1. § E rendelet célja, hogy Böde község lakossága szociális biztonságának megteremtése és megőrzése érdekében, meghatározza a helyi önkormányzat által biztosított egyes szociális pénzbeli és természetben nyújtott ellátások formáit, szociális alapszolgáltatások és a gyermekjóléti alapellátások körét, a jogosultsági és eljárási szabályokat, illetve azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.

2. § A rendelet személyi hatálya kiterjed, az önkormányzat közigazgatási területén élő, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 3. §. (1)-(3) bekezdésében és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 4. §-ban meghatározott személyekre.

3. § E rendeletben használt fogalmak magyarázatánál az Szt. 4. §-ban valamint a Gyvt. 5. §-ában meghatározottakat kell értelemszerűen alkalmazni.

4. § (1) E rendeletben szabályozott települési támogatási ellátásokkal kapcsolatos eljárás az ügyfél kérelmére, bejelentésére, nyilatkozatára, más hatóság kezdeményezésére, külön jogszabályban meghatározott panaszra (továbbiakban együtt: kérelem) vagy hivatalból indulhat.

(2) A kérelmet írásban a Közös Önkormányzati Hivatalban lehet illetékmentesen előterjeszteni a rendelet mellékleteiben meghatározott formanyomtatványon.

(3) Ha a kérelmezőnek lakóhelye és tartózkodási helye is van, az illetékességet az a lakóhely vagy tartózkodási hely alapozza meg, ahol életvitelszerűen lakik.

(4) Ha a jogosultság elbírálásához szükséges adatok, igazolások, nyilatkozatok, bizonyítékok az ellátás megállapítására jogosult szervnél rendelkezésre állnak, azokat újból bekérni nem lehet.

(5) Nem köteles az ügyfél olyan adatok igazolására, amelyet valamely hatóság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell, és annak a Közös Önkormányzati Hivatal általi beszerzését törvény lehetővé teszi, továbbá az ügyfél, írásban felhatalmazást ad az igazolások beszerzésére.

5. § (1) A jövedelemtől függő települési támogatási ellátások jogosultságának elbírálása érdekében a kérelemhez csatolni kell a kérelmező és a családtagjai, illetve a háztartásában élők jövedelmi, vagyoni viszonyairól, illetve a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről szóló igazolásokat vagy azok fénymásolatát.

(2) A jövedelem számításánál irányadó időszak és a felhasználható igazolások körét:

• a) az Szt. 10. §. (2)-(5) bekezdésében felsorolt jövedelmek esetén az ott meghatározott irányadó időszakokat és igazolásokat kell figyelembe venni,
• b) Önkormányzat és munkaügyi szervek által folyósított ellátások esetén a kérelem benyújtásának vagy az azt megelőző hónapban kifizetett ellátásról szóló igazolás.
• c) Egyéb jövedelem (például ösztöndíj, szakképzéssel összefüggő pénzbeli juttatások, nevelőszülői díj, szociális gondozói díj, végkielégítés és állampapírból származó jövedelem, ingatlan és ingó tárgyak értékesítéséből származó jövedelem, életjáradékból, földből és más ingatlan bérbeadásából származó jövedelem) esetén a kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónap alatt kapott összegről szóló igazolás
• d) az a)–c) pontban fel nem sorolt más jövedelmek esetén a kérelmező és családja illetve a háztartásában élő személyek büntetőjogi felelőssége mellett tett nyilatkozata a havi átlagos nettó jövedelemről.

(3) A jövedelemszámításnál csökkentő tényezőként kell figyelembe venni a kérelmezőnek és közeli hozzátartozójának, továbbá a háztartás tagja által (bírósági határozat alapján) rokontartás címén fizetett tartásdíj összegét.

(4) Ahol a rendelet a jogosultság megállapításának feltételéül valamely kiadást, költséget a jövedelem százalékában jelöli meg, a kapott százalék értékét a kerekítés szabályai szerint egészre kell kerekíteni.

6. § (1) A vagyoni helyzettől függő települési támogatási ellátások jogosultságának elbírálása érdekében a kérelmező köteles nyilatkozni a saját és a családtagjai, illetve a háztartásában élők vagyoni helyzetéről.

(2) Ha az elbírálásra jogosult szerv a vagyonnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívja kérelmezőt az Szt. 10. §. (6) bekezdésében foglalt dokumentumok benyújtására.

