Zalaháshágy Község Önkormányzati Képviselő-testületének

5/2006. (III. 28.) számú rendelete

Zalaháshágy Község helyi építési szabályzatáról

és szabályozási tervéről

Zalaháshágy Község Önkormányzati Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a törvény 8. §-ában foglalt rendezési elvek figyelembe vételével jóváhagyja Zalaháshágy Község Szabályozási Tervét, és megalkotja Helyi Építési Szabályzatát (továbbiakban: rendelet), valamint elrendeli ezek együttes alkalmazását.

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

A rendelet területi hatálya

A jelen rendelet területi hatálya Zalaháshágy Község közigazgatási területére terjed ki.

2. §

A rendelet alkalmazása

1. Az 1.§-ban meghatározott területen belül területet felhasználni, földrészletet kialakítani, építmények (létesítmények) elhelyezésére építési telket, építési területet (közpark esetén területet) kialakítani és beépíteni, út- és egyéb közlekedési, továbbá közműhálózatot és általában bármilyen építményt (létesítményt) elhelyezni, valamint e célra építésügyi hatósági engedélyt adni csak az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvénynek (Étv.), az ezt módosító 1999. évi CXV. törvénynek, az Országos Település-rendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletnek (továbbiakban: OTÉK), az általános érvényű egyéb rendelkezéseknek, hatósági és szakhatósági előírásoknak, valamint a jelen rendelet előírásainak megfelelően szabad.
2. A jelen rendelet előírásait az annak mellékletét képező szabályozási tervvel együtt kell alkalmazni.
   

3. §

Szabályozási elemek

(1) A szabályozási tervlapon kötelező és irányadó szabályozási elemek szerepelnek:

Kötelező szabályozási elemek:

• belterületi határvonal,
• kötelező szabályozási vonal,
• építési hely határa,
• építési övezet határa,
  
• építési övezetre vonatkozó beírások:
• a kialakítható legkisebb telekterület mérete,
• a beépítési mód,
• a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%),
• a megengedett építménymagasság,
• a zöldfelület legkisebb mértéke.
• védőtávolságok határa,
• beépítési kötelezettségű területek határa,
• műemlék,
• műemléki környezet határa,
• helyi értékvédelmi terület határa,
• helyi védelem alatt álló épületek és alkotások.

Irányadó szabályozási elemek:

• telekhatárok

1. A kötelező szabályozási vonalakat a területek rendeltetésszerű felhasználása, telekalakítás és építmények elhelyezése során be kell tartani. E vonalak csak a szabályozási terv módosításával változtathatók.

2. A szabályozási tervben jelölt telekhatárokat a telekalakítási terv, illetve a kitűzési tervek készítésénél irányadó jelleggel kell figyelembe venni.
   

4. §

A tervezési terület területfelhasználási egységeinek tagozódása

1. Az 1. § szerinti terület beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területből áll.
2. A beépítésre szánt terület az alábbi területfelhasználási egységekre (építési övezetekre) tagozódik:

1. falusias lakóterület,
2. településközpont vegyes terület,
3. gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató terület,
4. különleges terület, ezen belül

• sport,
• temető,
• Vadászház

3. A beépítésre nem szánt terület a következõ területfelhasználási egységekre tagozódik:

1. közlekedési és közműterület,
2. zöldterület,

3. gazdasági erdő,
   
4. kertes mezőgazdasági terület,
5. általános mezőgazdasági terület,
6. vízgazdálkodási terület.
   

II. A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEINEK

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI

5. §^[1]

III. A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEINEK

ELŐÍRÁSAI

6. §

A falusias lakóterületekre vonatkozó általános előírások

1. A lakóterületek építési övezeti tagolását a szabályozási tervlap tünteti fel.
2. A lakóterületeken az OTÉK előírásai szerinti épületek helyezhetők el. A lakóépületen kívül mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény, a lakosság alapfokú ellátását biztosító kereskedelmi, vagy szolgáltató és vendéglátó épület, szálláshely, kézműipari építmény, igazgatási, egyházi, szociális, oktatási, egészségügyi épület is elhelyezhető az övezeti előírások betartásával. Meglévő lakóépület - igény esetén - ilyen célra átminősíthető.
3. A lakóterületen a lakókörnyezetet zavaró, nagy szállításigényű, zajos, bűzös, por, vagy bármilyen szennyeződést okozó, vagy a települést esztétikai okból zavaró ipari, kisipari, szolgáltató létesítmények, raktárak kialakítása nem lehetséges.
4. Az épületek melletti feltöltés, illetve bevágás maximum 1,0 m lehet. Az építménymagasság az eredeti terepszinttől számítandó.
5. A lakóterületeken üzemanyagtöltő nem létesíthető.
   

