységének támogatásáról,
• c) egyesületek és civil szervezetek támogatásáról,
• d) a község életében kiemelt jelentőséggel bíró rendezvények támogatásáról,
• e) a társulások létrejöttének ösztönzéséről, a kistérségi társulás támogatásáról,
• f) a kötelező körbe nem tartozó község infrastrukturális ellátáshoz szükséges beruházásokról és felújításokról,
• g) a sportegyesületek, a sportolás, illetve az egészséges életmódra való törekvés támogatásáról,

3. § (1) A képviselő-testület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy

• a) településfejlesztéssel,
• b) település-üzemeltetéssel, vagy
• c) a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével

áll szoros kapcsolatban.

(2) Ezen ügyekben – a polgármester indítványára – a képviselő-testület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést.

(3) Az önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha

• a) ellátása nem sérti más települések érdekeit,
• b) ellátásához a szükséges anyagi, személyi és dologi feltételek fennállnak.

(4) A feladatok önkéntes vállalása, vagy megszüntetése előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni.

(5) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításához szükséges költségvetési forrásokat.

(6) Az önként vállalt – többlet - feladatok tekintetében az éves költségvetésben – a fedezet biztosításával egyidejűleg – kell állást foglalni.

4. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó, települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatás ellátására irányuló feladatkörét, valamint - a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából - gazdálkodó szervezet alapítására és vezetőjének kinevezésére irányuló hatáskörét, - az Mötv 87. §-ában foglalt felhatalmazás alapján – a Nyugat-Balaton és Zala folyó medence nagytérségi települési szilárd hulladékai kezelésének korszerű megoldására létrehozott Önkormányzati Társulásra – a továbbiakban Társulás - ruházza át. Az önkormányzati közfeladat átruházása, a települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatás ellátására irányuló, már meglévő helyi közszolgáltatói szerződéseket, azok hatálya alatt nem érinti.

(2) A Társulás, a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából kizárólag egyszemélyes gazdasági társaságot alapíthat.

(3) A Társulás által a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából alapítandó egyszemélyes gazdasági társaság, további gazdálkodó szervezetet nem alapíthat és gazdálkodó szervezetben részesedést, nem szerezhet.

(4) A Társulás kizárólagos tulajdonában álló, egyszemélyes gazdasági társaság alapítására és működésére, a gazdasági társaságokra vonatkozó általános szabályok mellett, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 95-95/A. §-ai az irányadók.

5. § (1) A képviselőtestület a Zalaegerszeg és környéke csatornahálózat és szennyvíztisztító-telep fejlesztésére létrehozott Önkormányzati Társulás (a továbbiakban: Önkormányzati Társulás) célját képező projekt keretében, kizárólag a Kohéziós Alap támogatással létrejövő vagyon- és eszközrendszerrel kapcsolatosan, a projekt által érintett működési (szolgáltatási) területen az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó csatornázás helyi megoldása, valamint a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. Tv. 4. § (1) a), b) pontjában, illetve (2) bekezdés b), c) pontjában meghatározott önkormányzati közszolgáltatási feladatokat az Önkormányzati Társulásra ruházza át

6. § (1) A képviselőtestületnek a polgármesterre átruházott hatásköreit az 1. melléklet tartalmazza.

(2) A Képviselőtestület a szerveire átruházott hatáskört visszavonja, amennyiben az adott hatáskör gyakorlása más szerv eljárása esetén hatékonyabb.

(3) Az átruházott hatáskör gyakorlója az általa hozott döntésekről beszámol a döntés meghozatalát követő legközelebbi testületi ülésen.

7. § (1) A képviselőtestület kizárólagos és át nem ruházható hatáskörébe tartozik az Ötv. 10. §. (1) bekezdésében foglaltakon túl

• a) A települési önkormányzat kötelező feladatain túli közfeladat önkéntes felvállalása, erről történő lemondás.
• b) Hitelfelvétel értékhatárra tekintet nélkül.

(2) A képviselő-testület a 7. §. (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt ügyekben minősített többséggel, név szerinti szavazással dönt

(3) A képviselőtestület önkormányzati feladatait szervei (polgármester, bizottságok, hivatal) tevékeny közreműködésével látja el.

8. § (1) A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(2) A Képviselő-testület rendes üléseit Böde Község Önkormányzatának hivatalos helyiségében tartja, de indokolt esetben az ülés más alkalmas helyszínre, napra és időpontra is összehívható.

(3)^[5] A képviselőtestület a munkatervében meghatározottak szerint ülésezik, de évente legalább hat rendes ülést tart.

9. § Az alakuló ülés napirendje:

• a) A választási bizottság tájékoztatója a választás eredményéről
• b) Az önkormányzatai képviselők és a polgármester eskütétele.
• c) A polgármester bemutatkozása, programismertetés;
• d) A polgármester tiszteletdíjának, költségátalányának megállapítása, melyre a korelnök tesz javaslatot;
• e) Szavazatszámláló bizottság választása;
• f) Alpolgármester választása titkos szavazással, eskütétele.
• g) Az alpolgármester, önkormányzati képviselők tiszteletdíjának megállapítása.
• h) Megbízás adása az SZMSZ felülvizsgálatára
• i) Megbízás adása a gazdaság program elkészítésére
• j) Egyebek (szükség szerint napirendre tűzhetők más kérdések is).

^[6] A képviselőtestület ülésének összehívása, VEZETÉSE

10. § (1) Ha jogszabály valamely szerv indítványozására az ülés összehívását kötelezővé teszi és más időpontot nem állapít meg, a testület ülését a kezdeményezés benyújtásától számított tizenöt napon belüli időpontra kell összehívni.

(2) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti.

(3) Fő szabályként a polgármester akadályoztatása esetén valamennyi, az ülés vezetésére és összehívására vonatkozó esetben az alpolgármester – amennyiben a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejűleg betöltetlen, illetve mindegyikük tartósan akadályoztatva van, a korelnök (legidősebb képviselő) jár el.