(3) A szociális igazgatási eljárás során a szociális hatáskört gyakorló szerv adatot kérhet a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervtől, valamint az ingatlanügyi hatóságtól a szociális ellátásra való jogosultság megállapítása céljából.

7. § (1) A havi rendszerességgel adott pénzbeli és természetbeni ellátások esetében a támogatásra való jogosultságot – a (2) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve – a kérelem benyújtásának napjától kell megállapítani.

(2) Ha a kérelmet nem a formanyomtatványon nyújtották be, úgy a kérelem benyújtása napjának az írásbeli kérelem benyújtásának igazolt napját kell tekinteni, feltéve, hogy a formanyomtatványon történő utólagos bejelentés megtörtént.

8. § A véglegesen megállapított pénzbeli ellátások folyósításáról

• a) rendszeres támogatás esetén utólag, minden hónap 5. napjáig,
• b) egyéb esetben a véglegessé válást követő 5 munkanapon belül

a jegyző gondoskodik folyószámlára utalással, vagy postai illetve pénztári kifizetéssel.

9. § (1) A havi rendszerességgel adott pénzbeli ellátások esetében a támogatásra való jogosultságot

• a) a megszűnésre okot adó körülmény bekövetkezését megelőző nappal kell megszüntetni, és a 8. § bekezdésben meghatározott szabályok szerint kell a támogatás folyósításáról intézkedni,
• b) a jogosult halála esetén annak a haláleset napjával kell megszüntetni.

(2) A természetbeni települési támogatási ellátások esetében a támogatásra való jogosultságot a megszűnésre okot adó körülmény bekövetkezését megelőző nappal kell megszüntetni.

10. § A szociális támogatási ügyekben a kérelemnek teljes egészében helyt adó elsőfokú döntés esetén, ellenérdekű ügyfél hiányában mellőzhető a döntésből az indokolás és a jogorvoslatról szóló tájékoztatás.

11. § E rendeletben szabályozott szociális támogatási pénzbeli és természetbeni ellátásban részesülő személy a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet.

12. § (1) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások esetében az Szt. 17. §-ában meghatározott szabályok szerint a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítését a hatáskör gyakorlója rendeli el.

(2) Ha a helyi önkormányzat képviselő-testülete a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el, az Szt. 17. §. (5) bekezdésében meghatározottak szerint a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét - amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné - méltányosságból elengedheti, csökkentheti, részletekben fizettetheti meg.

13. § E rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások esetében az Szt. 18-24. §-aiban meghatározott szabályok szerint a jegyző gondoskodik a nyilvántartások vezetéséről és az adatkezelésre vonatkozó szabályok betartásáról.

14. § (1) E rendelet 15. § (1) a) és b) pontjában meghatározott ellátások esetében az első fokú szociális feladat- és hatásköröket önkormányzati hatósági ügyben eljárva, a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja.

(2) A képviselő-testület támogató döntésében meghatározott feltételeknek megfelelően a polgármester a képviselő-testület által átruházott hatáskörben egyedi határozatban állapítja meg az iskolakezdési és a jóléti támogatást.

(3) Az elsőfokú feladat- és hatáskör gyakorlója dönt

• a) a támogatásra való jogosultság megállapításáról, módosításáról, szüneteltetéséről és megszüntetéséről,
• b) a jogosulatlanul igénybe vett támogatás és a kamata összege megtérítésének elrendeléséről, illetve méltányosságból történő elengedéséről vagy csökkentéséről.

(4) A polgármester átruházott önkormányzati hatósági hatáskörében hozott döntése ellen a képviselő-testülethez címzett, de a Közös Önkormányzati Hivatalhoz benyújtandó illetékmentes fellebbezésnek van helye.

15. § E rendeletben meghatározott szabályok alapján a jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására az önkormányzat költségvetése terhére az alábbi szociális ellátások állapíthatók meg.

