1. § (1) E rendelet célja, hogy Zalaháshágy község lakossága szociális biztonságának megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza a helyi önkormányzat által biztosított települési támogatás formáit, a megállapítás, kifizetés, folyósítás, valamint a felhasználás ellenőrzésének szabályait.

(2) A szociális biztonság megteremtésének és megőrzésének önkormányzati felelősségét megelőzi az egyénnek önmagáért és családjáért viselt felelősségvállalása.

(3) E rendeletben szabályozott támogatások csak akkor biztosíthatóak, ha az egyének önmagukért és családjukért kellő felelősséget vállalnak és elvárható módon közreműködnek anyagi és szociális helyzetük jobbításáért.

3. § (1) E rendeletben szabályozott szociális ellátásokkal kapcsolatos eljárás kérelemre vagy hivatalból indulhat.

(2) Az e rendeletben szabályozott támogatás iránti kérelmeket a Zalaszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatal Zalacsébi Kirendeltségén /továbbiakban: Hivatal/ (8996 Zalacséb, Rákóczi u. 43.) vagy Zalaháshágyi Ügyfélszolgálati Irodáján (8997 Zalaháshágy, Petőfi u. 74.) kell benyújtani, az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon.^[2]

(3) A kérelmező a kérelemhez köteles nyilatkozni saját maga, családja, vagy a háztartás tagjainak személyi adatairól, tanulói/hallgatói jogviszonyairól, valamint az ellátás érdemi elbírálásához szükséges, egyéb adataira vonatkozó nyilatkozatokat és igazolásokat csatolni.

(4) A Hivatal a bejelentett és nyilvántartásba vett adatokat, valamint a vagyonnyilatkozat adatainak valódiságát ellenőrizni jogosult. Valótlan tartalmú nyilatkozat, vagy igazolás esetén a kérelem elutasítható, a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevett támogatást pedig vissza kell követelni.

4. § (1) A támogatásra jogosultság elbírálása érdekében a kérelmező köteles nyilatkozni e rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon saját és a családtagjai, illetve a háztartásában élők jövedelmi viszonyairól, valamint becsatolni a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről szóló, az Szt. 10. § (2)-(5) bekezdésében meghatározottak szerinti igazolásokat vagy azok fénymásolatát. Ha jövedelmi viszonyai más szerv által történő igazolására nincs mód, vagy jövedelme nem mérhető, akkor erre vonatkozóan köteles büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozatot tenni. Az a személy, aki létfenntartását biztosító jövedelmet nem tud igazolni, köteles a Munkaügyi Kirendeltségnél nyilvántartásba vetetni magát, és erről igazolást csatolni.

(2) Ha az elbírálásra jogosult szerv a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Fenntartási költségeknek minősülnek a közszolgáltatási díjak, telefondíj, a kötelező és önkéntes biztosítás díjai, az adó- és adójellegű befizetések, a hiteltörlesztés, valamint a lízingdíj. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50 %-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembe vételével vélelmezhető. A havi vélelmezett jövedelem nem haladhatja meg a család (háztartás) által lakott lakás, és a tulajdonában álló vagyontárgyak egy főre jutó együttes fenntartási költségének háromszorosát.

(3) E rendeletben meghatározott jövedelmi korlát felső értékhatárától – a temetési segély kivételével – különösen indokolt esetben 3 %-kal el lehet térni.

5. § A vagyoni helyzettől függő szociális ellátásra jogosultság elbírálása érdekében a kérelmező köteles nyilatkozni e rendelet 2. melléklete szerinti formanyomtatványon saját és a családtagjai, illetve a háztartásában élők vagyoni helyzetéről.

6. § (1) E rendelet 17. §-ában meghatározott ellátás esetében a jogosultságot a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kell megállapítani.

(2) E rendelet 17. §-ában meghatározott ellátást havonta utólag, minden hónap 5. napjáig kell folyósítani.