7. §

A falusias lakóterület egyes építési övezeteire vonatkozó előírások

(a szabályozási tervlap szerint)

1. A Lf-K1 jelű falusias lakóterület, védett településszerkezeti területen.

1. A kialakítható legkisebb telekméret 2000 m2.
   

2. Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása engedélyezhető. A teleknyúlvány minimális szélessége 3 m.
   
3. Maximum kétlakásos, maximum 4,5 m-es építménymagasságú lakóépületek, illetve az OTÉK 14. §-a szerinti építmények elhelyezésére szolgál, a kialakult állapot szerinti – jellemzően oldalhatáron álló - beépítéssel.
4. ^[2]
   
5. az engedélyezhető legnagyobb beépítettség 15 %,
6. a minimális zöldfelületi borítottság 70 %.
7. Az elõkert méretét a kialakult beépítéshez igazodóan, az illeszkedés szabálya szerint kell kialakítani, de minimum 5,0 m legyen. Az oldalkert minimum 6,5 m, hátsókert minimum 6,5 m legyen, de a beépítés mélysége kialakult, nagy telekmélység esetén sem haladhatja meg az utcai telekhatártól számított 50 m-t.
8. ^[3]

1. ^[4]
   

2. A Lf-K2 jelű falusias lakóterület, meglévő lakóterületek.

1. A kialakítható legkisebb telekméret 1000 m2. A telek legkisebb utcai homlokvonalának szélessége 20 m.
   
2. Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása engedélyezhető. A teleknyúlvány minimális szélessége 3 m.
3. Maximum kétlakásos, maximum 6,5 m-es építménymagasságú lakóépületek, illetve az OTÉK 14. §-a szerinti építmények elhelyezésére szolgál, a kialakult állapot szerinti – jellemzően oldalhatáron álló - beépítéssel.
4. Az elhelyezendő épületeket lehetőség szerint magastetővel, a környező beépítés jellegét figyelembe véve kell kialakítani.
5. Az engedélyezhető legnagyobb beépítettség az 1000 m²-ig 25 %, a fölötte lévő területre 15%.
6. A minimális zöldfelületi borítottság az 1000 m²-ig 60 %, a fölötte lévő területre 70%.
7. Az elõkert méretét a kialakult beépítéshez igazodóan, az illeszkedés szabálya szerint kell kialakítani, de minimum 5,0 m legyen. Az oldalkert minimum 6,5 m, hátsókert minimum 6,5 m legyen, de a beépítés mélysége kialakult, nagy telekmélység esetén sem haladhatja meg az utcai telekhatártól számított 50 m-t.

3. A Lf-1 jelű falusias lakóterület, a sportpályához vezető útnál.

1. A kialakítható legkisebb telekméret 800 m2.
   

2. Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása nem engedélyezhető.
   
3. Maximum kétlakásos, maximum 6,0 m-es építménymagasságú lakóépületek, illetve az OTÉK 14. §-a szerinti építmények elhelyezésére szolgál, oldalhatáron álló  beépítéssel.
4. Az engedélyezhető legnagyobb beépítettség 35 %.
5. A minimális zöldfelületi borítottság 55 %.
6. Az elõkert mérete minimum 5 m, az oldalkert minimum 6,5 m, a hátsókert minimum 6,5 m legyen.

4. A Lf-2 jelű falusias lakóterület, lakóterület-fejlesztés.

1. A kialakítható legkisebb telekméret 1000 m2. A telek legkisebb utcai homlokvonalának szélessége 20 m.
   
2. Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása nem engedélyezhető.
3. Maximum kétlakásos, maximum 6,5m-es építménymagasságú lakóépületek, illetve az OTÉK 14. §-a szerinti építmények elhelyezésére szolgál – jellemzően oldalhatáron álló - beépítéssel.
4. Az engedélyezhető legnagyobb beépítettség 25 %.
5. a minimális zöldfelületi borítottság 60 %.
6. Az elõkert minimum 5 m, oldalkert minimum 6,5 m, a hátsókert minimum 6,5 m legyen, de a beépítés mélysége kialakult, nagy telekmélység esetén sem haladhatja meg az utcai telekhatártól számított 50 m-t a szabályozási terven jelölt építési hely szerint.

(5)    Lf/M: Külterületi falusias lakóterület. Az övezet a már kialakult, tanya jellegű külterületi lakóterület, ahol a falusias lakóterület beépítési szabályai szerint kell eljárni.

1. Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása nem engedélyezhető.
   
2. Minimális telekterület 3000 m².
3. Maximum kétlakásos, maximum 6,5 m-es építménymagasságú lakó-, és 7,5 m-es gazdasági épületek a meglévő állapot szerinti elhelyezésére szolgál - jellemzően oldalhatáron álló beépítéssel.
4. Az engedélyezhető legnagyobb beépítettség 10 %, de maximum 300 m².
   