(4) Az ülés összehívására, az ülés időpontját megelőzően legalább öt nappal, írásbeli meghívót kell kiküldeni. A meghívó tartalmazza az ülés helyét és kezdési időpontját, a javasolt napirendi pontokat, előterjesztők nevét. A meghívóhoz csatolni kell a napirenden szereplő témák írásos előterjesztését, rendelettervezetet, határozati javaslatok teljes szövegét.

(5) A képviselőtestület ülésének helyét, kezdési időpontját és napirendjét a meghívónak a képviselőtestület hivatala hirdetőtábláján történő kifüggesztésével, vagy az önkormányzati honlapon való közzétételével (a továbbiakban: helyben szokásos módon), a kézbesítéssel egy időben nyilvánosságra kell hozni.

(6) Az ülés összehívására vonatkozó szabályoktól eltérni csak rendkívül indokolt esetben, halasztást nem tűrő ügy tárgyalása miatt lehet.

(7) Halasztást nem tűrő indokolt esetben a képviselőtestület ülését a polgármester formális meghívó és írásbeli előterjesztés nélkül telefonon vagy elektronikus úton is összehívhatja, azonban a sürgősség okát a meghívottal mindenképpen közölni kell.

(8) Határozatképtelenség miatt elmaradt testületi ülést annak időpontjától számított 15 napon belüli időpontra – azonos napirenddel - össze kell hívni.

11. § (1) A képviselő-testület ülésére minden esetben meghívót kapnak a helyi képviselők.

12. § ^[7] (1a)^[8] (1) A képviselőtestület elé döntést igénylő kérdésekben előterjesztés benyújtására jogosult a képviselő, a polgármester, a képviselőtestület bizottsága a jegyző és az aljegyző.

(2) A képviselőtestület ülésére előterjesztés írásban vagy szóban nyújtható be. Az előterjesztéseket – kivéve a zárt ülésen tárgyalandó ügyeket – legkésőbb a meghívó kézbesítésével egy időben a képviselők rendelkezésére kell bocsátani. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(3) Kizárólag írásban terjeszthető elő

13. § (1) Az ülést vezető elnök jogkörei:

• a) megnyitja (berekeszti) az ülést, illetve megállapítja és az ülés során figyelemmel kíséri a határozatképességet,
• b) előterjeszti a napirendi javaslatokat, tájékoztatást ad az előző ülést követően történt fontosabb intézkedésekről,
• c) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja a vitát, összefoglalja a döntési kérdéskört, tisztázza a döntési helyzet egyértelműségét, szavazásra bocsátja a döntési (határozati, rendeleti) javaslatokat és kihirdeti az elfogadott döntéseket,
• d) biztosítja az ülés rendjét és zavartalan lefolyását, a képviselők interpellációs jogának gyakorlását,
• e) a hozzászóláskor megadja, megtagadja, megvonja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanazon napirendi pont tárgyalása során (ugyanabban az ügyben) nem szólalhat fel újra,
• f) a vitában a hozzászólások időtartamát betartatja,
• g) szükség esetén rendre utasítja vagy a hallgatóság soraiból kiutasítja azt, aki az üléshez méltatlan magatartást tanúsít,
• h) tárgyalási szünetet rendel el,
• i) javaslatot tesz napirendek együtt történő tárgyalására, illetve a hosszúra nyúlt vita lezárására,
• j) a vita berekesztését követően – az elhangzottak, azok összegzése alapján – megfogalmazza a Képviselő-testület döntésének tervezetét, majd arról szavazást rendel el és megállapítja annak eredményét,
• k) kimondja a döntést, felolvasással ismerteti a döntés teljes szövegét, ha annak tervezete előzetesen, írásban – az erre meghatározott szabálytól eltérően – nem került kiküldésre (átadásra) a Képviselőknek, illetve felolvassa a döntésnek azon részét is, amely az írásban megküldött (átadott) tervezethez képest változott,
• l) a tárgytól eltérő felszólalót figyelmezteti, hogy térjen a tárgyra,
• m) olyan rendzavarás esetén, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést meghatározott időre félbeszakítja, vagy berekeszti.

14. § (1) A polgármester – akadályoztatása esetén 10. §. (3) bekezdése szerinti ülésvezető - az ülés megnyitása, a határozatképesség megállapítása után terjeszti elő a napirendi tervezetet.

(2) Valamely kérdés napirendre tűzését a meghívó kézbesítésére vonatkozó időpontra is figyelemmel írásban vagy szóban kezdeményezheti a polgármesternél a képviselő, a képviselőtestület bizottsága illetve a jegyző.

(3) A meghívók kiküldése és az ülés napja között esetlegesen felmerülő, halaszthatatlan tárgyalást és döntést igénylő ügyek sürgősségi indítványként -- a sürgősség tényének rövid indokolásával -- az előterjesztésre vonatkozó szabályok szerint, az ülést megelőző nap 15:00 óráig a polgármesternél benyújthatók. Az ilyen indítványokat a polgármester köteles bejelenteni a képviselő-testületnek, javaslatot kell tennie azok napirendre tűzésére vagy napirendre tűzésük megtagadására.

(4) A napirendre tűzésről a képviselőtestület – szükség esetén az előterjesztő meghallgatása után – vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel, alakszerű határozat nélkül dönt.

(5) A képviselő-testület, a polgármester előterjesztése alapján, vita nélkül dönt a napirendről, az előző ülést követő fontosabb eseményekről, intézkedésekről adott tájékoztató elfogadásáról, negyedévente a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló tájékoztató elfogadásáról.

(6) A polgármester, az elfogadott napirendeknek megfelelően, az egyes előterjesztések felett külön-külön vitát nyit, illetve javasolhatja egyes napirendek összevont tárgyalását.