(3) Ha a folyamatos segélyként adott rendkívüli települési támogatást azért kell megszüntetni, mert az abban részesülő személy Zalaháshágy közigazgatási területén kívül létesített lakcímet, vagy meghalt, az ellátás a lakcímváltozás, vagy a haláleset hónapjának utolsó napjával szűnik meg.

7. § (1) E rendeletben meghatározott hatáskör gyakorlója a 17. §-ban meghatározott ellátásra való jogosultság felülvizsgálatát elvégzi a tudomására jutástól számított 21 napon belül, ha az együtt élők számában, vagy jövedelmében olyan mértékű változás következik be, ami a jogosultság megszűnését eredményezi.

(2) A hatáskör gyakorlója határozattal dönt az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat eredményéről.

(3) Meg kell szüntetni a támogatás folyósítását, ha a jogosult a felülvizsgálatot nem teszi lehetővé, vagy a kért dokumentumot nem bocsátja rendelkezésre.

8. § (1) A tényállás tisztázása érdekében – amennyiben indokolt – a döntés-előkészítő szerv környezettanulmányt készíthet.

(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni

• a) ha a hatáskör gyakorlója megállapítja, hogy a jogszabályban előírt jövedelmi és/vagyoni feltételek nem teljesültek,
• b) ha az igénylőről vagy a családjáról a Hivatalnál egy évnél nem régebbi környezettanulmány áll rendelkezésre,
• c) köztemetés ügyében indult eljárásokban,
• d) temetési segély ügyében indult eljárásokban.

9. § A támogatásban részesülő személy a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet.

11. § E rendeletben szabályozott ellátások esetében az Szt. 18-24. §-aiban meghatározott szabályok szerint gondoskodik a Hivatal a nyilvántartások vezetéséről és az adatkezelésre vonatkozó szabályok betartásáról.

12. § (1) E rendeletben meghatározott szabályok alapján a jogosult részére az önkormányzat költségvetése terhére az alábbi ellátások állapíthatók meg:

• a) Pénzben nyújtható rendkívüli települési támogatás:
  • aa) folyamatos segély
  • ab) pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön
  • ac) újszülöttek családjának támogatása
• b) ^[3] Pénzbeli vagy természetben nyújtható rendkívüli települési támogatás:
  • ba) eseti segély,
  • bb) gyermekneveléssel kapcsolatos kiadások támogatása.
  • bc) temetési segély,
  • bd) iskolakezdési támogatás
  • be) mikulás csomag, karácsonyi csomag
  • bf) karácsonyi támogatás^[4]

(2) Az Szt-ben meghatározott szabályok alapján az önkormányzat költségvetése terhére szociális természetbeni ellátásként köztemetés rendelhető el.

13. § (1) Az első fokú feladat- és hatásköröket e rendeletben meghatározott ellátások esetében önkormányzati hatósági ügyben eljárva, a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja.

(2) Az első fokú döntés ellen benyújtott fellebbezés ügyében másodfokú szervként Zalaháshágy Község Önkormányzati Képviselő-testülete jár el.

14. § E rendeletben meghatározott ellátások finanszírozására Zalaháshágy Község Önkormányzatának költségvetésében kell előirányzatot biztosítani.

15. § (1) A képviselő-testület felhatalmazása alapján a polgármester a (2) bekezdésben felsorolt címeken a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő szociálisan rászorult családok részére rendkívüli települési támogatást nyújt.

(2) A rendkívüli települési támogatás adható

• a) eseti vagy folyamatos segély, illetve pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön
• b) gyermekneveléssel kapcsolatos kiadások támogatása,
• c) temetési segély,
• d) újszülöttek családjának támogatása formájában.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában szociálisan rászorultnak minősül az a kérelmező, aki létfenntartásához, alkalomhoz kötődő többletkiadásaihoz, önálló életvitele megőrzése érdekében támogatást kér.