5. A minimális zöldfelületi borítottság 80 %.
6. Az elõkert mérete igazodjon a hagyományokhoz, az oldalkert minimum 7,5 m, a hátsókert minimum 7,5 m legyen.

8. §

Településközpont vegyes terület általános és övezeti előírások

(a szabályozási tervlap szerint)

1. A Vt jelű településközpont vegyes terület alapfokú ellátó intézmények, az OTÉK 16. §-a szerinti építmények elhelyezésére szolgál.
2. A kialakítható legkisebb telekméret 550m2.
3. Maximum 6,0 m-es építménymagasságú épületek, illetve az OTÉK 16. §-a szerinti építmények elhelyezésére szolgál, a kialakult állapothoz igazodóan – jellemzően oldalhatáron álló beépítéssel.
4. A lakóterületen a lakókörnyezetet zavaró, nagy szállításigényű, zajos, bűzös, por, vagy bármilyen szennyeződést okozó, vagy a települést esztétikai okból zavaró ipari, kisipari, szolgáltató létesítmények, raktárak kialakítása nem lehetséges.
5. Az épületek melletti feltöltés, illetve bevágás maximum 1,0 m lehet Az építménymagasság az eredeti terepszinttől számítandó.
6. A lakóterületeken üzemanyagtöltő nem létesíthető.
7. Az engedélyezhető legnagyobb beépítettség az 550 m²-ig 50 %, a fölötte lévő területre 30%.
8. A minimális zöldfelületi borítottság 550 m²-ig 30 %, a fölötte lévő területre 50%.
9. ^[5]
   
10. Az intézményekhez az OTÉK 42. §-a szerinti, előírt gépjármű várakozóhelyeket telken belül, illetve amennyiben az műszakilag nem megoldható, vagy más szempontból indokolatlan, az intézménytől számított 200 m-es körzeten belül közterületen - a beruházó költségén - kell biztosítani.
11. Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása újonnan engedélyezhető.
12. A területen belül az előkert méretét a kialakult beépítéshez igazodóan, kell meghatározni, az oldalkert minimum 6,5 m, a hátsókert minimum 6,5 m legyen.
13. Az elõkert méretét a kialakult beépítéshez igazodóan, az illeszkedés szabálya szerint kell kialakítani, az oldalkert minimum 6,5 m, a hátsókert minimum 6,5 m legyen.
14. ^[6]
    

15.^[7]

16. Üzemanyagtöltő nem létesíthető.

9. §

Gksz gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató területre vonatkozó általános előírások

1. A gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeti tagolását a szabályozási tervlap tünteti fel.
2. A Gksz jelű gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató terület az OTÉK 19. §-a szerinti építmények – gazdasági tevékenységi célú épületek
   

10. §

Gksz gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató terület

egyes építési övezeteire vonatkozó előírások

(a szabályozási tervlap szerint)

A Gksz jelű gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató terület, a falu keleti oldalán kialakítható gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató terület.

• A kialakítható legkisebb telekméret 5000 m2.
• Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása nem engedélyezhető.
• Maximum 8 m-es építménymagasságú épületek, jellemzően szabadonálló beépítéssel építhetők.
• Az engedélyezhető legnagyobb beépítettség 40 %.
• A minimális zöldfelületi borítottság 20 %.
• Az elõkert méretét a kialakult beépítéshez igazodóan kell kialakítani, az oldalkert minimum 4 m, a hátsókert minimum 8 m legyen.
• Az intézményekhez az OTÉK 42. §-a szerinti, előírt gépjármű várakozóhelyeket telken belül kell biztosítani.
• Üzemanyagtöltő létesíthető.

11. §

K – SP sportterület

Az építési övezetben csak sporttevékenységet szolgáló, az azokat kiszolgáló vendéglátó és közösségi, maximum 7,5 m építménymagasságú, szabadon álló építmények, épületek helyezhetők el. A kialakítható legkisebb telekméret 6.000 m2.

• A sportpálya telkének területe nem osztható meg, elvenni belőle nem lehet.
• Az engedélyezhető legnagyobb beépítettség 10 %.
• A minimális zöldfelületi borítottság 80 %.
• Az elõkert minimum 5 m, az oldalkert minimum 3,75 m, a hátsókert minimum 7,5 m legyen.

12. §

K – TE temetőterület

1. Az építési övezetben csak a temetkezéshez és egyházi szertartások végzéséhez szükséges építmények helyezhetők el.

(a) A temető területe nem osztható meg, elvenni belőle nem lehet.

• Az engedélyezhető legnagyobb beépítettség 10 %.
• A minimális zöldfelületi borítottság 80 %.
• Az elõkert minimum 5 m, az oldalkert minimum 3 m, a hátsókert minimum 6 m legyen.