(7) A napirendi pont megvitatása előtt az előadó az írásbeli előterjesztést szóban kiegészítheti. Az előadónak a képviselőtestület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést tehetnek fel, amelyre a vita előtt választ kell adni.

(8) A vita során a polgármester határozza meg a hozzászólások sorrendjét. A polgármester, vagy bármelyik képviselő javaslatára a képviselőtestület meghatározhatja a hozzászólások időtartamát, e kérdésben a képviselőtestület vita nélkül határoz.

(9) Valamely napirend tárgyalása során a polgármester, bármely képviselő javaslatára vagy saját jogkörében szünetet rendelhet el.

(10) Ha az ülésen megjelent állampolgárok a tárgyalt napirendhez hozzá kívánnak szólni, a polgármester megadhatja, vagy megtagadhatja a hozzászólás jogát, illetve időtartamát korlátozhatja.

(11) A vita lezárására bármelyik képviselő-testületi tag javaslatot tehet. A javaslatról a képviselőtestület vita nélkül dönt.

(12) A vita lezárását követően a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra. A válasz után a polgármester az elhangzottakat összefoglalja.

(13)^[10] Ha a jegyző törvényességi észrevételt kíván tenni, neki az ülésvezető a szavazás előtt szót ad.

15. § (1) A napirendi pontok tárgyalási sorrendje:

• a) polgármesteri beszámoló a két ülés közötti tárgyalásokról, eseményekről
• b) beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról
• c) a rendelet kiadását igénylő napirendi pontok
• d) a határozat meghozatalát igénylő napirendi pontok
• e) határozathozatalt nem igénylő napirendi pontok (beszámolók, tájékoztatók)
• f) kérdések, interpellációk,
• g) közérdekű bejelentések és javaslatok.

(2) A napirendi pontok tárgyalási sorrendjétől – a polgármester, vagy bármelyik Képviselő ügyrendi javaslatára – el lehet térni.

(3) Az (1) bekezdés a)-b) pontja keretében az ülés első napirendi pontjaként a polgármester írásban – és képviselői kérésre szóban is –:

• a) beszámol a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról és az átruházott hatáskörben hozott döntésekről,
• b) tájékoztatást ad az előző ülés óta tett fontosabb intézkedéseiről, tárgyalásairól, azok eredményéről, valamint az Önkormányzatot érintő jelentősebb eseményekről.

(4) A napirendi pont tárgyalási sorrendje:

• a) az előterjesztő kiegészítést tehet az írásos előterjesztéshez
• b) jogszabály által meghatározott esetben a könyvvizsgáló ismertetheti véleményét
• c) az előterjesztéssel kapcsolatban állást foglaló bizottság ismerteti véleményét
• d) az előterjesztéssel kapcsolatos kérdések
• e) vita az előterjesztéssel kapcsolatban
• f) módosító javaslatok megtétele
• g) döntés a módosító javaslatokról
• h) döntés az eredeti előterjesztésben szereplő döntési javaslatról

16. § (1) A Képviselő-testület nyilvános ülésén a hallgatóság a részére kijelölt helyen foglal helyet.

(2) Az ülés rendjét a hallgatóság a napirendi pontok tárgyalásában nem zavarhatja.

(3) Ha a hallgatóság az ülést, illetve a napirendi pontok tárgyalását zavarja, az ülés elnöke a rendzavarót – vagy ha annak személye nem állapítható meg, úgy a teljes hallgatóságot – rendre utasítja, illetve ha ez eredménytelen maradt, úgy az ülésről kiutasítja.

17. § (1) Ha egy napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az elnök a vitát bezárja.

(2) Egy napirendi pont esetében két alkalommal, első alkalommal három perc, a második alkalommal két perc időtartamban lehet hozzászólni. A napirendi pont előadóját – legfeljebb kettő perces külön időkeretben –megilleti a zárszó joga is.

(3) Az elnök a hozzászólótól megvonja a szót:

• a) a (3) bekezdésben foglalt időkorlát túllépése esetén,
• b) ha a hozzászólás nem az adott napirendhez kapcsolódik,

(4) A hallgatóság számára a hozzászólási jogot az elnök biztosítja. A hozzászólási jog megtagadása esetén – kérelemre – a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita és alakszerű határozat nélkül dönt a hozzászólási jog biztosításáról.

18. § (1) Ha a Képviselő felszólalása során a Képviselő-testület tekintélyét, vagy valamelyik Képviselőt sértő kifejezést használ, illetve az ülés rendjét és a szavazásra vonatkozó szabályokat megsérti, az elnök rendre utasítja.

(2) Ha az (1) bekezdésben körülírt szabályok ellen az ülés elnöke vét, bármely Képviselő kezdeményezheti, hogy a Képviselő-testület az ülés elnökét utasítsa rendre. A Képviselő-testület erről egyszerű szótöbbséggel, vita és alakszerű határozat nélkül dönt.

19. § (1) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni.

(2) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés javasolt napirendjét, helyét és idejét. Az indítványozónak az időpont meghatározásánál figyelemmel kell lennie arra, hogy amennyiben előterjesztést is csatol az indítványához, úgy azt az ülés napját megelőzően legalább 5 nappal be kell nyújtania a jegyzőhöz. Egyéb esetben 4 nappal az ülés tervezett időpontját megelőzően nyújtja be az indítványát a polgármesterhez.

(3) A Polgármester köteles az indítványban meghatározott napra és időpontra – a javasolt napirendi pontokat tartalmazó napirenddel – a rendkívüli ülést összehívni.

20. § (1) A Képviselő-testület rendkívüli ülésén – fő szabályként – csak az a napirendi pont tárgyalható, amelyre a rendkívüli ülés összehívását kezdeményező indítvány vonatkozott.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól való eltérésre csak indokolt és halasztást nem tűrő esetben van lehetőség. Ekkor az ülés elnöke a Képviselő- testület rendkívüli ülésén, szóban kezdeményezheti a meghívóban szereplő napirend kibővítését. A rendkívüli ülés napirendjéről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita és alakszerű határozat nélkül dönt.