• a) Pénzben nyújtott települési támogatások
  • aa) Rendkívüli települési támogatás
  • ab) Gyógyszerkiadáshoz nyújtott támogatás
  • ac) Temetési költségek viseléséhez nyújtott támogatás
  • ad) Lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozók támogatása
  • ae) Jóléti támogatás
  • af) Első lakáshoz jutás támogatása
• b) Természetben nyújtott települési támogatás

16. § (1) A képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester rendkívüli települési támogatást állapíthat meg annak a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személynek, akinek családjában

• a) váratlan esemény, vagy egyéb rendkívüli ok miatt előre nem látható, jelentős többletkiadás keletkezett vagy várható, továbbá
• b) az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg
  • ba) egyedül élő személy, valamint gyermekét egyedül nevelő szülő vagy gyám esetében a nyugdíjminimum összegének 300 %-át,
  • bb) egyéb esetben a nyugdíjminimum összegének 250 %-át.

  és az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnal nem rendelkezik.

(2) Különösen indokolt esetben az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott értékhatároktól a nyugdíjminimum összegének 50 %-ával el lehet térni.

(3) Különösen indokolt esetnek kell tekinteni elsősorban azt az élethelyzetet,

• a) ha az igénylő
  • aa) egyedül él,
  • ab) 70 éven felüli,
  • ac) balesetet szenvedett vagy elemi kár érte,
  • ad) betegsége miatt egy hónapot meghaladó táppénzes állományban volt,
  • ae) munkahelyét elveszítette,
• b) ha a szülő (törvényes képviselő)
  • ba) az iskoláztatás
  • bb) válsághelyzetben lévő várandós anyaként gyermekének megtartásával kapcsolatos
  • bc) a gyermek fogadásához szükséges
  • bd) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartás
  • be) a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez szükséges

  kiadásaira tekintettel szorul támogatásra.

(4) A települési támogatás iránti kérelmet a rendelet 3. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell:

• a) a rendelet 1. melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, illetve a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről – a jövedelem típusának megfelelő – igazolást, vagy azok fénymásolatát,
• b) a rendelet 2. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot
• c) a többlet kiadásokat, hitelt érdemlően bizonyító dokumentumokat vagy azok másolatát, illetve az előzőek hiányában az ügyfél büntetőjogi felelősségének tudatában tett nyilatkozatát,

(5) Ha a (5) bekezdés c) pontjában meghatározott dokumentumok hiányában az igénylő büntetőjogi felelősségének tudatában tett nyilatkozata igazolja a többletkiadásokat, részére utólagos elszámolási kötelezettség írható elő.

(6) Az eseti települési támogatás háztartásonként egy naptári éven belül legfeljebb négy alkalommal nyújtható, úgy, hogy eseti támogatások folyósítása között legalább három hónapnak el kell telnie, összege pedig nem lehet kevesebb háromezer forintnál, éves együttes összege nem haladhatja meg a 100.000Ft-ot.

17. § (1) Települési támogatásként gyógyszerkiadáshoz nyújtott települési támogatás állapítható meg annak a szociálisan rászoruló személynek, aki az alábbi feltételeknek együttesen megfelel.

• a) a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg
  • aa) egyedülálló esetén a nyugdíjminimum 400 %-át,
  • ab) kétfős család esetén a nyugdíjminimum 350 %-át,
  • ac) három vagy több főből álló család esetén a nyugdíjminimum 300 %-át.
• b) a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége három hónapon keresztül havonta eléri a
  • ba) 10.000Ft-ot, vagy
  • bb) 15.000 Ft-ot.

(2) Különösen indokolt esetben az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott értékhatároktól a nyugdíjminimum összegének 50 %-ával el lehet térni.

(3) A különösen indokolt esetre vonatkozóan a rendelet 16. § (4) bekezdés a) pontját kell alkalmazni.

(4) A gyógyszerkiadáshoz nyújtott támogatás iránti kérelmet a rendelet 3. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell a 16. § (5) bekezdés a) pontjában meghatározottakon túl:

18. § (1) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként települési támogatás annak nyújtható, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, feltéve, hogy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg:

19. § (1) Települési támogatásként lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozók részére nyújtott települési támogatás állapítható meg annak a szociálisan rászoruló személynek, aki a rendelet 16. §. (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelel, feltéve, hogy e rendelet mellékletét tartalmazó kérelmező által aláírt vagyonnyilatkozat alapján vagyonnal nem rendelkezik.

(2) Különösen indokolt esetben a 16. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott értékhatároktól a nyugdíjminimum összegének 50 %-ával el lehet térni.

(3) A különösen indokolt eset:

20. § (1) A képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester a családok év végén felmerülő terheinek enyhítésére egyösszegű támogatásban részesítheti a községben állandó lakóhellyel rendelkező és életvitelszerűen a községben tartózkodó, szociálisan rászoruló személyt.