1. A parkolás a temető nyugati oldalán oldható meg.

13. §

K –Vadászház

1. Az építési övezetben csak a vadásztársaság működéséhez kapcsolódó építmények helyezhetők el.
2. A vadászház területe nem osztható meg, elvenni belőle nem lehet, bővíteni nem szükséges.
3. Az engedélyezhető legnagyobb beépítettség 20 %.
4. A minimális zöldfelületi borítottság 60 %.
5. Maximum 7,5 m-es építménymagasság megengedett
6. A területen a környezetet zavaró, nagy szállításigényű, zajos, bűzös, por, vagy bármilyen szennyeződést okozó, vagy a települést esztétikai okból zavaró szolgáltató létesítmények, raktárak kialakítása nem lehetséges.
7. Az épületek melletti feltöltés, illetve bevágás maximum 1,0 m lehet. Az építménymagasság az eredeti terepszinttől számítandó.
8. Az intézményekhez az OTÉK 42. §-a szerinti, előírt gépjármű várakozóhelyeket telken belül kell biztosítani.
9. ^[8]
   

Építési övezetek előírásait a következő táblázatok szemléltetik:

IV. A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

ÖVEZETEINEK ELÕÍRÁSAI

14. §

Zöldterület

Z partfal

1. Az övezet a meglévő terepviszonyok biztosítását szolgáló növényzet megtartását, illetve létesítését szolgálja.
2. Kötelező zöldfelületi borítottság mértéke 100 %.

 (3)   Az övezetben épület-építmény nem helyezhető el.

KÜLTERÜLETI ÖVEZETEK

15. §

EG Gazdasági célú erdő

(1)    Az övezet területén a 10 ha-t meghaladó területnagyságú telken maximum 0,01% beépítettséggel elhelyezhető az erdőgazdálkodást, illetve a turizmust kiszolgáló építmény. Maximális épületmagasság 4,5 m.

1. Az erdőterület karbantartását-művelését erdészeti üzemterv alapján, az erdőgazdálkodásra vonatkozó törvények szerint, a termőhelyi adottságok figyelembevételével kell végezni. Az erdőművelési terv kidolgozásánál az 5,0 ha-t meghaladó összefüggő területek tarvágását kerülni kell, törekedni kell az ökológiai viszonyok fenntartása szempontjából kedvezőbb, örök-erdő típusú művelési módok alkalmazására.

16. §

M 1 – A

Általános célú, szántó és gyümölcsös művelési ágba tartozó mezőgazdasági terület

(1) Az övezet területén 15.000 m2-t meghaladó telken maximum 2 %-os beépítettséggel, maximum 300 m2-en 4,5 m épületmagassággal a gyep-rét-legelőgazdálkodást szolgáló építmény elhelyezhető.

(2) A gyep-rét-legelő gazdálkodás az övezet területén fenntartandó, arról a tulajdonosnak gondoskodni kell.

17. §

M 1 – B

Általános célú, szántó és gyümölcsös művelési ágba tartozó mezőgazdasági terület

1. Az övezet területén 2500 m2-t meghaladó telken a mezőgazdálkodást szolgáló gazdasági épület helyezhető el. A maximális beépíthetőség 3 %.
2.  Az övezet területén a termőterület megműveléséről, a termőtalaj termőértékének megőrzéséről a tulajdonosnak gondoskodni kell.
   

18. §

M 2 – A

Kertes mezőgazdasági terület

(1)    Az övezet területén csak a 720 m2-t meghaladó telekméret esetén lehet ideiglenes tartózkodásra szolgáló és/vagy a mezőgazdasági művelést támogató épületek (tároló, terménytároló, pince, stb.) létesítése.

(2)    A beépíthető telek minimális szélessége 12 m.

(3)    A maximális beépíthetőségét 3 %.

(4)    A beépítési mód jellemzően oldalhatáron álló.

(5)    Maximális építménymagasság 4 m.

(6)    Az övezet területén a kialakult kertgazdálkodási művelést (szőlőskert, gyümölcsös, zöldséges), legalább a telekterület 70 %-án fenn kell tartani a táji arculat megvédése érdekében.

19. §

GKSZ/M

Külterületi mezőgazdasági gazdasági-kereskedelmi szolgáltató terület

(1)    Már kialakult mezőgazdasági üzemi telephely, ahol a mezőgazdasági termelést, raktározást, feldolgozást, nagyüzemi állattartást szolgáló tevékenység, illetve az azt szolgáló kereskedelem, kutatás, távlatban is fenntartandó.

(2)    Az övezet területén a maximális beépíthetőség (beleértve minden épületet és építményt) maximum 40 %, a maximális zöldterületi arány 20 %, a megengedett legnagyobb épületmagasság 8,0 m.