21. § (1) A közmeghallgatás összehívásáról a Polgármester gondoskodik a közmeghallgatást megelőző tíz nappal.

(2) A közmeghallgatást a polgármester a község hirdetőtábláin kihelyezett hirdetményekkel, vagy szórólapokkal, vagy az önkormányzati honlapon közzétett felhívással hirdeti meg, melynek tartalmaznia kell a közmeghallgatás időpontját, helyét és tárgyát.

22. § (1) A képviselő-testület elé kerülő javaslatok lehetnek:

• a) tájékoztatók, melyek tudomásulvételt igényelnek, vagy
• b) előterjesztések, melyek határozati, vagy rendeleti formában meghozandó döntést igényelnek.

(2) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések formai szempontból lehetnek írásbeliek, vagy kivételesen szóbeliek.

(3) A képviselő-testület elé előterjesztéseket, tájékoztatókat nyújthatnak be

• a) a témakör szerint hatáskörrel rendelkező bizottság(ok),
• b) a polgármester, alpolgármester, képviselők,
• c) a képviselő-testület által napirendre tervezett előterjesztések tekintetében az érintett intézmények, vagy más szervezetek vezetői,
• d) könyvvizsgáló,
• e) a jegyző,

(4)^[11] A képviselőtestület nem rendelkezik az ügyrendi bizottság kizárólagos hatáskörében, vagy az állásfoglalásukkal benyújtható előterjesztésekről.

23. § (1) Az előterjesztésekben megfogalmazott döntési javaslatokkal szemben vagy azok kiegészítésére indokolással ellátva módosító, kiegészítő indítványok (továbbiakban együtt: módosító indítvány) terjeszthetők elő. A költségvetés kiadási oldalának növelésére irányuló módosító indítvány esetén meg kell jelölni annak fedezetéül szolgáló bevételi előirányzatot is.

(2) A módosító indítványt – a 14. § (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a képviselő-testület ülését megelőző napon, legkésőbb 12⁰⁰ óráig lehet benyújtani a polgármesternél, aki azt azonnal továbbítja a jegyző felé.

(3) Az előterjesztő által a képviselő-testület ülésén ismertetett határozati javaslathoz a képviselők módosító indítványt a vita lezárásáig fogalmazhatnak meg.

24. § (1) Az előterjesztések, tájékoztatók a rendes ülést megelőzően legalább 9 nappal, a rendkívüli ülést megelőzően legalább 5 nappal korábban kerülnek az előterjesztést benyújtó részéről a jegyző felé leadásra.

(2) Az írásos és előre kiküldött, továbbá a szóbeli előterjesztéseken túl a képviselő-testületi ülés, az előterjesztés benyújtására jogosultak előterjesztésében „sürgős” minősítésű indítványt is megtárgyalhat. A „sürgős” indítvány a sürgősség tényének indokolásával legkésőbb az ülést megelőző napon 12⁰⁰ óráig jelenthető vagy nyújtható be a polgármesternél, aki azt köteles haladéktalanul továbbítani a jegyző felé, illetve az ülésen a napirendi javaslat megtárgyalásakor ismertetni.

25. § (1) A települési képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármestertől, alpolgármestertől, jegyzőtől, bizottság elnökétől önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű ügyekben kérdezhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – választ kell adni.

(2) A települési képviselő az (1) bekezdésben meghatározott személyektől önkormányzati ügyekben már megtett, vagy megtenni elmulasztott intézkedésről magyarázatot kérhet, amelyre a képviselő-testület ülésén a kérdezett személyesen köteles érdemi választ adni.

(3) Az interpelláció írásban a polgármesternél terjeszthető be, a képviselő-testületi ülés napját megelőzően legalább kettő nappal.

(4) Az interpellációnak tartalmaznia kell:

• a) az interpelláló nevét, az interpelláció tárgyát,
• b) annak feltüntetését, hogy az interpellációt az interpelláló szóban is elő kívánja-e adni.

(5) Az interpellálót megilleti az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli kiegészítés joga is.

(6) Az interpelláló a válasz megadásakor nyilatkozik arról, hogy a választ elfogadja-e.

26. § (1) Amennyiben az interpelláló a választ nem fogadja el, az interpelláció kérdésében a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

(2) Amennyiben a feltett interpelláció a címzett részéről azonnal nem válaszolható meg, akkor az érintett az ülést követő tizenöt napon belül írásban köteles választ adni a képviselőnek. A polgármester gondoskodik az írásban adott válasznak a képviselőkhöz való eljuttatásáról. A képviselő-testület a válasz benyújtását követő ülésen tárgyalja az interpellációt.

(3) Abban az esetben, ha az interpelláló a következő ülésen nincs jelen, a testület dönt a válasz elfogadásáról.

27. § (1) A Képviselő-testület ülésének végén nyílik lehetőség interpellációk és kérdések előterjesztésére.

(2) A Képviselők az ülésen önkormányzati ügyekben a tisztségviselőkhöz, interpellációt és kérdést, bármely Képviselőhöz pedig kérdést intézhetnek.

28. § A kérdés a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó szervezetet, működést, döntést, előkészítést, vagy végrehajtást érintő felvetés, vagy tudakozódás.

29. § (1) Az önkormányzati képviselő köteles részt venni a Képviselő-testületi üléseken, valamint azon bizottság ülésein, amelynek tagja.

(2) Határozatképtelenség esetén az ülés elnöke megkísérli a határozatképesség helyreállítását.

30. § (1) Amennyiben a képviselő-testületi ülés határozatképességét helyreállítani nem lehet, a képviselőtestületi ülést nyolc napon belül a még meg nem tárgyalt napirendi pontok megtárgyalására a polgármester újra összehívja.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt esetben az érintettek meghívót kapnak, a korábban már kiadott előterjesztéseket, egyéb dokumentációkat nem.