(4) A 15. § (2) bekezdés a)-b) pontjában felsorolt települési támogatás megállapítható, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át és vagyonnal nem rendelkeznek.

(5) ^[5]​ A polgármester a (2) bekezdés a)-b) pontjában foglalt rendkívüli települési támogatást méltányosságból az egy főre jutó jövedelem vizsgálata nélkül is megállapíthatja különös méltánylást érdemlő esetben.

(6) ^[6]​ Az (5) bekezdés értelmében különös méltánylást érdemlő esetek: elemi kár.

16. § (1) Eseti segély abban az esetben állapítható meg, ha a kérelmező krízishelyzetbe került.

(2) ^[8] Az eseti segély formájában nyújtott rendkívüli települési támogatás családonként egy naptári éven belül legfeljebb 4 alkalommal állapítható meg. Az alkalmanként adható összeg – a (3) bekezdés kivételével - nem lehet kevesebb tízezer forintnál, éves összege nem lehet több a nyugdíjminimum háromszorosánál.

(3) Elemi kár esetén az eseti segély mértéke legfeljebb 200.000,- Ft lehet.

(4) Az eseti segély alkalmanként egy családból egy személy részére állapítható meg.

(5) Amennyiben az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a jogosult a segélyt nem a rendeltetésének megfelelően használja fel, az kiadható részben vagy egészben természetbeni támogatásként.

(6) Természetbeni ellátás formái különösen az alábbiak:

(7) Az eseti segélynél utólagos elszámolási kötelezettség is előírható.

17. § (1) Folyamatos segély formájában nyújtott rendkívüli települési támogatás állapítható meg elsősorban annak a rászorulónak, aki

• a) nyugdíjra jogosult, de annak folyósításáig ellátatlan, így létfenntartása veszélyeztetve van,
• b) pályakezdő munkanélküli, aki munkanélküli ellátásra nem jogosult és önhibáján kívül nem tud elhelyezkedni,
• c) rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, más szociális ellátásra nem jogosult.

(2) A folyamatos segélyként nyújtott támogatás legfeljebb 12 hónapra, de ezen belül rövidebb időtartamra is megállapítható.

(4) A folyamatos segély havi összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át.

(5) A folyamatos segélyben részesíthető az a rendkívüli élethelyzetbe került kérelmező is, akinek megélhetése önhibáján kívüli okból tartósan veszélyben van. A kérelmek elbírálásánál a 15. § (4) bekezdésében foglalt jövedelmi határ az irányadó.

18. § (1) A rendkívüli települési támogatás – pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő - kamatmentes kölcsön formájában is adható, ha a kölcsönben részesülő megállapodásban vállalja, hogy a kölcsön összegét egy év alatt - havi egyenlő részletekben - visszafizeti.

(2) Ha a jogosult a kölcsönösszeg visszafizetését a számára előírt határidőn belül nem teljesíti, akkor a kölcsön behajtásáról haladéktalanul gondoskodni kell. A kölcsön egyéb feltételeit a kölcsönszerződés tartalmazza. A kölcsön összege legfeljebb 100.000,- Ft lehet.

(3) A törlesztő-részlet kifizetésére eseti segély nem nyújtható.

(4) A kölcsön igénybevételére 3 éven belül egyszer van lehetőség.

(5) Különösen indokolt esetben egy alkalommal a visszafizetés átütemezhető.

(6) A döntésre jogosult különösen indokolt esetben egyedi elbírálás alapján a kölcsön 50 %-ának erejéig engedélyezheti a tartozás elengedését. Különösen indokolt esetnek minősül elsősorban az, ha a kedvezményezett önhibáján kívül olyan anyagi és szociális helyzetbe került, hogy maga vagy családja létfenntartása veszélyeztetve van.