20. §

Közlekedési létesítmények

1. A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló övezetben az országos és a helyi (települési) közúthálózati elemek, azok csomópontjai, tömegközlekedési megállóhelyek és építményeik, várakozóhelyek, járdák, kerékpárutak, mindezek környezetvédelmi és vízelvezetési létesítményei, továbbá közművek és hírközlési létesítmények helyezhetők el.
2. Országos közutak külterületi szakaszán az út tengelyétől mért mellékútesetén 50-50 m-en belül építményt elhelyezni csak az út kezelőjének hozzájárulásával lehet.
3. A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló, Kök jelű övezetben a vasúti vágányok, műtárgyak, műszaki és biztonsági berendezések, azok működtetéséhez szükséges építmények, raktárak, szolgálati lakások, irodák, állomáshoz kapcsolódóan maximum500 m2 bruttó szintterületet meg nem haladó kiskereskedelmi-vendéglátó létesítmények, egyéb közlekedési pályák, várakozóhelyek, mindezek zöldfelületi elemei, vízelvezetési létesítményei, továbbá közművek és hírközlési létesítmények helyezhetők el.
4. Országos közforgalmú vasút szélső vágányának tengelyétől mért 50-50 m-en belül építményt elhelyezni csak a MÁV Rt. üzemeltetői és a közlekedési hatóság (Központi Közlekedési Felügyelet, Vasúti Felügyelet) szakhatósági hozzájárulásával lehet.
5. A közterületeknek összefüggő hálózatot kell alkotniuk.
6. Az utak elhelyezéséhez szükséges építési területek szélességét a szabályozási terv, illetve konkrét tervi előírás hiányában az OTÉK 26. § (2) bekezdése szerint kell megállapítani.
7. Az utak tervezési osztályba sorolása:

Külterületen:

- 76-86. sz. utakat összekötő tervezett főút    K.IV.B

- 7412. j. ök. út                                                  K.V.B.

- 7413. j. ök. út                                                  K.V.B.

- 74154. j. bek. út                                              K.VI.B

- Egyéb utak                                                       K.VIII.B.

Belterületen:

- 7412. j. ök. út                                                  B.V.d.D

- 7413. j. ök. út                                                  B.V.d.D

- 74154. j. bek. út                                              B.V.d.D

8. A terület telkein elhelyezhető építmények

• által elfoglalt terület a telekterület 2 %-át,
• magassága a 4,0 m-t, illetve a technológiai okból szükséges mértéket nem haladhatja meg.

9. Új építmények, önálló rendeltetési egységes, területek rendeltetésszerű használatához szükséges

• járműtároló épületeket,
• várakozó helyeket,
• rakodóhelyeket

a vonatkozó előírásoknak megfelelő módon és mennyiségben kell biztosítani.

(10) A parkolási igényeket telken belül kell kielégíteni.

V. ÁLTALÁNOS ÉRVÉNYŰ ELŐÍRÁSOK

21. §

Az élő természet védelme

(1)Zalaháshágy belterületein élő fát (kivéve gyümölcsfákat, ebbe a szelídgesztenye fát nem beleértve) 10 cm-es törzsátmérő felett csak fakivágási engedély alapján lehet kivágni. A fakivágást szöveges indoklással, a kivágandó fák helyének, törzsátmérőjének és fajtájának feltüntetésével az erdészeti hatóságnál kell kérvényezni. A kivágott fákat törzsátmérő arányosan telken belül kell pótolni a fakivágást kérelmezőnek.

(2)Közterületi fakivágás esetén, amikor növény-egészségügyi, közlekedés-biztonsági vagy egyéb műszaki okból kell cm törzsátmérő feletti fát kivágni (kivéve gyümölcsfák), a pótlást törzsátmérő arányosan közterületen kell elvégezni, a fakivágást kérelmező költségére.

(3)Belterületi fapótlást köz- és magánterületen egyaránt a térségben őshonos fafaj faiskolai változatainak telepítésével kell elvégezni.

22.§

Környezeti elemek védelme

(1)       A termőföld védelméről a terület tulajdonosainak gondoskodni kell. Mezőgazdasági művelésű területeken a korszerű, korlátozottan vegyszermentes, eróziót nem lehetővé tevő talajművelési módokat kell alkalmazni. Belterületeken építés előkészítési munkák során, tereprendezéssel érintett területeken a termőföld letermeléséről, átmeneti deponálásáról, és kertrendezésnél történő felhasználásáról az építtetőnek gondoskodni kell.

(2)       Feltöltésre, visszatöltésre szennyezett talaj nem használható.

(3)       A település területén kontakt talajszennyezéssel járó üzemi, vagy szolgáltató tevékenység nem folytatható, hulladéklerakás nem végezhető. Potenciális talajszennyező technológia, tevékenység létesítésénél az illetékes környezetvédelmi hatóság előzetes hozzájárulását az építtetőnek be kell szerezni.