(3) Ilyen esetben a polgármester a képviselő-testületi ülés tervezett időpontját megelőzően legalább két nappal küldi ki a meghívót.

31. § (1) Szavazni személyesen kell.

(1) A szavazás nyíltan vagy titkosan történhet, a nyílt szavazás név szerinti is lehet.

(2) Az elnök a vita során elhangzott javaslatokkal érintett részeket külön-külön bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatot bocsátja szavazásra. Ha a módosító vagy kiegészítő javaslatot az előterjesztő befogadja, a módosító vagy kiegészítő javaslatról az eredeti javaslatnak módosítással, kiegészítéssel, javaslattal nem érintett pontjaival együtt kell a szavazásra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával szavazni.

(3) Képviselői indítványra az előterjesztő által befogadott javaslatról is külön szavazást kell elrendelni.

(4) A szavazás számszerű eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a döntést.

31/A. § ^[13] (1) Amennyiben a Mötv. 49. § (1) bekezdése alapján az elnök szavazásból való kizárására kerül sor, az elnök akadályoztatásánál irányadó szabályok alkalmazandók az ülésvezetés körében.

(2) Amennyiben a képviselő a Mötv. 49. § (1) bekezdésében foglalt, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, és a szavazás előtt más képviselő javaslatára sem döntött a Képviselő-testület a döntéshozatalból való kizárásáról, az ülés elnöke, legkésőbb a bejelentési kötelezettség elmulasztását követő rendes Képviselő-testületi ülésen tájékoztatja a Képviselő-testületet a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásáról. Ebben az esetben a Képviselő-testület utólag dönt az érintett döntésből való kizárásáról, és

• a) amennyiben az érintettet a szavazásból nem zárja ki, az elfogadott döntést változatlan tartalommal és szavazati aránnyal hatályában marad,
• b) amennyiben az érintettet kizárja a szavazásból, megismételt szavazást tart.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak végrehajtásáról jegyzőkönyv-kivonat megküldésével kell értesíteni mindazokat, akiket a személyes érintettség bejelentési kötelezettség elmulasztásával meghozott döntésről értesítettek.

(4) Nincs helye a (2) bekezdés szerinti eljárásnak, ha a képviselő az érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségének titkos szavazás során nem tesz eleget. Ebben az esetben az ülés elnöke legkésőbb a bejelentési kötelezettség elmulasztását követő rendes Képviselő-testületi ülésen tájékoztatja a Képviselő-testületet a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásáról.”

(5) Azt a képviselőt, aki az Mötv. 49. § (1) bekezdésében foglalt, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, a levezető elnök a havi tiszteletdíjának 20 %-a megvonásával sújtja, melyet az elnök erről szóló közlésétől számított nyolc napon belül az Önkormányzat költségvetési számlájára köteles befizetni. A közlés időpontjának

• a) amennyiben a bejelentési kötelezettség elmulasztása a Képviselő-testület ülésén jut tudomására, az ülésen való szóbeli közlést, vagy
• b) amennyiben a bejelentési kötelezettség elmulasztása az ülést követően jut a Képviselő-testület tudomására, úgy az elnök erről szóló értesítésének érintett általi kézhezvételét kell tekinteni.”.”

32. § (1) A képviselők a nyílt szavazás során „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.

(2) A nyílt szavazás történhet:

• a) kézfelemeléssel,
• b) névszerinti módon.

(3) A szavazatok összeszámlálásáról az ülés elnöke gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy valamelyik Képviselő kéri, úgy az ülés elnöke köteles a szavazást megismételtetni.

33. § (1) Név szerinti szavazást bármely képviselő indítványára a képviselő-testület – vita nélkül – elrendelhet.

(2) A megválasztott képviselők legalább egyharmadának (két fő) a szavazás megkezdése előtt tett javaslatára név szerinti szavazás elrendelése kerül sor. Ebben az esetben a név szerinti szavazást az elnök rendeli el. Névszerinti szavazás esetén a szavazatokat ABC sorrendben, szóban kell leadni. A szavazás eredményét rögzítő névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(3) A szavazás eredményét az elnök állapítja meg. A szavazás eredményének nyilvánvalóan pontatlan összeszámolása esetén az elnök a szavazás megismétlését rendeli el.

34. § (1) Titkos szavazás elrendelésére javaslatot tehet:

• a) az ülés elnöke,
• b) bármelyik Képviselő,
• c) a Képviselő-testület bizottsága,
• d) a Jegyző.

(2) A titkos szavazás elrendelésére vonatkozó javaslatról a Képviselő-testület minősített többséggel, vita és alakszerű határozat nélkül dönt.

(3) A szavazás borítékba helyezhető, lebélyegzett szavazólapon, erre a célra rendelkezésre bocsátott helyiségben, urna használatával történik.

(4) Titkos szavazásnál az Ügyrendi Bizottság jelenlévő tagjai – mint szavazatszámláló bizottság – jár el.

(5) A szavazatszámláló bizottság

• a) biztosítja a titkos szavazáshoz szükséges technikai feltételeket,
• b) a szavazás megkezdése előtt ismerteti a szavazásra vonatkozó szabályokat,
• c) a szavazás közben folyamatosan biztosítja a szavazás titkosságának lehetőségét,
• d) a szavazás megtörténte után összeszámlálja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát és a szavazásról külön jegyzőkönyvet készít,
• e) elnöke a szavazás eredményéről a Képviselő-testületnek a jegyzőkönyv ismertetésével jelentést tesz.