19. § (1) A 15. § (2) bekezdés b) pontja szerinti gyermekneveléssel kapcsolatos kiadások támogatása formájában nyújtott rendkívüli települési támogatásra jogosult a gyermek törvényes képviselője és a fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel, ha az Szt. szerinti időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.

(2) Az egy naptári éven belül megállapítható gyermekneveléssel kapcsolatos kiadások támogatásának keretösszege (a továbbiakban: keretösszeg) nem haladhatja meg családonként

• 1. az egy gyermekes család és várandós anya esetén a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 100 %-át,
• 2. a kettő gyermekes család esetén az öregségi nyugdíj mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, és
• 3. a három vagy több gyermekes család és az átmeneti, tartós nevelésbe vett gyermekkel való kapcsolattartás elősegítése esetén a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át.

(3) Rendkívüli méltánylást igénylő esetekben (gyermeket egyedül nevelő szülő vagy gyám, három vagy több gyermekes család, súlyos fogyatékos, regisztrált és együttműködő munkanélküli, halmozottan hátrányos helyzetben lévő) a polgármester e § (2) bekezdésben foglaltaktól 30 %-kal felfelé eltérhet.

(4) Amennyiben az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a jogosult a segélyt nem a rendeltetésének megfelelően használja fel, az kiadható részben vagy egészben természetbeni támogatásként.

(5) Természetbeni ellátás formái különösen az alábbiak:

20. § (1) ^[9] Kérelemre a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester a 16. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott temetési segélyre való jogosultságot állapít meg annak a kérelmezőnek, aki a temetés költségeit viselte.

(2) A 15. § (2) bekezdés c) pont szerinti temetési segély mértéke a helyben szokásos legolcsóbb temetés összegének 10 %-a.

(3) ^[10] A Képviselő-testület a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségét 200.000,- Ft-ban állapítja meg.

(4) Nem állapítható meg temetési segély, ha az igénylő és az elhalt személy között tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés áll fenn.

(5) A kérelmet a haláleset bekövetkezését követő 30 napon belül lehet a Hivatalhoz benyújtani.

(6) A temetési segély természetbeni ellátás formájában történő nyújtása – a temetés megrendelése előtt – a temetkezési vállalat, vagy vállalkozó számlájára történő utalással intézhető.

21. § (1) Kérelemre a polgármester a gyermek születésére tekintettel a 15. § (2) bekezdés d.) pontja szerinti egyszeri támogatást nyújt a zalaháshágyi állandó bejelentett lakóhelyén vagy bejelentett tartózkodási helyén legalább 6 hónapja életvitelszerűen tartózkodó, a gyermeket saját háztartásában nevelő törvényes képviselő részére.

(2) A támogatást a gyermek törvényes képviselője igényelheti a gyermek születését követő 3 hónapon belül.

(3) ^[11] A támogatás mértéke gyermekenként 30.000,- Ft.

(4) Az (1) bekezdés szerinti támogatásra egy gyermekre tekintettel csak egy személy jogosult.

22. § (1) A képviselő-testület – hivatalból, jövedelemre tekintet nélkül – a tanévkezdés megkönnyítése érdekében a település közigazgatási területén állandó lakóhellyel rendelkező általános iskolai, középiskolai és felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató diák, illetve hallgató részére iskolakezdési támogatást biztosíthat tárgyévi költségvetése terhére.

(2) Az önkormányzat tárgyévi költségvetése terhére a nem kötelező felvételt biztosító általános iskolába járó tanulók utazási bérletét megvásárolja.

(3) Az iskolakezdési támogatás összege általános iskolások esetében 17.000,- Ft, középiskolások esetében 19.000,- Ft.

(4) Felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulók támogatása az első diploma megszerzéséig 22.000,- Ft.

(5) A támogatás felvételére a szülő vagy törvényes képviselő vagy nagykorú esetében saját maga jogosult.

(6) Az évi egyszeri támogatás kifizetéséről a Hivatal gondoskodik az önkormányzat költségvetésének terhére minden évben augusztus 25. és október 15. napja között.