(4)       A meglévő tájsebek, felhagyott területek rekultiválásáról a tulajdonosoknak gondoskodni kell.

(5)       A község jó levegőminőségének a megőrzése érdekében légszennyező emissziós pontforrások telepítése esetén az illetékes környezetvédelmi hatóságtól egyedi határérték meghatározását kell a létesítőnek megkérni és ezt az építési engedélyhez csatoltan be kell nyújtani. Bármely ipari-üzemi és állattartó létesítmények bővítése, átalakítása, funkcióváltása esetén a Környezetvédelmi hatóság engedélyét ki kell

 kérni. A község területén az érvényes levegőtisztaság védelmi előírások szerinti határérték meghaladását okozó emissziós forrás nem telepíthető.

(6)       A talaj és talajvíz tisztaságának megőrzése érdekében a községben a szennyvízelvezetés rendszerét ki kell építeni az új beépítésű és az üzemi területeken is, és a belterületi és üzemi vezetékes vízfogyasztókat arra rá kell csatlakoztatni.

(7)       A község teljes belterülete és kertes mezőgazdasági területe csendes övezetnek minősül. A településen a zajvédelmi határértékek tekintetében a 8/2002.(III. 22.) KÖM-EÜM együttes rendelet határértékeit kell alkalmazni. Üzemi létesítményektől származó zaj esetében a lakóterületeken nappal 50 dB, éjszaka 40 dB, gazdasági területen nappal 60 dB, éjszaka 50 dB határérték megengedett. Közlekedési eredetű zajterhelés esetén az összekötő és bekötő utak mellett a lakóterületeken nappal 60 dB, éjszaka 50 dB, gazdasági területeken nappal 65 dB, éjszaka 55 dB a megengedett érték.^[9]

 (8)      A településen a kommunális hulladékok gyűjtésének rendszerét az új beépítésű területekre is ki kell terjeszteni. A kertes mezőgazdasági területen jól megközelíthető pontokon területegységenként kell 1-1 kommunális hulladékgyűjtő konténert kihelyezni, ahonnan márciustól október végéig a hulladékot hetente el kell szervezetten szállítani. A kereskedelmi–gazdasági területeken a tevékenységtől függően kell a hulladékgyűjtés rendszerét – a környezetvédelmi hatósággal egyeztetett módon – kialakítani.

(9)       Veszélyes hulladékok keletkezésével is járó tevékenység a környezetvédelmi hatóság előzetes állásfoglalása alapján csak az érvényes országos szabályozás szerint, a gyűjtés, tárolás és elszállíttatás szabályainak betartásával engedélyezhető.

1. Távlatban a belterületeken a szelektív hulladékgyűjtés műszaki lehetőségeit – a befogadó felkészülésével párhuzamosan – ki kell építeni.
2. A meglévő szilárdhulladék lerakó telep távlatban megszüntetendő és rekultiválandó. Távlati terület-felhasználása: erdő.

23. §

Közművekre vonatkozó általános előírások^[10]

1. Zalaháshágyon a tervezett közcélú, községi vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia-ellátás, földgázellátás), valamint a táv- és hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben - ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja - a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani. Közművek számára szolgalmi jogi bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol építési korlátozást nem okoz.
2. Közterületen új közművezetéket (vízellátás, szenny-, és csapadékvíz-elvezetés, földgázvezetéket) csak terepszint alatti elhelyezéssel, míg közép- és kisfeszültségű, valamint közvilágítási, táv- és egyéb hírközlő vezetékeket térszín alatti, illetve légkábeles formában szabad létesíteni. Új vezeték építésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény-, épület-, műtárgyépítés, stb.) esetén a kivitelezés során a meglevő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző építéseknél a meglevő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezését ágazati előírások szerint kell kivitelezni.
3. Felhagyott, feleslegessé vált közműhálózatokat és közműlétesítményeket el kell bontani, funkciót vesztett vezeték-létesítmény nem maradhat sem terepszint felett, sem terepszint alatt.
4. A közlekedésfejlesztést, a területfejlesztést a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell a célszerű közös kivitelezés érdekében.
5. A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos és takarékos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, azt nem szabad elépíteni.
6. Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.
7. Mindennemű építési tevékenységnél a meglevő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

1. ^[11]

24. §

Vízellátás^[12]