(6) A szavazásról készült külön jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság jelen lévő tagjai és a jegyzőkönyvvezető írják alá, melyet a Képviselő-testület üléséről készítendő jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

35. § (1) A képviselő-testület az (3) bekezdésben foglaltak kivételével, alakszerű határozattal dönt. A határozatok megjelölése évente emelkedő sorszámmal és ehhez törtvonallal kapcsolódó évszámmal (az ülés időpontjának), majd „képviselő-testületi határozat” megjelöléssel történik.

(2) A határozat a (1) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza:

• a) a Képviselő-testület döntését
• b) a végrehajtására szolgáló határidő és a végrehajtásáért felelős megnevezését.

(3) A képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvben történő rögzítéssel, alakszerű határozat meghozatala nélkül dönt

• a) ügyrendi kérdésekről,
• b) feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadása tárgyában,
• c) tájékoztató anyagokról,
• d) a határozati javaslat vagy rendelet-tervezet módosítására, kiegészítésére tett javaslat esetén – a módosításra, kiegészítésre javasolt – a tervezet szövegének megállapításáról.

36. § ^[14] (1a)^[15] (1) A jegyző vagy az aljegyző a Képviselő-testület üléséről írásban, kettő példányban jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza:

• a) az ülés jellegét, helyét és kezdő időpontját,
• b) a megjelent Képviselők és meghívottak nevét, beosztását,
• c) az ülésről távolmaradt és az előre bejelentett távolmaradó Képviselők nevét,
• d) az ülésre késve érkezett (visszaérkezett), illetve az ülés vége előtt távozott Képviselők nevét – ott feltüntetve, ahol az ülés folyamán az pontosan történt,
• e) az érdeklődő állampolgárok számát,
• f) a javasolt és az elfogadott napirendet,
• g) az egyes napirendi pontok tárgyát, az előadók, valamint az adott napirendi ponthoz kapcsolódóan meghívottak nevét,
• h) a tárgyalás sorrendjében napirendi pontonként egészen rövid és tömör módon a napirendi ponthoz szervesen kapcsolódó és a döntést érdemben befolyásoló bizottsági véleményeket, javaslatokat, esetleges szakértői, vagy más külső véleményeket, valamint a vitában felszólalók nevét, s csak az előző módon meghatározott kérdésük, hozzászólásuk lényegét, vagy arra való utalást, hogy vitára – annak lehetősége ellenére – nem került sor,
• i) a szóbeli előterjesztések lényegét, illetve a szóban előterjesztett döntési tervezetek teljes szövegét,
• j) annak bejelentését a Képviselő részéről, hogy vele szemben a döntéshozatalból történő kizáró ok áll fenn, illetve a Képviselő-testületnek az erről szóló döntését,
• k) az ülés közben előfordult – alakszerű döntéshozatallal nem járó – szavazások tárgyát és számszerű eredményét
• l) a meghozott érdemi döntések teljes szövegét, évente folyamatos sorszámozással, előtte feltüntetve a szavazás számszerű eredményét,
• m) az ülés elnökének a Képviselő-testületi ülésen tett intézkedéseit, az ülésen történt fontosabb eseményeket,
• n) ha ilyenre sor került, úgy a zárt ülésen hozott döntés nyilvános ülésen történt megismertetésének tényét,
• o) a jegyző törvényességi észrevételeit,
• p) az ülés bezárásának tényét, pontos idejét.
• q) ^[17]a polgármester, illetve az ülést vezető elnök, és az ülésen részt vevő jegyző vagy aljegyző aláírását. Amennyiben az ülésen az aljegyző vett részt, a jegyzőkönyvet a jegyző ellenjegyzi.

^[16]

(2) A jegyzőkönyv eredeti példányának mellékleteit képezi:

• a) a meghívó,
• b) az írásos előterjesztések, a szóbeli előterjesztések lényege, az írásban benyújtott interpellációk teljes szövege,
• c) a jelenléti ív,
• d) a névszerinti szavazásról készült külön névsor, a leadott

37. § (1) Rendelet alkotását kezdeményezhetik:

• a) a Polgármester,
• b) bármelyik Képviselő,
• c) feladatkörét érintően a Képviselő-testület bizottsága,
• d) feladatkörét érintően az Önkormányzat intézményének vezetője,
• e) a jegyző,

(2) A képviselő-testület az Ügyrendi Bizottság, vagy az előterjesztő javaslata alapján elhatározhatja a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalását.

(3) Rendeletalkotás előtt a Képviselő-testület határozattal állapítja meg az előkészítés során figyelembe veendő szempontokat, elveket, kijelöli azokat a szerveket, szervezeteket, amelyekkel előzetesen egyeztetni szükséges a rendelet-tervezet szövegét és előírja a lefolytatandó egyeztetés módját.

(4) Az előkészítés után a rendeletet-tervezetet indokolásával együtt előterjesztésre kerül a Képviselő-testület elé. Az előterjesztő a képviselő-testületet írásban tájékoztatja az előkészítés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is.

38. § (1) A megalkotott rendelet a Polgármesteri Hivatal előterében lévő hirdetőtáblán való - az elfogadásától számított tizenöt napon belül történő - kifüggesztésével kerül kihirdetésre. Kihirdetésnek a kifüggesztés első napja minősül.

(2) A kihirdetett rendelet - az elfogadásától számított tizenöt napon belül - az önkormányzati honlapon is közzé tételre kerül.

39. § (1) A települési képviselőt a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartamra a munkahelyén fel kell menteni a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a képviselőtestület téríti meg, amelynek alapján a települési képviselő társadalombiztosítási ellátásra is jogosult. A testületi munka alatt értendő a bizottságban való tevékenység is.

(2)^[18] A Képviselőtestület a képviselők részére megbízatásuk idejére havi tiszteletdíjat állapít meg.

40. § (1) A bizottságok működési szabályaikat – a jogszabályok keretei között és ezen rendeletben foglaltaknak megfelelően – megválasztásukat követően saját maguk határozzák meg.

(2) A Képviselő-testület állandó bizottsága a Vagyonkezelő és Ügyrendi Bizottság, mely háromtagú.