(7) A támogatás kifizetéséhez csatolni kell a középfokú és felsőfokú oktatási intézmény által kiállított iskolalátogatási, illetve hallgatói jogviszony igazolást.

24. § (1) ^[18] A rendkívüli települési támogatás megállapítása iránti kérelmet a rendelet 4. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, melyhez mellékelni kell:

• a) a rendelet 1. melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot – kivéve a rendelet 16. § (2) bekezdés c. és d.) pontjában foglalt ellátást,
• b) a rendelet 2. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot – kivéve a rendelet 16. § (2) bekezdés c.) és d.) pontjában foglalt ellátást,
• c) temetési segély esetén az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatát, vagy annak fénymásolatát és a temetés költségeiről – a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti példányát;
• d) újszülöttek családjának támogatása esetén a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát.
• e) a segélyezési okokat, indokokat hitelt érdemlően bizonyító dokumentumokat vagy azok fénymásolatát.

(2) Az (1) bekezdés d.) pontja alapján segélyezési okok, indokok hitelt érdemlő igazolásaként fogadható el:

• a) betegség esetén a gyógykezelést alátámasztó háziorvosi, vagy kórházi igazolás, zárójelentés, műtétre történő előjegyzést igazoló irat,
• b) elemi kár esetén a helyreállítás költségeiről készítet kimutatás,
• c) lakás állagának megóvása, közműbekötés esetén az illetékes I. fokú építésügyi hatóság igazolása, annak szükségességéről, esetenként az előre látható összegszerűségről
• d) válsághelyzetben lévő várandós anya részére nyújtott segély esetén a terhes gondozásról szóló igazolás
• e) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz nyújtott segély esetén a nevelésbe vételt igazoló irat,
• f) a gyermek fogadásának előkészítéséhez nyújtott támogatás esetén a terhesség fennálltát, és a szülés várható időpontját igazoló irat.

(3) A segélyezési ok alátámasztására a kérelmező felelőssége tudatában tett nyilatkozata is elfogadható, amennyiben annak beszerzése aránytalan nehézséggel, késedelemmel járna, vagy amennyiben a segélyezés oka igazolással nem támasztható alá, illetve az ok jellegéből adódóan utólagosan igazolható.

25. § (1) A képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester gondoskodik az Szt. 48. §-ában meghatározott rendelkezések figyelembe vételével az elhunyt személy közköltségen való eltemettetéséről.

(2) Közköltségen elsősorban hamvasztásos temetés, vagy a legolcsóbb testtemetés rendelhető el.

(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól indokolt esetben el lehet térni, de az ezzel járó többletköltségeket az önkormányzat nem vállalja fel. Ilyen indokolt eset különösen, ha a méltó eltemettetés költségére az elhalt hagyatéka fedezetet nyújt.

(4) A köztemetés költségének megtérítésére a hatáskör gyakorlója méltányosságból részletfizetést engedélyezhet, illetve indokolt esetben a megtérítéstől részben vagy egészben eltekinthet, ha a kötelezett vagy családjának megélhetését veszélyezteti, vagy számára aránytalanul nagy terhet jelent.

(5) Megélhetést veszélyeztető, vagy aránytalanul nagy terhet jelentő élethelyzet megítélésénél e rendelet 15. § (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

26. § (1) Ez a rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Zalaháshágy Község Önkormányzati Képviselő-testületének a szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 10/1999. (XII. 17.) önkormányzati rendelete, valamint az azt módosító:

(3) A 6/2015. (VIII. 26.) önkormányzati rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba és a hatályba lépését követő napon hatályát veszti.

(4) A 8/2016. (V. 27.) önkormányzati rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba és a hatályba lépését követő napon hatályát veszti.

(5) A 3/2017. (II. 20.) önkormányzati rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba és a hatályba lépését követő napon hatályát veszti.