1. A magas talajvíz-állásos, mélyfekvésű területre építkezni csak talajmechanikai szakvélemény alapján szabad, az abban előírtak kötelező betartása mellett.
2. A tervezett és a rekonstrukcióra kerülő vezetékhálózatról az oltóvíz kivételét földfeletti tűzcsapokkal kell biztosítani.
3. A tűzcsapokat a védendő épülettől mérten 100 méternél közelebb kell elhelyezni az Országos Tűzvédelmi Szabályzat alapján. Az oltóvíz igények kielégítéséhez és a tűzcsapok helyének meghatározásához az illetékes tűzoltó-parancsnoksággal és a Vízművel egyeztetni kell.
4. Azokban a létesítményekben, ahol az oltóvíz mennyisége meghaladja a hálózatból kivehető vízmennyiséget, a vezeték keresztmetszet bővítésével, illetve helyi megoldással kiegészítve, tűzi-víztároló építésével kell az oltó-vízigényt biztosítani

25. §

Csatornázás

1. A szennyvizekkel a környezetet szennyezni nem szabad, ezért:
   

1. A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása a település egész területén tilos, az még átmenetileg – rövid időre - sem engedélyezhető.
2. nyílt árkokba, patakba, tóba, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni.
3. A csatornázatlan területeken a szennyvízcsatornázás megvalósításáig, a közműves ivóvízzel ellátott ingatlanokon és létesítményekben egyedi közműpótló kisberendezéseket kell építeni. Zárt szennyvízgyűjtő, közműpótló berendezések alkalmazása csak ideiglenes jelleggel, a közcsatorna kiépüléséig kivitelezhetők, illetve tarthatóak fent.
4. A település csatornázásra kerülő utcáiban, a csatorna kiépítését követően az érintett telkek tulajdonosait a közcsatornára való egy éven belüli rákötésre kötelezni kell.
5. A településen gazdasági területet kialakítani csak szennyvízcsatornára való csatlakozási lehetőség rendelkezésre állása esetén szabad.
6. Szennyvíztisztító-telepet létesíteni csak szakági terv alapján vízjogi létesítési engedéllyel lehet.

2. A településen elválasztott rendszerű csatornahálózatot kell létesíteni.
3. Vállalkozási, gazdasági, ipari területről a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel - a megengedett szennyezettség mértékéig - elő kell tisztítani.
4. Karbantartás, illetve árvízi védekezés számára

1. a Halastói patak partéleitől 3-3 m,
2. az önkormányzati és társulati kezelésben lévő árkok partéleitől 3-3 m, a már elépített helyeken a nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 2 m, a másik oldalon legalább 1 m,
3. az önkormányzati és egyéb kezelésben levő tavak part-élétől 5 m

szélességű sáv szabadon hagyandó.

5. Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, vízmosás, stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján az illetékes vízügyi hatóság engedélyével szabad.
6. A terület hosszú távú arculatformálása és a kedvezőbb területgazdálkodás érdekében a csapadékvíz elvezetésére:

1. Zárt, illetve nyílt csapadékvíz elvezető rendszert kell építeni a burkolt utakkal feltárt beépített, és a beépítésre szánt területen. A beépített, illetve a beépítésre szánt területen burkolt út csak vízelvezetéssel együtt építhető.
2. Nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszer tartható fenn a már üzemelő közlekedési utak mentén.

7. A csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező.
8. A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (fél ha-t meghaladó telekterületű) beruházás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.
9. 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyülekező csapadékvíz csak hordalék- és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatorna-hálózatba.
   

26. §

Villamosenergia-ellátás

1. A meglévő középfeszültségű 20 kV-os oszlopokra fektetve épített villamoshálózatokról szóló előírásban az MSZ 151 sz. szabvány szerint rögzített biztonsági övezetet szabadon kell hagyni.

A föld feletti villamos vezetékek biztonsági övezete a vezeték mindkét oldalán a szélső, nyugalomban lévő vezetőtől kifelé mérten:

- 20 kV-on              belterületen 2,5 -  2,5 m,

- 20 kV-on              külterületen 5,0 - 5,0 m,

- 0,4 kV-on             1,0 - 1,0 m.

2. A településen új (kisfeszültségű, valamint közvilágítási) villamos-energia ellátási hálózatot építeni, illetve a meglévő hálózat rekonstrukcióját engedélyezni földkábeles, illetve légkábeles elhelyezéssel szabad.
3. A településen törekedni kell a légvezetékes kábelhálózatok (villamos-energiaellátási, hírközlési) egy tartószerkezeten történő elhelyezésére.
4. Új közvilágítási hálózat létesítésekor, illetve meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.

27. §

Földgázellátás

1. A települést érintő középnyomású vezetékek ágazati előírás szerinti biztonsági övezetét szabadon kell hagyni. Olyan tevékenység, amely a biztonsági övezet területének igénybe vételével folytatható, csak a szolgáltató hozzájárulásával engedélyezhető.
2. Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetőek el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.
3. A nagyközép nyomású gázvezetékek védőtávolság igénye 5-5 m, a középnyomású gázvezetékek védőtávolsága átmérőtől függően 3-3 m a vezeték szélétől mérten.