(3) A bizottságok választása során annak tagjaira javaslatot tehet:

• a) a Polgármester,
• b) bármelyik Képviselő.

(4) A Képviselő-testület az esetenként jelentkező feladatok ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre, melynek működésére az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályokat kell – értelemszerűen – alkalmazni.

41. § (1) A bizottságot a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén az elnök-helyettes, mindkettőjük egyidejű akadályoztatása esetén a bizottság korelnöke képviseli, hívja össze és vezeti üléseit.

(2) A bizottság elnöke összehívja a bizottságot:

• a) a Képviselő-testület ilyen értelmű határozatára,
• b) a Polgármester indítványára
• c) a bizottsági tagok legalább 1/4-ének (egynegyedének) írásban tett indítványárára.

(3) Bármelyik Képviselő javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, melyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalásához a javaslatot előterjesztő Képviselőt meg kell hívni.

(4) A Képviselők tanácskozási joggal részt vehetnek az állandó, az ideiglenes bizottságok ülésén, ezért az ülésekre ők meghívót kapnak.

(5) A bizottságok működésének adminisztratív kiszolgálását (ügyviteli feladatait stb.) a Hivatal látja el.

(6) A bizottság döntéshozatalából való kizárásról az érintett bizottsági tag kezdeményezésére vagy bármely bizottsági tag javaslatára a bizottság dönt.

42. § Az Ügyrendi Bizottság

(1) Lebonyolítja a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó döntéseknél a titkos szavazást.

(2) Vizsgálja a helyi rendeletek hatályosulását, önkormányzati ciklusonként legalább egyszer átfogó módon felülvizsgálja a helyi rendeleteket, szükség esetén javaslatot tesz a módosításra, kiegészítésre.

(3) Javaslatot tesz a Polgármester illetményének és egyéb javadalmazásának megállapítására, módosítására, valamint véleményt nyilvánít a Polgármesternek az Alpolgármester tiszteletdíja és egyéb javadalmazása megállapítására, módosítására irányuló kezdeményezéséről.

(4) Ellátja a Polgármester, Alpolgármester, a Képviselők, a bizottsági tagok összeférhetetlenségi nyilatkozatával, továbbá a bizottsági tagok kivételével ezen személyek, valamint meghatározott hozzátartozóik vagyonnyilatkozatával, az ezekhez kapcsolódó bejelentésekkel összefüggő nyilvántartási és ellenőrzési feladatokat. Ennek során – a jogszabályban meghatározott eljárási szabályok biztosításán túl – a következő eljárási szabályokat kell érvényesítenie, melyért a bizottság elnöke tartozik felelősséggel:

(5) a) határidő megjelölésével felhívja az érintetteket a nyilatkozat megtételére a Polgármester, az Alpolgármester, a Képviselő vagyonnyilatkozatát, továbbá ezen személyek és a bizottsági tagok összeférhetetlenségi nyilatkozatát nyitott, míg a hozzátartozói vagyonnyilatkozatot zárt – a bizottság elnöke által aláírt és a jegyző bélyegzőjével lepecsételt, névvel ellátott – borítékban veszi át.

• b) a bizottság elnöke köteles az a) pontban meghatározottak részére ezen iratok átvételéről – az iratok tartalmát, darabszámát, az átvétel időpontját, az átvevő aláírását tartalmazó – átvételi elismervényt adni.
• c) a bizottság jegyzőkönyvben rögzített határozatával – zárt ülésen – dönt az átvett iratok nyilvántartásba vételéről, nyilvántartásból való törléséről, a lefolytatásra kerülő ellenőrzésről, az ezen ügyekben tett kezdeményezések (bejelentések) kivizsgálásáról, annak eredményéről és a Képviselő-testület elé kerülő jelentés (tájékoztató), határozati javaslat tartalmáról.
• d) a bizottság elnöke – a Hivatal adminisztratív közreműködése mellett –ezen iratokról külön nyilvántartást vezet. Az iratokat együttesen, de más iratoktól fizikailag jól elkülönítve, képviselőnként külön egy – a nyilvántartásba vétel sorszámával és a Polgármester, az Alpolgármester, a Képviselő nevével ellátott – iratgyűjtőben (dossziéban) elhelyezve, a Hivatalban – a Jegyző által kiadott Közszolgálati Adatvédelmi Szabályzat rendelkezéseinek megfelelően – jól zárható, tűzbiztos lemezszekrényben tárolja és őrizteti, valamint ezek megtörténtét folyamatosan figyelemmel kísérni.
• e) a törvény rendelkezése szerint nyilvános vagyonnyilatkozatokba – a külön törvényi előírások szerint a bizottság elnökének (akadályoztatása esetén egy tagjának) jelenlétében – a Hivatal munkaidejében külön engedély nélkül, bárki betekinthet. A betekintés tényét, idejét, a betekintő személyét a bizottság elnökének a megtekintett iratot tartalmazó iratgyűjtő belső lapján, vagy az iratgyűjtőben elhelyezett külön betekintési lapon kell rögzítenie.
• f) a vagyonnyilatkozattal, vagy összeférhetetlenséggel kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat, vagy az összeférhetetlenség konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, vagy a konkrét összeférhetetlenségi okot, úgy a bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 15 (tizenöt) napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, úgy – az eljárás további folytatása és érdemi vizsgálat nélkül – a bizottság vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ügyben azt elutasítja, és erről tájékoztatja soron következő ülésén a Képviselő-testület, míg összeférhetetlenségi ügyben azt elutasításra javasolja a Képviselő-testület felé.
• g) Az f) pont szerinti eljárás megismétlésének ugyanazon ügyben csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállítást (adatot) tartalmaz. Az újabb eljárásra irányuló – új tényállítás nélküli – ismételt kezdeményezés esetén a bizottság – az eljárás lefolytatása, felhívási kötelezettség nélkül – a g) pontban meghatározottak szerint jár el.
• h) eljárás esetén a bizottság elnöke felhívja az érintettet az ellenőrzéshez szükséges azonosító (személyre, a vagyontárgyra vonatkozó) adatok közlésére. Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, s azokat az eljárás lezárását követő 8 napon belül égetéssel, vagy iratmegsemmisítő használatával – jegyzőkönyvben rögzített módon – megsemmisíti.