(2) Amennyiben tárgyévben a támogatás odaítéléséről dönt a Képviselő-testület, annak mértékét háztartásonként minimum 5.000 Ft maximum 25.000 Ft összegben határozhatja meg, amelyet az önkormányzat tárgyévben egy alkalommal december hónapban készpénz, ajándékutalvány vagy élelmiszercsomag formájában biztosít.

(3) A támogatás iránti kérelmet tárgyév november 30. napjáig kell benyújtani a rendelet 3. melléklete szerinti formanyomtatványon, amennyiben adott évben a támogatási forma igényelhető. A határidő elmulasztása jogvesztő.

(4) Egy háztartásban élők közül csak egy kérelmező jogosult a juttatásra.

(5) Szociálisan rászorult az a személy, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át.

21. § Az első lakáshoz jutás támogatásának részletes szabályait az önkormányzat az e támogatási formáról szóló mindenkori rendeletében határozza meg.

22. § (1) Az Szt. 48. §-ban foglaltak szerint közköltségen eltemettetett elhunyt személy eltemettetésére köteles személy a köztemetés költségeinek megtérítésének kötelezettsége alól részben vagy egészben történő mentesítése érdekében írásbeli kérelmet nyújthat be a rendelet 3. mellékletében meghatározott nyomtatványon.

(2) A kérelemhez csatolni szükséges a rendelet 16. §. (5) bekezdésében meghatározottakat, valamint a rendelet 2. mellékletében szereplő vagyonnyilatkozatot.

(3) A köztemetés költségének részbeni elengedése azon kérelmező részére lehetséges akinek

• a) az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg
  • aa) egyedül élő esetén a nyugdíjminimum összegének 150 %-át,
  • ab) egyéb esetben a nyugdíjminimum összegének 130 %-át.

  és az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnal nem rendelkezik.

(4) A köztemetés költségének teljes összegben történő elengedése azon kérelmező részére lehetséges akinek

• a) az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg
  • aa) egyedül élő esetén a nyugdíjminimum összegének 100 %-át,
  • ab) egyéb esetben a nyugdíjminimum összegének 80 %-át.

  és az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnal nem rendelkezik.

(5) Közköltségen elsősorban hamvasztásos temetés, a hozzátartozó vagy az elhalt eltérő rendelkezése esetén a legolcsóbb testtemetés rendelhető el.

(6) Az (5) bekezdésekben foglaltaktól indokolt esetben el lehet térni, de az ezzel járó jelentősebb többletköltségeket az önkormányzat nem vállalja fel. Ilyen indokolt eset különösen, ha a méltó eltemettetés költségére az elhalt hagyatéka fedezetet nyújt.

(7) A köztemetés költségének megtérítésére a hatáskör gyakorlója méltányosságból részletfizetést engedélyezhet, illetve indokolt esetben a megtérítéstől részben vagy egészben eltekinthet, ha az a kötelezett vagy családjának megélhetését veszélyezteti, vagy számára aránytalanul nagy terhet jelent.

23. § (1) Amennyiben tárgyévben az iskolakezdési támogatás odaítéléséről dönt a Képviselő-testület, annak mértékét tanulónként minimum 5.000 Ft maximum 20.000 Ft összegben határozhatja meg.

(2) Iskolakezdési támogatásban részesülhet az a községben állandó lakóhellyel rendelkező és életvitelszerűen ott tartózkodó 18 év alatti gyermek szülője, szülői felügyeleti jogot gyakorló szülője vagy gyámja (a továbbiakban együtt: szülő), akinek a gyermeke, alap-, közép- és felsőfokú köznevelési intézmény nappali tagozatán tanul, illetve a 23. életévét be nem töltött nagykorú személy, amennyiben családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének tizenkétszeresét nem haladja meg.

(3) A támogatás a 4. mellékletben szereplő formanyomtatványon igényelhető, melyhez a rendelet 1. melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, valamint a háztartásban élők jövedelemigazolásait is csatolni kell. A közép- és felsőfokú tanulmányaikat folytatók, valamint a nem tanköteles korú gyermekek esetében az iskolalátogatási igazolás benyújtása is szükséges. A kérelem benyújtásának határideje minden év szeptember 15. napja.

(4) Amennyiben tárgyévben az iskolakezdési támogatás odaítéléséről dönt a Képviselő-testület, az egyedi döntések meghozatalára átruházott hatáskörben a polgármester jogosult.

24. § (1) A gyermekszületési támogatás célja a gyermeket vállaló szülők gyermek születésével járó anyagi terheinek csökkentése az újszülött gyermekek jogán, egyben a lakosság megtartó erejének növelése, a kedvezőbb demográfiai mutatók elérése.

(2) A képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester a gyermek születésére tekintettel egyszeri támogatást nyújt Böde község közigazgatási területén a kérelem benyújtását megelőzően legalább 6 hónapja az újszülött gyermekkel azonos bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező szülő részére, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének tizenkétszeresét nem haladja meg.

(3) A rendelet 4. mellékletében szereplő kérelemhez csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát, valamint a rendelet 1. melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, és a háztartásban élők jövedelemigazolásait.

(4) A támogatás mértéke gyermekenként egységesen 50.000,- forint.

(5) A (2) bekezdés szerinti támogatásra egy gyermekre tekintettel egy személy jogosult.

(6) A támogatás a gyermek születését követő 6 hónapig igényelhető.

25. § (1) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás állapítható meg a - gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel - annak a szülőnek, törvényes képviselőnek vagy fiatal felnőttnek a kérelmére, aki e rendelet 16. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt feltételeknek megfelel.

(2) A képviselő-testület által átruházott hatáskörben eljárva a polgármester az e rendeletben szabályozott rendkívüli gyermekvédelmi támogatást méltányosságból abban az esetben is megállapíthatja, ha az egy főre jutó havi jövedelem a kérelmező családjában vagy az egyedül élő kérelmező esetén a a 16. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt jövedelmi feltételektől legfeljebb 50%-kal tér el.

(3) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás iránti kérelmet az arra rászoruló a 4. melléklet szerinti formanyomtatványon nyújthatja be. A kérelemhez mellékelni kell rendelet 1. melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, 2. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot és a jövedelemigazolásokat is.

(4) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapításához csatolni kell a jövedelemigazolásokon felül a segélyezésre okot adó körülmények igazolására szolgáló iratokat, így különösen étkezés, tankönyv, kollégiumi díj költségeiről szóló igazolásokat.

(5) A támogatást a gyermekre, illetve a fiatal felnőttre kell megállapítani és a törvényes képviselőjének, illetve a fiatal felnőttnek kell folyósítani.

(6) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás természetben is nyújtható.

(7) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás függetlenül annak formájától egy naptári éven belül legfeljebb négy alkalommal nyújtható, úgy, hogy eseti támogatások folyósítása között legalább három hónapnak el kell telnie, összege pedig nem lehet kevesebb ötezer forintnál, éves együttes összege nem haladhatja meg a 100.000Ft-ot.

26. § (1) Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások az alábbiak:

• a) falugondnoki szolgáltatás,
• b) étkeztetés,
• c) házi segítségnyújtás,
• d) családsegítés.

(2) Az önkormányzat az (1) bekezdés b), c) pontjában írt szociális alapszolgáltatások biztosítása a Támasz Alapszolgáltatási Intézmény útján történik, a (1) bekezdés d) pontjában írt alapszolgáltatást a Zalamenti és Őrségi Szociális Alapszolgáltatási Intézmény útján látja el.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában írt alapszolgáltatás szabályairól az önkormányzat külön rendelettel és szakmai programmal rendelkezik.

(4) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában írt szociális alapszolgáltatás igénybevételének módjáról, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló rendeletet Szociális Intézményfenntartó Társulás társulási megállapodásában írtak szerinti Önkormányzat alkotja meg.

(5) Az étkeztetés ellátási formánál a térítési díj összegét a polgármester a képviselő-testület által átruházott hatáskörben az 5. mellékletben foglalt értékhatárok figyelembevételével csökkenti.

(6) A házi segítségnyújtás ellátási formánál a térítési díj összegét a polgármester a képviselő-testület által átruházott hatáskörben az 6. mellékletben foglalt értékhatárok figyelembevételével csökkenti.

27. § E rendelet 2021. július 1. napján lép hatályba.

28. § Hatályát veszti a szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályairól szóló Böde község Képviselő-testületének 2/2015 (II.28.) önkormányzati rendelete.