28. §

Távközlés^[13]

1. A település közigazgatási területén új távközlési hálózatot létesíteni, illetve meglévő hálózat rekonstrukcióját engedélyezni vagy föld alatti (földkábel, alépítmény), vagy más légkábeles - kisfeszültségű és közvilágítási, kábel TV – hálózatokkal, lehetőleg egy tartószerkezeten történő elhelyezéssel szabad.
2. A mikrohullámú összeköttetés biztosítására szükséges, előirt magassági korlátozás betartandó.
3. ^[14]

VI. KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG VÉDELME

29. §

Épített értékek védelme

1. A település közigazgatási területén a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által nyilvántartott országos védelem alatt álló ingatlan a következő:

Római katolikus templom – Zalaháshágy, Petőfi u. 5., 37/3. helyrajzi szám,  műemléki törzsszám: 6481

2.^[15]

30. §

Régészeti lelőhelyek védelme^[16]

1. A település közigazgatási területén 3 db országosan védett régészeti lelőhely található.

Ezek a következők:

1. Középkori templom hrsz.: 37/2; 37/3; 38

(Árpád-kor)  (Műemléki kutatás 1975, Valter Ilona)                Adattár: 394

2.   Középkori vár                      hrsz.: 212/1; 212/2; 213 (a középkori templomtól keletre) (Nováki Gyula terepbejárása 1956)                                    Adattár: 3941341-89

1. Zalaháshágy – Tótház hrsz.: 029/1; (2 db vsz. római kori halomsír) (Tábori László adatgyűjtése 1982)Adattár: 1026-84

1. ^[17]
   
2. A régészeti érdekű területeken tervezett munkálatok esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt véleményező szervként be kell vonni még a tervezés fázisában.
3. Minden olyan esetben, amikor lelet vagy jelenség kerül elő, a területileg illetékes múzeumot és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt értesíteni kell.
4. A régészeti örökséget érintő egyéb kérdésekben a rendezési tervhez készített hatástanulmányban foglaltak az irányadók.

VII. TELEPÜLÉSRENDEZÉS SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEI

31. §^[18]

32. §

Településrendezési kötelezések

1. Az Étv. 29. §-a alapján beépítési kötelezettséggel érintett területek a következők:

• Lf-2 jelű területek

2. A beépítési kötelezettség, az építési telkek kialakítását követően, az építési telek eladásakor lép életbe. A beépítési kötelezettség a telek első tulajdonosváltásától számított 5. év.

33. §

Telekalakítás

1. Az Étv. 23. §-a alapján telket alakítani csak telekalakítási terv készíttetésével és engedélyeztetésével lehet a következő területen:

• Lf-2 jelű terület.

2. A telekalakítás költségei a telekalakítás kezdeményezőjét terhelik.

34. §

Útépítési és közművesítési hozzájárulás

 (1)   Az Étv. 28. §-a alapján a jelen rendeletben, illetőleg a szabályozási tervben, valamint a készítendő Telekalakítási Tervben előírt helyi közutakat és a közműveket legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatbavételéig meg kell valósítani. E kötelezettség teljesítése – ha jogszabály vagy megállapodás arra mást nem kötelez – a települési önkormányzat feladata.

(2) ^[19]

^[20]

VIII. VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

35. §

Belterületbe vonandó területek átmeneti szabályozása

(1) A belterületi határ változtatása a szabályozási tervnek megfelelően történhet.

(2)  A belterületbe-vonásra tervezett területek övezeti besorolását a belterületi szabályozási tervlap tartalmazza. Belterületbe vonásukig jelenlegi művelési águknak megfelelő átmeneti hasznosításuk biztosítandó.

(3) A belterületbe-vonásra kijelölt területeken a belterületbe-csatolást kihirdető rendelet hatályba lépéséig telekalakítás végezhető jelen szabályozási terv övezeti besorolásainak megfelelően, de építési tevékenység nem.

36. §

Záró rendelkezések

(1)  Ez a rendelet 2006. április 1-jén lép hatályba. A rendelet kihirdetéséről a körjegyző gondoskodik.

(2) A jelen rendelet a hatályba lépését követõen az új, induló építési ügyekre vonatkozik.

(3)  E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az alábbi korábbi rendelet hatályát veszti: Vaspör Község Közös Tanácsa VB. 3/1982. számú rendelete Zalaháshágy község szabályozási tervéhez készült helyi építésügyi előírásokról.

(4) A 12/2016. (X. 25.) önkormányzati rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba és a hatályba lépését követő napon hatályát veszti.

Dr. Salamon Tibor sk.                            P. H.                                             Nagy Szilvia sk.

 polgármester                                                                                                    körjegyző

Záradék:

A rendelet egységes szerkezetbe foglalva.

Zalaháshágy, 2016. október 25.

    Nagy Szilvia

kirendeltség-vezető