(6)^[22] Ellátja a helyi népszavazásról szóló helyi rendeletben foglalt feladatokat és gyakorolja az ezzel kapcsolatos hatásköröket.

(7) Azon közalkalmazottak esetében, akik munkáltatója a Képviselő-testület az Ügyrendi Bizottság látja el a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos őrzési feladatokat.

43. § A Polgármester megbízatását társadalmi megbízatásúként látja el.

44. § (1) A polgármester ügyfélfogadást tart: minden hétfőn 12,30-14,30 óráig a Böde, Hunyadi u. 1/A. sz. alatti Hivatal hivatalos helyiségében.

(2) A polgármesteri tisztség megszűnése esetén az új polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása, illetve hiánya esetén munkakörét a korelnöknek adja át.

45. § A Képviselő-testület egy alpolgármestert választ a képviselő-testület tagjai közül, aki társadalmi megbízatású alpolgármesterként látja el tisztségét.

45/A. § (1)^{[25] [26]}A képviselőtestületi üléseken a jegyző vagy az aljegyző vesz részt, melyen a képviselő- testület működésével összefüggő feladataik:

46. § A jegyző a jogszabályokban meghatározott feladatain túl:

• a) rendszeresen tájékoztatást ad a Polgármesternek, a Képviselő-testületnek, a bizottságoknak a munkájukat érintő jelentősebb jogszabályi változásokról,
• b) a Polgármester irányításával gondoskodik a Képviselő-testület, a bizottságok elé kerülő előterjesztések, döntési tervezetek elkészítéséről, azok törvényességéről,
• c) tájékoztatja a Képviselő-testületet a Hivatal munkájáról, az ügyintézés helyzetéről, színvonaláról,
• d) ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével kapcsolatos feladatokat.
• e) ^[36]gyakorolja a munkáltatói jogokat a Hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében, továbbá gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyző tekintetében; polgármesterek egyetértése szükséges a közös önkormányzati hivatal köztisztviselőjének, alkalmazottjának kinevezéséhez, felmentéséhez és jutalmazásához. A polgármesterek ezen egyetértési jogukat az érintett jogot vagy kötelezettséget keletkeztető iraton történő aláírásukkal (szignójukkal) gyakorolják,
• f) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, valamint dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben.

^[35] 46/A § (1) ^[37]A jegyző a Képviselőtestület által átruházott hatáskörben ellátja a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 12. § (5) bekezdésében, 31. §-ában, 36. § (1), (3) és (4) bekezdésében, 37. § (2) és (3) bekezdésében, 39. §-ában, 41. § (2) bekezdésében, 42. § (3) bekezdésében és 42/A. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott helyi közútkezelői feladatokat Böde község területén az útépítési hozzájárulásról szóló önkormányzati rendeletre is figyelemmel.

(2)^[38] A közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló önkormányzati rendelet szerint dönt a közigazgatási bírság kiszabásáról.

47. § (1)^[39] A képviselő-testület Közös Önkormányzati Hivatalt működtet – Teskánd, Boncodfölde, Böde, Dobronhegy, Hottó, Kustánszeg, Németfalu, Salomvár községek együttműködésével Teskándi Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel – az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

(2) A Hivatal szervezetére és működésére, az ellátandó feladat- és hatáskörére vonatkozó legfontosabb szabályok a Hivatal szervezeti és működési szabályzatában (a továbbiakban: Műksz.) kerülnek megállapításra.

48. § (1) Helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti a választópolgárok 25 %-a

49. § (1) A lakosság, a társadalmi szervezetek és a lakosság önszerveződő közösségeinek közvetlen tájékoztatására, a település életében kiemelkedő jelentőségű döntések előkészítésére a Képviselő-testület lakossági fórumokat szervez az alábbi esetekben:

• a) a község rendezési tervének elfogadását megelőzően,
• b) a jelentősebb, a lakosság széles körét érintő önkormányzat fejlesztések, beruházások indítása előtt,
• c) az előzőeken kívül évente egy alkalommal közmeghallgatás formájában,
• d) minden olyan esetben, amikor a Képviselő-testület azt indokoltnak tartja.

(2) A lakossági fórumokra a Képviselők minden esetben névre szóló meghívót kapnak.

(3) A lakossági fórumok időpontja - a fórumokat megelőző tíz nappal korábban - a község településrészein elhelyezett hirdetmények, illetőleg szórólapok útján kerül kihirdetésre, valamint az időpontjáról és helyéről az önkormányzati honlapon közlemény kiadására is sor kerül.

50. § (1) Az Önkormányzat költségvetése kétfordulós tárgyalási rend szerint kerül elfogadásra.

(2) Az első fordulóban a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek, az Önkormányzat kötelezően előírt és szabadon vállalt feladatainak elemzése alapján kerül összeállításra a költségvetési koncepció.

(3) A koncepció keretén belül számításba vételre kerülnek a bevételi források és a források bővítésének lehetőségei. Meghatározásra kerülnek a kiadási szükségletek, illetve azok gazdaságos, célszerű megoldásai.

(4) A második fordulóban a végleges tervezetet tárgyalja meg és fogadja el a Képviselő-testület.

(5) A zárszámadást a kétfordulós tárgyalási rend nélkül fogadja el a Képviselő-testület.

51. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napját követő napon lép hatályba, egyúttal hatályát veszti Böde Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/2006.(X.12.) önkormányzati rendelete.

(2) A Szabályzat mellékletei: